2012. évi CCXVI. törvény
egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja."
2. § Az Flt. 28. §-át megelőző alcím címe, és az Flt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése
28. § (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,
g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.
(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha
a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.
(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik."
3. § Az Flt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,
c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,
e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától,
f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára."
4. § (1) Az Flt. 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha]
"b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és"
(2) Az Flt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része."
(3) Az Flt. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja."
(4) Az Flt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben."
(5) Az Flt. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása
a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot."
5. § (1) Az Flt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet."
(2) Az Flt. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki
a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,
b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről."
6. § Az Flt. 39/A. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot - ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik -a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.
(12) A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá
a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,
b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.
(13) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg."
7. § Az Flt. 39/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:)
"a) az egészségbiztosítási - és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;"
8. § (1) Az Flt. 54. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet."
(2) Az Flt. 54. § (14) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami foglalkoztatási szerv- külön jogszabályban meghatározott időponttól- törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha)
"d) jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget, vagy"
9. § Az Flt. a következő 54/B. §-sal egészül ki:
"54/B. § (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban - ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is - az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.
(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntéséről - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki."
10. § (1) Az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,"
(2) Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(álláskereső: az a személy, aki)
"3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és"
(3) Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"e) kereső tevékenység: - az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíjmértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát,"
(4) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"u) elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes."
11. § Az Flt.
a) 14. § (2) bekezdésében a "húsz órát" szövegrész helyébe a "harminc órát",
b) 30. § (6) bekezdésében az "a 28. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 28. § (3) bekezdésében",
c) 39. § (4) bekezdésében a "közzétételével" szövegrész helyébe a "közzétételével és ellenőrzésével",
d) 54. § (10b) bekezdésében az "a munkahely akkor megfelelő" szövegrész helyébe az "a munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő",
e) 57/B. § (6) bekezdésében az "a) alpontja" szövegrész helyébe az "aa)-ae) alpontja",
f) 58. § (6) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)-f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában" szövegrész helyébe az "a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével"
szöveg lép.
12. § Hatályát veszti az Flt.
a) 25. § (1) bekezdés c) pontja,
2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
13. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet."
(2) A Kjt. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Mt. 198-207. §, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható. Az Mt. 208-211. §-a csak a 22/B. § szerinti magasabb vezetőre alkalmazható.
(3) Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében munkavállaló a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható. E bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosítható más módon az alaptevékenység szerinti feladat ellátása, ha a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók."
(3) A Kjt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a) helyettesítés céljából, vagy
b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására
létesíthető határozott időre történő kinevezéssel."
(4) A Kjt. 30. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni."
(5) A Kjt. 36. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a) a közalkalmazott természetes személyi azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
b) a közalkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;
c) a közalkalmazott munkakörét;
d) a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamát;
e) a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;
f) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
g) a közalkalmazott illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig azt, hogy a közalkalmazott illetményét tartozás nem terheli;
h) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját;
i) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
j) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját."
(6) A Kjt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha
a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont],
b) felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor."
(7) A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 69-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 71-76. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondáson felmentést, az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. § (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kerül sor,
b) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében,
c) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez."
(8) A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § (4)-(6) bekezdés nem alkalmazható;
b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet."
(9) A Kjt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik."
(10) A Kjt. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni."
(11) A Kjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)-(2) bekezdés,a 137-138. §, 145. §, 150. §, 156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és a 165. § nem alkalmazható. (2) Az Mt. 148-149., valamint 151-152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díjat a 70-75. § szerinti bérpótlék, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti keresetkiegészítés figyelembevételével kell megállapítani."
(12) A Kjt. 85. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Felhatalmazást kap az ágazatért felelős miniszter, hogy az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel rendeletben határozza meg az Mt. 86. § (3) bekezdésétől az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak javára történő eltérés szabályait."
(13) A Kjt.
a) 13. §-ában a "277. § (1) bekezdését" szövegrész helyébe a "277. § (1) és (2) bekezdését",
b) 25/A. § (6) bekezdésében az "átlagkeresetet" szövegrész helyébe a "távolléti díjat",
c) 25/B. § (2) bekezdésében a "személyi alapbérének" szövegrész helyébe az "alapbérének", az "A személyi alapbérbe" szövegrész helyébe az "Az alapbérbe",
d) 25/C. § (6) bekezdésében a "34. § alkalmazásakor" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén",
e) 27. § (2) bekezdésében az "átlagkeresetét" szövegrész helyébe a "távolléti díját", az "átlagkereset"szövegrész helyébe a "távolléti díj", az "átlagkeresetet" szövegrész helyébe a "távolléti díjat",
f) 29. § (3) bekezdésében az "átlagkeresetét" szövegrész helyébe a "távolléti díját",
g) 30. § (1) bekezdés d) pontjában a "(37/B. §)" szövegrész helyébe az "(Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont)",
h) 37. § (6) bekezdésében az "átlagkeresetének" szövegrész helyébe a "távolléti díjának",
i) 37. § (7) bekezdésében az "átlagkereset" szövegrész helyébe a "távolléti díj", a "[37/B. § (1) bekezdés a) pont]" szövegrész helyébe az "[Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont]",
j) 37. § (12) bekezdésének b) pontjában az "átlagkeresetre" szövegrész helyébe a "távolléti díjra",
k) 37/A. § (2) bekezdésében az "átlagkeresetre" szövegrész helyébe a "távolléti díjra",
l) 41. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyra" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői megbízásra",
m) 64. § (2) bekezdésében a "87/A. §-ában" szövegrész helyébe a "87/A. §-ban",
n) 78/A. § (3) bekezdésében az "a)-d) pontjaiban" szövegrész helyébe az "a)-c) pontjában",
o) 85/A. § i) pontjában a "személyi alapbért" szövegrész helyébe az "alapbért",
p) 87/A. § (1) bekezdésének c) pontjában az "a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény ",
q) 89. § (1) bekezdésében a "személyi alapbérénél" szövegrész helyébe az "alapbérénél"
szöveg lép.
(14) Hatályát veszti a Kjt.
b) 22/A. §-ábana",valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban" szövegrész,
c) 25. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontja,
d) 27. § (1) bekezdésében az "A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg." szövegrész,
e) 30. § (1) bekezdés f) pontja,
f) 33/A. §-a, valamint
g) 66. § (7) bekezdésében az "a 66/A. § (1) bekezdésben," szövegrész,
h) 86. §-a.
3. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
14. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"4/A. § (1) Az érvényes START-kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg legfeljebb 2014. december 31-ig a következők szerint:
a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START-kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START-kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában."
(2) A Pftv. 8/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv által történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag az e §-ban szabályozott adókedvezményt érvényesítheti."
(3) A Pftv. 3. § (2) bekezdése hatályát veszti.
4. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
15. § (1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ÁPB
a) megállapodásokat köthet, illetve
b) kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében,
- a kollektív szerződés kötésére való jogosultságra vonatkozó rendelkezések kivételével - az Mt.-ben, valamint
az e törvényben meghatározott szabályok szerint."
(2) Az ÁPBtv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az azt megkötő munkáltatói érdekképviselet érdekképviseleti tevékenysége több ágazatra (alágazatra, szakágazatra) is kiterjed, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok csak az abba az ágazatba - főtevékenységük szerint - tartozó munkáltatókra hatályosak, amely szerinti ÁPB-ben a kollektív szerződést megkötötték."
(3) Az ÁPBtv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 26. § 14. pontjában meghatározott ágazatra vonatkozó, ágazati párbeszéd bizottságban kötött kollektív szerződés hatálya kiterjeszthető a 26. § 14. pontjában említett ágazatba tartozó tevékenységet melléktevékenységként végző munkáltatónak az e tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállalóira, feltéve, hogy a munkáltató nem tartozik a főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés hatálya alá."
(4) Az ÁPBtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten megengedi."
(5) Az ÁPBtv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A 17. § (2a) bekezdése alapján történő kiterjesztés esetén a kollektív szerződés hatályát veszti arra a munkáltatóra nézve, amelyre melléktevékenysége keretében terjedt ki, ha a munkáltató főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés lép hatályba, ez utóbbi hatálybalépésének időpontjában."
(6) Az ÁPBtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ÁRMB kérelemre, illetve - a b) pontban foglalt esetben - szakhatóságként eljárva megállapítja, hogy az érdekképviselet
a) megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá
b) a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek."
(7) Az ÁPBtv. 26. §-a a következő 13-14. ponttal egészül ki:
(26. § E törvény alkalmazásában)
"13. tágabb (általános) hatályú kollektív szerződés a szélesebb munkavállalói körre kiterjedő kollektív szerződés, így tágabb hatályúnak minősül az Mt. 276. § (5) bekezdésében említett kollektív szerződéseknél a munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatóinak munkavállalóira kiterjedő hatályú, ezeknél pedig a miniszter által ágazatra (szakágazatra, alágazatra, nemzetgazdasági ágra) kiterjesztett hatályú kollektív szerződés;
14. a postai szolgáltatásokról szóló külön törvény szerinti egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő és azt nem helyettesítő postai szolgáltatás körébe tartozó tevékenységet végző, Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenysége az 53. Postai, futárpostai tevékenység ágazatba tartozó tevékenységnek minősül."
5. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
16. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efotv.) 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni."
(2) Az Efotv. 2. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket."
(3) Az Efotv. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot."
(4) Az Efotv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint."
(5) Az Efotv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)-(4) bekezdésében, a 2. § 1-3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az (1)-(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta."
(6) Az Efotv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére - a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
(3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania."
(7) Az Efotv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap."
(8) Az Efotv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti regisztrációt követően a munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a munkavállaló neve,
b) a munkáltató adószáma,
c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
d) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdése szerinti jellege,
e) a munkaviszony napjainak száma."
(9) Az Efotv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
"16/A. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCXVI. törvény 16. §-ával megállapított 9. § (2)-(4) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb."
(10) Az Efotv. 4. § (1a) bekezdésében a "személyi alapbérként" szövegrész helyébe az "alapbérként" szöveg lép.
6. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
17. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 5 munkanappal bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja."
(2) A Kftv. 2. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható."
(3) A Kftv. 2. §-a a következő (4f) bekezdéssel egészül ki:
"(4f) A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg."
(4) A Kftv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:
a) az Mt.
aa) rendelkezésre állásra,
ab) ügyeletre,
ac) készenlétre,
ad) állásidőre,
ae) előlegnyújtásra,
af) megszakítás nélküli munkarendre,
ag) rendkívüli munkaidőre,
ah) csoportos létszámcsökkentésre,
ai) végkielégítésre,
aj) szabadság kiadására, ak) távolléti díjszámítására,
al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,
am) munkavállalói biztosítékra,
an) munkakör megosztásra,
ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,
ap) távmunkavégzésre,
aq) bedolgozói munkaviszonyra,
ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,
as) vezető állású munkavállalóra, valamint
at) cselekvőképtelen munkavállalóra
vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,
b) az Mt. VI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,
c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,
e) az Mt. 58. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés módosítása nem irányulhat a közfoglalkoztatási jogviszony 12 hónapon túli meghosszabbítására, valamint a közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program helyett más típusú közfoglalkoztatási támogatási programba történő áthelyezésére,
f) az Mt. 59-62. §-a nem alkalmazható,
g) az Mt. 64. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak,
h) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,
i) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,
k) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,
l) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,
m) az Mt. 117-121. §-a nem alkalmazható,
n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)-(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,
o) az Mt. bérpótlékokra vonatkozó 66. alcímének szabadidőre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók,
p) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,
q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,
r) az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései a 158-164. § kivételével nem alkalmazhatók,
s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,
v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá
x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható."
7. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása
18. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.) a következő 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat."
(2) Hatályát veszti az Mth. 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése.
19. § Nem lép hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény 32. § (2) bekezdése, (3) bekezdés g) és k) pontja.
8. Záró rendelkezések
20. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) Az 1-12. §, a 13. § (1)-(7), (9)-(10), (12)-(14) bekezdése, a 14-15. § és a 17-18. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 13. § (8) és (11) bekezdése 2013. január 2-án lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke