1982. évi 1. törvényerejű rendelet

az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozásra vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbehelyezése az Ipari Tulajdon Oltalmára létesült Egyesült Nemzetközi Iroda igazgatójánál az 1969. évi december hó 18. napján megtörtént.

A felülvizsgált szöveg a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1973. évi október hó 31. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövegét e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás stockholmi szövegének hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására az 1958. évi október hó 31. napján létrehozott. Stockholmban az 1967. évi július hó 14. napján felülvizsgált LISSZABONI MEGÁLLAPODÁS

1. cikk

(1) A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó országok az ipari tulajdon oltalmára létesült Unió keretén belül Külön Uniót alkotnak.

(2) Ezek az országok kötelezik magukat, hogy e Megállapodás rendelkezései szerint területükön oltalomban részesítik a Külön Unió többi országának termékeire vonatkozó eredetmegjelöléseket, ha azokat a származási ország e minőségükben elismeri és oltalomban részesíti, és a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (a továbbiakban: Szervezet) létrehozó Egyezményben megnevezett Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda vagy Iroda) lajstromozta.

2. cikk

(1) E Megállapodás értelmében az eredetmegjelölés: valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét - kizárólag vagy lényegében - a földrajzi környezet határozza meg, a természeti s emberi tényezőket is beleértve.

(2) Származási országnak azt az országot kell tekinteni, amelynek neve a terméket hírnevessé ette, vagy ahol az eredetmegjelölés hírnevét adó vidék vagy helység fekszik.

3. cikk

Oltalmat kell biztosítani bármely visszaéléssel vagy utánzással szemben még akkor is, ha a termék valóságos eredetét is feltüntetik, vagy ha a megjelölést fordításban vagy "fajta", "típusú", -szerű", "utánzat", illetve hasonló kifejezéssel együtt alkalmazzák.

4. cikk

E Megállapodás rendelkezései semmiképp sem árják ki a Külön Unió országaiban az eredetmegjelölés tekintetében akár más nemzetközi szerződések - így az 1883. évi március hó 20-án az ipari tulajdon oltalmára létesült és a későbbiekben felülvizsgált Párizsi Uniós Egyezmény vagy az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására vonatkozó, 1891. évi április hó 14-én létesült Madridi Megállapodás -, akár a nemzeti jogszabályok vagy bírósági határozatok alapján már fennálló oltalom alkalmazását.

5. cikk

(1) Az eredetmegjelöléseket - a nemzeti jogszabályok szerint a jelzés használatára jogosult természetes vagy jogi személynek, illetve közületnek vagy magánszemélynek a nevére - a Külön Unióhoz tartozó országok hivatalainak kérelmére a Nemzetközi Iroda lajstromozza.

(2) A Nemzetközi Iroda a lajstromozásról haladéktalanul értesíti a Külön Unióhoz tartozó országok hivatalait, és időszaki lapjában közzéteszi a lajstromozást.

(3) Bármely tagország hivatala kijelentheti, hogy nem biztosítja annak az eredetmegjelölésnek az oltalmát, amelynek lajstromozásáról értesítést kapott, feltéve, hogy e nyilatkozatát, az indokok megjelölésével, a lajstromozásról szóló értesítés kézhezvételétől számított egyéves határidőn belül megküldi a Nemzetközi Irodának, feltéve továbbá, hogy e nyilatkozat az érintett országban nem sérti a megjelölés oltalmának egyéb olyan formáit, amelyeket a jogosult a fenti 4. cikknek megfelelően igényelhet.

(4) A Külön Unió országainak hivatalai az előbbi bekezdésben megszabott egyéves határidő eltelte után ilyen nyilatkozatot nem tehetnek.

(5) A Nemzetközi Iroda a lehető legrövidebb időn belül közli a származási ország hivatalával mindazokat a nyilatkozatokat, amelyeket a (3) bekezdés alapján valamely más ország hivatala tett. Az érdekelt, akit nemzeti hivatala értesít a másik ország nyilatkozatáról, ebben a másik országban minden bírósági vagy államigazgatási utat igénybe vehet, amely a szóban forgó ország állampolgárainak rendelkezésére áll a jogsérelem orvoslására.

(6) Ha valamelyik ország nemzetközi lajstromozás alapján olyan megjelölésre biztosít oltalmat, amelyet ebben az országban harmadik személy már az értesítést megelőző időpont óta használ, az ország illetékes hivatala e harmadik személy részére két évet meg nem haladó halasztást adhat a megjelölés használatának abbahagyására, feltéve, hogy erről a Nemzetközi Irodát a fenti (3) bekezdésben megszabott egyéves határidő elteltét követő három hónapon belül értesíti.

6. cikk

A Külön Unió egyik országában sem tekinthető az 5. cikkben meghatározott eljárás alapján oltalomban részesülő megjelölés fajtamegjelölésnek mindaddig, amíg a származási országban eredetmegjelölésként oltalom alatt áll.

7. cikk

(1) A Nemzetközi Irodánál az 5. cikk alapján történt lajstromozás - megújítás nélkül - oltalmat biztosít az előző cikkben említett teljes időtartamra.

(2) Minden egyes eredetmegjelölés lajstromozásáért egységes díjat kell fizetni.

8. cikk

Az eredetmegjelölés oltalmának biztosítása céljából szükséges jogi eljárás a Külön Unió minden egyes országában - a nemzeti jogszabályok szerint -

1. az illetékes hivatal vagy az ügyészség kezdeményezésére;

2. bármely érdekelt fél, természetes vagy jogi személy, illetve közület vagy magánszemély indítványára,

indítható meg.

9. cikk

(1) (a) A Külön Uniónak a Megállapodás jelen szövegét megerősítő, illetve a Megállapodás jelen szövegéhez csatlakozó országokból álló Közgyűlése van.

(b) Minden egyes ország kormányát egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

(c) Minden egyes küldöttség költségeit a küldöttséget kijelölő kormány viseli.

(2) (a) A Közgyűlés

(i) foglalkozik a Külön Unió fenntartására, fejlesztésére és a jelen Megállapodás végrehajtására vonatkozó minden üggyel;

(ii) utasításokat ad a Nemzetközi Irodának a Megállapodást felülvizsgáló értekezletek előkészítésére, kellően figyelembe véve a Külön Unió azon országainak észrevételeit, amelyek a Megállapodás jelen szövegét nem erősítették meg, illetve ahhoz nem csatlakoztak:

(iii) módosítja a Végrehajtási Szabályzatot, beleértve a 7. cikk (2) bekezdése szerinti díj és a nemzetközi lajstromozásra vonatkozó egyéb díjak megállapítását;

(iv) felülvizsgálja és jóváhagyja a Szervezet Főigazgatójának (a továbbiakban: Főigazgató) a Külön Unióra vonatkozó jelentéseit és tevékenységét, és a Külön Unió hatáskörébe tartozó ügyekben minden szükséges iránymutatást megad a Főigazgatónak;

(v) meghatározza a külön Unió programját, elfogadja a Külön Unió kétéves költségvetését és jóváhagyja a végelszámolását.[1]

(vi) elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatát;

(vii) a Külön Unió céljának eléréséhez szükségesnek ítélt esetekben szakértői bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre;

(viii) meghatározza, hogy a Külön Unió tagjai közé nem tartozó mely országok, továbbá mely kormányközi és nemzetközi nemkormányközi szervezetek bocsáthatók be a Közgyűlés üléseire megfigyelőkként;

(ix) elfogadja a 9-12. cikk módosításait;

(x) egyéb, a Külön Unió céljainak megfelelő intézkedéseket tesz;

(xi) egyéb feladatokat lát el a jelen Megállapodás céljainak megfelelően.

(b) A Szervezet által igazgatott egyéb Uniókat is érintő kérdésekben a Közgyűlés a Szervezet Egyeztető Bizottsága tanácsainak meghallgatása után hozza meg határozatát.

(3) (a) A Közgyűlés minden egyes tagországának egy szavazata van.

(b) A Közgyűlés határozatképességéhez a tagországok felének jelenléte szükséges.

(c) A (b) alpontban foglaltak érvényének fenntartásával, ha bármely gyűlésen a képviselt országok száma kisebb ugyan a Közgyűlés tagországai számának felénél, de eléri vagy meghaladja a tagországok számának egyharmadát, a Közgyűlés határozatokat hozhat, ezek a határozatok azonban - a Közgyűlés saját eljárására vonatkozó határozatok kivételével - csak a következő feltételek teljesülésekor válnak hatályosakká: a Nemzetközi Iroda közli a szóban forgó határozatokat a Közgyűlés azon tagországaival, amelyek nem képviseltették magukat, és felhívja a tagországokat, hogy a közlés keltétől számított három hónapos határidőn belül írásban adják le szavazatukat vagy fejezzék ki tartózkodásukat. Amennyiben a szavazatukat vagy tartózkodásukat ily módon közlő országok száma a megadott határidő lejártakor eléri azt a számot, amely a szóban forgó ülés határozatképességének eléréséhez hiányzott, a határozat hatályossá válik, feltéve, hogy a határozat meghozatalához szükséges többség még fennáll.

(d) A 12. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével a Közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza meg.

(e) A tartózkodás nem minősül szavazatnak.

(f) Egy küldött csak egy országot képviselhet, és csak egy ország nevében szavazhat.

(g) A Külön Unió azon országai, amelyek a Közgyűlésnek nem tagjai, megfigyelőkként részt vehetnek a Közgyűlés ülésein.

(4) (a) A Közgyűlés rendes ülését - a Főigazgató összehívására - minden második naptári évben egyszer tartja, rendkívüli körülményektől eltekintve a Szervezet Közgyűlésével azonos időben és helyen.[2]

(b) A Közgyűlés a tagországok egynegyedének kérése alapján - a Főigazgató összehívására -rendkívüli ülést tart.

(c) Az ülések napirendjét a Főigazgató állítja össze.

(5) A Közgyűlés ügyrendjét maga határozza meg.

10. cikk

(1) (a) A nemzetközi lajstromozást és az ezzel kapcsolatos feladatokat, valamint a Külön Unió egyéb adminisztratív feladatait a Nemzetközi Iroda látja el.

(b) A Nemzetközi Iroda előkészíti az üléseket, továbbá ellátja a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által esetleg létrehozott szakértői bizottságok és munkacsoportok titkársági teendőit.

(c) A Főigazgató a Külön Unió legfőbb tisztségviselője, aki a Külön Uniót képviseli.

(2) A Főigazgató, valamint az általa kijelölt bármely tisztviselő szavazati jog nélkül részt vehet a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által esetlegesen létrehozott szakértői bizottságok vagy munkacsoportok valamennyi ülésén. A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból titkára ezeknek a testületeknek.

(3) (a) A Nemzetközi Iroda a Közgyűlés utasításainak megfelelően előkészíti azokat az értekezleteket, amelyek - a 9-12. cikkben foglalt előírások kivételével - a Megállapodás előírásainak felülvizsgálatára szolgálnak.

(b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítése ügyében tanácskozást folytathat kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetekkel.

(c) A Főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek az ilyen értekezletek vitáiban.

(4) A Nemzetközi Iroda ellátja az egyéb feladatokat, amelyekkel megbízzák.

11. cikk

(1) (a) A Külön Uniónak költségvetése van.

(b) A Külön Unió költségvetése a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, valamint az Uniók közös költségvetési kiadásaihoz való hozzájárulást, és - adott esetben - a Szervezet Értekezletének költségvetése által rendelkezésére bocsátott összegeket tartalmazza.

(c) Azok a kiadósok, amelyek nem kizárólag a Külön Uniót érintik, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más Uniót érintenek, az Uniók közös kiadásainak tekintendők. A Külön Unió ezekhez a közös kiadásokhoz a Külön Unió érdekeltségének részarányában járul hozzá.

(2) A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott egyéb Uniók költségvetései közötti koordináció követelményeinek megfelelő figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Külön Unió költségvetését a következő forrásokból fedezi:

(i) a 7. cikk (2) bekezdése alapján beszedett nemzetközi lajstromozási díjak, valamint a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatban nyújtott egyéb szolgáltatásaiért járó díjak és költségek;

(ii) a Nemzetközi Irodának a Külön Uniót érintő kiadványok eladásából vagy az ezekkel kapcsolatos jogdíjakból származó bevétele;

(iii) adományok, hagyatékok és állami támogatások;

(iv) járadékok, kamatok és más Vegyes bevételek;

(v) a Külön Unió országainak hozzájárulásai, amennyiben és amilyen mértékben az (i)-(iv) alpontban meghatározott bevételek nem elegendőek a Külön Unió költségeinek fedezésére.

(4) (a) A 7. cikk (2) bekezdésében említett díj összegét a Főigazgató javaslata alapján a Közgyűlés határozza meg.

(b) E díj összegét úgy kell meghatározni, hogy a Külön Unió jövedelme rendes körülmények között elegendő legyen a Nemzetközi Irodának a nemzetközi Lajstromozási szolgálat fenntartásával kapcsolatos költségei fedezésére anélkül, hogy a fenti (3) bekezdés (v) pontjában említett hozzájárulás befizetésére szükség lenne.

(5) (a) A fenti (3) bekezdés (v) alpontjában említett hozzájárulás meghatározása szempontjából a Külön Unió minden egyes országa ugyanabba az osztályba tartozik, amelyikbe az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unióban tartozik, és évi hozzájárulásait ugyanolyan számú egység alapulvételével kell befizetnie, mint amilyen egységszámot az adott osztályra a Párizsi Unió meghatározott.

(b) A Külön Unió minden egyes országának évi hozzájárulása a Külön Unió költségvetésébe az összes ország által befizetendő teljes hozzájáruláshoz úgy aránylik, ahogyan az ország egységeinek száma az összes hozzájárulást fizető ország egységeinek összegéhez.

(c) A hozzájárulások befizetésének időpontját a Közgyűlés határozza meg.

(d) Az az ország, amelyik hozzájárulásainak befizetésével hátralékban van, a Külön Unió egyetlen szervében sem gyakorolhatja szavazati jogát, feltéve, hogy a hátralék összege eléri vagy meghaladja a megelőző két teljes évre esedékes hozzájárulások összegét. Az Unió bármely szerve engedélyezheti azonban, hogy egy ilyen ország az adott szervben továbbra is gyakorolhassa szavazati jogát, feltéve és mindaddig, amíg megállapítható, hogy a fizetési késedelem kivételes és elkerülhetetlen körülményeknek tudható be.

(e) Amennyiben a költségvetést az új pénzügyi időszak megkezdődése előtt nem fogadták el, a költségvetés ugyanolyan szintű, mint az előző év költségvetése, a pénzügyi szabályok kikötéseinek megfelelően.

(6) A Nemzetközi Irodának a Külön Unió vonatkozásában teljesített egyéb szolgáltatásaiért járó díjakat és költségeket - a (4) bekezdés (a) pontjában foglaltak kivételével - a Főigazgató állapítja meg és. jelenti a Közgyűlésnek.

(7) (a) A Külön Uniónak forgótőke-alapja van, amely a Külön Unió minden egyes országának egyszeri befizetéséből áll. Amennyiben ez az alap elégtelenné válik, felemeléséről a Közgyűlés határoz.

(b) Az egyes országok által a fenti alapba befizetendő induló hozzájárulás mértéke, illetve az egyes országoknak az alap felemeléséhez való hozzájárulása azonos az adott országnak - mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió tagjának - a Párizsi Unió költségvetésébe befizetendő hozzájárulási hányadával abban az évben, amelyben az alapot létrehozták, illetve ennek felemeléséről határozatot hoztak.

(c) A befizetés arányát és időpontját - a Szervezet Egyeztető Bizottságának tanácsát meghallgatva - a Főigazgató javaslatára a Közgyűlés határozza meg.

(8) (a) Az azon országgal kötött székhely-egyezményben, amelynek területén a Szervezet székhelye van, rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a forgótőke-alap elégtelen, az adott ország kölcsönöket nyújt. A kölcsönök összegéről és nyújtásuk feltételeiről minden esetben a Szervezet és az adott ország között kötött külön megállapodás rendelkezik.

(b) Az (a) pontban meghatározott ország és a Szervezet egyaránt jogosult arra, hogy a kölcsönnyújtási kötelezettséget írásbeli értesítésben felmondja. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(9) A számlák felülvizsgálását a Külön Unió egy vagy több országa vagy - a pénzügyi szabályoknak megfelelően - külső könyvvizsgálók végzik. A könyvvizsgálókat - hozzájárulásukkal - a Közgyűlés jelöli ki.

12. cikk

(1) A 9., 10. és 11. cikk, valamint a jelen cikk módosítására vonatkozó javaslatot a Közgyűlés bármely tagországa vagy a Főigazgató tehet. Ezeket a javaslatokat a javaslatok közgyűlési vizsgálata előtt legalább hat hónappal közli a Főigazgató a Közgyűlés tagországaival.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt cikkek módosításait a Közgyűlés fogadja el. A módosítások elfogadásához a leadott szavazatok háromnegyedes többsége szükséges, a 9. cikk, valamint a jelen cikk bármely módosításának elfogadásához azonban a leadott szavazatok négyötödös többsége szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt cikkek bármely módosítása egy hónappal azután lép hatályba, hogy az elfogadásról szóló - a vonatkozó alkotmányos előírásoknak megfelelően tett - írásbeli értesítést a Főigazgató azon országok háromnegyedétől megkapta, amelyek a módosítás elfogadásakor a Közgyűlés tagjai voltak. Az említett cikkek bármely így elfogadott módosítása minden olyan országra nézve kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor a Közgyűlés tagja vagy későbbi időpontban válik a Közgyűlés tagjává, azzal a megszorítással azonban, hogy a Külön Unió országainak pénzügyi kötelezettségeit növelő bármely módosítás csak azokra az országokra nézve kötelező, amelyek a módosítás elfogadásáról értesítést küldtek.

13. cikk

(1) E Megállapodás végrehajtásának részletes szabályait a Végrehajtási Szabályzat határozza meg.

(2) E Megállapodás a Külön Unió országai küldötteinek értekezletén felülvizsgálható.

14. cikk

(1) A Külön Unió bármely országa, amely a Megállapodás jelen szövegét aláírta, megerősítheti azt, és amennyiben a Megállapodás jelen szövegét nem írta alá, csatlakozhat ahhoz.

(2) (a) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió bármely tagországa, amely a Külön Uniónak nem tagja, a Megállapodás jelen szövegéhez való csatlakozással a Külön Unió tagja lehet.

(b) A csatlakozás közlése önmagában biztosítja a csatlakozó ország területén a csatlakozás időpontjában a nemzetközileg lajstromozott eredetmegjelölések tekintetében a fenti kedvezményeket.

(c) A megállapodáshoz csatlakozó ország azonban egyéves határidőn belül kijelentheti, hogy a Nemzetközi Irodánál már lajstromozott egyes eredetmegjelölések tekintetében élni kíván az 5. cikk (3) bekezdésében biztosított joggal.

(3) A megerősítési vagy csatlakozási okmányokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

(4) E Megállapodásra az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény 24. cikkében foglalt rendelkezések érvényesek.

(5) (a) A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat elsőként letétbe helyező öt ország tekintetében a Megállapodás jelen szövege az ötödik okmány letétbe helyezésétől számított három hónap elteltével lép hatályba.

(b) Bármely más ország tekintetében a Megállapodás jelen szövege három hónappal azután lép hatályba, hogy annak megerősítését vagy az ahhoz való csatlakozást a Főigazgatóval közölték, feltéve, hogy a megerősítő vagy csatlakozási okmány nem jelöl meg ennél későbbi időpontot. Az utóbbi esetben a Megállapodás az adott ország tekintetében a megjelölt időpontban lép hatályba.

(6) A megerősítés vagy csatlakozás automatikusan maga után vonja a Megállapodás jelen szövegében foglalt valamennyi rendelkezés elfogadását és a Megállapodás jelen szövegében foglalt valamennyi kedvezményben való részesülést.

(7) A Megállapodás jelen szövegének hatálybalépése után bármely ország csak a Megállapodás jelen szövegének megerősítésével vagy ahhoz való csatlakozással együtt csatlakozhat az 1958. október 31-i eredeti Megállapodáshoz.

15. cikk

(1) E Megállapodás mindaddig érvényben marad, amíg legalább öt ország tagja.

(2) A Megállapodás jelen szövegét bármely ország a Főigazgatóhoz címzett értesítéssel felmondhatja. A felmondás a Megállapodás eredeti, 1958. október 31-i szövegének felmondását is maga után vonja. A felmondás csak a felmondó ország vonatkozásában hatályos; a Megállapodás a Külön Unió többi országát illetően teljes mértékben érvényben és hatályban marad.

(3) A felmondás egy évvel azután lép hatályba, hogy a Főigazgató az értesítést megkapta.

(4) A jelen cikk által biztosított felmondási jogot bármely ország legkorábban azt az időpontot követően 5 év elteltével gyakorolhatja, amikor a Külön Unió tagja lett.

16. cikk

(1) (a) A Megállapodás jelen szövege a Külön Unió azon országai tekintetében, amelyek azt megerősítették vagy ahhoz csatlakoztak, az 1958. október 31-i eredeti szöveg helyébe lép.

(b) A Külön Unió azon országai azonban, amelyek a Megállapodás jelen szövegét megerősítették vagy ahhoz csatlakoztak, a Külön Unió azon országaival szemben, amelyek a Megállapodás jelen szövegét nem erősítették meg vagy ahhoz nem csatlakoztak, a Megállapodás eredeti, 1958. október 31-i szövege szerint kötelezettek.

(2) A Külön Unió bármely olyan országának hivatala kérésére, amely a Megállapodás jelen szövegének nem részese, a Külön Unión kívül álló, azonban a Megállapodás jelen szövegének részeseivé váló országok az eredetmegjelöléseknek a Nemzetközi Irodánál eszközölt nemzetközi lajstromozásával kapcsolatban a Megállapodás jelen szövegét alkalmazzák, feltéve, hogy ezek a lajstromozások az adott országok tekintetében kielégítik a Megállapodás jelen szövegének követelményeit. A Külön Unión kívül álló, azonban a Megállapodás jelen szövegének részeseivé váló országok hivatalainak kérésére a Nemzetközi Irodánál eszközölt nemzetközi lajstromozás tekintetében ezek az országok tudomásul veszik, hogy a Külön Unió fentebb meghatározott országai igényelhetik, hogy a lajstromozás a Megállapodás eredeti, 1958. október 31-i szövege követelményeinek tegyen eleget.

17. cikk

(1) (a) A Megállapodás jelen szövege egyetlen francia nyelvű példányban kerül aláírásra és azt Svédország Kormányánál helyezik letétbe.

(b) A Közgyűlés által meghatározott egyéb nyelveken készülő hivatalos szövegeket az érintett kormányokkal folytatott tanácskozás után a Főigazgató állapítja meg.

(2) A Megállapodás jelen szövege Stockholmban 1968. január 13-ig aláírásra nyitva áll.

(3) A Főigazgató a Megállapodás jelen szövegének két aláírt és Svédország Kormánya által hitelesített másolati példányát a Külön Unió valamennyi országa kormányának továbbá - kérelem esetén - bármely egyéb ország kormányának megküldi.

(4) A Főigazgató a Megállapodás jelen szövegét bejegyezteti az Egyesült Nemzetek Titkárságánál.

(5) A Főigazgató a Külön Unió valamennyi országának kormányát értesíti a Megállapodás jelen szövegének aláírásáról, megerősítési vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről, a Megállapodás jelen szövege bármely rendelkezésének hatálybalépéséről, a felmondásokról, és a 14. cikk (2) bekezdés (c) pontja és (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokról.

18. cikk

(1) Mindaddig, amíg az első Főigazgató el nem foglalja hivatalát, a jelen szövegnek a Szervezet Nemzetközi Irodájára vagy a Főigazgatóra vonatkozó utalásait az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény által létrehozott Unió Irodájára, vagy Igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.

(2) A Külön Unió azon országai, amelyek a Megállapodás jelen szövegét nem erősítették meg vagy ahhoz nem csatlakoztak, a Szervezetet megalapító Egyezmény hatálybalépésétől számított öt évig - kívánságuk esetén - ugyanúgy gyakorolhatják a Megállapodás jelen szövegének 9-12. cikkében biztosított jogokat, mintha azok a cikkek az említett országokat is köteleznék. Bármely ország, amely ilyen jogokat kíván gyakorolni, erről a tényről írásban tájékoztatja a Főigazgatót; a tájékoztatás az átvétel napján válik hatályossá. Ezeket az országokat a fent meghatározott időtartam lejártáig a Közgyűlés tagjainak kell tekinteni."

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a megerősítő okirat letételekor a következő nyilatkozatot tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rámutat arra, hogy az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás 14. cikke (4) bekezdésének rendelkezései ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségéről 1960. december 14-én elfogadott 1514/XV. sz. határozatával."

4. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1973. évi október hó 31. napjától kell alkalmazni. Ettől az időponttól kezdve - a Megállapodás tekintetében - az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények szövegének kihirdetéséről szóló 1967. évi 7. számú törvényerejű rendeletet és az annak végrehajtására vonatkozó 3/1967. (IV. 1.) OT számú rendeletet nem lehet alkalmazni.

5. §[3] (1)[4] Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.

(2)[5] A Megállapodás végrehajtásával összefüggő tájékoztatások közzétételéről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára