3/1957. (II. 3.) FM rendelet

a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló 1957. évi 10. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet (továbbiakban: 10. tvr.) 16. §-ának (1) bekezdése alapján az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével egyetértésben a következüket rendelem:

A termelés folyamatosságának biztosítása

(10. tvr. 1. §-ához)

1. § (1) Azokban a községekben és városokban, ahol a volt termelőszövetkezeti tagok részére az 1950. október 1. után történt feloszlást vagy kilépést követően a földeket még nem adták ki, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) 1957. február 28-ig köteles biztosítani a földek kiadását.

(2) A földek kiadásánál a 10. tvr. 2. §-ának b) és c) pontja, illetőleg a jelen rendelet 3. §-a szerint kell eljárni. A kiadott föld használata az 1956/57. gazdasági évre vonatkozik; törekedni kell azonban arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport; továbbiakban: termelőszövetkezet) volt tagja ilymódon már azt a területet kapja meg, amely részére a tulajdoni és használati viszonyok rendezése során véglegesen kiadható.

(3) A kiadásra kerülő földet elsősorban helyi föld-mérők közreműködésével kell kimérni. Ha azonban e feladat ellátása olyan műszaki ismereteket igényel, amellyel a helyi földmérők nem rendelkeznek, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségétől (továbbiakban: megyei felügyelőség) földnyilvántartó, szükség esetén mérnök kirendelését kell kérni.

(4) A föld kiadásáról 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a volt termelőszövetkezeti tag nevét, a földrészlet helyrajzi, számát, a felosztás sorendjét és a kiadott föld területét. A jegyzőkönyv egyik példányát a volt termelőszövetkezeti tagnak kell átadni, a másik példány a községi végrehajtó bizottságnál marad.

Vitás tulajdoni és használati kérdések rendezése

(10. tvr. 1-8. §-ához)

2. § (1) A földek és épületek tulajdonjogéinak vagy használatának rendezésére irányuló kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes községi végrehajtó bizottságnál 1957. február 28-ig írásban kell előterjeszteni. Ez időpont után kérelem benyújtásának nincs helye. E határidő lejártával a községi végrehajtó bizottság a beérkezett kérelmekről összesítésben tájékoztatja a járási tanács végrehajtó bizottságát (továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) és attól a rendezés időpontjának kitűzését kéri.

(2) A járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztálya (továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) a megyei felügyelőség bevonásával javaslatot tesz a rendezési munkálatok megkezdése időpontjának kitűzésére és gondoskodik a szükséges műszaki, valamint földnyilvántartási munkák előkészítéséről.

(3) A rendezési munkálatokat a járási végrehajtó bizottság által meghatározott időponttól kezdődően a községi végrehajtó bizottság hajtja végre. Az eljárás során a szükséghez képest meghallgatja a községben földdel rendelkező termelőszövetkezet elnökét, állami gazdaság, kísérleti, tan- és célgazdaság (továbbiakban: állami gazdaság) igazgatóját vagy megbízottját, továbbá a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság elnökeinek véleményét.

(4) A járási mezőgazdasági osztály köteles a községi végrehajtó bizottságnak a rendezési munkálatok végrehajtása során támogatást nyújtani és földrendezési szakember útján az előkészítő munkálatokat ellenőrizni.

(5) A rendezési munkálatokhoz szükséges műszaki és földnyilvántartási feladatokat a megyei felügyelőség látja el.

(6) A járási végrehajtó bizottság indokolt esetben az eljárást felfüggesztheti.

3. § (1) A vitás földtulajdoni, illetőleg földhasználati kérdések rendezése során az 1956. október 1. napján fennállott és törvényesen kialakított birtoklási állapotot kell alapul venni. Legelőször a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok területeit kell számbavenni.

(2) A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok törvényesen kialakított területének számbavétele után felül kell vizsgálni a termelőszövetkezetek feloszlásával, illetőleg a termelőszövetkezetből történt kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokat abból a szempontból, hogy a földkiadások megfelelnek-e a 10. tvr. 2. §-a b) és c) pontjában foglalt rendelkezéseknek. Ezért meg kell állapítani, hogy a volt termelőszövetkezeti tagok belépésük alkalmával milyen értékű, művelési ágú, saját tulajdonukat képező, vagy mástól haszonbérelt földet vittek magukkal a termelőszövetkezetbe és igényeiket a termelőszövetkezetek mely földjeiből elégítették ki. Ha a földkiadás nem az idézett rendelkezések szerint történt, a kiadható földet a törvényes rendelkezéseknek megfelelően - ahol az ilyen földeket már megművelték, a folyó gazdasági év végével - újból kell kijelölni.

(3) A 10. tvr. 2. §-a c) pontjának megfelelően minden esetben biztosítani kell a feloszlott termelőszövetkezet nagyüzemi épületeinek rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükséges területet. Ha a feloszlott termelőszövetkezet használatában állami tartalékföld nem volt, a nagyüzemi épület használatához szükséges terület helyett azonos értékű állami tartalékföldet kell a földkiadások céljára felhasználni.

(4) Az olyan volt termelőszövetkezeti tagok részére, akik haszonbérelt állami tartalékföldet vittek a termelőszövetkezetbe, tartalékföldet csak akkor lehet kiadni, ha a haszonbérlet időtartama még nem járt le. Az ilyen tartalékföldet a termelőszövetkezet táblái mellett, illetőleg a feloszlott termelőszövetkezet nagyüzemi épülete körül kialakított, összefüggő területhez csatlakozóan kell kijelölni.

(5) Ezt követően számba kell venni a feloszlás, illetve kilépések következtében a termelőszövetkezet használatából kikerült, valamint a községben lévő egyéb állami tartalékföldeket. Ezekről a megyei felügyelőség kiküldöttje kimutatást készít, amely tartalmazza a föld helyrajzi számát, fekvését, területét, művelési ágát, minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét és jelenlegi használójának nevét.

(6) A feloszlott termelőszövetkezet nagyüzemi épületei körül kialakított összefüggő területet, valamint a 25 kat. holdnál nagyobb, tagosított állami tartalékföldeket a községi végrehajtó bizottság állami gazdaság, újonnan alakuló termelőszövetkezet vagy termelői társulás részére adja át. Ha erre lehetőség nincsen, az ilyen területeket egy-egy gazdasági év tartamára kishaszonbérletbe adhatja. Amennyiben pedig ezeket a területeket kishaszon-bérbeadás útján sem lehet hasznosítani, megművelésükről a községi végrehajtó bizottság saját kezelésében köteles gondoskodni.

(7) Azokat a 25 kat. holdnál kisebb szétszórt tartalékföldeket, amelyek a községi végrehajtó bizottság kezelésében vagy kishaszonbérlők használatában vannak, elsősorban a 10. tvr. 3. §-a szerint jogosult dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek kártalanítására, ezt követően pedig a felajánlott vagy elhagyott földek visszaadása céljára lehet felhasználni. Az esetleg még fel nem használt ilyen területeket 1957. október 1. után öt, szőlő és gyümölcsös esetében tíz évig terjedő időtartamra haszonbérbe lehet adni [10. tvr. ll.§. (5) bekezdés].

4. § (1) A földkártalanítási kérelmeket a községi végrehajtó bizottság az igényjogosultság elbírálása céljából felülvizsgálja és az igénylőket foglalkozásuk és azon belül a föld visszaadásának indokoltsága (gazdálkodási és családi körülményeik) sze-rint csoportosítja. Egyidejűleg kimutatást készít a sérelmes intézkedésekkel tőlük igénybevett földek minőségéről és nagyságáról.

(2) A kártalanítás mértékét a 10. tvr. 3. §-a (3) és (4) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) A földkártalanítás mértékének megállapítása után a kérelmezőket a föld kijelölése céljából személyesen meg kell hallgatni. A területkijelölésnél megegyezésre kell törekedni. Az érdekeltek meghallgatásakor sorrendben azokat kell korábban meghallgatni, akiknek kártalanítása a leginkább indokolt.

5. § (1) A földkártalanítások rendezése után meg kell állapítani, hogy maradt-e még 25 kat. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő, községi kezelésben lévő vagy kishaszonbérbeadás útján hasznosított tartalékföld. Ezeket a földeket a 10. tvr. 4. §-a szerint a felajánlott vagy elhagyott föld visszaadása céljára lehet felhasználni.

(2) A föld visszaadását az a földtulajdonos, illetőleg özvegye kérheti, aki földjét 1951. augusztus 1. után az állam részére felajánlotta, vagy azt elhagyta. A községi végrehajtó bizottság csak azokat a földvisszaadási kérelmeket veheti tárgyalás alá, amelyeket az arra jogosult személyek 1957. február 28-ig terjesztenek elő. Ez időpont után felajánlott vagy elhagyott föld visszaigénylésének helye nincs.

(3) A földvisszaigénylési kérelmet annál a községi végrehajtó bizottságnál lehet írásban előterjeszteni, amelynek területén a felajánlott föld van. A kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a kérelmező nevét, foglalkozását, a felajánlott vagy elhagyott föld fekvésének helyét (dűlő, helyrajziszám), területét, valamint azt, hogy a kérelmező a földet a földreform, illetőleg telepítés során vagy más módon szerezte, továbbá a felajánlott földért kifizetett vételár összegét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakóhelye szerint illetékes községi végrehajtó bizottság igazolását a kérelmező saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, vagy bármilyen címen használatában lévő ingatlanok területéről és művelési ágáról, továbbá a visszakért ingatlan tulajdonjogának igazolására alkalmas okiratot. Ilyen okiratnak kell tekinteni a felajánlott föld átvételéről szóló határozatot, a hiteles telekkönyvi szemlét, a kataszteri birtokív másolatát, vagy egyéb hivatalos igazolást.

6. § A 10. tvr. 5. §. (2) bekezdésében megjelölt esetekben a kishaszonbérlő az 1957/58. gazdasági évtől kezdődően köteles a haszonbért az új tulajdonos részére megfizetni.

7. § A vitás földtulajdoni, illetőleg földhasználati kérdések rendezése során a termelőszövetkezeti tagság megszűnésével kapcsolatos földkiadással, továbbá a földkártalanítással érintett egyénileg gazdálkodók egymással megegyezhetnek földjeik kicserélésére. Az erre vonatkozó írásbeli megállapodást kötelesek azonban a községi végrehajtó bizottságnak még az eljárás befejezése előtt bemutatni. Ha az eljárást a községben (városban) a 10. tvr. 1. §-a (1) bekezdése szerinti végső határidő (1957. október 1.) előtt befejezték, a befejezés idő-pontja után ilyen földcserét csak a megállapított illeték megfizetésével és az ingatlanforgalomra vonatkozó szabályok szerint lehet végrehajtani.

8. § (1) A 10. tvr. 7. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben a kártalanítást a 10. tvr. hatálybalépése előtt jogerős határozattal már megállapították.

(2) A gazdasági épületek használatának a 10. tvr. 6. §-a (1) bekezdése alapján történő rendezésénél nagyüzemű épületnek kell tekinteni minden olyan mezőgazdasági épületet, amely egy 10 kat. holdas egyéni gazdaság szükségletét meghaladja.

9. § (1) Az előterjesztett kérelmek és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján a mezőgazdasági ingatlanok és épületek tulajdonjogának, valamint használatának rendezésére a községi végrehajtó bizottság által megbízott tanácsi dolgozó a járási mezőgazdasági osztály kiküldöttjének közreműködésével írásbeli tervezetet köteles készíteni. A tervezetnek tartalmaznia kell:

a) a területek számbavételi eredményeit;

b) a benyújtott kérelmek adatszerű feldolgozását (igénylők neve, igénylés indoka, igényelt terület nagysága stb.);

c) a termelőszövetkezeti tagság megszűnésével kapcsolatosan javasolt földkiadásokat;

d) a javasolt föld és épület kártalanításokat;

e) a javasolt földvisszaadásokat;

f) az önkéntes földcserék adatait.

(2) A tervezetet a községi végrehajtó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt a végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyalja és határozatba foglalja. A határozatot a községben szokásos módon közhírré kell tenni. Ezenkívül valamennyi érdekelt személyt a határozatnak reá vonatkozó részének kivonatával írásban is értesíteni kell.

(3) Az érdekeltek a határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezéseket a községi végrehajtó bizottságnál kell beadni, amely azokat összegyűjti és az iratokkal együtt a járási végrehajtó bizottsághoz felterjeszti.

(4) A 10. tvr. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a fellebbezések megvizsgálására és a határozati javaslatok elkészítésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága is külön bizottságot alakít, ha a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának határozata ellen beadott fellebbezések ügyében másodfokon jár el. Ilyen esetben a bizottság elnöke a megyei végrehajtó bizottság elnöke, vagy helyettese; tagjai: a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője és az illetékes megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró. A bizottságok ügyviteli tennivalóit a járási mezőgazdasági osztály, illetőleg a megyei mezőgazdasági igazgatóság köteles ellátni.

(5) A határozatot jogerőre emelkedése után a községi végrehajtó bizottság köteles megküldeni a megyei felügyelőségnek és az illetékes járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak.

(6) A földek és épületek tulajdonjogának, illetőleg használatának rendezésére vonatkozó jogerős határozat telekkönyvi bekebelezésre és az állami földkönyveken való átvezetésre alkalmas okirat. A tulajdonjog változást a jogerős határozat alapján a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül a telekkönyvben és az állami földnyilvántartásokban át kell vezetni.

10. § (1) A földtulajdon és földhasználat rendezésével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás költségeit az állam viseli. [10. tvr. 3. § (3) bekezdés.]

(2) A helyi földmérők napidíját, a határjelző karók beszerzésének költségeit és egyéb kisebb kiadásokat a községi végrehajtó bizottság köteles fedezni.

(3) A megyei felügyelőségeknek a munkálatokkal kapcsolatos összes kiadásait (kiküldetési költségek, szükség esetén vállalati és földmérő munkaközösségi dolgozók igénybevételével felmerült költségek) az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal viseli.

(4) A megyei mezőgazdasági igazgatóságok és járási mezőgazdasági osztályok dolgozóinak a jelen rendeletben meghatározott feladatok ellátása során felmerült kiküldetési költségeit az illetékes tanácsok viselik.

(5) A felmerült költségek fedezésére szükséges hitelt a (2)-(4) bekezdésben megjelölt szervek költségvetésükben tervezik meg.

(6) A helyi földmérők részére naponként legfeljebb 40 forint munkadíj számítható fel.

Közérdekű igénybevételek és folyamatban lévő kisajátítási ügyek felülvizsgálata

(10. tvr. 9. §-ához.)

11. § (1) A községi végrehajtó bizottság köteles a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak az 1949. évi XXIV. törvény alapján a községben végrehajtott közérdekű igénybevételek felülvizsgálatára javaslatot tenni, ha a közérdekű létesítmény megvalósítására nem került sor, vagy megítélése szerint az igénybevétel a szükséges mértéket meghaladja. A javaslatot olyan időben kell előterjeszteni, hogy a felülvizsgálat még a vitás tulajdoni és használati viszonyok rendezése előtt befejezést nyerjen.

(2) A megyei mezőgazdasági igazgatóság a javaslat felől helyszíni tárgyaláson határoz, amelyre meghívja a községi végrehajtó bizottság elnökét, valamint a közérdekű létesítmény vezetőjét, felügyeleti szervének kiküldöttjét, - ha az igénybevétel termelőszövetkezet javára történt, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottját -, valamint a megyei felügyelőség kiküldöttjét. Ha a helyszíni tárgyalás eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a közérdekű létesítmény megvalósítására nem került sor, vagy az igénybevétel a szükséges mértéket meghaladta, az igénybevételt egészben vagy részben hatálytalanítani kell. A feleslegként megállapított területet a közérdekű létesítmény területétől a megyei felügyelőség közreműködésével el kell különíteni és a továbbiakban az állami tartalékföldek használatára vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(3) A megyei mezőgazdasági igazgatóság határozatát megküldi a községi végrehajtó bizottság elnökének, a közérdekű létesítmény vezetőjének, valamint a megyei felügyelőségnek.

(4) A 10. tvr. hatálybalépésekor folyamatban lévő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket legkésőbb 1957. október l-ig felül kell vizsgálni.

(5) A kisajátítások felülvizsgálatának megszervezése érdekében a megyei mezőgazdasági igazgatóság a megyei végrehajtó bizottság igazgatási osztályával (továbbiakban: megyei igazgatási osztály) együttesen köteles haladéktalanul megállapítani, hogy mely községekben van mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási eljárás folyamatban és azt melyik hatóság rendelte el. Ennek megállapítása után a kisajátítási ügy helyszíni felülvizsgálatára határnapot tűz ki és arra meghívja a kisajátítást elrendelő szerv állásfoglalásra jogosult kiküldöttjét, az illetékes miniszter által elrendelt kisajátítás esetében pedig a Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttjét is.

(6) Az illetékes miniszter által elrendelt kisajátítás esetében az illetékes minisztérium a Földművelésügyi Minisztériummal együtt, a megyei igazgatási osztály által elrendelt kisajátítási ügyekben a megyei igazgatási osztály a megyei mezőgazdasági igazgatósággal együttesen köteles felülvizsgálni azt, hogy az igényelt mezőgazdasági területre szükség van-e, vagy az az indokolt szükségletet meghaladja. A felülvizsgálat eredményéhez képest az illetékes miniszter, illetőleg a megyei igazgatási osztály a kisajátítási eljárást egészben vagy részben megszüntetheti.

Ingatlanforgalom

(10. tvr. 10. §-ához.)

12. § (1) Mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát bárki szabadon átruházhatja a 10. tvr. 10. §-a szerint szerzésre jogosult személyre.

(2) A mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogának átruházásán a szerződéssel élők között történő ingatlanelidegenítést (adásvétel, csere, ajándékozás stb.), a tulajdonközösség megszüntetését, ezenfelül az örököstársak mező- vagy erdőgazdasági ingatlanra vonatkozó osztályos egyezségét kell érteni.

(3) A magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdőgazdasági földterületek felső határát az 1957. évi 9. törvényerejű rendelet és az annak végrehajtására kiadott 2/1957. (II. 3.) FM rendelet szerint kell megállapítani.

(4) Adásvétel, csere, ajándékozás esetén a szerző fél köteles a járási mezőgazdasági osztály engedélyét kérni. A kérelmet írásban kell benyújtani és csatolni kell hozzá a szerződést, továbbá a kérelmező lakóhelye szerint illetékes községi végrehajtó bizottság igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell az ingatlanszerző foglalkozását, állandó lakóhelyét, családi állapotát, a vele közös háztartásban élő családtagjainak nevét, a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, vagy bármilyen címen használatában lévő ingatlanok területét, művelési ágát és kataszteri tiszta-jövedelmét.

(5) A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezséget a (4) bekezdésben megjelölt igazolással együtt a közjegyző jóváhagyás végett köteles megküldeni a járási mezőgazdasági osztálynak. A hagyatéki eljárás lefolytatása után kötött osztályos egyezség esetén az érdekeltek kötelesek a járási mezőgazdasági osztálytól jóváhagyást kérni.

(6) Abban az esetben, ha az ingatlanszerző vagy jogutódja a 10. tvr. 10. §-a (0) bekezdése alapján az engedélyezést vagy jóváhagyást kéri, a kérelemhez köteles csatolni az ingatlan fekvése szerint illetékes községi végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy a megszerzendő ingatlant tényleges használatában tartja.

A haszonbérleti és részesművelési szerződés

(10. tvr. 11. és 12. §-ához.)

13. § (1) A mező- és erdőgazdasági ingatlanok haszonbérletére vagy részesművelésre kötött szerződés ~ csak abban az esetben ét vényes, ha a szerződő felek megállapodásukat írásba foglalják és a 10. tvr. 11. §-a (2) bekezdésében megállapított törvényes feltételek meglétéi a bérlő lakóhelye szerint illetékes községi végrehajtó bizottság igazolja. A haszonbérleti (részesművelési) szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadó (részesműveltető), valamint a bérlő (részes) nevét, lakcímét és foglalkozását;

b) a bérlő (részes) saját és a vele közös háztartásban élő családtagjának tulajdonában vagy bármi címen használatában lévő föld területét;

c) a bérbe- (részesművelésbe) adott terület nagyságát, helyrajziszámát, művelési ágát és kataszteri tisztajövedelmét;

d) a haszonbérlet (részesművelés) időtartamát;

e) a haszonbérre (részre) vonatkozó megállapodást, valamint a szerződéssel kapcsolatos egyéb feltételeket,

(2) A haszonbérelhető (részesművelésbe vehető) terület felső határának megállapítására az 1957. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 2/1957. (II. 3.) FM rendeletben, illetőleg a 10. tvr. 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A haszonbérleti (részesművelési) szerződés igazolással ellátott egyik példányát az ingatlan fekvése szerint illetékes községi végrehajtó bizottsághoz kell benyújtani, amely azt kimutatásba foglalja és megőrzi.

(4) Semmis az a haszonbérleti, illetőleg részesművelési szerződés, amely a haszonbérlő (részes) számára törvényesen megengedett területnél nagyobb földterület használatára jött létre.

(5) A haszonbérletbe (részesművelésbe) vett ingatlant tovább haszonbérbe (részesművelésbe) adni nem lehet.

14. § A tartalékföldek haszonbérének megállapítására, fizetésére, továbbá a szerződések megkötésére a jelenleg érvényben lévő szabályok [1/1953. (VIII. 20.) FM rendelet 8-12. §-a és a 7/1954. (IV. 22.) FM rendelet] irányadók. A 10. tvr. 11. §-a (5) bekezdése értelmében azonban állami tartalékföldet csak 1957. október 1. után lehet öt, szőlő és gyümölcsös esetében tíz évig terjedő időtartamra haszonbérbe adni.

15. § Azokat az ingatlanokat, amelyeket a községi végrehajtó bizottság a tavaszi határszemlék során kényszerhasznosításba vett és az állami tartalékföldekre megállapított feltételek szerint hasznosított, 1957. október 1-ig a tulajdonos vagy jogutódja részére vissza kell adni. Ha az ingatlant a haszonbérlő több évre szóló haszonbérleti szerződés alapján használja, a haszonbérlőt a föld visszaadása miatt a szerződés lejárta előtt kimozdítani nem szabad. Ilyen esetben a haszonbérlő az ingatlan tulajdonosának az 1957/58. gazdasági évtől kezdődően köteles az érvényes szerződésben megállapított haszonbért megfizetni.

Földcserék és földátadások

(10. tvr. 13. §-ához.)

16. § (1) Az önkéntes földcseréket a 11/1954. (X. 9.) és a 7/1955. (IV. 3.) FM rendeletben szabályozott módon kell végrehajtani.

(2) Az önkéntes földcserékkel kapcsolatos műszaki és földnyilvántartási feladatok ellátása a megyei felügyelőség hatáskörébe tartozik.

Vegyes rendelkezések

17. § A 10. tvr. alkalmazása szempontjából mezőgazdasági szakembernek kell tekinteni azt a dolgozót, aki közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezik és gazdálkodással kíván foglalkozni.

18. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 330.100/1949. (XII. 22.) FM, a 126.870/1949. (I. 23.) FM rendelet, az 1/1953. (VIII. 20.) FM rendelet 2-5. és 7. §-a, a 3/1953. (IX. 9.) FM rendelet 1-4. és 8. §-a, a 6/1954. (III. 24.) FM számú és a 11/1954. (X. 9.) FM rendelet 1. § (1) bekezdése hatályát veszti.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter