23/2022. (I. 27.) Korm. rendelet

egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. és a 4. § tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (2) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 10-16. és 19-21. pontjában, valamint (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett falugazdász-hálózat igazgatási és egyéb feladatainak a meghatározásáról szóló 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

1. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett falugazdász-hálózat igazgatási és egyéb feladatainak a meghatározásáról szóló 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAK agrárigazgatási hatósági feladatai körében a falugazdász-hálózat útján:)

"a) nyilvántartásba veszi a mezőgazdasági őstermelőket,"

2. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

2. § A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 18. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Éltv.)

"b) 34. § (2) bekezdés b)-l) pontjában, a közcélú igénybevétel kivételével a 34. § (3) bekezdés a) pontjában, 34. § (4) bekezdés k) pontjában, 53. § (3) és (4) bekezdésében, 61. §-ában, 63/B. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal,"

(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)

3. § A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 58. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány termőhelyi katasztert vezető szervként)

"a) a Btv. 2. § (2) bekezdésében,"

(foglaltak tekintetében a NÉBIH-et jelöli ki.)

4. § A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a "8. §-ában" szövegrész helyébe a "7. § (2) bekezdésében, 8. §-ában" szöveg,

b) 9. § (1) bekezdés d) pontjában a "7. § (1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "7. § (1) bekezdésében" szöveg

lép.

3. A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosítása

5. § A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet] 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Az ültetvényhasználó a szőlőültetvényben bekövetkezett, a szüret elmaradását okozó káreseményt legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenti a hegybírónak.

(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti bejelentést nyilvántartásba veszi.

(3) A hegybíró a nyilvántartott bejelentésekkel összefüggő ültetvények legalább 5%-át a helyszínen ellenőrzi."

6. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 28-31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) Az ültetvény használója a szüretet megelőző borpiaci év július 1-jéig megküldi a gazdasági aktát vezető hegybíró részére az általa a szőlőültetvénye vagy ültetvényrésze vonatkozásában megkötött szőlőfelvásárlási szerződést.

(2) A több borpiaci évre kötött szőlőfelvásárlási szerződést elegendő a szerződésben megadott első borpiaci évet megelőzően megküldeni az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A hegybíró az ültetvény használója részére legkésőbb július 15-ig szüret bejelentő lapot küld minden olyan szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában, amelynek termésére szóló szőlőfelvásárlási szerződést az (1) bekezdésben megadott határidőig nem küldték meg a hegybírónak.

(4) A hegybíró a felvásárló részére legkésőbb július 15-ig felvásárlási űrlapot küld minden olyan szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában, amely termésének felvásárlójaként az (1) bekezdés szerinti szerződésben megjelölték. A felvásárlási űrlap másolatát a hegybíró megküldi az ültetvény használója részére.

(5) Ha az (1) bekezdés szerint bejelentett szőlőfelvásárlási szerződésben megjelölt szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában módosul a szőlőfelvásárlási szerződés, azt az ültetvény használója haladéktalanul bejelenti a hegybírónak. Ha a szőlőfelvásárlási szerződés módosítására július 1-jét követően kerül sor, a hegybíró a módosult szőlőfelvásárlási szerződéssel le nem fedett szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában haladéktalanul szüret bejelentő lapot küld a szőlőültetvény és ültetvényrész használója részére.

(6) Az ültetvény használója legkésőbb a szüret utolsó napjáig nyilatkozik a hegybíró részére, ha szőlőültetvényét, ültetvényrészét több részre kívánja felosztani, vagy a felosztást meg kívánja változtatni. A változtatással kialakított ültetvényrészek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés alapján már kiadott, de a 31. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz még be nem nyújtott szüret bejelentő lapokat és felvásárlási űrlapokat a hegybíró érvényteleníti, és új szüret bejelentő lapokat vagy felvásárlási űrlapokat küld meg a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

29. § (1) Ha a szőlőtermést nem az ültetvény használója vagy vele azonos borgazdasági egységbe tartozó személy dolgozza fel, az ültetvény használója a szőlőfelvásárlási szerződésben megjelölt határidőig, de legkésőbb a szüret utolsó napjáig megküldi a szüret bejelentő lapot a szőlőtermés felvásárlója részére.

(2) A felvásárló a felvásárlási űrlap alapján, vagy ha a felvásárlásról a hegybíró részére benyújtott nyilatkozattal nyilatkozott, a szüret bejelentő lap alapján a Btv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott felvásárlási jegyet állít ki.

(3) Ha a szőlőfelvásárlási szerződés árképletet vagy értékmegosztási záradékot alkalmaz, a felvásárlási jegyen szereplő árat legkésőbb a képletben vagy az értékmegosztási záradékban szereplő összes tényező ismertté válását követő hetedik munkanapig kell megadni.

(4) Az augusztus 1-jét megelőzően

a) megkezdett szüret kezdőnapjának, valamint

b) befejezett szüret befejezési napjának

az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése szempontjából augusztus 1-jét kell tekinteni.

30. § (1) A szőlőültetvény vagy ültetvényrész további szüretének bejegyzése érdekében az ültetvény használója legkésőbb az új szüretet megelőző napig tájékoztatja a hegybírót a további szüretről. A hegybíró a tájékoztatást haladéktalanul továbbítja a felvásárló részére.

(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján új szüret bejelentő lapot ad ki a szőlőültetvény vagy ültetvényrész vonatkozásában.

(3) A felvásárló legkésőbb az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő 7. napig a hegybíró részére kifogást nyújthat be a további szüret bejegyzése ellen, ha az a részére átadott szőlőtermésből előállítható borászati terméken jelölhető földrajzi árujelzők, klasszifikációs szintek, bortípusok vagy a miniszteri rendeletben meghatározott szabályozott kifejezések körét a szőlőfelvásárlási szerződésben meghatározottakkal összeegyeztethetetlenné tenné. A kifogás elmulasztása a szüret bejegyzéséhez való hozzájárulásnak minősül. A kifogást a kifogást tevő a hegybíró részére benyújtott nyilatkozattal visszavonhatja.

(4) A (3) bekezdés szerint benyújtott kifogás elfogadhatóságát a hegybíró megvizsgálja a (3) bekezdés szerinti összeegyeztethetetlenség fennállása szempontjából. Összeegyeztethetetlenség fennállása esetén a hegybíró tájékoztatja az ültetvény használóját a kifogásról és annak tartalmáról.

(5) A felvásárlással érintett szőlőültetvény vagy ültetvényrész vonatkozásában további szüretről csak abban az esetben jegyezhető be szüreti bejegyzés, ha

a) a hegybíró megállapítja, hogy a szőlőültetvény vagy ültetvényrész vonatkozásában korábban kiadott valamennyi szüret bejelentő lap és felvásárlási űrlap a 31. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében benyújtásra került, és

aa) a 28. § (1) bekezdése alapján megküldött vagy a (3) bekezdés szerinti kifogáshoz mellékelt felvásárlási szerződésben megjelölt értékű vagy megjelölt földrajzi árujelző alapján megállapítható hozamkorlátot az addigi és a további szürettel szüretelt mennyiség összességében nem haladja meg, vagy

ab) ahhoz a korábbi szürettel érintett felvásárló a (3) bekezdés alapján hozzájárul, vagy

b) a szőlőültetvényről vagy ültetvényrészről származó termést az ültetvényhasználó vagy vele azonos borgazdasági egységbe tartozó személy dolgozza fel.

31. § (1) A szüretről a szőlőtermés

a) felvásárlása esetén a felvásárló a felvásárlási jeggyel legkésőbb a szüret utolsó napját követő 7. napig,

b) saját feldolgozása esetén az ültetvény használója a szüret bejelentésével legkésőbb

ba) november 30-ig vagy

bb) november 30-át követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig

adatot szolgáltat a hegybíró részére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a felvásárló a felvásárlási űrlap vagy szüret bejelentő lap alapján kiállított felvásárlási jeggyel legkésőbb november 30-ig szolgáltat adatot, ha a felvásárló a borászati üzembe betárolt szőlőt a 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt határidőtől eltérően legkésőbb az átvételt követő munkanapon, a betárolt szőlő fajtájának, cukortartalmának és a szőlőültetvény vagy ültetvényrész azonosítójának megadásával bejegyzi a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.

(3) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján szüreti bejegyzést jegyez be az ePincekönyv rendszerbe. A hegybíró a szüret bejegyzésekor a szőlő mennyiségét a 28. § (1) bekezdése alapján megküldött vagy a 30. § (3) bekezdése szerint benyújtott és a 30. § (4) bekezdése alapján elfogadható kifogáshoz mellékelt felvásárlási szerződésben megjelölt értékű vagy megjelölt földrajzi árujelző alapján megállapítható hozamkorlát alapján megállapított értékkel jegyzi be.

(4) Ha a szüreti bejegyzés nem teszi lehetővé azon földrajzi árujelző, illetve bortípus nevének használatát, amely

a) feltüntethető lenne a kiállított első származási bizonyítvány alapján a borászati terméken annak közfogyasztásra történő forgalomba hozatalakor, az első származási bizonyítványt be kell vonni, és kérelemre új első származási bizonyítványt kell kiállítani;

b) a végső származási bizonyítványon szerepel, a végső származási bizonyítványt be kell vonni, és az érintett borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját érvényteleníteni kell.

(5) Az ültetvény használója legkésőbb a szüret első napján a hegybírónak nyilatkozhat arról, hogy a gazdasági aktával rendelkező elismert termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy szövetkezet

a) a szüret adminisztrációjával összefüggő adataihoz hozzáférjen, valamint

b) nevében és képviseletében

ba) eljárhat a 28-30. § szerint,

bb) az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltathat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ültetvény használója több évre vagy határozatlan időre is megteheti.

(7) Ha a felvásárló külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő személy, a felvásárlási jeggyel - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - az ültetvényhasználó szolgáltat adatot a hegybíró részére."

7. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § A borászati üzemengedélyes a borászati üzem

a) engedélyezett tevékenységében vagy az üzemengedély iránti kérelemben megadott adataiban bekövetkezett változást,

b) működésének megszüntetését, valamint

c) területén üzembe helyezett, szőlőmust sűrítésére, finomított szőlőmustsűrítmény előállítására szolgáló, valamint a fordított ozmózis elvén működő berendezés üzembe helyezését

a változást, a megszüntetést vagy az üzembe helyezést követő 8 napon belül bejelenti a kormányhivatal és a gazdasági aktát vezető hegybíró részére."

8. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) A borászati üzemengedélyes a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére

a) a seprős újbor előállításának igazolására első származási bizonyítvány iránti kérelmet nyújt be legkésőbb az előállítás borpiaci évében január 10-ig, a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetében február 20-ig,

b) must származási bizonyítvány iránti kérelmet nyújt be

ba) a kitárolásra vagy értékesítésre szánt, valamint

bb) a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek kivételével az előállítás borpiaci évében január 5-ig seprős újbor készítéséhez fel nem használt

szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, részben erjedt szőlőmust és még erjedésben lévő újbor vonatkozásában az előállítás borpiaci évében január 10-ig, valamint

c) termelési jelentést nyújt be legkésőbb az előállítás borpiaci évében január 15-ig, a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetében március 1-ig.

(2) Az első származási bizonyítvány kiállításakor a hegybíró az első származási bizonyítvánnyal érintett borászati termékre vonatkozó must származási bizonyítványt

a) módosítja az első származási bizonyítvánnyal összefüggően még fel nem használt mennyiségre, vagy

b) érvényteleníti és bevonja, ha az első származási bizonyítvánnyal összefüggően a teljes mennyiség felhasználásra került.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az első származási bizonyítvány, valamint a must származási bizonyítvány a Hktv. 41. §-ában foglaltak alkalmazása mellett legkésőbb a borpiaci év július 15. napjáig kérelmezhető.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az első származási bizonyítvány, valamint a must származási bizonyítvány kiállítása iránt a Btv. 9. § (4) bekezdése szerinti igazoláson alapuló kérelem legkésőbb az igazolás kiállítását követő 7. napig nyújtható be. Az ilyen módon benyújtott kérelem nem képezi a termelési jelentés részét.

(5) A termelési jelentés elkészítése során nem kell figyelembe venni a borászati termék előállításához felhasznált, első származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktétel mennyiségét.

(6) A must, a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény Magyarország területéről történő kivitele esetén az e § szerint kiadott must származási bizonyítvány a kivitelre szánt must termék tétel végső származási bizonyítványa."

9. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A borászati üzem - a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivételével -a keletkezett borászati melléktermék lepárlóüzem részére történő átadástól eltérő kivonását minden borpiaci évben az adott borpiaci évre vonatkozóan egy alkalommal, az első borászati melléktermék tétel kivonásának tényleges megkezdése előtt legalább 7 nappal bejelenti a hegybíró részére. A bejelentést a hegybíró haladéktalanul továbbítja a NÉBIH részére."

10. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 45. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 75. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató a papíralapú kísérőokmányokkal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségét a papíralapú kísérőokmány másolati példányának a Btv. 18. § (11) bekezdése szerinti ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) részére történő benyújtásával teljesíti.

(6) A (2) bekezdéstől eltérően származási bizonyítvány nélküli terméktételre is kiállítható kísérőokmány a szőlőmust ugyanazon borgazdasági egység két borászati üzeme közötti vagy a bérfeldolgozótól történő szállításakor, ha a feldolgozást végző borászati üzem

a) a betárolt szőlőt a 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában vagy d) pontjában foglalt esetre vonatkozó határidőtől eltérően legkésőbb az átvételt követő munkanapon, a betárolt szőlő fajtájának, cukortartalmának és a szőlőültetvény vagy ültetvényrész azonosítójának megadásával, valamint

b) a kitárolt szőlőmustot a 44. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt esetre vonatkozó határidőtől eltérően legkésőbb a szállítást követő munkanapon

bejegyzi a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.

(7) Nem kötelező kísérőokmányt kiállítani borászati terméknek

a) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdés a) pontja vagy e) pont ii-vii. alpontja szerinti szállításakor; továbbá

b) mobilpalackozó üzem igénybevételével megvalósuló kiszerelés céljából történő szállításakor, ha

ba) ugyanazon helyrajzi számú ingatlanon történik a borászati termék kiszerelése, mint ahol a borászati üzem található, vagy

bb) a kiszerelés során biztosított a borászati üzemmel való közvetlen kapcsolat, és a kiszerelést követően a kiszerelt borászati termékek haladéktalanul visszakerülnek a borászati üzem területére."

11. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) A NÉBIH a végső származási bizonyítvány kiállítását követően a - Btv. 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott borászati termék kivételével - automatikusan kiadja a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját.

(2) A borászati üzemengedélyes által egy borpiaci évben legfeljebb 100 hl mennyiségben forgalomba hozni vagy Magyarország területéről kiszállítani kívánt, még erjedésben lévő újbor forgalomba hozatala során nem kell alkalmazni a Btv. 9. § (1) bekezdés b) és c) pontját.

(3) A borászati üzemengedélyes a vizsgálati eredmény 49. §-ban és 52. §-ban meghatározott kézbesítését követő 7 napon belül a közfogyasztásra történő forgalomba hozatal feltételeként előírt érzékszervi, illetve analitikai vizsgálat megismétlése nélkül kérelmezheti a végső származási bizonyítvány visszavonását és új végső származási bizonyítvány kiállítását a földrajzi árujelző, a bortípus, az édességi kategória, illetve a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezés megváltoztatásával, ha

a) az érzékszervi, illetve az analitikai vizsgálat eredménye alapján nem jelölhető a borászati terméktételen az eredeti végső származási bizonyítványon megadott földrajzi árujelző, bortípus, édességi kategória, illetve a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezés, és

b) rendelkezésre áll valamely más földrajzi árujelző, bortípus, édességi kategória, illetve a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezés használatát lehetővé tevő érzékszervi, illetve analitikai vizsgálati eredmény.

(4) A hegybíró a (3) bekezdésben foglalt kérelem alapján indult eljárásról haladéktalanul értesítést küld a NÉBIH részére.

(5) A hegybíró a (3) bekezdésben foglaltak alapján kiállított új végső származási bizonyítványt a visszavont származási bizonyítvány számának megjelölésével megküldi a NÉBIH részére. A (2) bekezdés szerinti új végső származási bizonyítvány kiállítása nem vonja maga után új forgalombahozatali azonosító kiadását.

(6) A NÉBIH a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját érvényteleníti

a) a (3) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő 7 napon belül, ha a borászati üzemengedélyes nem kérelmezi a (3) bekezdésben foglalt esetben a végső származási bizonyítvány visszavonását és új végső származási bizonyítvány kiadását,

b) a vizsgálati eredmények kézhezvételétől számított 7 napon belül, ha a végső származási bizonyítvány, az analitikai vizsgálati jegyzőkönyv, az érzékszervi vizsgálat, vagy amennyiben erre sor került, a megismételt érzékszervi vizsgálat eredménye vagy a tétellel kapcsolatban lefolytatott egyéb ellenőrzési eljárás alapján a borászati terméktétel - a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - nem felel meg a követelményeknek, vagy

c) ha az analitikai vizsgálat jegyzőkönyve, illetve az érzékszervi vizsgálat eredménye - azon borászati termékek kivételével, amelyek forgalomba hozatalához a Btv. 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem szükséges teljesíteni a Btv. 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjában előírtakat - a végső származási bizonyítvány kiállítását követő 60 napon belül nem áll rendelkezésére.

(7) A forgalombahozatali azonosító érvénytelenítéséről a NÉBIH értesíti a hegybírót, aki az adott borászati terméktétel végső származási bizonyítványát visszavonja."

12. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § Az analitikai vizsgálat mérési eredményeit és a vizsgálati jegyzőkönyvet a laboratórium a vizsgálat lezárásának napján elektronikusan átadja a NÉBIH részére, aki azt megküldi a borászati üzem és a hegybíró részére."

13. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § Az 50. § és az 51. § szerinti érzékszervi vizsgálat eredményét és a vizsgálati jegyzőkönyvet az FBB és az OBB a vizsgálatot követő 3 napon belül átadja a NÉBIH-nek, aki azt megküldi a megrendelő részére."

14. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"57. § (1) Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozását a feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a feldolgozás megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban bejelenti a hegybíró részére. A hegybíró a forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati termék végső származási bizonyítványát a bejelentés adatai alapján visszavonja.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a borászati terméktétel egy része forgalomban marad, a borászati üzemengedélyes a hegybírótól a bejelentéssel egyidejűleg kérelmezi a végső származási bizonyítvány visszavonása mellett új végső származási bizonyítvány kiadását a forgalomban maradó borászati terméktétel mennyiségének megadásával.

(3) A hegybíró a végső származási bizonyítvány (1) és (2) bekezdés szerinti visszavonásáról, valamint a (2) bekezdés szerinti új végső származási bizonyítvány kiállításáról a visszavont, valamint a kiállított végső származási bizonyítvány számának megjelölésével haladéktalanul értesíti a NÉBIH-et.

(4) A NÉBIH érvényteleníti az érintett forgalombahozatali azonosítót, ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a végső származási bizonyítványban szereplő borászati terméktétel teljes mennyiségét feldolgozzák. A (2) bekezdés szerinti eset nem vonja maga után új forgalombahozatali azonosító kiadását.

(5) A NÉBIH az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglaltakat kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű vizsgálat alapján ellenőrzi.

(6) Az (1) bekezdés szerinti feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a további feldolgozással érintett borászati terméktétel adataiban bekövetkezett változást, valamint a további feldolgozással létrejött borászati terméktételt bevezeti a szakmai-jövedéki nyilvántartásba."

15. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NÉBIH és a kormányhivatal ellenőrzi)

"j) a borászati üzem működésének jogszerűségét, a borászati termékek tárolásának körülményeit, valamint a borászati üzem higiéniai követelményeknek történő megfelelését,"

16. § (1) A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 82. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a hegybíró az ültetvény használóját nem kötelezi az ültetvény kivágására, ha az ültetvény használója igazolja, hogy az ültetvény telepítésekor rendelkezett a telepítéshez szükséges újratelepítési jogosultsággal, és a mulasztási bírság megfizetésével egyidejűleg az újratelepítési engedély iránti kérelmet benyújtja a hegybíróhoz."

(2) A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 82. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A NÉBIH vagy a kormányhivatal abban az esetben állapíthatja meg a (2) bekezdés szerinti

a) adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértését, ha az ellenőrzött borászati terméktétel

aa) nem rendelkezik származási bizonyítvánnyal, vagy

ab) eredete vagy előállításának lépései nem nyomon követhetőek a szakmai-jövedéki nyilvántartásban szereplő bejegyzésekből;

b) nagyfokú eltérést a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a tényleges készletek között, ha a borászati üzemben tárolt bortételek ellenőrzés során megállapított összesített mennyisége legalább

ba) 100 hektoliterrel vagy

bb) a megállapított mennyiség 10%-ával

meghaladja a szakmai-jövedéki nyilvántartásba bejegyzett mennyiséget;

c) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok fennállását, ha az élelmiszer-higiéniai hiányosságok veszélyeztethetik a borászati terméktételek közfogyasztásra, további feldolgozásra való alkalmasságát."

17. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 84. és 85. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"84. § (1) A Btv. 22. § (5) bekezdése szerinti minőségvédelmi bírság összegét a 85. §-ban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A Btv. 22. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a minőségvédelmi bírság legkisebb összege 50 000 forint, legmagasabb összege pedig a 85. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított érték.

85. § (1) A Btv. 22. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a minőségvédelmi bírság összegét a meg nem felelést okozó minőségi jellemzők számának, valamint az eltérés mértékének figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A Btv. 22. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a minőségvédelmi bírság összegét a jogsértéssel érintett borászati terméktétel mennyisége alapján literenként, a borászati termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseknek való meg nem felelés súlyára figyelemmel kell megállapítani.

(3) A Btv. 22. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a földrajzi árujelző a termékleírásában foglalt, a borászati termék előállítására, a szőlő származási helyére vagy maximális hozamára vonatkozó szabályoknak nem megfelelő borászati terméken kerül feltüntetésre, a minőségvédelmi bírság mértéke a borászati terméktétel végső származási bizonyítványban szereplő mennyisége nagykereskedelmi árának

a) 40%-a, ha nem éri el a 100 hl-t,

b) 50%-a, ha 100 és 250 hl közötti,

c) 60%-a, ha meghaladja a 250 hl-t, de nem éri el az 500 hl-t,

d) 70%-a, ha 500 és 1000 hl közötti,

e) 80%-a, ha 1000 hl fölötti

a borászati üzem által az előző borpiaci évben értékesített és az értékesítési jelentésben megadott borászati termék mennyisége. Ha a borászati terméktétel nagykereskedelmi ára nem állapítható meg, literenként 5000 forinttal kell számolni.

(4) A Btv. 22. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott minőségvédelmi bírság összege a borászati termék előállításához meg nem engedett anyag mennyiségétől függően legalább 50 000 forint, de legfeljebb 5 000 000 forint."

18. § (1) A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet

a) 76. § (2) bekezdés c) pontjában a "9:00" szövegrész helyébe a "13:00" szöveg,

b) 82. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában, d) pont dc) alpontjában és e) pont ed) alpontjában a "készletek" szövegrész helyébe a "tényleges készletek" szöveg,

c) 87. § a) pontjában

ca) az "az ugyanazon forgalombahozatali azonosítóval rendelkező" szövegrész helyébe az "a hamisított" szöveg,

cb) a "megsemmisítését" szövegrész helyébe a "denaturálását és megsemmisítését" szöveg

lép.

(2) A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 93. § (2) bekezdésében a "január 29-én" szövegrész helyébe a "június 1-jén" szöveg lép.

19. § (1) Hatályát veszti a 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 36. § c) pont cb) alpontja.

(2) Hatályát veszíti a 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 75. § (2) bekezdésében az "a Btv. 18. § (11) bekezdése szerinti" szövegrész.

20. § Nem lép hatályba a 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 104. §-a.

4. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 20. § 2022. január 29-én lép hatályba.

(3) Az 1. §, a 3. §, a 4. §, a 15. §, a 16. §, a 18. § (1) bekezdése, valamint a 19. § (1) bekezdése az e rendelet kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(4) A 2. § 2022. február 1-jén lép hatályba.

(5) A 17. § az e rendelet kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.

(6) Az 5. §, a 6. §, a 8-14. § 2022. június 1-jén lép hatályba.

(7) A 19. § (2) bekezdése 2022. június 2-án lép hatályba.

(8) A 7. § 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

22. § Ez a rendelet az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 11-i (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. cikkének, 9. cikkének és 53. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére