21/1997. (VII. 8.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 35. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A Szolgálati Szabályzat hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) szolgálati jogviszonyban álló hivatásos állományú tagjainak (a továbbiakban: ht. állomány tagja) szolgálati tevékenységére, valamint az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: bv. szervek) működésére.

Büntetés-végrehajtási szakfeladatok és kapcsolt szakfeladatok

2. § (1) A bv. szervezet feladatai szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra tagozódnak.

(2) A szakfeladatok közé a biztonsági, nevelési, nyilvántartási, foglalkoztatási, egészségügyi feladatok tartoznak.

(3) A kapcsolt szakfeladatok közé a humánpolitikai, jogi, gazdasági (pénzügyi, anyagi, technikai, számviteli, beruházási), védelmi, informatikai, energetikai, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, hivatali (tájékoztatási, titkársági, ügykezelési) és jogszabály alapján a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló egyéb feladatok tartoznak.

(4) Az egyes szakfeladatok és a kapcsolt szakfeladatok részletes szabályait, illetve azok büntetés-végrehajtáson belüli szervezetét és rendszerét, más jogszabályok, szervezeti-működési szabályzatok, illetve egyéb szabályzatok határozzák meg.

Elöljárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak

3. § (1) A ht. állomány minden tagja a bv. szervezetben meghatározott függelmi viszonyok rendszerében köteles a feladatát teljesíteni.

(2) A függelmi viszonyok rendszerében elöljáró az, akinek szolgálati (munkaköri) beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján joga és kötelezettsége - akár ideiglenes jelleggel is - más személy tevékenységének az irányítása. Akire az elöljáró hatásköre kiterjed, az az alárendelt.

(3) Az az elöljáró, aki csak a saját szakterületén rendelkezik intézkedési jogkörrel, szakmai elöljáró, az akire ez a jogkör kiterjed, szakmai alárendelt.

(4) A ht. állomány több együtt tartózkodó tagja közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha pedig a rendfokozatok is egyeznek, akkor az aki régebben viseli az adott rendfokozatot. Ha a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb a rangidős.

(5) A ht. állomány egymással elöljáró-alárendelt viszonyban nem álló tagjai közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatú feljebbvalója.

A szolgálati érintkezés szabályai

4. § (1) Az elöljáró és a feljebbvaló szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, illetve az alacsonyabb rendfokozatúakat vezetéknevükön és rendfokozatukon, vagy rendfokozatuk megnevezésével és az "úr", illetve az "úrnő" szóval szólítja meg. A ht. állomány azon tagja, akit elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, "parancs" szóval jelentkezik.

(2) Az alárendelt az elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az "úr", illetve az "úrnő" szóval szólítja.

(3) A ht. állomány távol lévő tagját a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni.

(4) Távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve, ha az elöljáró-alárendelt viszonyból más következik.

A polgári felettes

5. § (1) Jogszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben a ht. állomány tagjának polgári felettese is lehet, akivel szemben a ht. állomány tagja beosztott.

(2) A polgári felettessel szemben beosztottai részéről kötelező érvényű mindaz a szolgálati érintkezési előírás, ami az elöljárót megilleti. A számára meghatározott feladatkörben tett intézkedéseit beosztottai kötelesek végrehajtani. Hatásköre csak beosztottaira terjed ki, a ht. állomány más tagjaival nem áll rangidős, illetve feljebbvalói viszonyban.

(3) A polgári felettest beosztásának megnevezésével és az "úr", illetve "úrnő" szóval kell megszólítani.

Az elöljáró és feljebbvaló kötelességei

6. § (1) Az elöljáró irányítja, vezeti, szervezi, ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és alárendeltjei munkáját, megadja a feladatok ellátásához a szükséges információkat, figyelembe veszi és mérlegeli az alárendeltek javaslatait, biztosítja a munkavégzés feltételeit.

Ennek érdekében:

a) megköveteli alárendeltjeitől a jogszabályok és a szolgálati tevékenységet szabályozó egyéb rendelkezések, előírások ismeretét és betartását,

b) személyes helytállással példát mutat a szolgálat ellátásában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcsi normák betartásában,

c) hatáskörén belül önállóan intézkedik, a munka szervezése során arányosan elosztja a feladatokat, és elfogultságtól mentesen jár el,

d) megköveteli alárendeltjeitől, hogy pontosan, szakszerűen és időben tejesítsék szolgálati kötelességeiket,

e) védi alárendeltjei jogait és jogos érdekeit, értékeli munkájukat, figyelembe vesz minden olyan lényeges körülményt, amely alárendeltjeinek szolgálatellátását befolyásolhatja,

f) gondoskodik a büntetés-végrehajtási feladatok ellátásához biztosított állami vagyon védelméről, rendeltetésszerű használatáról,

g) helyettest jelöl ki távolléte esetén, ha kijelölt vagy megbízott helyettese nincs, illetve az szintén távol van. A távollét alatti helyettesítés rendjét az alárendeltek tudomására kell hozni.

(2) A feljebbvaló minden esetben megköveteli az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a rend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását.

Az alárendelt kötelességei

7. § (1) Az alárendelt köteles a jogszabályoknak, a szolgálati tevékenységet szabályozó egyéb rendelkezéseknek, illetve a kiadott parancsoknak megfelelően szakszerűen teljesíteni szolgálatát, és betartani a szolgálati fegyelmet.

(2) Az alárendeltnek közvetlen szolgálati elöljárója részére szóban kell jelenteni:

a) a szolgálati feladat, a parancs végrehajtását, illetve az ezek teljesítését akadályozó körülményeket,

b) ha más elöljárótól parancsot kapott, vagy az ellenőrizte tevékenységét,

c) az elöljáró által külön meghatározott eseményeket, tényeket, intézkedéseket,

d) szabadságról, betegszabadságról való bevonulását,

e) megbetegedését.

(3) Az alárendeltnek közvetlen szolgálati elöljárója részére írásban kell jelenteni:

a) a jogszabály alapján nyilvántartható adataiban beállott változásokat,

b) ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt,

c) a megkezdett tanulmányok befejezését vagy azok bármely okból történő megszakítását,

d) ha a jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő (pl. összeférhetetlenség, választáson jelöltként való indulás stb.),

e) az elöljáró által külön meghatározott eseményeket, tényeket.

A parancs adásának és végrehajtásának rendje

8. § (1) A parancsokat a szolgálati út betartásával kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni a kérelmeket is.

(2) A szolgálati út a szolgálati tevékenységben az elöljárók és alárendeltek közötti lépcsőzetes kapcsolat. Szolgálati úton fokozatosan jut el az ügy ahhoz a személyhez, akinek döntési, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van.

(3) Az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt közvetlen elöljárójának köteles jelenteni a szolgálati út mellőzésével kapott parancsot.

(4) Az alárendelt magasabb elöljáró parancsára a szolgálati út betartását mellőzheti, illetve mellőznie kell, ha jogszabály így rendelkezik. E tényt azonban köteles közvetlen elöljárójának jelenteni.

(5) Az alárendelt a parancs tudomásulvételét és megértését "értettem" szóval jelenti. Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette a parancsot. Távbeszélőn adott parancsnál a parancsadó jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

(6)[1] A parancsot - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 103. §-ában foglaltak megtartásával - ellentmondás és feltétel nélkül, szakszerűen, kellő időben, pontosan kell végrehajtani. A parancs teljesítését a parancsot adó elöljárónak jelenteni kell.

(7) Ha a parancs teljesítésének az elöljáró előtt ismeretlen akadálya van, az alárendelt köteles ezt a parancsot adó elöljárónak haladéktalanul jelenteni. Ha az elöljáró a parancsot a jelentés után megismétli, azt vonakodás nélkül végre kell hajtani, illetve, ha az akadály nem hárítható el, haladék nélkül jelenteni kell az elöljárónak.

(8) Ha az alárendelt kapcsolata elöljárójával megszakad, parancs hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint, esküjéhez híven cselekedni.

(9) Ha a parancs végrehajtását másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére parancsát fenntartja, azt teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.

(10) Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új parancsot adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell.

9. §[2]

10. §[3]

A szolgálati lőfegyver viselésére vonatkozó jogosultság

11. § (1) Szolgálati lőfegyverrel a ht. állomány azon tagja látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett, és szolgálati beosztása indokolja a lőfegyverrel történő ellátását.

(2) A szolgálati lőfegyver viselésére vonatkozó jogosultságot a ht. állomány tagjának szolgálati igazolványában kell feltüntetni.

A szolgálati lőfegyver viselésének rendje

12. § (1) A ht. állomány tagja szolgálati lőfegyverét csak a bv. szervek épületében, az ott kialakított fegyvertároló helyen tárolhatja.

(2) A ht. állomány tagja szolgálati lőfegyverét polgári ruhában teljesített szolgálat esetén rejtve köteles viselni.

(3) Szolgálati lőfegyvert és lőszert kizárólag szolgálati célokra lehet használni.

(4) A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyvert vagy fegyverzeti anyagot másnak átadni, mással cserélni nem szabad.

(5) A szolgálati lőfegyver, lőszer vagy bármilyen fegyverzeti anyag elvesztését, illetve eltűnését azonnal jelenteni kell az elöljárónak.

(6) A ht. állomány tagja a szolgálati feladat ellátásához kiadott lőfegyvert a vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett, a legnagyobb felelősségérzettel köteles kezelni, azt az előírt módon karbantartani és tárolni.

(7) A bv. szerv területére idegen lőfegyvert bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyiségben le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell.

(8)[4] A (7) bekezdés tekintetében nem minősül idegen lőfegyvernek a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő Magyar Honvédség vagy más rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyver.

Az elhelyezésre szolgáló épületek és helyiségek rendje

13. § (1) A szolgálati feladatok ellátásához szükséges épületek, épületrészek helyiségeit - a vonatkozó jogszabályokban, előírásokban foglaltakkal összhangban - úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerű használatra alkalmasak legyenek.

(2) A ht. állomány tagjainak szolgálati feladatához szükséges épületeket, épületrészeket el kell különíteni a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló szálláskörletektől és munkatermektől. Szolgálati helyiség a fogvatartottak körletén belül csak akkor helyezhető el, ha azt a szolgálat ellátása szükségessé teszi (nevelői iroda, felszerelési raktár stb.).

(3) A szolgálati helyiségek rendeltetését és rendjét - felsőbb szintű bv. szerv rendelkezésének hiányában - a bv. szerv vezetője határozza meg.

(4) A szolgálati helyiségek a szolgálati feladatok ellátását biztosítják, azokat más célra igénybe venni nem szabad. A rendeltetéstől eltérő használatra kivételesen - a bv. szerv vezetőjének rendelkezésére vagy engedélyével - kerülhet sor.

(5) Szolgálati helyiségbe fogvatartott vagy egyéb illetéktelen személy csak kísérettel, illetve felügyelet mellett - a ht. állomány illetékes tagjának rendelkezésére és engedélyével -, a büntetés-végrehajtással összefüggő ügy intézése vagy munkája elvégzése céljából léphet be és tartózkodhat.

A hivatásos állomány tagjának nyilvános és közszereplése

14. § (1) A ht. állomány tagja

a) a sajtó, a rádió, a televízió és egyéb tömegtájékoztató szervek megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyről vagy rendkívüli eseményről csak az országos parancsnok, illetve az általa felhatalmazott vezetők engedélyével nyilatkozhat,

b)[5] kivételes esetben - a rendkívüli esemény helyszínén - tényközlő nyilatkozatot tehet, de azzal minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket és személyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében állást nem foglalhat. Nyilatkozatáról utólag - az engedélyezésre jogosult részére - jelentést kell tennie,

c) a büntetés-végrehajtás képviselőjeként, szakértőjeként a rádió és televízió műsoraiban, filmekben, a nyomtatott sajtóban és könyvben csak az országos parancsnok vagy helyettese előzetes hozzájárulásával szerepelhet, illetve nyilatkozhat. A bv. szervezethez való tartozásra utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadáshoz, ilyen irányú közszerepléshez (beleértve a rádiót és televíziót is) nem kell engedély,

d)[6] a büntetés-végrehajtás kiadványaiban a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartásával engedély nélkül nyilatkozhat és publikálhat,

e) büntetés-végrehajtási adatok és információk felhasználásával készített tanulmányt és irodalmi alkotást csak az országos parancsnok előzetes engedélyével jelentethet meg,

f) szabadidejében részt vehet a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott rendezvényen, ahol egyenruhát nem viselhet. Ha a rendezvény feloszlatására kerül sor, a helyszínt azonnal köteles önként elhagyni.

(2) Nyilvános közéleti szerepléshez - ha a ht. állomány tagjaként történik - az országos parancsnoktól engedélyt kell kérni. A ht. állomány tagjának közéleti szereplése során tartózkodnia kell a politikai nyilatkozatoktól, és a társadalmi szervezeteket illetően politikailag semleges magatartást kell tanúsítania.

A hivatásos állomány tagjának magatartása szolgálatban és szolgálaton kívül

15. § A ht. állomány tagja

a) szolgálati feladatait esküjéhez híven a szakmai követelményekkel összhangban, a jogszabályokban, illetve a jogszabályok alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a szervezeti és működési szabályzatban, a munkaköri leírásban és az elöljárói rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el,

b) a szolgálat ellátására pihenten, ápolt külsővel, az előírásoknak megfelelő tiszta és gondozott öltözetben köteles megjelenni, feladatait pontosan és fegyelmezetten teljesíteni. Szolgálati tevékenységében megfontolt magatartást kell tanúsítania, fellépése legyen határozott és magabiztos,

c) a hatóságok, hivatalok, bíróságok stb. előtti tevékenysége alkalmával adja meg - és a maga számára követelje meg - a tiszteletet, és tartsa be a hivatalos érintkezés formáit,

d) polgári személyekkel szemben legyen fegyelmezett és udvarias, kerülje a büntetés-végrehajtás tekintélyét sértő magatartást.

A szolgálatellátás egyéb szabályai

16. § (1) A ht. állomány tagjának minden olyan cselekményt vagy körülményt, amely rendkívüli eseményhez vezethet - illetőleg a bv. szerv biztonságát, rendjét veszélyeztetheti - haladéktalanul jelentenie kell elöljárójának. A hatáskörébe tartozó - és halaszthatatlanul sürgős - esetekben a szükséges intézkedést azonnal önállóan köteles megtenni, és erről utólag jelentést kell adni.

(2) A ht. állomány szolgálatban nem lévő tagja minden esetben - ha a szolgálat érdekében szükséges, továbbá, ha szolgálatra alkalmas állapotban van - köteles szolgálatba lépni, a halaszthatatlan intézkedést megtenni, és ezt a legrövidebb időn belül elöljárójának jelenteni.

(3)[7]

(4) A ht. állomány tagja szolgálattételre a szolgálati rendben vagy az elöljárója által külön meghatározott időben köteles megjelenni. Ha ennek akadálya van, azt személyesen, távbeszélőn, táviratilag, munkatársa vagy hozzátartozója útján, vagy egyéb módon a legrövidebb időn belül, lehetőleg a szolgálat kezdete előtt - az ok közlésével - jelezni kell.

(5)[8]

(6)[9]

(7) A szolgálatellátás szabályait a szükségállapot és a rendkívüli állapot idejére külön jogszabályok állapítják meg.

A hivatásos állomány tagjának kapcsolattartása

17. § A ht. állomány tagja

a) a fogvatartott ügyében (ügyére vonatkozóan), annak hozzátartozójával csak hivatalos kapcsolatot tarthat fenn,

b) személyes kapcsolataiban kerülnie kell azokat a személyeket, akiknek viselkedése nem felel meg az általában elfogadott magatartási normáknak,

c) szolgálati tevékenységével kapcsolatban - a hivatalos elismeréseken kívül - jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el.

A hivatásos állomány tagjának magatartása a fogvatartottakkal

18. § (1) A ht. állomány tagjának fogvatartottakkal szembeni fellépése legyen megfontolt és határozott, követelje meg a rendet és a magatartási szabályok betartását.

(2) A ht. állomány tagja

a) intézkedéseiben járjon el törvényesen, biztosítsa a fogvatartottak részére az őket megillető jogokat, és követelje meg kötelezettségeik teljesítését,

b) határozottan lépjen fel a büntetés-végrehajtás rendjét megsértő fogvatartottal szemben, és a jogszabályokban meghatározott módon kezdeményezzen felelősségre vonást,

c) a fogvatartottakat ne tegezze, szólítsa őket vezetéknevükön,

d) a napszaknak megfelelően fogadja a fogvatartott köszönését, távozáskor a "viszontlátásra!" is alkalmazható.

(3) A ht. állomány tagjainak a fogvatartottakkal való érintkezése csak a hivatalos (szolgálati) tevékenységre irányulhat, velük magánbeszélgetést nem folytathatnak, előttük sem szolgálati, sem magánügyeiket nem beszélhetik meg.

Az együttműködés keretei

19. § (1)[10] A bv. szervezet feladatait segítő szervezetekkel, vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel [Bv. Sztv. 13. § (1) bekezdés] való együttműködés - a velük megkötött külön megállapodásokban meghatározott módon - különösen az alábbiak szerint valósulhat meg:

a) rendszeres személyes kapcsolattartás,

b) időszakos és eseti tájékoztatás,

c) közös rendezvények szervezése,

d) egymás rendezvényein való részvétel,

e) együttes állásfoglalás, illetve közös nyilatkozat kiadása,

f) közérdekű célra történő együttes kötelezettségvállalás,

g) döntés-előkészítő előzetes konzultáció,

h) konkrét esetekben együttes eljárás.

(2)[11] A Magyar Honvédséggel és rendvédelmi szervekkel való együttműködésnek - a külön megállapodások tartalmához igazodóan - a rendkívüli események lehetőség szerinti felderítését, megelőzését, a bekövetkezett cselekmények megszakítását, felszámolását, a rend helyreállítását, a kiképzési feladatok kölcsönös elősegítését és végrehajtását, egymás rendszeres tájékoztatását, a közös feladatok anyagi, technikai, egészségügyi és pénzügyi biztosítását kell szolgálnia.

(3) A bv. szervezet feladatainak törvényes ellátása, illetve a ht. állomány tagjainak szolgálatteljesítéséhez szükséges kiegyensúlyozott és fegyelmezett légkör biztosítása érdekében a bv. szervek és a ht. állomány tagjai kötelesek folyamatosan együttműködni. A felmerülő vitás kérdésekben - a döntési jogkörökre is tekintettel - kiemelt figyelmet kell fordítani az eltérő álláspontok egyeztetésére és a kölcsönösen megfelelő megoldások kialakítására, valamint az egységes feladat-végrehajtásra.

(4) A bv. intézetek rendelkezésükre álló valamennyi eszközzel segítsék elő a fogvatartottak gazdálkodó szervezeteknél való foglalkoztatását, a gazdálkodó szervezetek pedig fordítsanak kiemelt figyelmet a büntetés-végrehajtási célok megvalósulására.

(5) Ennek érdekében az egyes bv. intézetek és a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek kötelesek

a) az együttműködési megállapodásaikban foglaltaknak megfelelően fokozott gondossággal, egymás feladatainak s gazdasági érdekeinek különös méltánylásával eljárni,

b) a fogvatartottak foglalkoztatását, munkáltatását, őrzését, felügyeletét, ellenőrzését érintő érdemi, illetve a működést lényegesen és együttesen befolyásoló döntéseiket a kölcsönös tájékoztatás és egyeztetés mellett kialakítani.

Hatályba léptető rendelkezés

20. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.