32014R0331[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 331/2014/EU rendelete ( 2014. március 11. ) az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a "Periklész 2020 program" ) létrehozásáról, valamint a 2001/923/EK, a 2001/924/EK, a 2006/75/EK, a 2006/76/EK, a 2006/849/EK és a 2006/850/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 331/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a "Periklész 2020 program") létrehozásáról, valamint a 2001/923/EK, a 2001/924/EK, a 2006/75/EK, a 2006/76/EK, a 2006/849/EK és a 2006/850/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Unió és a tagállamok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy meghatározzák az euro közös valutaként történő alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartozik az euro pénzhamisítás és az ahhoz kapcsolódó csalás elleni védelme, elősegítve ezáltal az uniós gazdaság hatékonyságát és biztosítva az államháztartás fenntarthatóságát.

(2) Az 1338/2001/EK tanácsi rendelet (3) az információcseréről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról rendelkezik, és ezáltal létrehoz egy az euro védelmét szolgáló harmonizált keretrendszert. Az euro számára az Unió teljes területén azonos szintű védelem biztosítása érdekében az 1339/2001/EK tanácsi rendelet (4) az említett rendelet hatályát azokra a tagállamokra is kiterjesztette, amelyek nem vezették be az eurót közös valutaként.

(3) Az információcsere, a személyzeti csereprogramok, a műszaki és tudományos segítségnyújtás és a speciális képzés előmozdítását célzó intézkedések jelentősen hozzájárulnak az Unió közös valutájának a pénzhamisítás és az ahhoz kapcsolódó csalás elleni védelméhez és ezáltal az Unió teljes területén azonos szintű védelem eléréséhez, egyidejűleg megmutatva, hogy az Unió képes a szervezett bűnözés súlyos formáival szembeni fellépésre.

(4) Az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló program (Periklész program) - különösen az említett program által támogatott intézkedések eredményeinek folyamatos terjesztése révén - hozzájárul az uniós polgárok tudatosságának növeléséhez és az euro védelmének fokozásához.

(5) A 2006/75/EK (5), a 2006/76/EK (6), a 2006/849/EK (7) és a 2006/850/EK (8) tanácsi rendelet által módosított és kiterjesztett 2001/923/EK (9) és 2001/924/EK (10) tanácsi határozat révén ezen intézkedésekhez nyújtott korábbi támogatás lehetővé tette az Unió és a tagállamok által az euro pénzhamisítás elleni védelme terén tett intézkedések megerősítését. A Periklész program 2002 és 2006 közötti, valamint 2007 és 2013 közötti időszakra kitűzött célkitűzéseit egyaránt sikerült megvalósítani.

(6) A Bizottság az annak értékelésére végzett 2011-es hatásvizsgálatában, hogy szükséges-e a Periklész program folytatása, arra a következtetésre jutott, hogy a Periklész programot a célkitűzések és a módszertan javítása révén meg kell újítani.

(7) A hatásvizsgálatban foglalt javaslat alapján az euro pénzhamisítás elleni védelme terén végzett uniós és tagállami szintű intézkedéseket folytatni kell és tovább kell fejleszteni a költségvetési megszorítások kapcsán jelentkező új kihívások figyelembevételével. Az új program, a Periklész 2020 program keretében a részt vevő tagállamok által benyújtott javaslatok harmadik országbeli résztvevőkre is vonatkozhatnak, amennyiben részvételük az euro védelme érdekében fontos.

(8) Biztosítani kell, hogy a Periklész 2020 program összhangban legyen az egyéb releváns programokkal és fellépésekkel és kiegészítse azokat. A Bizottságnak ezért a Periklész 2020 program alkalmazása céljából - az 1338/2001/EK bizottsági rendeletben említett bizottság keretén belül - az elsődlegesen érintett felekkel (különösen a tagállamok, az Európai Központi Bank, valamint az Europol által kijelölt illetékes nemzeti hatóságokkal) le kell folytatnia valamennyi, az euro védelmét célzó szükségletek értékelésével kapcsolatos, különösen a csereprogramokról, a segítségnyújtásról és a képzésekről szóló szükséges konzultációt.

(9) A Periklész 2020 programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) rendelkezéseivel teljes összhangban kell végrehajtani. Az említett rendeletnek megfelelően a vissza nem térítendő támogatás nem fordítható kizárólag eszközök beszerzésére. A vissza nem térítendő támogatás célja valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérését előmozdító intézkedés pénzügyi támogatása.

(10) Az euro mint az egész világon elterjedt valuta jelentősége megköveteli a megfelelő szintű nemzetközi védelmet, amelynek eléréséhez forrásokat kell rendelkezésre bocsátani harmadik országok ügynökségei számára az euro hamisításának vizsgálatára alkalmas berendezések beszerzésére.

(11) A Periklész program érdekeltekkel folytatott értékelése igazolja, hogy az említett program a tagállamok közötti és harmadik országokkal folytatott magas szintű együttműködést, valamint a nemzeti szintű intézkedések kiegészítését tekintve hozzáadott értéket képvisel, ezáltal fokozza a hatékonyságot. A Periklész program uniós szintű folytatása várhatóan jelentősen elősegíti majd az euro - határokon átnyúló együttműködés, csere és segítségnyújtás intenzívebbé válásából eredő - magas szintű védelmének fenntartását és további fokozását. Az intézkedések és a beszerzés együttes megszervezésével ugyanakkor általános megtakarításokat lehet majd elérni az esetleges önálló nemzeti kezdeményezésekhez képest.

(12) A Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács részére független félidős értékelő jelentést kell benyújtania a Periklész 2020 program végrehajtásáról, valamint záró értékelő jelentést kell benyújtania a Periklész 2020 program célkitűzéseinek megvalósításáról.

(13) E rendelet megfelel a hozzáadott érték és az arányosság elvének. A Periklész 2020 programnak az euro pénzhamisítás elleni védelme érdekében elő kell segítenie a tagállamok közötti, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést, a tagállamok kötelezettségeinek sérelme nélkül, és hatékonyabban használva az erőforrásokat, mint ahogyan az nemzeti szinten megvalósítható lenne. Uniós szintű intézkedés szükséges és indokolt, mivel egyértelműen segíti a tagállamokat az euro együttes védelmében, továbbá az illetékes hatóságok közötti együttműködés és információcsere fokozása érdekében a közös uniós struktúrák használatára ösztönöz.

(14) A Periklész 2020 program időtartamának hét évnek kell lennie, hogy igazodjon az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (12) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(15) A Periklész 2020 program végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. A Bizottságnak éves munkaprogramokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák a prioritásokat, a költségvetés felosztását és az intézkedések vissza nem térítendő támogatására vonatkozó értékelési kritériumokat. A Bizottságnak az 1338/2001/EK rendeletben említett bizottság keretei között kell megvitatnia a tagállamokkal e rendelet alkalmazását. Az éves munkaprogram részét kell képezniük azon kivételes és kellően indokolt körülményeknek, amelyek fennállása esetén a tagállamok gazdasági rugalmasságának fokozása érdekében a társfinanszírozás növelésére van szükség, lehetővé téve ezáltal a tagállamok számára az euro védelmét és megóvását szolgáló projektek kielégítő végrehajtását és elvégzését.

(16) E rendelet a Periklész 2020 program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (13) 17. pontja értelmében.

(17) A források elosztása rugalmasságának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy módosítsa az említett források indikatív elosztását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(18) Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogosulatlanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(19) A 2001/923/EK, 2001/924/EK, 2006/75/EK, 2006/76/EK, 2006/849/EK és 2006/850/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. Az említett határozatok értelmében tett intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek teljesítésére átmeneti intézkedéseket kell biztosítani.

(20) Célszerű biztosítani, hogy a Periklész program és a Periklész 2020 program közötti átmenetre zökkenőmentesen és megszakítás nélkül kerüljön sor, valamint célszerű a Periklész 2020 program időtartamát az 1311/2013/EU, Euratom rendelethez igazítani. A Periklész 2020 programot tehát 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Az euro pénzhamisítás és az ahhoz kapcsolódó csalás elleni védelmét és megóvását szolgáló intézkedések elősegítése céljából a 2014. január 1-től2020. december 31-ig tartó időszakra létrejön a "Periklész 2020" elnevezésű többéves cselekvési program (a továbbiakban: a Program).

2. cikk

Hozzáadott érték

A Program aktívan ösztönzi és maga után vonja az euro védelmét szolgáló Unión belüli és kívüli, valamint az Unió kereskedelmi partnereivel folytatott transznacionális együttműködés fokozását, figyelemmel azokra a tagállamokra vagy harmadik országokra is, amelyekben az illetékes hatóságok által kibocsátott vonatkozó jelentések szerint a legnagyobb arányban fordul elő az euro hamisítása. Az ilyen együttműködés hozzájárul az euro védelme hatékonyságának növeléséhez a bevált gyakorlatok cseréje, a közös előírások és a közös speciális képzés révén.

3. cikk

Általános célkitűzés

A Program általános célkitűzése, hogy megelőzze és visszaszorítsa a pénzhamisítást és az ahhoz kapcsolódó csalást, ezáltal fokozva az uniós gazdaság versenyképességét és biztosítva az államháztartás fenntarthatóságát.

4. cikk

Egyedi célkitűzés

A Program egyedi célkitűzése az eurobankjegyek és -érmék pénzhamisítás és az ahhoz kapcsolódó csalás elleni védelmének biztosítása azáltal, hogy támogatja és kiegészíti a tagállami intézkedéseket, továbbá segítséget nyújt az illetékes nemzeti és uniós hatóságoknak az egymással és a Bizottsággal folytatandó szoros és rendszeres, adott esetben harmadik országok és nemzetközi szervezetek bevonására is kiterjedő együttműködés, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének kialakításában.

E célkitűzés teljesítését többek között a pénzügyi, műszaki, bűnüldözési és igazságügyi hatóságok által végrehajtott intézkedések eredményessége alapján kell mérni, amely eredményesség a felderített hamisítványok, a felszámolt illegális műhelyek, a letartóztatott személyek és a kiszabott szankciók száma alapján mérhető.

5. cikk

Pénzügyi támogatásra jogosult szervezetek

A Program keretében pénzügyi támogatásra jogosult szervezetek az 1338/2001/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóságok.

6. cikk

A Programban való részvétel

(1) A részt vevő országok azok a tagállamok, amelyek bevezették az eurót közös valutaként.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamok által benyújtott javaslatok harmadik országbeli résztvevőkre is vonatkozhatnak, amennyiben ez fontos a Program 3. és 4. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

7. cikk

Célcsoportok és együttes fellépések

(1) A Program célcsoportjai a következők:

a) a felderítést végző és pénzhamisítás ellen küzdő ügynökségek munkatársai (különösen a rendőri erők és a pénzügyi igazgatás szervezetei a nemzeti szinten betöltött egyedi funkcióik függvényében);

b) a hírszerzés munkatársai;

c) a nemzeti központi bankok, pénzverdék, kereskedelmi bankok és egyéb pénzügyi közvetítő szervezetek képviselői, különösen a pénzintézetek kötelezettségeit illetően;

d) bírók, az erre a területre szakosodott ügyvédek és az igazságügyi testületek erre a területre szakosodott tagjai;

e) bármely más érintett szakmai szervezet, például a kereskedelmi kamarák, iparkamarák, illetve olyan hasonló szervezetek, amelyek képesek hozzáférést biztosítani kis- és középvállalkozásokhoz, kiskereskedőkhöz és pénzszállító cégekhez).

(2) A Program keretében tett intézkedéseket a Bizottság közösen szervezheti olyan releváns szakértelemmel rendelkező egyéb partnerekkel, mint például:

a) a nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank (EKB);

b) a nemzeti bankjegyszakértői központok (NAC-ok) és a nemzeti érmeszakértői központok (CNAC-ok);

c) az Európai Műszaki és Tudományos Központ (CTSE), valamint a pénzverdék;

d) az Europol, az Eurojust és az Interpol;

e) a pénzhamisítás visszaszorításáról szóló, 1929. április 20-án Genfben aláírt nemzetközi egyezmény (14) 12. cikkében előírt pénzhamisítás elleni nemzeti központi szervezetek, valamint a pénzhamisítással kapcsolatos megelőzési, felderítési és végrehajtási feladatokra szakosodott egyéb ügynökségek;

f) sokszorosító és hitelesítő technológiákkal foglalkozó szakmai szervezetek, nyomdák és vésnökök;

g) egyéb, az a)-f) pontban említetteken kívüli specifikus szakértelemmel rendelkező szervezetek, ideértve adott esetben a harmadik országok és különösen a csatlakozó államok és a tagjelölt országok ilyen szervezeteit; és

h) olyan magánszervezetek, amelyek igazolhatóan technikai ismeretekre tettek szert, valamint a hamisított bankjegyek és érmék felderítésére szakosodott egységek.

8. cikk

Támogatható intézkedések

(1) A Program figyelembe veszi a pénzhamisítás elleni küzdelem transznacionális és multidiszciplináris szempontjait, továbbá ösztönzi az egyes tagállamok nemzeti sajátosságaihoz igazított bevált gyakorlatok alkalmazását.

(2) A Program a 11. cikkben említett éves munkaprogramokban meghatározott feltételek mellett pénzügyi támogatást nyújt a következő intézkedésekhez:

a) információcsere és -terjesztés, különösen workshopok, találkozók és szemináriumok szervezésével, beleértve az illetékes nemzeti hatóságok munkatársainak képzését, célirányos kiküldetéseit és csereprogramjait és egyéb hasonló intézkedéseket. Az információcsere többek között a következőket érinti:

- a pénzhamisítás gazdasági és pénzügyi hatásainak monitoringjára és elemzésére szolgáló módszerek,

- adatbázisok és korai előrejelzési rendszerek működtetése,

- számítógéppel támogatott felderítési eszközök használata,

- vizsgálati és nyomozati módszerek,

- tudományos segítségnyújtás, különös tekintettel a tudományos adatbázisokra és az új fejlesztések technológiai szempontú megfigyelésére/monitoringjára,

- az euro védelme az Unión kívül,

- kutatási tevékenységek,

- specifikus operatív szakértelem nyújtása;

b) a Program részeként szükségesnek ítélt technikai, tudományos és operatív segítségnyújtás, amely különösen a következőkre terjed ki:

- minden olyan megfelelő intézkedés, amely uniós szintű oktatási segédanyagot hoz létre, például az uniós joganyag kézikönyve, tájékoztató közlönyök, gyakorlati kézikönyvek, szószedetek és lexikonok, adatbázisok, különösen a tudományos segítségnyújtás vagy a technológiafigyelés terén, illetve számítógépes alkalmazásokra (például szoftverek),

- releváns multidiszciplináris, illetve transznacionális tanulmányok,

- az uniós szintű felderítő intézkedéseket segítő műszaki segédeszközök és módszerek kifejlesztése,

- a legalább két országot érintő műveletek terén megvalósuló együttműködéshez nyújtott pénzügyi támogatás, amennyiben más európai intézmények és szervek programjai nem biztosítanak ilyen támogatást;

c) a pénzhamisítás elleni szakosított hatóságok által az euro pénzhamisítással szembeni védelmére használt berendezések beszerzésének finanszírozására szolgáló vissza nem térítendő támogatások, a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI KERET

9. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1) A Program 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban történő végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 7 344 000 EUR.

(2) A Program pénzügyi keretösszegén belül összegeket kell elkülöníteni a 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt támogatható intézkedésekre, a források mellékletben meghatározott indikatív elosztása szerint.

A Bizottság a források említett indikatív elosztásától legfeljebb 10 %-kal térhet el. Amennyiben e korlát túllépése szükségesnek bizonyul, a Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a források mellékletben meghatározott indikatív elosztásának módosítására vonatkozóan.

(3) Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

10. cikk

A pénzügyi támogatás és a társfinanszírozás típusai

(1) A Bizottság ezt a Programot a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban hajtja végre.

(2) A 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt támogatható intézkedésekre nyújtott pénzügyi támogatás a következő formában valósulhat meg:

a) vissza nem térítendő támogatások; vagy

b) közbeszerzés.

(3) A támogatási megállapodás nem vonatkozhat kizárólag eszközbeszerzésre.

(4) A vissza nem térítendő támogatások esetében a Programból nyújtott társfinanszírozás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át. A 11. cikkben említett éves munkaprogramokban meghatározott kivételes és kellően indokolt esetekben a társfinanszírozás mértéke legfeljebb az elszámolható költségek 90 %-a lehet.

(5) Amennyiben a 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt támogatható intézkedések szervezése a Bizottsággal és az EKB-val, az Eurojusttal, az Europollal vagy az Interpollal együtt történik, az ezzel járó kiadások közöttük kerülnek felosztásra. Saját vendégelőadóik úti- és szállásköltségeit mindenkor az egyes szervezők állják.

11. cikk

Éves munkaprogramok

A Program végrehajtása érdekében a Bizottság éves munkaprogramokat fogad el.

Valamennyi éves munkaprogram a Program 3. és 4. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek végrehajtását szolgálja, az alábbiak meghatározása révén:

a) az ilyen általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban megvalósítandó intézkedések, ideértve a források indikatív elosztását és a végrehajtás módját;

b) vissza nem térítendő támogatások esetében: az alapvető kiválasztási kritériumok és a társfinanszírozás lehetséges maximális mértéke.

A Program értelmében végrehajtandó kommunikációs intézkedésekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió szakpolitikai prioritásai intézményi kommunikációjának fedezéséhez is, amennyiben azok kapcsolódnak a Program 3. cikkben meghatározott általános célkitűzéséhez.

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel - csalás, korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során történő védelmét.

(2) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni auditot végezni a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a Program alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (16) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy történt-e a Programból finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett auditokat és vizsgálatokat.

III. FEJEZET

MONITORING, ÉRTÉKELÉS ÉS FELHATALMAZÁS

13. cikk

Monitoring és értékelés

(1) A Programot a Bizottság a tagállamokkal együttműködve hajtja végre, rendszeres konzultációt folytatva a Program megvalósításának különböző szakaszaiban, az 1338/2001/EK rendeletben említett bizottság keretén belül, az egyéb illetékes szervek, különösen az EKB és az Europol által végrehajtott releváns intézkedések figyelembevételével.

(2) A Bizottság igyekszik biztosítani a Program, valamint az egyéb releváns uniós szintű programok és intézkedések közötti összhangot és azok kiegészítő jellegét.

(3) A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Program eredményeiről. A tájékoztató az egyéb releváns uniós szintű programokkal és intézkedésekkel való összhangra és kiegészítő jellegre vonatkozó információkat is tartalmazza. A Bizottság folyamatosan terjeszti a Program keretében támogatott intézkedések eredményeit. Valamennyi részt vevő ország és egyéb kedvezményezett biztosítja a Bizottság számára az összes olyan adatot és információt, amely a Program monitoringjához és értékeléséhez szükséges.

(4) A Program értékelését a Bizottság végzi. A Bizottság 2017. december 31-ig független félidős értékelő jelentést nyújt be valamennyi intézkedés célkitűzéseinek megvalósulásáról (az eredményekre és hatásokra kitérve), a források eredményes és költséghatékony felhasználásáról és annak uniós hozzáadott értékéről. Az értékelő jelentést úgy kell elkészíteni, hogy információkkal szolgáljon az intézkedések megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatalához. Az értékelésben meg kell vizsgálni az egyszerűsítés lehetőségét is, annak belső és külső koherenciáját, a célkitűzések továbbra is érvényes relevanciáját, valamint az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó prioritásaihoz. Az értékelés figyelembe veszi a korábbi intézkedések hosszú távú hatásairól készült értékelések eredményét.

(5) A Program hosszú távú eredményeit és hatásainak fenntarthatóságát is értékelni kell, hogy az értékelés információkkal szolgáljon egy ezt követő program megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatalához.

(6) A Bizottság ezenkívül 2021. december 31-ig záró értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Program célkitűzéseinek eléréséről.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig felhatalmazást kap a 9. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 9. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2001/923/EK, 2001/924/EK, 2006/75/EK, 2006/76/EK, 2006/849/EK és 2006/850/EK határozat hatályát veszti.

Az említett határozatok hatálya alá tartozó intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre azonban e kötelezettségek teljesítéséig továbbra is e határozatok vonatkoznak.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2014. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 137., 2012.5.12., 7. o.

(2) Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 11-i határozata.

(3) A Tanács 2001. június 28-i 1338/2001/EK rendelete az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 181., 2001.7.4., 6. o.).

(4) A Tanács 2001. június 28-i 1339/2001/EK rendelete az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről (HL L 181., 2001.7.4., 11. o.).

(5) A Tanács 2006. január 30-i 2006/75/EK határozata az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész program) létrehozásáról szóló 2001/923/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 36., 2006.2.8., 40. o.).

(6) A Tanács 2006. január 30-i 2006/76/EK határozata az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész program) létrehozásáról szóló 2001/923/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról szóló 2006/75/EK határozat hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről (HL L 36., 2006.2.8., 42. o.).

(7) A Tanács 2006. november 20-i 2006/849/EK határozata az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész program) létrehozásáról szóló 2001/923/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 330., 2006.11.28., 28. o.).

(8) A Tanács 2006. november 20-i 2006/850/EK határozata az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész program) létrehozásáról szóló 2001/923/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról szóló 2006/849/EK határozat alkalmazásának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről (HL L 330., 2006.11.28., 30. o.).

(9) A Tanács 2001. december 17-i 2001/923/EK határozata az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész program) létrehozásáról (HL L 339., 2001.12.21., 50. o.).

(10) A Tanács 2001. december 17-i 2001/924/EK határozata az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész program) létrehozásáról szóló határozat hatályának az eurót közös valutaként be nem vezető országokra történő kiterjesztéséről (HL L 339., 2001.12.21., 55. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(12) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(13) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(14) A Nemzetek Szövetsége Szerződéseinek gyűjteménye, 2623. (1931.), 372. o.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

MELLÉKLET

A források indikatív elosztása a 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt támogatható intézkedések között

A Program 9. cikkben meghatározott pénzügyi keretösszegén belül a költségvetés legalább 90 %-át a 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt, alábbi támogatható intézkedésekre kell fordítani:

- információcsere és az információ terjesztése,

- technikai, tudományos és operatív segítségnyújtás,

- a pénzhamisítás elleni szakosított hatóságok által használt berendezések beszerzésének finanszírozására szolgáló vissza nem térítendő támogatások.