200/2022. (VI. 7.) Korm. rendelet

a nemzetközi szervezeteknél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról

A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 15. pontjában és a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 103/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] E rendelet hatálya a nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú, kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személyekre, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) hivatásos állományának tagjára, a küldő közigazgatási és rendvédelmi szervre, továbbá a nemzeti szakértő jelölésében érintett egyéb szervekre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. felhívás: a nemzetközi szervezet nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma;

2. fogyatékkal élő gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra;

3. házastárs: a nemzeti szakértőnek az írásbeli nyilatkozata alapján a nemzeti szakértővel közös háztartásban, életvitelszerűen a nemzeti szakértői foglalkoztatása, szakértői tevékenysége ideje alatt, a nemzetközi szervezet székhelyén tartózkodó házastársa, illetve közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa;

4. hozzátartozó: a házastárs, valamint a gyermek;

5. gyermek: a nemzeti szakértőnek az írásbeli nyilatkozata alapján a nemzeti szakértővel közös háztartásban, életvitelszerűen a nemzeti szakértői foglalkoztatása, szakértői tevékenysége ideje alatt, a nemzetközi szervezet székhelyén tartózkodó, a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott, kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke;

6.[2] jelölt: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti közszolgálati jogviszonyban álló, nemzeti szakértői foglalkoztatásra jelölt foglalkoztatott, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban álló;

7.[3] jövedelemszerző tevékenység: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében meghatározott és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenység - kivéve, ha a nemzeti szakértő házas- vagy élettársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá, ha a nemzeti szakértő a Kit. 95. § (5) bekezdése szerint gyakorolható tevékenységet, a Küt. 51. § (2) bekezdése szerint gyakorolható tevékenységet, a Hszt. 109. § (5) bekezdése szerint gyakorolható tevékenységet végez, valamint az ingatlan- vagy termőföld-bérbeadást - függetlenül a tevékenység végzésének a helyétől, ideértve a fogadó államban végzett biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenységet is;

8.[4] közigazgatási szerv: a Kit. 280. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti, a Küt. 2. § (1) bekezdése szerinti különleges jogállású szerv, valamint a Hszt. 1. § (1) bekezdése szerinti rendvédelmi szerv;

9.[5] küldő közigazgatási szerv: az a közigazgatási szerv, amely az ezt megállapító jogszabály szerinti feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységével összefüggésben vagy a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységével összefüggésben eljáró szerv jelölésre vonatkozó felhatalmazása alapján a nemzeti szakértővé történő jelölését kezdeményezte a vele közszolgálati, kormányzati, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló jelöltnek a fogadó nemzetközi szervezet irányába;

10. napidíj: a fogadó nemzetközi szervezet által, a vonatkozó jogszabályi előírások vagy saját szabályzata alapján a nemzeti szakértő részére fizetett, naptári napra járó díj;

11. napidíjpótlék: a napidíj alapulvételével, a nemzeti szakértővel életvitelszerűen együtt tartózkodó, napidíjpótlékra jogosító személy után járó juttatás;

12. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő házastárs, valamint gyermek;

13. nemzeti szakértő: a küldő közigazgatási szerv jelölését és a nemzetközi szervezet jóváhagyását követően - a küldő közigazgatási szerv és legalább a jelölt által kötött megállapodás alapján - a nemzetközi szervezetnél határozott időre - nem képzési vagy gyakornoki célból - nemzeti szakértői feladatok ellátása céljából, napidíjra jogosult vagy napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként ideiglenesen a nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott kormánytisztviselő és közszolgálati tisztviselő;

14. nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel vagy államközi együttműködés keretében létrehozott és működő szervezet;

15. szolgálati érdek: a küldő közigazgatási szerv alapfeladatainak a folyamatos, magas szintű vagy előre nem tervezett, rendkívüli feladat ellátását érintő érdek;

16. utazási nap: nemzetközi szervezethez történő utazáshoz, valamint a szabadságra történő hazautazáshoz biztosított napok.

2. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás

3. § (1) Nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásra - a jelölt előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján - a küldő közigazgatási szerv vezetője kezdeményezhet jelölést e rendeletben foglaltak szerint a fogadó nemzetközi szervezet felé.

(2) A nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásra a jelölést a küldő közigazgatási szervezet vezetője - ha a szerv miniszter irányítása vagy felügyelete alatt áll, az irányító vagy felügyelő miniszter előzetes hozzájárulása mellett - a külpolitikáért felelős miniszter útján teszi meg a nemzetközi szervezet felé. A nemzetközi szervezetbe történő jelölés ellen a külpolitikáért felelős miniszter legkésőbb 15 napon belül kifogást emelhet. A külpolitikáért felelős miniszter írásban felhatalmazhatja a küldő közigazgatási szervezet vezetőjét, hogy a jelölést a nemzetközi szervezet felé közvetlenül tegye meg.

(3) Nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként kizárólag az a jelölt jelölhető, aki

a) a feladatkörhöz a nemzetközi szervezet által előírt vagy ennek hiányában a feladatellátáshoz szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, továbbá szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) a felhívásban megjelölt vagy ennek hiányában a nemzeti szakértői feladatok magas szintű ellátásához szükséges idegen nyelv megfelelő okmánnyal igazolt, legalább felsőfokú (C1) szintű ismeretével rendelkezik,

c) nem áll fegyelmi, büntető- vagy kártérítési eljárás hatálya alatt,

d) - ha ilyenre sor kerül - a nemzetközi szervezet felhívásában meghatározott feladatkör (munkakör) betöltésére vonatkozó előzetes alkalmassági vizsgálaton megfelel, és

e) - ha ilyenre sor kerül - a nemzetközi szervezet által szervezett előzetes kiválasztási eljáráson megfelel.

3/A. §[6] A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagja a nemzetközi szervezetbe való vezénylésére a rendvédelmi szerv Hszt. szerinti országos parancsnoka vagy országos főigazgatója - a nemzetközi szervezet felhívásában meghatározott nemzeti szakértői álláshely betöltésére vonatkozó alkalmassági vizsgálata és a jelölt írásbeli hozzájárulása alapján - kezdeményezheti a jelölést. A jelölést a küldő rendvédelmi szervet irányító miniszter a külpolitikáért felelős miniszter útján teszi meg a nemzetközi szervezet felé. A jelölésre egyebekben a 3. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

4. § (1) A jelölés elfogadásának a nemzetközi szervezettől történő hivatalos visszaigazolását követően a küldő közigazgatási szerv és - ha a nemzetközi szervezet belső szabályzata vagy szokásos eljárásrendje ezt lehetővé teszi - a nemzetközi szervezet megállapodást köt a nemzeti szakértői foglalkoztatásról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell legalább

a) a küldő közigazgatási szerv és a nemzetközi szervezet teljes, hivatalos megnevezését, alapvető adatait,

b) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, illetve feladatkört és a munkavégzés tényleges helyét,

c) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát,

d) figyelemmel a 8. §-ban foglaltakra, a finanszírozás és költségviselés módját és a nemzeti szakértői foglalkoztatás típusát,

e) a nemzeti szakértőt megillető díjazást,

f) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnésének és megszüntetésének eseteit, valamint

g) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetőségét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodáson túl a küldő közigazgatási szerv és a jelölt legalább a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket tartalmazó megállapodást köt a nemzeti szakértői foglalkoztatásról, illetve a nemzeti szakértői kirendelésről. A küldő közigazgatási szerv és a jelölt közötti megállapodás létrejöhet az (1) bekezdés szerinti megállapodás jelölt általi elfogadásával is.

(4) Ha a nemzetközi szervezet belső szabályzata vagy szokásos eljárásrendje nem teszi lehetővé a küldő közigazgatási szerv és a nemzetközi szervezet között az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötését, a megállapodást a küldő közigazgatási szerv és a jelölt között kell a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint megkötni.

(5) Ha a küldő közigazgatási szerv és a nemzetközi szervezet között megállapodás megkötésére nem kerül sor, a küldő közigazgatási szerv - a nemzetközi szervezet kérelmére, a hatályos adatvédelmi és minősített adatkezelési előírások betartásával - nyilatkozhat a nemzetközi szervezet felé arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő nála fennálló szolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat, valamint fizeti - a nemzeti szakértői foglalkoztatás formájától függően - a nemzeti szakértőt e rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint megillető egyéb járandóságokat és juttatásokat.

(6) A (4) bekezdés szerinti esetben a nemzetközi szervezet ez irányú megkeresésére a küldő közigazgatási szerv - a nemzeti szakértő hozzájárulásával - írásban tájékoztatja a nemzetközi szervezetet a nemzeti szakértő küldő közigazgatási szervnél fennálló jogviszonyának, valamint nemzeti szakértői foglalkoztatásának a nemzetközi szervezet által kért lényeges elemeiről, feltételeiről legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző tizenkét hónapra visszamenőleg.

(7)[7] A (3) bekezdés vagy ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti megállapodáson kívül a nemzeti szakértői foglalkoztatás időtartamára a jelölt beosztási okiratát, kinevezését is módosítani kell a Kit. és a Küt. előírásai szerint a nemzeti szakértői foglalkoztatás által érintett tartalmi elemeiben. A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagja esetében a Hszt. előírásainak megfelelően a külföldre vezénylési okmány és a rendelkezési állományba helyezés kiadmányozása szükséges. A nemzeti szakértői foglalkoztatás időtartama alatt a külföldre vezényelt álláshelyén vagy szolgálati beosztásában ellátandó feladatainak a nemzeti szakértői feladatok ellátása minősül.

(8)[8] A nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására a 3. és 3/A. §-ban foglalt eljárásrendet kell alkalmazni, azzal, hogy a meghosszabbított foglalkoztatás nem haladhatja meg a két évet. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ezt követően több alkalommal, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra indokolt esetben meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás - egy vagy több alkalommal - a négyéves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre. Ha a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó tagjának a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására a Hszt. 69. § (1) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, akkor a foglalkoztatás meghosszabbítására a Hszt. 69. § (1) bekezdésének a külföldre vezénylés meghosszabbítására vonatkozó rendelkezése alkalmazandó.

(9) A Kit. hatálya alá tartozó szerveknél politikai szolgálati jogviszonyban álló jelölt nemzeti szakértői foglalkoztatására kormánytisztviselői kinevezés mellett, kormányzati szolgálati jogviszonyban kerülhet sor. A politikai szolgálati jogviszonyban álló jelölt politikai szolgálati jogviszonyát - közös megegyezéssel - legkésőbb a nemzeti szakértői foglalkoztatás megkezdését megelőzően meg kell szüntetni, és a jelöltet ki kell nevezni kormánytisztviselőnek.

5. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladatai ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.

(2) A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente a küldő közigazgatási szerv által meghatározott időpontokban, de legalább évente egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles a küldő közigazgatási szerv számára beszámolni (éves rendes konzultáció). A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt az éves rendes konzultáció érdekében személyes konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendelheti. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv a külpolitikáért felelős minisztert írásban köteles tájékoztatni.

(3) A nemzeti szakértőt a küldő közigazgatási szerv a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel az éves rendes konzultáción kívül is hazarendelheti személyes konzultációra, ha ez feladatellátással összefüggésben szükséges (rendkívüli konzultáció).

6. § (1) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv a külpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.

(2) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a külpolitikáért felelős miniszter javaslatot tesz a küldő közigazgatási szervnek nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetésére.

3. Napidíjra jogosult nemzeti szakértők járandóságai

7. § (1)[9] A napidíjra jogosult nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a napidíjra jogosult nemzeti szakértőt a Kit., a Küt. és a Hszt. szerinti illetményén, valamint a nemzetközi szervezetre vonatkozó jogszabályi előírásokban, valamint a nemzetközi szervezetnek a napidíjra jogosult nemzeti szakértői foglalkoztatásra vonatkozó egyéb szabályozóiban foglalt juttatásokon felül az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

(2) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatott, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) hatálya alá tartozó, nemzeti szakértői feladatokat ellátó napidíjra jogosult nemzeti szakértő foglalkoztatására a Külszoltv.-ben meghatározott eltérésekkel a Kit. és jelen rendelet szabályai alkalmazandóak, és ezen nemzeti szakértőt a Kit. szerinti illetménye helyett a Külszoltv. előírásai szerinti illetmény illeti meg.

(3) A napidíj naptári napra jár.

(4) A napidíjra jogosult nemzeti szakértő díjazása

a) a nemzetközi szervezet által közvetlenül a nemzeti szakértő részére megfizetett napidíjból, valamint a nemzetközi szervezet belső szabályzatai alapján biztosítandó egyéb juttatásokból, ideértve különösen a havidíjat (távolsági díjat) vagy ezekkel megegyező juttatásokat,

b) a küldő közigazgatási szerv által biztosított, (1) vagy (2) bekezdés szerinti illetményből,

c) a 8. § szerinti napidíjpótlékból és

d) a jelen alcím szerinti egyéb eseti juttatásokból

áll.

8. § (1) A napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár a napidíjra jogosult nemzeti szakértőnek. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőnek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, a napidíjpótlékra jogosító személy után annak tényleges kiutazásának napjától végleges hazautazásának napjáig - az utazási napokat is beleértve - jár.

(2) A napidíjra jogosult nemzeti szakértő a napidíjpótlékra jogosító személyről legkésőbb a nemzeti szakértői foglalkoztatás megkezdését megelőző 15 napon belül írásban köteles a küldő közigazgatási szervnek nyilatkozni. A napidíjpótlékra jogosító személyt érintő változást legkésőbb a változás bekövetkeztét követő 8 napon belül köteles a napidíjra jogosult nemzeti szakértő a küldő közigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

(3) A napidíjpótlék összege

a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a nemzeti szakértő napidíjának 20%-a;

b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ba) a gyermek 12. életévének betöltéséig 8%-a,

bb) a gyermek 12. életévének betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó) képzésben vagy szakképzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;

c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékkal élő gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ca) a fogyatékkal élő gyermek 12. életévének betöltéséig 10%-a,

cb) a fogyatékkal élő gyermek 12. életévének betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a fogyatékkal élő gyermek 23. életévének betöltéséig.

(4) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését vagy az abban bekövetkezett változást a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig.

(5) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértői foglalkoztatás időtartama alatt, a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő hozzátartozó alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.

(6) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult a napidíjpótlékra jogosító hozzátartozó után annak a foglalkoztatás helye szerinti országtól való, 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő - a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül - köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személynek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távolléte kezdő és befejező napját, ide nem értve a házastárs szülés miatti távollétét.

(7) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell forintban, a nemzeti szakértő fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése vagy megszüntetése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző 5 munkanappal korábban.

9. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizeti.

(2) Ha a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdés szerinti összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.

10. § Évente egy alkalommal a napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv döntésétől függően, ha ennek fedezete a küldő közigazgatási szervnél rendelkezésre áll, illetve a küldő közigazgatási szervre vonatkozó előírások szerint biztosítható, a küldő közigazgatási szerv viselheti a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével. A küldő közigazgatási szerv vezetőjének utasítása kötelezővé teheti a szervnél foglalkoztatott nemzeti szakértő számára a juttatás biztosítását.

11. § A napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv döntésétől függően, ha ennek fedezete a küldő közigazgatási szervnél rendelkezésre áll, illetve a küldő közigazgatási szervre vonatkozó előírások szerint a nemzeti szakértő számára biztosítható, a küldő közigazgatási szerv viselheti - a tartós külszolgálaton lévő kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint - a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor. A küldő közigazgatási szerv vezetőjének utasítása kötelezővé teheti a szervnél foglalkoztatott nemzeti szakértő számára a juttatás biztosítását.

12. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó hozzátartozója a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.

13. § (1) A napidíjpótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a nemzeti szakértő részére a halál bekövetkeztéig járó napidíjpótlékon felül a küldő közigazgatási szerv a napidíjpótlék 30 napra járó összegével megegyező összegű rendkívüli juttatást biztosíthat, ha a szervre vonatkozó jogszabályi előírások szerint e juttatás a nemzeti szakértőnek biztosítható.

(2) A foglalkoztatás helye szerinti országban, illetve harmadik országban elhunyt, napidíjra jogosult nemzeti szakértő hazaszállításához és temetéséhez a küldő közigazgatási szerv hozzájárulhat. A napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt tartózkodó családtag elhalálozása esetén az elhunyt családtag hazaszállításához és temetéséhez a küldő közigazgatási szerv hozzájárulhat.

(3) A küldő közigazgatási szerv vezetőjének utasítása kötelezővé teheti a szervnél foglalkoztatott nemzeti szakértő számára az (1)-(2) bekezdés szerinti juttatás biztosítását.

4. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő

14. § (1) A küldő közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter hozzájárulása esetén a jelölt napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható, ha a felhívás, illetve a küldő közigazgatási szerv és a nemzetközi szervezet közötti megállapodás ezt lehetővé teszi. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő díjazásával és juttatásával kapcsolatos költségek a küldő közigazgatási szervet terhelik.

(2) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára, szolgálati elismerésére, végkielégítésére, szabadságmegváltására a Külszoltv. szerint a nemzetközi szervezet székhelyével megegyező állomáshelyre, ha multilaterális képviselet is működik az állomáshelyen, a multilaterális képviseletre mint állomáshelyre, ennek hiányában a nemzetközi szervezet székhelye szerinti állam fővárosába mint állomáshelyre, "beosztott diplomata" külszolgálati munkakörbe tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő devizailletményére, átalány-költségtérítésére (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: díjazás), egyéb juttatásokra, szolgálati elismerésére, végkielégítésére, szabadságmegváltására és egészségügyi ellátására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, és a megállapodás szerinti díjazását e szabályok alapulvételével megállapítani. A díjazás megállapításánál a küldő közigazgatási szerv vezetője által javasolt és a külpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott, a Külszoltv. 1. melléklet I. része szerinti, a "beosztott diplomata" külszolgálati munkakörre irányadó - lehetőség szerint - az "attasé" ranghoz tartozó szorzót kell alapul venni. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő díjazásából az ezen bekezdés szerint megállapított átalány-költségtérítés szerinti összeg megállapításánál a hozzátartozókat kell figyelembe venni, és a bérszámfejtés során a Külszoltv. szerinti átalány-költségtérítésként kell kezelni.

(3) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatott napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőnek a tényleges diplomáciai rangja alapján a Külszoltv. 1. melléklet I. része szerinti, a "beosztott diplomata" külszolgálati munkakörre irányadó szorzó alapulvételével kell a devizailletménnyel megegyező összegű juttatását megállapítani.

(4) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőt megillető díjazás - a nemzeti szakértő hozzájárulásával, a (2) és (3) bekezdés szerint számított összeghez képest - a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére, a külpolitikáért felelős miniszter előzetes értesítése mellett - a küldő közigazgatási szerv vezetője által eltérő mértékben is megállapítható.

(5) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő a hozzátartozóiról legkésőbb a nemzeti szakértői foglalkoztatás megkezdését megelőző 15 napon belül írásban köteles a küldő közigazgatási szervnek nyilatkozni. A hozzátartozókat érintő változást legkésőbb a változás bekövetkeztét követő 8 napon belül köteles a napidíjra jogosult nemzeti szakértő a küldő közigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

(6) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatott, a Külszoltv. hatálya alá tartozó, nemzeti szakértői feladatokat ellátó napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő foglalkoztatására a Külszoltv.-ben meghatározott eltérésekkel a Kit. és jelen rendelet szabályai alkalmazandóak.

5. Helyettesítés és költségviselés

15. § A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott jelöltet határozott időtartamú - legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló - kinevezéssel a nemzeti szakértői feladatot ellátó jelölt tisztviselői jogviszonyára vonatkozó jogállási törvény szabályai szerint helyettesítheti.

16. § Ha a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő - e rendelet szerinti - többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.

6. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

18. § (1) E rendeletet a hatálybalépésekor a nemzetközi szervezetnél már nemzeti szakértőként foglalkoztatott szakértőkre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő nemzeti szakértői pályázatokra, jelölésekre is alkalmazni kell.

19. §[10] E rendeletnek az egyes rendészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 569/2022. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. §-a, 3/A. §-a és 4. § (7) és (8) bekezdése szerinti rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő nemzeti szakértői pályázatokra és jelölésekre is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök