2025. évi XLVII. törvény

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról

[1] A törvény elsődleges célja, hogy a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapvető, valamint törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el. Ennek részeként szükséges az is, hogy a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek, így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható.

[2] Mindezek mellett jogharmonizációs célból, valamint a gyakorlati tapasztalatok okán is szükséges az államháztartásról szóló törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása.

[3] A fentebb rögzített célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

1. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. § (1) A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű forintszámlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaalapú kincstári egységes számlát és egyéb devizaszámlákat nyithat, és azokon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.

(2) A kincstári egységes számlák a 79. § (1), (2), (4), (4a), (4c) és (4d) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálják.

(3) A kincstár jogszabályban meghatározott, hatósági letétkezelési tevékenységével kapcsolatos pénzeszközök elkülönített kezelésére a Magyar Nemzeti Banknál vezetett letéti számlák szolgálnak."

2. § Az Áht. 84. §-a a következő (1g) bekezdéssel egészül ki:

"(1g) Az e §-ban és az e § végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a hitelintézettel szemben kétmillió forinttól egyszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy a bírság kiszabását megalapozó jogsértés megszüntetését a határozat közlését követően 1 hónappal ellenőrzi. Ha a jogsértő állapot nem szűnt meg, akkor a Magyar Nemzeti Bank

a) újabb bírság keretében ötmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót és újabb 1 hónapos határidőt rendel el a határozatban foglaltak teljesítésére,

b) az első bírság kiszabását követő 4 hónap eredménytelen eltelte után újbóli bírság keretében tízmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

c) az első bírság kiszabását követő 6 hónap eredménytelen eltelte után újbóli bírság keretében húszmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

d) az első bírság kiszabását követő 8 hónap eredménytelen eltelte után újbóli bírság keretében negyvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

e) az első bírság kiszabását követő 10 hónap eredménytelen eltelte után újbóli bírság keretében hetvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót, és

f) az első bírság kiszabását követő 12 hónap eredménytelen eltelte után újbóli bírság keretében egyszázmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót."

2. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

3. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb tizenegy tagú testület. A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjai számának összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak számát, és a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem érheti el a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel."

4. § Az Mnbtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MNB legalább kettő, legfeljebb négy alelnökkel rendelkezik. Az MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára."

5. § Az Mnbtv. 30. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szerv az MNB adatigénylése alapján egyedi azonosításra alkalmas módon átadja a rendelkezésére álló, illetve az adminisztratív adatforrásban kezelt, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó - az érintett természetes személyazonosító adatát, különleges adatát, azonosító kódját, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját ide nem értve - személyes adatokat. Az adatok átvételével kapcsolatos részletes szabályokról az MNB és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szerv a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerint megállapodást köt."

6. § Az Mnbtv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrző hatóságként jár el a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó

a) olyan fizetési terminál vonatkozásában, amely fizetési műveletek elfogadására vonatkozó pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,

b) bankjegykiadó automata vonatkozásában, valamint

c) lakossági banki szolgáltatás tekintetében, amennyiben a szolgáltatás nyújtását az (1) bekezdés alapján felügyeli."

7. § A Mnbtv. 40. §-a a következő (44) bekezdéssel egészül ki:

"(44) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellátja a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, ideértve a gyűjtőszervezeti funkció ellátását, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik."

8. § (1) Az Mnbtv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MNB a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő."

(2) Az Mnbtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az MNB felhívására a 39. § (1), (2a) és (3) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani. Az így rendelkezésre bocsátott iratokról az MNB kivonatot, illetve másolatot készíthet."

9. § Az Mnbtv. 58. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be azzal, hogy a külföldön kiállított közokiratok kivételével a papíralapú közokiratokról az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által készített elektronikus másolat is benyújtható."

10. § Az Mnbtv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MNB

a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévente,

b) központi szerződő félnél legalább évente,

c) a d) pontban foglaltakat ide nem értve

ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, központi értéktárnál, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatónál, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

cb) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,

d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél kizárólag az összevont alapú megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti csoportvizsgálat keretében, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, nyilvános befektetési alapot nem kezelő befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente

átfogó vizsgálatot folytat le."

11. § Az Mnbtv. 89. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az a)-d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként:]

"b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétel, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletekből származó bevétel, beleértve

ba) a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

bb) az értékpapírokból származó bevételek,

bc) a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,"

[összegét kell figyelembe venni.]

12. § Az Mnbtv. 90. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít)

"a) engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közösségi finanszírozási szolgáltatás, kriptoeszköz-szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, elektronikuspénz-értékesítői tevékenység, bizalmi vagyonkezelési tevékenység, hitelgondozási tevékenység gyanúja esetén,"

13. § Az Mnbtv. 91/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az MNB-t nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy az ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat az (1) bekezdésben foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során."

14. § Az Mnbtv. 93/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének biztosítási intézkedésként történő alkalmazására egyebekben a 91/A. § (2)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók."

15. § (1) Az Mnbtv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

"2.2. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről, a tevékenységi engedélyben bekövetkezett valamennyi változásról, a fióktelep összes eszközéről és kötelezettségéről a rendszeres beszámolóknak megfelelően, valamint annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez a fióktelep tartozik, továbbá a Hpt. 105/B. §-a alapján engedélyezett közbenső EU-szintű anyavállalatról, valamint típusáról,"

(2) Az Mnbtv. 140. § (4) bekezdés 2. pontja a következő 2.15. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

"2.15. A Hpt. 118. § (5) bekezdése alapján kapott információkról."

16. § Az Mnbtv. a következő 140/A. §-sal egészül ki:

"140/A. § (1) A Felügyelet az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, hozzáférhetővé tesz a Tpt. rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó szabályai megsértése esetén alkalmazott szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minden határozatot az egységes európai hozzáférési ponton.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információkat a Tpt. 56/A. § (3) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerinti metaadatok kísérik."

17. § (1) Az Mnbtv. 142. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az MNB a határozathozatal során figyelembe veszi az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által tervezendő vagy koordinálandó felügyeleti tevékenységeket."

(2) Az Mnbtv. 142. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A felügyeleti kollégiumot akkor is létre kell hozni, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat valamennyi határon túli leányvállalata harmadik országban rendelkezik székhellyel, feltéve, hogy az adott harmadik ország hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságára - valamennyi érintett hatóság véleménye szerint - a magyar szabályozással legalább egyenértékű titoktartási védelem vonatkozik."

(3) Az Mnbtv. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot a felügyeleti kollégium őket érintő tevékenységéről - ideértve a veszélyhelyzetben folytatott tevékenységét -, és közli velük a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat."

18. § Az Mnbtv. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"145. § (1) Az MNB vezeti

a) a kincstári egységes számlákat, a kincstár egyéb devizaszámláit, a kincstár letéti számláit és

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.

(2) Az MNB a forint kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.

(3) Az MNB a deviza kincstári egységes számlák, valamint a kincstár egyéb devizaszámlái mindenkori egyenlege után piaci kamatot fizet a központi költségvetés javára, a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezések figyelembevételével."

19. § Az Mnbtv. 162. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre azzal, hogy az MNB vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket."

20. § Az Mnbtv. 54. alcíme a következő 183/P. §-sal egészül ki:

"183/P. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2025. évi XLVII. törvénnyel módosított 162. § (2) bekezdését a hatálybalépését megelőzően alapított alapítványra nem kell alkalmazni."

21. § Az Mnbtv. 185. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"25. egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

22. § Az Mnbtv. 186. § (5) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:

(A 40. §)

"28. (44) bekezdése a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

23. § Az Mnbtv.

a) 45. § c) pontjában a "szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása" szövegrész helyébe a "szerint a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala" szöveg,

b) 76. § (25) bekezdés záró szövegrészében "de legfeljebb" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

c) 93. § (5a) bekezdésében a "Nem természetes személy ügyfél esetén az" szövegrész helyébe az "Az" szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti az Mnbtv.

a) 141/A. § a) pontjában a "vagy érintett harmadik országnak" szövegrész, valamint

b) 171. § (3) bekezdés b) pont bf) és bg) alpontja.

3. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5. §, a 6. §, a 8-11. §, a 15. §, a 17. §, a 23. § és a 24. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) Az 1. § és a 18. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(4) A 2. § 2025. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 19. § és a 20. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 7. §, a 16. §, a 21. § és a 22. § 2026. július 10-én lép hatályba.

26. § A 3-5. § az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

27. § (1) Ez a törvény

a) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke