62017CJ0639[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2019. január 17. SIA "KPMG Baltics" kontra SIA "Ķipars AI". Előzetes döntéshozatal - Az elszámolások véglegessége a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben - 98/26/EK irányelv - Hatály - Az »átutalási megbízás« fogalma - Valamely normál fizetési számla tulajdonosa által egy utóbb fizetésképtelennek nyilvánított hitelintézet részére adott fizetési megbízás. C-639/17. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2019. január 17. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Az elszámolások véglegessége a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben - 98/26/EK irányelv - Hatály - Az »átutalási megbízás« fogalma - Valamely normál fizetési számla tulajdonosa által egy utóbb fizetésképtelennek nyilvánított hitelintézet részére adott fizetési megbízás"

A C-639/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Augstākā tiesa (legfelsőbb bíróság, Lettország) a Bírósághoz 2017. november 15-én érkezett, 2017. november 8-i határozatával terjesztett elő

a SIA "KPMG Baltics", az AS "Latvijas Krājbanka" felszámolója,

és

a SIA "Ķipars AI"

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: T. von Danwitz, a hetedik tanács elnöke, a negyedik tanács elnökeként eljárva (előadó), K. Jürimäe, C. Lycourgos, Juhász E. és C. Vajda bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a SIA "KPMG Baltics", az AS "Latvijas Krājbanka" felszámolója, képviseletében J. Ozoliņš,

- a lett kormány képviseletében I. Kucina és E. Petrocka-Petrovska, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Vláčil és O. Serdula, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Rocchitta avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében H. Tserepa-Lacombe és I. Rubene, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2009. L 146., 37. o.) módosított, a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 166., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 272. o., a továbbiakban: 98/26 irányelv) értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a SIA "KPMG Baltics", az AS "Latvijas Krājbanka" felszámolója, és a SIA "Ķipars AI" között az ez utóbbi által a "Latvijas Krājbanka" részére adott fizetési megbízás teljesítése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

3 A 98/26 irányelv (1)-(4) preambulumbekezdése kimondja:

"(1) mivel a Tízek Csoportjába tartozó országok központi bankjainak vezetői számára készült 1990. évi Lamfalussy-jelentés feltárta a különböző jogcímen történő fizetések nettósításán, különösen a multilaterális nettósításon alapuló fizetési rendszerekkel járó, nem elhanyagolható rendszerkockázatot; és tekintettel arra, hogy a valós idejű, bruttó elszámolási rendszerekben való részvétel jogi kockázatainak csökkentése kimagasló fontosságú, figyelembe véve e rendszerek egyre intenzívebb fejlődését;

(2) mivel az értékpapír-elszámolási rendszerekben való részvétel kockázatának csökkentése ugyancsak kiemelt fontossággal bír, különösen ott, ahol ezek a rendszerek szorosan kapcsolódnak a fizetési rendszerekhez;

(3) mivel ez az irányelv azt tűzi ki célul, hogy előmozdítsa a határokon átnyúló, tagállamok közötti fizetési és értékpapír-elszámolási eljárások hatékony és költségtakarékos működését, elősegítve ezzel a tőke szabad mozgását a belső piacon; [...]

(4) mivel kívánatos lenne, hogy a tagállamok jogszabályai arra irányuljanak, hogy minimálisra csökkentsék a rendszerben résztvevő tag ellen indított fizetésképtelenségi eljárás azon hatását, amely az egész rendszerben zavarokat okozhat."

4 Ezen irányelv 1. cikke értelmében: "Az irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a 2. cikk a) pontjában meghatározott, valamely tagállam joga alá tartozó és bármely valutában, euróban vagy különféle, a rendszerben egymásra átváltható valutában működő valamennyi rendszerre;

b) e rendszer bármely résztvevőjére;

c) arra a biztosítékra, amelyet:

- egy rendszerben való részvételre tekintettel, vagy

- a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak központi banki minőségben végrehajtott műveleteihez kapcsolódóan nyújtanak."

5 Az említett irányelv 2. cikke kimondja: "Ezen irányelv alkalmazásában: [...] [...]

a) »rendszer« az olyan alakszerű megállapodás: [...]

- amely három vagy több résztvevő fél között jött létre - kivéve a rendszer rendszerüzemeltetőjét, az esetleges elszámoló ügynököt, központi partnert, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt -, közös szabályok és egységes eljárási rend szerint végzi az elszámolást központi partneren keresztül vagy anélkül, vagy hajtja végre a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásait,

- amely a résztvevő felek által választott tagállam jogának hatálya alá tartozik; azonban a résztvevők csak olyan tagállam jogát választhatják, ahol legalább egyikük székhelye megtalálható, és

- amelyet az alkalmazandó jog szerinti tagállam rendszernek minősít anélkül, hogy ez a belföldi jog általánosnál megszorítóbb alkalmazási feltételeit gyengítené és erről - miután a rendszer kielégítő voltáról megbizonyosodott - értesítette a Bizottságot.

b) »intézmény«: amelyek részt vesznek valamely rendszerben, és a rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelősek. [...]

- a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [(HL 2006. L 177., 1. o.)] 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, beleértve az említett irányelv 2. cikkében felsorolt intézményeket is,

- [a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.)] 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások, kivéve az említett irányelv 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézményeket,

- közjogi szerveket és állami garanciával rendelkező vállalkozásokat, vagy

- mindazokat a vállalkozásokat, amelyek székhelye a Közösség területén kívül található és az (1), valamint a (2) bekezdésekben meghatározott közösségi hitelintézetével vagy befektetési vállalkozáséval megegyező tevékenységet végez,

c) »központi partner« az a jogi személy, amely a rendszer intézményei között közvetítve ezen intézmények kizárólagos partnereként jár el átutalási megbízásaik vonatkozásában;

d) »elszámoló ügynök« az a jogi személy, amely a rendszerben részt vevő intézmények és/vagy központi partner részére elszámolási számlákat vezet, amelyeken keresztül a rendszeren belül az átutalási megbízások lebonyolódnak, és adott esetben hitelt nyújt ezeknek az intézményeknek és/vagy központi partnereknek az elszámolások fedezésére;

e) »elszámolóház« az a jogi személy, amely felelős az intézmények, az esetleges központi partner és/vagy az esetleges elszámoló ügynökök nettó egyenlegének kiszámításáért;

f) »résztvevő fél« az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy a rendszerüzemeltető.

A rendszer szabályaitól függően ugyanaz a résztvevő betöltheti a központi partner, elszámoló ügynök vagy elszámolóház szerepét is, továbbá elláthatja e feladatok egy részét vagy egészét.

A tagállam határozhat úgy, hogy ezen irányelv alkalmazásában a közvetett résztvevő is résztvevőnek tekinthető, amennyiben ez a rendszerkockázat alapján indokolt. Amennyiben a közvetett résztvevőt a rendszerkockázat alapján résztvevőnek kell tekinteni, ez nem korlátozza azon résztvevő felelősségét, amelyen keresztül a közvetett résztvevő átutalási megbízásokat teljesít a rendszerben;

g) »közvetett résztvevő« az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy rendszerüzemeltető, amely az átutalási megbízásokat teljesítő rendszerben részt vevő féllel fennálló szerződéses jogviszonya alapján az adott rendszeren keresztül átutalási megbízásokat teljesít, feltéve hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára ismert;

i) »átutalási megbízás«:

- a résztvevő fél által bizonyos pénzösszegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása céljából a hitelintézet, a központi bank, a központi partner vagy az elszámoló ügynök számláján történő főkönyvi feladás útján adott utasítás, vagy az olyan utasítás, amelynek eredményeképpen a fizetési kötelezettség átvállalása vagy teljesítése a rendszer szabályai által meghatározott módon történik, vagy

- valamely résztvevő fél értékpapírhoz vagy értékpapírokhoz fűződő jogosultságának vagy részesedésének átruházásra irányuló utasítása nyilvántartásba vétel útján vagy egyéb módon;

p) »rendszerüzemeltető« az a szervezet vagy azok a szervezetek, amely(ek) a rendszer napi működéséért jogi felelősséggel tartoznak. A rendszerüzemeltető eljárhat elszámoló ügynökként, központi partnerként vagy elszámolóházként is."

6 Ugyanezen irányelv 3. cikke értelmében:

"(1) Az átutalási megbízásoknak és a nettósításnak jogi úton érvényesíthetőnek és harmadik személyekre kötelezőnek kell lenniük akkor is, ha valamely résztvevő fél ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, feltéve hogy az átutalási megbízások a fizetésképtelenségi eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindítását megelőzően kerültek a rendszerbe. Ezt alkalmazni kell (az érintett rendszerben, vagy az interoperábilis rendszerben) résztvevő féllel szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén, vagy az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő interoperábilis rendszerüzemeltetőjével szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén is.

[...]

(3) Az átutalási megbízás rendszerbe történő bevitelének időpontját az adott rendszer szabályai határozzák meg. Ha a rendszert szabályozó nemzeti jog meghatározza a rendszerbe kerülés időpontjára vonatkozó feltételeket, e szabályokat a fenti rendelkezésekkel összhangba kell hozni.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

7 A Ķipars AI, amely a Latvijas Krājbanka bankban vezetett normál fizetési számlával rendelkező számlatulajdonos volt, 2011. november 17-én e bank részére megbízást adott az e fizetési számlán rendelkezésre álló összes pénzeszköz átutalására egy másik hitelintézetnél vezetett másik bankszámlája javára. E megbízást rögzítették a Latvijas Krājbanka belső elszámolási rendszerében, a Ķipars AI fizetési számláját megterhelték e pénzeszközökkel, majd azokat az átutalás céljából átvezették a Latvijas Krājbanka egyik közbenső számlájára. A fizetési megbízás teljesítését azonban nem fejezték be, mert néhány órával később a Finanšu un kapitāla tirgus komisija (pénz- és tőkepiaci bizottság, Lettország) megtiltotta a Latvijas Krājbanka számára minden 100000 euró összeget meghaladó tranzakció teljesítését, később pedig e bankot fizetésképtelenné nyilvánították. A KPMG Baltics társaságot jelölték ki a Latvijas Krājbanka felszámolójaként.

8 Miután az elsőfokú és a fellebbviteli bíróság helyt adott a Ķipars AI fizetési megbízás teljesítésére irányuló keresetének, a KPMG Baltics felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz. Ez utóbbi eljárás keretében a Ķipars AI különösen a 98/26 irányelv rendelkezéseire hivatkozik. Bár a kérdést előterjesztő bíróság főszabály szerint úgy véli, hogy ez az irányelv nem alkalmazandó az ügyfelek és a hitelintézetek közötti jogviszonyokban, így az alapügyben szereplő fizetési megbízásra sem, mégis kétségei támadtak ezzel kapcsolatban, mivel úgy véli, hogy a pénzeszközök átutalásának jellegét figyelembe véve az "átutalási megbízás" említett irányelv szerinti fogalma kiterjedhet egy ilyen fizetési megbízásra is.

9 E körülmények között az Augstākā tiesa (legfelsőbb bíróság, Lettország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A [98/26 irányelv] értelmében vett »átutalási megbízás« kifejezés magában foglalja-e az olyan fizetési megbízást, amelyet a betétes a hitelintézetnek pénzeszközök más hitelintézethez történő átutalása céljából ad?

2) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adott igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni a [98/26 irányelv] 3. cikkének (1) bekezdését - amelynek rendelkezése szerint »[a]z átutalási megbízásoknak és a nettósításnak jogi úton érvényesíthetőnek és harmadik személyekre kötelezőnek kell lenniük akkor is, ha valamely résztvevő ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, feltéve hogy az átutalási megbízások a fizetésképtelenségi eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindítását megelőzően kerültek a rendszerbe. Ezt alkalmazni kell (az érintett rendszerben, vagy az interoperábilis rendszerben) részt vevő féllel szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén, vagy az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő interoperábilis rendszerüzemeltetőjével szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén is« -, hogy a jelen ügyben szereplőhöz hasonló megbízás a »rendszerbe [beérkezettnek]« minősíthető volna és végre kellett volna azt hajtani?"

A Bíróság hatásköréről

10 A KPMG Baltics és a lett kormány lényegében vitatja, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolására, tekintettel arra, hogy az alapügyben szereplő fizetési megbízás nem tartozik a 98/26 irányelv hatálya alá, és ennélfogva az alapjogvitában nincs uniós jogi kapcsoló tényező.

11 E tekintetben egyrészt meg kell állapítani, hogy az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság pontosan azt kívánja meghatározni, hogy az alapügyben szereplő fizetési megbízás a 98/26 irányelv értelmében vett "átutalási megbízás" fogalmi körébe, és ezért ezen irányelv hatálya alá tartozik-e. Így a KPMG Baltics és a lett kormány érvelése, amely szerint e fizetési megbízás nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, elválaszthatatlanul kapcsolódik az első kérdésre érdemben adandó válaszhoz, és ezért nincsen kihatással arra, hogy a Bíróságnak van-e hatásköre a kérdés megválaszolására (lásd analógia útján: 2015. szeptember 10-iWojciechowski ítélet, C-408/14, EU:C:2015:591, 29. pont; 2018. szeptember 26-iStaatssecretaris van Veiligheid en justitie ítélet [A fellebbezés felfüggesztő hatálya], C-180/17, EU:C:2018:775, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

12 Másrészt, ami a második kérdést illeti, azt csak az első kérdésre adott igenlő válasz esetére terjesztették elő, azaz ha az alapügyben szereplő fizetési megbízás a 98/26 irányelv hatálya alá tartozna. E feltételek mellett a második kérdést sem lehet úgy tekinteni, hogy az kívül esne a Bíróság hatáskörén.

13 Ebből következik, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a feltett kérdésekre választ adjon.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

14 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy az olyan fizetési megbízás, mint amely az alapügyben szerepel, és amelyet valamely normál fizetési számla tulajdonosa egy hitelintézet részére ad, valamint amely pénzeszközöknek egy másik hitelintézethez való átutalására vonatkozik, a 98/26 irányelv értelmében vett "átutalási megbízás" fogalmi körébe, és ezért ezen irányelv hatálya alá tartozik-e.

15 Amint az irányelv (1)-(4) preambulumbekezdéséből kitűnik, ezen irányelv célja a rendszerkockázat csökkentése, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek stabilitásának biztosítása, minimálisra csökkentve az ilyen rendszerben részt vevő valamelyik fél ellen indított fizetésképtelenségi eljárás által okozott zavarokat.

16 E célból az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az átutalási megbízások jogi úton érvényesíthetők és harmadik személyekre kötelezők akkor is, ha valamely résztvevő ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, feltéve hogy az átutalási megbízások a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően kerültek a rendszerbe.

17 A jelen esetben a Ķipars AI, amely a Latvijas Krājbanka bankban vezetett normál fizetési számlával rendelkező számlatulajdonos volt, az alapügyben szereplő fizetési megbízást adta e bank részére az e fizetési számlán rendelkezésre álló összes pénzeszköz átutalására a Ķipars AI másik hitelintézetnél vezetett bankszámlája javára. Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy egy ilyen fizetési megbízás a 98/26 irányelv értelmében vett "átutalási megbízás" fogalmi körébe, és ezért ezen irányelv hatálya alá tartozik-e, ezen irányelvnek a hatályára vonatkozó 1. cikkét, valamint a 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell megvizsgálni.

18 E tekintetben a 98/26 irányelv 1. cikke szerint az irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni a 2. cikk a) pontjában meghatározott valamennyi rendszerre, e rendszer bármely résztvevőjére, valamint arra a biztosítékra, amelyet egy rendszerben való részvételre tekintettel, vagy a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak központi banki minőségben végrehajtott műveleteihez kapcsolódóan nyújtanak.

19 Az említett irányelv 2. cikkének a) pontja úgy határozza meg a "rendszer" fogalmát, mint amely lényegében egy olyan, három vagy több résztvevő között létrejött alakszerű megállapodást foglal magában, amely közös szabályokat és egységes eljárási rendet tartalmaz a résztvevők egymás közötti átutalási megbízásainak végrehajtására.

20 Az "átutalási megbízás" fogalmával kapcsolatban a 98/26 irányelv 2. cikkének a), b) és i) pontjából következik, hogy az csak a pénzügyi kötelezettségeket maguk után vonó utasításokat foglalja magában, amelyeket az ilyen rendszer résztvevői adnak e rendszer keretében az e kötelezettségek teljesítéséért felelős más résztvevők számára. E fogalom viszont nem terjed ki a harmadik személyek által e rendszeren kívül adott olyan utasításokra, amelyek pénzügyi kötelezettségeket vonnak maguk után.

21 Az "átutalási megbízás" fogalmának e jelentését megerősíti ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése is, amely az átutalási megbízások vonatkozásában e rendelkezésben biztosított védelmet ahhoz a feltételhez köti, hogy azok "[be]kerültek a rendszerbe".

22 Ezen túlmenően ráadásul ezt a jelentést megerősíti az a körülmény is, hogy - amint a jelen ítélet 15. pontjából is következik - az említett irányelv pontosan meghatározott és körülhatárolt célt követ, amely a rendszerkockázat csökkentésében és az ezen irányelvben szereplő rendszerek stabilitásának biztosításában áll, csökkentve a fizetésképtelenségi eljárások e rendszerekre gyakorolt hatásait. Addig ugyanis, amíg a pénzügyi kötelezettségeket maga után vonó utasítás valamelyik résztvevő révén nem került be az ilyen rendszerbe, ezen utasításnak valamely fizetésképtelenségi eljárás miatti nemteljesítése nem okoz rendszerkockázatot és nem érinti az ilyen rendszer stabilitását. Ezért az ilyen rendszerek résztvevői által e rendszereken belül adott átutalási megbízások tekintetében ezen irányelvben biztosított védelem kiterjesztése azokra a pénzügyi kötelezettségeket maguk után vonó utasításokra, amelyeket harmadik személyek ilyen rendszereken kívül adnak, túlmenne azon, ami a 98/26 irányelv által kitűzött cél eléréséhez szükséges.

23 Ily módon annak meghatározásához, hogy egy olyan fizetési megbízás, mint amely az alapügyben szerepel, a 98/26 irányelv hatálya alá tartozik-e, meg kell vizsgálni, hogy az minősülhet-e úgy, hogy azt az ezen irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott rendszer keretében bocsátotta ki e rendszer valamelyik résztvevője.

24 A 98/26 irányelv 2. cikkének f) pontja kimerítően felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek a "résztvevő" fogalmi körébe tartoznak. E szervezet lehet az "intézmény", a "központi partner", az "elszámoló ügynök", az "elszámolóház" vagy a "rendszerüzemeltető". Ezeket a szervezeteket egyenként pontosan meghatározza ezen irányelv 2. cikkének b)-e) és p) pontja.

25 Márpedig ezen utóbbi - a jelen ítélet 5. pontjában idézett - rendelkezésekben szereplő fogalommeghatározásokból következik, hogy egy olyan - normál fizetési számlával rendelkező - számlatulajdonos, mint a Ķipars AI, nem felel meg az említett szervezetek közül egyiknek sem. Így különösen egy ilyen fizetésiszámla-tulajdonos nem tartozik az "intézmény" fogalma alá, amely az említett irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében kizárólag azokat a szervezeteket foglalja magában, amelyek felelősek lehetnek a rendszeren belül adott átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért, és amelyek között szerepelnek különösen a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások.

26 Kétségtelen, hogy a 98/26 irányelv 2. cikke f) pontjának harmadik francia bekezdése döntési lehetőséget biztosít a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy ezen irányelv alkalmazásában a közvetett résztvevő is résztvevőnek legyen tekinthető, amennyiben ez a rendszerkockázat alapján indokolt. Azonban a Bíróság rendelkezésére álló iratanyag egyetlen eleme sem enged arra következtetni, hogy a Lett Köztársaság élt volna ezzel a lehetőséggel. Mindenesetre a "közvetett résztvevő" fogalmából következik, amely az említett irányelv 2. cikkének g) pontjában szerepel, hogy azok a szervezetek, amelyek e fogalom körébe tartozhatnak, ugyanazok a szervezetek, mint amelyek a "résztvevő" fogalma alá esnek, amint arra a jelen ítélet 24. pontja emlékeztet, ugyanis a résztvevő és közvetett résztvevő között a különbség abban a körülményben rejlik, hogy az előbbi közvetlenül kapcsolódik a rendszerhez, míg az utóbbi csak valamely résztvevővel fennálló szerződéses jogviszonyán keresztül. Márpedig egy olyan - normál fizetési számlával rendelkező - számlatulajdonos, mint a Ķipars AI, mivel nem felel meg e szervezetek közül egyiknek sem, nem tekinthető az ugyanezen irányelv 2. cikke f) pontjának értelmében vett közvetett résztvevőnek.

27 Így az a fizetési megbízás, amelyet egy ilyen - normál fizetési számlával rendelkező - számlatulajdonos adott, nem tekinthető olyan megbízásnak, amelyet a 98/26 irányelv 2. cikke a) és f) pontja értelmében vett rendszer résztvevője bocsátott ki. Ebből az következik - amint arra egyébként a Bíróság elé észrevételeket terjesztő valamennyi fél hivatkozott -, hogy az ilyen fizetési megbízás nem tartozik az említett irányelv értelmében vett "átutalási megbízás" fogalmi körébe, és ezért nem esik ezen irányelv hatálya alá sem.

28 A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az olyan fizetési megbízás, mint amely az alapügyben szerepel, és amelyet valamely normál fizetési számla tulajdonosa egy hitelintézet részére ad, valamint amely pénzeszközöknek egy másik hitelintézethez való átutalására vonatkozik, nem tartozik a 98/26 irányelv értelmében vett "átutalási megbízás" fogalmi körébe, és ezért nem esik ezen irányelv hatálya alá sem.

29 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

30 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az olyan fizetési megbízás, mint amely az alapügyben szerepel, és amelyet valamely normál fizetési számla tulajdonosa egy hitelintézet részére ad, valamint amely pénzeszközöknek egy másik hitelintézethez való átutalására vonatkozik, nem tartozik a 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett "átutalási megbízás" fogalmi körébe, és ezért nem esik ezen irányelv hatálya alá sem.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: lett.