29/2019. (XII. 20.) IM rendelet

a közjegyzői ügyvitel szabályairól

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) pontjában, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § c) pontjában, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és a 92. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1) A rendelet hatálya a közjegyzői és kamarai ügyek intézése során az ügyvitelre terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseit az ügyintéző a közjegyzői ügyek intézése során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - köteles alkalmazni.

(3) A rendelet rendelkezéseit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) és a területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) a kamarai ügyek intézése során köteles alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. a MOKK rendszere: a MOKK-nak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) által szabályozott eljárások informatikai támogatására szolgáló, a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek, illetve közjegyzőjelöltek, a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek, valamint egyéb felhasználók részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere;

2.[1] azonos székhely: az a székhely, illetve álláshely is, amelyen valamely székhely, illetve álláshely megszűnése, megváltozása, illetve az illetékességi terület változása folytán kiadott MOKK szabályzat alapján az utód közjegyző működik;

3. beadvány: a közjegyzőhöz ügyféltől érkező irat, amely rendeltetésszerűen az iratanyagban kerül elhelyezésre;

4. csatolás: két vagy több fél különböző ügyei iratanyagának átmeneti jellegű együttes kezelése;

5. egyesítés: két vagy több fél különböző ügyei iratanyagának végleges jellegű együttes kezelése oly módon, hogy a legkorábban érkezett iratnál történik valamennyi iratanyag kezelése;

6. elektronikus okirat: minden olyan elektronikus adathordozón tárolt adategyüttes, amely informatikai alkalmazás és eszköz útján vizuálisan érzékelhetővé és olvashatóvá tehető, írásjegyekkel megörökített tartalmat (szöveget) tartalmaz, továbbá mindaz, amit jogszabály elektronikus okiratnak nyilvánít, azzal, hogy szöveg alatt a számot, számadatot és a képletet is érteni kell;

7. elektronikus okirat (másolat) képe: az elektronikus okirat (másolat) felhasználó általi olvashatóságát lehetővé tevő informatikai alkalmazás és eszköz útján vizuálisan érzékelhetővé tett képe;

8. elektronikus tároló dokumentum: elektronikus adatok tárolására szolgáló, elektronikus aláírást tartalmazó dokumentum;

9. érdemi határozat: ha az adott eljárást szabályozó jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügy érdemében hozott határozat;

10. hivatali tárhely: az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüszvhr.) által meghatározott, hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség;

11. intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi), illetve formai (alaki) elintézése érdekében végzett cselekmény;

12. irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetve személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;

13. iratanyag: a közjegyzői vagy kamarai ügy elektronikus és papíralapú iratainak összessége;

14. iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;

15. irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos megőrzése érdekében kialakított helyiség;

16. irattári anyag: a közjegyző hivatali tevékenységével összefüggő, rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége;

17. kamarai ügy: a MOKK, illetve a területi kamara hatáskörébe tartozó hatósági ügy, valamint a MOKK illetve a területi kamara önkormányzati feladatainak ellátásával összefüggő ügy;

18. képi egyezőség:

a) a papíralapú okiratról készített elektronikus másolat képének a papíralapú okirat 2 dimenziós látványával,

b) az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat látványának az elektronikus okirat képével való - vizuális érzékeléssel megállapítható - azonossága azzal, hogy azt nem érintik a másolatkészítés és az elektronikus okirat (másolat) képének megjelenítése során fellépő színárnyalatbeli vagy egyéb, hasonló eltérések;

19. kiadmány: közokirat-szerkesztésen kívüli közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett iratról az eredeti iratot készítő ügyintéző, illetve a vele azonos székhelyen működő ügyintéző által szövegazonos formában egyidejűleg vagy utólag kiállított példány;

20. közjegyző alkalmazottja: a közjegyzővel, illetve - közjegyzői iroda keretében működő közjegyző esetén - a közjegyzői irodával munkaviszonyban, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző és egyéb ügyviteli alkalmazott;

21. közjegyzői iroda: a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 31/A. § (2) bekezdése szerinti szervezet;

22.[2] közjegyző székhelyének azonosító száma: a MOKK által megállapított, a közjegyzői székhely azonosítására szolgáló ötjegyű számsor, amelynek első számjegye a területi kamarát, a második számjegye a vármegyét, harmadik, negyedik és ötödik számjegye a közjegyző székhelyét jelöli;

23. közjegyzői ügyviteli rendszer: a MOKK-nak a külön jogszabály alapján létrehozott számítástechnikai rendszerrel nem támogatott közjegyzői eljárások informatikai támogatására szolgáló, a Kjtv. 54. § (1) bekezdés q) pontja szerinti egységes ügykezelő alkalmazása;

24. közjegyzői ügy: jogszabály által a közjegyző hatáskörébe utalt polgári nemperes eljárás és az ahhoz kapcsolódó adminisztratív teendők összessége;

25. küldemény: a beadvány és a hatóságtól érkezett irat;

26. másolat: közokirat-szerkesztésen kívüli közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett iratról szövegazonos és alakhű formában utólag kiállított példány;

27. melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól;

28. összekapcsolás: a fél különböző ügyei iratanyagának végleges jellegű együttes kezelése;

29. papíralapú okirat: minden olyan papír alapon, írásjegyekkel megörökített tartalom (szöveg), amely vizuális érzékelés útján olvasható, továbbá mindaz, amit jogszabály papíralapú okiratnak nyilvánít, azzal, hogy szöveg alatt a számot, számadatot és a képletet is érteni kell;

30. sorszám: a kezdőiratot követően érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedő arab számjeggyel történő jelölése;

31. tartalmi egyezőség: az okirat és az arról készített másolat szövegének szó szerinti azonossága;

32. utód közjegyző: a megüresedett vagy újonnan létrehozott székhelyre (álláshelyre) kinevezett (áthelyezett) közjegyző;

33. ügyintézés: a közjegyzői és kamarai ügyben megtett intézkedések összessége;

34. ügyintéző: a közjegyző, illetve a közjegyző alkalmazottja;

35. ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés;

36. ügyvitel: az ügyintézés, valamint a közjegyzői, illetve kamarai ügyek intézéséhez szükséges működési feltételek összessége.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) közjegyző alatt az állandó, illetve tartós helyettest, valamint a közjegyzővel azonos székhelyen működő közjegyzőt és annak állandó és tartós helyettesét,

b) közjegyzőhelyettes alatt az azonos székhelyen működő közjegyzőhelyettest,

c) közjegyzőjelölt alatt az azonos székhelyen működő közjegyzőjelöltet

is érteni kell.

3. Az ügyvitel szervezete

3. § (1) Az e rendeletben foglalt ügyviteli és iratkezelési szabályok betartásáért a közjegyző felelős. A közjegyző a közjegyzői iratok kezelésére utasítást adhat a közjegyző alkalmazottjának.

(2) Az irattári anyagot - amíg azt a MOKK Levéltárának (a továbbiakban: Levéltár) át nem adják - a közjegyzői ügyviteli rendszerben (a továbbiakban: KÜR) tárolt iratok és a MOKK által kezelt tértivevények kivételével a közjegyző által fenntartott irattárban kell kezelni.

(3) A MOKK elnöke felelős a KÜR és a MOKK-nak a külön jogszabály alapján közjegyzői eljárások informatikai támogatására létrehozott számítástechnikai rendszerei működtetéséért és a MOKK ügyviteli feladatainak ellátásáért. E feladatait a MOKK elnöke a MOKK alkalmazottjára átruházhatja.

(4) A területi kamara ügyviteli feladatainak ellátásáért a területi kamara elnöke felelős. E feladatait a területi kamara elnöke a területi kamara alkalmazottjára átruházhatja.

4. § (1) A közjegyző iratkezelésének országos koordinálását a MOKK, felügyeletét a közjegyző székhelye szerint illetékes területi kamara elnöksége látja el.

(2) A MOKK közvetlenül irányítja a közjegyzői eljárások informatikai támogatására szolgáló számítástechnikai rendszerek kialakítását és fejlesztését.

4. Elektronikus ügyvitel

5. § (1) A közjegyzői ügyekben az ügyvitel - ha e rendelet kivételt nem tesz - elektronikusan, a KÜR használatával történik.

(2) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie a közjegyzői ügyek nyilvántartásának vezetésére, valamint a közjegyzői ügy iratanyagának digitális aktában való tárolására.

(3) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie a titoktartási szabályok megtartásának biztosítására, valamint arra, hogy az adatigényléseket - különösen a Kjtv. 122. §-a és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 36/F. § (3) bekezdése szerinti adatellenőrzés érdekében szükséges adatigénylést a központi kormányzati szolgáltatás busz szolgáltatás igénybevétele útján intézhesse.

(4) Az ügyintéző a KÜR-ben minden műveletet elvégezhet, kivéve, amelyet e rendelet szűkebb személyi kör számára tesz lehetővé.

6. § (1) A KÜR működtetője a MOKK. A KÜR alkalmazásgazdája és adatgazdája a MOKK elnöke.

(2) A MOKK a KÜR üzemeltetésével vagy fejlesztésével akkor bízhat meg más személyt (a továbbiakban: külső szolgáltató), ha az vállalja az e rendeletben előírt követelmények betartását.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesítését a MOKK-nak a külső szolgáltatóval megkötött szerződésben kell biztosítania.

(4) A MOKK-nak folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a külső szolgáltató teljesíti-e a szerződéses kikötéseket.

7. § (1) A KÜR-ben rögzített adatokhoz

a) az azonos székhelyen működő közjegyző és a közjegyző alkalmazottja,

b) a más székhelyen működő ügyintéző megosztott hozzáférés alapján,

c)[3] a Levéltár jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben,

d) a területi kamara elnöksége a közjegyző működésének vizsgálatával összefüggésben (Kjtv. 69/A. §),

e) a MOKK a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezései betartásának ellenőrzésével (Kjtv. 69/B. §) összefüggésben,

f) a fegyelmi eljárást lefolytató szerv a fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggésben

fér hozzá.

(2) A KÜR-ben rögzített adatok

a) ügyszám,

b) név,

c) adószám, cégjegyzékszám, illetve nyilvántartási szám, ezek hiányában egyéb azonosító, valamint

d) ügy tárgyának

megadása alapján kereshetők.

(3) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie

a) a közjegyzői ügyben keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalmának változatlan befogadására, rögzítésére,

b) az elvégzett műveleteknek és az azokat végző ügyintéző személyének a naplózására, továbbá

c) olyan nyomdatechnikai funkciók ellátására, amelyekkel a közjegyzői ügyben a papíralapú iratok központilag állíthatóak elő és készíthetőek elő postázásra vagy kézbesítésre.

(4) A naplózási rendszernek alkalmasnak kell lennie az egyes ügyintézők által végzett műveletek szelektív leválogatására is.

(5)[4] A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy ha

a) a fél ugyanolyan tárgyú jogügylet közjegyzői okiratba foglalása iránt terjeszt elő újabb kérelmet, a folyamatban lévő, "K" ügykategóriába tartozó;

b) az "N" ügykategóriába tartozó ügyben érintett fél vagy örökhagyó ugyanolyan - folyamatban lévő vagy befejezett - közjegyzői nemperes eljárásban félként vagy örökhagyóként szerepel, akkor a folyamatban lévő, illetve a befejezett "N" ügykategóriába tartozó

közjegyzői ügy számának feltüntetésével figyelmeztesse a megindult eljárásra a közjegyzőt.

8. § (1) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy figyelmeztesse az ügyintézőt arra, ha a fél tekintetében névazonosság áll fenn az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával.

(2) Az ügykategóriára vonatkozó adat nem javítható; annak téves rögzítése esetén a téves iktatás tényét fel kell tüntetni. A KÜR-ben rögzített adatokat a - a közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adat kivételével - az ügyintéző kijavíthatja. A közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adatot a közjegyző és a közjegyzőhelyettes javíthatja ki.

(3) A KÜR a javítás tényét naplózza úgy, hogy a téves bejegyzés visszakereshető legyen.

5. Ügyfélfogadás

9. § (1) A közjegyző minden munkanapon ügyfélfogadást tart az ügyfelek részére.

(2) A területi kamara elnöksége az ügyfélfogadás rendjét a helyi sajátosságok figyelembevételével eltérően is szabályozhatja.

(3) Az ügyfélfogadási időről a közjegyző hivatali helyiségének épületén jól látható helyen tájékoztatást kell elhelyezni, és azt a közjegyző honlapján közzé kell tenni.

6. Címerhasználat, bélyegző, aláírás

10. § (1) Az ügyintéző köteles feltüntetni a közjegyzői ügyben készült iratokon a közjegyzői iroda elnevezését (ha nem közjegyzői iroda keretében működik, a közjegyző nevét és a közjegyzői minősége megjelölését), a közjegyző székhelyét, hivatali helyiségének címét és telefonszámát, hivatali tárhelyének elérhetőségét. Az ügyintéző az állami címert a közjegyzői okiraton és az érdemi határozaton feltünteti, az eljárása során készült egyéb iraton feltüntetheti.

(2) A közjegyző gondoskodik arról, hogy illetéktelen személy a hivatali bélyegzőjéhez (a továbbiakban: bélyegző), az irataihoz, az elektronikus aláíró eszközéhez és az annak használatához szükséges kódokhoz ne férhessen hozzá.

(3) Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, őt áthelyezték, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapította meg, az elveszett bélyegző előkerült, vagy a közjegyző a bélyegző megváltoztatására engedélyt kapott, az addig használt, illetve előkerült bélyegzőt a Levéltárban kell elhelyezni. Az elhelyezés előtt a bélyegzőt olyan bevágással kell érvényteleníteni, amely az azonosíthatóságát nem akadályozza meg.

(4) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt névaláírásának megváltoztatását a területi kamara elnöksége csak fontos okból engedélyezheti.

(5) Az ügyintéző az elektronikus iratot akként is elkészítheti, hogy az elektronikus tároló dokumentumot látja el hivatali minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel.

7. Statisztikai adatszolgáltatás

11. § (1) A MOKK a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig országos statisztikai jelentést készít

a) a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről - kivéve a b) és c) pontban megjelölt ügyeket - a KÜR-ben szereplő adatok alapján az 1. melléklet szerinti tartalommal;

b) a tárgyhónapban elintézett fizetési meghagyásos, fizetési meghagyással összefüggő végrehajtási és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyekről a MOKK rendszerében szereplő adatok alapján a 2. melléklet szerinti tartalommal;

c) a tárgyhónapban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatokról és a regisztrált felhasználókról a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) szerinti hitelbiztosítéki rendszerben szereplő adatok alapján a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(2) A közjegyző az (1) bekezdésben megjelölt időpontig köteles ellenőrizni, hogy az adott rendszerben szereplő, a statisztikai jelentés adattartalmát képező adatok napra készek legyenek.

(3) A MOKK a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton továbbítja az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti statisztikai jelentést a miniszter által vezetett minisztériumhoz, az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti statisztikai jelentést a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

II. FEJEZET

ÜGYINTÉZÉS

8. Űrlapok

12. § (1) A MOKK a beadvány elektronikus úton vagy papíralapon történő előterjesztésére űrlapot rendszeresíthet. Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfélnek a beadványt a közjegyzőhöz ezen az űrlapon kell előterjesztenie.

(2) Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére nem rendszeresít űrlapot, az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél a beadványt és mellékletét az Eüszvhr. szerinti módon nyújthatja be.

(3) A MOKK az (1) bekezdés szerint rendszeresített űrlapot a honlapján közzéteszi, tájékoztatással az űrlap kitöltésének módjáról, valamint annak jogkövetkezményeiről, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél a beadványát nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő.

(4) A honlapon fel kell tüntetni az űrlap közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező.

(5) Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, a MOKK az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít. A lejárt űrlap hozzáférhetőségét a korábban benyújtott dokumentumok hiteles megjelenítése céljából olyan módon kell biztosítani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a módosított űrlap közzétételét követően a beadvány a lejárt űrlapon nem nyújtható be.

(6) Ha az űrlap módosítására kerül sor, a MOKK e tényről a honlapján az űrlap közzététele előtt 14 nappal tájékoztatást ad. A MOKK az űrlap közzétételét követően a honlapon 14 napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott.

(7) Új űrlap rendszeresítése esetében a (6) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.

9. A beadványok, iratok érkeztetése

13. § (1) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt - a hivatali tárhely kezelését segítő informatikai rendszer alkalmazásával - a MOKK veszi át.

(2) A közjegyző a hivatali tárhelyére küldött küldemények érkezésének ellenőrzéséről munkanaponként legalább egy alkalommal köteles gondoskodni.

(3) Az ügyintéző a hivatali tárhely kezelését segítő informatikai rendszerben a küldemény adatainak megtekintésével veszi át a küldeményt.

(4) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldemény érkezésének időpontja a hivatali tárhelyet biztosító szolgáltató által a küldemény átvételéről kiállított igazolásban feltüntetett időpont azzal, hogy az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.

(5) A közjegyző elektronikus levelezési (e-mail) címére küldött küldemény érkezésének időpontja az elektronikus levélen a címzetthez érkezés idejeként feltüntetett időpont.

14. § (1) Az ügyféltől a papíralapú beadványt az ügyintéző az ügyfélfogadási időben veszi át.

(2) A postán érkezett, illetve a hatóság által kézbesítővel vagy futárral küldött küldeményt az ügyintéző munkaidőben veszi át. Az "azonnal" és a "sürgős" jelzésű küldemény átvételi idejét az ügyintéző óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon.

(3) Az ügyintéző sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét feltünteti a borítékon, ha pedig az átvétel tényét átvételi elismervénnyel igazolja, az átvételi elismervényen is. Az ügyintéző a postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről hivatalos feljegyzést készít, és azt a küldeményhez csatolja.

(4) A papíralapú küldeményen (annak valamennyi példányán és mellékletén) az ügyintéző az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a közjegyző nevét vagy a közjegyzői iroda elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, továbbá az ügyszámot.

(5) A küldeményen meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, pénznemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti iratot külön kell megjelölni. Ha a küldeményben jelzett valamely melléklet hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. A küldeményen feltüntetett adatokat az ügyintéző az irat első példányán aláírásával igazolja.

(6) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt tartalmaz, az ügyintéző a levélborítékot a beadványhoz csatolja.

(7) A közjegyzőhöz postán érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, értékpapírt, takarékbetétkönyvet, fel nem használt és fel nem használható illetékbélyeget), amelynek kezelésére a közjegyző nem jogosult vagy nem őt illeti, a közjegyző visszaküldi a feladónak, feltéve, hogy a feladó személye és címe megállapítható, és a visszaküldött küldeményt átveszi. Ellenkező esetben ezeket a közjegyző a találásra vonatkozó szabályok szerint kezeli.

(8) A papíralapú küldeményre felragasztott illetékbélyeget a küldemény érkezésének, illetve az illeték lerovásának napján az ügyintéző az illetékekről szóló törvény szerint értékteleníti.

15. § A szóban előterjesztett beadványról a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt jegyzőkönyvet vesz fel. Az ügyfél kérésére a szóban előterjesztett beadvány jegyzőkönyvbe foglalásáról a felvett jegyzőkönyv egy hiteles vagy nem hiteles másolati példányát részére át kell adni.

10. Az iratok rögzítése

16. § (1) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt és a közjegyző elektronikus levelezési címére küldött, az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazó küldeményt az ügyintéző 3 munkanapon belül rögzíti a KÜR-ben.

(2) Az ügyintéző a papíralapú beadványt - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - szkennelés útján rögzíti a KÜR-ben.

(3) Nem kell beszkennelni a papíralapú beadványt, ha

a) A4-es formátumot meghaladó méretű,

b) nem különálló lapokból áll,

c) nyolcvan oldalt meghaladó terjedelmű, vagy

d) a szkenneléssel előállított elektronikus másolat fájlmérete meghaladná a 400 MB terjedelmet.

(4) Nem kell beszkennelni a "Z" ügykategóriába tartozó ügy iratait, a (6) bekezdés a) pontjában meghatározottak, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LIII. törvény) alapján készített okiratmásolat és ügyfél által tett nyilatkozat kivételével.

(5) A szóban előterjesztett beadványról felvett jegyzőkönyvet az ügyintéző rögzíti a KÜR-ben.

(6) Az ügyintéző rögzíti a KÜR-ben

a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból való lekérdezés esetén a lekérdezés alapjául szolgáló útiokmány elektronikus másolatát,

b) képviselőként történő eljárás esetén a képviseleti jogot igazoló irat elektronikus másolatát, ha az egyébként elektronikus iratként nem áll rendelkezésre.

(7) Nem kell rögzíteni a KÜR-ben az ügyintéző saját feljegyzéseit.

11. Szignálás

17. § A közjegyző felelős az ügyintézés folyamatos menetéért és az ügyintézési határidők betartásáért. Ennek keretében intézkedik a küldemény nyilvántartásba vétele és az ügyintéző kijelölése iránt.

12. Kezdőirat, utóirat

18. § (1) Kezdőirat az olyan irat,

a) amelynek a közjegyzőnél nincs előzménye,

b) amely befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, vagy

c) amely a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli.

(2) Kezdőiratnak minősül különösen

a) a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra, új határozat meghozatalára utasító végzése, ha a hatályon kívül helyezett határozat folytán az eljárás befejeződött,

b) az eljárás megismétlésére irányuló kérelem,

c) a félbeszakadás megszűntét megállapító határozat,

d) az eljárás felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat,

e) az ügy áttétele után visszaérkezett irat,

f) a végrehajtás elrendelése iránti kérelem, valamint

g) az V. Fejezetben az egyes közjegyzői eljárások tekintetében kezdőiratnak minősített irat.

(3) Utóirat az olyan irat, amely a közjegyzőnél már megindult ügyre vonatkozik és nem minősül kezdőiratnak.

13. Nyilvántartás

19. § (1) Az ügyintéző köteles a közjegyzői ügyeket érkezési sorrendben bejegyezni a közjegyzői ügyek nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás).

(2) Az ügyintéző a nyilvántartást elektronikusan, a KÜR-ben vezeti.

(3)[5] Az állandó és a tartós helyettes a helyettesítés időtartamában a helyettesített közjegyző ügyszámát használva a helyettesített közjegyző nyilvántartását köteles folyamatosan vezetni. A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a helyettesítés ténye és időtartama a nyilvántartásból kitűnjön.

(4) Ha a közjegyzői ügyben az eljárás megindulása előtt válik szükségessé intézkedés, azt az ügyintéző ideiglenes ügyszám alatt veszi nyilvántartásba. Az ideiglenes ügyszámot a kezdőirat nyilvántartásba vételével az ügyintéző véglegesre változtatja.

20. § (1) A nyilvántartásba az ügyeket az alábbi ügykategóriák szerint kell bejegyezni:

a) "K" ügykategória: a közjegyzői ügyleti okirat szerkesztésére irányuló eljárás és a Kjtv. 141-145. §-ai és 146/A. §-a szerinti jegyzőkönyvi ténytanúsítási eljárások, valamint az okirat, illetve információhordozó megőrzése iránti eljárás,

b)[6] "Z" ügykategória: a Kjtv. 137-140. §-ai, 146-146/B. §-a, kivéve az a) pont hatálya alá tartozó jegyzőkönyvi ténytanúsítási eljárásokat, valamint a hitelbiztosítéki nyilatkozat Hbnytv. 8. §-a szerinti rögzítése tekintetében a Kjtv. 144. §-a szerinti záradéki ténytanúsítási eljárások,

c) "N" ügykategória: az a) és b) pont kivételével a közjegyzői nemperes eljárások,

d) "E" ügykategória: az a)-c) pontok szerint ügykategóriába be nem sorolható egyéb ügy.

(2) A közjegyzői ügy száma a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve az ügykategória (1) bekezdés szerinti betűjelzésével, törve az ügy érkezés szerinti számával, törve az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal.

(3) A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.

(4) A kezdőiratot a nyilvántartás soron következő új ügyszáma alatt kell nyilvántartásba venni.

(5) A "Z" ügykategóriába tartozó ügyben ugyanannak a félnek egyidejűleg azonos tartalmú okirat záradékolása során azonos tartalommal kiállított záradéki tanúsítványokat azonos ügyszámon kell nyilvántartásba venni. Minden egyéb esetben az egyes hitelesítéseket külön ügyszámon kell nyilvántartásba venni.

21. § (1) Az egyes iratok folyamatos sorszámot kapnak, amelyet az ügyszámhoz törtvonallal kapcsolva, arab számjeggyel kell feltüntetni. Az első sorszámot a kezdőirat kapja, az utóirat a soron következő eggyel magasabb sorszámot kapja.

(2) Az utóiratot a kezdőirat száma alatt kell iktatni, függetlenül attól, hogy a kezdőirattal azonos évben érkezett-e.

(3) Az azonos tartalmú, de eltérő módon érkezett iratokat - a tényleges érkezés feltüntetése mellett - azonos sorszám alatt kell iktatni.

(4) Ha a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt azonos sorszám alatt több határozatot hoz, ezeket római számjeggyel kell megkülönböztetni. A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozat a jegyzőkönyv sorszámát kapja, több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni. A tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozat a jegyzőkönyvét követő sorszámot kapja.

(5) A melléklet annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyhez tartozik. Több melléklet esetén a mellékletek 1-gyel kezdődő alsorszámot kapnak.

(6) A 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kezdőirat esetén az ügy korábbi iratai a kezdőirattal együtt az 1. sorszámot kapják. Az ügyben más hatóságtól érkezett iratok - egy egységként - egy sorszámot kapnak.

(7) A tévesen kezdőiratként nyilvántartásba vett utóiratot az ügyben érkezett kezdőirathoz kell utóiratként nyilvántartásba venni, a tévesen adott új ügyszámnál pedig fel kell tüntetni a téves iktatás tényét, valamint azt, hogy az irat melyik ügyszám alatt lett utóiratként nyilvántartásba véve.

22. § (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) az érkezés időpontját,

c) természetes személy fél (ideértve hagyatéki eljárásban az örökhagyót is) esetén - ha rendelkezésre áll -

ca) családi és utónevét,

cb) születési családi és utónevét,

cc) születési helyét és idejét,

cd) anyja születési családi és utónevét,

ce) lakóhelyét (hagyatéki eljárásban az örökhagyó utolsó ismert lakcímét vagy szokásos tartózkodási helyét),

d) jogi személy, jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezet fél esetén

da) elnevezését,

db) székhelyét,

dc) cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát vagy egyéb azonosítóját (ha ilyennel rendelkezik),

dd) adószámát (ha ilyennel rendelkezik),

e) az ügy tárgyát és értékét,

f) az irat típusát.

(2) A nyilvántartás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - ha az eljárás esetén értelmezhető - a következő adatokat is tartalmazza:

1. azt, hogy az ügyhöz bizalmi őrzés kapcsolódik, a bizalmi őrzés értékének megjelölésével,

2. az örökhagyó elhalálozásának helyét és idejét, családi állapotát, valamint, hogy az örökhagyó után maradt-e végintézkedés,

3. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 43. § (3), illetve (4) bekezdése szerinti elektronikus megkeresés eredményét,

4. azt, hogy az iratot milyen ügyszámú üggyel csatolták, egyesítették, kapcsolták össze, illetve az üggyel mely más iratot csatoltak, egyesítettek, kapcsoltak össze,

5. soron kívüli eljárás elrendelésének időpontját,

6. ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes az eljárást áttétellel fejezte be, az elküldés időpontját,

7. azt, hogy az iratot mely hatóságnak és mikor küldték meg,

8. a papíralapú irat hollétét,

9. az ügyben megtett intézkedéseket, utóiratok kezelését,

10. a határidőbe helyezés tényét, annak határnapját,

11. a tárgyalás vagy meghallgatás határnapját,

12. az eljárás befejezésének időpontját,

13. a fellebbezés felterjesztésének időpontját,

14. a határozat jogerőre emelkedésének időpontját,

15. az irat teljes vagy részleges eltűnésének (megsemmisülésének) tényét,

16. az irat irattárba helyezésének tényét, időpontját,

17. az adott ügyben kiadott záradéki tanúsítványok számát,

18. az esetleg szükséges egyéb adatokat.

(3) A nyilvántartás a fél (1) bekezdés c), illetve d) pontjában meghatározott adatain kívüli, az ügy elintézését elősegítő adatait is tartalmazhatja, ha azt a fél közölte.

(4) A nyilvántartásba be kell jegyezni azokat az adatokat is, amelyek kezelésére a közjegyző külön jogszabály alapján köteles.

(5) Az ügy tárgyát a "Z" ügykategóriába tartozó ügy esetén a ténytanúsítás tárgyát alapul véve kell megjelölni.

14. Iratanyag

23. § (1) Az ügy KÜR-ben rögzített iratait ügyenként elkülönítve, a KÜR-ben digitális aktában kell tárolni.

(2) A digitális aktában fel kell tüntetni

a) az ügyszámot,

b) a digitális akta létrehozásának időpontját,

c) az ügykategóriát,

d) az ügy tárgyát,

e) az ügyintéző nevét,

f) az ügyintézés helyét,

g) azt, ha az ügyet az ügyintéző határidőbe helyezte, illetve a határidőbe helyezés záró időpontját,

h) az ügy befejezésének időpontját,

i) az ügy bírósághoz történő felterjesztésének tényét és időpontját,

j) az ügy hatóság részére történő megküldésének tényét és időpontját,

k) az ügy Levéltárba adásának időpontját,

l) az irattári tételszámot, valamint

m) az irat megnevezését, típusát, rögzítésének időpontját, valamint ha az irat papíralapú irat 16. § (2) bekezdése szerint készített elektronikus másolata, ennek tényét.

24. § (1)[7] Az "N" és "E" ügykategóriába tartozó ügy azon papíralapú iratát, amelyet a 16. § (3) bekezdése alapján nem kell beszkennelni, iratborítóban kell tárolni, és ennek tényét, valamint az irat fellelhetőségi helyét a KÜR-ben fel kell tüntetni. Az iratborítóban tárolt iratokat évszám szerinti bontásban, ügyszám szerint rendezve kell kezelni.

(2) Az "N" és "E" ügykategóriába tartozó ügy azon papíralapú iratát, amely a KÜR-ben a 16. § (2) bekezdése szerint rögzítésre került, valamint a "K" és "Z" ügykategóriába tartozó ügy papíralapú iratát iratborító használata nélkül lehet tárolni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti iratokat az iratborítóban érkezésük ideje szerinti sorrendben kell elhelyezni.

(4) Az iratborítón fel kell tüntetni

a) az ügyszámot,

b) az ügy tárgyát,

c) a fél családi és utónevét, valamint

d) az irattári tételszámot.

(5) Az iratborítón szükség szerint fel kell tüntetni

a) ha az ügy iratai között végintézkedés található, ennek tényét,

b) ha az ügyben a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes pénzt, értéktárgyat, értékpapírt vett át, ennek tényét,

c) az ügy soron kívüli intézésének tényét, valamint

d) az összefüggő ügy számát.

(6) Ha az ügyintéző az ügy (1) bekezdés szerinti iratát papíralapon felterjeszti a bírósághoz vagy más hatóságnak küldi meg, az iratokról másolatot készít, és ezeket pótborítóban helyezi el. A pótborítón a (4) és (5) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni. Az iratok visszaérkezése után a pótborítót az iratborítóban kell elhelyezni.

(7) A KÜR-ben rögzített irat bírósághoz való felterjesztése vagy más hatóságnak való megküldése esetén a (2) bekezdés szerinti iratról nem kell másolatot készíteni és pótborítóba helyezni.

15. Összefüggő ügyek kezelése

25. § (1) Ha a csatolás fennállása alatt olyan érdemi határozatot hoznak, amely a csatolt ügyben hozott határozatot érinti, az ügy iratai között el kell helyezni a határozat egy kiadmányát. Az ügy befejezését követően a papíralapú csatolt irat visszaküldéséről gondoskodni kell.

(2) Az egyesítésnél minden ügyet külön ügyszámon kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(3) Az ügyek egyesítése a legkorábban nyilvántartásba vett ügy iratanyagához történik. Ez vonatkozik az áttétel folytán megküldött iratra is.

(4) Az iratanyagot az előzményi ügy iratanyagával össze kell kapcsolni.

16. Intézkedés, irodai utasítás

26. § (1) Az egyes iratokkal kapcsolatos teendőkre az ügyintéző írásban vagy a KÜR útján rövid és világos utasítást ad.

(2) Az intézkedést vagy az arról készített feljegyzést rögzíteni kell a KÜR-ben, megjelölve az elintézés évét, hónapját, napját is. Papíralapú irat esetében az intézkedés feljegyezhető az elintézésre váró iratra is.

(3) Minden papíralapú iraton rögzített intézkedésen fel kell tüntetni az elintézés évét, hónapját, napját és az ügyintéző aláírását.

(4) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni.

(5) Ha az intézkedést meghatározott időpontig kell teljesíteni, az ügyintéző erre megfelelő utasítást ad, amelyet a KÜR-ben rögzíteni kell.

17. Iratbetekintés

27. § (1) Az ügyintéző az iratbetekintésre jogosult részére személyes megjelenése esetén - a KÜR szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon - a közjegyző hivatali helyiségében biztosítja a papíralapú iratok, valamint az elektronikus iratok adatai megismerésének lehetőségét.

(2)[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 162. § (5) bekezdésében foglalt betekintés engedélyezésére a közjegyző jogosult.

18. Felvilágosítás

28. § (1) Az eljárásban részt nem vevő személy részére a közjegyző engedélyezi a felvilágosítást, ha azt a jogszabály lehetővé teszi vagy ahhoz valamennyi érintett hozzájárult.

(2) Az ügyintéző az iratbetekintésre jogosult részére - a KÜR szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon - biztosítja a papíralapú iratok, valamint az elektronikus iratok adatainak megismerését, másolatok vagy jegyzetek készítését.

(3) Az ügyintéző a felvilágosításra való jogosultságot az iratanyag alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosításra alkalmas okirattal - közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, ügyész, alügyész, ügyvéd, ügyvédjelölt, kamarai jogtanácsos, jogi előadó, európai közösségi jogász esetében közjegyzői, ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatását igazoló okirattal) - kell igazolni. Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló személy akkor jogosult a felvilágosításra, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik és a munkaviszonyát igazolja.

(4) Ha a felvilágosításra fogvatartott személy jogosult és a közjegyző hivatali helyiségében történő megjelenése nem lehetséges, kérelmére az ügyintéző az általa megismerhető iratok elektronikus hiteles másolatát elektronikus úton küldi meg a büntetés-végrehajtási intézetnek vagy a fogvatartást foganatosító egyéb szervnek (a továbbiakban együtt: bv. intézet).

(5) A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, a jogorvoslati határidőről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, rövid úton is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli.

(6)[9]

(7) A felvilágosítás során gondoskodni kell az iratok megőrzéséről, épségük védelméről.

19. Másolatok készítése, mellékletek kiadása

29. § (1) Azon személyek, akik az ügyben iratbetekintési joggal rendelkeznek, az ügy iratairól - kivéve, ha az iratról másolat adását jogszabály kizárja - hiteles vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.

(2) Az ügynek az ügyintéző által készített iratáról

a) hiteles másolatot - feltéve, hogy az eredeti irat az őrizetében van - az eredeti iratot készítő ügyintézőtől eltérő székhelyen működő közjegyző, illetve a közjegyző alkalmazottja,

b) nem hiteles másolatot az eredeti iratot készítő ügyintéző, illetve a vele azonos székhelyen működő ügyintéző, valamint - feltéve, hogy az eredeti irat az őrizetében van - az eredeti iratot készítő ügyintézőtől eltérő székhelyen működő közjegyző, illetve a közjegyző alkalmazottja

adhat ki.

(3) A közjegyző őrizetében lévő egyéb iratról a közjegyző, illetve közjegyző alkalmazottja adhat ki hiteles vagy nem hiteles másolatot.

(4) A másolat papíralapú iratról elektronikus formában, elektronikus iratról pedig papíralapon is kiadható.

(5)[10] A papíralapú iratról készített hiteles papíralapú másolatot - az (5a) bekezdésben foglaltak kivételével - "A másolat hiteléül" záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a közjegyző bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni, továbbá a másolaton a készítés idejét is fel kell tüntetni.

(5a)[11] A (2) és (3) bekezdés szerinti iratról a Kjnp. 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon hiteles másolat kiadásának van helye azzal, hogy a hiteles másolaton utalni kell arra, hogy az a közjegyző aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is hiteles.

(6) A papíralapú iratról készített elektronikus hiteles másolatot záradék nélkül az ügyintéző hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni.

30. § (1) Az elektronikus iratról papíralapú másolat készíthető a 29. § (5) bekezdésében foglaltak szerint azzal, hogy a másolaton "Az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat" záradékszöveget kell feltüntetni.

(2) Az elektronikus iratról készült elektronikus hiteles másolatot záradék nélkül az ügyintéző hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni.

(3) Az ügy iratairól kiadott nem hiteles papíralapú vagy elektronikus másolat nem tartalmazza a 29. § (5) bekezdésében, illetve a 30. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(4) Az elektronikus és a papíralapú hiteles másolat kiadását és azt, hogy kinek adták ki, a KÜR-ben rögzíteni kell.

(5) Az e §-ban foglaltak nem érintik a Kjtv. másolathitelesítésre vonatkozó rendelkezéseit.

31. § Irat vagy egyéb melléklet kiadása esetén ennek átvételét az átvevő keltezéssel ellátott aláírásával kell igazolni. Ha másolat készítése szükséges a kiadáshoz, azt az ügyintéző a kérelmező költségére készíti el.

20. Jegyzőkönyv

32. § (1) A jegyzőkönyvhöz az eljárási cselekmény alkalmával csatolt iratokat is mellékelni kell. A mellékletet a jegyzőkönyv sorszámával kell ellátni, melyet törni kell a mellékletek 1-től kezdődő folyószámával.

(2) A jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését rögzíteni kell a KÜR-ben, egyúttal el kell készíteni a jegyzőkönyv kijavítással, kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(3) Ha a jegyzőkönyv papíralapú másolata több lapból áll, az egyes, folyamatos oldalszámozással ellátott lapokat össze kell tűzni.

(4) Ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes a nem érdemi befejező határozatot tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja, azt külön nem kell aláírni.

21. Soron kívüli eljárás

33. § (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.

(2) Soron kívüli eljárást rendelhet el írásban a területi kamara elnöke vagy a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes.

(3) Az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a befejező határozat jogerőre emelkedését követő eljárásra nem terjed ki.

22. A határozat írásba foglalása

34. § (1) Ha a tárgyaláson kihirdetett határozat írásba foglalása nem a tárgyalás napján történik, a határozat teljes írásba foglalásának napját a KÜR-ben fel kell tüntetni.

(2) Ha a határozat szövege több oldalra terjed, az egyes oldalakat folyamatos oldalszámozással kell ellátni, a határozat kinyomtatása esetén pedig a lapokat össze kell tűzni vagy az iratok összetartozását erre alkalmas jelöléssel kell jelölni.

23. Befejezett ügy

35. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes

a) érdemi határozatot hozott, vagy

b) végrehajtható okiratot állított ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezettként kezelendő az az ügy is, amelyben a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, - illetve az i) pont tekintetében a közjegyzőjelölt is -

a) felfüggesztette az eljárást,

b) az ügy más ügyhöz való egyesítéséről rendelkezett,

c) az ügy áttételéről rendelkezett,

d) az eljárást befejezetté nyilvánította,

e) a kérelmet visszautasította, illetve elutasította,

f) az eljárás félbeszakadását megállapította,

g) az eljárás megszüntetéséről rendelkezett,

h) a közreműködést megtagadta, vagy

i) egyéb befejező intézkedést tett (a nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelemnek nem minősülő kezdőiratot elintézte).

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is

1. a közokirat-szerkesztésre irányuló eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes közjegyzői okiratot készített;

2. az okirat, illetve információhordozó megőrzésére irányuló eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az okirat átvételéről jegyzőkönyvet vett fel;

3.[12] a végrehajtási eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a végrehajtás elrendelését megtagadta,

b) biztosítási intézkedést rendelt el,

c) fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban a díjfeljegyzési kérelemről döntött;

4. a közjegyző előtti előzetes bizonyítás iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az előzetes bizonyítást elrendelte;

5. az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az igazságügyi szakértőt kirendelte;

6. a közjegyző előtti egyezségi eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) az egyezséget jóváhagyta,

b) az egyezség jóváhagyását megtagadta;

7. az értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az értékpapírt, illetve okiratot semmissé nyilvánította;

8. a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntette;

9. az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az élettársi nyilatkozatot az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyezte;

10. a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a vagyonjogi szerződést, illetve a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényét a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába bejegyezte;

11. a közjegyzői letéti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a letét kiutalásáról,

b) ennek hiányában a ki nem utalt letét visszautalásáról

döntött;

12.[13] a fizetési meghagyásos eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a fizetési meghagyást kibocsátotta,

b) helyett a MOKK elnökének kizárás miatt meghozott határozata alapján más közjegyző került kijelölésre,

c) a díjfeljegyzési kérelemről döntött;

13. az európai fizetési meghagyásos eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az európai fizetési meghagyást kibocsátotta;

14. a hagyatéki eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a hagyaték, illetve - a 14. pont c) alpont szerinti esetet ide nem értve - rész-hagyatékátadás esetén a hagyaték még át nem adott részének átadása tárgyában döntött,

b) öröklési bizonyítványt állított ki,

c) az eljárás részbeni felfüggesztése [Pp. 128. § (6) bekezdés] esetén a hagyaték felfüggesztéssel nem érintett részének átadásáról (Hetv. 79. §) döntött vagy az eljárást a felfüggesztéssel nem érintett rész tekintetében megszüntette,

d) rész-hagyatékátadás után az eljárást megszüntette;

15. az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes európai öröklési bizonyítványt állított ki;

16. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának nyilvántartási átvezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről határozott;

17. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának jogutódi hozzáférés engedése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes jogutódi hozzáférési jogosultságot biztosított;

18. a zálogjogi nyilvántartás vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a bejegyzés módosítását, illetve törlését a zálogjogi nyilvántartásba bejegyezte;

19. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 48/A. §-a szerinti, egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartás (a továbbiakban: gépjármű zálogjogi nyilvántartás) vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a bejegyzés módosítását, illetve törlését a gépjármű zálogjogi nyilvántartásba bejegyezte.

20.[14] az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) bizonyítványt állított ki,

b) a bizonyítvány kiállítását megtagadta.

(4) Az ügy befejezésének tényét a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes irodai utasításban állapítja meg.

(5) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a befejezett, de további intézkedést igénylő ügyek a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyektől elkülönítve legyenek lekérdezhetők.

24. A határozat kijavítása, kiegészítése

36. § (1) A határozat kijavításáról, illetve kiegészítéséről a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve annak a határozatnak a tekintetében, amelyet a közjegyzőjelölt is meghozhat, a közjegyzőjelölt külön határozattal dönt, melyet a kijavított, illetve kiegészített határozat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon vesz nyilvántartásba.

(2) Az ügyintéző a kijavításról, illetve a kiegészítésről hozott határozatot a KÜR-ben rögzíti.

25. Kiadmány

37. § (1) A nemperes eljárás során az ügyintéző által készített közjegyzői iratról - e §-ban ide nem értve a közjegyzői okiratot és annak mellékletét (a továbbiakban e §-ban: irat) - hiteles kiadmány papíralapon, illetve elektronikus formában adható ki.

(2)[15] Az iratról az azt készítő ügyintéző, valamint a vele azonos székhelyen működő ügyintéző hiteles kiadmányt, a Levéltár hiteles másolatot ad ki.

(3)[16] Ha az irat kijavítására, illetve kiegészítésére került sor, el kell készíteni a kijavítással, kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt, amelyet rögzíteni kell a KÜR-ben.

(4)[17] Az irat papíralapú hiteles kiadmányát - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - el kell látni "a kiadmány hiteléül" záradékkal, valamint fel kell tüntetni az eredeti iratot készítő ügyintéző nevét, minőségét, az eredeti keltezést, és a kiadmányozó aláírását. A papíralapú hiteles kiadmányt el kell látni a közjegyző bélyegzőjének lenyomatával.

(5) A papíralapú iratról készült elektronikus hiteles kiadmányt nem kell hitelesítési záradékkal ellátni, ha az megfelel a Kjtv. 137. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek. A papíralapú iratról készült elektronikus hiteles kiadmányt a kiadmányozó hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(6) A papíralapú iratról a Kjtv. 166/A. §-a szerint archiválás céljára készített elektronikus hiteles kiadmány a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásának a képét tartalmazza.

(7) A (6) bekezdésben szabályozott eset kivételével a papíralapú iratról készített elektronikus hiteles kiadmány akként is elkészíthető, hogy az az ügyintéző hivatali aláírásának a képét nem tartalmazza, hanem csak az arra való utalást, hogy az eredeti iraton a hivatali aláírás szerepel.

(8) Az elektronikus iratról készített papíralapú hiteles kiadmány az ügyintéző hivatali elektronikus aláírását és az időbélyegzőt nem tartalmazza.

(9) Elektronikus iratról elektronikus hiteles kiadmány záradék nélkül úgy is készíthető, hogy azt a kiadmányozó hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

(10)[18] Az iratról a Kjnp. 15/B. § (1) bekezdése szerint készített hiteles kiadmányt el kell látni a Kjnp. 15/B. § (3) bekezdése szerinti egyedi vonalkóddal, és a hiteles kiadmányon utalni kell arra, hogy az a közjegyző aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is hiteles közokirat.

(11) Az elektronikus és a papíralapú hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, a KÜR-ben a hiteles kiadmány, hiteles másolat alapjául szolgáló irat ügyszáma alatt rögzíteni kell.

(12) Az irat külföldi felhasználásra szánt papíralapú hiteles kiadmányát a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes kiadmányozza.

26. Az irat kézbesítése

38. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az irat kézbesítése postai vagy elektronikus úton, illetve - a közjegyző illetékességi területén - személyesen történik. A személyes kézbesítést az ügyintéző végezheti. Szükség esetén a postai küldeményt az ügyintéző nem egyetemes postai szolgáltató útján is kézbesítheti.

(2) Az ügyintéző az olyan iratot, amelynek átvételéhez joghatás fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, továbbá más hatósághoz intézett megkeresését vagy válasziratát az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján küldi meg elektronikusan, vagy a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály szerint postai úton kézbesíti; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét az átvett irat megjelölésével és keltezéssel ellátott aláírásával igazolja.

(2a)[19] Az iratnak a közjegyző hivatali helyiségében jelen lévő címzett részére való átadása esetén a címzett a papíralapú irat átvételét átadóíven vagy aláírást rögzítő technikai eszközzel igazolja, amelyen nyilatkozhat a fellebbezési jogáról történő lemondásról is. Az átadóívet, illetve az aláírást rögzítő technikai eszközzel rögzített adatot az ügyintéző rögzíti az ügy digitális aktájában.

(3) Tértivevényes kézbesítés esetén az A/2. jelzésű értesítés alkalmazandó. Ha az ügyintéző megítélése szerint az iratot kizárólag a címzett saját kezéhez lehet kézbesíteni, az A/6. jelzésű értesítést kell használni.

(4)[20] A külföldön kézbesítendő irat külföldre továbbítása iránt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes teszi meg a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 73. § (1)-(3) bekezdése vagy a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i 2020/1784/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti vagy az irat külföldre történő postai kézbesítése iránti intézkedéseket.

(5) A fogvatartott személy részére a bv. intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni az iratot.

(6) Az ügy iratait csak közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes utasítása alapján lehet más hatóságnak megküldeni.

(7) Ha az iratok megküldése elektronikusan nem lehetséges, arra papíralapon kerül sor, a megküldés módját, tényét és időpontját a KÜR-ben rögzíteni kell.

(8) Ha az ügyintéző az iratot a Kjnp. 15/B. §-a szerint kézbesíti, a tértivevényt a MOKK rögzíti a KÜR-ben.

27. Az iratok felterjesztése a bírósághoz

39. § (1) Az ügyintéző a bíróság részére elektronikusan terjeszti fel az iratokat. Fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat, valamint a másodfokú bíróság, illetve a Kúria döntését igénylő egyéb ügyeknek a bírósági eljárás szempontjából szükséges iratait felterjesztő lappal kell megküldeni.

(2) A KÜR-ben megállapíthatónak kell lennie a felterjesztés tényének, a címzett bíróság nevének és az elküldés idejének.

(3) Ha az iratok felterjesztése elektronikusan nem lehetséges, arra papíralapon kerül sor az elbírálásra illetékes bíróság részére, a felterjesztés módját, tényét és időpontját a KÜR-ben rögzíteni kell.

(4) Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett többi felterjesztő lapra.

(5) Ha nem az ügy összes irata kerül felterjesztésre, a felterjesztett iratok sorszámait feltüntető jegyzéket kell készíteni és a bíróság részére megküldeni.

28. Jogerő megállapítása

40. § (1) A jogerő megállapítása külön határozattal történik, amelynek tartalmaznia kell a jogerő napját.

(2) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével értesíti.

(3) Ha több személy részvételével vagy több tárgyban folyó eljárásban a határozatnak csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell. Ilyenkor a jogerő megállapításáról hozott határozatban fel kell tüntetni azt a napot, amelytől a határozat részben jogerős, valamint azt, hogy mely részben hajtható végre.

29. További intézkedést nem igénylő ügy

41. § (1)[21] A befejező határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az ügyintéző megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az ügy nem kezelhető befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyként.

(2) Az ügyintéző a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyet ellenőrzi abból a szempontból, hogy

a) az eljárást befejező határozat kézbesítése megtörtént-e, illetve

b) a letéttel, az idegen iratok visszaküldésével kapcsolatos intézkedések megtörténtek-e.

(3) Ha az ellenőrzéskor az ügyintéző azt észleli, hogy a (2) bekezdésben megjelölt intézkedésekre nincs utasítás vagy az hiányos, erről a közjegyzőt, illetve a közjegyzőhelyettest értesíti. Ha az utasítást csak részben vagy egyáltalán nem hajtották végre, az ügyintéző a szükséges intézkedést megteszi.

42. § (1) A 41. § szerinti intézkedések elvégzését követően az ügyintéző az ügy

a) KÜR-ben rögzített iratait a KÜR-ben, a további intézkedést nem igénylő ügyek iratai között,

b) papíralapú iratait az irattárban

tárolja.

(2) Az irattárban való tárolás céljára olyan helyiséget kell kialakítani, amely a tűzrendészeti szabályoknak megfelel, és ahol az iratokat szárazon lehet tartani, illetve ahol azokat veszély (állati vagy növényi kártevő stb.) nem fenyegeti.

(3) Ha az irattárba helyezett irathoz utóirat érkezik, azt az irattárból kiemelt iratokkal együtt a közjegyzőnek, illetve a közjegyzőhelyettesnek be kell mutatni.

(4) Az irattárba helyezett iratot más hatóság megkeresésére a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes utasítása alapján kell megküldeni.

43. § (1)[22] Az iratanyag Levéltárnak történő átadása a KÜR-ben tárolt iratanyag tekintetében a Levéltár általi, jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggő hozzáférési jogosultság használatával történik.

(2) A papíralapú iratanyagot az ügyintéző rendezetten, elektronikus úton elkészített jegyzékkel adja át a Levéltárnak.

(3) Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, közjegyzői kinevezésének érvénytelenségét állapították meg vagy a közjegyzőt áthelyezték, a közjegyző utódja, a tartós helyettes vagy a területi kamara által kijelölt közjegyző köteles átvenni, kezelni és megőrizni azokat a közjegyzői iratokat, amelyek nem kerülhetnek a Levéltárba.

III. FEJEZET

ARCHIVÁLÁS

30. Az archiválás célja

44. § (1) Az archiválás célja a maradandó értékű közjegyzői okiratok és határozatok hosszú távú biztonságos és az olvashatóságát, valamint a közokirati bizonyítóerő fennmaradását biztosító, elektronikus adathordozón történő megőrzése.

(2) Az e rendelet szerint archiválandó iratok archiválásáról az a közjegyző köteles gondoskodni, aki, illetve akinek az alkalmazottja az iratot készítette, valamint akinek az eljárása során az irat keletkezett.

(3) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közjegyző archiválási kötelezettségének elmulasztását jelezze annak, aki az archiválási kötelezettség teljesítéséért és ellenőrzésért felel. Az archiválási kötelezettség elmulasztása esetén a területi kamara a Kjtv. 69/A. §-a szerinti vizsgálatot rendel el.

(4) Ha a közjegyző az archiválási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a területi kamara elnöksége a területi kamara költségére másik közjegyzőt jelölhet ki a közjegyzői okiratok, illetve határozatok archiválására. A területi kamara erre kijelölt tagja a mulasztás észlelésétől számított 30 munkanapon belül köteles az archiválási feladatokat elvégezni. A területi kamara a meg nem térülő költségeit a mulasztó közjegyzővel szemben vagy hagyatéki hitelezőként érvényesítheti.

31. Az archiválandó iratok

45. § (1) A Kjtv. 166/A. § (1) bekezdése alapján archiválni kell

a) a papíralapú és elektronikus közjegyzői ügyleti okiratot, valamint az azzal összefüggő egyéb jognyilatkozatot (pl. bejegyzési engedély) tartalmazó közjegyzői okiratot,

b)[23] a papíralapú és elektronikus jegyzőkönyvi ténytanúsítványt, a Kjtv. 158-161/B. §-a, valamint 163. §-a szerint felvett jegyzőkönyvet (a III. és IV. fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: közjegyzői okirat),

c) az a)-b) pont szerinti közjegyzői okirat elkészítésére irányuló kérelmet a közjegyzői okirattal együtt,

d)[24] a hagyatéki eljárásban hozott jogerős,

da) ideiglenes hatályú hagyatékátadó, illetve részhagyatékátadó végzést a teljes hatályúvá válást vagy az eljárás befejezését megállapító végzéssel együtt,

db) teljes hatályú hagyatékátadó, illetve részhagyatékátadó végzést,

dc) egyezséget jóváhagyó végzést tartalmazó iratot, illetve ha ez az irat az egyezséget nem tartalmazza, az egyezség szövegét tartalmazó iratot is, valamint - ha ilyen határozat hozatalára sor került - a da)-db) alpont szerinti határozattal együtt,

dd) öröklési bizonyítványt,

de) a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában hozott külön végzést - ha az eljárásban ilyen határozat hozatalára sor került - a da)-db) alpont szerinti határozattal együtt,

df) a da)-de) alpont szerinti végzésekkel szembeni jogorvoslati eljárást befejező határozatot,

e) az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárásban hozott jogerős,

ea) változásbejegyzésről hozott végzést,

eb) törlő végzést,

f) a közjegyző előtti egyezségi eljárásban hozott jogerős egyezséget jóváhagyó végzést az egyezséggel együtt,

g) az a)-f) pont szerinti közjegyzői okiratokkal és határozatokkal érintett eljárásokban keletkezett költségjegyzéket a közjegyzői okiratokkal, illetve határozatokkal együtt.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti határozatok archiválását a MOKK az e célra rendszeresített informatikai alkalmazás segítésével végzi.

(3)[25] Ha az archivált közjegyzői okirat végzéssel kijavításra, továbbá ha az archivált határozat végzéssel kijavításra vagy kiegészítésre kerül, a kijavító, illetve a kiegészítő végzést, valamint a kijavítással egységes szerkezetbe foglalt elektronikus hiteles kiadmányt is archiválni kell.

(4) Nem kell archiválni a záradéki tanúsítványt és a záradéki tanúsítvánnyal ellátott okiratot.

(5)[26] Az archiválási kötelezettség alá nem tartozó, nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján kiállított végrehajtási lap és végrehajtási záradék, valamint a fizetési meghagyásos eljárás során hozott határozatok kivételével -, a záradéki tanúsítványt, illetve a záradéki tanúsítvánnyal ellátott okiratot a közjegyző a fél kérelmére archiválhatja. Ebben az esetben a költségjegyzéket is archiválni kell.

32. Az archiválás módja

46. § (1) Az archiválás során a MOKK elektronikus levéltárában kell elhelyezni

a) a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes által készített

aa) a papíralapú közjegyzői okiratról kiállított, hivatali elektronikus aláírásával hitelesített digitalizált másolatot,

ab) elektronikus közjegyzői okiratot,

b) az ügyintéző által

ba) a nemperes eljárásban hozott, archiválási kötelezettség alá eső papíralapú határozatról készített, hivatali elektronikus aláírásával hitelesített digitalizált másolatot,

bb) nemperes eljárásban hozott, archiválási kötelezettség alá eső elektronikus határozatot.

(2) A külön-külön közjegyzői okiratba foglalt jogügyleteket, jognyilatkozatokat külön, közjegyzői okiratonként kell archiválni, a közjegyzői ügyleti okiratba foglalt jogügylet joghatásának kiváltásához szükséges egyéb nyilatkozat (ide nem értve a jogügyletet biztosító mellékkötelezettséget) kivételével.

(3)[27] A közjegyzői okiratot annak keltétől, a nemperes ügyben hozott archiválási kötelezettség alá tartozó határozatot jogerőre emelkedésétől számított 15 munkanapon belül kell archiválni.

33. Elektronikus levéltár

47. § (1) Az elektronikus levéltárban történik az archivált közjegyzői iratok biztonságos megőrzése.

(2) A közjegyzőnek kérelemre biztosítania kell, hogy az elektronikus levéltárban elhelyezett iratokat az arra jogosultak megismerhessék és arról hiteles kiadmányt, másolatot kaphassanak.

(3) A MOKK az elektronikus levéltár informatikai rendszerének (a továbbiakban: informatikai rendszer) üzemeltetésére az E-ügyintézési tv. szerinti minősített archiválási szolgáltatót (a továbbiakban: üzemeltető) bízhat meg.

34. Elektronikus iratok megőrzése

48. § (1) Az elektronikus levéltárban tárolt közjegyzői iratokat oly módon kell megőrizni, amely folyamatosan biztosítja a jogosultak számára a hozzáférést és az elektronikus iratok értelmezhetőségét (olvashatóságát).

(2) Az elektronikus dokumentumokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés és megsemmisítés ellen.

(3) Az üzemeltető köteles biztosítani az olvashatósághoz szükséges szoftver- és hardverkörnyezetet.

(4) A nem selejtezhető adatok megőrzését az adathordozó állapota és az elektronikus adattárolási technológia változása által indokolt időközönként átmásolás útján kell biztosítani.

35. Személyi és tárgyi feltételek

49. § (1) Az üzemeltetőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amelynek ki kell terjednie az elektronikus levéltárban tárolt okiratok sérülésével és megsemmisülésével okozott károkra, illetve megsértett személyiségi jogokért fizetendő sérelemdíjra is.

(2) A felelősségbiztosítási szerződésnek egy biztosítási esemény vonatkozásában káreseményenként, illetve személyiségi jogsértésenként legalább százmillió forint összeghatárig kell fedezetet biztosítania az összes károsultnak okozott kárra, illetve személyiségi jogsértésre. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény, illetve személyiségi jogsértés egy biztosítási eseménynek minősül.

(3) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénye meghaladja a károkra, illetve személyiségi jogsértésekre biztosítási eseményenként a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott összeget, akkor a kártérítést, illetve a sérelemdíjat az összes kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénynek a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott összeghez viszonyított arányában kell megfizetni.

(4) A MOKK a felelősségbiztosítás meglétét bármikor ellenőrizheti.

(5) Az üzemeltető teljes felelősséggel tartozik azért, hogy a megbízás megszűntével az általa kezelt adatbázis és az arról készített valamennyi biztonsági mentés sérülésmentesen az új üzemeltető által olvasható formátumban kerüljön átadásra.

50. § (1) E fejezet alkalmazásában bizalmi munkakört tölt be

a) az üzemeltetés biztonságáért általánosan felelős személy,

b) az informatikai rendszer telepítését, konfigurálását, karbantartását végző személy,

c) az informatikai rendszer folyamatos üzemeltetését, adatok mentését és helyreállítását végző személy,

d) a naplózott és archivált adatállományt kezelő személy.

(2) Az üzemeltetőnél bizalmi munkakört csak a szükséges szakértelemmel (szakmai gyakorlat, szakirányú végzettség vagy szakképesítés) rendelkező, büntetlen előéletű, az üzemeltetővel munkaviszonyban álló személyek vagy a vezető tisztségviselő tölthetnek be.

51. § (1) Azokat a helyiségeket, amelyekben az üzemeltető e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges informatikai eszközöket helyeztek el, a jogosulatlan hozzáféréstől fizikailag is védeni kell, kizárva a jogosulatlan személyek bejutását.

(2) A belépésre jogosultak belépésének időpontját, tartózkodásának célját, időtartamát és kilépésük időpontját naplóban kell rögzíteni.

(3) Az üzemeltetőnek az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához használt informatikai eszközöket az egyéb tevékenységeihez használt eszközöktől és termékektől elkülönítetten kell kezelnie és működtetnie.

(4) Az üzemeltetőnek az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához használt valamennyi informatikai eszközét a külön jogszabályban meghatározott tanúsítványok és az üzemeltetési szabályzatban meghatározott kockázatelemzések alapján biztonsági osztályokba kell sorolnia; a kockázatelemzések alapján védelmi intézkedéseket kell tennie és ezekről nyilvántartást kell vezetnie.

(5) A hozzáférési jogosultság megadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos minden tevékenységet legalább két, bizalmi munkakört betöltő személy részvételével, más személyek jelenlétét kizárva kell végezni.

(6) Az üzemeltető az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához használt informatikai eszközöket más célra nem használhatja fel.

52. § (1) Az üzemeltetőnek biztosítania kell az elektronikus levéltár megbízható üzemeltetését, a MOKK-nak pedig folyamatosan ellenőriznie kell az üzemeltetésre vonatkozó szabályok betartását. Ennek érdekében az üzemeltető évente legalább egy alkalommal beszámol a MOKK-nak az üzemeltetésről, különösen annak biztonságával kapcsolatban.

(2) Az üzemeltetőnek üzemmenet folytonossági tervet kell kidolgoznia, amely a rendkívüli üzemeltetési helyzetek esetén is biztosítja a megbízható üzemmenetet, annak mielőbbi helyreállítását.

(3) Az üzemeltető köteles haladéktalanul értesíteni a MOKK-ot a rendkívüli üzemeltetési helyzet bekövetkezéséről, annak hatásáról, várható időtartamáról, a rendkívüli üzemeltetési helyzet elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedésekről, valamint a rendkívüli üzemeltetési helyzet megszűnéséről. A MOKK köteles a rendkívüli üzemeltetési helyzetről és annak hatásáról közvetlenül értesíteni a szolgáltatást igénybe vevő mindazon személyeket, akiket a rendkívüli üzemeltetési helyzet érint.

(4) Az üzemmenet folytonossága és az adatvesztés elkerülése érdekében az üzemeltetőnek rendszeresen mentéseket kell végeznie, és biztosítania kell, hogy szükség esetén az informatikai rendszer egészét helyre tudja állítani. A mentéseket védeni kell a módosítások ellen, illetve a jogosulatlan személyeknek a mentett adatállományhoz való hozzáférése ellen.

36. Naplózás

53. § (1) Az informatikai rendszerrel és a fizikai környezeti biztonsági rendszerrel összefüggő egyes tevékenységek végzése során naplózni kell, hogy mely személyek végezték az adott tevékenységet.

(2) Az üzemeltetőnek a szolgáltatás nyújtásával vagy az informatikai rendszerrel kapcsolatos eseményeket naplóznia kell. A naplózott adatállománynak a szolgáltatás nyújtásának teljes folyamatát át kell fognia és a megbízhatóság megítélhetőségéhez szükséges mértékben lehetővé kell tennie az esemény rekonstruálását.

(3) A naplózott adatállománynak másodperc pontossággal tartalmaznia kell a naplózott esemény bekövetkeztének időpontját, az esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat és az esemény kiváltásában közreműködő ügyintézők nevét.

(4) A naplózott adatállományt védeni kell a módosítástól, és biztosítani kell azt, hogy a napló tartalmához csak arra feljogosított személyek férhessenek hozzá.

(5) A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, új bejegyzés hozzáadása és a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása. A naplóról rendszeresen mentést kell készíteni. A napló adatait 150 év után törölni kell.

IV. FEJEZET

SELEJTEZÉS

37. A selejtezés célja

54. § (1) A selejtezés célja a MOKK-nál, a területi kamaránál, illetve a közjegyzőnél keletkezett papíralapú iratok által elfoglalt hely és a KÜR-ben rögzített adatok által elfoglalt tárhely felszabadítása az őrzési idejük lejártát követően.

(2) A MOKK, a területi kamara és a közjegyzők irattári tervét (a továbbiakban: Irattári Terv) a 4. melléklet állapítja meg.

(3)[28] A MOKK, a területi kamara és a közjegyző köteles gondoskodni az iratoknak az Irattári Tervben foglalt őrzési idő letelte után a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény, valamint a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló rendelet rendelkezései szerint történő selejtezéséről. Ha a papíralapú iratanyagot az ügyintéző rendezetten, elektronikus úton elkészített jegyzékkel átadta a Levéltárnak, a közjegyző akadályoztatása vagy kérelme alapján a selejtezést a Levéltár végzi el.

(4) Selejtezni csak lezárt év dokumentumait lehet.

38. Az Irattári Terv

55. § (1) Az Irattári Terv főcsoportok és ügycsoportok szerinti bontásban meghatározza

a) az egyes dokumentumok tekintetében az irattári tételszámot,

b) azt, hogy a selejtezhető irattári tételek iratait kinek és meddig kell megőrizni, selejtezni,

c) azt, hogy a nem selejtezhető irattári tételek a Levéltár őrzésébe kerülnek,

d) a selejtezhető irattári tételek selejtezési idejét.

(2) Az Irattári Terv általános és különös részből áll. Az általános rész a területi kamara és a MOKK irataira, a különös rész pedig a közjegyző által intézett ügyek irataira vonatkozik.

(3) A selejtezési idő a MOKK, a területi kamara és a közjegyző által selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok megőrzésének időtartamát határozza meg években kifejezve.

(4)[29] Az irattári tételszám az IT betűkből, kötőjelből és az őrzési időre utaló két számjegyből áll. Az egyes tételszámok jelentése a következő:

a) IT-00 jelöli a nem selejtezhető iratokat,

b) IT-02 jelöli a 2 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

c) IT-05 jelöli az 5 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

d) IT-08 jelöli a 8 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

e) IT-10 jelöli a 10 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

f) IT-15 jelöli a 15 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

g) IT-20 jelöli a 20 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

h) IT-25 jelöli a 25 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

i) IT-30 jelöli a 30 év őrzési idő után selejtezhető iratokat,

j) IT-50 jelöli az 50 év őrzési idő után selejtezhető iratokat.

(5) Az irattári tételszámot fel kell tüntetni a KÜR-ben, papíralapú iratanyag esetén pedig az iratborítón is.

(6) Azt, hogy az adott ügycsoportba tartozó iratok selejtezhetők-e vagy sem, a "nem selejtezhető" ("NS"), illetve "selejtezhető" ("S") megjelölés jelöli.

(7) Az Irattári Tervben nem selejtezhető iratok esetében a selejtezési idő rovat nem tartalmaz adatot, selejtezhető irat esetében a selejtezés években meghatározott idejét tartalmazza.

(8) Az iratok őrzési ideje

a) az elektronikus levéltárban elhelyezett elektronikus hiteles kiadmány papíralapú eredetije esetén - a b) pont kivételével - az archiválás időpontjától,

b) közjegyzői okirat (ügyleti okirat és jegyzőkönyvi ténytanúsítvány) esetén

ba) a közjegyzői okirat keltétől,

bb) a közjegyzői okirat kijavítása esetén az erről hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

bc) ha a közjegyzői okirat joghatásának kiváltásához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, a bejegyzés, illetve a bejegyzési kérelem visszautasítása, elutasítása vagy megtagadása időpontjától,

bd) ha a közjegyzői okirat hiteles kiadmánya kiadásának lehetőségét a felek feltétel vagy időpont bekövetkezéséhez kötötték, a feltétel vagy időpont bekövetkeztétől,

c) a határozott idejű okirat-, illetve információhordozó-megőrzés (Kjtv. 158. §) esetén az okirat, illetve információhordozó visszaadásától vagy a határozott idő leteltétől, bizalmi őrzés esetén a pénz, értéktárgy, illetve értékpapír átadásától vagy visszaadásától,

d) teljesítési letéti eljárás (Kjnp. 36/L. §) esetén a záradékolt kérelem keltétől, illetve az őrzés megszüntetésének időpontjától,

e) a Hbnytv. 4. § (4) bekezdése szerinti azonossági nyilatkozat papíralapú másolatának őrzése esetén az azonossági nyilatkozat záradéki tanúsítványának keltétől, a bejegyzésre, módosításra, törlésre irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyző általi rögzítése esetén a záradéki tanúsítvány keltétől,

f) az a)-e) pontban nem említett nemperes eljárásokban hozott, az eljárást befejező érdemi határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

g) az a)-e) pontban nem említett nemperes eljárásokban hozott, jogorvoslattal nem megtámadható határozat és egyéb irat esetén az ügyben tett utolsó érdemi intézkedés időpontjától,

h) a KÜR-ben rögzített irat papíralapú eredetije esetén az érkezésének időpontjától,

i) a 16. § (3) bekezdése alapján nem szkennelendő irat esetén az eljárást befejező érdemi határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

j) a MOKK és a területi kamara irata esetén az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésének, az utolsó érdemi intézkedés megtételének időpontjától

k)[30] a fizetési meghagyásos üggyel összefüggésben a MOKK-hoz érkezett tértivevény esetén az iratanyag irattárba helyezésének időpontjától

kezdődik.

(9) Ha az ügy iratai között eltérő irattári tételszámú iratok szerepelnek, a selejtezés idejét a leghosszabb őrzési idejű irat alapján kell megállapítani.

(10) A közjegyzői okirat, illetve a közjegyzői ügyben hozott határozat őrzési ideje irányadó a közjegyzői ügyben előterjesztett kérelemre, továbbá az okirat kijavítása, illetve a határozat kijavítása, valamint kiegészítése tárgyában hozott végzésre is.

56. § (1) A közjegyzői ügyek iratai közül nem selejtezhető különösen:

a)[31] a végintézkedést tartalmazó okirat,

b)[32] a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet esetén a letétbevételről szóló jegyzőkönyv, ha a letét nem került visszaadásra,

c)[33]

d) a tulajdonjog átruházását tartalmazó vagy nem átruházással létrejött tulajdonjog elismerésére vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,

e) családjogi, élettársi viszonyokra, családi jogállásra vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,

f) szerzői jogi, mintaoltalmi és iparjogvédelmi ügyre vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,

g)[34] az okirat-, illetve információhordozó-megőrzési ügyben felvett jegyzőkönyv, ha az okirat vagy az információhordozó nem került visszaadásra vagy kiadásra,

h)[35] az egyéb irat, amely jogszabály rendelkezése vagy a területi kamara, illetve a MOKK döntése alapján maradandó értékű, továbbá

i)[36] az a), b) és d)-g) pont szerinti közjegyzői okirathoz, illetve jegyzőkönyvhöz fűzött kérelem és költségjegyzék.

(2) A MOKK és a területi kamara, illetve a közjegyző által nem selejtezhető iratok körét az Irattári Terv tartalmazza.

(3) A MOKK és a területi kamara vagy a közjegyző egyes közjegyzői okiratokat vagy iratokat egyedileg is nem selejtezhetővé nyilváníthat, ha az gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, művelődési, vagy műszaki szempontból jelentős vagy egyedi, különleges adatot tartalmaz. A nem selejtezhetővé nyilvánított iraton, illetve a KÜR-ben ezt a tényt rögzíteni kell.

57. § (1) A MOKK, területi kamara és a közjegyző az iratok selejtezését az irattári tervben foglaltak szerint saját hatáskörében végzi.

(2) A Levéltárba csak olyan irat adható le, amelynek lejárt a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott őrzési ideje és még nem lehetett selejtezni.

(3) A közjegyzőnél 1992. január 1-jét követően keletkezett iratok selejtezését, ha azok Levéltárba vagy bírósági irattárba adásra nem kerültek - az Irattári Tervben foglaltak szerint - a közjegyző végzi.

(4) A közjegyzői okiratot a mellékletével együtt kell selejtezni.

(5) A közjegyző irattárában őrzött iratok selejtezéséről készült jegyzőkönyvet a közjegyző elektronikus formában megküldi a Levéltárnak.

(6) A MOKK, illetve a területi kamara által a Levéltár részére átadott iratok selejtezését az Irattári Tervben foglaltak szerint a Levéltár végzi.

(7) Ha a MOKK, a területi kamara, illetve a közjegyző tudomást szerez arról, hogy a selejtezéssel érintett irattal összefüggésben bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, az érintett iratot a selejtezésnél vissza kell tartani. Ezt a tényt a KÜR-be, illetve a MOKK vagy a területi kamara nyilvántartásába rögzíteni kell. Ha az iratot - a selejtezést megelőzően - a Levéltár küldte vissza a MOKK-nak, a területi kamarának, vagy közjegyzőnek, a visszatartásról haladéktalanul értesíteni kell a Levéltárat.

58. § (1) A KÜR-ben rögzített adatok közül

a) a nyilvántartás adatait nem lehet törölni,

b) a digitális aktában tárolt iratok a papíralapú megfelelőjükre megállapított őrzési idő leteltét követően törölhetők.

(2) Ha a digitális aktában olyan iratok vannak, amelyek papíralapú megfelelőinek eltérő az őrzési ideje, az iratok a leghosszabb őrzési idő leteltét követően törölhetők.

V. FEJEZET

AZ ÜGYVITEL KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

39. Közös rendelkezések

59. § Az e Fejezetben szabályozott nemperes eljárásokban az I-IV. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

40. Közokirat-szerkesztés

60. § A "Z" ügykategóriába tartozó ügyben az egyes iratok nem kapnak sorszámot.

60/A. §[37] A "K" ügykategóriába tartozó ügyben készült közjegyzői okirathoz hozzá kell fűzni

a) a közjegyzői okirat elkészítésére irányuló kérelmet, illetve az erről szóló jegyzőkönyvet,

b) a költségjegyzéket, ha az nem az eljárás során keletkezett közjegyzői okiratra lett rávezetve.

61. § (1) Minden jogügyletet - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - külön közjegyzői okiratba kell foglalni.

(2) A jogügyletet biztosító mellékkötelezettség a biztosított jogügylettel azonos közjegyzői okiratba is foglalható.

(3) Egy közjegyzői okiratba lehet foglalni azokat a jogügyleteket, ahol a jogügyletek tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely per esetén csak egységesen dönthető el, vagy a perben meghozandó döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, vagy az ügyletből eredő követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek.

(4) A (3) bekezdés akkor alkalmazható, ha legalább az egyik jogügyleti pozícióban azonos fél szerepel vagy azonos felek szerepelnek.

(5) Az azonos jogügyletet biztosító mellékkötelezettségeket akkor is egy közjegyzői okiratba lehet foglalni, ha a biztosított jogügyletet nem ebbe a közjegyzői okiratba foglalják.

(6) Külön ügyszám alatt kell nyilvántartásba venni

a) az alapügyletet tartalmazó közjegyzői okirat - illetve a jogügylet - módosítását tartalmazó közjegyzői okiratot;

b) a felmondás közléséről szóló jegyzőkönyvi ténytanúsítványokat, felmondott jogügyletenként önálló közjegyzői okiratba foglaltan.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók a jogügylet alapján tett kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatra (a továbbiakban: kötelezettségvállaló nyilatkozat), valamint az egyéb egyoldalú nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalására és jogi jelentőségű tény tanúsítására azzal, hogy jogügyleten azt az alapügyletet kell érteni, amelyhez az egyoldalú nyilatkozat vagy a ténytanúsítvány joghatása fűződik. Egy okiratba lehet foglalni a jogügylet és annak módosítása alapján tett kötelezettségvállaló nyilatkozatokat, ha a nyilatkozatok megtételére egyidejűleg kerül sor.

62. § (1)[38] A papíralapú közjegyzői okiratról papíralapú hiteles kiadmány és a Kjtv. 168. § (1) bekezdése szerinti papíralapú hiteles másolat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: hiteles kiadmány), valamint elektronikus hiteles kiadmány adható ki. Az elektronikus közjegyzői okiratról papíralapú és elektronikus hiteles kiadmány adható ki.

(2) Ha a közjegyzői okiratot

a) a közjegyző készítette, a hiteles kiadmányt a közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes is,

b) a közjegyzőhelyettes készítette, a hiteles kiadmányt a közjegyző vagy az alkalmazásában álló másik közjegyzőhelyettes is

elkészítheti.

(3) A hiteles kiadmány készítése előtt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes köteles meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiraton történt-e javítás, kiegészítés. Ha a közjegyzői okirat kijavítására, illetve kiegészítésére került sor, el kell készíteni a kijavítással, kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt.

(4)[39] A hiteles kiadmány kiadását, valamint azt, hogy kinek, mikor és hány példányban adták ki, a KÜR-ben a hiteles kiadmány alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszáma alatt fel kell jegyezni.

(5)[40] Ügyleti okirat esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a felek a közjegyzői okiratban meghatározhatják a törvényben meghatározotton túli azon személyi kört, akinek hiteles kiadmány kiadható.

(6)[41] A felek a hiteles kiadmány kiadásának lehetőségét feltétel vagy időpont bekövetkezéséhez köthetik, és meghatározhatják a feltétel vagy időpont bekövetkezése igazolásának módját, feltéve, hogy az nem köztudomású, vagy a közjegyzőnek, illetve a közjegyzőhelyettesnek nincs róla tudomása. A feltétel vagy időpont bekövetkezéséig a közjegyzői okirat nem adható le a Levéltárba. A feltétel vagy időpont kikötésének tényét és az időpontot fel kell tüntetni a KÜR-ben.

(7)[42]

62/A. §[43] (1) A papíralapú közjegyzői okiratról papíralapú hiteles kiadmányt a Kjtv. 148. §-a és 154. §-a szerint kell elkészíteni.

(2) A papíralapú okiratról készült elektronikus hiteles kiadmányt nem kell hitelesítési záradékkal ellátni, feltéve hogy a kiadmány megfelel a Kjtv. 137. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

(3) A Kjtv. 166/A. §-a szerint papíralapú közjegyző okiratról archiválás céljára készített elektronikus hiteles kiadmány az ügyfél vagy képviselője, illetve a segédszemély névaláírásának vagy kézjegyének, valamint a közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes hivatali aláírásának a képét tartalmazza.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével a papíralapú közjegyzői okiratról készített elektronikus hiteles kiadmány akként is elkészíthető, hogy az az ügyfél vagy képviselője, illetve a segédszemély névaláírásának vagy kézjegyének, valamint a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásának a képét nem tartalmazza, hanem csak az arra való utalást, hogy az eredeti közjegyzői okiraton a névaláírás, kézjegy, illetve a hivatali aláírás szerepel.

63. § (1) Az elektronikus közjegyzői okiratról készített papíralapú hiteles kiadmányt papíralapú hitelesítési záradékkal kell ellátni, amely tartalmazza a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes hivatali aláírását.

(2) Az elektronikus közjegyzői okiratról a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes által készített papíralapú hiteles kiadmány hitelesítési záradéka a következő adatokat tartalmazza:

a) az arra való utalást, hogy a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes által készített, ügyszámot tartalmazó eredeti elektronikus közjegyzői okirat - kivonatos hiteles kiadmány esetén annak meghatározott része - képével vagy tartalmával a kiadmány megegyezik;

b) ha a kiadmány az eredetinek csak egy része, akkor az erre való utalást ("kivonatos") és az eredeti közjegyzői okirat terjedelmét (lapszámban, oldalszámban vagy más alkalmas módon kifejezve);

c) a kiadmány hitelesítésének helyét, évét, hónapját és napját;

d) az eljárást lefolytató közjegyző vagy közjegyzőhelyettes családi és utónevét és e minőségének megjelölését; valamint

e) az elektronikus közjegyzői okiraton szereplő hivatali elektronikus aláírás érvényessége ellenőrzésének megtörténtét.

(3) Az elektronikus közjegyzői okiratról készített papíralapú vagy elektronikus hiteles kiadmány az ügyfél vagy képviselője, illetve a segédszemély Kjtv. 111. § (4) bekezdése szerinti elektronikus aláírását és esetleges időbélyegzőt, valamint a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírását [Kjtv. 21/A. § (1) bekezdés] és az időbélyegzőt nem tartalmazza, hanem csak az arra való utalást, hogy az eredeti közjegyzői okiraton az elektronikus aláírások és időbélyegzők, illetve hivatali elektronikus aláírás és időbélyegző szerepel.

(4) Elektronikus közjegyzői okiratról elektronikus hiteles kiadmány záradék nélkül, a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátva készíthető.

(5) Az elektronikus levéltárban elhelyezett

a) papíralapú közjegyzői okiratról készült elektronikus hiteles kiadmányról a közjegyzői okiratnak a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerinti Levéltárba helyezésétől,

b) elektronikus közjegyzői okiratról az elektronikus közjegyzői okiratot készítő közjegyzőnek - ha a közjegyzői okiratot közjegyzőhelyettes készítette, az őt alkalmazó közjegyzőnek - azon a székhelyen való működése befejezésétől, ahol az elektronikus közjegyzői okirat készült,

a Levéltár ad ki papíralapú vagy elektronikus hiteles másolatot a hiteles kiadmány kiadására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(6)[44]

(7)[45]

(8)[46]

63/A. §[47] Külföldi hagyatéki eljárás céljára a közjegyző - ha a közjegyzői okirat a Levéltár őrizetében van, a Levéltár - a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat hiteles kiadmányát - ha a közjegyzői okirat a Levéltár őrizetében van, a hiteles másolatát - küldi meg a megkereső külföldi bíróságnak, hatóságnak.

64. § (1) Ha a Kjtv. 137. §-a szerinti másolat-hitelesítési eljárás keretében a papíralapú okiratról az elektronikus másolatot a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes készíti, ennek során a másolatkészítő biztosítja az előtte felmutatott papíralapú okirat és az arról készített elektronikus hiteles másolat képi vagy tartalmi egyezőségét, és azt, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően az elektronikus másolaton tett - módosítás érzékelhető legyen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes

a) elkészíti az elektronikus másolatot,

b) megállapítja a papíralapú okirat és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi egyezőségét,

c) elektronikus hitelesítési záradékot készít,

d) az elektronikus másolatot és az elektronikus hitelesítési záradékot elektronikus tároló dokumentumban (elektronikus akta) helyezi el, valamint

e) az elektronikus tároló dokumentumot hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

(3) A hitelesítési záradékot elektronikus úton kell előállítani, az nem tartalmazhatja a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásának [Kjtv. 21/A. § (1) bekezdés] képét.

(4) A hiteles elektronikus másolatot nem kell archiválni.

(5) Ha a Kjtv. 137. §-a szerinti másolat-hitelesítési eljárás keretében az elektronikus okiratról a papíralapú másolatot a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes készíti, ennek során a másolatkészítő biztosítja a számára hozzáférhetővé tett elektronikus okirat és az arról készített papíralapú hiteles másolat képi vagy tartalmi egyezőségét.

(6) Elektronikus okiratról történő papíralapú hiteles másolat készítése során a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes

a) elkészíti a papíralapú másolatot,

b) megállapítja az elektronikus okirat és a papíralapú másolat képi vagy tartalmi egyezőségét,

c) papíralapú hitelesítési záradékot készít, melyet

ca) egy lapnál nem nagyobb terjedelmű papíralapú másolat esetén vagy a másolatra vezet rá, vagy a cb) alpontban meghatározott módon a másolathoz fűz,

cb) egy lapnál nagyobb terjedelmű papíralapú másolat esetén zsinórral a másolathoz fűz, és azt a közjegyző bélyegzőjével megerősíti,

d) a hitelesítési záradékot hivatali aláírásával [Kjtv. 21/A. § (1) bekezdés] látja el.

(7) A papíralapú másolaton az elektronikus okirat, illetve annak érintett része (kivonata) szöveges tartalmát minden esetben meg kell jeleníteni, képét pedig képi egyezőség tanúsítása esetén kell megjeleníteni.

(8) Ha az elektronikus okirat elektronikus aláírással van ellátva, nem végezhető el a hitelesítés, ha az aláírás ellenőrzésének eredménye "érvénytelen" vagy "nem állapítható meg".

(9) Az okirat okirati jellegét nem érinti, ha - papíralapú okirat esetén a hordozóanyag, elektronikus okirat esetén az adategyüttes vizuális érzékelés céljára megjelenített képe - a szövegen túl ábrát, képet vagy más hasonló dolgot tartalmaz.

64/A. §[48] Hiteles fordítás készítése vagy a fordítás helyességének tanúsítása esetén a fordítást az okirat hiteles kiadmányára - záradéki tanúsítvány esetén a záradékra -, hiteles kivonatára vagy hiteles másolatára kell írni, vagy ahhoz hozzá kell fűzni.

65. § (1) Az aláírás hitelesítésekor az ügyfél aláírását az aláíró lap tartalmazza, amelyen fel kell tüntetni legalább az ügyszámot, valamint az ügyfél családi és utónevét. Az aláírás-hitelesítési ügyben az okmányellenőrzés sikertelenségét vagy a hitelesítés más okból történő elmaradását a nyilvántartásban az ok megjelölésével kell feltüntetni.

(2) Az aláírás-hitelesítésnél az ügyfél által aláírt, kinyomtatott aláíró lapot az aláírást követően meg kell őrizni.

(3) Az aláíró lapokat ügyszám szerinti sorrendben a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell összefűzni.

(4) A közjegyző az összefűzött űrlapokat az utolsó bejegyzés alatt hivatali aláírásával [Kjtv. 21/A. § (1) bekezdés] ellátva lezárja.

(5)[49] A Kjtv. 146/B. §-a szerinti eljárással kapcsolatos ügyet ugyanazon fél aláírása hitelesítésekor és a képviseleti jogosultságának egyidejű tanúsítása esetén azonos ügyszámon kell nyilvántartásba venni. Ha a fél a képviseleti jogának tanúsítását egyidejűleg több képviselt vonatkozásában kéri, ezeket külön ügyszám alatt kell nyilvántartásba venni. E rendelkezés nem érinti a 20. § (5) bekezdésében foglaltakat.

66. § Váltóóvás tanúsítása esetén az óvatolásról kiállított záradéki tanúsítványt a "K" ügykategóriában az óvás felvételéről készített jegyzőkönyvi tanúsítvány ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

41. Okirat és információhordozó megőrzése

67. § (1) Papíralapú okirat megőrzése iránti eljárás esetén a 16. § (2) bekezdésének rendelkezéseit az őrzésre átvett okirat tekintetében nem kell alkalmazni.

(2) Információhordozó megőrzése esetén annak tartalmát nem kell a KÜR-ben rögzíteni.

(3) Kezdőiratnak minősül az okirat, illetve információhordozó visszaadásáról készített jegyzőkönyv.

67/A. §[50] (1) Külföldi hagyatéki eljárás céljára a közjegyző a megkereső külföldi bíróságnak, hatóságnak az általa letétbe vett magánvégrendelet letétbe helyezéséről felvett jegyzőkönyv hiteles kiadmányát, valamint az általa letétbe vett magánvégrendeletnek a Kjtv. 137. §-a szerint hitelesített másolatát küldi meg.

(2) A közjegyző a magánvégrendeletet tartalmazó zárt borítékot - az (1) bekezdés szerinti cselekmények elvégzése végett - felbontja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti külföldi megkeresés teljesítését követően a közjegyző a magánvégrendelet letétbe helyezéséről felvett jegyzőkönyvhöz hozzáfűzi a külföldi bíróság, hatóság megkeresését, az arra adott választ, valamint az általa letétbe vett eredeti magánvégrendeletet.

(4) Ha a közjegyző által letétbe vett magánvégrendelet a Levéltár őrizetében van, a letétbe vett magánvégrendeletet és az annak letétbe helyezéséről felvett jegyzőkönyvet a Levéltár megküldi a letétbe vevő közjegyzővel azonos székhelyen működő közjegyzőnek, aki a továbbiakban az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el. A (3) bekezdés szerinti cselekmények elvégzését követően a közjegyző a magánvégrendelet letétbe helyezéséről felvett jegyzőkönyvet az ahhoz fűzött iratokkal együtt visszaküldi a Levéltárnak.

68. § Okirat elektronikus hiteles másolatának az elektronikus letéti tárban történő elhelyezése, az elhelyezés meghosszabbítása, törlése esetén a nyilvántartásnak a 22. § (1) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell a következő adatokat is:

a) az okirat megnevezését,

b) a letétbe helyezés, a meghosszabbítás vagy törlés időpontját és

c) a letétbe helyezés időtartamát.

42. Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése

69. § (1) Bizalmi őrzés esetén a közjegyző a bizalmi őrzésbe vett értékeket (pénzt, konvertibilis fizetőeszközt, érmét, ékszert, más értéktárgyat, értékpapírt) a saját, illetve a közjegyzői iroda vagyonától elkülönítetten köteles kezelni.

(2) A pénzt hitelintézetnél e célra elkülönített számlán (a továbbiakban: bizalmi őrzési számla) kell elhelyezni. Az értéktárgyat és értékpapírt a közjegyző a saját páncélszekrényében beazonosíthatóan vagy hitelintézettől bérelt széfben őrzi.

(3) A bizalmi őrzésbe helyezett pénzösszeg után kamat nem jár, a bizalmi őrzési számla vezetésének költsége a közjegyzőt terheli, a bizalmi őrzéssel érintett összeg tranzakciós költségeit a féllel szemben készkiadásként kell felszámítani.

(4) A bizalmi őrzésbe vett érték, értéktárgy, pénz és a bizalmi őrzési számla nem tartozik a közjegyzői iroda, illetve a közjegyző vagyonába.

(5) A közjegyző a szolgálata megszűnésének, a közjegyzői kinevezés érvénytelensége megállapításának vagy a közjegyző áthelyezésének időpontjától, illetve a tartós helyettes kirendelésének, valamint a közjegyző felfüggesztésének ideje alatt [Kjtv. 72. § (1) bekezdés e) pont, 104. §] a bizalmi őrzésben lévő tárgyakkal, értékekkel és a bizalmi őrzési számlával nem rendelkezhet, a rendelkezési jog és a számlakövetelés a székhelyre kirendelt tartós helyettest vagy kinevezett utód közjegyzőt illeti meg és őt terheli az őrzésből következő valamennyi kötelezettség.

70. § (1) A bizalmi őrzés tényét, az őrzés helyét és módját a KÜR-ben az adott ügynél fel kell tüntetni.

(2) A nyilvántartás a bizalmi őrzési ügyekre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza:

a) tételszám,

b) a tétel bevezetésének időpontja (év, hónap, nap),

c) ügyszám,

d) a bevételek, kiadások összege, egyenlege, készpénzállomány, bankszámla, értékpapír és értéktárgy szerinti bontásban,

e) a befizető neve, banki átutalás esetén számlaszáma, kifizetés esetén a jogosult neve, banki átutalás esetén számlaszáma,

f) megjegyzés.

(3) A nyilvántartásban a bevételeket és a kiadásokat a bejegyzésük sorrendjében, ügyenként elkülönítve kell rögzíteni.

(4) Ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes az ügyet elintézte, ezt a nyilvántartásban jelzi.

(5) A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból a közjegyző az ügyfél vagy a területi elnökség felhívására bizonylattal igazolni tudja, hogy a bizalmi őrzésre átvett értékek megvannak, őrzésük biztonságos és megfelel a jogszabályoknak.

(6) A nyilvántartás folyamatos sorszám szerint időrendben és elkülönítve tartalmazza a pénz, értékpapír vagy értéktárgy tekintetében a tárgyévi valamennyi bevételt és kiadást. A tételszámot a közjegyzői szolgálat megkezdésekor, majd azt követően minden naptári évben 1-gyel és az évszám megjelölésével kell kezdeni, és az év végéig folytatni kell.

(7) Az értéktárgy esetében az azonosítás szempontjából lényeges ismertető jegyeket is fel kell tüntetni a nyilvántartásban. Értékként a névértéket vagy a becsértéket kell megjelölni, ha egyik sem állapítható meg, az értékrovatba 0,- Ft-ot kell írni.

43. Végrehajtási eljárás

71. § (1) A végrehajtás elrendelése iránti kérelmet akkor kell külön-külön ügyszám alatt nyilvántartásba venni, ha a Vht. 18. § (2) bekezdése szerint több végrehajtási lapot, illetve végrehajtási záradékot kell kiállítani.

(2) A közjegyző a végrehajtás végrehajtási záradékkal való elrendelését követően a végrehajtás elrendelése iránti ügy iratai között őrzi a végrehajtási záradék alapjául szolgáló közjegyzői okiratnak a végrehajtási kérelemhez csatolt hiteles kiadmányát.

44. Európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, kivonat, igazolás kiállítása

72. § (1)[51] A Vht. 31/C. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint egyéb, európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, kivonat, igazolás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tanúsítvány) kiállítása iránti kérelmet kezdőiratként az "N" ügykategóriában kell nyilvántartásba venni.

(2) Ha a tanúsítvány alapjául fekvő határozat, egyezség, közjegyzői okirat a Levéltár őrizetében van, a határozatról, egyezségről, illetve közjegyzői okiratról a Levéltár állít ki hiteles másolatot és küldi meg azt az eljáró közjegyzőnek vagy közjegyzőhelyettesnek, a kiállított tanúsítványból pedig egy eredeti példányt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes megküld a Levéltárnak.

45. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése

73. § (1) Ha a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a Kjnp. 36/G. § (1) bekezdése szerinti tanúsítványt az élettársi nyilatkozatnak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzésével egyidejűleg állítja ki, a tanúsítványt az "N" ügykategóriában az élettársi nyilatkozat bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

(2) Ha a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a Kjnp. 36/G. § (1) bekezdése szerinti tanúsítványt nem az élettársi nyilatkozatnak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzésével egyidejűleg állítja ki, a tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és a tanúsítványt a "Z" ügykategóriában - a 60. §-t alkalmazva - kell nyilvántartásba venni.

46. Házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése

74. § (1) A Kjnp. 36/J. § (4) bekezdése szerinti tanúsítványt az "N" ügykategóriában a vagyonjogi szerződés bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

(2) A Kjnp. 36/K. § (4) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és a tanúsítványt a "Z" ügykategóriában - a 60. §-t alkalmazva - kell nyilvántartásba venni.

(3) A Kjnp. 36/J. § (1) bekezdése szerinti bejegyzés esetén a nyilvántartásban fel kell tüntetni a vagyonjogi szerződést tartalmazó közjegyzői okirat ügyszámát is.

47. Közjegyzői letéti eljárás

75. § (1) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tárgyletéti ügyek listázva lekérdezhetők legyenek.

(2) Ha a tárgyletétet a közjegyző őrzi, azt saját páncélszekrényében vagy tűzbiztos lemezszekrényében helyezi el. A tárgyletét őrzésének helyét és módját a KÜR-ben fel kell tüntetni.

(3)[52] Ha a tárgyletétet a közjegyző őrzi, az ügyfél vagy a MOKK felhívására köteles igazolni, hogy a teljesítési letétbe vett tárgy megvan, őrzése biztonságos, megfelel a jogszabályoknak és a MOKK szabályzatának.

(4) A közjegyzőnél lévő tárgyletét nem tartozik a közjegyzői iroda, illetve a közjegyző vagyonába.

(5) A közjegyző a szolgálata megszűnésének, a közjegyzői kinevezés érvénytelensége megállapításának vagy a közjegyző áthelyezésének időpontjától, illetve a tartós helyettes kirendelésének, valamint a közjegyző felfüggesztésének ideje alatt [Kjtv. 72. § (1) bekezdés e) pont, 104. §] a teljesítési letétben lévő tárgyletétekkel nem rendelkezhet, a rendelkezési jog a székhelyre kirendelt tartós helyettest vagy kinevezett utód közjegyzőt illeti meg és őt terheli az őrzésből következő valamennyi kötelezettség.

48. Fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése

76. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárásban és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti eljárásban (a továbbiakban együtt: fizetési meghagyásos ügy) az ügyvitel elektronikusan, a MOKK rendszere használatával történik.

(2) A KÜR - ha a jelen alcímben foglalt rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a fizetési meghagyásos eljárásban nem használható. A 3. § (2) bekezdésében, a 26. § (5) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében, valamint a 36. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása során KÜR alatt a MOKK rendszerét kell érteni.

(3) A 12. §, a 16. §, a 19-24. §, a 32. § (2) bekezdés és a III. Fejezet rendelkezései a fizetési meghagyásos ügyekben - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - nem alkalmazhatók.

(4) A MOKK a fizetési meghagyásos ügyek nyilvántartását (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) a MOKK rendszere alkalmazásával működteti.

(5) A nyilvántartásba az ügyeket az ügyintéző, elektronikus beadványok esetén pedig a MOKK rögzíti.

(6) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy

a) alkalmas legyen a fél neve és az ügyszám szerinti keresésre,

b) ne tegye lehetővé a küldemény bevitelét, ha az sérült vagy kockázatot hordoz a MOKK rendszere számára,

c) abban a bevitel ideje legalább óra, perc, másodperc pontossággal kerüljön megjelölésre,

d) a befejezett ügyeknél egyértelműen meghatározható legyen a befejezés módja,

e) alkalmas legyen a benne kezelt iratokhoz tartozó feljegyzések, irodai utasítások feltüntetésére.

77. § (1) Az elektronikus küldeményt a MOKK rendszere alkalmazásával a MOKK veszi át.

(2) Az ügyintéző a MOKK rendszerében a küldemény adatainak megtekintésével veszi át a küldeményt.

(3) A közjegyző köteles gondoskodni a küldemények érkezésének ellenőrzéséről olyan időközönként, hogy az ügyintézési határidők betarthatóak legyenek.

(4) Ha a fél az elektronikus beadványában jelzi, hogy ahhoz mellékletet postai úton küldi meg, a kezdőirat tárgyában való döntés ügyintézési határidejének számításakor a postai úton megküldött melléklet beérkezéséig eltelt idő nem vehető figyelembe.

(5) A fizetési meghagyásos ügyben keletkezett elektronikus iratanyag nem kerül átadásra a Levéltár részére.

78. § (1) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt az ügyintéző rögzíti a MOKK rendszerében. A közjegyző elektronikus levelezési címére küldött küldeményt nem kell rögzíteni a MOKK rendszerében.

(2) A papíralapú beadvány beérkezési idejének azt a napot kell tekinteni, amikor az a közjegyzőhöz megérkezett, szóbeli beadvány esetén pedig azt a napot, amikor azt a közjegyzőnél előterjesztették.

(2a)[53] Ha a fél a beadványát az eljáró közjegyző helyett tévesen a MOKK részére küldi meg, a MOKK a beadványt - ha az eljáró közjegyző abból beazonosítható - haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az eljáró közjegyző részére. A beazonosíthatatlan beadványt a MOKK - ezzel a megjelöléssel - visszaküldi a feladónak.

(3) Az ügyintéző a papíralapú küldeményt - a 16. § (3) bekezdésében foglalt kivételre tekintettel - szkennelés útján rögzíti a MOKK rendszerében.

(4) A MOKK rendszerében rögzített beadvány esetén ki kell tűnnie annak, hogy az elektronikus úton vagy egyéb módon érkezett a közjegyzőhöz. Ha kezdőiratot terjesztenek elő szóban, erre a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt a kezdőirat rögzítésekor - ha a kezdőiratra űrlapot rendszeresítettek, az űrlap erre alkalmas részében - utal.

(5) A beadvány benyújtásával egyidejűleg csatolt, a MOKK számlájára történő készpénzbefizetést igazoló eredeti feladóvevényt vagy más iratot a közjegyző érkeztető bélyegzőjének, papíralapú beadvánnyal egyidejűleg benyújtott feladóvevény esetén a körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni és a feladóvevény vagy más irat azonosító számát rögzíteni kell a MOKK rendszerében.

(6) A fizetési meghagyásos ügyben a közjegyzőnél keletkezett papíralapú iratokat az ügy befejezésétől számított két év elteltével a Levéltárban kell elhelyezni. Az átadásra kerülő iratokat rendezetten, segédletekkel együtt, elektronikus úton elkészített jegyzékkel, valamint az azt tartalmazó adathordozóval kell átadni a Levéltárnak.

79. § (1) A fizetési meghagyásos ügy száma a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve "Ü" jelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti, évente 30.001-gyel - a fizetési meghagyás végrehajtása, illetve biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügy 70.001-gyel - kezdődően számozott számával, az érkezés évszámával, valamint sorszámmal.

(2) Az ügyszám kiosztása a MOKK rendszere útján évenként és közjegyzőnként külön, automatizáltan történik, elektronikus úton érkezett beadvány esetén a beadványnak a MOKK rendszerében való rögzítésekor (elektronikus kezdőirat esetén annak a MOKK rendszere általi kiszignálásakor), egyéb esetekben az ügyintézői adatbevitel rögzítésekor.

(3) Fizetési meghagyásos eljárásban kezdőiratnak minősül különösen:

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem,

b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem az eljáró közjegyzőnél, ha kizárás miatt vagy az Fmhtv. 9. § (3) bekezdése alapján a MOKK elnöke az eljárásra más közjegyzőt jelöl ki,

c) a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelem,

d) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, és

e) a jogosult és a végrehajtást kérő személyes díjfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelme (a továbbiakban: díjfeljegyzési kérelem).

(4) Nem minősül kezdőiratnak

a) az a fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtási vagy biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, melyet a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes az Fmhtv. 9. § (3) bekezdése alapján kijelölés végett a MOKK elnökének megküldött;

b) a végrehajtás és a biztosítási intézkedés elrendelését követően elvégzendő egyéb, a Vht. szerinti eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó kérelem, irat;

c) a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat folytán az eljárás befejeződött.

(5) A 21. § (1)-(2) és (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a fizetési meghagyásos ügyek intézése során is azzal, hogy az iratoknak a MOKK rendszere ad sorszámot.

80. § (1) A fizetési meghagyásos ügyben keletkezett papíralapú iratanyagot a közjegyzőnek iratborítóban kell tárolnia, amelyre a 24. § (1), (3)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az iratok felterjesztésére a 39. § megfelelően alkalmazandó. A fellebbezéshez a MOKK rendszeresít felterjesztő lapot.

(3) A fizetési meghagyásos ügyeket nem lehet egyesíteni, ha pedig csatolásra lenne szükség, azt az ügyintéző az adott iratnak a megfelelő ügynél történő rögzítésével végzi el.

81. § (1) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt az általa hozott határozatokat a MOKK rendszerének alkalmazásával állítja elő. A 10. § (1) bekezdésében foglaltakat a MOKK rendszere tünteti fel az iratokon azzal, hogy azokon a közjegyző telefonszámát és hivatali tárhelyének elérhetőségét nem kell feltüntetni.

(2) Az iratok kézbesítése az Fmhtv. 16-16/A. §-ai alapján történik, fogvatartott részére történő kézbesítés esetén azonban a 38. § (5) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) A MOKK - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett tértivevényeket egyedi azonosító számmal ellátva rögzíti a MOKK rendszerében. A tértivevényeket a rögzítéstől számított 30 napon belül a Levéltárban kell elhelyezni, amely azokat soron kívül fogadja.

(4) Ha a MOKK rendszerén keresztül történő kézbesítés üzemzavar vagy külföldi kézbesítés miatt nem lehetséges, a kézbesítésre a 38. § (1)-(4) bekezdése szerint kerül sor.

82. § (1) A díjfeljegyzési kérelem iratainak önálló iratanyagot kell készíteni. A díjfeljegyzési kérelem jogerős elbírálásáig a fizetési meghagyás kibocsátása iránti, a végrehajtási, illetve biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem a díjfeljegyzési kérelem iratborítójában marad.

(2) A díjfeljegyzési kérelem részben vagy egészben történő visszautasítása, illetve elutasítása esetén, ha a fél az eljárási díjat vagy annak meghatározott részét 15 napon belül nem fizette meg, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti, a végrehajtási, illetve biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet a díjfeljegyzési kérelem iratai között kell őrizni.

(3) A díjfeljegyzéses ügyet a MOKK rendszerében önálló ügyként kell rögzíteni, amely a fizetési meghagyásos ügyre vonatkozó szabályok szerint kap ügyszámot.

(4) Személyes díjfeljegyzési jog engedélyezése esetén a fizetési meghagyás kibocsátása iránti, a végrehajtási, illetve a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem MOKK rendszerében történő rögzítésével egyidejűleg rögzíteni kell az engedélyező határozat ügyszámát és a kedvezmény mértékét.

83. § (1) A MOKK rendszerében tárolt iratokba elektronikus úton a jogosult és képviselője tekinthet be.

(2) Az ügyintéző az iratbetekintésre jogosult részére személyes megjelenése esetén - a MOKK rendszerének szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon - a közjegyző hivatali helyiségében biztosítja a MOKK rendszerében rögzített iratok adattartalmának, valamint az elektronikus iratok adatainak megismerésének lehetőségét.

84. § (1) A kizárási okra vonatkozó bejelentést a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt haladéktalanul, a MOKK rendszerén keresztül felterjeszti a MOKK elnökéhez. A közjegyzőnél maradt eredeti, papíralapú, kizárásra irányuló beadványt utóiratként kell kezelni, a többi esetleges papíralapú, eredeti iratot a közjegyző postai úton küldi meg a MOKK-nak.

(2) A fizetési meghagyásos ügyben a MOKK elnökéhez felterjesztett, kizárásra vonatkozó ügy iratait, továbbá az Fmhtv. 9. § (3) és (4) bekezdése szerinti kérelmeket a MOKK külön ügycsoportként kezeli és tartja nyilván.

(3) Ha az Fmhtv. 9. § (3) bekezdés alkalmazásának van helye, a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes hetente egy alkalommal, az érkezés időpontjának feltüntetése mellett a hozzá érkezett kérelmeket megküldi a MOKK részére, amely a MOKK elnökének (elnökhelyettesének) a kijelölés tárgyában hozott határozatával egyidejűleg küldi meg a kijelölt közjegyzőnek az érintett ügyek iratait.

49. Európai fizetési meghagyásos eljárás

85. § Az európai fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett díjfeljegyzés engedélyezése iránti kérelmet az európai fizetési meghagyásos ügy ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

50. Hagyatéki eljárás

86. § (1) A hagyatéki eljárás során az egyesítendő ügyeket az egyesítést megelőzően örökhagyónként külön-külön új ügyszámmal kell nyilvántartásba venni.

(2) Ha a jegyző a Hetv. 27. § (1) bekezdése szerint értesíti a közjegyzőt, az ügyintéző az értesítést az "E" ügykategóriában veszi nyilvántartásba, és az ügyet a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes befejezetté nyilvánítja.

(3) A póthagyatéki ügyet és a megismételt hagyatéki eljárást új ügyszámon kell nyilvántartásba venni.

(4) Kezdőiratnak minősül az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem, valamint - ha azt a hagyatéki tárgyalás berekesztése után terjesztik elő - az özvegyi jog megváltása iránti kérelem.

(4a)[54] Nem minősül kezdőiratnak a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés esetén a hagyatéki tárgyalás tartása iránti kérelem.

(5) A közjegyző köteles az örökhagyó írásbeli magánokiratba foglalt eredeti végintézkedését vagy a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés hiteles kiadmányát páncélszekrényben vagy tűzbiztos lemezszekrényben őrizni. Az iratok között a végintézkedés egyszerű másolatát kell elhelyezni.

(6)[55] A hagyatéki ügyben becsatolt eredeti, magánokiratba foglalt végintézkedést, illetve a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés hiteles kiadmányát, illetve levéltári hiteles másolatát csak a bíróságnak lehet kiadni.

(7) Az ügyintéző a Hetv. 43. § (3) és (4) bekezdése szerinti megkeresésekre a Végrendeletek Országos Nyilvántartásából és a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásából kapott választ is az ügy digitális aktájában tárolja.

87. § (1) Az ügyintéző a nyilvántartásban valamennyi kihirdetett végintézkedés tekintetében rögzíti:

a) a végintézkedés keltének idejét és - ha az az okiratban szerepel - a helyét,

b) ha a végintézkedést

ba) közokiratba foglalták, a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat ügyszámát,

bb) közjegyzőnél letétbe helyezték, a letétbe vételről felvett jegyzőkönyv ügyszámát,

c) a végintézkedés kihirdetésének idejét.

(2) Az ügyintéző a végintézkedésekről - azoknak a Levéltárba való átadása céljából - a nyilvántartásból a KÜR útján jegyzéket készít. A végintézkedések jegyzéke az adatokat a hagyatéki ügy ügyszám szerinti sorrendjében, évente 1-gyel kezdődő sorszámmal tartalmazza. A végintézkedések jegyzéke az (1) bekezdés szerinti adatokon túl a hagyatéki ügy ügyszámát, a végintézkedő nevét és lakóhelyét is tartalmazza.

(3) A kihirdetett végintézkedéseket a tárgyév hagyatéki iratainak Levéltárba való átadásakor a nyilvántartásból a KÜR útján készített jegyzékkel kell átadni.

(3a)[56] Ha a hagyatéki eljárás lefolytatására az elektronikus ügyviteli szabályok irányadóak, akkor a (3) bekezdés alkalmazása során a végintézkedéseket azon ügyszámú hagyatéki iratokkal együtt kell - a KÜR útján készített jegyzékkel - Levéltárba adni, amelyek között a papíralapú végintézkedés kihirdetésre került.

(4) A közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes a végintézkedésen a kihirdetést követően feltünteti a kihirdetés tényét, időpontját (év, hónap, nap), a hagyatéki ügy ügyszámát, majd a záradékot hivatali aláírásával (kihirdetési záradékkal) látja el. A közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes a több lapból álló végintézkedés egyes lapjait a kihirdetés alkalmával hivatali aláírásával látja el.

88. § (1)[57] A közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes a közjegyzőnél letétbe helyezett eredeti magánvégrendeletet kihirdetés céljából az eredeti letéti jegyzőkönyvről leválasztva - ha a magánvégrendeletet zárt boríték tartalmazza, a boríték felnyitását követően -, a jegyzőkönyv egyszerű másolatával együtt megküldi a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek. A leválasztás során az eredeti letéti jegyzőkönyvre fel kell jegyezni a leválasztás tényét, időpontját, és hozzá kell fűzni a megkeresést, az arra küldött válasszal együtt.

(2) Ha a végrendeletet a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző vagy közjegyzőhelyettes vette letétbe, a végrendeletet kihirdetés céljából a jegyzőkönyvről a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes leválasztja. Az eredeti letéti jegyzőkönyvre kell feljegyezni a hagyatéki ügy ügyszámát, a leválasztás tényét és idejét. A hagyatéki iratok között a letéti jegyzőkönyv egyszerű másolata helyezendő el. A közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes a kihirdetés során az okiratot a 87. § (4) bekezdése szerinti kihirdetési záradékkal látja el.

(3)[58] A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés esetén a közjegyzői okiratot őrző közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettese vagy - ha a Levéltár őrzésében van - a Levéltár a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratnak az ügyfél, illetve a segédszemély névaláírásának vagy kézjegyének, valamint a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásának a képét tartalmazó elektronikus hiteles kiadmányát, illetve elektronikus hiteles másolatát küldi meg a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek. A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző vagy közjegyzőhelyettes a 87. § (4) bekezdésében foglaltakat feljegyzi a KÜR-ben, majd a kihirdetés tényéről és időpontjáról tájékoztatja a közjegyzői okiratot őrző közjegyzőt, illetve a Levéltárat. A végintézkedést megküldő közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes az eredeti közjegyzői okirathoz hozzáfűzi a kihirdetésre vonatkozó tájékoztatást (a továbbiakban: tájékoztatással összefűzött okirat). A tájékoztatással összefűzött okiratot, a megkeresést és az arra adott választ az okirati ügyszámnál utóiratként rögzíti a KÜR-ben.

(4)[59] A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző által őrzött eredeti végintézkedés esetén fel kell jegyezni a 87. § (4) bekezdésében foglaltakat. A hagyatéki iratok között a kihirdetett végintézkedés kihirdetési záradékkal ellátott hiteles kiadmánya helyezendő el. A kihirdetésre vonatkozó tájékoztatást utóiratként kell rögzíteni az okirati ügyszámnál a nyilvántartásban.

(5) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:23. § (2) bekezdésében és a Ptk. 7:51. § (1) bekezdésében foglalt végintézkedések esetén

a) ha a végintézkedéseket közjegyzői okiratba foglalták, a (3) és (4) bekezdés szerint kell eljárni,

b) ha a végintézkedések magánokiratba foglaltan készültek, az egyik örökhagyó halála után a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző vagy közjegyzőhelyettes beszerzi az eredeti végintézkedést és a 87. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el; a másik örökhagyó halála után pedig, ha a kihirdetési záradékkal ellátott eredeti végintézkedés

ba) még a kihirdető közjegyző őrzésében van, az eredeti végintézkedés hiteles másolatát köteles megküldeni a másik örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására illetékes közjegyzőnek, és az eredeti végintézkedés a korábban meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására illetékes közjegyző őrizetében marad a Levéltárba történő leadásig;

bb) a Levéltár őrizetében van, a Levéltár annak hiteles másolatát küldi meg a másik örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására illetékes közjegyzőnek.

(6) A póthagyatéki vagy egyéb kapcsolódó eljárással összefüggő közjegyzői megkeresés esetén

a) a korábban illetékes közjegyző

aa) a közjegyzői eljárás során keletkezett eljárást befejező jogerős határozat, rész-hagyatékátadó végzés, kijavító, kiegészítő végzés, jegyzőkönyv elektronikus hiteles kiadmányát,

ab) a végintézkedés elektronikus hiteles másolatát,

b) a Levéltár, illetve bírósági irattárban őrzött irat esetén a bírósági irattár annak elektronikus hiteles másolatát

küldi meg a megkereső közjegyző részére.

51. Európai öröklési bizonyítvány kiállítása

89. § (1) Kezdőiratnak minősül az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem.

(2) Az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. mellékletében közzétett V. formanyomtatványon kiállított európai öröklési bizonyítványt és annak mellékleteit zsinórral össze kell fűzni és a formanyomtatványon jelzett helyeken aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni. Az európai öröklési bizonyítvány mellékleteit aláírni és bélyegzőlenyomattal ellátni nem kell.

(3) A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikke szerinti hiteles másolat kiállításához elegendő az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. mellékletében közzétett V. formanyomtatvány végén található "hiteles másolat" elnevezésű négyzet kitöltése, valamint a jelzett helyen aláírással és bélyegzőlenyomattal történő ellátása. Az ilyen módon kiállított formanyomtatványt "másolat hiteléül:" záradékkal ellátni nem kell.

52. Hitelbiztosítéki nyilvántartás regisztrált felhasználója azonossági nyilatkozatának hitelesítése

90. § (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartás regisztrált felhasználója azonossági nyilatkozatának hitelesítése esetén az azonossági nyilatkozatra vezetett záradéki tanúsítványt a "Z" ügykategóriában kell nyilvántartásba venni.

(1a)[60] Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó a regisztrált felhasználó regisztrációjának törlésére, valamint a regisztrált felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adatnak a törlésére is.

(2)[61] A közjegyző a Hbnytv. 4. § (4) bekezdése szerinti, záradékkal ellátott azonossági nyilatkozatnak, a záradékkal ellátott regisztráció törlése iránti kérelemnek, illetve a regisztrált felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adat törlése iránti, záradékkal ellátott kérelemnek a KÜR-ben rögzített elektronikus másolatát vagy papíralapú másodpéldányát 5 évig őrizheti.

53. Hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítése

91. § (1) A hitelbiztosítéki nyilatkozat Hbnytv. 8. §-a szerinti rögzítése esetén a hitelbiztosítéki nyilatkozatra vezetett záradéki tanúsítványt a "Z" ügykategóriában kell nyilvántartásba venni.

(2) A hitelbiztosítéki nyilatkozat Hbnytv. 9. §-a szerinti rögzítését a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoring szerződést vagy pénzügyi lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásáról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződést tartalmazó közjegyzői okirat ügyszáma alatt fel kell jegyezni a KÜR-ben.

(3) A hitelbiztosítéki nyilvántartás mint honlap tartalmáról a Kjtv. 144. §-a szerint kiállított tanúsítványt a "K" ügykategóriában kell nyilvántartásba venni.

54. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának jogutódi hozzáférés engedése

92. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának jogutódi hozzáférés engedése iránti ügyet az "N" ügykategóriában kell nyilvántartásba venni.

55. Zálogjogi nyilvántartás vezetése

93. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 262. § (2) bekezdése szerinti zálogjogi nyilvántartás (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás) vezetésével összefüggő ügyvitelre e rendelet hatálybalépésétől e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A zálogjog bejegyzéséről kiállított tanúsítványt az "N" ügykategóriában a zálogjog bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

(3) A zálogjogi nyilvántartásból való lekérdezés eredményéről kiállított tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és a tanúsítványt a "Z" ügykategóriában - a 60. §-t alkalmazva - kell nyilvántartásba venni.

56. Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartás vezetése

94. § (1) A gépjármű zálogjogi nyilvántartás vezetésével összefüggő ügyvitelre e rendelet hatálybalépésétől e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A zálogjog bejegyzéséről kiállított tanúsítványt az "N" ügykategóriában a zálogjog bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

(3) A gépjármű zálogjogi nyilvántartásból való lekérdezés eredményéről kiállított tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és tanúsítványt a "Z" ügykategóriában - a 60. §-t alkalmazva - kell nyilvántartásba venni.

VI. FEJEZET

A KÖZJEGYZŐI KAMARÁK ÜGYVITELI SZABÁLYAI

57. A közjegyzői kamarák ügyviteli szabályai

95. § (1) A területi közjegyzői kamarához érkező küldeményeket érkezésük sorrendjében nyilvántartásba kell venni. A területi közjegyzői kamara a nyilvántartást elektronikus úton vezeti.

(2) A területi közjegyzői kamaránál

a) az elektronikus iratokat elektronikus úton,

b) a papíralapú iratokat papíralapon

kell tárolni az iratoknak a Levéltárba történő átadásáig.

(3) A területi közjegyzői kamaránál keletkezett iratokat az érkezésüket követő 5 év elteltével kell átadni a Levéltárba.

(4) A területi közjegyzői kamaránál keletkezett iratok selejtezésére a IV. Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

96. § (1) A MOKK-hoz érkező küldeményeket érkezésük sorrendjében nyilvántartásba kell venni. A MOKK a nyilvántartást elektronikus úton vezeti.

(2) A MOKK-nál

a) az elektronikus iratokat elektronikus úton,

b) a papíralapú iratokat papíralapon

kell tárolni az iratoknak a Levéltárba történő átadásáig.

(3) A MOKK-nál keletkezett iratokat az érkezésüket követő 5 év elteltével kell átadni a Levéltárba.

(4) A MOKK-nál keletkezett iratok selejtezésére a IV. Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. Hatálybalépés

97. § Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

59. Átmeneti rendelkezések

98. § (1) A 19. §-ában meghatározott nyilvántartásban az ügyek érkezés szerinti számozása 2020. január 1-jén ügykategóriánként 1-gyel kezdődik.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő közjegyzői ügyeket változatlan ügyszámmal, a közjegyzői ügyek nyilvántartásában rögzített adatokkal 2020. január 31-ig át kell vezetni a 19. §-ban meghatározott nyilvántartásba.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt befejezett azon közjegyzői ügyeket, amelyekben további intézkedés szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott módon haladéktalanul át kell vezetni a 19. §-ban meghatározott nyilvántartásba.

(4) E rendelet hatálybalépése előtt befejezett azon közjegyzői ügyeket, amelyekben további intézkedés nem szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott módon 2020. január 31-ig kell átvezetni a 19. §-ban meghatározott nyilvántartásba.

99. § Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő iratok selejtezésére e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

60. Az Európai Unió jogának való megfelelés[62]

100. §[63] E rendelet 63/A. §-a és 67/A. §-a a az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (5) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Varga Judit s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 29/2019. (XII. 20.) IM rendelethez

Statisztikai jelentés adattartalma a közjegyzői ügyek intézéséről 20.. év .. hónapjában

1. Közjegyzői okiratok

2. Záradéki tanúsítványok

3. Közjegyzői nemperes ügyek - kivéve a végrehajtás elrendelése iránti ügyek és a fizetési meghagyásos ügyek[64]

3.1. Hagyatéki ügy

3.2. Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítási ügy

3.3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy

3.4. Szakértői kirendelés

3.5. Előzetes bizonyítás

3.6. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése

3.7. Gépjármű zálognyilvántartás

3.8/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése

3.8/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése

3.9. Európai fizetési meghagyásos ügy

3.10. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás

3.11. A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás

3.12. Közjegyzői letéti eljárás

3.13. Közjegyző előtti egyezségi eljárás

3.14. Európai öröklési bizonyítvány

3.15. Európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, kivonat, igazolás kiállítása

3.16. Alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás

3.17. Összesen

4. Végrehajtás elrendelése iránti ügyek - kivéve fizetési meghagyásos ügyek és fizetési meghagyás alapján végrehajtás elrendelése és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyek

2. melléklet a 29/2019. (XII. 20.) IM rendelethez

Statisztikai jelentés adattartalma a fizetési meghagyásos ügyek és a fizetési meghagyással összefüggő végrehajtási ügyek intézéséről 20.. év .. hónapjában

1. Fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmek száma

1.1. szóban vagy papíralapon előterjesztett kérelmek száma

1.2. elektronikus úton előterjesztett kérelmek száma

2. Kibocsátott fizetési meghagyások száma

2.1. három munkanapon belül kibocsátott fizetési meghagyások száma

3. Fizetési meghagyással érvényesített követelések a főkövetelés összege szerint

3.1. kérelmek száma 10 000 Ft alatt

3.2. kérelmek száma 10 001 Ft - 3 000 000 Ft között

3.3. kérelmek száma 3 000 001 Ft - 10 000 000 Ft között

3.4. kérelmek száma 10 000 001 Ft - 30 000 000 Ft között

4. Az eljárások időtartama a kérelmek szabályszerű benyújtásától számítva

4.1. eljárás befejezése 3 munkanapon belül

4.2. eljárás befejezése 4-30 napon belül

4.3. eljárás befejezése 31-90 napon belül

4.4. eljárás befejezése 90 napon túl

5. Engedélyezett költségkedvezménnyel érintett ügyek száma

5.1. fizetési meghagyásos ügyek száma

5.2. fizetési meghagyással összefüggő végrehajtási ügyek száma

6. Jogerőre emelkedett fizetési meghagyások száma

7. Ellentmondással támadott fizetési meghagyások száma

8. Fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelmek száma

8.1. szóban vagy papíralapon előterjesztett kérelmek száma

8.2. elektronikus úton előterjesztett kérelmek száma

9. Kiállított végrehajtási lapok száma

10. Elrendelt biztosítási intézkedések száma

11. Végrehajtói kézbesítések száma

11.1. végrehajtói kézbesítéssel érintett kötelezettek száma[65]

12. Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet előterjesztő jogosultak száma

12.1. természetes személy jogosultak száma

12.2. nem természetes személy jogosultak száma

3. melléklet a 29/2019. (XII. 20.) IM rendelethez

Statisztikai jelentés adattartalma a hitelbiztosítéki nyilatkozatokról 20.. év .. hónapjában

1. Bejegyzésre irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatok száma

1.1. hitelbiztosítéki nyilatkozat célja

1.1.1. bejegyzés

1.1.2. módosítás

1.1.3. törlés

1.1.4. hozzájárulás

1.1.5. fenntartás

1.1.6. a zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló tulajdonosi nyilatkozat

1.2. alapul fekvő jogügylet típusa

1.2.1. zálogjog

1.2.2. tulajdonjog fenntartással történő eladás

1.2.3. faktorálás

1.2.4. pénzügyi lízing

1.2.5. vagyontárgy biztosítéki célból történő átruházása

1.2.6. biztosítéki célú vételi jog

1.3. egyedileg megjelölt gépjármű esetén

1.3.1. egyedileg megjelölt gépjárművek száma

1.3.2. alapul fekvő jogügylet típusa

1.3.2.1. zálogjog

1.3.2.2. tulajdonjog fenntartással történő eladás

1.3.2.3. pénzügyi lízing

1.3.2.4. biztosítéki célú átruházás

1.3.2.5. biztosítéki célú vételi jog

2. A regisztrált felhasználók száma

2.1. regisztrált felhasználók

2.2. regisztrált állandó képviselők

3. Meghatalmazott ügyvédek vagy kamarai jogtanácsosok útján tett hitelbiztosítéki nyilatkozatok száma

4. Közjegyző előtt tett hitelbiztosítéki nyilatkozatok száma

5. A Hbnytv. 9. §-a esetében

5.1. közjegyző által rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatok száma

5.2. ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatok száma

6. Képviselő nélkül tett hitelbiztosítéki nyilatkozatok száma

4. melléklet a 29/2019. (XII. 20.) IM rendelethez[66]

Irattári Terv