74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet

az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 4., 9. és 20. pontjában, a 14. § és a 15. § b) pontja tekintetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamit a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva -, a 15. § c) és d) pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] E rendelet hatálya kiterjed az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i)-u) pontja szerinti járványügyi intézkedések elrendelésére, végrehajtására és az azokkal összefüggő állami kártalanítási eljárásra az Éltv. 19. § (4) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 55. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)[2] E rendelet hatálya alá tartozó járványügyi intézkedésekhez kapcsolódó állami kártalanítás összegét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) biztosítja. Az előirányzatot az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti, az agrárminiszter által kijelölt lebonyolító szerv (a továbbiakban: lebonyolító szerv) kezeli. A lebonyolító szervet a lebonyolítással kapcsolatos költségeinek fedezése céljából az előirányzat terhére díj illeti meg, melynek mértéke az adott évre elfogadott előirányzat 5%-a, de legfeljebb 100 millió forint.

2. §[3] E rendelet alkalmazásában:

a) aktív közreműködő: az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott tevékenységre kötelezett természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) eljáró hatósági állatorvos: a járványügyi intézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott, valamint a 3. § (5) bekezdésében foglalt esetekről jegyzőkönyvet készítő hatósági állatorvos,

c) elkülönített vágás: a beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatnak - a káresemény helye szerint illetékes, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hatóság által kijelölt vágóhídon - a rendes vágástól térben vagy időben elkülönítetten végzett levágása, amely az adott bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegségre vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint történik,

d) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

e) járványügyi intézkedések: az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)-u) pontjában felsorolt intézkedések,

f)[4] káresemény helye: az a hely, ahol az Éltv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott intézkedés elrendelésére okot adó betegség vagy annak gyanúja megállapításra került,

g) leölés: határozatban elrendelt, az állatok járványügyi intézkedés keretében történő kiirtása, illetve levágása, beleértve a diagnosztikai célú leölést, kilövést, valamint elkülönített és zárt vágást,

h) végrehajtás helye: az a hely, ahol az Éltv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott intézkedés ténylegesen végrehajtásra került,

i) zárt vágás: bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség miatt meghatározott állatcsoportnak - a káresemény helye szerint illetékes, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hatóság által kijelölt vágóhídon - az elrendelt technológia, illetve az adott bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegségre vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerinti levágása.

2. Járványügyi intézkedések elrendelése

3. § (1)[5] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) rendeli el a járványügyi intézkedések alkalmazását az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályok szerint.

(2) A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatban meg kell jelölni

a) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét (székhelyét), FELIR azonosító számát,

b) az érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját,

c) a végrehajtandó járványügyi intézkedéseket,

d) az eljáró hatósági állatorvos nevét,

e) a járványügyi intézkedésekkel érintett állatok

ea) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

eb) faját, fajtáját, ivarát,

ec) darabszámát (méhcsaládok számát),

ed) a jogszabályban meghatározott egyedi jelölését,

f) a leöléssel, ártalmatlanítással, valamint megsemmisítéssel érintett fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék

fa) megnevezését, tömegét vagy darabszámát,

fb) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

g) annak a földterületnek, járműnek, épületnek, berendezésnek, eszköznek és anyagnak a pontos megnevezését, amelynek igénybevételét, illetve használatát elrendelték, továbbá azok tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

h)[6] az aktív közreműködő pontos megnevezését, címét, székhelyét és az aktív közreműködés megnevezését, pontos leírását,

i) a járványügyi intézkedések alkalmazását szükségessé tevő állatbetegséget, és

j) a betegség megállapításának alapjául szolgáló diagnosztikai vagy laboratóriumi vizsgálat eredményét (vizsgálatot végző szerv neve, székhelye, vizsgálat időpontja, eredménye, iktatási szám), ennek hiányában a húsvizsgálat vagy boncolás írásban rögzített eredményét.

(3)[7] A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot közölni kell

a) a tulajdonossal, akinek az állatát, anyagát, eszközét, tárgyát, élelmiszerét, takarmányát, földterületét, járművét, épületét, berendezését eljárás alá vonták, illetve az aktív közreműködővel,

b)[8] más vármegyében történő elkülönített vagy zárt vágás esetében a vágás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatallal,

c)[9] az elhullott, leölt állatok hulláit és állati eredetű melléktermékeit feldolgozó üzem telephelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatallal,

d) a hazai természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok (a továbbiakban együtt: védett állatok) esetén az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal,

e) az eljáró hatósági állatorvossal,

f)[10] valamennyi érintett járási hivatallal, amennyiben a határozatot a vármegyei kormányhivatal hozta, illetve a káresemény helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatallal, ha a járási hivatal intézkedett.

(4) A védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedeinek járványügyi intézkedés keretében történő leölését vagy ilyen állatoktól származó szaporítóanyag ártalmatlanítását megelőzően - kivéve nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor, amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szakértői véleményét az állat, szaporítóanyag génmegőrzési jelentőségére vonatkozóan ki kell kérni.

(5)[11] Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségben vagy annak gyanúja miatt elhullott, vagy a kötelezően elrendelt védőoltás, gyógykezelés és diagnosztikai vizsgálat következtében elhullott állatok esetében, az eljáró hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvben kell rögzíteni azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak.

3. Az eljárási jelentés

4. § (1) Az eljáró hatósági állatorvos a járványügyi intézkedések végrehajtását követő három napon belül megküldi a járási hivatalnak[12]

a) a járványügyi intézkedéseket elrendelő határozat végrehajtásáról szóló eljárási jelentést,

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti esetekben rögzített jegyzőkönyvet,

c)[13] a 9. § (2) bekezdésében meghatározott határozat végrehajtásáról készült jelentést.

(2)[14] Az eljáró hatósági állatorvos az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokat a járványügyi intézkedések végrehajtását követő három napon belül megküldi a vármegyei kormányhivatal részére is, amennyiben a járványügyi intézkedéseket a vármegyei kormányhivatal rendelte el.

(3) Az eljárási jelentésnek tartalmaznia kell

a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat számát,

b) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét (székhelyét), FELIR azonosító számát,

c) az érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját,

d) az elhullott, leölésre került, elkülönített vagy zárt vágásra utalt és került állatok

da) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

db) faját, fajtáját és ivarát,

dc) darabszámát (méhcsaládok számát) és tömegét,

dd) jogszabályban meghatározott egyedi jelölését,

de) egészségi állapotát,

df) elhullott, leölt állatok ártalmatlanításának módját, helyét,

e)[15] vágásra utalt állatok esetében a vágás helyét, elkülönített vagy zárt vágás esetén a vágást végrehajtó engedélyezett létesítmény nevét, címét, FELIR azonosító számát,

f) a leöléssel, ártalmatlanítással, valamint megsemmisítéssel érintett fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, élelmiszerek és takarmányok, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék

fa) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

fb) megnevezését,

fc) tömegét vagy darabszámát,

fd) ártalmatlanításának, illetve megsemmisítésének módját vagy fertőtlenítésének elvégzése utáni további sorsát,

g) a szükség esetén elrendelt egyéb járványügyi intézkedésekről szóló tájékoztatást.

(4)[16] Amennyiben az országos főállatorvos az Éltv. 42. § (4) bekezdése szerint határozatot hoz, a járványügyi intézkedéseket elrendelő határozat végrehajtásáról szóló eljárási jelentés helyett az országos főállatorvos határozatában elrendelt bizonylatot kell benyújtani.

4. A kártalanítási eljárás

5. § (1) Az Éltv. 55. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kártalanítási eljárást a (2)-(11) bekezdésekben foglaltak szerint kell lefolytatni.

(2) A kártalanítás összegéről a járási hivatal[17]

a) az általa lefolytatott becslési eljárás,

b) az eljáró hatósági állatorvos eljárási jelentése, illetve a 3. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyve, valamint

c) a 7. § (4) bekezdése szerinti számlák adatai

d)[18] a kártalanításra jogosult által benyújtott, az 1. mellékletben található táblázatban foglalt, százalékpontokat tartalmazó növelő tényezők igazolására szolgáló dokumentumok

alapján dönt.

(3)[19] A becslési eljárást a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat végrehajtásával párhuzamosan meg kell kezdeni, de legkésőbb a végrehajtás befejezését követő tizenöt napon belül be kell fejezni. A becslési eljárást a kártalanításból történő esetleges kizárástól függetlenül le kell folytatni.

(4)[20] A járási hivatal a kártalanítás alapjául szolgáló összeg megállapítása céljából lefolytatott becslési eljárásról becslési jegyzőkönyvet készít.

(5) A becslési jegyzőkönyv tartalmazza

a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat számát,

b) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét, illetve székhelyét, FELIR azonosító számát,

c) az érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját,

d)[21] a végrehajtott járványügyi intézkedéseket, és azok időpontját,

e) az eljáró hatósági állatorvos nevét,

f) a járványügyi intézkedésekkel érintett állatok,

fa) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

fb) faját, fajtáját, ivarát,

fc) darabszámát (méhcsaládok számát) és tömegét,

fd) jogszabályban meghatározott egyedi jelölését,

fe) egészségi állapotának leírását,

ff)[22] kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét nettó összeg és általános forgalmi adó bontásban,

g) az ártalmatlanításra, illetve megsemmisítésre kerülő fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, élelmiszerek és takarmányok

ga) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

gb) megnevezését,

gc) tömegét vagy darabszámát,

gd)[23] kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét nettó összeg és általános forgalmi adó bontásban.

h)[24] az állami kártalanításra jogosult nyilatkozatát az általános forgalmi adó adóalanyiságáról, valamint az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségről vagy az alóli mentességről, és

i)[25] a becslési eljárást lefolytató hatóság, valamint az állami kártalanításra jogosult (vagy annak képviselője) aláírását, illetve bélyegzőjének lenyomatát vagy cégszerű aláírását.

(6)[26] Az állat, anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer vagy takarmány káreseménykori nettó forgalmi értéke megállapításának alapja:

a) az állatok esetében

aa) az állattartó érvényes szerződése szerinti felvásárlási ár, ennek hiányában

ab) számlával igazolt beszerzési ár, ennek hiányában

ac) az elismert szakmaközi szervezet vagy - ha az adott termékpályán nincs elismert szakmaközi szervezet - a NÉBIH által kijelölt szakmaközi szervezet által a hízóállatok esetében hetente, ennek hiányában havonta nyilvánosságra hozott átvételi ár háromhavi átlaga, vagy tenyészállatok esetében meghatározott ár,

ad) az állat könyv szerinti, a káreseményt megelőző naptári havi nyilvántartási értéke,

ae) az aa)-ad) pontban felsoroltak hiánya esetén a kárbecslésben érintett állathoz hasonló, azzal azonos fajú, fajtájú, ivarú, korú és hasznosítású állatra vonatkozó, az adott fertőző állatbetegség megelőzéséről és leküzdéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak figyelembevételével, szakértő által megadott, az adott területen a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga;

b) a legalább hat hónapja zárt körülmények között, vadasparkban, vadaskertben, röptetőben tartott vagy tenyésztett vadonélő haszonállatok esetén a felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár;

c) méhészet esetében szakértő által megadott

ca) méhcsalád, méhraj esetén kilogrammonkénti piaci ár,

cb) méhanya esetén darabonkénti piaci ár;

d) a genetikai alapok védelmét szolgáló, védett őshonos, valamint veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákhoz tartozó állatok esetén - amennyiben nincs elismert vagy kijelölt szakmaközi szervezet - a NÉBIH írásos szakvéleménye alapján megállapított nettó forgalmi érték;

e) sperma, embrió, tenyész- és keltetőtojás esetén az előállító, valamint forgalmazó szervezet által számlával igazolt, a káreseményt megelőző három hónapos időszak kialakult értékesítési átlagára, vagy szakértő által megadott piaci árak átlaga;

f) a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt vad esetén a NÉBIH által megadott érték,

g) a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt védett állatok esetén a természetvédelmi hatóság írásos szakvéleménye alapján megállapított nettó forgalmi érték (eszmei érték);

h) a járványügyi nyomozás során a járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos élelmiszer, állati eredetű termékek vonatkozásában

ha) vágóhídon - élőállat- vagy húsvizsgálat során - történt betegség-megállapítás esetén az üzem által kifizetett, számlával igazolt felvásárlási ár és felmerült vágási költség,

hb) az élelmiszer-előállító üzemben a vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén az üzem önköltségi ára,

hc) az élelmiszer-forgalmazó helyen a vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén a számlával igazolt beszerzési ár,

hd) tej, étkezési tojás, méz esetén a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár, ennek hiányában az elismert vagy a NÉBIH által kijelölt szakmaközi szervezet, vagy ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga;

i) a járványügyi nyomozás során a járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos takarmány vonatkozásában

ia) a takarmány-előállító és forgalmazó esetén az üzem önköltségi ára, illetve a számlával igazolt beszerzési ár,

ib) állattartó telep esetén a takarmány számlával igazolt beszerzési ára,

ic) ezek hiánya esetén szakértő által megadott, a káresemény időszakában az adott területen kialakult piaci árak átlaga;

j) az ipari feldolgozásra szánt állati termékek esetében (különösen a gyapjú, tépett toll, méhviasz) a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által igazolt, a káreseményt megelőző hat hónapban kialakult felvásárlási átlagár, ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga;

k) fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak esetén szakértő által megadott, a használati értéknek megfelelő becsült árak átlaga.

(7) A fertőzésközvetítő anyagokat, tárgyakat és eszközöket, amennyiben azok megfelelő eljárással fertőtleníthetők, a fertőtlenítés elvégzése után a tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani, aki azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben kártalanítás nem jár.

(8)[27] A tulajdonos kérelmére - nagy létszámú állatállomány esetén a termelés mielőbbi beindítása érdekében - részkártalanítási eljárást lehet lefolytatni. A részkártalanítás különösen akkor indokolt, ha szakértő igénybevétele miatt a becslési eljárás elhúzódik.

(9) Az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) pontja szerinti intézkedés elrendelése esetén kártalanítási összeget úgy kell megállapítani, mintha az adott földterületet, járművet, épületet, berendezést vagy eszközt bérbe adták volna a káresemény időszakában az adott területen kialakult bérleti díjak figyelembevételével.

(10)[28] A felhasznált anyagok esetében a kártalanítási összeget az adott anyag forgalmi értéke alapján kell megállapítani. A becslési eljárás során a járási hivatal szakértőt is igénybe vehet.

(11) Ha a földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz igénybevételét követően felmerül, hogy az már nem használható a rendeltetésének megfelelően, akkor a kártalanítási összeget független szakértő bevonásával kell megállapítani.

(12)[29] A rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban elsősorban olyan szakértőt lehet igénybe venni, aki vagy amely

a) az érintett állatfaj - illetve azon belül állatfajta - vonatkozásában elismert tenyésztő szervezet vagy annak hiányában tenyésztő szövetség vagy egyesület, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet, vagy

b) meghatározott anyagok, eszközök és tárgyak esetében az adott anyag, eszköz, tárgy értékesítésével, illetve értékbecslésével foglalkozó vagy az ilyen tevékenységgel kapcsolatosan megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

5. A kártalanítási határozat

6. §[30] (1)[31] Az Éltv. 55. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a kártalanítási igény elbírálásánál kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 22. §-a alapján a járási hivatal vagy a vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) állapítja meg. Ha a kártalanítás összege meghaladja a nettó 5 millió forintot, a vármegyei kormányhivatal a járási hivatal által az 5. § (2) bekezdése szerint elbírált kártalanítási igényt felülvizsgálja és határozatban megállapítja a kártalanítás összegét.

(2) Az eljáró hatóság a kártalanítás elutasításáról határoz:

a) az Éltv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben,

b) ha a FELIR regisztrációra kötelezett ügyfél FELIR-azonosítóval nem rendelkezik,

c) ha az érintett ügyféllel szemben élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetés elmulasztása miatt végrehajtás van az állami adóhatóságnál folyamatban,

d) ha az érintett állatállomány állategészségügyi státusza ismeretlen, vagy az előírt vizsgálatokat határidőre nem végezték el,

e) ha az érintett állattartó telepen a jogszabályban előírt külső járványvédelmi strukturális elemek (különösen kerítés, öltöző, állatrakodó, hullatároló) nem találhatók meg, illetve az ügyfél nem tudja dokumentált módon bizonyítani azok előírásszerű működtetését vagy használatát, vagy

f) ha az érintett állattartó telep nem rendelkezik a jogszabályban előírt és a járási hivatal által közigazgatási döntésben jóváhagyott járványvédelmi intézkedési tervvel.

(3)[32] A (3a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a kártalanítás alapösszege a becslési eljárás során megállapított összeg 60%-a. A kártalanítás végleges összegét a járási hivatal vagy a vármegyei kormányhivatal az 1. mellékletbe foglalt táblázatban meghatározott, százalékpontokat tartalmazó növelő tényezők (a továbbiakban: növelő tényezők) alkalmazásával állapítja meg. A kártalanítás végleges összege a növelő tényezők alkalmazását követően sem lehet magasabb, mint a becslési eljárás során megállapított összeg 100%-a.

(3a)[33] A kártalanítás összege az 5. § (6) bekezdése szerint megállapított érték 100%-a

a) az 5. § (6) bekezdés f) és g) pontjában foglalt esetekben,

b) a járványkitörés miatt meghiúsult, de azt megelőzően megkötött kihelyezési szerződéssel rendelkező baromfikeltető esetében,

c) a járványügyi visszakövetés után vágóhídon vagy más élelmiszeripari létesítményben, kereskedelemben elkobzott termék esetében, valamint

d) a nem gazdasági tevékenység keretében állatot tartó esetében.

(4) A kártalanítási határozat tartalmazza

a) természetes személy esetén

aa) a természetes személyazonosító adatokat,

ab) banki átutalás esetén a számlatulajdonos nevét és a bankszámlaszámot vagy a postacímet,

ac) az adóazonosító jelet,

ad) az adószámot, amennyiben azzal rendelkezik;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az adószámot, csoportos általános forgalmi adóalany esetében a csoportazonosító számot és a cégnyilvántartásba, illetve az egyéb szervezetek közhiteles nyilvántartásába bejegyzett bankszámlaszámot,

c) az állami kártalanítás nettó összegét, az állami kártalanítást terhelő általános forgalmi adót, továbbá az állami kártalanítás általános forgalmi adóval növelt összegét, amennyiben a kártalanítás jogosultja alanya az általános forgalmi adónak, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet,

d) az állami kártalanítás bruttó összegét, amennyiben a kártalanítás jogosultja nem alanya az általános forgalmi adónak, és

e)[34] az Éltv. 55. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a kártalanítás jogosultjának írásbeli nyilatkozata alapján annak megállapítását, hogy a lebonyolító szerv az általános forgalmi adó fizetési halasztással érintett összeget a jogosult adószámára hivatkozással az állami adóhatóságnál vezetett, általános forgalmi adó bevételi számlára utalja.

(5) A kártalanítási határozat indokolásában meg kell jelölni, hogy az állat elhullása mely állatbetegség következtében történt, vagy a járványügyi intézkedéseket mely állatbetegség gyanúja, megállapítása vagy felszámolása miatt rendelték el, valamint a betegség megállapításának alapjául szolgáló diagnosztikai vagy laboratóriumi eredményt, ennek hiányában a húsvizsgálat vagy boncolás írásban rögzített eredményét.

(6)[35] A kártalanítási összeg kifizetése érdekében az eljáró hatóság - a kártalanítási határozat véglegessé válása után haladéktalanul - elektronikus úton megküldi a lebonyolító szervnek a kártalanítási határozatot.

(7) Az eljáró hatóság elektronikus úton rögzíti továbbá:

a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot,

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet és annak mellékletét,

c) a becslési jegyzőkönyvet, és

d) az országos főállatorvos által határozatban elrendelt 4. § (4) bekezdése szerinti egyéb bizonylatot.

(8)[36] A lebonyolító szerv intézkedik a kártalanítás összegének folyósítása iránt a vármegyei kormányhivatal részére, amely azt a (9)-(11) bekezdésben foglaltak szerint fizeti ki a jogosultnak.

(9)[37] Azon jogosult, aki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján általános forgalmi adóalanynak (a továbbiakban: áfaalany) minősül, a kártalanítás összegéről számlát bocsát ki az eljáró hatóság, illetve amennyiben az eljáró hatóság a járási hivatal, a vármegyei kormányhivatal részére. A kártalanítás folyósítása a számla alapján történik. A kártalanítás kifizetési határideje a kártalanítási határozat véglegessé válásától számított hatvan nap.

(10)[38] Ha a kártalanítás jogosultja az Éltv. 55. § (6) és (7) bekezdése alapján általános forgalmi adó fizetési halasztást vesz igénybe, a számla általános forgalmi adó tartalmát a vármegyei kormányhivatal közvetlenül az állami adóhatóság általános forgalmi adó bevételi számlájára fizeti meg.

(11) Ha a kártalanítás jogosultja az Áfa törvény alapján nem minősül áfaalanynak, a kártalanítást a határozat alapján, az annak véglegessé válásától számított hatvanadik napig kell folyósítani.

(12) Az eljáró hatóság elektronikus úton megküldi a NÉBIH részére az adott időszakban kiadott kártalanítási határozatokra vonatkozó következő adatokat betegségenkénti bontásban:

a) kifizetett kártalanítások darabszáma,

b) kártalanítás nettó és bruttó összege,

c) a leölt állatok faja, száma, a leölésük időpontja (év, hónap),

d) a megsemmisített termék, termény, felszerelés, berendezés jellege és mennyisége, és

e) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok vonatkozásában az európai uniós támogatás elszámolásához szükséges, eljárásrendben rögzített adatok.

6. Az aktív közreműködő[39]

7. §[40] (1)[41] Amennyiben a kártalanításra jogosult megszegi az Éltv. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettségét vagy önhibáján kívül azt nem tudja teljesíteni, a járványügyi intézkedések végrehajtása érdekében az Országos Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: OJK), a vármegyei kormányhivatal a járási hivatal tájékoztatásával egyidejűleg, a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK), illetve a járási hivatal az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) és q) pontjában előírt tevékenység végzésére alkalmas aktív közreműködőt jelöl ki.

(2) Az OJK és az eljáró hatóság az aktív közreműködés elrendelése során meghatározza[42]

a) a feladat végrehajtására alkalmas aktív közreműködőt,

b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját,

c) - szükség esetén - a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét.

(3) A közreműködés végrehajtására - azonos feltételek esetén - engedéllyel rendelkező, a káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és működő, az adott feladat ellátására megfelelő kapacitással rendelkező aktív közreműködő jelölhető ki.

(4)[43] Az aktív közreműködő az intézkedés végrehajtását követően a vármegyei kormányhivatal, a járási hivatal illetve a HJK által elrendelt aktív közreműködés esetén a vármegyei kormányhivatal nevére kiállított, a közreműködés költségeit tevékenységenként tartalmazó számlát benyújtja a vármegyei kormányhivatalnak. A vármegyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül megküldi a lebonyolító szervnek, igazolva, hogy a számla az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett. A lebonyolító szerv a közreműködés költségeit - a számlák és az aktív közreműködést elrendelő határozat beérkezését követő hatvan napon belül - megtéríti a vármegyei kormányhivatalnak.

(4a)[44] A vármegyei kormányhivatal, a járási hivatal illetve a HJK elektronikus úton megküldi a NÉBIH részére az adott időszakban végrehajtott kifizetésekre vonatkozó következő adatokat, betegségenkénti bontásban:[45]

a) kifizetések darabszáma,

b) kifizetések nettó és bruttó összege,

c) az aktív közreműködés keretében végzett tevékenység megnevezése, a végrehajtás időszaka (év, hónap), és

d) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok vonatkozásában az európai uniós támogatás elszámolásához szükséges, eljárásrendben rögzített adatok.

(4b)[46] Ha az aktív közreműködőt az OJK jelölte ki, az aktív közreműködő az elrendelt járványügyi intézkedés végrehajtását követően a NÉBIH nevére kiállított és a közreműködés költségeit tartalmazó számlát harmincnapos fizetési határidővel benyújtja a NÉBIH-nek, amely intézkedik a számla aktív közreműködő részére történő kifizetéséről. A NÉBIH a számlát, valamint az aktív közreműködőt kijelölő határozatot a járványügyi intézkedés végrehajtását követő tizenöt napon belül megküldi a lebonyolító szervnek, igazolva, hogy a számla az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett. A lebonyolító szerv az aktív közreműködés költségeit - a számlák és az aktív közreműködőt kijelölő határozat beérkezését követő hatvan napon belül - megtéríti a NÉBIH-nek.

(5)[47] A 8. és 9. §-ban szereplő eljárások kivételével a (2)-(4b) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az aktív közreműködésre nem az (1) bekezdésben leírtak, hanem valamely speciális szakértelmet igénylő tevékenység végrehajtása miatt van szükség.

8. §[48] (1) Az Éltv. 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek esetén elrendelt járványügyi intézkedés végrehajtása során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele, valamint az ártalmatlanítás helyére történő szállítása állami feladat. Az állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes eljáró hatóság az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja alapján határozatban aktív közreműködésre kötelezi az állati eredetű melléktermék ártalmatlanítást végző üzemet.

(2) Az állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes eljáró hatóság - a 3. § (2) bekezdés h) pontja szerint - az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele érdekében

a) kijelöli az ártalmatlanítás végrehajtására az aktív közreműködőt,

b) meghatározza a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját, illetve

c) meghatározza a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét.

(3) Az ártalmatlanná tétel végrehajtására az adott állati eredetű melléktermék kategóriájának megfelelő engedéllyel rendelkező, a káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és üzemelő, a keletkezett állati eredetű melléktermék mennyiségének megfelelő kapacitású üzemet kell kijelölni. Ha az adott betegségre vonatkozó jogszabály alapján az szükséges, az ártalmatlanítás kivételesen a helyszínen is történhet elföldeléssel vagy égetéssel, a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelettel összhangban.

(4)[49] Az ártalmatlanítást végző üzem az intézkedés végrehajtását követően a vármegyei kormányhivatal, a járási hivatal vagy a HJK által elrendelt aktív közreműködés esetén a vármegyei kormányhivatal nevére kiállított, a közreműködés költségeit tartalmazó számlát benyújtja a vármegyei kormányhivatalnak. A vármegyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül közli a lebonyolító szervvel, igazolva, hogy a számla kibocsátására az általa elrendelt járványügyi intézkedések alatt került sor. A lebonyolító szerv a számlát az előirányzat terhére téríti meg a vármegyei kormányhivatal részére.

(5)[50] Az ártalmatlanítást végző üzem az intézkedés végrehajtását követően az OJK által elrendelt aktív közreműködés esetén a NÉBIH nevére kiállított, a közreműködés költségeit tartalmazó számlát harmincnapos fizetési határidővel benyújtja a lebonyolító szervnek. A lebonyolító szerv intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé.

(6) Ha az ártalmatlanná tétel a káresemény helyén történik, akkor a (2)-(5) bekezdés helyett a 7. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9. §[51] (1)[52] Ha az egyes fertőző állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok megengedik, az eljáró hatóság elkülönített vagy zárt vágást is előírhat járványügyi intézkedésként. A döntés meghozatala előtt, amennyiben a döntést a járási hivatal hozza, értesítenie kell a káresemény helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalt az élelmiszer hasznosíthatóságának lehetőségéről, az állatfaj, kor, tömeg, darabszám, egyed, illetve állományazonosító megjelölésével.

(2) A káresemény helye szerint illetékes eljáró hatóság a NÉBIH által vezetett nyilvántartásban szereplő engedélyezett létesítmények közül - műszaki-technológiai, járványvédelmi és élelmiszerhigiéniai feltételek, valamint a 7. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - választja ki, és határozatban kötelezi az aktív közreműködőt az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtására.

(3) A zárt vágásra utalt állatokon kívül más állatok csak a zárt vágás befejezését követő fertőtlenítés után vághatók le a kijelölt vágóhídon.

(4) A határozatban rögzíteni kell

a) az állatok elszállításának, levágásának kezdeti és várható befejezési időpontját,

b) a zárt vagy elkülönített vágásból származó élelmiszer hasznosíthatóságának lehetőségét,

c) az állatok, - vágóhídon történt betegség-megállapítás esetén - az állati testek, testrészek mérlegelésének helyszínét,

d) a szállítás, vágás, darabolás, hűtés, feldolgozás, állati eredetű melléktermék ártalmatlanítás, fertőtlenítés becsült költségét,

e)[53] az élelmiszerek értékesítéséből származó bevételnek lebonyolító szerv részére való befizetési kötelezettségét és ennek határidejét, ha a zárt vagy elkülönített vágásból származó élelmiszer hasznosítható,

f) az e) pont szerinti befizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(5) A határozatot az eljáró hatóság - a 3. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül - közli a NÉBIH-hel is.

(6) A zárt vagy elkülönített vágást végrehajtó aktív közreműködő a végrehajtást követően legkésőbb nyolc napon belül elszámolást készít, amely tartalmazza

a) az állatok beérkezésének időpontját, azok korcsoportonkénti darabszámát, tömegét;

b) ha az elkülönített vagy zárt vágást elrendelő határozat alapján a vágás során keletkező élelmiszer hasznosítható, a húsvizsgálat eredményét, a fogyasztásra alkalmas élelmiszer tömegét és az értékesítésből várható bevétel részletezését;

c) a keletkezett állati melléktermék kategóriánkénti tömegét;

d) az elkülönített, illetve zárt vágás végrehajtása során felmerült - a (4) bekezdés d) pontjában említett - költségekről szóló részletes kimutatást.

(7) A (6) bekezdés szerinti elszámolást a vágóhidat, valamint feldolgozóüzemet felügyelő hatósági állatorvos ellenjegyzi.

(8)[54] A (6) bekezdés szerinti elszámolás alapján, a végrehajtást végző aktív közreműködő az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtásáról számlát állít ki a vármegyei kormányhivatal nevére. Az aktív közreműködő a számlát és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a számla kiállítását követő nyolc napon belül megküldi a vármegyei kormányhivatalnak. A vármegyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül megküldi a lebonyolító szervnek, igazolva, hogy a számla kibocsátására az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása alatt került sor. A lebonyolító szerv a számla összegét az előirányzat terhére téríti meg a vármegyei kormányhivatal részére.

(8a)[55] Ha az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtását elrendelő határozatban hasznosíthatóként megjelölt összes élelmiszer, vagy azok egy része időközben járványügyi okból értékesíthetetlenné vált, akkor az eljáró hatóság az eredeti határozatot módosítja, és azt a NÉBIH-hel közli.

(9)[56]

7. A járványügyi védekezéssel kapcsolatos hatósági kiadások megtérítésének rendje[57]

10. §[58] (1) A járványügyi védekezés kiadásait az eljáró hatóság, illetve a járványügyi védekezéshez szükséges terméket, szolgáltatást vagy magánszemély közreműködését megrendelő, igénybe vevő szervezet (a továbbiakban együtt: hatóság) viseli. A járványügyi védekezés kiadásairól szóló számlát a hatóság nevére kell kiállítani és benyújtani.

(2) A hatóság intézkedik a hatósági kiadás kifizetéséről a számlakibocsátó részére, illetve az Áfa törvény alapján áfaalanynak nem minősülő partner esetében a szerződésben megjelölt személy felé.

(3)[59] Az eljáró hatóság által elrendelt aktív közreműködés - beleértve az ártalmatlanítás és az elkülönített vagy zárt vágás esetét - elrendelése esetén a közreműködés költségeit tevékenységenként tartalmazó számlát a vármegyei kormányhivatal nevére kell kiállítani és benyújtani. A vármegyei kormányhivatal harminc napon belül gondoskodik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé.

(4) Az OJK által elrendelt aktív közreműködés - beleértve az ártalmatlanítás és az elkülönített vagy zárt vágás esetét - elrendelése esetén a közreműködés költségeit tevékenységenként tartalmazó számlát a NÉBIH nevére kell kiállítani és benyújtani harmincnapos fizetési határidővel. A NÉBIH intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé.

(5)[60] A hatóság a számlák és az aktív közreműködést elrendelő határozatok másolatát elektronikus úton, betegségenkénti bontásban és összesítéssel ellátva elektronikus úton megküldi a lebonyolító szervnek, igazolva, hogy a számlák járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkeztek. A lebonyolító szerv a járványügyi védekezés kiadásait a számlák és az aktív közreműködést elrendelő határozat beérkezését követő harminc napon belül, a lebonyolítási számlán fennálló fedezethiány esetén a fedezet rendelkezésre állását követő harminc napon belül megtéríti a hatóságnak.

(6) Az eljáró hatóság elektronikus úton megküldi a lebonyolító szerv részére az adott időszakban végrehajtott aktív közreműködői kifizetésekre vonatkozó következő adatokat, betegségenkénti bontásban:[61]

a) kifizetések darabszáma,

b) kifizetések nettó és bruttó összege,

c) az aktív közreműködés keretében végzett tevékenység megnevezése, a végrehajtás időszaka (év, hónap), és

d) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok vonatkozásában az európai uniós támogatás elszámolásához szükséges, eljárásrendben rögzített adatok.

(7)[62] Ha az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtását elrendelő határozatban hasznosíthatóként megjelölt összes élelmiszer, vagy azok egy része időközben járványügyi okból illetve járványügyi intézkedés következtében értékesíthetetlenné vált, akkor az eljáró hatóság az eredeti határozatot módosítja, és azt a lebonyolító szervvel közli.

(8) A mintavételt végző állatorvos a mintát kísérő iraton jelzi, hogy a mintavétel

a) jogszabály alapján állami költségre történő vizsgálatok, vagy

b) bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, illetve egyéb nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegség megállapítása, valamint gyanújának kizárása

céljából történt.

(9) A vizsgálatot végző laboratórium az elvégzett vizsgálatok díjáról számlát állít ki a vizsgálatot megrendelő hatóság részére. A vizsgálatot megrendelő hatóság intézkedik a számla kifizetéséről a laboratórium felé. A vizsgálatot megrendelő hatóság az (5) bekezdés szerint jogosult a vizsgálati díj megtérítésére.

(10)[63] Ha a laboratóriumi vizsgálatot a NÉBIH által működtetett laboratórium végzi, a vizsgálat díjáról nem kerül kiállításra számla. A NÉBIH a laboratóriumi vizsgálatok költségéről negyedévente, belső nyilvántartása, valamint a laboratóriumi vizsgálatokhoz kapcsolódó számlák és egyéb bizonylatok alapján kimutatást készít, amelyet összesítéssel megküld a lebonyolító szervnek. A lebonyolító szerv a laboratóriumi vizsgálatok kiadásait a beérkezést követő harminc napon belül, a lebonyolítási számlán fennálló fedezethiány esetén a fedezet rendelkezésre állását követő harminc napon belül megtéríti a NÉBIH-nek.

(11) A (8) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatok során keletkezett állati eredetű melléktermékek, illetve a (8) bekezdés b) pontjában megnevezett vizsgálatok elvégzésére jogosult hatósági laboratóriumokban keletkezett összes állati eredetű melléktermék ártalmatlanításáról a 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodni.

8. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 12. § 2014. március 15-én lép hatályba.

12. §[64] Ez a rendelet a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban álló rendelkezéseket állapít meg.

13. §[65] E rendeletnek a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet, valamint az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról szóló 9/2022. (II. 28.) AM rendelettel [a továbbiakban: 9/2022. (II. 28.) AM rendelet] megállapított 6. § (3) és (3a) bekezdését a 9/2022. (II. 28.) AM rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

14. §[66]

15. §[67]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelethez[68]

A kártalanítás mértékét növelő tényezők a járványügyi intézkedéssel érintett állatfajokra vonatkozóan