92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el:

Alapvizsgálat és felülvizsgálat[1]

1. §

(1)[2]

(2) A rendelet hatálya a fogyatékos személyek otthonában elhelyezett kiskorú ellátottak állapotának felülvizsgálatára - a 13. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki.

(3) E rendelet alkalmazásában

a) ellátott: az a személy, akinek intézményi elhelyezéséről az intézményvezető, a fenntartó, illetve a bíróság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseinek megfelelően döntött,

b)[3]

c)[4] szociális szakértő: - elsősorban az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő - általános szociális munkás, szociális munkás, diakónus szakképzettséggel rendelkező személy, szociálpolitikus, szociálpedagógus és szociális szervező,

d)[5]

2. §[6]

Az Szt. 70. § (5) bekezdése szerinti alapvizsgálatot és az Szt. 113/A. §-a szerinti felülvizsgálatot (a továbbiakban együtt: vizsgálat) Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: Hivatal) szakértői bizottsága végzi.

3. §[7]

4. §

(1)[8] A Hivatal szakértői bizottságának

a) elnöke orvosszakértő,

b) egy tagja szociális szakértő,

c)[9]

d) egy tagja - fogyatékos személy vizsgálata esetén - a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus,

e)[10] egy tagja a d) pontban nem említett esetben egy további orvosszakértő.

(2)[11] A Hivatal szakértői bizottságára és annak működésére az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. §

(1)[12] Az alapvizsgálatot egyszer kell elvégezni, amikor a lefolytatására az Szt.-ben meghatározott feltételek első alkalommal teljesülnek. Az alapvizsgálat az ellátási típus vagy forma megváltozása, áthelyezés, illetve új intézményi jogviszony keletkezése esetén sem ismételhető meg.

(2)[13] Az intézményvezető az alapvizsgálatot

a) áthelyezés esetén az áthelyezés kezdeményezését követő nyolc napon belül,

b) támogatott lakhatás esetén a komplex szükségletfelméréssel egy időben,

c) az a) és b) pontban nem említett esetben az előgondozás során

kezdeményezi.

(2a)[14] Le kell folytatni az Szt. 113/A. §-a szerinti felülvizsgálatot

a) az ellátás időtartamának az Szt. 112. § (2) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén,

b) rehabilitációs célú lakóotthonban határozatlan időre elhelyezett ellátott esetén az elhelyezést követő tíz év elteltével.

(3)[15] A (2a) bekezdés szerinti esetben az intézményvezető a felülvizsgálatot az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal kezdeményezi.

(4)[16] Felülvizsgálatot a (2a) bekezdésben foglaltakon túl az ellátott, törvényes képviselője, - a Polgári Törvénykönyv szerinti, az ellátott által a felülvizsgálat kezdeményezésére és a vizsgálattal kapcsolatos személyes adatok kezelésre meghatalmazott - közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) vagy az intézményvezető kezdeményezésére, naptári évenként legfeljebb egyszer kell lefolytatni.

(5)[17] A vizsgálatokat a Hivatal által erre a célra rendszeresített és a honlapján közzétett adatlapon kell kezdeményezni. Az adatlaphoz csatolni kell

a) az ellátott azonosításához szükséges iratok másolatát,

b)[18] a vizsgálat lefolytatásához szükséges, az ellátott egészségügyi, mentális állapotával kapcsolatos dokumentációt, fogyatékos személy esetén a fogyatékosságával összefüggő gyógypedagógiai és egyéb dokumentációt,

c) az ellátott egyéni gondozási tervét, egyéni fejlesztési tervét, egyéni rehabilitációs programját, illetve - ha ezeket a vizsgálat kezdeményezésének időpontjában még nem kell elkészíteni - az előgondozás dokumentációját,

d)[19]

(5a)[20] Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt iratok esetében elegendő az előző felülvizsgálat óta keletkezett iratokat csatolni.

(6) Az intézményvezető a kezdeményezéssel egyidejűleg írásban értesíti az ellátottat, törvényes képviselőjét és - ha a felülvizsgálatot a közeli hozzátartozó kezdeményezte - közeli hozzátartozóját[21]

a) a vizsgálat indokáról, céljáról,

b) a vizsgálatot lefolytató szervről,

c) az ellátott jogairól,

d) a vizsgálat menetéről.

(7)[22] A vizsgálat térítésmentes.

(8)[23] Az ellátott, törvényes képviselője, illetve közeli hozzátartozója a felülvizsgálatot az intézményvezetőnél kezdeményezheti, aki tájékoztatja őket a (6)-(7) bekezdésben foglaltakról, majd a kezdeményezést a benyújtástól számított nyolc napon belül az általa kitöltött adatlapon, az (5) bekezdés szerinti dokumentumokat mellékelve továbbítja a Hivatalhoz.

6. §

(1)[24] Soron kívüli elhelyezési kérelem esetén az alapvizsgálatot a kezdeményezés beérkezését követő tizenöt napon belül kell lefolytatni.

(1a)[25] Támogatott lakhatás esetén az alapvizsgálatot a komplex szükségletfelméréssel egyidejűleg kell lefolytatni.

(1b)[26] Az (1) és (1a) bekezdésben nem említett esetben az alapvizsgálatot, valamint a felülvizsgálatot a kezdeményezés beérkezését követő ötven napon belül kell lefolytatni.

(1c)[27] Ha az ellátott lakhatása vagy állapotának megfelelő ellátása másképpen nem biztosított, illetve a késedelem a rehabilitáció eredményességét veszélyeztetné, az ellátott az intézményben - ide nem értve a támogatott lakhatást -, illetve a lakóotthonban az alapvizsgálat befejezése előtt is elhelyezhető.

(1d)[28] A szakértői bizottság az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának felmérésével, az egyénre szabott ellátás biztosítása érdekében

a) megállapítja, hogy az ellátott számára mely ellátási típus és forma megfelelő,

b) rehabilitációs ellátás esetén megállapítja, hogy az ellátott készségei, képességei alapján alkalmas-e a rehabilitációs programban való önkéntes részvételre, és

c) segíti az egyéni fejlesztési terv, az egyéni gondozási terv, a szolgáltatási terv, illetve az egyéni rehabilitációs program elkészítését.

(2) A szakértői bizottság elnöke előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek a bizottság bármely tagja kijelölhető.

(3)[29] A szakértői bizottság a vizsgálatot a benyújtott egészségügyi és egyéb dokumentációk alapján, az ellátott személyes meghallgatásával, valamint - ha a rendelkezésre álló egészségügyi és egyéb dokumentáció alapján az ellátott állapota megalapozottan nem ítélhető meg - az ellátott személyes vizsgálatával végzi.

(4) A személyes meghallgatást, illetve a személyes vizsgálatot[30]

a) az intézményi elhelyezést megelőzően az ellátott lakóhelyén, tartózkodási helyén,

b) az intézményi elhelyezést követően az intézményben[31]

kell lefolytatni, kivéve, ha a személyes vizsgálatot egészségügyi szolgáltatónál kell elvégezni. Az intézményben történő személyes meghallgatás, illetve személyes vizsgálat feltételeit - köztük a kommunikációban akadályozott ellátott számára a kommunikáció személyi és egyéb feltételeit - az intézményvezető köteles biztosítani.

(5)[32] A személyes meghallgatásról, illetve a személyes vizsgálatról legalább tíz nappal korábban írásban kell értesíteni az intézményvezetőt, aki haladéktalanul értesíti az ellátottat, törvényes képviselőjét és - ha a felülvizsgálatot a közeli hozzátartozó kezdeményezte - közeli hozzátartozóját.

(6) Ha az ellátott a jogkövetkezményekről történő tájékoztatást követően sem működik közre, így különösen a vizsgálaton nem jelenik meg, a szakértői bizottság a szakvélemény kiadását mellőzi, és erről írásban tájékoztatja az intézményvezetőt.

7. §

(1)[33] A szakértői bizottság a vizsgálat eredményét szakvéleményben foglalja össze. A szakértői bizottság a szakvéleményt tagjai többségének támogató szavazatával fogadja el. Négyfős szakértői bizottságban szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A szakvélemény tartalmazza

a) a kiállításának helyét, időpontját, a szakértői bizottság tagjainak nevét,

b) az ellátott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakó-, illetve tartózkodási helyét,

c)[34]

d) a vizsgálat céljának és folyamatának rövid ismertetését,

e)[35] a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes meghallgatás, illetve személyes vizsgálat esetén annak helyszínét és időpontját,

f) az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotára vonatkozó lényeges megállapításokat,

g) az ellátottal összefüggő egyéb lényeges körülményeket,

h) a szakvélemény felülbírálatának lehetőségéről szóló tájékoztatást.

i)[36] annak megállapítását, hogy az ellátási típus és forma, rehabilitációs célú lakóotthon esetén a határozott, illetve határozatlan időre történő elhelyezés megfelel-e az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, szükség esetén a javaslatot az ellátási típus vagy forma megváltoztatására,

j)[37] a javaslatot az egyéni fejlesztési terv, az egyéni gondozási terv, a szolgáltatási terv, illetve az egyéni rehabilitációs program elkészítéséhez, módosításához,

k)[38] rehabilitációs ellátás esetén az Szt. 112. § (2) bekezdése szerinti esetben a véleményt arról, hogy az ellátás időtartamának meghosszabbítása indokolt-e.

(3)[39] A szakvéleményt meg kell küldeni az ellátottnak, törvényes képviselőjének és - ha a felülvizsgálatot a közeli hozzátartozó kezdeményezte - közeli hozzátartozójának, valamint az intézményvezetőnek.

(3a)[40] Az intézményvezető a vizsgálat eredménye alapján

a) gondoskodik az egyéni fejlesztési terv, az egyéni gondozási terv, a szolgáltatási terv, illetve az egyéni rehabilitációs program elkészítéséről, módosításáról, vagy

b) kezdeményezi az intézményi jogviszony megszüntetését, illetve az ellátott más intézményben történő elhelyezését, ha a szakvélemény alapján indokoltnak látja.

(3b)[41] Az ellátás az Szt. 112. § (2) bekezdése szerint csak akkor hosszabbítható meg, ha a szakértői bizottság ezt javasolja.

(4) A vizsgálat eredményére hivatkozva - ha az Szt. kivételt nem tesz - az ellátottal kötött megállapodás egyoldalúan nem módosítható, és nem szüntethető meg.

(5)[42] Az intézményvezető a szakvélemény alapján megtett, illetve kezdeményezett intézkedésekről tájékoztatja az ellátottat, törvényes képviselőjét és - ha a felülvizsgálatot a közeli hozzátartozó kezdeményezte - közeli hozzátartozóját.

(6)[43]

8. §

(1)[44] A szakvélemény kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ellátott, törvényes képviselője és - ha a felülvizsgálatot a közeli hozzátartozó kezdeményezte - közeli hozzátartozója, valamint az intézményvezető - az ok megjelölésével - kérheti a szakvélemény felülbírálatát.

(2)[45] A szakvélemény felülbírálatát a Hivatal kijelölt szakértői bizottsága végzi.

(3) A szakvélemény felülbírálatára a szakvélemény kiadására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szakvélemény nem tartalmazza a szakvélemény felülbírálatának lehetőségéről szóló tájékoztatást.

[46]

9. §[47]

[48]

10. §[49]

11. §[50]

[51]

12. §[52]

A fogyatékos személyek otthonában elhelyezett kiskorú ellátottak állapotának felülvizsgálata

13. §

(1) A fogyatékos személyek otthonában elhelyezett kiskorú ellátott esetén a felülvizsgálatot a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság külön jogszabály szerint végzi. A bizottság megküldi az intézmény vezetőjének a felülvizsgálat eredményét tartalmazó értékelését, amit a kiskorú ellátása, fejlesztő foglalkoztatása során figyelembe kell venni.

(2) Az intézményvezető évente legalább egyszer tájékoztatja a kiskorú szüleit, illetve más törvényes képviselőjét a gyermek állapotáról, fejlődéséről és egyéni fejlesztési tervéről. A szülők, illetve a törvényes képviselő számára biztosítani kell a foglalkozások látogatásának lehetőségét.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3)[53]

(4)[54]

(5)[55]

(6)[56]

15. §[57]

A 2011. január 1-je előtt jogszabály vagy szakvélemény által elrendelt gondozási felülvizsgálatot nem kell lefolytatni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök