2023. évi LX. törvény

a szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról

1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A játékos részére a szervező által létrehozott közös, vagy több játékosi egyenleg esetében a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. Több egyenleg esetén a különbözet számításakor a különböző játékosi egyenlegek számadatait összesítetten kell figyelembe venni."

2. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) Ha az e törvény szerinti közigazgatási hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatósági eljárás) tárgya olyan közigazgatási szabályszegés, amely esetén

a) a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel, vagy a vele együttműködő pénzforgalmi szolgáltatóval szemben a 13/C-13/E. § vagy a 36/G-36/J. § szerinti közigazgatási szankció alkalmazásának lehet helye,

b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történő kézbesítés kizárt, és

c) az egyetemes postai szolgáltatás szerinti kézbesítés időtartama az eljárás sikerességét veszélyezteti

a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági eljárás során keletkezett végzését vagy egyéb iratát a honlapján közzétett hirdetménnyel vagy a kézbesítés tényének és időpontjának utólag történő igazolására alkalmas, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás útján is közölheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény vagy az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás útján történő közlés a hivatalos iratként történő kézbesítéssel való közléssel azonos joghatással bír.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti hirdetményi közlés feltételei fennállnak, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a vizsgált tevékenységgel összefüggésben az ügyfelet az általa közzétett vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által feltárt elektronikuspostafiók-címen - az Ákr. 104. § (3) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - tájékoztatja

a) a hatósági eljárás megindításáról,

b) arról, hogy a hatósági eljárás iratai hirdetményi úton kerülnek közlésre, és

c) arról, hogy minden hirdetményi úton közölt végzést, egyéb iratot az ügyfélnek tájékoztatásul megküld az ügyfél által közzétett vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által feltárt elektronikuspostafiók-címre, vagy az ügyfél által megadott egyéb elektronikuspostafiók-címre."

3. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Távszerencsejátékban a játékos a játékosi egyenlegre befizetést

a) a Magyar Nemzeti Bank által az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján kiadott engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról átutalással,

b) az a) pont szerinti fizetési számlájához kapcsolódó fizetési kártyával lebonyolított online fizetéssel,

c) a Hpt. szerinti elektronikus pénzzel (a továbbiakban: elektronikus pénz),

d) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója által lebonyolított fizetési művelettel, vagy

e) ha ezt a szerencsejáték-szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, a szervező értékesítőhelyén, fogadóirodájában

teljesíthet."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a távszerencsejáték-szervező a fizetési számlához kapcsolódó név és a játékosnak a távszerencsejáték-szervező nyilvántartásában szereplő neve összevetésével állapítja meg a fizetési számla játékoshoz kötődését. A távszerencsejáték-szervező befizetést kizárólag a fizetési számlához kapcsolódó névnek és a játékos szerencsejáték-szervező nyilvántartásában szereplő nevének egyezése esetén írhat jóvá a játékosi egyenlegen. Ha a távszerencsejáték-szervező lehetőséget biztosít a játékosok részére az átutalásban közreműködő fizetési szolgáltató igénybevételével történő átutalásra, a távszerencsejáték-szervező a játékosi egyenlegen befizetést akkor írhat jóvá, ha a játékos nyilatkozik arról, hogy azt saját nevére szóló fizetési számláról kezdeményezi.

(5b) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a távszerencsejáték-szervező befizetést akkor írhat jóvá a játékosi egyenlegen, ha a játékos nyilatkozik arról, hogy az a) pont szerinti fizetési számlájához kapcsolódó fizetési kártyát használ."

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A távszerencsejáték szervezője a játékos részére kifizetést - a játékosi egyenleg megszüntetése kivételével - az Fsztv. vagy a Hpt. alapján kiadott engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról, a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti - a játékos előzetes nyilatkozata alapján a tulajdonában álló -fizetési számlájára történő átutalással teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a játékossal történő elszámolás keretében a távszerencsejáték szervezője - ha a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlájának adatai nem állnak rendelkezésre - a játéktervben meghatározott egyéb módon is teljesíthet kifizetést."

4. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték-szervező nyeremények céljára használja fel, vagy azok összegét a 11. § (8) bekezdésében foglaltak szerint játékadó címén bevallja és a központi költségvetésbe befizeti."

5. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § Sorsjáték az az esemény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjátéknak minősül a kaparós sorsjegy is."

6. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervező kérelmére engedélyezi - a 16. § szerinti tombolajáték kivételével - több, a 21. § szerinti sorsjátékhoz kapcsolódó együttes különsorsolás szervezését az érintett sorsjátékok át nem vett nyereményei terhére."

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték-szervező a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt ad, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.

(2) A bingójáték olyan bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.

(3) A kenó olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye alapján - más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető."

8. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A 21. és 22. §-ban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével szervezhető. Egyéb sorsolásos játék minden olyan folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amely esetében a sorsjátéktól és a számsorsjátéktól különböző, az egyéb sorsolásos játék szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott játéktervében rögzített azonosítási módszer alapján kerülnek meghatározásra azok a sorsolási körülmények, amelyek fennállásától vagy bekövetkezésétől a nyerés vagy a vesztés függ. A nyeremény vagy nyereményhányad előre meghatározott az azonosítási módszer és a sorsolás eredményének függvényében."

9. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy - a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Fogadás esetén a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára használja fel. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint, ennek hiányában az át nem vett nyereményekre a 11. § (8) bekezdését kell alkalmazni."

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A szerencsejáték-szervező lehetőséget biztosíthat a fogadónak arra, hogy a tétfizetést követően - a tét egésze, vagy egy része vonatkozásában -, a fogadási esemény kimenetelének bekövetkezése előtt, a játéktervben meghatározott esetekben korai kifizetésre váljon jogosulttá. A korai kifizetés könyvviteli elszámolása a számvitelről szóló törvény szerinti előleg szabályainak megfelelően történik. A korai kifizetésre a nyereménykifizetésre vonatkozó szabályok irányadók."

10. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/F. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Az engedélyezési eljárásban a nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű fordítását csatolni kell. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fordítás megfelelőségének ellenőrzése céljából hiteles fordítás benyújtását kérheti."

11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vételének megkezdésekor a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékban történő részvétel céljából egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. Egy játékosnak különböző játékokra egy szervezőnél több játékosi egyenlege is lehet, beleértve a több közös játékosi egyenleget is. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint vezeti. A szervező a kifizetésre alkalmas (ajándék bónuszok, bónusznyeremények és speciális bónuszok nélküli) játékosi egyenlegek fedezetét egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán tartja. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell az összes kifizetésre alkalmas játékosi egyenleg összegét. Ha a kifizetésre alkalmas játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül pótolja a különbözetet. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén, valamint abban az esetben, ha a játékos végleges nyilvántartásba vételére nem kerül sor, a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint elszámol."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A távszerencsejáték szervezője ajánlatot ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére akkor tehet, ha annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályozza. Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt."

12. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/R. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az (1) bekezdés szerinti ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt."

13. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az egyéb sorsolásos játék esetén a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata."

14. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A játékadó mértéke a sorsolásos játékok esetében:

a) a 16. §-ban foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a;

b) a sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a;

c) a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a;

d) a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a;

e) a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a;

f) a c)-e) pontban fel nem sorolt más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a;

g) a kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a;

h) az egyéb sorsolásos játék játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a."

15. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 34. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhónapban elfogadott borravaló 50%-a."

16. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.

2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.

2.2. Tiszta játékbevétel online kaszinójáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete; ha a magyarországi online kaszinó üzemeltetője más szolgáltató által üzemeltetett, a 29/O. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, más játékos elleni kártyajátékhoz csatlakozik az ilyen játékok esetében a tiszta játékbevétel a játékosok felé a magyarországi online kaszinó üzemeltetője által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok összege azzal, hogy a játékadó alapjának megállapítása során a kétféle módon keletkezett tiszta játékbevétel összegét kell figyelembe venni."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére - beleértve a 28/A. § (8) bekezdésében foglaltakat is - a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki."

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:

"20. Kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései

a) megjelenítésére a játékmenetben virtuálisan kerül sor, vagy

b) biztonságos - virtuális vagy fizikális - módszerrel eltakartak, és az eltakarás eredményeként csak különleges - virtuális vagy fizikális - eljárással ismerhetők meg, és amelynek előállítása előre meghatározott nyerőosztályok és azokhoz tartozó nyereményösszegek szerint történik."

(4) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. Játékosi egyenleg: a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a szervező által vezetett egyenleg. Amennyiben a szervező több szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a játékos részére egy vagy több közös játékosi egyenleg is létrehozható."

17. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 40/E. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvénynek a szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 21/A. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a már engedélyezett sorsjátékok jóváhagyott játékterve alapján lebonyolítható különsorsolásokra is.

(8) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 8/A. §-át és 29/F. § (1b) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

18. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § Az 1. § (3) bekezdés e) pontja, (6) bekezdése, (11) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 2. § (4) bekezdés c) pontja, 3. § (1), (1b) bekezdése, 7/A. § (4) bekezdése, 10. § (1)-(1b) bekezdése és (3) bekezdése, 11. § (5)-(7) bekezdése, 12. § (3a) bekezdése, 13. § (1a) és (1b) bekezdése, 13/B. § (1) bekezdése, 13/C-13/K. §-a, 21. §-a, 22. § (1)-(4) bekezdése, 24. §-a, 26. § (3)-(5) bekezdése, 27/A. § (2) bekezdése, 28/A. § (1) és (8) bekezdése, 29/C-29/V. §-a, 30. § (2a) bekezdése, 30. § (4) bekezdése, 32. § (1) bekezdése, 36/G-36/J. §-a, 37. § 3., 18., 20-22., 27-29. pontja, 38. § (2) bekezdés g) pontja és 40/E. § (3)-(5) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

19. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 13/E. § (6) bekezdésében az "azon második olyan napon 13 órától alkalmazza, amely napon a fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart (a továbbiakban: banki munkanap) és amelyet megelőzött banki munkanap" szövegrész helyébe a "második munkanapon - ide nem értve a bankszünnapot - 11 órától alkalmazza" szöveg,

b) 27/A. § (1) bekezdésében a "hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben" szövegrész helyébe a "Hpt.-ben" szöveg,

c) 27/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "Hpt.-ben" szöveg,

d) 30. § (4) bekezdésében a "45%-át" szövegrész helyébe a "40%-át" szöveg,

e) 36. § (3h) bekezdésében az "a nyeremény" szövegrész helyébe az "annak" szöveg,

f) 37. § 28. pontjában a "távszerencsejáték" szövegrész helyébe a "szerencsejáték" szöveg

lép.

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

20. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogosultságot megállapító szerv

a) az időskorúak járadékára, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, valamint az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente legalább egyszer,

b) a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság [az a) és b) pont szerinti ellátások a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás] feltételeinek fennállását az önellátási képesség hiányát igazoló, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumok érvényességi idejének lejártakor, határozatlan idejű érvényesség esetén a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy megkeresésére vagy a felülvizsgálat szükségességéről történő hivatalos tudomásszerzés esetén,

c) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja."

21. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság - a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése esetén - a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, ha

a) a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált, vagy

b) a szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette."

22. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 134/K. §-sal egészül ki:

"134/K. § (1) A szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 39. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 39. § (1) bekezdése alapján gyermekek otthongondozási díjában részesülő hozzátartozó jogosultsága az e törvény szerinti - 39. § (1) bekezdésén kívüli - jogosultsági feltételek fennállásáig nem szüntethető meg."

3. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

23. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelölési eljárás kivételével a kijelölési eljárásért - az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

4. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

24. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 1/C. §-sal egészül ki:

"1/C. § Az Egyetem alaptevékenységként - a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egysége útján - ellátja az 1/B. § hatálya alá nem tartozó, kormányrendeletben meghatározott kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet feladatait, valamint egyéb kapcsolódó feladatokat."

5. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

25. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1a) bekezdésében a "tagja - a polgármester és az alpolgármester kivételével - önkéntes" szövegrész helyébe a "tagja önkéntes" szöveg lép.

6. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

26. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 33. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. Egyes kinevezések, előléptetés

56. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöki és a Magyar Honvédség vezénylő zászlósi beosztásba történő kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke - egyéb feltételek fennállása esetén - kizárólag kérelmére helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.

57. § (1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett általános előmeneteli rendű beosztáshoz rendszeresített, illetve alacsonyabb a vezénylés idejére tervezett speciális előmeneteli rendű beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés vagy a vezénylés során adott beosztás betöltésének időtartamára egy rendfokozattal magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.

(2) A 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti vezénylés megszűnése, megszüntetése esetén az (1) bekezdés alapján a vezénylés időtartamára meghatározott rendfokozat külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik.

(3) A vezénylés megszűnését, megszüntetését követően a 46. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megfelelő szolgálati beosztásnak a viselt rendfokozatnak megfelelő beosztás minősül."

27. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 246/B. §-sal egészül ki:

"246/B. § A szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv9.) megállapított 56. § (1) bekezdését a Módtv9. hatálybalépése előtt kinevezett Honvéd Vezérkar főnöke, és a Magyar Honvédség vezénylő zászlósi beosztása esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a határozott idejű kinevezése e törvény erejénél fogva, a Módtv9. hatálybalépése napjával határozatlan idejű kinevezésre módosul."

7. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

28. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény a következő 5/A. alcímmel egészül ki:

"5/A. Elektronikus ügyintézési ponton történő ügyintézés eltérő szabályai

7/A. § (1) Ha a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárás az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárásban eljárási képességgel rendelkező kérelmező az elektronikus ügyintézési ponton is benyújthatja az erre irányuló kérelmét.

(2) Az eljárás során felvételezett arcképmásadatot érintően automatizált arcképmás-összehasonlítást kell végezni.

(3) Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók, de a 7. § (2) bekezdése nem alkalmazható. A regisztrációs kérelem összeállítása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által átadott adatok alapján történik.

(4) A kérelem az elektronikus ügyintézési ponton keresztül csak abban az esetben nyújtható be, ha a kérelmező arcképmását és aláírását rendelkezésre bocsátja.

(5) Az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén - aláírásadat felvételének hiányában - a kérelmező nyilatkozik az írásképtelensége vagy írástudatlansága tényéről."

8. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

29. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 31. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/C. §-a szerinti, jogszabályban meghatározott kormányzati képzési, oktatási feladatok, illetve az ezen oktatásokhoz kapcsolódó tananyagfejlesztési feladatok ellátásával kapcsolatos közbeszerzések esetében központosított eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve annak személyi és tárgyi hatályát."

30. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdése a következő 7b. ponttal egészül ki:

"7b. a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/C. §-a szerinti kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó beszerzések tekintetében a központosított eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét, valamint a kormányzati képzési, oktatási közbeszerzéseknek - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő - szabályait;"

31. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

a) 31. § (3) bekezdésében a "rendezvényszervezés" szövegrész helyébe a "rendezvényszervezési" szöveg,

b) 198. § (1) bekezdés 7a. pontjában az "az ilyen" szövegrész helyébe az "ezen" szöveg

lép.

9. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

32. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le, ha

a) kérelemre indult ügy esetén az ügyfél a kérelmét elektronikus úton nyújtja be,

b) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel és

c) az ügy intézéséhez szükséges adatok automatizált feldolgozásra alkalmas módon az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére állnak, vagy azokat automatikus információátvétel útján, automatizált feldolgozásra alkalmas formátumban átveszi.

(2) Automatikus döntéshozatal esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntéseket és gondoskodik az ügyféllel való közlésről. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv közli az ügyféllel, ha a döntést automatikus döntéshozatali eljárásban hozta meg.

(3) Az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés, értesítés emberi közbeavatkozás nélkül akkor is meghozható, ha az eljárást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem automatikus döntéshozatal útján folytatja le.

(4) Nincs helye automatikus döntéshozatali eljárásnak, ha azt az adott ügyben törvény vagy kormányrendelet kizárja.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető módon, valamint a 10. § b) pontja szerinti elektronikus út biztosítása esetén alkalmazott ügyintézési felületen közzéteszi az automatikus döntéshozatali eljárás módszertanát és lényeges szabályait."

33. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"q) automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer,"

(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"r) a Kormány által rendeletben megjelölt központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás."

34. § Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (6) bekezdése.

10. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

35. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § [Automatikus döntéshozatal]

Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) az Eüsztv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei fennállnak és nincs ellenérdekű ügyfél, vagy

b) a kérelem tekintetében

ba) törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi,

bb) a hatóság részére a benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,

bc) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és

bd) nincs ellenérdekű ügyfél."

11. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

36. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény XXII. Fejezete a következő 169. §-sal egészül ki:

"169. § [A Közszolgálati Döntőbizottság határozatainak nyilvánossága]

(1) A Közszolgálati Döntőbizottság a véglegessé vált határozatot (e § alkalmazásában a továbbiakban: határozat) a véglegesség megállapításától számított harminc napon belül a honlapján közzéteszi.

(2) A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - törölni kell, amely nem járhat a megállapított tényállás sérelmével. A közzétett határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

(3) A közzétett határozatból nem kell törölni

a) a kormányzati igazgatási szerv nevét,

b) a képviselőként eljárt ügyvéd, kamarai jogtanácsos, a kormányzati igazgatási szerv vezetője, tisztviselője nevét,

c) a közérdekből nyilvános adatot.

(4) A határozat szövegében a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhető."

37. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/B. §-sal egészül ki:

"300/B. § [Átmeneti rendelkezés a szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi LX. törvényhez]

E törvénynek a szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 169. §-át a Módtv6. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

38. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. § (10) bekezdés b) pontjában a "biztosító tulajdonosi részesedés" szövegrész helyébe a "biztosító megállapodás vagy részesedés" szöveg lép.

12. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

39. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

13. A nemzeti adatvagyonról szóló 2021. XCI. törvény módosítása

40. § A nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha törvény arról rendelkezik, hogy az adatfeldolgozást csak államigazgatási szerv vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezet láthatja el, az adatkezelő kizárólag a Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy szervezettel köthet adatfeldolgozási szerződést. Ha a Kormány rendelete az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott adatfeldolgozó igénybevételét teszi kötelezővé, az adatkezelő ezen adatfeldolgozót bízza meg az adatfeldolgozással.

(3) A Kormány rendeletben határozza meg a (2) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles."

41. § A nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12. § (2) bekezdése szerinti államigazgatási szerveket és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a 12. § (2) bekezdése szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles, rendeletben határozza meg."

14. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

42. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 38. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az 1. melléklet 2.10. pontja - az önálló szabályozó szerv és az autonóm államigazgatási szerv kivételével -és az 1. melléklet 2.11. pontja szerinti meghagyásba bevont szerv vagy szervezet által készített meghagyási névjegyzéket a miniszterelnök hagyja jóvá.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti meghagyásba bevont szerv vagy szervezet által készített meghagyási névjegyzék szerinti adatokat a 67. § h) pontja szerinti nyilvántartásba a miniszterelnök jóváhagyását követően lehet bevezetni."

15. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

43. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak megismerésére jogosult

a) a miniszterelnök,

b) a miniszter,

c) a védelemgazdaság központi tervező szerve,

d) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője,

e) a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) és

f) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve."

16. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, az 5. §, a 7. §,a 8. §,a 9. § (1) és (3) bekezdése, a 11. §, a 12. § és a 16. § (2)-(4) bekezdése 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 14. § és a 15. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 4. alcím és a 8. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.

45. § (1) A 25. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 42. § az Alaptörvény XXXI. cikk (3)-(5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2023. évi LX. törvényhez

"1. melléklet a 2019. évi CVII. törvényhez

Illetménytábla a 69. § (1) bekezdése szerinti szervek részére

"

2. melléklet a 2023. évi LX. törvényhez

"2. melléklet a 2019. évi CVII. törvényhez

Illetménytábla a 69. § (2) bekezdése szerinti szervek részére

"