32023R2859[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2859 RENDELETE

(2023. december 13.)

a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az adatokhoz való könnyű és strukturált hozzáférés fontos annak érdekében, hogy a döntéshozók, a szakmai és lakossági befektetők, a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalmi szervezetek, a társadalmi és környezetvédelmi szervezetek, valamint a gazdaság és a társadalom egyéb érdekelt felei olyan megalapozott, tájékozott, valamint környezeti és társadalmi szempontból felelős befektetési döntéseket hozhassanak, amelyek a piac hatékony működését szolgálják. A megbízható és rendszerezett információforrások biztosítása hasonlóan különös jelentőséggel bír azon kutatók és a tudományos élet azon gyakorlati szakemberei számára, akik a pénzügyi piacokra irányuló empirikus vagy elméleti kutatást végeznek. A nyilvános információkhoz - ideértve az önkéntes alapon szolgáltatott információkat - való könnyebb hozzáférés biztosítására a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedési és láthatósági lehetőségeinek és az általuk megvalósított innováció fokozása érdekében is szükség van. A közös uniós adatterek kulcsfontosságú ágazatokban - többek között a pénzügyi ágazatban - való kiépítése azt a célt szolgálja, hogy könnyű hozzáférést biztosítsanak megbízható információforrásokhoz az említett ágazatokban.

(2) A "Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára - új cselekvési terv" című, 2020. szeptember 24-i közleményében (a továbbiakban: a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv) a Bizottság a jogalanyokra vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása érdekében javasolta egy egységes európai hozzáférési pont létrehozását. A Bizottság "Az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról" című, 2020. szeptember 24-i közleménye (a továbbiakban: a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia) általánosságban határozta meg azt, hogy az Unió hogyan támogathatja a pénzügyi ágazat digitális átalakulását a következő években, különösen pedig azt, hogy hogyan mozdíthatók elő az adatvezérelt pénzügyi szolgáltatások. Ezt követően a Bizottság "A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája" című, 2021. július 6-i közleményében az uniós gazdaság zöld átállása - ami a Bizottság 2019. december 11-i közleményében meghatározott európai zöld megállapodás része - megvalósításának kulcseszközeként a fenntartható pénzügyi szolgáltatásokat helyezte a pénzügyi rendszer középpontjába.

(3) Az uniós gazdaság zöld átállásának a fenntartható pénzügyi szolgáltatások igénybevételével megvalósuló sikeréhez alapvetően fontos, hogy a vállalkozásoknak a fenntarthatóságával kapcsolatos információi a befektetők számára könnyen hozzáférhetők legyenek és ezáltal azok tájékozottabbak legyenek a befektetési döntések meghozatalakor. Az említett célokból javítani szükséges a jogalanyok, például a társaságok, a vállalkozások és a pénzügyi intézmények pénzügyi és nem pénzügyi információihoz való nyilvános hozzáférést. A megvalósítás egy hatékony eszköze uniós szinten egy központosított platform, az egységes európai hozzáférési pont létrehozása, amely elektronikus úton nyilvános hozzáférést biztosít minden releváns információhoz.

(4) Az egységes európai hozzáférési pontnak egyszerű, központosított hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára a jogalanyokra és azok termékeire vonatkozó, nyilvánosságra hozott és a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges információkhoz, kivéve a marketinginformációkat. Az ilyen hozzáférésre azért van szükség, hogy ki lehessen elégíteni a befektetésre alkalmas és diverzifikált környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású pénzügyi termékek iránti növekvő keresletet, és hogy a tőkét e termékek felé lehessen terelni. Az egységes európai hozzáférési pontot olyan előremutató platformnak szánják, amelynek lehetővé kell tennie, hogy abba jövőbeli uniós jogalkotási aktusokból, például a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvből származó, a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges, nyilvános információkat is felvegyenek.

(5) A befektetőknek, a piaci szereplőknek, a tanácsadóknak, a tudományos élet szereplőinek és a széles nyilvánosságnak érdeke fűződhet ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges, az uniós jog által előírtan nyilvánosságra hozandó információktól eltérő információkhoz is hozzá jussanak, amennyiben a jogalany az említett információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Különösen a kkv-k esetleg több rájuk vonatkozó információt kívánnak nyilvánosan hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy láthatóbbá váljanak a potenciális befektetők számára, és ezáltal bővítsék és diverzifikálják finanszírozási lehetőségeiket. A piaci szereplők pedig esetleg az uniós jog által előírtnál több információt kívánnak rendelkezésre bocsátani. Ezért, az egységes európai hozzáférési pontnak hozzáférést kell biztosítania a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges olyan információkhoz, amelyeket egy valamely tagállam joga alá tartozó jogalany önkéntes alapon hozott nyilvánosságra, amennyiben az ilyen jogalany úgy dönt, hogy az említett információkat hozzáférhetővé teszi az egységes európai hozzáférési ponton. Az ilyen információkat önkéntes alapon be lehet nyújtani, amint biztosított az egységes európai hozzáférési pont működési megbízhatósága és hatékonysága, ami mindenképpen az egységes európai hozzáférési pont végrehajtásáról, működéséről és eredményességéről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott bizottsági jelentés benyújtását követően következik be. Az önkéntes alapon benyújtott információkat egyértelműen ilyenként kell megjelölni.

(6) Az önkéntes alapon benyújtott információknak formátumukat tekintve egységességre kell törekedniük, és tartalmukat, értéküket, hasznosságukat és megbízhatóságukat tekintve pedig összehasonlíthatónak kell lenniük a kötelező jelleggel benyújtott információkkal. Azért, hogy biztosított legyen az egységes európai hozzáférési ponton önkéntes alapon hozzáférhetővé tett információk fokozott összehasonlíthatósága és felhasználhatósága, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: az Európai Bankhatóság, az EBA), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, az ESMA) (a továbbiakban együttesen: az európai felügyeleti hatóságok vagy az EFH-k) a vegyes bizottságon keresztül végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyekben meghatározzák az említett információkat kísérő metaadatokat és adott esetben az ilyen információk összeállításához használandó formátumokat vagy sablonokat. A vegyes bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó ágazati uniós jogalkotási aktusokban meglévő standardokat is, különösen a kifejezetten a kkv-k számára kidolgozottakat.

(7) Az egységes európai hozzáférési pont nem teremthet új közzétételi követelményeket a tartalom tekintetében, hanem az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusokban megállapított, meglévő követelményekre kell építenie. Fontos elkerülni a kétszeri jelentéstételt a jogalanyokra, különösen a kkv-kra nehezedő bármilyen további adminisztratív és pénzügyi teher előírásának megelőzése érdekében.

(8) Az információk elérhetőségének és összehasonlíthatóságának fokozása érdekében az egységes európai hozzáférési pontnak arra is alkalmasnak kell lennie, hogy múltbeli információkat foglaljon magában. A múltbeli információknak olyan információkat kell takarniuk, amelyeket legkorábban öt évvel azelőtt hoztak nyilvánosságra, hogy azokat kötelező lett volna benyújtani az egységes európai hozzáférési ponthoz. A következetes és teljeskörű múltbeli információkészletek biztosítása érdekében a múltbeli információk egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételének lehetősége továbbra is azon gyűjtőszervezetek előjoga kell, hogy maradjon, amelyek uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek.

(9) Az egységes európai hozzáférési pontot ambiciózus időkeret szerint kell létrehozni, ugyanakkor - működési megbízhatóságát és hatékonyságát biztosítandó - köztes lépéseket kell tenni. Elegendő időt kell biztosítani különösen az egységes európai hozzáférési pont technikai megvalósítására és a tagállamokban bevezetendő információgyűjtésre. Az egységes európai hozzáférési pont fejlesztésének magában kell foglalnia egy 12 hónapos kezdeti szakaszt azért, hogy elegendő időt biztosítsanak a tagállamok és az ESMA rendelkezésére az informatikai infrastruktúra létrehozására és arra, hogy azt korlátozott számú információáram gyűjtése alapján teszteljék. Ezt követően, az egységes európai hozzáférési pont fejlesztésének idővel fokozatosan további információáramokat és funkciókat kell magában foglalnia, olyan ütemben, amely lehetővé teszi az egységes európai hozzáférési pont megbízható és hatékony fejlesztését. Az egységes európai hozzáférési pont működését megvalósítása és működése során rendszeresen fel kell mérni azért, hogy lehetővé váljék a felhasználóinak az igényeit kielégítő bármely kiigazítás és azért, hogy technikai hatékonysága biztosított legyen.

(10) Az egységes európai hozzáférési ponton nyilvánosan hozzáférhetővé teendő információkat a jogalanyok által kötelezően nyilvánosságra hozandó információk gyűjtése céljára kijelölt gyűjtőszervezeteknek vagy a jogalanyok által önkéntes alapon benyújtott információk gyűjtésére kijelölt gyűjtőszervezeteknek kell összegyűjteniük. Az egységes európai hozzáférési pont teljeskörű és költséghatékony működésének biztosítása érdekében a gyűjtőszervezeteknek az információkat automatizált módon, egyetlen alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül kell az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátaniuk. A gyűjtőszervezeteknek a lehető legnagyobb mértékben kell támaszkodniuk a meglévő, uniós és nemzeti szintű információgyűjtési eljárásokra és infrastruktúrára azért, hogy az információkat indokolatlan késedelem nélkül továbbítsák az egységes európai hozzáférési pontnak. Nem szabad kötelezővé tenni az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét azt megelőzően, hogy azokat az alkalmazandó ágazati uniós jogalkotási aktusok alapján nyilvánosságra nem hozták. Az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából a gyűjtőszervezeteknek tárolniuk kell a jogalanyok által benyújtott vagy a maguk a gyűjtőszervezetek által elkészített információkat, kivéve, ha az uniós jog már rendelkezik megfelelő alternatív tárolási mechanizmusokról. A gyűjtőszervezetek nem kötelezhetők arra, hogy új tárolási rendszereket építsenek ki, amennyiben az információk tárolása céljából a meglévő uniós vagy nemzeti mechanizmusokra lehet hagyatkozni. A tagállamoknak ki kell jelölniük legalább egy gyűjtőszervezetet a jogalanyok által önkéntes alapon benyújtott információk gyűjtésére, amely gyűjtőszervezetek azonosak lehetnek a jogalanyok által kötelező jelleggel megküldött információkat gyűjtő szervezetekkel.

(11) A költséghatékony működés megvalósítása céljából a gyűjtőszervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy feladataikat harmadik félre ruházzák át. Az ilyen feladatátruházást megfelelő biztosítékokhoz kell kötni, és nem gyakorolható olyan mértékben, hogy a gyűjtőszervezet pusztán "postafiókcéggé" váljon. Nem lehet lehetővé tenni a nyilvánvalóan nem megfelelő, visszaélésszerű vagy az e rendelet hatályán kívül eső információk elutasítására vagy eltávolítására vonatkozó, mérlegelési jogkörbe tartozó döntések meghozatala feladatának átruházását. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az ilyen elutasítást vagy eltávolítást a gyűjtőszervezet mérlegelési jogkörben meghozott döntésének megfelelően a megbízott hajtsa végre.

(12) Az egységes európai hozzáférési ponton nyilvánosan hozzáférhetővé tett információk digitális felhasználhatósága érdekében a jogalanyoknak az említett információkat az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy - amennyiben az uniós jog azt írja elő - géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátaniuk. Az adatok kinyerésére alkalmas formátumok nem feltétlenül kívánják meg azt, hogy az információk olyan módon legyenek strukturálva, hogy azok géppel olvashatók legyenek, míg a géppel olvasható formátumok olyan módon strukturált fájlformátumok, amelyek lehetővé teszik, hogy a szoftveralkalmazások meghatározott adatokat - ideértve az egyedi ténymegállapításokat - és az említett adatok belső struktúráját könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék. Mindkét formátumnak nyíltnak kell lennie a lehető legszélesebb körű felhasználás lehetővé tétele érdekében. Nyílt formátumok alatt azt kell érteni, hogy azok platformfüggetlenek, és a nyilvánosság számára bármely olyan korlátozás nélkül elérhetők, amely akadályozza a bennük foglalt információk további felhasználását. Az EHF-knak - a vegyes bizottság útján - a Bizottságnak történő benyújtás céljából végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyekben meg kell határozniuk a géppel olvasható és az adatok kinyerésére alkalmas formátumok jellemzőit, figyelembe véve bármilyen, folyamatosan változóban lévő technológiai trendet vagy standardot. Azt biztosítandó, hogy a jogalanyok az információkat a megfelelő formátumban nyújtsák be, valamint a jogalanyok által tapasztalt esetleges technikai problémákat kezelendő, a gyűjtőszervezeteknek e rendelettel összhangban automatizált validálásokat kell elvégezniük, és szükség esetén segítséget kell nyújtaniuk az információkat benyújtó jogalanyok számára.

(13) A gyűjtőszervezeteknek információt és metaadatokat benyújtó jogalanyoknak továbbra is felelősséggel kell tartozniuk az információk pontosságáért és hiánytalanságáért azon a nyelven, amelyen az információkat benyújtották, valamint az említett információkért és metaadatokért. Az adattakarékosság és az adatvédelem elvei alapján a jogalanyoknak biztosítaniuk kell, hogy a benyújtott információk nem tartalmaznak személyes adatokat, kivéve, ha az említett adatok a jogalanyok gazdasági tevékenységeire vonatkozó információk szükséges elemét képezik, ideértve azt az esetet is, amikor a jogalany neve egybeesik a tulajdonos nevével. Amennyiben a benyújtott információk személyes adatokat tartalmaznak, a jogalanyok biztosítaniuk kell azt, hogy az említett személyes adatok közlése az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott jogszerű adatkezelési okok valamelyikén alapuljon.

(14) Az ESMA célja a közérdek védelme azáltal, hogy az Unió gazdasága, polgárai és vállalkozásai javára hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához és hatékonyságához. Ebben az összefüggésben az ESMA különösen a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, hatékonyságának és szabályszerű működésének biztosításához járul hozzá. Feladata többek között a befektetők védelmének javítása. Ennek megfelelően az egységes európai hozzáférési pont létrehozását és működtetését az ESMA-ra kell bízni.

(15) Annak érdekében, hogy a jogalanyok és a nyilvánosság számára lehetővé váljon az egységes európai hozzáférési pont számára információkat szolgáltató gyűjtőszervezetek azonosítása, az ESMA-nak az internetes honlapján közzé kell tennie a gyűjtőszervezetek jegyzékét és e jegyzéket naprakészen kell tartania. Amennyiben szükség van a jegyzék módosítására, e módosításokat a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

(16) Az egységes európai hozzáférési pontot illetően a titoktartás megsértésével, az integritással és saját maga elérhetőségével, valamint az ott feldolgozott információk elérhetőségével kapcsolatban merülhetnek fel kockázatok. Az említett kockázatok közé többek között a balesetek, a hibák, a szándékos támadások és a természeti események tartoznak, amelyeket működési kockázatoknak kell tekinteni. Az ESMA-nak és a gyűjtőszervezeteknek megfelelő és arányos politikákat - többek között rendszeres felülvizsgálatokat - kell végrehajtaniuk azt biztosítandó, hogy az egységes európai hozzáférési pont a feldolgozott információkat és a funkciókat a legmagasabb megfelelő standard szerint védi.

(17) Az adatok keresésének, megtalálásának, lekérdezésének és felhasználásának megkönnyítése érdekében az ESMA-nak biztosítania kell, hogy az egységes európai hozzáférési pont funkciók egész sorát kínálja, többek között keresőfunkciót, gépi fordítási szolgáltatást és az információk kinyerésének lehetőségét, valamint a látássérült és a fogyatékossággal élő, hozzáférési igényekkel rendelkező személyek számára kialakított elektronikus akadálymentesítési funkciókat. A keresőfunkciót az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani, és annak legalább az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusok alapján rendelkezésre bocsátott metaadatokra kell épülnie. Az egységes európai hozzáférési pont felhasználói felületét és a keresőfunkcióját úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legfelhasználóbarátabb legyen és lehetővé tegye az adatok nagyfokú összehasonlíthatóságát, valamint, hogy a potenciális felhasználók széles körét - például a szakmai és lakossági befektetőket, a tudományos intézményeket és a civil társadalmi szervezeteket is - kiszolgálja.

(18) Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül nyilvánosan hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása javíthatja a belső piac működését, és előmozdíthatja az ilyen információkat összekapcsoló és felhasználó, új szolgáltatások fejlesztését. Ezért, amennyiben azt közérdekű cél indokolja, lehetővé kell tenni az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információknak olyan célokra történő felhasználását és további felhasználását, amelyek eltérnek azoktól a céloktól, amelyekért az információt elkészítették. Az információk ilyen felhasználását és további felhasználását mindazonáltal objektív és megkülönböztetésmentes feltételekhez kell kötni. Ezenfelül az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározottaknak megfelelő olyan feltételek alkalmazandók, amelyek lehetővé teszik, hogy adott esetben az adatok és a tartalom bárki számára szabadon hozzáférhető és bármely célból felhasználható, módosítható és megosztható legyen. Azok a jogalanyok, amelyek információikat gyűjtőszervezetnek nyújtják be az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétel céljából, - a szerzői jogra és más szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül - nem korlátozhatják ezen információk szabályozási és nem kereskedelmi célú felhasználását és további felhasználását sui generis jog alapján. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 340. cikkében meghatározott szerződésen kívüli felelősség elvének sérelme nélkül, sem az ESMA, sem a gyűjtőszervezetek nem viselhetnek felelősséget az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információkhoz való hozzáféréséért vagy azok felhasználásáért és további felhasználásáért.

(19) Az egységes európai hozzáférési ponton rendelkezésre álló információkat kellő időben kell hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára. Ezért a gyűjtőszervezetek által az egységes európai hozzáférési pont számára rendelkezésre bocsátott információkat indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül kell hozzáférhetővé tenni az egységes európai hozzáférési ponton. Az információk egységes minőségének biztosítása érdekében a gyűjtőszervezeteknek automatizált validálásokat kell végezniük, és el kell utasítaniuk azokat a benyújtott információkat, amelyek nem felelnek meg a szükséges követelményeknek. Az automatizált validálások nem vonatkozhatnak az információk tartalmára. Az automatizált validálásokon túlmenően, a gyűjtőszervezeteknek el kell utasítaniuk vagy el kell távolítaniuk az információkat, ha - például valamely érdekelt féltől származó információ beérkezését követően - úgy ítélik meg, hogy az információk nem tartoznak e rendelet hatálya alá, vagy olyan tartalmat foglalnak magukban, amely nyilvánvalóan nem megfelelő vagy visszaélésszerű. A gyűjtőszervezeteknek nem kell manuálisan vagy automatikusan ellenőrizniük, hogy az információk e rendelet hatályán kívül esnek-e, vagy hogy azok nyilvánvalóan nem megfelelőek-e vagy hogy visszaélésszerűek-e. A tartalomért továbbra is a jogalanyoknak kell felelősséggel tartozniuk. Ez a rendelet nem érinti a gyűjtőszervezeteknek az uniós vagy a nemzeti jog egyéb rendelkezései alapján esetlegesen fennálló egyéb kötelezettségeit.

(20) Az egységes európai hozzáférési pontnak az információkhoz való hozzáférést a felhasználók részére ingyenesen és megkülönböztetésmentesen kell biztosítania, és lehetővé kell tennie a felhasználók számára az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való keresését, elérését és letöltését. Azért, hogy az ESMA-t megvédjék a bármely intenzív felhasználó igényeinek kiszolgálása következtében felmerülő költségekkel kapcsolatos túlzott pénzügyi terhekkel szemben, az ESMA számára meg kell engedni, hogy bevételre tegyen szert. Ezért az információk ingyenes hozzáférhetőségének általános elvétől eltérve lehetővé kell tenni az ESMA számára, hogy díjat számítson fel egyes szolgáltatásokért, ideértve azokat, amelyek a nagyon nagy mennyiségű információkra vonatkozó keresésekből vagy információletöltésekből fakadóan, vagy az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információkhoz való nagy gyakoriságú hozzáférés miatt magas karbantartási vagy támogatási költséggel járnak, különösen ha az ilyen információk felhasználása kereskedelmi célú. Bármely felszámított díj azonban nem haladhatja meg az ESMA-nál az említett, sajátos szolgáltatások nyújtása során felmerült költségeket. Bármely beszedett díjat az egységes európai hozzáférési pont általános működésére kell fordítani. Egyes felhasználók, többek között a tudományos élet szereplői és a civil társadalmi szervezetek esetében nem szabad díjat felszámítani. A díjak kiszámításának átláthatónak kell lennie és világos elveken kell alapulnia.

(21) Az adatvezérelt innovációnak a pénzügyi szolgáltatások területén való előmozdításához, az uniós tőkepiacok integrációjának elősegítéséhez, a befektetéseknek a fenntartható tevékenységek felé történő tereléséhez, valamint a hatékonyságnak a fogyasztók és a vállalkozások érdekében történő fokozásához az egységes európai hozzáférési pontnak javítania kell az olyan nyilvános információkhoz való hozzáférést, amelyek személyes adatokat tartalmazhatnak. Az egységes európai hozzáférési pontnak azonban csak az olyan személyes adatokhoz való hozzáférést kell javítania, amelyeket jogi kötelezettség alapján nyilvánosságra hozott információk tartalmaznak, vagy amennyiben az információt önkéntesen hozták nyilvánosságra, és olyan személyes adatokra, amelyek kezelése az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogszerű adatkezelési okok alapján történik. A személyes adatoknak az információk egységes európai hozzáférési ponton való biztosításával összefüggésben történő kezelése során az ESMA-nak mint az egységes európai hozzáférési pont adatkezelőjének, és a gyűjtőszervezeteknek biztosítaniuk kell az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) való megfelelést. Az információkat benyújtó a jogalanyoknak felelősséggel kell tartozniuk azért, hogy a benyújtott információkban szereplő személyes adatok jelenlétét azonosítsák, és azért, hogy az ilyen személyes adatok kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogszerű adatkezelési okok valamelyike alapján kerüljön sor. Ha az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusok másként nem rendelkeznek, a gyűjtőszervezetek, vagy az egységes európai hozzáférési pont a szükségesnél hosszabb ideig, de 5 évnél tovább semmiképpen sem őrizhetik meg azon információkat, amelyek az azokat kísérő metaadatok alapján személyes adatokat tartalmaznak.

(22) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 19-én formális észrevételeket tett.

(23) Az Európai Központi Bank 2022. június 7-én véleményt nyilvánított (9).

(24) Az egységes európai hozzáférési pont iránti közbizalom kialakítása és fenntartása, és az egyes jogalanyoknak az információik indokolatlan megváltoztatásával szembeni védelme érdekében a gyűjtőszervezeteknek biztosítaniuk kell az adatok integritását és a jogalanyok által benyújtott információk forrásának hitelességét. Konkrétabban, a gyűjtőszervezeteknek biztosítaniuk kell a jogalanyok által az egységes európai hozzáférési ponton történő rendelkezésre bocsátás és hozzáférhetővé tétel céljából benyújtott információk hitelességének, rendelkezésre állásának, integritásának és letagadhatatlanságának megfelelő szintjét. Az információk letagadhatatlansága azt jelenti, hogy a jogalany számára észszerű bizonyosságot kell nyújtani afelől, hogy az információk általa történő benyújtása célba ért, és hogy a címzett igazolással bír a jogalany kilétéről. E célkitűzések eléréséhez a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott minősített elektronikus bélyegző használható. A benyújtott információknak kötelező attribútuma kell, hogy legyen az egyedi jogalany-azonosító, amennyiben rendelkezésre áll.

(25) Az egységes európai hozzáférési ponton lévő információk időbeli összehasonlíthatósága érdekében a felhasználóknak a korábbi információkhoz is hozzá kell férniük, ideértve a múltbeli információkat is. Az egységes európai hozzáférési pontnak észszerű időn keresztül kell hozzáférést biztosítania az információkhoz, kivéve, ha az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek. E célból az ESMA-nak biztosítania kell, hogy a személyes adatokat ne őrizzék meg és ne tegyék hozzáférhetővé az egységes európai hozzáférési ponton az uniós jogban előírtnál, de öt évnél semmiképpen sem hosszabb ideig, kivéve, ha az e rendelet hatálya alá tartozó uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek.

(26) A gyűjtőszervezeteknek tájékoztatniuk kell az ESMA-t a feladataik ellátásával kapcsolatban azonosított minden lényeges gyakorlati nehézségről. Az ESMA-nak az EBA-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben nyomon kell követnie az egységes európai hozzáférési pont működését, és erről éves jelentést kell közzétennie az esetleges problémák átláthatóságának biztosítása és szükség esetén a megfelelő lépések megtétele céljából. Az egységes európai hozzáférési pont működéséről szóló éves jelentés ESMA általi, az EBA-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben történő elkészítése segíteni fogja az illetékes hatóságok bevonásának biztosítását is, valamint azt, hogy az ESMA által létrehozandó - szükség szerint - ad hoc munkacsoport, csoport vagy bizottság keretében más érdekelt felekkel is konzultáljanak.

(27) Tekintettel az egységes európai hozzáférési pont végrehajtására, működésére és hatékonyságára vonatkozó, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló bizottsági jelentés jelentőségére egy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetleges elfogadása szempontjából, amely elhalasztja azon információk egységes európai hozzáférési pontra történő felvételét, amelyeket e rendelet értelmében az (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) és az (EU) 2023/2869 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában (12) még nem kötelező benyújtani a gyűjtőszervezeteknek, fontos, hogy a Bizottság felhasználja az egységes európai hozzáférési pont működésére vonatkozó, az ESMA által készített éves jelentéseket, és megfelelő konzultációkat folytasson a gyűjtőszervezetekkel és az érintett szakértői csoportokkal, különösen az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjával. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - amennyiben azt helyénvalónak tartják - tág lehetőséget kell biztosítani a Bizottság jelentésének megvitatására.

(28) Annak érdekében, hogy szükség esetén el lehessen halasztani bizonyos, az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé teendő információk egységes európai hozzáférési pontra történő felvételét, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el arra az időpontra vonatkozóan, amelytől kezdve ezeket az információkat az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőség céljából be kell nyújtani. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (13) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(29) A gyűjtőszervezetekhez beérkező vagy általuk elkészített, az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátott információk zökkenőmentes feldolgozása érdekében olyan világos és részletes követelményeket szükséges megállapítani, amelyek meghatározzák ezen információk formátumát és metaadatait, valamint az információk gyűjtését végző gyűjtőszervezeteket. A gyűjtőszervezetek által az egységes európai hozzáférési pont részére benyújtott információk minőségének biztosítása érdekében meg kell határozni minden egyes, a jogalanyok által a gyűjtőszervezetekhez benyújtott információ vonatkozásában elvégzendő automatizált validálás jellemzőit is, ideértve - amennyiben ezt a gyűjtőszervezet megköveteli - az említett információkhoz mellékelendő minősített elektronikus bélyegző jellemzőit. Az egységes európai hozzáférési pont adatai felhasználásának és további felhasználásának biztosítása érdekében létre kell hozni a kijelölt nyílt standard felhasználási engedélyek jegyzékét. Az adatok megfelelő időben történő rákeresésének, fellelésének és lekérdezésének megkönnyítéséhez az API jellemzőit és az alkalmazandó metaadatokat is létre kell hozni. A hatékony keresőfunkció tekintetében is további követelményeket kell bevezetni, így például a jogalany egyedi jogalany-azonosítója, a jogalany által benyújtott információk típus szerinti besorolása és a jogalany kategóriánkénti mérete tekintetében. Ebből a célból az EFH-knak a vegyes bizottság útján végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk. A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az EFH-knak a vegyes bizottságon keresztül előzetesen konzultálniuk kell a gyűjtőszervezetekkel, és elemezniük kell különösen a lehetséges kapcsolódó költségeket és előnyöket. Emellett az ESMA számára lehetővé kell tenni olyan végrehajtás-technikai standard tervezetek kidolgozását, amelyek részletesen meghatározzák azon sajátos szolgáltatások jellegét és mértékét, amelyekért díj számítható fel, valamint a kapcsolódó díjstruktúrát. Az ilyen végrehajtás-technikai standardtervezetek a jogalanyok információihoz való globális és interoperábilis hozzáférést tennének lehetővé. A fenntarthatósági információkra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok tekintetében az EFH-knak a vegyes bizottságon keresztül párbeszédet kell folytatniuk az EFRAG-gal e standardtervezetek kidolgozásáról. A Bizottságot az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja.

(30) mivel e rendelet célját, nevezetesen a jogalanyokra és a termékeikre vonatkozó nyilvános információkhoz való egyszerű, központosított hozzáférés biztosítása révén az uniós pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok integrációjához való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31) Az egységes európai hozzáférési pont a tőkepiaci unióra vonatkozó új cselekvési terv első intézkedése és a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia konkrét megvalósítása. Az egységes európai hozzáférési pont tehát közös európai érdeket szolgáló kiemelkedő jelentőségű projekt a digitális pénzügyi szolgáltatások területén. Ezért a lehető legnagyobb mértékű finanszírozás biztosítására kell törekedni az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Digitális Európa programból, különösen az egységes európai hozzáférési pont korai fejlesztési szakaszaiban, a 2021. november 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott összegekkel összhangban. Ezeket a forrásokat az egységes európai hozzáférési pont korai fejlesztése során rendelik a Bizottsághoz annak biztosítása céljából, hogy bármilyen létrejövő eszköz végső tulajdonosa az ESMA legyen. A Digitális Európa programból származó hozzájárulás kimerítését követően az egységes európai hozzáférési pont finanszírozásának az ESMA számára 2027. december 31-ig biztosított finanszírozás modelljét kell követnie. Az illetékes hatóságok által az említett finanszírozási modell keretében nyújtott hozzájárulások nem haladhatják meg a 6 968 000 EUR-t. A tagállamok általi finanszírozáselosztás azonban nem függ a 2021. november 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott költségbecslések esetleges túllépésétől. Az egységes európai hozzáférési pont 2027 decemberét követő finanszírozását a megfelelő költségvetési eljárás keretében, a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében kell megvitatni annak értékelésekor, hogy az uniós költségvetésből származó nagyobb hozzájárulás helyénvaló lenne-e,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont

(1) Az ESMA 2027. július 10-ig létrehozza, majd pedig működteti az egységes európai hozzáférési pontot, amely központosított, elektronikus hozzáférést biztosít a következőkhöz:

a) a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusok, vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező kötelező erejű uniós jogi aktus alapján nyilvánosságra hozott információk;

b) olyan információk, amelyek tekintetében valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó bármely jogalany úgy dönt, hogy azokat a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban az egységes európai hozzáférési ponton önkéntes alapon hozzáférhetővé teszi, és amelyek szerepelnek a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusokban vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező kötelező erejű uniós jogi aktusban.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk nem nyújthatók be a gyűjtőszervezeteknek az egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférhetővé tétel céljából az említett információk benyújtására vonatkozó követelmény alkalmazásának kezdőnapja előtt, amelyet a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusok írnak elő vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező, kötelező erejű uniós jogi aktus ír elő.

(3) Az olyan gyűjtőszervezetek, amelyek uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek, az információknak az egységes európai hozzáférési pont részére történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kezdőnapjától kezdve bocsáthatnak az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére múltbeli információkat a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusokban vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező, kötelező erejű uniós jogi aktusban előírtak szerint.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "jogalany" bármely természetes és jogi személy,

a) aki vagy amely köteles benyújtani az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat egy gyűjtőszervezetnek; vagy

b) aki vagy amely az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján önkéntes alapon nyújt be információkat egy gyűjtőszervezetnek annak érdekében, hogy ezeket az információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék;

2. "gyűjtőszervezet": az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok valamelyike vagy a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely tagállam által ilyenként kijelölt uniós szerv, hivatal vagy ügynökség vagy nemzeti szerv, hivatal vagy nyilvántartás;

3. "adatok kinyerésére alkalmas formátum": olyan, az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott, az adatok gépi úton történő kinyerését lehetővé tévő, ember által olvasható nyílt formátum, amelyet széles körben használnak, vagy amelynek használatát jogszabály írja elő;

4. "géppel olvasható formátum": az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott géppel olvasható formátum;

5. "minősített elektronikus bélyegző": a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott minősített elektronikus bélyegző;

6. "alkalmazásprogramozási felület" vagy "API": a gépek közötti (M2M) kommunikációt és a zökkenőmentes adatcserét szolgáló funkciók, eljárások, fogalommeghatározások és protokollok összessége;

7. "metaadatok": olyan strukturált információk, amelyek - például az adott információ forrásának leírásával, magyarázatával vagy helyének meghatározásával - megkönnyítik az információ forrásának lekérdezését, felhasználását vagy kezelését;

8. "személyes adat": az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

9. "múltbeli információ": az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett olyan információ, amelyet az adott információ egységes európai hozzáférési ponthoz való benyújtására vonatkozó követelmény alkalmazásának kezdőnapját megelőző öt évnél nem korábban hoztak nyilvánosságra;

10. "vegyes bizottság": az 1093/2010/EU rendelet 54. cikkében, az 1094/2010/EU rendelet 54. cikkében és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkében említett bizottság.

3. cikk

Információk önkéntes benyújtása

(1) 2030. január 10-től bármely jogalany benyújthatja az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat a jogalany bejegyzett székhelye vagy lakóhelye szerinti tagállamban lévő gyűjtőszervezetnek, az említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

Az ilyen információk gyűjtőszervezethez történő benyújtásakor a jogalany:

a) biztosítja, hogy az információkat olyan metaadatok kísérjék, amelyek megjelölik, hogy az információkat önkéntes alapon teszik hozzáférhetővé az egységes európai hozzáférési ponton;

b) biztosítja, hogy az információkat olyan metaadatok kísérjék, amelyek megjelölik, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat;

c) biztosítja, hogy az információkat a 7. cikk (3) bekezdésében említett, az egységes európai hozzáférési pont keresőfunkciójának működéséhez szükséges metaadatok kísérjék;

d) az információk benyújtására az adatok kinyerésére alkalmas formátumot használ;

e) biztosítja, hogy a benyújtott információk az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozzanak;

f) biztosítja, hogy az információk ne tartalmazzanak személyes adatokat, kivéve, ha a személyes adatokat az uniós vagy a nemzeti jog írja elő, vagy azok a jogalany gazdasági tevékenységére vonatkozó információk szükséges elemét képezik.

(2) 2030. január 9-ig minden tagállam kijelöl legalább egy gyűjtőszervezetet az önkéntes alapon benyújtott információk összegyűjtésére, és erről értesíti az ESMA-t.

(3) Az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóságok (a továbbiakban együttesen: az EFH-k) a vegyes bizottságon keresztül végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki a következők részletes meghatározására:

a) az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információkat kísérő metaadatok;

b) adott esetben az információk (1) bekezdéssel összhangban történő benyújtásához használandó konkrét formátumok vagy sablonok.

(4) A (3) bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok kidolgozása során az EFH-k figyelembe veszik a vonatkozó ágazati uniós jogalkotási aktusokban már meglévő standardokat, különösen a kifejezetten a kkv-k számára kidolgozott standardokat.

Az EFH-k a végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2028. január 10-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

Az EFH-k a vegyes bizottságon keresztül iránymutatásokat fogadnak el a jogalanyok számára azt biztosítandó, hogy a benyújtott metaadatok helyesek legyenek, ideértve az önkéntesen benyújtott személyes adatok felvételének feltételeit is.

(5) Ha az (1) bekezdésben említett információk személyes adatokat tartalmaznak, a jogalanyoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen adatok bármilyen kezelése az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogszerű adatkezelési okok valamelyikén alapuljon. Ez a rendelet nem teremt jogalapot a személyes adatok kezelésére.

4. cikk

A gyűjtőszervezetek jegyzéke

Az ESMA a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett internetes portálon közzéteszi a gyűjtőszervezetek jegyzékét, amely tartalmazza az egyes gyűjtőszervezetek egységes forrás-helymeghatározóját.

Az ESMA biztosítja az említett jegyzék naprakészen tartását, és értesíti a Bizottságot annak bármely változásáról.

5. cikk

A gyűjtőszervezetek feladatai és a jogalanyok felelősségi köre

(1) A gyűjtőszervezetek a következők megtételére kötelesek:

a) összegyűjtik a jogalanyok által benyújtott információkat;

b) tárolják a jogalanyok által benyújtott vagy maguk a gyűjtőszervezetek által generált információkat, és adott esetben az információk tárolására szolgáló, rendelkezésre álló, meglévő eljárásokra és infrastruktúrára támaszkodnak;

c) a jogalanyok által benyújtott információk tekintetében automatizált technikai validálást végeznek azért, hogy ellenőrizzék, hogy az információk megfelelnek-e a következőknek:

i. azokat az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vagy, ha szükséges, az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, az információk megküldésének jogalapját képező uniós jogalkotási aktusban meghatározott géppel olvasható formátumban nyújtották be;

ii. az információkhoz kapcsolódó, az e cikk (10) bekezdésének e) pontja és adott esetben a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján meghatározott metaadatok rendelkezésre állnak és hiánytalanok;

iii. azokat - erre vonatkozó előírás esetén - minősített elektronikus bélyegző kíséri;

d) nem rónak a 9. cikkben említett nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározottaktól eltérő feltételeket az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információk felhasználására és további felhasználására vonatkozóan;

e) létrehozzák az API-t, és térítésmentesen, az alkalmazandó határidőkön belül az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátják az információkat, az információkhoz kapcsolódó metaadatokat és erre vonatkozó előírás esetén a minősített elektronikus bélyegzőt;

f) amennyiben az a gyűjtőszervezetek technikai hatáskörébe tartozik, segítséget nyújtanak az információkat benyújtó jogalanyoknak legalább a benyújtással, az elutasítással és az ismételt benyújtással kapcsolatos eljárásra vonatkozóan;

g) biztosítják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett információk legalább 10 évig az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére álljanak, kivéve, ha az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek.

E bekezdés első albekezdésének g) pontja alkalmazásában, valamint az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban a gyűjtőszervezeteknek megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy amennyiben a benyújtott információkat kísérő metaadatok személyes adatokra vonatkoznak, ezeket az információkat ne őrizzék meg abból a célból, hogy azokat öt évnél hosszabb ideig az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsássák, vagy az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék, kivéve, ha az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek.

(2) A gyűjtőszervezetek elutasíthatják a jogalanyok által benyújtott információkat, ha az információk nyilvánvalóan nem megfelelőek, visszaélésszerűek, vagy az 1. cikk (1) bekezdésében említett információk körén kívül esnek.

A gyűjtőszervezetek eltávolítják az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett olyan információkat, amelyeket nyilvánvalóan nem megfelelőnek, visszaélésszerűnek vagy az 1. cikk (1) bekezdésében említett információk körén kívül esőnek ítélnek meg.

(3) A gyűjtőszervezetek elutasítják a jogalanyok által benyújtott információkat, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett automatizált validálás azt tárja fel, hogy az információk nem felelnek meg az említett pontban meghatározott követelményeknek, vagy ugyanígy járnak el - adott esetben - a 10. cikk (2) bekezdése alapján kapott értesítések alapján.

(4) A gyűjtőszervezetek észszerű határidőn belül értesítik a jogalanyokat az információk elutasításáról vagy eltávolításáról, és annak okairól.

(5) Amennyiben a gyűjtőszervezet elutasítja vagy eltávolítja a jogalany által az 1. cikk 1) bekezdésének a) pontja alapján benyújtott információkat, az említett jogalanynak az információkat helyesbítenie kell és azokat indokolatlan késedelem nélkül újra be kell nyújtania. A gyűjtőszervezet értesíti az ESMA-t, amennyiben e cikk (2) bekezdése alapján információ elutasítására, eltávolítására vagy cseréjére került sor.

A jogalanyok dönthetnek úgy, hogy csak egyszer és egy gyűjtőszervezetnek nyújtanak be információkat. Az információkat az azokat kísérő releváns metaadatokkal együtt ugyanahhoz a gyűjtőszervezethez kell benyújtani vagy újból benyújtani.

(6) A jogalanyok felelősséggel tartoznak az információk hiánytalanságáért és pontosságáért azon a nyelven, amelyen azokat benyújtották, valamint az általuk a gyűjtőszervezeteknek benyújtott releváns kísérő metaadatokért. A jogalanyok felelősséggel tartoznak különösen annak azonosításáért, hogy az általuk a gyűjtőszervezetnek benyújtott információk magukban foglalnak-e személyes adatokat, valamint azért, hogy a releváns kísérő metaadatokban is jelezzék, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.

(7) A gyűjtőszervezetek az e rendelet hatálya alá tartozó információk tekintetében nem gyakorolhatják az adatbázis-előállítónak a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 7. cikkének (1) bekezdésében említett jogát vagy bármely más szellemi tulajdonhoz fűződő jogot oly módon, hogy az megakadályozza vagy korlátozza az adatbázis tartalmának e rendelet 9. cikke szerinti felhasználását vagy további felhasználását.

(8) A gyűjtőszervezet az (1) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában, valamint a (3) és a (4) bekezdésben említett feladatokat átruházhatja egy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó jogi személyre vagy egy uniós szervre, hivatalra vagy ügynökségre (a továbbiakban: a megbízott). A feladatok átruházásának írásbeli megállapodás formájában kell történnie, amelyben meg kell határozni az átruházandó feladatokat és azok ellátásának feltételeit (a továbbiakban: feladat-átruházási megállapodás).

A feladat-átruházási megállapodásban meghatározott feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy:

a) a megbízott esetében ne álljon fenn összeférhetetlenség;

b) a megbízott ne használja fel a nem megfelelő vagy versenyellenes módon szerzett információkat, vagy azokat ne használja fel a feladat-átruházási megállapodásban meghatározott céltól eltérő célra;

c) a megbízott a 6. cikkel összhangban biztosítsa az információk védelmét az átruházott feladatokkal kapcsolatban;

d) a megbízott rendszeresen tájékoztassa a gyűjtőszervezetet az átruházott feladatoknak az általa történő, összességében vett teljesítéséről;

e) a megbízott indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a gyűjtőszervezetet átruházott feladat teljesítésének bármilyen elmaradásáról.

A gyűjtőszervezet továbbra is felelős az általa átruházott feladatokért, ideértve az ESMA által igényelt, átruházott feladattal kapcsolatos bármely információnak az ESMA számára történő rendelkezésére bocsátását is.

A gyűjtőszervezet felelősségét nem érinti az a tény, hogy a gyűjtőszervezet feladatokat ruházott át harmadik félre. A gyűjtőszervezet nem ruházhatja át feladatait olyan mértékben, hogy a továbbiakban már nem tekinthető gyűjtőszervezetnek.

A gyűjtőszervezet biztosítja, hogy a feladatok bármilyen átruházása költséghatékonyan, és amennyire csak lehetséges, olyan módon valósuljon meg, hogy a meglévő gyűjtési eljárások és infrastruktúra továbbra is alkalmazandó lehessen az egységes európai hozzáférési pont céljai megvalósításával összefüggésben.

A gyűjtőszervezet értesíti az ESMA-t minden általa kötött feladat-átruházási megállapodásról.

(9) A gyűjtőszervezetek biztosítják a jogalanyok által az egységes európai hozzáférési ponthoz benyújtott és azon hozzáférhetővé teendő információk hitelességének, elérhetőségének, integritásának és letagadhatatlanságának megfelelő szintjét. E szintek biztosítása céljából a tagállamok megengedhetik a gyűjtőszervezetek számára annak előírását, hogy a jogalanyok által az egységes európai hozzáférési ponthoz benyújtott és azon hozzáférhetővé teendő információkat minősített elektronikus bélyegző kísérje.

(10) Az EFH-k a vegyes bizottságon keresztül a következőket részletesen meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki:

a) a jogalanyok által benyújtott információk minden egyes típusa vonatkozásában az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett automatizált technikai validálások elvégzésének módja;

b) az e cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában és a (9) bekezdésében említett minősített elektronikus bélyegző jellemzői;

c) az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett nyílt standard felhasználási engedélyek;

d) az e cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján megvalósítandó API jellemzői;

e) a 7. cikk (3) bekezdésében említett egységes európai hozzáférési pont keresési funkciójához szükséges metaadatok, az e cikk (6) bekezdésében említett metaadatok és az egységes európai hozzáférési pont működéséhez szükséges bármely más metaadat jellemzői;

f) az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett határidők;

g) az e cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, adatok kinyerésére alkalmas formátumként és géppel olvasható formátumként elfogadható formátumok indikatív jegyzéke és jellemzői.

(11) A (10) bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az EFH-k figyelembe veszik a vonatkozó ágazati uniós jogalkotási aktusokban már meglévő standardokat és különösen a kifejezetten a kkv-k számára kidolgozott standardokat.

Az EFH-knak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. szeptember 10-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

(12) Azok a gyűjtőszervezetek, amelyek olyan uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek, és amelyek az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban múltbeli információkat bocsátanak az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére, a következőképpen járnak el:

a) az említett információkat adatok kinyerésére alkalmas formátumban készítik el;

b) az említett információkat olyan metaadatokkal kísérik, amelyek részletezik a következőket:

i. a jogalany nevei;

ii. a 7. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iii. amennyiben rendelkezésre áll, a jogalanynak a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

c) annak részletezése, hogy az információ múltbeli információ-e.

E cikk (1) bekezdésének g) pontjától eltérve, múltbeli információk öt évnél hosszabb ideig nem tehetők hozzáférhetővé az egységes európai hozzáférési ponton.

6. cikk

Kiberbiztonság

Az ESMA az egységes európai hozzáférési pontra vonatkozóan hatékony és arányos informatikai biztonsági politikát vezet be, és biztosítja az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információk hitelességének, elérhetőségének, integritásának és letagadhatatlanságának, valamint a személyes adatok védelmének megfelelő szintjeit. Az ESMA időszakos felülvizsgálatokat hajthat végre az egységes európai hozzáférési pont informatikai biztonsági politikáját és kiberbiztonsági helyzetét illetően, a folyamatosan változóban lévő nemzetközi és uniós kiberbiztonsági trendek és a legújabb fejlemények fényében.

7. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont funkciói

(1) Az ESMA biztosítja, hogy az egységes európai hozzáférési pont legalább a következő funkciókkal rendelkezzen:

a) az egységes európai hozzáférési ponton rendelkezésre álló információkhoz az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférést biztosító, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférési igényeit figyelembe vevő, felhasználóbarát felülettel ellátott internetes portál;

b) az egységes európai hozzáférési ponton rendelkezésre álló információkhoz könnyű hozzáférést lehetővé tévő API;

c) keresőfunkció az Unió valamennyi hivatalos nyelvén;

d) információmegjelenítő funkció;

e) gépi fordítási szolgáltatás a lekérdezett információk tekintetében;

f) letöltési szolgáltatás a nagy mennyiségű adatok letöltése tekintetében;

g) a felhasználókat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett új információkról tájékoztató értesítési szolgáltatás;

h) az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján önkéntes alapon benyújtott információk oly módon történő megjelenítése, hogy:

i. egyértelműen megkülönböztethető legyen az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kötelező jelleggel benyújtott információktól;

ii. adott esetben a felhasználókat tájékoztassa arról, hogy az információk nem feltétlenül felelnek meg az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kötelező jelleggel benyújtandó információkra vonatkozó valamennyi követelménynek, és hogy azokat nem feltétlenül fogják frissíteni idővel.

(2) Az ESMA gondoskodik arról, hogy az egységes európai hozzáférési pont az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett funkciókat 2028. július 10-ig biztosítsa. Az ESMA biztosítja, hogy az egységes európai hozzáférési pont az (1) bekezdés h) pontjában említett funkciókat 2030. január 9-ig biztosítsa.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett keresőfunkciónak a következő metaadatok alapján kell lehetővé tennie a keresést:

a) annak a jogalanynak a nevei, aki vagy amely az információt benyújtotta, és annak a természetes vagy jogi személynek a nevei, akire vagy amelyre az információ vonatkozik;

b) annak a jogalanynak a jogalany-azonosítója, amely az információt benyújtotta, és annak a jogi személynek a jogalany-azonosítója, amelyre az információ vonatkozik;

c) az 1. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, a jogalany által benyújtott információk típusa, valamint az, hogy az ilyen információkat az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kötelező jelleggel vagy az említett bekezdés b) pontja alapján önkéntes alapon nyújtották-e be;

d) az a dátum és időpont, amikor a jogalany a gyűjtőszervezetnek benyújtotta az információkat;

e) az a dátum vagy időszak, amelyre az információ vonatkozik;

f) annak a jogalanynak a mérete kategóriánként, amely az információt benyújtotta, és annak a jogi személynek a mérete, amelyre az információ vonatkozik;

g) azon jogi személy bejegyzett székhelye szerinti ország, amelyre az információ vonatkozik;

h) azon természetes vagy jogi személy gazdasági tevékenységeinek iparága(i), akire vagy amelyre az információ vonatkozik;

i) az információgyűjtésért felelős gyűjtőszervezet;

j) az információ benyújtásának nyelve.

(4) Az EFH-k a vegyes bizottságon keresztül a következőket részletesen meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki:

a) az (1) bekezdés b) pontjában említett API jellemzői;

b) a (3) bekezdés b) pontjában említett egyedi jogalany-azonosító;

c) az információknak a (3) bekezdés c) pontjában említett, típus szerinti besorolása;

d) a jogalanyoknak a (3) bekezdés f) pontjában említett méretkategóriái;

e) a (3) bekezdés h) pontjában említett iparágak jellemzése.

Az EFH-knak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. szeptember 10-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

8. cikk

Az információkhoz való hozzáférés az egységes európai hozzáférési ponton

(1) Az uniós tőkepiacok átláthatóságának és zökkenőmentes működésének előmozdítása érdekében az ESMA-nak az egységes európai hozzáférési ponton az információkhoz való hozzáférést megkülönböztetésmentesen kell biztosítania, és biztosítania kell, hogy az egységes európai hozzáférési ponton az információkhoz a felhasználók közvetlenül, azonnal és ingyenesen férjenek hozzá.

(2) Az ESMA-nak ugyanakkor díjakat kell felszámítania azokért a sajátos szolgáltatásokért, amelyek magas karbantartási vagy támogatási költségekkel járnak, vagy amelyek nagy mennyiségű információ keresésével és letöltésével járnak. Az említett díjak nem haladhatják meg az ESMA-nál az említett szolgáltatások nyújtása kapcsán felmerült, közvetlen költségeket. Az említett szolgáltatásokért beszedett díjakat az egységes európai hozzáférési pont általános működésére kell fordítani.

(3) Az ESMA digitális nyilatkozat kitöltésére kötelezheti azon szolgáltatások felhasználóit, amelyekért az ESMA a (2) bekezdésben említettek szerint díjat számít fel.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve, az ESMA a következő jogalanyok számára - azok feladatai, megbízatásai és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékben - közvetlen, azonnali és ingyenes hozzáférést tesz lehetővé az információkhoz az egységes európai hozzáférési ponton:

a) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

b) a tagállamok által uniós jogalkotási aktusok alapján kijelölt illetékes hatóságok;

c) a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 4. cikkében meghatározott európai statisztikai rendszer bármely tagja;

d) a Központi Bankok Európai Rendszere bármely tagja;

e) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok;

f) bármely tagállami kormányzati intézmény, szerv vagy ügynökség;

g) bármely oktatási és képzési intézmény - kizárólag kutatás céljából -, a tudományos élet szereplői, hírközlő szervezetek és nem kormányzati szervezetek, amennyiben az információkhoz való hozzáférés feladataik ellátásához szükséges;

h) az egységes európai hozzáférési ponton információkat szolgáltató és felhasználó jogalanyok, szabályozási kötelezettségeik teljesítése érdekében.

(5) A (2) bekezdés alkalmazásában az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, hogy részletesen meghatározza azon sajátos szolgáltatások jellegét és mértékét, amelyekért díj számítható fel, valamint a kapcsolódó díjstruktúrát.

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6) Az ESMA az egységes európai hozzáférési pont honlapján közzéteszi és könnyen hozzáférhetővé teszi a díjstruktúrát, adott esetben a mennyiségi küszöbértékeket és a díjtételeket. Az ESMA évente felülvizsgálja a mennyiségi küszöbértékeket és a díjtételeket.

9. cikk

Az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása

(1) Sem az ESMA, sem a gyűjtőszervezetek nem viselnek felelősséget a jogalanyok által a gyűjtőszervezeteknek benyújtott és az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információkhoz való hozzáférésért, azok felhasználásáért és további felhasználásáért.

(2) Az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető személyes adatok az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kerülhetnek felhasználásra vagy további felhasználásra. Ha az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok másként nem rendelkeznek, a további felhasználásra kerülő személyes adatokat a szükségesnél hosszabb ideig, de 5 évnél tovább semmiképpen sem lehet megőrizni.

(3) Az ESMA biztosítja, hogy az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása nem függhet olyan feltételektől, amelyek nem felelnek meg a következő követelményeknek:

a) azok objektívek és megkülönböztetéstől mentesek;

b) azok közérdekű cél alapján indokoltak;

c) adott esetben, az információk típusától függően, azok megfelelnek az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 5. pontja értelmében vett nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározott feltételeknek, és lehetővé teszik az említett információk bárki általi és bármilyen célú szabad felhasználását, módosítását és megosztását.

(4) Az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információk szabályozási és nem kereskedelmi célú felhasználását és további felhasználását nem korlátozhatják azok a jogalanyok, amelyek információikat a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett sui generis jog alapján nyújtják be közzétételre.

10. cikk

Az információk minősége

(1) Az ESMA automatizált validálásokat végez azt ellenőrzendő, hogy a gyűjtőszervezetek által az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátott információk megfelelnek-e az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek.

Amennyiben a gyűjtőszervezet által szolgáltatott információkat a jogalany nyújtotta be, az ESMA az automatizált validálásokat mintavétel alapján is elvégezheti. Az ilyen automatizált validálások nem térhetnek el a gyűjtőszervezetek által az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján végzettektől.

(2) Az ESMA olyan megfelelő technikai eljárásokat vezet be, amelyek automatikusan értesítik a gyűjtőszervezetet olyan esetekben, amikor a szolgáltatott információk nem felelnek meg az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek. Az említett követelményeknek való meg nem felelés esetén a jogalanyok viselnek felelősséget az információkért. A gyűjtőszervezet az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban értesíti a jogalanyt abban az esetben, ha az információt elutasították, és megadja az említett elutasítás indokait.

(3) Az ESMA további adatminőségi, adatintegritási és származási igazolási ellenőrzéseket végezhet. Az említett ellenőrzések eredményei alapján az ESMA értesítheti a gyűjtőszervezeteket a beazonosított hiányosságokról, és felfüggesztheti az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét.

11. cikk

Az ESMA feladatai

(1) Az ESMA az EBA-val és az EIOPA-val szorosan együttműködve a következők megtételére köteles:

a) biztosítani, hogy a gyűjtőszervezetek által szolgáltatott információk, azoknak a jogalanyok általi benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül hozzáférhetővé váljanak az egységes európai hozzáférési ponton;

b) szolgáltatástámogatást nyújtani a gyűjtőszervezetek számára;

c) biztosítani, hogy az egységes európai hozzáférési pont havi szinten az idő legalább 97 %-ában hozzáférhető, nem számítva ide a tervezett karbantartást, a tartalomfrissítéseket és az oldalak fejlesztését, amely esetekben a felhasználókat egyértelmű közleményben kell értesíteni az egységes európai hozzáférési pont által nyújtott szolgáltatások szünetelésének várható időtartamáról;

d) szükség szerint konzultálni a gyűjtőszervezetekkel a közös megoldandó kérdések kezeléséről és a közös magatartási elvekről, valamint különösen a következők megvitatása céljából:

i. az egységes európai hozzáférési pont napi irányítása;

ii. a minőségpolitika és indokolt esetben az ESMA és a gyűjtőszervezetek közötti, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások kidolgozása és végrehajtása;

iii. az egységes európai hozzáférési pont finanszírozási feltételei, ideértve azt is, hogy milyen helyzetekben számíthatók fel díjak, és hogyan történik e díjak kiszámítása;

iv. a kiberbiztonsággal kapcsolatban fennálló, meglévő és potenciális fenyegetések;

v. az egységes európai hozzáférési pont végrehajtása és működése a feladatoknak az 5. cikk (8) bekezdésével összhangban történő átruházásával kapcsolatban;

e) nyomon követni az egységes európai hozzáférési pont végrehajtását és működését, és erről a 12. cikkben meghatározottak szerint évente jelentést tenni a Bizottságnak.

(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben az ESMA - értelemszerűen - ad hoc munkacsoport, csoport vagy bizottság létrehozása révén biztosítja, hogy szakértőkkel és releváns érdekelt felekkel konzultációra kerüljön sor azért, hogy tanácsot és támogatást nyújtsanak az egységes európai hozzáférési pont technikai megvalósításához. Ezen túlmenően az ESMA konzultálhat az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoporttal.

(3) Az ESMA az automatikus, közbenső és átmeneti feldolgozás kivételével nem tárolhat személyes adatokat tartalmazó információkat, kivéve, ha ez a gyűjtőszervezetek által szolgáltatott információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és e rendelet követelményeinek végrehajtása céljából szükséges. Az ESMA megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket tesz azt biztosítandó, hogy a személyes adatok egységes európai hozzáférési ponton keresztül történő kezelése az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban történjen, és hogy a személyes adatokat tartalmazó információkat az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában előírtnál hosszabb ideig ne őrizzék meg vagy ne bocsássák rendelkezésre.

(4) Az ESMA biztosítja, hogy a személyes adatok kezelése megfeleljen az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó jogi keretnek.

12. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont megvalósításának és működésének nyomon követése

(1) Az ESMA az EBA-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben legalább a (2) bekezdésben meghatározott minőségi és mennyiségi mutatók alapján nyomon követi az egységes európai hozzáférési pont működését, és arról évente jelentést tesz közzé és nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett minőségi és mennyiségi mutatók a következők:

a) a látogatók, a keresések és a letöltések száma;

b) a megjelenített és letöltött információk típusai százalékban kifejezve;

c) a 8. cikk (2) bekezdésében említett díjak és az ESMA által felszámított összegek;

d) a megjelenítést vagy letöltést eredményező keresések százalékos aránya információtípusonként és hozzáférésenként;

e) az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető géppel olvasható információk mennyisége és százalékos aránya, valamint a géppel olvasható megjelenítések és letöltések mennyisége és százalékos aránya;

f) a 10. cikk (2) bekezdésében említett automatizált validálások szerinti értesítések aránya;

g) az egységes európai hozzáférési pont működését vagy általános teljesítményét befolyásoló jelentős hibák vagy váratlan események;

h) az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőségének, minőségének, használhatóságának, megbízhatóságának és időszerűségének értékelése;

i) annak értékelése, hogy az egységes európai hozzáférési pont - használatának alakulására és az Unión belüli információáramlásra is figyelemmel - teljesítette-e a vonatkozásában kitűzött célokat;

j) a végfelhasználók elégedettségének értékelése;

k) összevetés harmadik országok hasonló rendszereivel.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtása előtt az ESMA konzultál az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozandó ad hoc munkacsoporttal, csoporttal vagy bizottsággal, valamint konzultálhat az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoporttal.

13. cikk

Felülvizsgálat

(1) 2029. január 10-ig a Bizottság az ESMA-val szoros együttműködésben és a 12. cikkben említett jelentések figyelembevételével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai hozzáférési pont végrehajtásáról, működéséről és hatékonyságáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésben a következőkre kell kitérni:

a) az egységes európai hozzáférési pont megvalósítása során a jogalanyok és a gyűjtőszervezetek előtt álló technikai kihívások;

b) az egységes európai hozzáférési pont céljaira szolgáló információgyűjtési és -továbbítási rendszer hatékonysága;

c) az egységes európai hozzáférési pont információs és kommunikációs technológiai kockázatokkal szembeni működési rezilienciája és az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információk megbízhatósága, ideértve a minősített elektronikus bélyegzők igénybevételét;

d) a jogalanyoknál és a gyűjtőszervezeteknél felmerülő költségek, ideértve annak értékelését, hogy a gyűjtőszervezetként eljáró illetékes hatóságok növelték-e felügyeleti díjaikat az egységes európai hozzáférési pont miatt felmerült költségek következtében;

e) az ESMA-nál, mint az egységes európai hozzáférési pont működtetőjénél felmerülő költségek, és az egységes európai hozzáférési pont finanszírozási rendszere;

f) az egységes európai hozzáférési pont hatása a jogalanyokra a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság területén vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférésre;

g) az egységes európai hozzáférési pont hatása a jogalanyok határokon átnyúló befektetők általi láthatóságára, ideértve a kkv-k láthatóságát;

h) az egységes európai hozzáférési pont hatása a magán-adatszolgáltatók piaci helyzetére az Unióban;

i) az egységes európai hozzáférési pont interoperabilitása a hasonló globális platformokkal;

j) az egységes európai hozzáférési pont megvalósítása és működése a feladatoknak az 5. cikk (8) bekezdésével összhangban történő átruházásával kapcsolatban.

(3) Figyelembe véve a hozzáadott értéket, a technikai kihívásokat és a várható költségeket, az (1) bekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell egy, azon esetleg releváns információknak a jövőben e rendelet hatálya alá vonásához kapcsolódó költség-haszon elemzést, amelyek a jelentés elkészítésének időpontjában még nem hozzáférhetők az egységes európai hozzáférési ponton, és így adathiányt eredményeznek.

A jelentésnek ajánlásokat is tartalmaznia kell az egységes európai hozzáférési pont jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan.

(4) Ha a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésben arra a következtetésre jut, hogy az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt elemek tekintetében súlyos és kiterjedt nehézségek fennállására van bizonyíték, a Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az e bekezdés második albekezdésében említett uniós jogalkotási aktusok módosításáról annak érdekében, hogy legfeljebb 36 hónappal elhalassza azon információknak az egységes európai hozzáférési pontba való felvételét, amelyek tekintetében az egységes európai hozzáférési ponthoz való benyújtás az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján még nem kötelező vagy még nem megengedett.

Az e bekezdés első albekezdésében említett uniós jogalkotási aktusok a következők:

- 575/2013/EU rendelet (434b. cikk),

- 537/2014/EU rendelet (13a. cikk),

- 600/2014/EU rendelet (23a. cikk),

- (EU) 2015/760 rendelet (25a. cikk),

- (EU) 2015/2365 rendelet (32a. cikk),

- (EU) 2017/1131 rendelet (37a. cikk),

- (EU) 2019/2033 rendelet (46a. cikk),

- (EU) 2023/1114 rendelet (110a. cikk),

- (EU) 2023/2631 rendelet (15a. cikk),

- 2002/87/EK irányelv (30b. cikk),

- 2004/25/EK irányelv (16a. cikk),

- 2006/43/EK irányelv (20a. cikk),

- 2007/36/EK irányelv (14c. cikk),

- 2009/138/EK irányelv (304b. cikk),

- 2011/61/EU irányelv (69b. cikk),

- 2013/36/EU irányelv (116a. cikk),

- 2014/59/EU irányelv (128a. cikk),

- 2014/65/EU irányelv (87a. cikk),

- (EU) 2016/97 irányelv (40a. cikk),

- (EU) 2016/2341 irányelv (63a. cikk),

- (EU) 2019/2034 irányelv (44a. cikk),

- (EU) 2019/2162 irányelv (29a. cikk).

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 12 hónapra szól a 13. cikk (1) bekezdésében említett jelentés közzétételétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. NAVARRO RÍOS

(1) HL C 290., 2022.7.29., 58. o.

(2) Az Európai Parlament 2023. november 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. november 27-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(9) HL C 307., 2022.8.12., 3. o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2864 irányelve (2023. december 13.) egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2864, 2023.12.20, ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2864/oj).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2869 rendelete (2023. december 13.) egyes rendeleteknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2869, 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2869/oj).

(13) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

MELLÉKLET

Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok jegyzéke

A. RÉSZ - RENDELETEK

1. Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

4. Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

5. Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

6. Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

7. Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

8. Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

9. Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

11. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

12. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

13. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

14. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

15. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.).

16. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

17. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

18. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o.).

19. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2631 rendelete (2023. november 22.) az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről (HL L, 2023/2631, 2023.11.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2631/oj).

B. RÉSZ - IRÁNYELVEK

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12. o.).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

7. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

8. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

11. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

12. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

13. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).

14. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

15. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

16. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)