32009R0607[1]

A bizottság 607/2009/EK rendelete ( 2009. július 14. ) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 607/2009/EK RENDELETE

(2009. július 14.)

a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 479/2008/EK rendelet III. címének végrehajtására vonatkozóan, különös tekintettel a következőkre:

a) a szóban forgó cím IV. fejezetében foglalt, a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel és földrajzi jelzésekkel kapcsolatos rendelkezések;

b) a szóban forgó cím V. fejezetében foglalt, a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozó hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos rendelkezések;

c) a szóban forgó cím VI. fejezetében foglalt, bizonyos borászati termékek címkézésével és kiszerelésével kapcsolatos rendelkezések.

II. FEJEZET

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK

1. SZAKASZ

Az oltalom alá helyezés kérelmezése

2. cikk

A kérelmező

(1) Valamely termelő abban az esetben minősülhet a 479/2008/EK rendelet 37. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kérelmezőnek, ha bebizonyítást nyer, hogy:

a) a szóban forgó személy az egyetlen termelő a körülhatárolt földrajzi területen; továbbá

b) amennyiben az érintett körülhatárolt földrajzi területet olyan területek veszik körül, amelyekhez eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kapcsolódik, a kérdéses terület olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek alapvetően különböznek a környező körülhatárolt területek jellemzőitől, illetve a termék tulajdonságai eltérnek a környező körülhatárolt területeken előállított termékek tulajdonságaitól.

(2) Tagállamok, harmadik országok, illetve tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok nem minősülhetnek kérelmezőnek a 479/2008/EK rendelet 37. cikke értelmében.

3. cikk

Az oltalom iránti kérelem

Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem az 1234/2007/EK rendelet 118c. és 118d. cikkében előírt dokumentumokból, a termékleírásból és az összefoglaló dokumentumból áll.

A kérelmet és az összefoglaló dokumentumot e rendelet 70a. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell továbbítani a Bizottsághoz.

4. cikk

Név

(1) Az oltalom alá helyezendő nevet kizárólag azon a nyelven vagy azokon a nyelveken kell nyilvántartásba venni, amelyet vagy amelyeket a körülhatárolt földrajzi területen a szóban forgó termék megjelölésére használnak.

(2) A nevet az eredeti írásmódnak vagy írásmódoknak megfelelően kell bejegyezni.

5. cikk

A földrajzi terület körülhatárolása

A területet részletesen, pontosan és egyértelműen kell körülhatárolni.

6. cikk

Előállítás a körülhatárolt földrajzi területen

(1) A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontja iii. alpontjának, b) pontja iii. alpontjának, valamint e cikknek az alkalmazásában az "előállítás" a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat.

(2) Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében annak a - legfeljebb 15 %-ot kitevő - szőlőmennyiségnek, amelynek a származási helye a 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében a körülhatárolt földrajzi területen kívülre is eshet, abból az érintett tagállamból vagy harmadik országból kell származnia, amelyben a körülhatárolt terület található.

(3) A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában foglaltaktól eltérve a borkészítési eljárásokkal és korlátozásokkal foglalkozó 606/2009/EK bizottsági rendelet ( 1 ) III. melléklete B. szakaszának 3. pontját kell alkalmazni.

(4) A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjától és ugyanezen cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékek a következő területek valamelyikén is feldolgozhatók borrá:

a) az érintett körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő terület; vagy

b) ugyanazon a közigazgatási egységen belül vagy valamely szomszédos közigazgatási egységen belül található terület, a nemzeti szabályozással összhangban; vagy

c) a határon átnyúló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések esetében, továbbá amennyiben két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó megállapodás van érvényben, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező termékek a szóban forgó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő területen is feldolgozhatók borrá.

A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek 2012. december 31-ig továbbra is feldolgozhatók borrá a körülhatárolt területtel nem közvetlenül szomszédos területen is.

A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, valamely termék a szóban forgó körülhatárolt területtel közvetlenül nem szomszédos területen is feldolgozható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgővé vagy gyöngyözőborrá, ha ezt a gyakorlatot már 1986. március 1-je előtt is alkalmazták.

7. cikk

Kapcsolat

(1) A 479/2008/EK rendelet 35. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett földrajzi kapcsolatot igazoló adatokból ki kell tűnnie annak, hogy a körülhatárolt földrajzi terület sajátosságai milyen mértékben hatottak a végtermékre.

Az olyan kérelmek esetében, amelyek a szőlőből készült termékek több különböző kategóriájára is kiterjednek, a kapcsolatot igazoló adatokat valamennyi érintett, szőlőből készült termék vonatkozásában külön-külön fel kell tüntetni.

(2) Az eredetmegjelölések esetében a termékleírásban szerepelnie kell a következőknek:

a) a földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai, különös tekintettel a természeti vagy emberi tényezőkre;

b) a terméknek az alapvetően vagy kizárólag a földrajzi környezetből levezethető minőségi jellemzőire vagy tulajdonságaira vonatkozó adatok;

c) az a) pontban említett adatok és a b) pontban említett adatok közötti okozati összefüggés leírása.

(3) A földrajzi jelzések esetében a termékleírásban szerepelnie kell a következőknek:

a) a földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai;

b) a termék földrajzi eredetéből levezethető minőségi jellemzőire, hírnevére vagy egyéb sajátos tulajdonságaira vonatkozó adatok;

c) az a) pontban említett adatok és a b) pontban említett adatok közötti okozati összefüggés leírása.

(4) A földrajzi jelzések esetében a termékleírásban fel kell tüntetni, hogy a szóban forgó jelzés különleges minőségen vagy hírnéven vagy más, a földrajzi eredethez kapcsolódó jellemzőkön alapul-e.

8. cikk

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen

Ha a termékleírás előírja, hogy a terméket - a 479/2008/EK rendelet 35. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett követelmények valamelyikével összhangban - a szóban forgó körülhatárolt földrajzi területen belül vagy valamely, e területtel közvetlenül szomszédos területen kell csomagolni, e követelményt meg kell indokolni az érintett termék tekintetében.

2. SZAKASZ

Bizottsági vizsgálati eljárás

9. cikk

A kérelem benyújtása

(1) A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz.

(2) A Bizottság a kérelem átvételére vonatkozó elismervényt ad ki a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatóságainak, illetve az adott harmadik országban letelepedett kérelmezőnek, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a) az ügyiratszám;

b) a nyilvántartásba veendő elnevezés;

c) a kérelem beérkezésének időpontja.

10. cikk

A határokon átnyúló borvidékeket érintő kérelmek benyújtása

(1) Határokon átnyúló borvidéket érintő igénylés esetén több, az érintett területet képviselő termelői csoport közös kérelmet nyújthat be valamely, a határokon átnyúló földrajzi területet jelölő névre vonatkozóan.

(2) Amennyiben a kérelem kizárólag tagállamokat érint, a 479/2008/EK rendelet 38. cikkében említett előzetes nemzeti eljárást valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

A 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében foglaltak végrehajtása céljából az adott, határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelmet az érintett tagállamok egyike nyújtja be a Bizottsághoz a többi tagállam nevében is eljárva; a kérelemhez mellékelni kell a többi érintett tagállam által kiállított meghatalmazásokat, amelyekkel e tagállamok felhatalmazzák a kérelmet benyújtó tagállamot arra, hogy a nevükben eljárjon.

(3) Amennyiben a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelem kizárólag harmadik országokat érint, a kérelmet vagy a kérelmező csoportok, vagy a harmadik országok egyike nyújtja be a többi érintett csoport, illetve ország nevében is eljárva, és a kérelem magában foglalja a következőket:

a) a 479/2008/EK rendelet 34. és 35. cikkében megállapított feltételek teljesülését igazoló adatok;

b) az érintett harmadik országokban élvezett oltalom igazolása; és

c) a (2) bekezdés szerinti meghatalmazás minden egyes további érintett harmadik ország részéről.

(4) Amennyiben a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelem legalább egy tagállamot és legalább egy harmadik országot érint, a 479/2008/EK rendelet 38. cikkében említett előzetes nemzeti eljárást valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni. A tagállamok, a harmadik országok vagy a harmadik országbeli kérelmezői csoportok egyike eljuttatja a Bizottsághoz a kérelmet, amely a következőket foglalja magában:

a) a 479/2008/EK rendelet 34. és 35. cikkében megállapított feltételek teljesülését igazoló adatok;

b) az érintett harmadik országokban élvezett oltalom igazolása; és

c) a (2) bekezdés szerinti meghatalmazás minden egyes további érintett tagállam vagy harmadik ország részéről.

(5) A Bizottság által kibocsátott bármely értesítés vagy határozat címzettje az a tagállam, harmadik ország vagy harmadik országban székhellyel rendelkező termelői csoport lesz, amely az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint eljuttatja a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelmet a Bizottsághoz.

11. cikk

A kérelem elfogadhatósága

(1) A kérelem abban az esetben fogadható el, ha a kérelmező megfelelően kitöltötte az összefoglaló dokumentumot, és csatolta hozzá a szükséges igazoló dokumentumokat. Az összefoglaló dokumentum akkor tekinthető megfelelően kitöltöttnek, ha a 70a. cikkben említett információs rendszerek szerinti összes kötelező rovat ki van töltve.

Ebben az esetben a kérelem elfogadhatóságának időpontja az a nap, amelyen az a Bizottsághoz beérkezett. A kérelmezőt erről értesíteni kell.

Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) Ha a kérelmet nem vagy csak hiányosan töltötték ki, vagy ha az (1) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a kérelemmel egyidejűleg, illetve ha e dokumentumok egy része hiányzik, a kérelem nem fogadható el.

(3) A kérelem elfogadhatatlansága esetén a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatóságait, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elfogadhatatlanság indokairól, és felhívja a figyelmüket arra, hogy jogukban áll benyújtani egy új, megfelelően kitöltött kérelmet.

12. cikk

Az érvényességre vonatkozó feltételek vizsgálata

(1) Ha valamely elfogadhatónak ítélt kérelem nem felel meg az 1234/2007/EK rendelet 118b. és 118c. cikkében megállapított követelményeknek, a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország hatóságait, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elutasítás indokairól, és megállapítja azt a - legalább két hónapos - határidőt, amelyen belül a kérelmet vissza lehet vonni vagy módosítani lehet, illetve észrevételeket lehet benyújtani.

(2) Amennyiben az érintett tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező az említett határidőn belül nem hárítják el a bejegyzés akadályait, a Bizottság a 479/2008/EK rendelet 39. cikkének (3) bekezdésével összhangban elutasítja a kérelmet.

(3) A Bizottság az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés elutasításáról szóló határozatát a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján hozza meg. Az ilyen elutasító határozatról értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

3. SZAKASZ

Kifogásolási eljárások

13. cikk

A határokon átnyúló borvidékekre vonatkozó kérelmek esetében alkalmazandó nemzeti kifogásolási eljárás

A 479/2008/EK rendelet 38. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában abban az esetben, ha a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelem kizárólag tagállamokat érint, illetve ha a kérelem legalább egy tagállamot és legalább egy harmadik országot érint, a kifogásolási eljárást valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

14. cikk

A kifogások benyújtása a közösségi eljárás keretében

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118h. cikkében említett kifogásokat az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A kifogás Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kifogás beérkezik a Bizottsághoz. Ezt az időpontot közölni kell az e rendelet által érintett hatóságokkal és személyekkel.

(2) A Bizottság elismervényt ad ki a kifogás átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kifogást.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a) az ügyiratszám;

b) a kifogás beérkezésének időpontja.

15. cikk

Az elfogadhatóság megállapítása közösségi eljárás keretében

(1) Annak megállapítása céljából, hogy valamely kifogás a 479/2008/EK rendelet 40. cikkével összhangban elfogadhatónak minősíthető-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kifogás feltünteti-e a korábbi jogot vagy jogokat, amelyre vagy amelyekre a kifogást emelő fél igényt tart, valamint a kifogás indokát vagy indokait, továbbá hogy a kifogás a meghatározott határidőn belül beérkezett-e a Bizottsághoz.

(2) Ha a kifogás - a 479/2008/EK rendelet 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban - valamely korábbi, közismert és jó hírnévnek örvendő védjegy létezésén alapul, a kifogáshoz mellékelni kell a korábbi védjegy bejelentésére, lajstromozására vagy használatára vonatkozó bizonyítékokat, például a védjegyokiratot vagy a védjegy használatát igazoló bizonyítékokat, továbbá a védjegy jó hírnevének és közismertségének bizonyítékait.

(3) A kellően megindokolt kifogások magukban foglalják a kifogás alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és megjegyzések részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

A korábbi védjegy használatának igazolására benyújtandó információk és bizonyítékok magukban foglalják a korábbi védjegy használatának helyére, időtartamára, mértékére és jellegére, valamint a védjegy hírnevére és közismertségére vonatkozó adatokat.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdésben említett, hivatkozási alapul szolgáló korábbi jog(ok)ra, indok(ok)ra, tényekre, bizonyítékokra vagy észrevételekre vonatkozó részletes adatokat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a kifogással egyidejűleg, illetve ha ezen adatok és dokumentumok hiányosak, a Bizottság tájékoztatja erről a kifogást emelő felet, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kifogást mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(5) Az elfogadhatónak ítélt kifogásokról értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

16. cikk

A kifogások vizsgálata közösségi eljárás keretében

(1) Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a kifogást a 15. cikk (4) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket közlik a kifogást emelő féllel.

A kifogások vizsgálata során a Bizottság felkéri a feleket, hogy - adott esetben - a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

(2) Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező vagy a kifogást emelő fél nem nyújtanak be észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság döntést hoz a kifogásra vonatkozóan.

(3) A Bizottság az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés elutasításáról vagy bejegyzéséről szóló határozatát a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg. Az elutasításra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(4) Abban az esetben, ha ugyanazon kérelemre vonatkozóan több fél is kifogást emel, egy vagy több vonatkozó kifogás előzetes megvizsgálása nyomán a bejegyzési kérelem esetleg elfogadhatatlannak bizonyulhat; ilyen esetekben a Bizottság felfüggesztheti a további kifogásolási eljárásokat. A Bizottság köteles tájékoztatni a többi kifogást emelő felet valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben egy adott kérelmet elutasítanak, a felfüggesztett kifogásolási eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett kifogást emelő feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

4. SZAKASZ

Oltalom

17. cikk

Döntés az oltalomról

(1) Amennyiben a valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalom alá helyezése iránti kérelmeket nem utasítják el a 11., a 12., a 16. és a 28. cikkben foglaltak alapján, a Bizottság döntést hoz a szóban forgó eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalom alá helyezéséről.

(2) Az oltalom megadására vonatkozóan a 479/2008/EK rendelet 41. cikke alapján hozott döntést közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

18. cikk

Nyilvántartás

(1) A Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 118n. cikkében foglaltaknak megfelelően létrehozza és naprakészen tartja az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartását (a továbbiakban: a nyilvántartás). A nyilvántartást az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisban kell vezetni a szóban forgó elnevezéseknek oltalmat biztosító határozatok alapján.

(2) A jóváhagyott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket be kell jegyezni a nyilvántartásba.

Az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilvántartásba vett elnevezések esetében a Bizottság bevezeti a nyilvántartásba az e cikk (3) bekezdésében előírt adatokat.

(3) A Bizottság a következő adatokat vezeti be a nyilvántartásba:

a) az oltalom alatt álló elnevezés;

b) az ügyiratszám;

c) annak a ténynek a megállapítása, hogy a szóban forgó elnevezés földrajzi jelzésként vagy eredetmegjelölésként oltalom alatt áll;

d) a származási ország vagy országok neve;

e) a nyilvántartásba vétel időpontja;

f) hivatkozás az elnevezés oltalom alá helyezéséről rendelkező jogi aktusra;

g) hivatkozás az összefoglaló dokumentumra.

(4) A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

19. cikk

Oltalom

(1) Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések a nyilvántartásba vételük napjától állnak oltalom alatt.

(2) Valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés jogszerűtlen használata esetén a tagállamok illetékes hatóságai a 479/2008/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdése alapján saját kezdeményezésükre, illetve valamelyik fél kérésére megteszik az ilyen jogszerűtlen használat megszüntetése és a kérdéses termékek értékesítésének vagy kivitelének megakadályozása érdekében szükséges lépéseket.

(3) Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalma a teljes elnevezésre vonatkozik, beleértve annak alkotóelemeit is, feltéve, hogy azok önmagukban is alkalmasak a megkülönböztetésre. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések megkülönböztetésre nem alkalmas vagy általános elemei nem élveznek oltalmat.

5. SZAKASZ

Módosítások és törlés

20. cikk

A termékleírás vagy az összefoglaló dokumentum módosítása

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118e. cikkében említett kérelmező által a valamely oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyása iránt benyújtott kérelmet az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani.

(2) A termékleírásban az 1234/2007/EK rendelet 118q. cikkének (1) bekezdése alapján végrehajtandó módosítások jóváhagyása iránti kérelem akkor minősül elfogadhatónak, ha az említett rendelet 118c. cikkének (2) bekezdésében előírt információkat és a megfelelően összeállított kérelmet továbbították a Bizottságnak.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 118q. cikke (2) bekezdése első mondatának alkalmazása céljából e rendelet 9-18. cikkét mutatis mutandis alkalmazni kell.

(4) Valamely módosítás kisebb jelentőségűnek minősül, ha:

a) nem érinti a termék alapvető jellemzőit;

b) nem módosítja a termék és a földrajzi terület közötti kapcsolatot;

c) nem jár a termék nevének vagy a terméknév egy részének megváltozásával;

d) nem érinti a körülhatárolt földrajzi területet;

e) nem vonja maga után a termék forgalmazásának semmiféle további korlátozását.

(5) Ha a termékleírást érintő módosítások jóváhagyása iránti kérelmet az eredeti kérelmezőtől eltérő kérelmező nyújtja be, a Bizottság tájékoztatja erről a kérelemről az eredeti kérelmezőt.

(6) Amennyiben a Bizottság olyan, a termékleírásban végrehajtandó módosítás jóváhagyása mellett határoz, amely érinti a nyilvántartásban rögzített információkat, illetve azok módosítását vonja maga után, törli a nyilvántartásból az eredeti adatokat, és - a vonatkozó határozat hatálybalépésének időpontjától kezdődő érvénnyel - bejegyzi az új adatokat.

21. cikk

A törlés iránti kérelmek benyújtása

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118r. cikkének megfelelően benyújtott, törlés iránti kérelmeket az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A törlés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz. Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) A Bizottság elismervényt ad ki a kérelem átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a) az ügyiratszám;

b) a kérelem kézhezvételének időpontja.

(3) Abban az esetben, ha a törlést a Bizottság kezdeményezi, az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.

22. cikk

Elfogadhatóság

(1) Annak megállapítása céljából, hogy valamely törlés iránti kérelem elfogadható-e a 479/2008/EK rendelet 50. cikkével összhangban, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelem:

a) feltünteti-e a törlés iránti kérelem benyújtójának jogos érdekét, érveit és indokolását;

b) kifejti-e a törlés indokát; és

c) hivatkozik-e a kérelem benyújtójának lakhelye vagy bejegyzett székhelye szerinti tagállam vagy harmadik ország által a törlés iránti kérelem támogatása céljából kiadott nyilatkozatra.

(2) A törlés iránti kérelmeknek magukban kell foglalniuk a törlés szükségességének alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és észrevételek részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben említett indokokra, tényekre, bizonyítékokra és észrevételekre vonatkozó részletes információkat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a törlés iránti kérelemmel egyidejűleg, a Bizottság tájékoztatja erről a törlés iránti kérelem benyújtóját, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a törlés iránti kérelemnek a szóban forgó harmadik országban letelepedett benyújtóját.

(4) Az elfogadhatónak ítélt törlés iránti kérelmekről és a Bizottság saját kezdeményezésű törlési eljárásairól értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve az érintett harmadik országban letelepedett kérelmezőket, amelyek, illetve akik eredetmegjelölését vagy földrajzi jelzését érinti a törlés.

(5) A (3) bekezdés értelmében a Bizottsághoz eljuttatandó értesítéseket a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani.

23. cikk

A törlésre vonatkozó vizsgálat

(1) Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a törlés iránti kérelmet a 22. cikk (3) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett érintett termelőt, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket adott esetben közlik a törlés iránti kérelem benyújtójával.

A törlésre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság felkéri a feleket, hogy - adott esetben - a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

Az első és a második albekezdés értelmében a Bizottsághoz eljuttatandó értesítéseket a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani.

(2) Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező vagy a törlés iránti kérelem benyújtója nem küldenek észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság határoz a törlésről.

(3) A Bizottság az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés törléséről szóló határozatát a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg. Meggyőződik arról, hogy egy adott, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék esetében a termékleírásnak való megfelelés már valóban nem lehetséges vagy többé már nem garantálható, különösen ha a 479/2008/EK rendelet 35. cikkében megállapított feltételek már nem teljesülnek, illetve a közeljövőben már nem lesznek teljesíthetők.

A törlésre vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(4) Abban az esetben, ha ugyanarra az eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozóan több törlési kérelmet is benyújtanak, egy vagy több ilyen kérelem megvizsgálása nyomán lehetetlennek bizonyulhat fenntartani a szóban forgó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát; ebben az esetben a Bizottság felfüggesztheti a többi törlési eljárást. Ebben az esetben a Bizottság tájékoztatja a többi törlés iránti kérelmet benyújtót valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést törölnek, a felfüggesztett törlési eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett, törlés iránti kérelmet benyújtó feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

(5) A törlés hatálybalépésével egyidejűleg a Bizottság törli a nevet a nyilvántartásból.

6. SZAKASZ

Ellenőrzések

24. cikk

Értesítés a gazdasági szereplőkről

Az 1234/2007/EK rendelet 118o. cikkében említett illetékes ellenőrző hatóságot értesíteni kell valamennyi olyan gazdasági szereplőről, amely részt kíván venni valamely oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállításában vagy csomagolásában, illetve e műveletek egy részében.

25. cikk

Éves ellenőrzés

(1) A 479/2008/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdésében említett, az illetékes ellenőrző hatóság által végrehajtandó éves ellenőrzés a következőket foglalja magában:

a) az eredetmegjelöléssel ellátott termékek esetében érzékszervi és analitikai vizsgálat;

b) a földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében vagy kizárólag analitikai vizsgálat, vagy érzékszervi és analitikai vizsgálat egyaránt; és

c) a termékleírásban meghatározott feltételekre vonatkozó ellenőrzés.

Az éves ellenőrzést abban a tagállamban kell lefolytatni, amelyben a termékleírás alapján az előállításra sor került, és azt a következő módszerek valamelyikével kell végrehajtani:

a) kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű ellenőrzések; vagy

b) mintavétel; vagy

c) rendszeres ellenőrzés; vagy

d) a fentiek bármelyikének kombinációja.

A szúrópróbaszerű ellenőrzések módszerének alkalmazása esetén a tagállamok meghatározzák a szóban forgó ellenőrzéseknek alávetendő gazdasági szereplők minimális számát.

Mintavételes ellenőrzés esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzések számukból, jellegükből és gyakoriságukból következően reprezentatívak legyenek az érintett körülhatárolt terület egészére nézve, és arányban legyenek a forgalomba hozott vagy forgalomba hozatal céljából raktározott borászati termékek mennyiségével.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett vizsgálatoknak, amelyeket névvel el nem látott mintákon kell elvégezni, igazolniuk kell, hogy a vizsgált termék megfelel az érintett eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozó termékleírásban ismertetett jellegzetességeknek és tulajdonságoknak; a vizsgálatok az előállítási folyamat bármelyik szakaszában elvégezhetők, ideértve a csomagolást és az azt követő szakaszokat is. Minden egyes minta reprezentatívnak tekintendő a gazdasági szereplő által tárolt borokat illetően.

(3) Az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett, a termékleírásban foglaltaknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrzés elvégzése céljából az ellenőrző hatóság megvizsgálja a következőket:

a) a gazdasági szereplők telephelyei, amelyek vizsgálata annak ellenőrzéséből áll, hogy a gazdasági szereplők ténylegesen képesek-e a termékleírásban megállapított feltételek teljesítésére; és

b) a termékek, amelyek vizsgálatára az előállítási folyamat bármely szakaszában sor kerülhet, ideértve a csomagolás szakaszát is, az ellenőrző hatóság által elkészített és a gazdasági szereplők előtt ismeretes, a termék előállításának valamennyi szakaszára kiterjedő ellenőrzési terv alapján.

(4) Az éves ellenőrzés biztosítja, hogy a kérdéses termékekre kizárólag akkor lehessen használni a vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést, ha:

a) az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett vizsgálatok eredményei igazolják, hogy a szóban forgó termék megfelel a leírásban szereplő feltételeknek, és rendelkezik az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tekintetében meghatározott valamennyi jellemző tulajdonsággal;

b) a termékleírásban felsorolt további feltételek is teljesülnek a (3) bekezdésben megállapított eljárással összhangban.

(5) Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg az e cikkben megállapított feltételeknek, az egyéb jogi követelmények teljesülése esetén forgalomba hozhatók, de csak az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nélkül.

(6) A határokon átnyúló borvidékekhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések esetében az ellenőrzést a szóban forgó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés által érintett tagállamok bármelyikének ellenőrző hatósága elvégezheti.

(7) Abban az esetben, ha az éves ellenőrzésre a termék csomagolásának szakaszában kerül sor, az előállítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén, az 555/2008/EK bizottsági rendelet ( 2 ) 84. cikkét kell alkalmazni.

(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltakat azokra az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borokra kell alkalmazni, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében szereplő követelményeknek.

26. cikk

Analitikai és érzékszervi vizsgálat

A 25. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett analitikai és érzékszervi vizsgálat a következőket foglalja magában:

a) a kérdéses bor analízise a következő jellemző tulajdonságokra vonatkozó mérések segítségével:

i. fizikai és kémiai analízissel meghatározott tulajdonságok:

- összes és tényleges alkoholtartalom,

- összes cukortartalom fruktózban és glükózban kifejezve (beleértve a szacharóz esetleges mennyiségeit is a gyöngyözőborok és a pezsgők esetében),

- összes savtartalom,

- illósavtartalom,

- összes kén-dioxid-tartalom;

ii. egyéb további vizsgálattal meghatározott tulajdonságok:

- szén-dioxid (gyöngyözőborok és pezsgők, túlnyomás barban 20 °C-on),

- a tagállami jogszabályokban vagy az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölésekhez és földrajzi jelzésekhez tartozó termékleírásban előírt bármely egyéb jellemző tulajdonság;

b) a külső megjelenésre, az illatra és az ízre kiterjedő érzékszervi vizsgálat.

27. cikk

A harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ellenőrzések

Amennyiben valamely harmadik ország borai élvezik egy adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából származó előnyöket, az érintett harmadik ország a Bizottság kérésére köteles megküldeni számára a 479/2008/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokra és az ellenőrzés szempontjaira vonatkozó információkat, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a szóban forgó bor megfelel a kapcsolódó eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozó feltételeknek.

7. SZAKASZ

Földrajzi jelzéssé történő átminősítés

28. cikk

Kérelem

(1) Az illetékes tagállami vagy harmadik országbeli hatóság, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező kérelmezheti valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé történő átminősítését, amennyiben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírásban foglaltaknak való megfelelés már nem lehetséges vagy többé már nem garantálható.

A kérelmet a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. Az átminősítés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz.

(2) Ha a földrajzi jelzéssé történő átminősítés iránti kérelem nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 34. és 35. cikkében megállapított követelményeknek, a Bizottság tájékoztatja a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elutasítás okairól, és felhívja őket, hogy két hónapon belül vonják vissza vagy módosítsák a kérelmet, illetve nyújtsák be észrevételeiket.

(3) Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező az említett határidőn belül nem hárítják el a földrajzi jelzéssé történő átminősítés akadályait, a Bizottság elutasítja a kérelmet.

(4) A Bizottság az átminősítés elutasításáról szóló határozatát a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján hozza meg. Az ilyen elutasító határozatról értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(5) A 479/2008/EK rendelet 40. cikke és 49. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó.

III. FEJEZET

HAGYOMÁNYOS KIFEJEZÉSEK

1. SZAKASZ

Kérelmezés

29. cikk

Kérelmezők

(1) A tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságai, illetve a harmadik országokban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetek kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz a 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdése szerinti hagyományos kifejezések oltalom alá helyezése iránt.

(2) A "reprezentatív szakmai szervezet" olyan termelői szervezet, illetve olyan, termelői szervezetekből álló társulás, amely azonos szabályokat elfogadva valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés által érintett borvidéken vagy borvidékeken működik, ahol az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés hatálya alá tartozó terület(ek) termelőinek legalább kétharmada a tagjai közé tartozik, és a reprezentatív szakmai szervezet a szóban forgó területek termelésének legalább kétharmadát adja. A reprezentatív szakmai szervezetek kizárólag olyan borok oltalom alá helyezését kérelmezhetik, amelyeket maguk állítanak elő.

30. cikk

Az oltalom iránti kérelem

(1) A hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmeket a tagállamok vagy a harmadik országok illetékes hatóságai, illetve a reprezentatív szakmai szervezetek a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbítják. A kérelmekhez mellékelni kell a vonatkozó tagállami jogszabályokat vagy az adott harmadik ország bortermelőire alkalmazandó, az érintett kifejezés használatának feltételeit meghatározó szabályokat, valamint az e jogszabályokra vagy szabályokra való hivatkozást.

(2) Abban az esetben, ha a kérelmet olyan reprezentatív szakmai szervezet nyújtja be, amelynek székhelye valamely harmadik országban van, a kérelmező a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbítja a Bizottságnak a szóban forgó reprezentatív szakmai szervezetre és annak tagjaira vonatkozó adatokat. A Bizottság hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.

31. cikk

Nyelv

(1) Az oltalom alá helyezendő kifejezést a következő nyelvek valamelyikén kell megadni:

a) a kifejezés származási helye szerinti tagállam vagy harmadik ország hivatalos nyelve(i), regionális nyelve(i); vagy

b) a kereskedelemben e kifejezés feltüntetésére használt nyelv.

A szóban forgó, adott nyelven használt kifejezések a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében meghatározott termékekre vonatkoznak.

(2) A kifejezést az eredeti írásmódnak vagy írásmódoknak megfelelően kell bejegyezni.

32. cikk

A harmadik országok hagyományos kifejezéseire vonatkozó szabályok

(1) A hagyományos kifejezéseknek az 1234/2007/EK rendelet 118u. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározása értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országok jogszabályainak hatálya alá tartozó földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borászati termékekre vonatkozóan az érintett harmadik országokban használt hagyományos kifejezésekre.

(2) Azoknak a harmadik országokból származó boroknak az esetében, amelyek címkéjén az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisban felsorolt hagyományos kifejezésektől eltérő hagyományos jelölés szerepel, a szóban forgó hagyományos jelölés az érintett harmadik országokban alkalmazandó, a reprezentatív szakmai szervezetek által meghatározott szabályokat is felölelő szabályozással összhangban használható.

2. SZAKASZ

Vizsgálati eljárás

33. cikk

A kérelem benyújtása

(1) A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz.

(2) A Bizottság a kérelem átvételére vonatkozó elismervényt ad ki a tagállam vagy a harmadik ország hatóságainak, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőnek, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a) az ügyiratszám;

b) a hagyományos kifejezés;

c) a kérelem beérkezésének időpontja.

34. cikk

Elfogadhatóság

(1) A kérelem abban az esetben fogadható el, ha a kérelmező megfelelően kitöltötte a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt, és mellékelte hozzá a 30. cikk rendelkezéseiben előírt dokumentumokat. A kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány akkor tekinthető megfelelően kitöltöttnek, ha a 70a. cikkben említett információs rendszerek szerinti összes kötelező rovat ki van töltve.

Ebben az esetben a kérelem elfogadhatóságának időpontja az a nap, amelyen az a Bizottsághoz beérkezett. A kérelmezőt erről értesíteni kell.

Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) Ha a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt nem, vagy csak hiányosan töltötték ki, vagy ha az (1) bekezdésben említett dokumentumokat nem nyújtották be a kérelemmel egyidejűleg, illetve ha e dokumentumok egy része hiányzik, a kérelem nem fogadható el.

(3) A kérelem elfogadhatatlansága esetén a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország hatóságait, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elfogadhatatlanság indokairól, és felhívja a figyelmüket arra, hogy jogukban áll benyújtani egy új, megfelelően kitöltött kérelmet.

35. cikk

Az érvényességre vonatkozó feltételek

(1) Adott hagyományos kifejezés abban az esetben ismerhető el, ha:

a) megfelel a 479/2008/EK rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt fogalommeghatározásnak és az e rendelet 31. cikkében megállapított feltételeknek;

b) a kifejezés kizárólag a következők egyikéből áll:

i. a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett, szőlőből készült termékek különböző kategóriáinak megkülönböztetése céljából a Közösség vagy az érintett harmadik ország területének nagy részén a kereskedelemben szokásosan használt név; illetve

ii. a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett, szőlőből készült termékek különböző kategóriáinak megkülönböztetése céljából legalább az érintett tagállam vagy harmadik ország területén a kereskedelemben szokásosan használt, közismert név;

c) a kifejezés megfelel továbbá a következő feltételeknek:

i. nem lehet általános;

ii. a tagállam jogszabályaiban szereplő fogalommeghatározás és szabályozás vonatkozik rá, vagy

iii. használata az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó, a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is magában foglaló szabályozásban szereplő feltételekhez van kötve.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szokásos használat alatt a következők értendők:

a) legalább öt év az e rendelet 31. cikkének a) pontjában említett nyelv(ek)en megadott kifejezések esetében;

b) legalább tizenöt év az e rendelet 31. cikkének b) pontjában említett nyelven megadott kifejezések esetében.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja i. alpontjának alkalmazásában valamely hagyományos kifejezés neve akkor tekintedő "általánosnak", ha az - jóllehet különleges termelési vagy érlelési módra, meghatározott minőségre, színre, helytípusra, vagy a szőlőből készült termék történetéhez kapcsolódó sajátosságra utal - a Közösségben a szóban forgó, szőlőből készült termék közhasználatú nevévé vált.

(4) Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő feltétel nem alkalmazandó a 479/2008/EK rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezésekre.

36. cikk

Az elutasítás indokai

(1) Ha valamely hagyományos kifejezésre vonatkozó kérelem nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak, illetve a 31. és a 35. cikkben megállapított követelményeknek, a Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól, és a tájékoztatás időpontjától számítva két hónapot bocsát a rendelkezésére a kérelem visszavonására vagy módosítására, illetve észrevételek benyújtására.

A Bizottság az oltalomra vonatkozó határozatát a rendelkezésére álló információk alapján hozza meg.

(2) Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem hárítja el a szóban forgó akadályokat, a Bizottság elutasítja a kérelmet. A Bizottság az érintett hagyományos kifejezés elutasításáról szóló határozatát a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján hozza meg. A kérelmezőt értesíteni kell az elutasításra vonatkozó határozatról.

3. SZAKASZ

Kifogásolási eljárások

37. cikk

A kifogást tartalmazó kérelem benyújtása

(1) A 33. cikk első albekezdésében előírt közzétételtől számítva két hónapon belül kifogást tartalmazó kérelem benyújtása útján bármely tagállam, harmadik ország, vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kifogást emelhet a javasolt elismerés ellen.

(2) A kifogást a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A kifogás Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kifogás beérkezik a Bizottsághoz.

(3) A Bizottság elismervényt ad ki a kifogás átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kifogást.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a) az ügyiratszám;

b) a kifogás beérkezésének időpontja.

38. cikk

Elfogadhatóság

(1) Annak megállapítása céljából, hogy valamely kifogás elfogadhatónak minősíthető-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kifogást tartalmazó kérelem feltünteti-e a korábbi jogot vagy jogokat, amelyre vagy amelyekre a kifogást emelő fél igényt tart, valamint a kifogás indokát vagy indokait, továbbá hogy a kérelem a 37. cikk (1) bekezdésében előírt határidőn belül beérkezett-e a Bizottsághoz.

(2) Ha a kifogás - a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban - valamely korábbi, jó hírnévnek örvendő és közismert védjegy létezésén alapul, a kifogást tartalmazó kérelemhez mellékelni kell a korábbi védjegy bejelentésére, lajstromozására vagy használatára vonatkozó bizonyítékokat, például a védjegyokiratot, illetve a védjegy jó hírnevének és közismertségének bizonyítékait.

(3) A kellően megindokolt, kifogást tartalmazó kérelmek magukban foglalják a kifogás alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és megjegyzések részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

A korábbi védjegy használatának igazolására benyújtandó információk és bizonyítékok tartalmazzák a korábbi védjegy használatának helyére, időtartamára, mértékére és jellegére, valamint a védjegy jó hírnevére és közismertségére vonatkozó adatokat.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdésben említett, hivatkozási alapul szolgáló korábbi jog(ok)ra, indok(ok)ra, tényekre, bizonyítékokra vagy észrevételekre vonatkozó részletes adatokat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a kifogást tartalmazó kérelemmel egyidejűleg, illetve ha ezen adatok és dokumentumok közül némelyik hiányzik, a Bizottság tájékoztatja erről a kifogást emelő felet, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet.

(5) Az elfogadhatónak ítélt kifogást tartalmazó kérelmekről értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet.

39. cikk

A kifogások vizsgálata

(1) Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a kifogást tartalmazó kérelmet a 38. cikk (4) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket közlik a kifogást emelő féllel.

A kifogások vizsgálata során a Bizottság felkéri a feleket, hogy - adott esetben - a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

(2) Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezet vagy a kifogást emelő fél nem nyújtanak be észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság döntést hoz a kifogásra vonatkozóan.

(3) A Bizottság az érintett hagyományos kifejezés elutasításáról vagy elismeréséről szóló határozatát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozza meg. Mérlegeli, hogy teljesülnek-e a 40. cikk (1) bekezdésében említett, illetve a 41. cikk (3) bekezdésében és a 42. cikkben megállapított feltételek. Az elutasításra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet.

(4) Abban az esetben, ha ugyanazon kifejezésre vonatkozóan több kifogást tartalmazó kérelmet is benyújtanak, egy vagy több ilyen kérelem előzetes megvizsgálása nyomán az elismerés iránti kérelem esetleg elfogadhatatlannak bizonyulhat; az ilyen esetekben a Bizottság felfüggesztheti a további kifogásolási eljárásokat. A Bizottság köteles tájékoztatni a többi kifogást emelő felet valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben egy adott kérelmet elutasítanak, a felfüggesztett kifogásolási eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett kifogást emelő feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

4. SZAKASZ

Oltalom

40. cikk

Általános oltalom

(1) Ha az oltalom iránti kérelem tárgyát képező hagyományos kifejezés megfelel az 1234/2007/EK rendelet 118u. cikkének (1) bekezdésében, valamint az e rendelet 31. és 35. cikkében szereplő feltételeknek, és az oltalom alá helyezése iránti kérelem nem kerül elutasításra e rendelet 36., 38. és 39. cikke alapján, a szóban forgó hagyományos kifejezést - az 1234/2007/EK rendelet 118u. cikkének (2) bekezdésével összhangban és a Bizottsághoz az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbított információk alapján - nyilvántartásba kell venni és meg kell határozni az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisban, feltüntetve a következőket:

a) a 31. cikk (1) bekezdésében említett nyelv;

b) a szőlőből készült termékeknek az oltalom által érintett kategóriája vagy kategóriái;

c) hivatkozás annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a vonatkozó nemzeti jogszabályára, amelyben a hagyományos kifejezést meghatározták és szabályozták, vagy - amennyiben az érintett harmadik országban nem létezik ilyen jogszabály - a harmadik ország bortermelőire alkalmazandó szabályokra, ideértve a reprezentatív szakmai szervezetek által meghatározott szabályokat is;

d) a fogalommeghatározás vagy a használati feltételek összefoglalása;

e) a származási ország vagy országok neve;

f) az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisba való felvétel időpontja.

(2) Az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisba felvett hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelven és a szőlőből készült termékek ugyanott meghatározott kategóriáinak vonatkozásában élveznek oltalmat, a következőkkel szemben:

a) bármiféle visszaélés, még akkor is, ha az oltalom alatt álló kifejezést a "stílusú", "típusú", "módszerrel készült", "mint ahogy [...] készül", "utánzat", "ízű", "mint" vagy valamely ezekhez hasonló kifejezés kíséri;

b) a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés;

c) minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a szóban forgó bor esetében érvényes az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés.

(3) Az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisba felvett hagyományos kifejezéseket közzé kell tenni.

41. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1) Amennyiben valamely hagyományos kifejezés e rendelet alapján oltalmat élvez, azoknak a védjegyeknek a lajstromozását, amelyek használata a 40. cikk (2) bekezdésében foglaltakba ütközne, a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 3 ) vagy a 207/2009/EK tanácsi rendeletnek ( 4 ) megfelelően kell elbírálni.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket kérelem alapján, a 2008/95/EK irányelvben vagy a 207/2009/EK rendeletben meghatározott vonatkozó eljárásoknak megfelelően érvénytelennek kell nyilvánítani.

(2) Azok az e rendelet 40. cikkében említett helyzetek valamelyikének megfelelően használt védjegyek, amelyeket 2002. május 4. előtt vagy a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek, lajstromoztak, illetve amelyek - amennyiben erre az érintett jogszabályok lehetőséget adnak - az említett időpontig használat révén meghonosodtak a Közösség területén, az érintett hagyományos kifejezések oltalma ellenére továbbra is használhatók és meghosszabbíthatók.

Az ilyen esetekben megengedett a hagyományos kifejezésnek a vonatkozó védjegy mellett történő használata.

(3) Adott név nem élvezhet oltalmat hagyományos kifejezésként, amennyiben valamely védjegy hírnevének és közismertségének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétét, természetét, tulajdonságait vagy minőségét illetően.

42. cikk

Homonimák

(1) Az e fejezet alapján már oltalmat élvező hagyományos kifejezéssel teljes mértékben vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező kifejezések csak a helyi és a hagyományos használatnak, valamint az összetévesztés kockázatának kellő figyelembevételével helyezhetők oltalom alá.

Olyan azonos alakú kifejezés, amely félrevezeti a fogyasztókat a termék jellegét, minőségét vagy valódi eredetét illetően, még abban az esetben sem jegyezhető be, ha a kérdéses kifejezés helytálló.

Az oltalom alatt álló azonos alakú kifejezések használatát csak olyan körülmények között lehet engedélyezni, amelyek biztosítják, hogy a később oltalom alá helyezett azonos alakú kifejezés a gyakorlatban megfelelően elkülönüljön az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisba felvett hagyományos kifejezéstől, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az érintett termelők azonos bánásmódban részesüljenek, és ne lehessen megtéveszteni a fogyasztókat.

(2) Az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az olyan, 2009. augusztus 1-je előtt oltalom alá helyezett hagyományos kifejezésekre, amelyek részben azonos alakúak valamely, a XV. mellékletben szereplő, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve egy szőlőfajta nevével vagy annak egyik szinonimájával.

42a. cikk

Módosítás

A 29. cikkben említett kérelmezők kérhetik a hagyományos kifejezéssel, a megjelölt nyelvvel, az érintett borral vagy borokkal, valamint az adott hagyományos kifejezés fogalommeghatározásának vagy használati feltételeinek összefoglalásával kapcsolatos módosítások jóváhagyását.

A módosítás iránti kérelmekre a 33-39. cikkben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.

43. cikk

Az oltalomhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtása

A 479/2008/EK rendelet 55. cikkének végrehajtása céljából az illetékes nemzeti hatóságok az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogellenes használata esetén saját kezdeményezésükre vagy valamely fél kérésére megteszik az érintett termék forgalmazásának - ideértve a kivitelt is - leállításához szükséges valamennyi intézkedést.

5. SZAKASZ

Törlési eljárás

44. cikk

A törlés indokai

Valamely hagyományos kifejezés törlésére abban az esetben kerül sor, ha a szóban forgó kifejezés már nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásnak, illetve a 31. cikkben, a 35. cikkben, a 40. cikk (2) bekezdésében, a 43. cikk (3) bekezdésében vagy a 42. cikkben megállapított követelményeknek.

45. cikk

A törlés iránti kérelmek benyújtása

(1) A jogos érdekkel rendelkező tagállamok, harmadik országok, illetve természetes vagy jogi személyek törlés iránti kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz; a megfelelően megindokolt kérelmet a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz. Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) A Bizottság elismervényt ad ki a kérelem átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a) az ügyiratszám;

b) a kérelem kézhezvételének időpontja.

(3) Abban az esetben, ha a törlést a Bizottság kezdeményezi, az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.

46. cikk

Elfogadhatóság

(1) Annak megállapítása céljából, hogy valamely törlés iránti kérelem elfogadható-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelem:

a) feltünteti-e a törlés iránti kérelem benyújtójának jogos érdekét;

b) kifejti-e a törlés indokát (vagy indokait); és

c) hivatkozik-e a kérelem benyújtójának lakhelye vagy bejegyzett székhelye szerinti tagállam vagy harmadik ország által kiadott nyilatkozatra, amely ismerteti a törlés iránti kérelem benyújtójának jogos érdekét, érveit és indokolását.

(2) A törlés iránti kérelmek magukban foglalják a törlés szükségességének alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és észrevételek részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben említett indokokra, tényekre, bizonyítékokra és észrevételekre vonatkozó részletes információkat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a törlés iránti kérelemmel egyidejűleg, a Bizottság tájékoztatja erről a törlés iránti kérelem benyújtóját, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a törlés iránti kérelemnek a szóban forgó harmadik országban letelepedett benyújtóját.

(4) Az elfogadhatónak ítélt törlés iránti kérelmekről, ideértve a Bizottság saját kezdeményezésű törlési eljárásait is, értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a törlés iránti kérelmeknek az érintett harmadik országban letelepedett benyújtóit, amelyek, illetve akik hagyományos kifejezését érinti a törlés.

47. cikk

A törlésre vonatkozó vizsgálat

(1) Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a törlés iránti kérelmet a 46. cikk (3) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett érintett kérelmezőt, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket közlik a törlés iránti kérelem benyújtójával.

A törlésre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság felkéri a feleket, hogy - adott esetben - a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

(2) Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező vagy a törlés iránti kérelem benyújtója nem nyújtanak be észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság határoz a törlésről.

(3) A Bizottság az érintett hagyományos kifejezés törléséről szóló határozatát a rendelkezésére álló információk alapján hozza meg. Mérlegeli, hogy továbbra is teljesülnek-e a 44. cikkben említett feltételek.

A törlésre vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és az érintett tagállami vagy harmadik országbeli hatóságokat.

(4) Abban az esetben, ha ugyanarra a hagyományos kifejezésre vonatkozóan több törlési kérelmet is benyújtanak, egy vagy több ilyen kérelem megvizsgálása nyomán lehetetlennek bizonyulhat fenntartani a szóban forgó hagyományos kifejezés oltalmát; ebben az esetben a Bizottság felfüggesztheti a többi törlési eljárást. Ebben az esetben a Bizottság tájékoztatja a többi törlés iránti kérelmet benyújtót valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben valamely hagyományos kifejezést törölnek, a felfüggesztett törlési eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett, törlés iránti kérelmet benyújtó feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

(5) A törlés hatálybalépésével egyidejűleg a Bizottság törli az érintett elnevezést az "E-Bacchus" elektronikus adatbázisban szereplő jegyzékből.

6. SZAKASZ

A meglévő oltalom alatt álló hagyományos kifejezések

48. cikk

A meglévő oltalom alatt álló hagyományos kifejezések

A 753/2002/EK rendelet 24., 28. és 29. cikkével összhangban oltalom alatt álló hagyományos kifejezések e rendelet értelmében automatikusan oltalmat élveznek, feltéve, hogy:

a) a szóban forgó kifejezések fogalommeghatározásának vagy használati feltételeinek összefoglalóját 2009. május 1-je előtt benyújtották a Bizottsághoz;

b) a tagállamok vagy a harmadik országok nem szüntették meg bizonyos hagyományos kifejezések oltalmazását.

IV. FEJEZET

CÍMKÉZÉS ÉS KISZERELÉS

49. cikk

A címkén feltüntetett valamennyi adatra vonatkozó közös szabály

Ha e rendelet másképpen nem rendelkezik, a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1-11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek (a továbbiakban: a termékek) címkézése nem egészíthető ki semmiféle, a szóban forgó rendelet 58. cikkében előírt és az ugyanezen rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében és 60. cikkének (1) bekezdésében szabályozott adatoktól eltérő adattal, kivéve, ha a kérdéses adatok megfelelnek a 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek.

1. SZAKASZ

Kötelező adatok

50. cikk

A kötelező adatok megjelenítése

(1) A 479/2008/EK rendelet 58. cikkében említett és az ugyanazon rendelet 59. cikkében felsorolt kötelező adatokat azonos látómezőben kell megjeleníteni a tárolóedényen, oly módon, hogy a szóban forgó adatok a tárolóedény elfordítása nélkül is egyidejűleg olvashatók legyenek.

A tételszámra vonatkozó, valamint az e rendelet 51. cikkében és 56. cikkének (4) bekezdésében említett kötelező adatok azonban az egyéb kötelező adatokat tartalmazó mezőn kívül is feltüntethetők.

(2) Az (1) bekezdésben említett, továbbá a 479/2008/EK rendelet 58. cikkében felsorolt jogi aktusok értelmében alkalmazandó kötelező adatokat kitörölhetetlen betűkkel kell feltüntetni, és oly módon, hogy világosan megkülönböztethetők legyenek a körülöttük található szöveges vagy grafikus elemektől.

51. cikk

Egyes horizontális szabályok alkalmazása

(1) Az összetevőknek a 2000/13/EK irányelv 6. cikke (3a) bekezdése szerinti feltüntetése céljából a szulfitokra, a tejre és az abból készült termékekre, valamint a tojásra és az abból készült termékekre vonatkozóan alkalmazandó kifejezéseket a X. melléklet A. része tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említett kifejezésekkel együtt - esettől függően - feltüntethető a X. melléklet B. részében szereplő piktogramok egyike.

52. cikk

Forgalmazás és kivitel

(1) Azok a termékek, amelyek címkéje vagy kiszerelése nem felel meg az e rendeletben megállapított vonatkozó feltételeknek, nem forgalmazhatók a Közösségben, illetve nem exportálhatók.

(2) A 479/2008/EK rendelet V. és VI. fejezetében foglaltaktól eltérve, ha az érintett termékeket kivitelre szánják, a tagállamok engedélyezhetik a közösségi jogszabályokban előírt címkézési szabályoknak meg nem felelő adatok szerepeltetését is az exportálandó borok címkéjén, amennyiben az érintett harmadik ország jogszabályai megkövetelik a kérdéses adatok feltüntetését. Ezek az adatok a Közösség hivatalos nyelveitől eltérő nyelven is feltüntethetők.

53. cikk

Az ólomalapú kupakok, illetve fóliák használatának tilalma

A 49. cikkben említett termékek záróelemei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával.

54. cikk

Tényleges alkoholtartalom

(1) A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék-egységekben kell megadni.

A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a "% vol" jelzés követi, előtte pedig szerepelhet a "tényleges alkoholtartalom" vagy a "tényleges alkohol" jelölés, illetve az "alk." rövidítés.

Az elemzés során alkalmazott referenciamódszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül, a feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben az elemzéssel kapott értéktől. Ugyanakkor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott, három évnél hosszabb ideig palackban tárolt termékek, valamint a pezsgők, a minőségi pezsgők, a habzóborok, a gyöngyözőborok, a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok, a likőrborok és a túlérett szőlőből készült borok alkoholtartalma - az elemzés során alkalmazott referenciamódszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül - nem térhet el 0,8 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben az elemzéssel kapott értéktől.

(2) A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nagyobb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel 20 cl vagy annál kisebb névleges térfogat esetén.

(3) Részben erjedt szőlőmust vagy még erjedésben lévő újbor esetében a címkén fel kell tüntetni a térfogatszázalékban kifejezett tényleges és/vagy összes alkoholtartalmat. Amennyiben a címkén a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom van feltüntetve, a számjegyeket a "% vol" jelzés követi, előttük pedig szerepelhetnek az "összes alkoholtartalom" vagy az "összes alkohol" szavak.

55. cikk

A származás feltüntetése

(1) A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének d) pontjában szereplő, a származás feltüntetésére vonatkozó követelményt a következők szerint kell teljesíteni:

a) a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1., 2., 3., 7-9., 15. és 16. pontjában említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében a következő jelölések valamelyikének feltüntetésével:

i. a(z) "(...)-ból/-ből/-ról/-ről származó bor", a(z) "(...)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt bor", a(z) "(...)-i termék" szavak vagy az ezekkel megegyező értelmű jelölések, annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a nevével kiegészítve, amelynek a területén a szőlőt szüretelik és borrá feldolgozzák;

A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, meghatározott szőlőfajtából készített, határokon átnyúló borvidékekről származó borok esetében kizárólag egy vagy több tagállam vagy harmadik ország neve tüntethető fel.

ii. a több különböző tagállamból származó borok házasításával előállított borok esetében vagy "az Európai Közösségből származó bor" vagy valamely ezzel megegyező értelmű jelölés, vagy "az Európai Közösség különböző országaiból származó borok házasításával készített bor" jelölés, illetve

a több harmadik országból származó borok házasításával készült borok esetében "az Európai Közösségen kívüli különböző országokból származó borok házasításával készült bor" vagy a(z) "(...)-ból/-ből/-ról/-ről származó borok házasításával készült bor" jelölés, utóbbi esetben megadva a szóban forgó harmadik országok nevét;

iii. az olyan borok esetében, amelyeket adott tagállamban szüretelt szőlőből egy másik tagállamban készítenek, vagy "az Európai Közösségből származó bor" vagy valamely ezzel megegyező értelmű jelölés, vagy a(z) "(...)-ban/-ben/-on-en/-ön szüretelt szőlőből (...)-ban/-ben/-on-en/-ön készített bor" jelölés az érintett tagállamok nevével kiegészítve, illetve

adott harmadik országban szüretelt szőlőből egy másik harmadik országban készült borok esetében a(z) "(...)-ban/-ben/-on/-en/-ön szüretelt szőlőből (...)-ban/-ben/-on-en/-ön készült bor" jelölés, megadva a szóban forgó harmadik országok nevét;

b) a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 4., 5. és 6. pontjában említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében a következő jelölések valamelyikének feltüntetésével:

i. a(z) "(...)-ból/-ből/-ról/-ről származó bor", a(z) "(...)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt bor", a(z) "(...)-i/-beli termék" vagy a(z) "(...)-ból/-ből/-ról/-ről származó pezsgő/sekt" jelölés vagy valamely, ezekkel megegyező értelmű jelölés, annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a nevével kiegészítve, amelynek a területén a szőlőt szüretelik és borrá feldolgozzák;

ii. a(z) "(...)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt" vagy valamely, ezzel azonos értelmű jelölés, annak a tagállamnak a nevével kiegészítve, ahol a második alkoholos erjesztésre sor kerül;

c) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a(z) "(...)-ból/-ből/-ról/-ről származó bor", a(z) "(...)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt bor", a(z) "(...)-i/-beli termék" jelöléssel vagy valamely, ezekkel megegyező értelmű jelöléssel, kiegészítve azt annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a nevével, amelynek a területén a szőlőt szüretelik és borrá feldolgozzák.

A határokon átnyúló borvidékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések esetében kizárólag egy vagy több tagállam vagy harmadik ország neve tüntethető fel.

Ez a bekezdés nem érinti az 56. és a 67. cikkben foglaltakat.

(2) A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének d) pontjában szereplő, a származás feltüntetésére vonatkozó követelményt a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a sűrített szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor címkézése esetén a következőképpen kell teljesíteni:

a) a(z) "(...)-ból/-ből/-ról/-ről származó must", a(z) "(...)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt must" vagy valamely, ezekkel azonos értelmű jelöléssel, kiegészítve azt annak a tagállamnak, illetve annak a - valamely tagállam részét képező - országnak a nevével, ahol a termék készül;

b) a két vagy több tagállamban előállított termékek házasítása esetén "az Európai Közösség két vagy több országából származó termékek keveréke" jelöléssel;

c) olyan szőlőmust esetében, amelyet nem abban a tagállamban készítettek, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték, a(z) "(...)-ban/-ben/-on/-en/-ön szüretelt szőlőből (...)-ban/-ben/-on/-en/-ön készült must" jelöléssel.

(3) Az Egyesült Királyság esetében a tagállam neve helyett feltüntethető az Egyesült Királyság részét képező országok valamelyikének a neve is.

56. cikk

A palackozó, a termelő, az importőr és a forgalmazó nevének feltüntetése

(1) A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja, valamint e cikk alkalmazásában:

a) "palackozó": az az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, illetve a természetes vagy jogi személyek azon csoportja, aki vagy amely palackozást végez vagy végeztet saját nevében;

b) "palackozás": az érintett termék 60 litert meg nem haladó térfogatú tárolóedényekbe történő töltése későbbi értékesítés céljából;

c) "termelő": az a természetes vagy jogi személy, illetve a természetes vagy jogi személyek azon csoportja, aki vagy amely a szőlőt, a szőlőmustot és a bort pezsgővé, habzóborrá, minőségi pezsgővé vagy illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgővé dolgozza fel vagy dolgoztatja fel saját nevében;

d) "importőr": az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, illetve a Közösségben székhellyel rendelkező, természetes és jogi személyeket tömörítő csoport, aki vagy amely felelősséget vállal a 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) 4. cikkének (8) bekezdése értelmében vett nem közösségi áruk forgalomba hozataláért;

e) "forgalmazó": olyan - a termelőre vonatkozó fogalommeghatározás hatálya alá nem tartozó - természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyeket tömörítő csoport, aki vagy amely pezsgő, habzóbor, minőségi pezsgő vagy illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő felvásárlásával és forgalomba hozatalával foglalkozik;

f) "cím": annak a helyi közigazgatási területnek és tagállamnak vagy harmadik országnak a megjelölése, ahol a palackozó, a termelő, a forgalmazó vagy az importőr székhelye található.

(2) A palackozó neve és címe mellett fel kell tüntetni a következő jelölések valamelyikét:

a) a "palackozó:" vagy a "palackozta: (...)" felirat, vagy

b) a tagállamok által megállapított feltételek mellett használható kifejezések, amennyiben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok palackozására az alábbi helyszínek valamelyikén kerül sor:

i. a bortermelő gazdasága; vagy

ii. valamely termelői csoport telephelye; vagy

iii. valamely, az érintett körülhatárolt földrajzi területen vagy annak közvetlen közelében található vállalkozás telephelye.

Bérpalackozás esetén a palackozóra vonatkozó jelölést a "(...) számára palackozva" jelöléssel vagy - amennyiben a harmadik személy számára palackozást végző nevét és címét is jelölik - a "(...) számára palackozta: (...)" jelöléssel kell kiegészíteni.

Amennyiben a palackozásra a palackozó székhelyétől eltérő helyen kerül sor, az e bekezdésben említett adatokat ki kell egészíteni a művelet végrehajtásának pontos helyét megjelölő adatokkal, valamint - amennyiben a palackozásra egy másik tagállamban kerül sor - a szóban forgó másik tagállam nevével. E követelményeket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a palackozásra a palackozó székhelyének közvetlen közelében található helyen kerül sor.

Amennyiben palackok helyett más tárolóedényeket használnak, a "palackozó:", illetve a "palackozta: (...)" jelölést a "töltő:", illetve a "töltötte: (...)" jelöléssel kell helyettesíteni, kivéve, ha az alkalmazott nyelv önmagában nem érzékelteti az e kifejezések közötti különbséget.

(3) A termelő, illetve a forgalmazó nevét ki kell egészíteni a "termelő:" vagy a "termelte:", illetve a "forgalmazó:" vagy a "forgalmazza:" vagy egy ezekkel azonos értelmű kifejezéssel.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy:

a) kötelezővé teszik a termelő feltüntetését;

b) engedélyezik a "termelő:", illetve a "termelte:" kifejezésnek az e rendelet Xa. mellékletében fogalt kifejezések valamelyikével történő helyettesítését.

(4) Az importőr neve és címe előtt fel kell tüntetni az "importőr:" vagy az "importálja: (...)" jelölést.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésben említett jelölések összevontan is feltüntethetők, ha ugyanarra a természetes vagy jogi személyre vonatkoznak.

E jelölések egyike a palackozó, a termelő, az importőr vagy a forgalmazó székhelye szerinti tagállam által meghatározott kóddal is helyettesíthető. A kódot ki kell egészíteni a szóban forgó tagállamra való hivatkozással. Az érintett termék borcímkéjén fel kell tüntetni a kóddal jelölt palackozótól, termelőtől, importőrtől vagy forgalmazótól eltérő, de a kereskedelmi forgalmazásban szintén részt vevő természetes vagy jogi személyek nevét és címét is.

(6) Ha a palackozó, a termelő, az importőr vagy a forgalmazó neve vagy címe valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll, illetve ilyet tartalmaz, a következőképpen tüntetendő fel a címkén:

a) legfeljebb feleakkora írásjelekkel, mint az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, illetve az érintett, szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése; vagy

b) az (5) bekezdés második albekezdése szerinti kóddal.

Az egyes tagállamok eldönthetik, hogy e két lehetőség közül melyik vonatkozzon a területükön előállított termékekre.

57. cikk

A borgazdaság feltüntetése

(1) A borgazdaságokra vonatkozóan a XIII. mellékletben megadott, a palackozó, a termelő vagy a forgalmazó nevének megjelölésétől eltérő kifejezések kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében alkalmazhatók, a következő feltételekkel:

a) a bor kizárólag a szóban forgó gazdaság művelésében lévő szőlőültetvényen szüretelt szőlőből készülhet;

b) a borkészítés teljes folyamatának a szóban forgó gazdaságban kell végbemennie;

c) a tagállamok szabályozzák a XIII. mellékletben felsorolt kifejezéseiknek a használatát. A harmadik országok megállapítják a XIII. mellékletben felsorolt kifejezéseik használatára alkalmazandó szabályokat, figyelembe véve a reprezentatív szakmai szervezetektől származó szabályokat is.

(2) Adott borgazdaság nevét a kérdéses termék forgalmazásában részt vevő további gazdasági szereplők csak az érintett borgazdaság hozzájárulásával használhatják.

58. cikk

A cukortartalom feltüntetése

(1) A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett termékek címkéjén szerepelnie kell az e rendelet XIV. mellékletének A. részében felsorolt, a cukortartalmat feltüntető kifejezések valamelyikének.

(2) Ha a termékek fruktózban és glükózban kifejezett cukortartalma (beleértve a kérdéses termékekben esetleg jelen lévő szacharózt is) alapján a XIV. melléklet A. részében felsorolt kifejezések közül kettő használata is indokolható, választani kell, hogy a kettő közül melyiket tüntetik fel.

(3) A XIV. melléklet A. részében ismertetett használati feltételek sérelme nélkül, a cukortartalom nem térhet el literenként három grammnál nagyobb mértékben a termék címkéjén feltüntetett értéktől.

59. cikk

Eltérések

A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal összhangban az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" kifejezés elhagyható az alábbi oltalom alatt álló eredetmegjelölések valamelyikével ellátott borok esetében, feltéve, hogy a tagállami jogszabályok vagy az érintett harmadik országban alkalmazandó szabályok - beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek szabályait is - gondoskodnak erről a lehetőségről:

60. cikk

A habzóborra, a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra és a minőségi pezsgőre vonatkozó különös szabályok

(1) A 479/2008/EK rendelet IV. mellékletében említett "habzóbor", valamint az ugyanott szereplő "szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor" kifejezést - azonos betűtípust és betűméretet alkalmazva - ki kell egészíteni a "szén-dioxid hozzáadásával készült" vagy a "szénsav-anhidrid hozzáadásával készült" szavakkal, kivéve, ha a kifejezés adott nyelvi változata már önmagában is jelzi, hogy a terméket szén-dioxid hozzáadásával állították elő.

A "szén-dioxid hozzáadásával készült" vagy a "szénsav-anhidrid hozzáadásával készült" szavakat azokban az esetekben is fel kell tüntetni, amikor a 479/2008/EK rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(2) A minőségi pezsgők esetében a szőlőből készült termék kategóriájára való hivatkozás elhagyható azon termékeknél, amelyek címkéjén szerepel a "Sekt" kifejezés.

2. SZAKASZ

Választható adatok

61. cikk

Évjárat

(1) A 49. cikkben meghatározott termékek címkéjén feltüntethető a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett évjárat, feltéve, hogy az érintett termékek előállításához felhasznált szőlő legalább 85 %-át az adott évben szüretelték. Nem számítanak ide a következők:

a) az édesítésre szolgáló termékekből, az "expedíciós likőrből" vagy a "tirázslikőrből" felhasznált bármekkora mennyiség, vagy

b) a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3. e) és f) pontjában említett termékekből felhasznált bármekkora mennyiség;

(2) A hagyományosan januárban vagy februárban szüretelt szőlőből készített termékek esetében az előző naptári évet kell évjáratként feltüntetni a borcímkén.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 63. cikkben megállapított követelmények az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező termékekre is vonatkoznak.

62. cikk

A borszőlőfajta neve

(1) Az e rendelet 49. cikkében meghatározott termékek előállításához használt borszőlőfajtáknak a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett nevei vagy ezek szinonimái az e cikk a) és b) pontjában megállapított feltételek mellett szerepelhetnek az érintett termékek címkéin.

a) Az Európai Közösségben termelt borok esetében a borszőlőfajták nevei vagy ezek szinonimái a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti borszőlőfajta-osztályozásban szereplő neveknek felelnek meg.

Azon tagállamok esetében, amelyek a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése alapján mentesülnek az osztályba sorolásra vonatkozó kötelezettség alól, a borszőlőfajták neveinek vagy ezek szinonimáinak szerepelniük kell a szőlőfajtaneveknek és szinonimáiknak a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által összeállított nemzetközi jegyzékében.

b) A harmadik országokból származó borok esetében a borszőlőfajták neveinek és ezek szinonimáinak használatára vonatkozó feltételeknek meg kell felelniük a bortermelőkre az érintett harmadik országban alkalmazandó szabályoknak, ideértve a reprezentatív szakmai szervezetek által kidolgozott szabályokat is, és a borszőlőfajták neveinek vagy ezek szinonimáinak szerepelniük kell az alábbi szervezetek által összeállított jegyzékek közül legalább az egyiken:

i. a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV);

ii. a növényfajták oltalmára létesült nemzetközi unió (UPOV);

iii. a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Testülete (IBPGR).

c) Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott termékek esetében a borszőlőfajták nevei vagy ezek szinonimái a következő feltételek mellett tüntethetők fel:

i. ha egyetlen borszőlőfajta neve vagy ennek szinonimája kerül feltüntetésre, az érintett termékeknek legalább 85 %-a a szóban forgó fajtából készült, nem számítva bele a következőket:

- az édesítésre szolgáló termékekből, az "expedíciós likőrből" vagy a "tirázslikőrből" felhasznált bármekkora mennyiség, vagy

- a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3. e) és f) pontjában említett termékekből felhasznált bármekkora mennyiség.

ii. ha két vagy több szőlőfajta neve vagy ezek szinonimái kerülnek feltüntetésre, az érintett termékek 100 %-a a szóban forgó fajtákból készült, nem számítva bele a következőket:

- az édesítésre szolgáló termékekből, az "expedíciós likőrből" vagy a "tirázslikőrből" felhasznált bármekkora mennyiség, vagy

- a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3. e) és f) pontjában említett termékekből felhasznált bármekkora mennyiség.

A ii. alpontban említett esetben a borszőlőfajtákat a felhasznált mennyiségek részaránya szerint csökkenő sorrendben, azonos betűmérettel kell feltüntetni.

d) Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező termékek esetében a borszőlőfajták nevei vagy ezek szinonimái abban az esetben tüntethetők fel, ha teljesülnek az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a 63. cikkben megállapított követelmények.

(2) A pezsgők és a minőségi pezsgők esetében a termék megjelölését kiegészítő "pinot blanc", "pinot noir", "pinot meunier" vagy "pinot gris" fajtanév, illetve a Közösség egyéb nyelvein használt, az említettekkel egyenértékű nevek helyettesíthetők a "pinot" szinonimával.

(3) A 479/2008/EK rendelet 42. cikkének (3) bekezdésében foglaltaktól eltérve az e rendelet XV. mellékletének A. részében felsorolt, oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből álló vagy ilyen eredetmegjelölést, illetve földrajzi jelzést magukban foglaló borszőlőfajtanevek és ezek szinonimái csak abban az esetben szerepelhetnek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, földrajzi jelzéssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott termékek címkéjén, ha azokat a 2002. május 11-én hatályban lévő közösségi szabályozás értelmében vagy az érintett tagállamok csatlakozásának időpontjában (amennyiben ez a fent említettnél későbbi időpontra esik) engedélyezték.

(4) Az e rendelet XV. mellékletének B. részében felsorolt borszőlőfajtanevek és azok szinonimái, amelyek részben tartalmaznak valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést, és közvetlenül utalnak az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi elemére, kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott terméken tüntethetők fel.

64. cikk

A cukortartalom feltüntetése

(1) Amennyiben e rendelet 58. cikke másképpen nem rendelkezik, a fruktózban és glükózban kifejezett cukortartalom az e rendelet XIV. mellékletének B. részében megadottak szerint feltüntethető a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéjén.

(2) Ha a termékek cukortartalma alapján az e rendelet XIV. mellékletének B. részében szereplő kifejezések közül kettő használata is indokolható, választani kell, hogy a kettő közül melyiket tüntetik fel.

(3) Az e rendelet XIV. mellékletének B. részében ismertetett használati feltételek sérelme nélkül, a cukortartalom nem térhet el literenként egy grammnál nagyobb mértékben a termék címkéjén feltüntetett értéktől.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletének 3., 8. és 9. pontjában említett termékekre, feltéve, hogy a tagállamok szabályozzák a cukortartalomra vonatkozó jelölések használatának feltételeit, illetve hogy e feltételeket megállapítják az érintett harmadik országban alkalmazandó szabályok, ez utóbbiak esetében beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek szabályait is.

65. cikk

A közösségi szimbólumok feltüntetése

(1) A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett közösségi szimbólumok az 1898/2006/EK bizottsági rendelet ( 6 ) V. mellékletében foglaltak szerint tüntethetők fel a borcímkéken. Az 59. cikkben foglaltak ellenére a szimbólumokban az "OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS" és az "OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS" jelölés helyettesíthető a Közösség valamely más hivatalos nyelvének egyenértékű kifejezéseivel, a fent említett mellékletben meghatározottak szerint.

(2) Amennyiben a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett közösségi szimbólumok vagy jelölések szerepelnek valamely termék címkéjén, ki kell egészíteni őket a megfelelő oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel.

66. cikk

Bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések

(1) A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban a Közösségben forgalomba hozott borokon feltüntethetők olyan kifejezések, amelyek bizonyos előállítási módszerekre - többek között az e cikk (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésében említett eljárásokra - utalnak.

(2) A fából készült tárolóedényben erjesztett vagy érlelt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott borok megjelölésére kizárólag a XVI. mellékletben felsorolt jelölések használhatók. A tagállamok és a harmadik országok azonban az ilyen borok tekintetében egyéb, a XVI. mellékletben felsoroltakkal egyenértékű jelöléseket is meghatározhatnak.

Az első albekezdésben említett jelölések valamelyikét abban az esetben lehet használni, ha a bort fából készült tárolóedényben, a hatályos nemzeti rendelkezéseknek megfelelően érlelték, még akkor is, ha az érlelést később más típusú tárolóedényben folytatták.

Az első albekezdésben említett jelölések nem használhatók tölgyfadarabok felhasználásával készült bor megjelölésére, még abban az esetben sem, ha a tölgyfadarabok használata fából készült tárolóedény(ek) alkalmazásával párosult.

(3) A "palackban erjesztett" kifejezés csak abban az esetben használható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott pezsgőkre, illetve minőségi pezsgőkre, ha:

a) a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b) az előállítási folyamat időtartama - beleértve az érlelést abban a gazdaságban, ahol a termék készült - a küvében végbemenő, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva legalább kilenc hónap volt;

c) a küvében végbemenő, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartása legalább 90 napig tartott; és

d) a terméket szűréssel, a transzvázé eljárás alkalmazásával vagy degorzsálással seprőtlenítették.

(4) A "hagyományos módszerrel palackban erjesztett", a "hagyományos módszer", a "klasszikus módszer" és a "klasszikus hagyományos módszer" kifejezés csak abban az esetben használható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott pezsgőkre, illetve minőségi pezsgőkre, ha:

a) a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn maradt ugyanabban a gazdaságban;

c) a terméket degorzsálással seprőtlenítették.

(5) A "Crémant" kifejezés csak abban az esetben használható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott, fehér vagy "rozé" minőségi pezsgőkre, ha:

a) a szőlőt kézzel szüretelték;

b) a bor egész szőlőfürtök vagy bogyózott szőlő préselésével nyert mustból készült. A kinyert must mennyisége 150 kg szőlőmennyiségre számítva legfeljebb 100 liter lehet;

c) a maximális kén-dioxid-tartalom nem haladja meg a 150 mg/l-t;

d) a cukortartalom 50 g/l-nél alacsonyabb;

e) a bor megfelel a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek; és

f) a 67. cikk sérelme nélkül, a "Crémant" kifejezés a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy harmadik országbeli földrajzi jelzéshez kapcsolódó körülhatárolt terület alapjául szolgáló földrajzi egység nevével összekapcsolva szerepel a minőségi pezsgők címkéjén.

Az a) és az f) pontban foglaltak nem alkalmazandók azokra a termelőkre, akik a "crémant" szót magában foglaló, 1986. március 1-je előtt lajstromozott védjegy tulajdonosai.

(6) A szőlő ökológiai termesztésére való hivatkozásokat a 834/2007/EK tanácsi rendelet ( 7 ) szabályozza.

67. cikk

Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve és a földrajzi területre vonatkozó hivatkozások

(1) A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének g) pontja tekintetében, valamint e rendelet 55. és 56. cikkének sérelme nélkül, adott földrajzi egység neve és földrajzi területekre vonatkozó hivatkozások kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott borok címkéin tüntethetők fel.

Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevének használata esetén a szóban forgó földrajzi egység területét pontosan meg kell határozni. A tagállamok szabályokat alkothatnak e földrajzi egységek használatára vonatkozóan. A bor készítéséhez felhasznált szőlő legalább 85 %-ának a szóban forgó kisebb földrajzi egység területéről kell származnia. Nem számítanak ide a következők:

a) az édesítésre szolgáló termékekből, az "expedíciós likőrből" vagy a "tirázslikőrből" felhasznált bármekkora mennyiség, vagy

b) az 1234/2007/EK rendelet XIb. melléklete 3. pontjának e) és f) alpontjában említett termékekből felhasznált bármekkora mennyiség.

A szőlő fennmaradó 15 %-ának az érintett eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó körülhatárolt földrajzi területről kell származnia.

Azon lajstromozott védjegyek, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyek esetében, amelyek az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevéből vagy az érintett tagállamok földrajzi területre vonatkozó hivatkozásaiból állnak, vagy ilyet tartalmaznak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az első albekezdés harmadik és negyedik mondatában meghatározott követelményeket.

(3) Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve, illetve a földrajzi területre való hivatkozások a következőket foglalják magukban:

a) adott helység vagy az érintett helységek csoportja;

b) adott helyi közigazgatási egység vagy annak egy része;

c) adott borvidéki körzet vagy annak egy része;

d) adott közigazgatási terület.

3. SZAKASZ

Egyes különleges palackformákra és záróelemekre vonatkozó szabályok, valamint a termelő tagállamok kiegészítő rendelkezései

68. cikk

A különleges palackformák használatára vonatkozó feltételek

Ahhoz, hogy adott palackforma szerepelhessen a különleges palackformáknak a XVII. mellékletben meghatározott jegyzékében, meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a) az elmúlt 25 év során kizárólagosan, ténylegesen és hagyományosan használatban volt valamely oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bor tárolóedényeként; és

b) használatát a fogyasztók az adott oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borhoz kötik.

A XVII. melléklet tartalmazza az elismert különleges palackformák használatát szabályozó feltételeket.

69. cikk

Bizonyos termékek kiszerelésére vonatkozó szabályok

(1) Az Európai Unióban előállított pezsgők, minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők olyan "pezsgősüveg" típusú üvegpalackban forgalmazhatók vagy exportálhatók, amelyet az alábbi záróelemek valamelyikével zártak le:

a) a 0,20 liternél nagyobb névleges térfogatú palackok esetében: gomba alakú, parafából vagy egyéb olyan anyagból készült dugó, amelynek élelmiszerekkel való érintkezése engedélyezett; a dugót rögzítőelem tartja a helyén, és szükség esetén kupak borítja, valamint olyan fóliahüvely, amely lefedi a dugót és a palack nyakának egészét vagy egy részét;

b) a 0,20 litert meg nem haladó névleges térfogatú palackok esetében: bármely más megfelelő záróelem.

Az Unióban előállított egyéb termékek forgalmazásához és exportálásához sem "pezsgősüveg" típusú üvegpalack, sem pedig az első albekezdés a) pontjában leírt záróelemek nem használhatók.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az alábbi termékek "pezsgősüveg" típusú üvegpalackban és/vagy az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában leírt záróelemekkel ellátva is forgalmazhatók, illetve exportálhatók:

a) azok a termékek, amelyeket hagyományosan ilyen palackokba töltenek, és amelyek:

i. szerepelnek az 1234/2007/EK rendelet 113d. cikke (1) bekezdésének a) pontjában;

ii. szerepelnek az 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletének 7., 8. és 9. pontjában;

iii. szerepelnek az 1601/91/EGK tanácsi rendeletben ( 8 ); vagy

iv. térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma nem nagyobb 1,2 térfogatszázaléknál;

b) az a) pontban említettektől eltérő termékek, feltéve, hogy nem vezetik félre a fogyasztókat a termék valódi jellegét illetően.

70. cikk

A termelő tagállamok által a címkézés és a kiszerelés vonatkozásában megállapított kiegészítő rendelkezések

(1) A tagállamok a területükön termelt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében kötelezővé tehetik, megtilthatják vagy korlátozhatják a 61., a 62. és a 64-67. cikkben említett adatok használatát azáltal, hogy a szóban forgó borokhoz kapcsolódó termékleírásokon keresztül az e fejezetben meghatározottaknál szigorúbb feltételeket vezetnek be.

(2) A tagállamok a területükön termelt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok vonatkozásában kötelezővé tehetik a 64. és a 66. cikkben említett adatok feltüntetését.

(3) A tagállamok ellenőrzési célból dönthetnek úgy, hogy a területükön termelt borokra vonatkozóan a 479/2008/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében és 60. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatoktól eltérő adatokat is meghatároznak, és szabályozzák azok használatát.

(4) A tagállamok ellenőrzési célból előírhatják, hogy a 479/2008/EK rendelet 58., 59. és 60. cikkét alkalmazni kell a területükön palackozott de még nem forgalmazott vagy exportált borokra.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70a. cikk

Az értesítéseknek a Bizottság, a tagállamok, a harmadik országok és az egyéb gazdasági szereplők közötti továbbítására alkalmazandó módszer

(1) Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az e rendelet alkalmazása céljából szükséges dokumentumokat és információkat a következő módszer szerint kell továbbítani a Bizottságnak:

a) a tagállami illetékes hatóságok esetében a Bizottság által a 792/2009/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően rendelkezésükre bocsátott információs rendszeren keresztül;

b) a harmadik országok illetékes hatóságainak és reprezentatív szakmai szervezeteinek, továbbá azoknak a természetes és jogi személyeknek az esetében, akiknek vagy amelyeknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy e rendelet alapján eljárjanak, elektronikus úton, a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott és az e rendelet XVIII. mellékletében meghatározott feltételek mellett hozzáférhetővé tett módszerek és formanyomtatványokat használva.

Az értesítés ugyanakkor az említett formanyomtatványok papíralapú változatán is továbbítható.

A kérelmek benyújtásáért és az értesítések tartalmáért az adott esetnek megfelelően azok a harmadik országok által kijelölt illetékes hatóságok, reprezentatív szakmai szervezetek, illetve természetes vagy jogi személyek felelnek, akik vagy amelyek a szóban forgó ügyben eljárnak.

(2) A Bizottság az információkat az általa létrehozott információs rendszereken keresztül továbbítja és teszi elérhetővé az e rendelet által érintett hatóságok vagy személyek, valamint - adott esetben - a nyilvánosság számára.

Az e rendelet által érintett hatóságok és személyek a XIX. mellékletben foglaltaknak megfelelően a Bizottsághoz fordulhatnak az információs rendszerekhez való hozzáférésre, az értesítésekre és az információk hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati szabályokkal kapcsolatos tájékoztatásért.

(3) A 792/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése, valamint 6., 7. és 8. cikke mutatis mutandis alkalmazandó az információknak az e cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti továbbítására és hozzáférhetővé tételére.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az információs rendszerekhez való hozzáférésre vonatkozó jogosultságokat a Bizottságon belül az információs rendszerek működéséért felelős személyek adják meg a harmadik országok illetékes hatóságainak és reprezentatív szakmai szervezeteinek, valamint azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, akiknek vagy amelyeknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy e rendelet alapján eljárjanak.

A Bizottságon belül az információs rendszerek működéséért felelős személyek a hozzáférési jogokat az adott esetnek megfelelően a következők alapján validálják:

a) nemzetközi megállapodások alapján a Bizottság birtokában lévő, illetve e megállapodások alapján a Bizottsághoz továbbított, a harmadik országok által kijelölt illetékes hatóságokra vonatkozó adatok, ideértve e hatóságok kapcsolattartási pontjait és elektronikus címét is;

b) valamely harmadik országtól származó hivatalos kérelem, amelyben fel vannak tüntetve az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából szükséges dokumentumok és információk továbbításával megbízott hatóságokra vonatkozó információk, valamint az érintett hatóságok kapcsolattartási pontjai és elektronikus címei;

c) valamely harmadik országbeli reprezentatív szakmai szervezettől, illetve természetes vagy jogi személytől származó kérelem, amely igazolja a kérelmező azonosságát, az ügyben való eljáráshoz fűződő jogos érdekét, és feltünteti elektronikus címét.

A hozzáférési jogokat - validálásukat követően - a Bizottságon belül az információs rendszerekért felelős személyek aktiválják.

70b. cikk

A kérelmek nemzeti szinten történő vizsgálata terén illetékes hatóságokra vonatkozó információk továbbítása és hozzáférhetővé tétele

(1) A tagállamok 2011. október 1. előtt közlik a Bizottsággal a 70a. cikk (1) bekezdésének megfelelően az 1234/2007/EK rendelet 118f. cikke (2) bekezdésének alkalmazása terén illetékes hatóság vagy hatóságok nevét, címét és kapcsolattartási pontjait, ideértve az elektronikus címeket is, valamint ezek esetleges változásait.

(2) A Bizottság a tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően, illetve a harmadik országok által az Unióval kötött nemzetközi megállapodásoknak megfelelően továbbított információk alapján összeállítja és naprakészen tartja a tagállamok és a harmadik országok illetékes hatóságainak nevét és címét tartalmazó jegyzéket. A Bizottság közzéteszi ezt a jegyzéket.

71. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet alapján oltalom alatt álló bornevek

(1) A tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumokat (a továbbiakban: a dokumentáció) és a termékleírásnak az e rendelet 73. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint (2) bekezdésében említett módosításait az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a következő szabályok és eljárások szerint továbbítják:

a) a Bizottság az e rendelet 9. cikkében foglaltak szerint elismervényt ad ki a dokumentáció vagy a módosítás átvételéről;

b) a dokumentáció, illetve a módosítás a Bizottsághoz való beérkezése időpontjában elfogadhatónak minősül, feltéve, hogy az e rendelet 11. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, és a szóban forgó dokumentáció vagy módosítás legkésőbb 2011. december 31-én beérkezik a Bizottsághoz;

c) a Bizottság megerősíti az érintett eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek az e rendelet 18. cikkével összhangban történő nyilvántartásba vételét, figyelemmel az esetleges módosításokra is, és ügyiratszámot rendel hozzá;

d) a Bizottság az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül - adott esetben a beérkezett módosításokat is figyelembe véve - megvizsgálja a dokumentáció érvényességét.

(2) A Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésére álló dokumentáció alapján dönthet úgy, hogy az említett rendelet 118s. cikkének (4) bekezdésével összhangban törli az adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát.

(3) E rendelet 2. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett műszaki dokumentáció továbbítása tekintetében a tagállami hatóságok az ugyanazon rendelet 118c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása céljából kérelmezőnek minősülhetnek.

72. cikk

Ideiglenes címkézés

(1) Az e rendelet 65. cikkében foglaltaktól eltérve, a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében említett követelményeknek megfelelő eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borokat az e rendelet IV. fejezetében meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell címkézni.

(2) Amennyiben a Bizottság a 479/2008/EK rendelet 41. cikke alapján úgy határoz, hogy nem adja meg az oltalmat valamely eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek, az e cikk (1) bekezdésével összhangban címkézett borokat ki kell vonni a forgalomból vagy újra kell címkézni az e rendelet IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően.

73. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkében előírt eljárás a következő esetekben alkalmazandó:

a) minden olyan bornév esetében, amelyet valamely tagállamnak eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként benyújtottak, és amelyet az adott tagállam 2009. augusztus 1. előtt jóváhagyott;

b) minden olyan bornév esetében, amelyet valamely tagállamnak 2009. augusztus 1. előtt eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként benyújtottak, és amelyet az adott tagállam 2011. december 31. előtt jóváhagyott és a Bizottság felé továbbított;

c) a termékleírás minden olyan módosítása esetében, amelyet valamely tagállamnak 2009. augusztus 1. előtt benyújtottak, és amelyet az adott tagállam 2011. december 31. előtt továbbított a Bizottságnak;

d) a termékleírás minden olyan kisebb jelentőségű módosítása esetében, amelyet valamely tagállamnak 2009. augusztus 1-jén vagy azt követően nyújtottak be, és amelyet az adott tagállam 2011. december 31. előtt továbbított a Bizottságnak.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 118q. cikkében előírt eljárás nem alkalmazandó a valamely tagállamnak 2009. augusztus 1-jén vagy azt követően benyújtott és az adott tagállam által 2014. június 30. előtt a Bizottságnak továbbított termékleírás-módosításokra, amennyiben a szóban forgó módosítások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak eljuttatott termékleírás megfeleljen az 1234/2007/EK rendelet 118c. cikkének és e rendeletnek.

(3) Azokat a 2010. december 31. előtt forgalomba hozott vagy címkézett borokat, amelyek megfelelnek a 2009. augusztus 1. előtt hatályos vonatkozó rendelkezéseknek, a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

(4) A 2013. június 30-ig az akkor Horvátországban hatályos rendelkezéseknek megfelelően Horvátországban előállított borokat a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni. Ezek a termékek a Horvátországban 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseknek megfelelően címkézhetők.

74. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1607/2000/EK és a 753/2002/EK rendelet hatályát veszti.

75. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

X. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az 51. cikk (1) bekezdésében említett kifejezések

B. RÉSZ

Az 51. cikk (2) bekezdésében említett piktogramok

Xa. MELLÉKLET

Az 56. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kifejezések

XIII. MELLÉKLET

A GAZDASÁGRA UTALÓ KIFEJEZÉSEK

XIV. MELLÉKLET

A CUKORTARTALOM JELÖLÉSE

XV. MELLÉKLET

A BOROK CÍMKÉIN FELTÜNTETHETŐ BORSZŐLŐFAJTANEVEK ÉS SZINONIMÁIK

A. RÉSZ: A 62. cikk (3) bekezdésével összhangban a borok címkéin feltüntethető borszőlőfajtanevek és szinonimáik jegyzéke

B. RÉSZ: A 62. cikk (4) bekezdésével összhangban a borok címkéin feltüntethető borszőlőfajtanevek és szinonimáik jegyzéke

(1) Az érintett államok esetében az e mellékletben meghatározott eltérések kizárólag olyan oltalam alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében lehetségesek, amelyeket a szóban forgó fajtákból készítettek.

(2) Az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló 2008. december 1-jei megállapodás 22. cikkének (4) bekezdésében említett rendelkezésekkel összhangban engedélyezett használat (HL L 28., 2009.1.30., 3. o.).

XVI. MELLÉKLET

A 66. cikk (2) bekezdése alapján a borok címkéin feltüntethető kifejezések

XVII. MELLÉKLET

EGYES SAJÁTOS PALACKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. "Flűte d'Alsace":

a) típus: egyenes hengeres testű, hosszú nyakú üvegpalack, hozzávetőleg a következő méretarányokkal:

- teljes magasság/alap átmérője = 5:1,

- a hengeres rész magassága = teljes magasság/3;

b) a francia területen szüretelt szőlőből készült borok közül az ilyen típusú palack a következő eredetmegjelöléssel ellátott borok számára van fenntartva:

- "Alsace" vagy "vin d'Alsace", "Alsace Grand Cru",

- "Crépy",

- "Château-Grillet",

- "Côtes de Provence", vörös és rozé,

- "Cassis",

- "Jurançon", "Jurançon sec",

- "Béarn", "Béarn-Bellocq", rozé,

- "Tavel", rozé.

Az ezen palacktípusok használatára vonatkozó korlátozás azonban csak francia területen szüretelt szőlőből készült borok esetén alkalmazandó.

2. "Bocksbeutel", illetve "Cantil":

a) típus: rövid nyakú üvegpalack, öblös, de laposra formált; az alapnál és a legdomborúbb pontokon a palack keresztmetszete ellipszis alakú:

- az ellipszoid keresztmetszet hosszabb és rövidebb tengelye közötti arány = 2:1,

- a domború palacktest magasságának aránya a palack hengeres nyakához = 2,5:1;

b) az ilyen típusú palack a következő borok számára van fenntartva:

i. a következő eredetmegjelöléssel ellátott német borok:

- Franken,

- Baden:

-

- Taubertalból és Schüpfergrundból származó borok,

- Baden-Baden közigazgatási területének a következő részeiről származó borok: Neuweier, Steinbach, Umweg és Varnhalt;

ii. a következő eredetmegjelöléssel ellátott olasz borok:

- Santa Maddalena (St. Magdalener),

- a Sylvaner és a Müller-Thurgau fajtából készített, Valle Isarco (Eisacktaler) eredetmegjelöléssel ellátott borok,

- a Pinot bianco fajtából készített Terlaner,

- Bozner Leiten,

- a Riesling, a Müller-Thurgau, a Pinot nero, a Moscato giallo, a Sylvaner, a Lagrein, a Pinot blanco (Weissburgunder) és a Moscato rosa (Rosenmuskateller) fajtából készített, Alto Adige (Südtiroler) eredetmegjelöléssel ellátott borok,

- Greco di Bianco,

- a Moscato fajtából készített Trentino;

iii. görög borok:

- Agioritiko,

- Rombola Kephalonias,

- Kefalónia szigetéről származó borok,

- Párosz szigetéről származó borok,

- Peloponnészoszról származó, földrajzi jelzéssel ellátott borok;

iv. portugál borok:

- rozé borok, illetve kizárólag azok az egyéb eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott borok, amelyekről bizonyítható, hogy már az eredetmegjelöléssel, illetve földrajzi jelzéssel ellátott borok osztályába történő sorolásuk előtt, megfelelő és hagyományos módon "cantil" típusú palackokba szerelték ki őket.

3. "Clavelin":

a) típus: 0,62 literes, rövid nyakú üvegpalack, amelynek hengeres teste és széles válla zömök külsőt kölcsönöz, hozzávetőleg a következő méretarányokkal:

- teljes magasság/alap átmérője = 2,75,

- a hengeres rész magassága = teljes magasság/2;

b) az ilyen típusú palack a következő borok számára van fenntartva:

- a következő oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott francia borok:

- Côte du Jura,

- Arbois,

- L'Etoile,

- Château Chalon.

4. "Tokaj":

a) típus: egyenes, hosszú nyakú, színtelen üvegpalack, amelynek hengeres teste a következő méretarányokkal rendelkezik:

- a hengeres rész magassága/teljes magasság = 1:2,7,

- teljes magasság/alap átmérője = 1:3,6,

- töltőtömeg: 500 ml; 375 ml, 250 ml, 100 ml vagy 187,5 ml (harmadik országba történő kivitel esetében),

- a palackon el lehet helyezni egy, a palack anyagából készült plombát, amely feltünteti a borvidék vagy a készítő nevét.

b) az ilyen típusú palack a következő borok számára van fenntartva:

a következő oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott magyar és szlovák borok:

- Tokaj,

- Vinohradnícka oblasť Tokaj

a következő hagyományos kifejezések egyikével kiegészítve:

- aszú/výber,

- aszúeszencia/esencia výberova,

- eszencia/esencia,

- máslas/mášláš,

- fordítás/forditáš,

- szamorodni/samorodné.

Az ezen palacktípusok használatára vonatkozó korlátozás azonban csak magyar vagy szlovák területen szüretelt szőlőből készült borok esetén alkalmazandó.

XVIII. MELLÉKLET

Hozzáférés a 70a. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett módszerekhez és elektronikus formanyomtatványokhoz

A 70a. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett módszerek és elektronikus formanyomtatványok szabadon hozzáférhetőek a Bizottság információs rendszerein alapuló "E-Bacchus" elektronikus adatbázison keresztül:

http://ec.europa.eu/agriculture/markets/wine/e-bacchus/

XIX. MELLÉKLET

Az információk továbbítására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó, a 70a. cikk (2) bekezdésében említett gyakorlati szabályok

Az e rendelet által érintett hatóságok és személyek az információs rendszerekhez való hozzáférésre, az értesítésekre és az információk hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati szabályokkal kapcsolatban a Bizottságtól kérhetnek tájékoztatást a következő címen:

Funkcionális postafiók: AGRI-CONTACT-EBACCHUS@ec.europa.eu

( 1 ) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

( 2 ) HL L 170., 2008.6.30., 1. o.

( 3 ) HL L 299., 2008.11.8., 25. o.

( 4 ) HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

( 5 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

( 6 ) HL L 369., 2006.12.23., 1. o.

( 7 ) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

( 8 ) HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

( 9 ) Az érintett államok esetében az e mellékletben meghatározott eltérések kizárólag olyan oltalam alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében lehetségesek, amelyeket a szóban forgó fajtákból készítettek.

( 10 ) Az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló 2008. december 1-jei megállapodás 22. cikkének (4) bekezdésében említett rendelkezésekkel összhangban engedélyezett használat (HL L 28., 2009.1.30., 3. o.).