2025. évi XLVI. törvény

egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

[1] Az Országgyűlés kiemelt fontosságot tulajdonít a nagy hagyományokkal rendelkező, sikeres sportszervezeteknek és országos sportági szakszövetségeknek.

[2] E szervezeteknek az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a helyi közösségépítő és egészségmegőrző szabadidősport szervezése területén végzett tevékenységére és ezáltal a sportcélú közfeladatok ellátásában való közreműködésére figyelemmel, működésük megfelelő feltételeinek hosszú távú javítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami tulajdonú sportcélú ingatlanok, a részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányadok, továbbá ezen ingatlanok és az állam tulajdonában álló tulajdoni hányadoknak természetben megfeleltethető ingatlanrészek működtetéséhez, az azokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonban álló ingó vagyonelemek (a továbbiakban együtt: vagyonelemek) e törvény erejénél fogva, a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonjog átszállással ingyenesen az 1. mellékletben megjelölt sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: együtt szervezet) tulajdonába kerülnek sportcélú közfeladatai ellátásának elősegítése és a vagyonelemek egyéb, a közfeladat ellátását nem veszélyeztető hasznosítása céljából. A szervezet az 1. melléklet szerinti ingatlant, illetve ingatlanhányadot a fennálló terhekkel és az ingatlant, illetve ingatlanhányadot terhelő kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

2. § (1) Az 1. melléklet szerinti ingatlan, illetve ingatlanhányad tulajdonjogának változását az ingatlanügyi hatóság a szervezet kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási kérelemben elegendő kizárólag e törvény tulajdonjogátruházást tartalmazó rendelkezésére, valamint az érintett ingatlan helyrajzi számát tartalmazó 1. mellékletére hivatkozni.

(2) A szervezet független ingatlanforgalmi szakértő 2024. december 1-jénél nem régebbi szakvéleménye alapján meghatározott forgalmi értéken veszi nyilvántartásba az 1. melléklet szerinti ingatlant és ingatlanhányadot. Az ingatlan és ingatlan tulajdoni hányad tekintetében az (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzést követő 60 napon belül állapotfelmérési jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az e bekezdés szerinti forgalmi értéket és amelyet a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (a továbbiakban: átadó) és a szervezet képviseletére jogosult személy ír alá. Az e bekezdés szerinti forgalmi értéket is tartalmazó állapotfelmérési jegyzőkönyvet az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. sora szerinti ingatlanhányad tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), a MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Pályaműködtetési Zrt.), 23. sora szerinti ingatlan tekintetében az MNV Zrt. és a szervezet képviseletére jogosult személy írja alá.

(3) Az 1. § szerint átszálló ingóságokról e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó - az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. sora szerinti ingatlanhányad tekintetében az MNV Zrt. és a MÁV Pályaműködtetési Zrt., 23. sora szerinti ingatlan tekintetében az MNV Zrt. - és a szervezet képviseletére jogosult személy ír alá. Az ingóságokat a szervezet független szakértő - 2024. december 1-jénél nem régebbi - értékbecslési szakvéleménye alapján meghatározott forgalmi értéken szerzi meg és veszi nyilvántartásba.

3. § (1) Az 1. melléklet szerinti ingatlanon, valamint ingatlanhányadon - azok megszerzésének időpontjától - e törvény erejénél fogva 30 éves időtartamú elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a szervezet kérelmezi.

(2) Ha az elidegenítési és terhelési tilalom 30 éves időtartama alatt a szervezet jogutód nélkül megszűnik, vagy a részére átruházott vagyonról lemond, a vagyonelemek tulajdonjoga az államra visszaszáll, amely esetben az állam a vagyonelemek tulajdonjogát ingyenesen szerzi meg, a szervezet vagyonelemekre fordított költségeit az állammal szemben nem téríttetheti meg.

4. § Az 1. § szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

5. § (1) Az 1. § szerinti vagyonjuttatás tekintetében az Nvtv. 13. § (4) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a szervezet az 1. § szerinti juttatási célnak megfelelő hasznosítási- és állagmegóvási kötelezettségének, valamint az erre vonatkozó beszámolási kötelezettségének a 3. § szerinti elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt köteles eleget tenni.

(2) A 3. § szerinti elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt a szervezet a vagyonelemek állapotáról és célhoz kötött használatáról évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-éig adatot szolgáltat az átadó és az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. sora szerinti ingatlanhányad, valamint 23. sora szerinti ingatlan tekintetében az MNV Zrt. részére.

(3) Nem minősül juttatási céltól eltérő hasznosításnak az olyan hasznosítás, amely a szervezet sportcélú közfeladatainak ellátását nem veszélyezteti és nem jár az érintett vagyonelem rendeltetésellenes használatával.

6. § A vagyonelemeken fennálló vagyonkezelői jog és vagyonkezelési szerződés, valamint a vagyonelemek használatát biztosító egyéb jogcím és szerződés a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonjog átszállásának napján megszűnik azzal, hogy a magyar állam és a tulajdont szerző szervezet a tulajdonba adással érintett vagyonelemek tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

7. § (1) Ha a szervezet nyilatkozata alapján az 1. melléklet szerinti ingatlan, ingatlanhányad elsődlegesen nem utánpótlás-, diák- és amatőr sporttevékenységre szolgál, és gazdasági célú használatának mértéke meghaladja a 20%-ot, az ingatlan vagyonjuttatással történő átadása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2024. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti beruházási támogatás szabályait kell alkalmazni.

(2) A vagyonjuttatással érintett ingatlanok, ingatlanhányadok üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatás, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja és 19. § e) pontja szerinti adómentesség az európai uniós állami támogatási szabályokkal összhangban, az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló jogszabályok szerint nyújtható.

8. § Ez a törvény 2025. július 1-jén lép hatályba.

9. § A 3. §, az 5. § és a 15. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

10. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

"f) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingatlanvagyon,"

(2) A Htv. 19. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

"e) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyon."

11. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 4. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:)

"i) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyon az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt."

(2) A Csődtv. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A 4. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott, a csődeljárásba és felszámolásba be nem vonható vagyonnak a térítés nélküli, könyv szerinti értékben, legkésőbb az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek történő átadása iránt a vagyonfelügyelő intézkedik, amelynek során az adós az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult."

(3) A Csődtv. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a felszámolásba be nem vonható állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyont térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül át kell adni az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul átadja az említett állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek. A 4. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott, a felszámolásba be nem vonható vagyonnak a térítés nélküli, könyv szerinti értékben az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek történő átadása során az adós az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult."

12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Mentes a végrehajtás alól az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingóvagyon az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt."

13. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyont az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt a végelszámolás elrendelését követő 30 napon belül térítés nélkül, könyv szerinti értékben, az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek át kell adni, amelynek során a végelszámolás alatt álló sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult."

14. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Élete végéig járadékra jogosult a negyvenötödik életéve betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően az érmes edzője, az érmes járadékra jogosultságának megállapítására tekintet nélkül."

(2) Az Stv. 59. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6a) Ha az érmes vagy az edző jogosultságának megállapításához szükséges feltételek az érem megszerzésekor teljesülnek - ideértve azt is, ha az (5) bekezdés e) pontja szerinti feltétel hiányában az edzői jogosultság megállapítására a (6d) bekezdés alapján kerül sor -, úgy az érmes vagy az edző az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napjától kezdődően jogosult járadékra."

(3) Az Stv. 59. §-a a következő (6b)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) Az érmes az első, az (5) bekezdés e) pontja szerint tett javaslatában - sportolói pályafutásának teljes időtartamára nézve - egy vagy több nevelőedzőt tüntethet fel, megjelölve egyidejűleg az edző és a nevelőedző közötti, járadékra jogosulttá válásuk esetére vonatkozó sorrendet. Az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban megjelölt nevelőedző személye - a (6c) bekezdésben foglaltak kivételével - az érmes további, edzői járadékra jogosító eredménye tekintetében is irányadó.

(6c) Az az érmes, aki az (5) bekezdés e) pontja szerinti korábbi javaslatát utánpótlás-korosztályú versenyzőként tette, az abban foglaltak mellett további nevelőedzőt jelölhet meg a következő, az (5) bekezdés e) pontja alapján tett nyilatkozatában.

(6d) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslat hiányában a sportpolitikáért felelős miniszter az edzői járadékot annak a személynek a javára állapítja meg - amennyiben megfelel az (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti feltételeknek -, aki az érmest a járadékra jogosultságot megalapozó versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette."

(4) Az Stv. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosulttal szemben az 59. § (7), (9) és (10) bekezdése, valamint a (2a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt - figyelmeztetés alkalmazása nélkül is - közigazgatási bírságot szabhat ki."

(5) Az Stv. "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/W. §-sal egészül ki:

"78/W. § (1) Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv14.) megállapított 59. § (6b) és (6c) bekezdése tekintetében első járadékra jogosító eredmény elérését megalapozó sporteseménynek minősül a Módtv14. hatálybalépését követően rendezett, az 59. § (1) bekezdése szerinti sportesemény.

(2) E törvénynek a Módtv14.-gyel megállapított 59. § (6a) és (6d) bekezdését a Módtv14. hatálybalépését megelőzően megtartott, olimpiai járadékra jogosító sportesemény tekintetében is alkalmazni kell, ha az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapjától a Módtv14. hatálybalépéséig 1 év még nem telt el."

(6) Az Stv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

15. § Az Nvtv. 13. § (12) bekezdésében a "sportigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "sportpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

16. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi XLVI. törvényhez

2. melléklet a 2025. évi XLVI. törvényhez

"1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez

"