32014R0516[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 516/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az Unió azon célját, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkosson, többek között olyan közös intézkedések révén kell elérni, amelyek a tagállamok közötti szolidaritásra épülő, a harmadik országokkal és állampolgáraikkal szemben méltányos menekültügyi és migrációs politika kialakítását eredményezik. Az Európai Tanács a 2009. december 2-i ülésén elismerte, hogy az Unióban a pénzügyi forrásokat a hatály és az alkalmazhatóság szempontjából is egyre rugalmasabbá és összehangoltabbá kell tenni a menekültügyi és migrációs politika kidolgozásának támogatása érdekében.

(2) A közös menekültügyi és migrációs politika fejlesztéséhez, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében, figyelemmel a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás elvére, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködésre, e rendelet létrehozza a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap).

(3) Az Alapnak érvényre kell juttatnia a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés igényét, tiszteletben tartva ezzel párhuzamosan a kiszámíthatósággal kapcsolatos követelményeket, és egyúttal biztosítva a forrásoknak az e rendeletben megállapított általános és konkrét célkitűzések megvalósítása céljaira történő méltányos és átlátható elosztását.

(4) Az Alap végrehajtásának vezérelve az intézkedések hatékonysága és a kiadások minősége. Emellett az Alapot a lehető legeredményesebb és leginkább felhasználóbarát módon kell végrehajtani.

(5) A belügyi terület támogatása új, kétpilléres struktúrájának hozzá kell járulnia az említett terület támogatásának egyszerűsítéséhez, ésszerűsítéséhez, konszolidációjához és átláthatóságához. Emellett törekedni kell a különböző alapok és programok közötti szinergiákra, összhangra és komplementaritásra, többek között a közös célkitűzésekre biztosított finanszírozás céljával. A különböző finanszírozási eszközök közötti bármilyen jellegű átfedések azonban kerülendők.

(6) Az Alapnak rugalmas keretet kell teremtenie, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy sajátos helyzetük és szükségleteik szerint, valamint az Alap általános és konkrét célkitűzéseinek tükrében nemzeti programjaik keretében pénzügyi forrásokhoz jussanak az Alapból finanszírozható azon szakpolitikai területek támogatása céljából, amelyek esetében a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb lenne a pénzügyi támogatás.

(7) Az Alapnak a tagállamok számára nyújtott pénzügyi támogatás révén a szolidaritást kell kifejeznie. Fokoznia kell az Unióba irányuló migrációs áramlások hatékony kezelését olyan területeken, ahol az Unió maximális hozzáadott értéket biztosít, különösen a tagállamok felelősség közötti megosztása, valamint a felelősség harmadik országokkal való megosztása és a velük való együttműködés erősítése révén.

(8) Az Alap általános célkitűzésének eléréséhez való hozzájárulás céljával a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti programjaik az e rendeletben megállapított konkrét célkitűzéseket szolgáló intézkedéseket tartalmazzanak, a forrásoknak a különböző célkitűzések között való megosztása pedig oly módon történjen, amely biztosítja e célkitűzések megvalósíthatóságát. Amennyiben - szokatlan módon - valamely tagállam el kívánna térni az e rendeletben megállapított minimális százalékos arányoktól, azt az érintett tagállamnak nemzeti programjában részletesen meg kell indokolnia.

(9) Az egységes és magas színvonalú menekültügyi politika biztosítása, valamint a nemzetközi védelemre vonatkozó magasabb szintű előírások alkalmazása érdekében az Alapnak hozzá kell járulnia a közös európai menekültügyi rendszer hatékony működéséhez, ami a menekültügyi politikához, a jogalkotáshoz és a kapacitásépítéshez kapcsolódó intézkedéseket foglal magában, és a tagállamok közötti, valamint az uniós ügynökségekkel és harmadik országokkal folytatott együttműködésen alapuló tevékenységet jelent.

(10) Helyénvaló támogatni és fejleszteni a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy teljes mértékben és helyesen hajtsák végre az Unió menekültügyi vívmányait, különösen a következők által: megfelelő befogadási feltételeket teremtenek a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek, valamint a nemzetközi védelmet kérelmező és az abban részesülő személyek számára; biztosítják a jogállás megfelelő meghatározását a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) összhangban; méltányos és hatékony menekültügyi eljárást alkalmaznak és előmozdítják a bevált gyakorlatok alkalmazását a menekültügy területén a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogainak biztosítása érdekében, továbbá lehetővé teszik a tagállami menekültügyi rendszerek hatékony működését.

(11) Az Alapnak emellett megfelelő támogatást kell kínálnia a bevált gyakorlatok azonosítását, megosztását és előmozdítását célzó közös tagállami erőfeszítésekhez, és ahhoz, hogy hatékony együttműködési struktúrákat hozzanak létre a közös európai menekültügyi rendszer keretén belüli döntéshozatal minőségének javítása céljából.

(12) Az Alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) tevékenységeit, a tagállamok között a menekültügy terén folytatott gyakorlati együttműködés koordinálása, a különösen nagy nyomásnak kitett menekültügyi rendszerrel rendelkező tagállamok támogatása, valamint a közös európai menekültügyi rendszer megvalósításához való hozzájárulás érdekében. A Bizottság élhet az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendeletben (6) biztosított azon lehetőséggel, hogy az EASO-t konkrét és ad-hoc feladatok elvégzésével - így például,l összhangban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló 439/2010/EU rendelettel, az áttelepítéssel kapcsolatos tagállami tevékenységek koordinálásával - bízza meg.

(13) Az Alapnak támogatnia kell az Unió és a tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a menekültügyi politikáik fejlesztésével, monitoringjával és értékelésével kapcsolatos kapacitását.

(14) Az Alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy a területükön az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) által áttelepítésre jogosultnak nyilvánított menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek számára nemzetközi védelmet és tartós megoldást nyújtsanak - például gondoskodjanak az áttelepítési szükségletek felméréséről és az érintett személyeknek a területükre való átszállításáról - annak érdekében, hogy biztos jogállást biztosítsanak számukra, és előmozdítsák eredményes beilleszkedésüket.

(15) Az Alapnak támogatást kell biztosítania a menekültügyi eljárások biztonságosabb igénybevételéhez kapcsolódó - különösen a főbb tranzitországokat célzó - új megközelítésekhez, mint például a bizonyos csoportokra vonatkozó védelmi programokhoz vagy a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának bizonyos eljárásaihoz.

(16) Az Alapnak jellegéből adódóan alkalmasnak kell lennie arra, hogy támogassa a tagállamok által közösen elfogadott, a nemzetközi védelemben részesülő, valamint a nemzetközi védelmet kérelmező személyek egyik tagállamból egy másik tagállamba való átszállítását szolgáló önkéntes tehermegosztási műveleteket.

(17) A menedékjogot vagy a nemzetközi védelem más formáját kérelmező személyek beáramlása hatékony kezelésének biztosítása érdekében harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés az uniós menekültügyi politika lényeges összetevője. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a nemzetközi védelem igénybevételét és tartós megoldásokat nyújtsanak a lehető legkorábbi szakaszban, többek között a regionális védelmi programok keretében, az Alapnak erőteljes uniós áttelepítési összetevőt kell tartalmaznia.

(18) Az európai társadalmakba való integráció folyamatának javítása és megerősítése érdekében az Alapnak - a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban - meg kell könnyítenie az Unióba irányuló legális migrációt, és az integráció folyamatának előkészítéséről már az Unióba érkező harmadik országbeli állampolgárok származási országában előre kell gondoskodnia.

(19) Annak érdekében, hogy hatékony legyen és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket érje el, az Alapnak célzottabb megközelítést kell alkalmaznia, támogatva az olyan összefüggő stratégiákat, amelyek kifejezetten a harmadik országbeli állampolgárok nemzeti, helyi és/vagy adott esetben regionális szintű integrációját szolgálják. E stratégiákat elsősorban a helyi vagy regionális hatóságoknak, valamint nem állami szereplőknek kell végrehajtaniuk, nem kizárva ugyanakkor a nemzeti hatóságokat sem, különösen amennyiben a tagállam sajátos közigazgatási szervezete ezt teszi szükségessé, vagy amennyiben a tagállamban az integrációs intézkedések az állam és a decentralizált közigazgatás megosztott hatáskörébe tartoznak. A végrehajtó szervezeteknek a sajátos helyzetüknek leginkább megfelelő intézkedéseket kell kiválasztaniuk a rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek közül.

(20) Az Alap végrehajtásának összhangban kell állnia a közös integrációs programban meghatározott, az Unió integrációra vonatkozó közös alapelveivel.

(21) Az integrációs intézkedések alkalmazási körének ki kell terjednie a nemzetközi védelemben részesülő személyekre is, az integráció tekintetében alkalmazott átfogó megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve e célcsoportok sajátosságait. Amennyiben az integrációs intézkedésekre a befogadási intézkedésekkel együttesen kerül sor, a tevékenységeknek adott esetben ki kell terjednie a nemzetközi védelmet kérelmező személyekre is.

(22) Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik országok állampolgárai beilleszkedésének az Unió általi következetes kezelése, az Alapból finanszírozott tevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük az Európai Szociális Alapból finanszírozott tevékenységeket. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak az Alap végrehajtásáért felelős hatóságait fel kell kérni, hogy hozzanak létre együttműködési és koordinációs mechanizmusokat a tagállamok által az Európai Szociális Alap tevékenységeinek irányítására kijelölt hatóságokkal.

(23) Gyakorlati okokból néhány tevékenység személyek csoportjaira is vonatkozhat, akiknek ügye hatékonyabban kezelhető csoportszinten anélkül, hogy tagjai között különbséget tennének. Ezért helyénvaló lenne biztosítani az ilyen szándékkal élő tagállamok számára, hogy nemzeti programjukban előírhassák, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedhetnek, amennyiben ez a szóban forgó tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében szükségesnek bizonyul. Közvetlen hozzátartozónak számít a házastárs/élettárs, illetve bármely, az integrációs tevékenység által érintett harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem esne az Alap hatálya alá.

(24) Az Alapnak továbbá támogatnia kell a tagállamokat a legális migráció szervezésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiáik, politikáik és intézkedéseik - beleértve az uniós jogi eszközöket is - kidolgozására, végrehajtására, monitoringjára és értékelésére irányul. Az Alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közigazgatás különböző területei közötti, illetve a más tagállamokkal folytatott együttműködést.

(25) Az Uniónak tovább kell folytatnia és ki kell terjesztenie a mobilitási partnerségek - mint a harmadik országokkal folytatott migrációkezelés fő stratégiai, átfogó és hosszú távú együttműködési keretének - a használatát. Az Alapnak támogatnia kell a mobilitási partnerségek keretében - akár az Unióban, akár harmadik országokban - folyó tevékenységeket, amelyek uniós szükségletek és prioritások megvalósítását célozzák és szolgálják, különösen az olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az Unióra és harmadik országokra is kiterjedő finanszírozás folyamatosságát.

(26) Helyénvaló azon tagállami erőfeszítések további támogatása és ösztönzése, amelyek célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének kezelését annak minden vetületében javítsák a különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott, visszatérésre vonatkozó közös előírások folyamatos, méltányos és hatékony végrehajtása céljával. Az Alapnak emellett támogatnia kell a nemzeti szintű visszatérési stratégiákat a visszatérés integrált igazgatása elvének értelmében, valamint az említett stratégiák harmadik országokban való hatékony végrehajtását támogató intézkedéseket.

(27) Ami a személyek önkéntes visszatérését illeti - ideértve azokat a személyeket is, akik attól függetlenül vissza kívánnak térni, hogy nem kötelesek elhagyni a területet -, elő kell irányozni az ilyen visszatérők ösztönzését, például magasabb szintű visszatérési támogatás formájában biztosított kedvezőbb bánásmód megteremtésével. A önkéntes visszatérés ilyen formája a visszatérőknek, illetve a költséghatékonyság szempontjából a hatóságoknak is kedvez. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy részesítsék előnyben a ténylegesen önkéntes visszatérést.

(28) Szakpolitikai szempontból azonban az önkéntes visszatérés és a kitoloncolás egymáshoz kapcsolódó és egymást kölcsönösen erősítő formák, és a tagállamokat ezért arra kell ösztönözni, hogy a visszatérés kezelése során erősítsék a két visszatérési forma egymást kiegészítő jellegét. Kitoloncolásra az Európai Unió bevándorlási és menekültügyi politikája és a tagállamok bevándorlási és menekültügyi rendszerei integritása megőrzésének érdekében van szükség. A kitoloncolás lehetősége tehát előfeltételt képez egyrészt annak biztosításához, hogy ez a politika ne legyen veszélyeztethető, másrészt a jogállamiság érvényesítéséhez, ami önmagában is lényeges a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához. Az Alapnak tehát adott esetben támogatnia kell az uniós jogban foglalt előírásoknak megfelelő kitoloncolás megkönnyítésére irányuló tagállami intézkedéseket, a visszatérők alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

(29) Az Alapnak feltétlenül támogatnia kell a visszatérési célországában hozott, a visszatérőkre vonatkozó különleges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a személyek hatékony, megfelelő körülmények között történő visszatérését a származási városukba vagy régiójukba, és hogy javítsák tartós visszailleszkedésüket a közösségükbe.

(30) Az Unió visszafogadási megállapodásai szerves részét képezik az Unió visszatérési politikájának, és központi eszközei a migrációs áramlások hatékony kezelésének, mivel megkönnyítik az illegális migránsok gyors visszatérését. E megállapodások az Európai Unió és az illegális migránsok származási vagy tranzitországait képező harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés egyik fontos elemét jelentik, és a visszatérésre vonatkozó hatékony nemzeti és uniós szintű stratégiák érdekében támogatni kell ezen megállapodások végrehajtását a harmadik országokban.

(31) Az Alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel (8) létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség tevékenységeit, amelynek feladatai között szerepel, hogy biztosítsa a szükséges támogatást a tagállamok számára a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez, és meghatározza az úti okmányok megszerzésének, illetve a tagállamok területén harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárai kitoloncolásának bevált módszereit, továbbá hogy a külső határoknál fokozott technikai és operatív segítségnyújtás iránti igény felmerülése esetén támogassa a tagállamokat, figyelembe véve hogy bizonyos esetek humanitárius vészhelyzetet is jelenthetnek és tengeri mentést is szükségessé tehetnek.

(32) A személyek visszatérésének e rendelet szerinti támogatása mellett az Alapnak az illegális bevándorlás, illetve a legális migrációra vonatkozó hatályos szabályok megkerülése elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, ezáltal őrizve a tagállamok bevándorlási rendszerének integritását.

(33) Az Alapot az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és alapvető elvek, valamint a vonatkozó nemzetközi eszközökben, többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. A támogatható tevékenységeknek figyelembe kell venniük a migránsok, menekültek és a menedékkérők védelmének emberi jogi alapú megközelítését és különösen biztosítaniuk kell, hogy a sérülékeny személyek, ezen belül is a nők, a kísérő nélküli kiskorúak és más, veszélyeztetett helyzetű kiskorúak sajátos helyzete különleges figyelmet és célzott választ kapjon.

(34) A "sérülékeny személyek" és a "családtagok" fogalmát a rendelet szempontjából releváns különböző jogi aktusok különbözőképpen határozzák meg. Ezért ezeket a vonatkozó jogi aktus szerint kell értelmezni, szem előtt tartva az összefüggést, amelyben használatosak. Az áttelepítéssel összefüggésben az áttelepítést végző tagállamoknak áttelepítési gyakorlatuk és a tényleges áttelepítési eljárásaik során szorosan egyeztetniük kell az UNHCR-rel a "családtagok" fogalmával kapcsolatban.

(35) Az Alap keretében támogatott, harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket úgy kell végrehajtani, hogy szinergia és összhang alakuljon ki az Unió területén kívül végrehajtott, mind földrajzi, mind tematikus alapú uniós külső segítségnyújtási eszközökkel támogatott egyéb intézkedésekkel. Ezen intézkedések végrehajtása során biztosítani kell különösen a szóban forgó országra vagy régióra irányuló uniós külső tevékenység és külpolitika elveivel és alapvető célkitűzéseivel való teljes összhangot. Ezeknek az intézkedéseknek a célja nem lehet a kifejezetten fejlesztésre irányuló intézkedések támogatása, és adott esetben ki kell egészíteniük a külső segítségnyújtási eszközökön keresztül nyújtott pénzügyi segítségnyújtást. A fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 35. pontjában foglaltaknak megfelelően tiszteletben kell tartani a politikák fejlesztési célú koherenciájának az elvét. Fontos biztosítani továbbá, hogy a sürgősségi segítségnyújtás felhasználása összhangban legyen az Unió humanitárius politikájával és adott esetben kiegészítse azt, valamint tiszteletben tartsa a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megállapított humanitárius elveket.

(36) Az Alap keretében rendelkezésre álló források jelentős részét az egyes tagállamok által a migrációs áramlások kezelésére tett erőfeszítések formájában viselt felelősség arányában kell elosztani, objektív szempontok alapján. E célra a migrációs áramlásokra vonatkozó legfrissebb az Eurostat által az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (9) alapján összegyűjtött statisztikai adatokat kell használni, amelyek közé tartozik például a menedékjog iránt benyújtott első kérelmek száma, a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet megadó pozitív határozatok száma, az áttelepített menekültek száma, a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma, a valamely tagállam által kibocsátott tartózkodásra jogosító engedélyt megszerzett harmadik országbeli állampolgárok száma, a tagállami hatóságok által kibocsátott kiutasítási határozatok száma, valamint a tényleges visszatérések száma.

(37) E rendeletben határozzák meg a tagállamok részére elkülönített alapösszegeket. Az alapösszeget egy minimumösszegből és az Európai Parlament és a Tanács 573/2007/EK határozatával (10) létrehozott Európai Menekültügyi Alap, az Tanács 2007/435/EK határozatával (11) létrehozott Európai Integrációs Alap és az Európai Parlament és a Tanács 575/2007/EK határozatával (12) létrehozott Európai Visszatérési Alap keretében az egyes tagállamoknak a 2011., 2012. és a 2013. évben nyújtott juttatások átlaga alapján kiszámított összegből áll. A számítások elvégzésére az 573/2007/EK határozatban, a 2007/435/EK határozatban, illetve az 575/2007/EK határozatban foglalt elosztási kritériumoknak megfelelően került sor. Tekintettel az Európai Tanács 2013. február 7-8-i következtetéseire, amelyek hangsúlyozták, hogy "különös hangsúlyt kapnak az aránytalan mértékű migrációs kihívásokkal küzdő szigeti társadalmak", Ciprus és Málta esetében helyénvaló megnövelni a minimumösszegeket.

(38) Bár helyénvaló bizonyos összegeket a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok alapján kiosztani egyes tagállamoknak, az Alap keretében rendelkezésre álló források egy részét emellett a tagállamoktól együttes erőfeszítést igénylő és az Unió számára jelentős hozzáadott értéket generáló konkrét intézkedések végrehajtására, valamint az Unió áttelepítési programjának és a nemzetközi védelemben részesülők egyik tagállamból egy másikba történő átszállításának végrehajtására kell fordítani.

(39) E célból e rendeletben meg kell állapítani az Alap forrásaiból támogatható konkrét intézkedések jegyzékét. További összegeket kell biztosítani azon tagállamoknak, amelyek kötelezettséget vállalnak ezen intézkedések végrehajtására.

(40) Az Unió áttelepítési programjának fokozatos kialakítására tekintettel az Alapnak célzott támogatást kell biztosítania pénzügyi ösztönzők (átalányösszegek) formájában, minden áttelepített személy után. A Bizottság az EASO-val együttműködve, valamint mindegyik szervezet a saját hatáskörének megfelelően monitoringozza az Alapból támogatott áttelepítési műveletek hatékony végrehajtását.

(41) Az uniós áttelepítési erőfeszítések hatásának a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára nyújtandó védelem tekintetében való növelése, valamint az áttelepítés stratégiai hatásának az áttelepítésre leginkább rászoruló személyekre való fokozottabb összpontosításon keresztül történő maximalizálása érdekében az áttelepítésre vonatkozóan uniós szintű közös prioritásokat kell meghatározni. Ezek a közös prioritások csak akkor módosítandók, ha ennek szükségessége egyértelműen indokolt, illetve módosításukra az UNHCR ajánlásai fényében, az e rendeletben meghatározott általános kategóriák alapján kerülhet sor.

(42) Tekintettel különlegesen sérülékeny helyzetükre, a nemzetközi védelemre szoruló személyek bizonyos kategóriáinak mindig szerepelniük kell a közös uniós áttelepítési prioritások között.

(43) A közös uniós áttelepítési prioritásokban meghatározott áttelepítési szükségleteket figyelembe véve emellett további pénzügyi ösztönzést szükséges nyújtani a személyek áttelepítésére egyes meghatározott földrajzi területek, illetve állampolgárságok tekintetében, valamint az áttelepítésre szoruló személyek meghatározott kategóriái tekintetében olyan esetekben, amelyekben az áttelepítést ítélik az érintettek sajátos szükségleteinek leginkább megfelelő megoldásnak.

(44) A tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás fokozása érdekében - különösen a menekültáramlások által leginkább érintett tagállamok felé irányulóan - pénzügyi ösztönzőkön alapuló hasonló mechanizmust kell kialakítani a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba történő átszállítása céljára. Ezen mechanizmusnak - akár abszolút, akár arányos értelemben - csökkentenie kell a nagyobb számú menedékkérőt, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyt fogadó tagállamokra nehezedő nyomást.

(45) Az Alap által nyújtott támogatás hatékonyabb lesz, és nagyobb hozzáadott értéket biztosít, ha e rendeletben korlátozott számú olyan kötelező célkitűzés is megállapításra kerül, amelyeket az egyes tagállamok által kialakított programokban követni kell, figyelemmel a tagállam sajátos helyzetére és szükségleteire is.

(46) A fokozott szolidaritás szempontjából fontos, hogy az Alap - adott esetben a Bizottság által irányított humanitárius segítségnyújtási tevékenységgel összhangban és a szinergiákat kiaknázva - sürgősségi segítségnyújtás formájában kiegészítő támogatást biztosítson a tagállamokban vagy harmadik országokban súlyos migrációs nyomás következtében szükséghelyzetek kezelésére, illetve lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek tömeges beáramlása esetén, a 2001/55/EK tanácsi irányelvnek (13) megfelelően. A sürgősségi segítségnyújtásnak magában kell foglalnia az ad-hoc humanitárius befogadási programok támogatását is, amelyek célja, hogy valamely harmadik országban bekövetkező, sürgős intézkedéseket igénylő humanitárius válság esetén valamely tagállam területén ideiglenes tartózkodási lehetőséget kínáljanak. Ezen egyéb humanitárius befogadási programok azonban nem sérthetik és nem áshatják alá az Unió áttelepítési programját, amelynek célja kifejezetten az, hogy a kezdetektől fogva tartós megoldást kínáljon a harmadik országokból az Unióba átszállított, nemzetközi védelmet igénylő személyek számára. E célból a tagállamok nem jogosultak további átalányösszegekre azon személyek tekintetében, akik ideiglenes tartózkodását az ilyen egyéb humanitárius befogadási programok keretében a területükön engedélyezték.

(47) E rendeletnek pénzügyi támogatást kell biztosítania a 2008/381/EK tanácsi határozattal (14) létrehozott Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez, annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban.

(48) A 2008/381/EK határozatot tehát módosítani kell az eljárások összehangolása, valamint annak megkönnyítése érdekében, hogy az említett határozatban hivatkozott nemzeti kapcsolattartó pontok számára a megfelelő pénzügyi támogatás időben biztosítható legyen.

(49) A tagállamoknak áttelepítés és/vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítása céljára átalányösszeg formájában nyújtott pénzügyi ösztönzők céljának fényében, valamint - mivel azok a tényleges költségeknek csak egy töredékét jelentik - e rendeletnek rendelkeznie kell bizonyos eltérésekről a támogatható kiadásokra vonatkozó szabályok tekintetében.

(50) A jelen rendeletben szereplő, az áttelepítés és a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítása célját szolgáló átalányösszegekre, az egyes intézkedések meghatározására és a közös uniós áttelepítési prioritásokra vonatkozó rendelkezések kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során - többek között szakértői szinten is - megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumok egyidejűleg, időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(51) E rendelet alkalmazása során - ideértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítését - a Bizottságnak konzultálnia kell valamennyi tagállam szakértőivel.

(52) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni.

(53) Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami fellépéshez képest. Mivel az Unió a tagállamoknál alkalmasabb helyzetben van arra, hogy keretet biztosítson az uniós szolidaritás kifejezéséhez a migrációs áramlások kezelése vonatkozásában, az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia különösen a nemzeti és uniós képességek ezen a területen történő megerősítéséhez.

(54) A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, egyesítése és megsokszorozása révén maximalizálni kell az uniós támogatások hatását.

(55) A Bizottságnak az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban nyomon kell követnie az Alap végrehajtását, az eredmények és a hatások értékelését szolgáló közös mutatók segítségével. E mutatóknak - többek között a vonatkozó referenciaértékeknek - kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy az Alap célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(56) Az Alap eredményeinek mérése céljából annak valamennyi konkrét célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell megállapítani. A közös mutatók nem befolyásolhatják az e rendeletben foglalt kapcsolódó intézkedések végrehajtásának választható vagy kötelező jellegét.

(57) Irányításának és végrehajtásának szempontjából az Alapnak az e rendelet és az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) által alkotott összefüggő rendszer részét kell képeznie. Az Alappal összefüggésben az 514/2014/EU rendelet által meghatározott partnerséget úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a releváns nemzetközi szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket és szociális partnereket. A partnerség összetételének kialakításáért és a partnerség megvalósításának gyakorlati módszerei kidolgozásáért az egyes tagállamok felelősek.

(58) Mivel e rendelet célját - nevezetesen a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(59) Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján az Alapnak figyelembe kell vennie a nők és a férfiak közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesítését.

(60) Az 573/2007/EK, az 575/2007/EK, valamint a 2007/435/EK határozatokat hatályon kívül kell helyezni az e rendeletben meghatározott átmeneti rendelkezéseknek megfelelően.

(61) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. számú jegyzőkönyv 3. cikke értelmében és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(62) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. számú jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(63) Helyénvaló e rendelet alkalmazásának időszakát összehangolni az 1311/2013/EU, Euratom (18) tanácsi rendelet alkalmazásának időszakával. E rendeletet tehát 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és hatály

(1) E rendelet a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakra létrehozza a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap).

(2) Ez a rendelet meghatározza:

a) a pénzügyi támogatás célkitűzéseit és a támogatható intézkedéseket;

b) a támogatható intézkedések végrehajtásának általános keretét;

c) a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és elosztásukat;

d) a közös uniós áttelepítési prioritások kialakításának alapelveit és mechanizmusát; és

e) az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatást.

(3) E rendelet előírja az 514/2014/EU rendelet szabályainak alkalmazását, e rendelet 4. cikkének sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "áttelepítés": az a folyamat, amelynek során harmadik országbeli állampolgárokat nemzetközi védelemre szorultságuk alapján az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának (UNHCR) kérésére egy harmadik országból valamely tagállamba szállítanak és ott odatelepítenek, ahol az említett állampolgárok az alábbi jogállások egyikével rendelkezve engedéllyel tartózkodhatnak:

i. a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti "menekült jogállás";

ii. a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének g) pontja szerinti kiegészítő védelmi jogállás; vagy

iii. olyan egyéb jogállás, amely a nemzeti és az uniós jog szerint hasonló jogokat és ellátásokat biztosít, mint az i. és az ia. pontban említett jogállások;

b) "egyéb humanitárius befogadási program": olyan ad hoc folyamat, amelynek keretében egy tagállam harmadik országbeli állampolgárokat fogad be a területén való ideiglenes tartózkodás céljából annak érdekében, hogy védelmet nyújtson számukra különböző események, például politikai fejlemények vagy konfliktusok okozta, sürgősen kezelendő humanitárius válságok esetén;

c) "nemzetközi védelem": a 2011/95/EU irányelv szerinti menekült jogállás, illetve kiegészítő védelmi jogállás;

d) "visszatérés (kiutasítás)": a 2008/115/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint egy harmadik országbeli állampolgár visszatérési folyamata, függetlenül attól, hogy visszatérési kötelezettség önkéntes teljesítéséről vagy kitoloncolásról van szó;

e) "harmadik országbeli állampolgár": olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár. A harmadik országbeli állampolgárokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a hontalan személyeket és azon személyeket is, akik állampolgársága nem megállapítható;

f) "kitoloncolás": a 2008/115/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint a visszatérési kötelezettség kikényszerítése, azaz a tagállamból történő fizikai kiszállítás;

g) "önkéntes távozás": a 2008/115/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint a visszatérési kötelezettségnek a kiutasítási határozatban erre a célra meghatározott határidőn belüli teljesítése;

h) "kísérő nélküli kiskorú": harmadik ország olyan állampolgára, aki a 18. életévét még nem töltötte be, és az érintett tagállam joga vagy nemzeti gyakorlata alapján a felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lép vagy lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; kísérő nélküli kiskorú az a kiskorú is, aki a tagállamok területére lépését követően marad kísérő nélkül;

i) "sérülékeny személy": bármely olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jog értelmében megfelel a fogalommeghatározásnak;

j) "családtag": minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jog értelmében megfelel a fogalommeghatározásnak;

k) "szükséghelyzet": a következőkből eredő helyzet:

i. súlyos migrációs nyomás egy vagy több tagállamban, amelyet harmadik országbeli állampolgárok jelentős és aránytalan beáramlása jellemez, ami jelentős és sürgős igényeket támaszt a befogadásukat és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítmények, a menekültügyi rendszerek és eljárások tekintetében;

ii. a 2001/55/EK irányelv értelmében vett átmeneti védelmi mechanizmus végrehajtása;

iii. súlyos migrációs nyomás olyan harmadik országokban, amelyekben a menekültek megrekedtek különböző események, például politikai fejlemények és konfliktusok következtében.

3. cikk

Célok

(1) Az Alap általános célja a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

(2) Ezen az általános célon belül az Alap a következő közös konkrét célok eléréséhez járul hozzá:

a) a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;

b) a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel - például a munkaerő-piaci igényekkel - összhangban, védve ugyanakkor a tagállamok bevándorlási rendszereinek integritását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának elősegítése;

c) az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez hozzájáruló, tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a származási vagy tranzitországokba való tényleges visszafogadásra;

d) a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen azon tagállamok felé irányulóan, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültáramlások.

Az Alap konkrét céljainak teljesítését az 514/2014/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az e rendelet IV. mellékletében foglalt közös mutatók, valamint a nemzeti programokban foglalt programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett célok teljesítése érdekében hozott intézkedéseknek teljes mértékben koherensnek kell lenniük az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel, valamint az Unió külső tevékenységének elveivel és általános céljaival.

(4) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett célokat az Unió humanitárius politikájára vonatkozó elvek és célok kellő figyelembevételével kell megvalósítani. Az Unió külső finanszírozási eszközei által finanszírozott intézkedésekkel való összhangot a 24. cikkel összhangban biztosítani kell.

4. cikk

Partnerség

Az Alappal összefüggésben az 514/2014/EU rendelet 12. cikkében említett partnerséget úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a releváns nemzetközi szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket és szociális partnereket.

II. FEJEZET

A KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER

5. cikk

Befogadási és menekültügyi rendszerek

(1) Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt politikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkében meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja a harmadik országbeli állampolgárok alábbi kategóriák egyikére vagy azok közül többre összpontosító intézkedéseket:

a) a 2011/95/EU irányelv szerinti menekült jogállással, illetve kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személyek;

b) azon személyek, akik az a) pontban említett nemzetközi védelem formáinak egyike iránt kérelmet nyújtottak be, de még nem kapták meg a végleges határozatot;

c) a 2001/55/EK irányelv szerinti átmeneti védelmet élvező személyek;

d) valamely tagállamban áttelepített vagy valamely tagállamból átszállított, illetve áttelepítés vagy átszállítás alatt álló személyek.

A befogadási feltételek és a menekültügyi eljárások tekintetében az Alap elsősorban a személyeknek az ezen bekezdés első albekezdésében említett kategóriáira összpontosító következő intézkedéseket támogatja:

a) anyagi támogatás nyújtása, ideértve a határon történő segítségnyújtást, valamint oktatás, képzés, támogató szolgáltatások, egészségügyi és pszichológiai ellátás biztosítása;

b) támogató szolgáltatások, például fordítás és tolmácsolás, oktatás, képzés, így nyelvi képzés biztosítása, valamint az érintett személy jogállásával összhangban álló egyéb kezdeményezések;

c) olyan igazgatási struktúrák, rendszerek, valamint a személyzet és a megfelelő hatóságok részére nyújtandó képzések kialakítása és fejlesztése, amelyek biztosítják a menedékkérők hatékony és zökkenőmentes hozzáférését a menekültügyi eljárásokhoz és a hatékony és minőségi menekültügyi eljárást, elsősorban, amennyiben ez szükséges, az uniós vívmányok fejlődésének támogatása érdekében;

d) szociális támogatás nyújtása, közigazgatási és/vagy bírósági formaságokkal kapcsolatban nyújtott információ vagy segítség és a menekültügyi eljárás lehetséges eredményével kapcsolatban nyújtott információ vagy tanácsadás, beleértve az olyan szempontokat is, mint a visszatérés eljárások;

e) jogi segítségnyújtás és jogi képviselet biztosítása;

f) a sérülékeny csoportok azonosítása, és különleges segítségnyújtás a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára, különösen az a)-e) pontban foglaltaknak megfelelően;

g) az őrizet alternatíváját jelentő intézkedések kidolgozása, fejlesztése és javítása.

Amennyiben célszerű, és amennyiben az adott tagállam nemzeti programja rendelkezik erről, az Alap támogathatja az integrációval kapcsolatos - például a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt, az ezen bekezdés első albekezdésében említett személyek befogadásával kapcsolatos - intézkedéseket is.

(2) A 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, valamint a 19. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban - az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és a befogadási rendszerek tekintetében - az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a) az elszállásolással kapcsolatos meglévő infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése és fenntartása;

b) az igazgatási struktúrák és rendszerek megerősítése és fejlesztése;

c) a helyi közösségek tájékoztatása;

d) a hatóságok, többek között helyi hatóságok azon alkalmazottai részére tartott képzések, akik kapcsolatba kerülnek az (1) bekezdésben említett személyekkel, azok befogadásával összefüggésben;

e) az elszállásolással kapcsolatos új infrastruktúra és szolgáltatások, valamint igazgatási struktúrák és rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése, különösen - szükség esetén - a tagállamok strukturális igényeinek kielégítésével összhangban.

(3) A 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéseken belül, valamint a 19. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja az e cikk (1) bekezdésében felsoroltakhoz hasonló intézkedéseket is, amennyiben ezen intézkedések olyan személyekkel kapcsolatosak, akik átmenetileg:

- a menekültek számára létrehozott tranzit és kérelem-feldolgozási központokban tartózkodnak, különösen az UNHCR-rel együttműködve végzett áttelepítési műveletek támogatása érdekében, vagy

- egyéb humanitárius befogadási programmal összefüggésben egy tagállam területén tartózkodnak.

6. cikk

A tagállamoknak a menekültügyi politikájuk és eljárásaik fejlesztésére, monitoringjára és értékelésére vonatkozó kapacitásai

A 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint a 19. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban, a tagállamoknak a menekültügyi politikájuk és eljárásaik fejlesztésére, monitoringjára és értékelésére vonatkozó kapacitásai fejlesztése tekintetében az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a) a menekültügyi eljárásokra, a befogadási kapacitásokra és a nemzetközi védelmet kérelmező és/vagy abban részesülő személyek áttelepítésére, illetve egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítására vonatkozó minőségi és mennyiségi adatok és statisztikák gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztését célzó intézkedések, többek között a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott korai előrejelzési, készültségi és válságkezelési mechanizmussal kapcsolatban;

b) a származási országgal kapcsolatos információk gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztését célzó intézkedések;

c) a menekültügyi politikák értékelését közvetlenül segítő olyan intézkedések, mint a nemzeti szintű hatásvizsgálatok, a célcsoportok és egyéb érintettek körében végzett felmérések, valamint mutatók és összehasonlító teljesítményértékelés kidolgozása.

7. cikk

Nemzetközi védelmet vagy egyéb ad hoc humanitárius befogadást kérelmező vagy abban részesülő személyek áttelepítése, illetve egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítása

(1) Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéseken belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkében meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap különösen a valamely tagállamban letelepített vagy letelepítés alatt álló harmadik országbeli állampolgárok áttelepítésével, valamint az egyéb humanitárius befogadási programokkal kapcsolatos következő intézkedéseket támogatja:

a) nemzeti áttelepítési programok, stratégiák és egyéb humanitárius befogadási programok kialakítása és fejlesztése, beleértve a szükségletek elemzését, valamint a mutatók tökéletesítését és az értékelés javítását is;

b) megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása az áttelepítésre irányuló intézkedések, valamint egyéb humanitárius befogadási programokkal kapcsolatos intézkedések - például nyelvi segítségnyújtás - zökkenőmentes és hatékony végrehajtása érdekében;

c) olyan struktúrák, rendszerek, valamint személyzeti képzés kialakítása, amelyek segítik a harmadik országokban és/vagy másik tagállamokban végzendő missziók, indítását interjúk készítését, egészségügyi vizsgálatok és biztonsági ellenőrzések elvégzését;

d) a lehetséges áttelepítési eseteknek és/vagy egyéb humanitárius befogadási eseteknek az illetékes tagállamok hatóságai általi elbírálása, például tényfeltárás végzése a harmadik országban, interjúk készítése, egészségügyi vizsgálatok és biztonsági ellenőrzések elvégzése;

e) a beutazást megelőző egészségügyi vizsgálat és orvosi kezelés, a beutazáshoz szükséges tárgyi feltételek, a beutazást megelőző tájékoztatási és integrációs intézkedések, valamint az utazás megszervezése, beleértve az egészségügyi kíséret biztosítását is;

f) az érkezéskor vagy röviddel azután nyújtandó információ és segítségnyújtás, beleértve a tolmácsszolgáltatást is;

g) a valamely tagállamban áttelepített személyek családegyesítését célzó intézkedések;

h) a migráció és a menekültügy szempontjából fontos infrastruktúra és szolgáltatások megerősítése a regionális védelmi programok végrehajtására kijelölt országokban;

i) olyan feltételek biztosítása, amelyek segítik az áttelepített menekültek hosszú távú integrációját, önállóságát és önfenntartását.

(2) Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt politikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkében meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap a nemzetközi védelmet kérelmező és/vagy abban részesülő személyek átszállításával kapcsolatban támogatja az ezen cikk (1) bekezdésben felsoroltakhoz hasonló intézkedéseket is, amennyiben ez célszerű az Alap végrehajtási időszakán belül lezajló szakpolitikai fejlemények fényében, vagy amennyiben egy adott tagállam nemzeti programja erről rendelkezik. Az átszállítási műveleteket az érintettek beleegyezésével kell végrehajtani, egy olyan tagállamból, amely a nemzetközi védelmet megadta vagy amely a kérelem vizsgálatáért felelős, egy olyan másik tagállamba, amelyben a kérelmezők egyenértékű védelemben fognak részesülni, vagy amelyben a nemzetközi védelem iránti kérelmüket meg fogják vizsgálni.

III. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK INTEGRÁCIÓJA ÉS A LEGÁLIS MIGRÁCIÓ

8. cikk

Bevándorlás és indulást megelőző intézkedések

Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkében meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja az olyan, harmadik országban végrehajtott intézkedéseket is, amelyek olyan, harmadik országbeli állampolgárokra összpontosítanak, akik a nemzeti jogban - adott esetben az uniós joggal összhangban - meghatározott,indulást megelőző előkészületekre vonatkozó egyedi előírásokat és/vagy feltételeket teljesítik, beleértve az egy tagállam társadalmába való beilleszkedés képességére vonatkozó feltételeket is. Ebben az összefüggésben az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a) információs csomagok és figyelemfelhívó, valamint a kultúrák közötti párbeszédet előmozdító kampányok, többek között felhasználóbarát kommunikációs és információtechnológia és weboldalak révén;

b) a készségek és képesítések értékelése, valamint a harmadik országban megszerzett készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos átláthatóság fokozása és e készségeknek és képesítéseknek a tagállamokban megszerzett készségekkel és képesítésekkel való megfeleltethetőségének javítása;

c) a tagállamban való foglalkoztathatóságot elősegítő képzések;

d) átfogó társadalomismereti képzés és nyelvoktatás;

e) a 2003/86/EK tanácsi irányelv (20) értelmében vett családegyesítési kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás.

9. cikk

Integrációs intézkedések

(1) Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában meghatározott közös konkrét célkitűzésen belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt politikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkében meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja azokat az intézkedéseket, amelyekre - a harmadik országok állampolgárainak helyi és/vagy regionális szinten jelentkező integrációs szükségleteit figyelembe véve - következetes stratégiák keretében kerül sor. Ebben az összefüggésben az Alap különösen az alábbi, olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó intézkedéseket támogatja, akik valamely tagállamban jogszerűen tartózkodnak, vagy - adott esetben - akiknek az esetében a jogszerű tartózkodás engedélyezése folyamatban van:

a) az említettek szerinti integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése adott esetben helyi vagy regionális szereplők részvételével, beleértve a szükségletek elemzését, az integrációs mutatók javítását és az értékelést, többek között a résztvevők általi értékeléseket, a bevált gyakorlatok azonosítása érdekében;

b) többek között a lakhatással, létfenntartási eszközökkel, közigazgatási és jogi iránymutatással, egészségügyi, pszichológiai és szociális ellátással, valamint gyermekgondozással és családegyesítéssel kapcsolatos területeken nyújtott tanácsadás és támogatás;

c) olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, valamint olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy alkalmazkodjanak ahhoz, illetve, hogy tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről, továbbá hogy részt vegyenek a civil és kulturális életben és osztozzanak az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékekben;

d) oktatásra és képzésre összpontosító intézkedések, beleértve a nyelvi képzést és az előkészítő intézkedéseket a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítése érdekében;

e) a harmadik országbeli állampolgárok számára az autonomitást és az önmagukról való gondoskodást támogató intézkedések;

f) olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a harmadik országbeli állampolgárok és a fogadó társadalom közötti tartalmas kapcsolatokat és konstruktív párbeszédet, valamint olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a fogadó társadalom részéről az elfogadást, többek között a média bevonása révén;

g) az egyenlő hozzáférést és az egyenlő eredményeket támogató intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok köz- és magánszolgáltatásokkal való kapcsolatát illetően, beleértve a szolgáltatások olyan átalakítását, annak érdekében, hogy szolgáltatni tudjanak a harmadik országbeli állampolgárok részére;

h) az 514/2014/EU rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezettek kapacitásépítése, többek között a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint hálózatépítés révén.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedésekben minden szükséges esetben figyelembe kell venni a különböző kategóriákba tartozó harmadik országbeli állampolgárok - így a nemzetközi védelemben részesülő, az áttelepített vagy átszállított személyek és különösen a sérülékeny személyek - sajátos igényeit.

(3) A nemzeti programok lehetővé tehetik, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések kiterjedjenek az ugyanazon bekezdésben említett célcsoportba tartozó személyek közvetlen hozzátartozóira is, amennyiben ez az említett intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések programozásával és végrehajtásával összefüggésben az 514/2014/EU rendelet 12. cikke szerinti partnerség kiterjed a tagállamok által az Európai Szociális Alap beavatkozásainak igazgatására kijelölt hatóságokra is.

10. cikk

Gyakorlati együttműködés és kapacitásépítési intézkedések

Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt politikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja az alábbiak egyikére vagy azok közül többre összpontosító intézkedéseket:

a) olyan stratégiák kialakítása, amelyek előmozdítják a jogszerű migrációt, a rugalmas befogadási eljárások kidolgozásának és végrehajtásának megkönnyítése érdekében;

b) a harmadik országok munkaerő-toborzó ügynökségei és a tagállamok foglalkoztatási szolgálatai és bevándorlási szolgálatai közötti együttműködés támogatása, továbbá a tagállamok támogatása az uniós migrációs jog végrehajtása során, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációs eljárások és a meghatározott harmadik országok állampolgárai vagy a harmadik országok állampolgárainak meghatározott kategóriáit célzó megközelítésekkel kapcsolatos szakértői tanácsadás és információcsere támogatása, figyelemmel a munkaerőpiac igényeire;

c) a tagállamok arra irányuló kapacitásainak megerősítése, hogy fejlesszék, végrehajtsák, figyelemmel kísérjék és értékeljék bevándorlási stratégiáikat, politikáikat és intézkedéseiket a közigazgatás különböző szintjein és szervezeti egységeiben, különösen azon tevékenységük fejlesztése révén, hogy részletes és rendszerezett adatokat és statisztikákat gyűjtsenek, elemezzenek és terjesszenek a migrációs eljárásokról és áramlásokról, a tartózkodási engedélyekről, valamint fejlesszék a stratégiák eredményességének mérésére szolgáló monitoringeszközöket, értékelési rendszereket, mutatókat és összehasonlító teljesítményértékeléseket;

d) az 514/2014/EU rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezettek, valamint a köz- és magánszolgáltatásokat nyújtó személyzet képzése, az oktatási intézményeket is beleértve, továbbá a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének az előmozdítása, együttműködés és hálózatépítés, az interkulturális kapacitások előmozdítása, valamint a biztosított szolgáltatások minőségének a javítása;

e) fenntartható szervezeti struktúrák kiépítése a beilleszkedés és a sokféleség kezelésére, különösen a különböző érdekeltek közötti együttműködés által, amelynek révén a nemzeti közigazgatások különböző szintjein dolgozó tisztviselők gyorsan értesülhetnek a máshol szerzett tapasztalatokról és bevált gyakorlatokról, és amennyiben lehetséges, egyesíthetik az érintett hatóságok, valamint a kormányzati és a nem kormányzati szervek erőforrásait annak érdekében, hogy még hatékonyabbá tegyék a harmadik országok állampolgárai részére történő szolgáltatásnyújtást, többek között egyablakos ügyintézés (azaz koordinált beilleszkedést támogató központok) révén;

f) hozzájárulás a kölcsönös interakciók dinamikus kétirányú folyamatához, amely a helyi és regionális szintű integrációs stratégiák mögött húzódik, a harmadik országbeli állampolgárok számára konzultációs fórumok, az érdekeltek közötti információcsere, valamint a harmadik országbeli állampolgárok közösségei közötti és/vagy e közösségek és a fogadó társadalom közötti és/vagy e közösségek és a szakpolitikát meghatározó és döntéshozó hatóságok közötti interkulturális és vallási párbeszéd fórumainak kialakításával;

g) a tagállamok érintett hatóságai közötti gyakorlati együttműködés előmozdítását és megerősítését célzó intézkedések, többek között információk, bevált gyakorlatok és stratégiák cseréjére, valamint együttes fellépések kialakítására és megvalósítására összpontosítva, többek között a tagállamok bevándorlási rendszerei integritásának megőrzése érdekében.

IV. FEJEZET

VISSZATÉRÉS

11. cikk

A visszatérési eljárásokat kísérő intézkedések

Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában meghatározott konkrét célon belül és az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban - a visszatérési eljárásokat kísérő intézkedések tekintetében - az Alap a harmadik országbeli állampolgárok alábbi egy vagy több kategóriájára összpontosít:

a) azon harmadik országbeli állampolgárok, akik még nem kaptak végleges elutasító határozatot valamely tagállamban a tartózkodásra jogosító engedélyre, jogszerű tartózkodásra és/vagy nemzetközi védelemre irányuló kérelmükre, és élhetnek az önkéntes visszatérés lehetőségével;

b) azon harmadik országbeli állampolgárok, akik valamely tagállamban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, jogszerűen tartózkodnak, vagy a 2011/95/EU irányelv értelmében nemzetközi védelemben, illetve a 2001/55/EK irányelv értelmében átmeneti védelemben részesülnek, és úgy döntöttek, hogy élnek az önkéntes visszatérés lehetőségével;

c) azon harmadik országbeli állampolgárok, akik valamelyik tagállamban tartózkodnak, de nem, vagy már nem teljesítik a tagállamba történő belépés és/vagy az ott-tartózkodás feltételeit, ideértve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat is, akiknek a kitoloncolását a 2008/115/EK irányelv 9. cikkének és 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően elhalasztották.

Ebben az összefüggésben az Alap különösen az első albekezdésben említett kategóriákba tartozó személyekre vonatkozó alábbi intézkedéseket támogatja:

a) az őrizet alternatívájaként szolgáló intézkedések bevezetése, fejlesztése és javítása;

b) szociális támogatás nyújtása, közigazgatási, illetve bírósági formaságokkal kapcsolatban nyújtott információ vagy segítség, valamint tájékoztatás és tanácsadás;

c) jogi és nyelvi segítségnyújtás biztosítása;

d) különleges segítségnyújtás a sérülékeny személyek számára;

e) a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, kitoloncolást ellenőrző független és hatékony rendszerek bevezetése és javítása;

f) az elszállásolással, a befogadással és az őrizettel kapcsolatos infrastruktúra, szolgáltatások és feltételek kialakítása, fenntartása és fejlesztése;

g) adminisztratív struktúrák és rendszerek kialakítása, beleértve az informatikai eszközöket is;

h) a személyzet képzése a visszatérési eljárások - így azok irányítása és végrehajtása - gördülékenységének és hatékonyságának biztosítása érdekében.

12. cikk

A visszatérési intézkedések

Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában meghatározott konkrét célon belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkében meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban - a visszatérési intézkedések tekintetében - az Alap a 11. cikkben említett személyeket célzó intézkedéseket támogatja. Ebben az összefüggésben az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a) a visszatérési műveletek előkészítéséhez szükséges intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok azonosításával, az úti okmányok kiállításával és a családtagok felkutatásával kapcsolatos intézkedések;

b) együttműködés a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival úti okmányok beszerzése, a hazatelepülés megkönnyítése és a visszafogadás biztosítása céljából;

c) a támogatott önkéntes visszatérést célzó intézkedések, beleértve az egészségügyi vizsgálatokat és ellátást, az utazás megszervezését, a pénzügyi hozzájárulást, a visszatérést megelőző és azt követő tanácsadást, valamint támogatást;

d) a kitoloncolást célzó műveletek a kapcsolódó intézkedésekkel együtt, az uniós jogban meghatározott normáknak megfelelően, a kényszerítő eszközök kivételével;

e) a visszatelepülő személyes fejlődése érdekében a visszailleszkedés folyamatát beindító intézkedések, mint készpénz-ösztönzők, képzés, elhelyezkedési és foglalkoztatási támogatás, induló támogatás a gazdasági tevékenységekhez

f) olyan létesítmények és szolgálatok harmadik országokban, amelyek biztosítják a megfelelő ideiglenes elszállásolást és fogadást az érkezéskor;

g) különleges segítségnyújtás a sérülékeny személyek számára.

13. cikk

Gyakorlati együttműködés és kapacitásépítési intézkedések

Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában meghatározott konkrét célon belül, az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd eredményeinek megfelelően, valamint az e rendelet 19. cikkében meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban - a gyakorlati együttműködés és a kapacitásépítési intézkedések tekintetében - az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a) a visszatéréssel foglalkozó tagállami szolgálatok és más érintett hatóságok közötti műveleti együttműködés és információcsere előmozdítását, fejlesztését és megerősítését célzó intézkedések, beleértve a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival folytatott együttműködést, valamint a visszatérést célzó közös visszatérési műveleteket is;

b) a harmadik országok, valamint a visszatéréssel foglalkozó tagállami szolgálatok közötti együttműködést támogató intézkedések, beleértve az olyan intézkedéseket is, amelyek célja a harmadik országok arra irányuló kapacitásainak fejlesztése, hogy különösen a visszafogadási megállapodások keretében, visszafogadási és visszailleszkedést segítő tevékenységeket fejtsenek ki;

c) a hatékony és fenntartható visszatérési politika kialakítására irányuló kapacitás fokozását célzó intézkedések, különösen a visszatérési országokban fennálló helyzettel kapcsolatos információk és a bevált gyakorlatok cseréje, a tapasztalatok megosztása, valamint a tagállami erőforrások összefogása révén;

d) a visszatérési eljárásokra és intézkedésekre, a befogadási és őrizeti kapacitásokra, a kitoloncolásra és az önkéntes visszatérésre, a monitoringra és a visszailleszkedésre vonatkozó részletes és rendszerezett adatok és statisztikák gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével kapcsolatos kapacitások fejlesztését célzó intézkedések;

e) a visszatérési politikák értékeléséhez közvetlenül hozzájáruló olyan intézkedések, mint a tagállami hatásvizsgálatok, a célcsoportok körében végzett felmérések, a mutatók és az összehasonlító teljesítményértékelés kidolgozása;

f) harmadik országokban végzett tájékoztatási intézkedések és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás jogszerű csatornáira és az illegális bevándorlás kockázataira.

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

14. cikk

Globális források és végrehajtás

(1) A rendelet végrehajtására rendelkezésre álló globális források összege 3 137 000 000 EUR.

(2) Az Alap éves előirányzatait a többéves pénzügyi keret korlátain belül az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi.

(3) A globális forrásokat az alábbiak útján kell felhasználni:

a) nemzeti programok, a 19. cikkel összhangban;

b) uniós intézkedések, a 20. cikkel összhangban;

c) sürgősségi segítségnyújtás, a 21. cikkel összhangban.

d) Európai Migrációs Hálózat, a 22. cikkel összhangban;

e) technikai segítségnyújtás, a 23. cikkel összhangban.

(4) Az e rendelet 20. cikkében említett uniós intézkedésekre, az e rendelet 21. cikkében említett sürgősségi segítségnyújtásra, az e rendelet 22. cikkében említett Európai Migrációs Hálózatra és az e rendelet 23. cikkében említett technikai segítségnyújtásra e rendelet alapján elkülönített költségvetést a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke(1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen irányítás útján, adott esetben pedig a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetett irányítás útján kell végrehajtani. Az e rendelet 19. cikkében említett nemzeti programokra elkülönített költségvetést megosztott irányítás útján kell végrehajtani, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(5) Az uniós költségvetésnek az EUMSZ 317. cikkével összhangban történő végrehajtásáért továbbra is a Bizottság felel, amelynek tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az olyan műveletekről, amelyeket a tagállamoktól eltérő jogalanyok hajtanak végre.

(6) A Európai Parlament és a Tanács előjogainak sérelme nélkül, az elsődleges pénzügyi referenciakeretet irányadó jelleggel a következőképpen kell felhasználni:

a) 2 752 millió EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

b) 385 millió EUR az uniós intézkedésekre, a sürgősségi segítségnyújtásra, az Európai Migrációs Hálózatra és a Bizottság általi technikai segítségnyújtásra, mely összegnek legalább a 30 %-át az uniós intézkedésekre és az Európai Migrációs Hálózatra kell fordítani.

15. cikk

A támogatható tagállami intézkedések forrásai

(1) 2 752 millió EUR-t a tagállamok részére kell elkülöníteni irányadó jelleggel a következők szerint:

a) 2 392 millió EUR-t kell elkülöníteni az I. mellékletben foglaltak szerint. A tagállamoknak ezen források legalább 20-20 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában, illetve a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett konkrét célkitűzésre kell elkülöníteniük. A tagállamok csak abban az esetben térhetnek el ezektől a minimális százalékarányoktól, ha nemzeti programjaik részletes magyarázatot tartalmaznak arra nézve, hogy a megadott szintek alatti forráskiosztás miért nem veszélyezteti a célkitűzés elérését. A 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett konkrét célkitűzés tekintetében azok a tagállamok, amelyek az elszállásolás, az infrastruktúra és a szolgáltatások terén strukturális hiányosságokkal küzdenek, nem térhetnek el negatív irányban az e rendeletben megállapított minimális százalékaránytól.

b) 360 millió EUR-t kell elkülöníteni az egyedi intézkedések 16. cikkben említett elosztási mechanizmusára, a 17. cikkben említett uniós áttelepítési programra, valamint a 18. cikkben említett, a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítására;

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett összeg a következők támogatását szolgálja:

a) a II. mellékletben felsorolt egyedi intézkedések,

b) a 17. cikk szerinti uniós áttelepítési program és/vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása a 18. cikknek megfelelően.

(3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg egy része továbbra is rendelkezésre áll, vagy valamely más összeg áll rendelkezésre, azt az 514/2014/EU rendelet 15. cikke szerinti félidős felülvizsgálat keretében arányosan elosztják a nemzeti programokra elkülönített, az e rendelet I. mellékletében rögzített alapösszegek alapján.

16. cikk

Az egyedi intézkedések forrásai

(1) A tagállamoknak a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti kiegészítő összeg juttatható, feltéve, hogy a programban azt erre a célra irányozták elő; ezt az összeget a II. mellékletben felsorolt egyedi intézkedések végrehajtására kell fordítani.

(2) Az új szakpolitikai fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e rendelet 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek az 514/2014/EU rendelet 15. cikkében említett félidős felülvizsgálat keretében történő felülvizsgálatára vonatkozóan. Az egyedi intézkedések felülvizsgált listája alapján a tagállamok az e cikk (1) bekezdésnek megfelelően kiegészítő összegben részesülhetnek, a rendelkezésre álló források függvényében.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiegészítő összegek tagállamoknak való kiosztása a félidős felülvizsgálat keretében, a nemzeti programjukat jóváhagyó vagy módosító egyedi finanszírozási határozatok útján történik, az 514/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően. Ezek az összegek csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt egyedi intézkedések végrehajtására használhatók fel.

17. cikk

Az uniós áttelepítési program forrásai

(1) A tagállamok a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint, melynek átalányösszege áttelepített személyenként 6 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett átalányösszeget 10 000 EUR-ra kell emelni a (3) bekezdés szerint megállapított és a III. mellékletben felsorolt közös uniós áttelepítési prioritások alapján áttelepített minden egyes személy, valamint az (5) bekezdés szerinti, minden egyes sérülékeny személy után.

(3) A közös uniós áttelepítési prioritások a személyek következő általános kategóriáin alapulnak:

a) regionális védelmi program végrehajtására kijelölt országból vagy régióból származó személyek,

b) az UNCHR áttelepítésre vonatkozó előrejelzésében megjelölt országból vagy régióból származó személyek, amennyiben az uniós közös fellépés jelentős hatással járna a védelmi igények kielégítésére,

c) az UNCHR által meghatározott áttelepítési kritériumoknak megfelelő egyes csoportokba.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletnek az - e cikk (3) bekezdésében rögzített általános kategóriák alapján történő - módosítására vonatkozóan, amennyiben az egyértelműen indokolt, illetve ha az UNHCR ajánlásai azt szükségessé teszik.

(5) A sérülékeny személyek következő csoportjai szintén jogosultak a (2) bekezdésben előírt átalányösszegre:

a) veszélyeztetett nők és gyermekek,

b) kísérő nélküli kiskorúak,

c) olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak az áttelepítéssel biztosítható,

d) jogi vagy fizikai védelmi okokból szükséghelyzeti áttelepítésre vagy sürgős áttelepítésre szoruló személyek, többek között akik erőszak vagy kínzás áldozatai.

(6) Amennyiben egy tagállam az (1) és (2) bekezdésben említett kategóriák közül többhöz is tartozó személyt telepít le, ezért a személyért csak egy alkalommal jogosult átalányösszegre.

(7) Adott esetben a tagállamok az (1), (3) és (5) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre, amennyiben az említett családtagok áttelepítésére e rendeletnek megfelelően került sor.

(8) A Bizottság végrehajtási aktussal állapítja meg az uniós áttelepítési program szerinti források elosztási mechanizmusának ütemezését és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási feltételeket. A végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.

(9) Az e cikk (1) és a (2) bekezdése szerinti kiegészítő összegeket kétévente kell az érintett tagállamok részére kiutalni, első alkalommal a nemzeti programjukat az 514/2014/EU rendelet 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozatokhoz csatolandó finanszírozási határozat keretében. Ezek az összegek nem csoportosíthatók át a nemzeti program szerinti más intézkedések céljára.

(10) Az uniós áttelepítési program célkitűzéseinek hatékony megvalósítása érdekében és a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy amennyiben szükségesnek tekinti, az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átalányösszegeket kiigazítsa, figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a áttelepítés terén bekövetkező releváns fejleményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását.

18. cikk

A nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállításának forrásai

(1) A szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvének érvényesítése céljából, valamint az Alap végrehajtási időszakában bekövetkező uniós szakpolitikai fejlemények fényében a tagállamok a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kiegészítő összeget kapnak a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint, amelynek átalányösszege más tagállamból átszállított, nemzetközi védelemben részesülő személyenként 6 000 EUR.

(2) Adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre, amennyiben az említett családtagok átszállítására e rendeletnek megfelelően került sor.

(3) Az e cikk (1) bekezdése szerinti kiegészítő összegeket az érintett tagállamok részére első alkalommal a nemzeti programjukat az 514/2014/EU rendelet 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében kell kiutalni. Ezek az összegek nem csoportosíthatók át a nemzeti program szerinti más intézkedések céljára.

(4) A tagállamok közötti szolidaritással és felelősségmegosztással kapcsolatos, az EUMSZ 80. cikkében említett célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében és a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e rendelet 26. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett átalányösszegeket kiigazítsa, figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása terén bekövetkező releváns fejleményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását.

19. cikk

Nemzeti programok

(1) Az 514/2014/EU rendelet 14. cikke szerint megvizsgálandó és jóváhagyandó nemzeti programokban a tagállamok - az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések keretében, figyelembe véve az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében említett szakpolitikai párbeszéd eredményét - különösen a következő célok elérésére törekednek:

a) a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kialakításának megerősítése azáltal, hogy biztosítják a menekültügyi uniós vívmányok hatékony és egységes alkalmazását, valamint a 604/2013/EU rendelet megfelelő működését. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek az uniós áttelepítési program kialakítására és fejlesztésére is;

b) szükség szerint nemzeti/helyi/regionális szinten végrehajtandó olyan integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése, amelyek kiterjednek a kétirányú dinamikus folyamat különböző szempontjaira, figyelembe véve a harmadik országbeli állampolgárok helyi/regionális szintű integrációs igényeit, kezelve a különböző kategóriákba tartozó migránsok sajátos igényeit és hatékony partnerségeket alakítva ki az érintett érdekelt felek között;

c) visszatérési program kidolgozása, amely a támogatott önkéntes visszatérésre és adott esetben a visszailleszkedésre vonatkozó elemet is tartalmaz.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az Alap keretében támogatott intézkedések végrehajtása mindenkor az alapvető jogok és az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartásával történjen. Az intézkedéseket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és alapvető elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

(3) A fenti célkitűzések teljesítésének követelményére is figyelemmel, valamint sajátos körülményeik függvényében a tagállamok a forrásoknak a 3. cikk (2) bekezdésében említett konkrét célkitűzések közötti méltányos és átlátható elosztására törekednek.

20. cikk

Uniós intézkedések

(1) A Bizottság kezdeményezésére, a 3. cikkben említett általános és konkrét célkitűzések vonatkozásában, az Alap felhasználható transznacionális intézkedések vagy az Unió különös érdekében álló intézkedések (uniós intézkedések) finanszírozására.

(2) Azok az uniós intézkedések támogathatók, amelyek elősegítik különösen a következőket:

a) az uniós együttműködés előmozdítása a menekültügyre vonatkozó uniós jog végrehajtása és az ehhez kapcsolódó bevált gyakorlatok megosztása terén, mindenekelőtt - többek között hálózatépítés és információcsere révén - a áttelepítéssel és a nemzetközi védelemért folyamodó és/vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállításával, a legális migrációval, a harmadik országbeli állampolgárok integrációjával kapcsolatban - ideértve az érkezéskor nyújtott támogatást és a áttelepített menekülteket fogadó helyi közösségekkel végzett, az áttelepítést elősegítő koordinációs tevékenységeket is -, továbbá a visszatérésre vonatkozóan;

b) a két vagy több tagállamban található szervek közötti transznacionális partnerségen alapuló transznacionális együttműködési hálózatok és kísérleti projektek, köztük innovatív projektek létrehozása az innováció ösztönzésére, valamint a tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítésére;

c) az uniós együttműködés lehetséges új formáiról szóló tanulmányok és kutatások a menekültügy, a bevándorlás, az integráció és a visszatérés, valamint a vonatkozó uniós jog területén, a bevált gyakorlatokról, valamint a menekültügyi, bevándorlási, integrációs és visszatérési politikák valamennyi egyéb vetületéről szóló információk cseréje, beleértve az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációt is;

d) a menekültügy, a jogszerű migráció és integráció, valamint a visszatérés terén bekövetkező szakpolitikai fejlemények mérésére szolgáló közös statisztikai eszközök, módszerek és mutatók tagállamok általi fejlesztése és alkalmazása;

e) a menekültügyi és bevándorlási politikák végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring-, adminisztratív és technikai támogatás, valamint értékelési mechanizmus kidolgozása;

f) együttműködés harmadik országokkal a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános uniós megközelítés alapján, különösen a visszafogadási megállapodások, mobilitási partnerségek, regionális védelmi programok végrehajtásának keretében.

g) harmadik országokban végzett tájékoztatási tevékenységek és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás törvényes módozataira és az illegális bevándorlás kockázataira.

(3) Az uniós intézkedéseket az 514/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban kell végrehajtani.

(4) A Bizottság gondoskodik a 3. cikk (2) bekezdésében említett célok közötti méltányos és átlátható forráselosztásról.

21. cikk

Sürgősségi segítségnyújtás

(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez a 2. cikk k) pontjában meghatározott szükséghelyzet esetén. Az e cikknek megfelelően harmadik országokban végrehajtott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Unió humanitárius politikájával és adott esetben azt ki kell egészíteniük, valamint tiszteletben kell tartaniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos konszenzusban megállapított humanitárius elveket.

(2) A sürgősségi segítségnyújtást az 514/2014/EU rendelet 6. és 7. cikkével összhangban kell végrehajtani.

22. cikk

Európai Migrációs Hálózat

(1) Az Alap támogatja az Európai Migrációs Hálózatot, és biztosítja a tevékenységéhez, valamint jövőbeli fejlesztéséhez szükséges pénzügyi támogatást.

(2) Az Európai Migrációs Hálózat részére az Alap, valamint a tevékenységeinek prioritásait meghatározó munkaprogram éves előirányzataiban elérhetővé tett összeget a Bizottság fogadja el azt követően, hogy azt az irányítóbizottság a 2008/381/EK határozat 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban említett eljárásnak megfelelően jóváhagyta.; A 966/2012/EU, Euratom rendelet 84. cikke értelmében a Bizottság határozata finanszírozási döntésnek minősül.

(3) Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatás szükség szerint a 2008/381/EK határozat 3. cikkében említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott támogatás és közbeszerzési szerződések formájában valósul meg, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban. A támogatás révén biztosítani kell, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok időben hozzájussanak a megfelelő pénzügyi támogatáshoz. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak a 2014-ben odaítélt összegekkel támogatott tevékenységei végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek 2014. január 1-jétől támogathatók.

(4) A 2008/381/EK határozat a következőképpen módosul:

a) A 4. cikk (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) az Európai Migrációs Hálózat megfelelő működésének biztosítása érdekében az elnök tervezete alapján előkészíti és jóváhagyja a tevékenységek munkaprogramját, különösen a célkitűzésekre és a tematikus prioritásokra, valamint az egyes nemzeti kapcsolattartó pontok költségvetésének indikatív összegére vonatkozóan;".

b) A 6. cikk a következőképpen módosul:

i. a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A Bizottság figyelemmel kíséri a tevékenységek munkaprogramjának végrehajtását, és rendszeresen jelentést tesz a program végrehajtásáról és az Európai Migrációs Hálózat fejlődéséről az irányítóbizottságnak.";

ii. az (5)-(8) bekezdéseket el kell hagyni.

c) A 11. cikket el kell hagyni.

d) A 12. cikket el kell hagyni.

23. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére, vagy az annak nevében tett kezdeményezésre az Alap évi 2,5 millió EUR összegig felhasználható technikai segítségnyújtásra, összhangban az 514/2014/EU rendelet 9. cikkével.

(2) Valamely tagállam kezdeményezésére az Alap technikai segítségnyújtási tevékenységek finanszírozására is felhasználható, összhangban az 514/2014/EU rendelet 20. cikkével. A technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg az adott tagállamnak elkülönített teljes összeg 5,5 %-át plusz 1 000 000 EUR-t.

24. cikk

Koordináció

A Bizottság és a tagállamok - adott esetben az Európai Külügyi Szolgálattal együttműködve - biztosítják, hogy a harmadik országokban és azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket az uniós eszközökből támogatott, az Unión kívüli egyéb intézkedésekkel összhangban és azokkal koherensen hajtsák végre. Biztosítják különösen, hogy ezen intézkedések:

a) koherensek legyenek az EU külső politikájával, tiszteletben tartsák a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét, valamint hogy összhangban legyenek a szóban forgó régióra vagy országra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokkal;

b) a nem fejlesztésorientált intézkedéseket helyezzék középpontba;

c) az Unió belső politikáinak érdekeit szolgálják, és összhangban legyenek az Unión belüli tevékenységekkel.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

A nemzetközi védelemben részesülő személyek áttelepítésére, illetve egyik tagállamból a másikba való átszállítására vonatkozó átalányösszegekről szóló különös rendelkezések

Az 514/2014/EU rendelet 18. cikkében a támogatható kiadásokra meghatározott szabályoktól eltérve, különösen az átalányösszegek és átalánytételek tekintetében, a tagállamoknak a nemzetközi védelemben részesülő személyek áttelepítésére, illetve egyik tagállamból a másikba való átszállítására e rendelet alapján felosztásra kerülő átalányösszegek:

a) tekintetében mentesség áll fenn azon kötelezettség alól, hogy az összegeket statisztikai vagy történeti adatokra kell alapozni, és

b) azon feltétel mellett nyújtandók, hogy azt a személyt, aki után az átalányösszeg jár, e rendelettel összhangban ténylegesen áttelepítették, illetve átszállították.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 16. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikk (4) és (10) bekezdésében és a 18. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2014. május 21-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal a hétéves időszak letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik további három éves időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikk (4) és (10) bekezdésében és a 18. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 16. cikk (2) bekezdése, a 17. cikk (4) és (10) bekezdése és a 18. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 514/2014/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével létrehozott menekültügyi, migrációs és integrációs, valamint belső biztonsági alapokkal foglalkozó közös bizottság segíti.

(2) A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

28. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján ezt a rendeletet 2020. június 30-ig felülvizsgálja.

29. cikk

Az 514/2014/EU rendelet alkalmazhatósága

Az 514/2014/EU rendelet rendelkezéseit e rendelet 4. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni erre az Alapra.

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 573/2007/EK, az 575/2007/EK, valamint a 2007/435/EK határozatok 2014. január 1-jén hatályukat vesztik.

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) E rendelet nem érinti - azok befejezéséig- az érintett projektek és éves programok, illetve az 573/2007/EK határozat, az 575/2007/EK határozat és a 2007/435/EK határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én a támogatásra vonatkozóan hatályos bármely jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott pénzügyi támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve ezek részleges vagy teljes megszüntetését is. E rendelet nem érinti a 2008/381/EK határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én a pénzügyi támogatásra vonatkozóan hatályos bármely jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott pénzügyi támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve a részleges vagy teljes megszüntetést is.

(2) Az e rendelet szerinti társfinanszírozási határozatok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a 2014. május 20-át megelőzően az 573/2007/EK határozat, az 575/2007/EK határozat, a 2007/435/EK határozat, illetve a 2008/381/EK határozat alapján elfogadott és a társfinanszírozás időszakában pénzügyi következményekkel bíró intézkedéseket.

(3) Azokat a Bizottság által 2011. január 1. és 2014. december 31. között jóváhagyott társfinanszírozási összegeket, amelyek tekintetében a zárójelentés benyújtási határidejéig a Bizottságnak nem küldték el az intézkedés lezárásához szükséges dokumentumokat, a Bizottság 2017. december 31-ig automatikusan visszavonja, a jogosulatlanul kifizetett összegeket pedig vissza kell téríteni.

(4) A halasztó hatályú bírósági eljárás vagy államigazgatási fellebbezési eljárás miatt felfüggesztett műveletekkel kapcsolatos összegeket az automatikus visszavonás összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A tagállamok 2015. június 30-ig értékelő jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak az 573/2007/EK, az 575/2007/EK és a 2007/435/EK határozat alapján társfinanszírozott intézkedések eredményeiről és hatásairól a 2011-2013-as időszak vonatkozásában.

(6) A Bizottság a 2011-2013-as időszakra vonatkozóan 2015. december 31-ig utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az 573/2007/EK, az 575/2007/EK és a 2007/435/EK határozatok alapján.

32. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 299., 2012.10.4., 108. o.

(2) HL C 277., 2012.9.13., 23. o.

(3) Az Európai Parlament 2014. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 439/2010/EU rendelete az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(8) A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 862/2007/EK rendelete a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. május 23-i 573/2007/EK határozata a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008-2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 144., 2007.6.6., 1. o.).

(11) A Tanács 2007. június 25-i 2007/435/EK határozata a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2007-2013-as időszakra a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap létrehozásáról (HL L 168., 2007.6.28., 18. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. május 23-i 575/2007/EK határozata a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008-2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról (HL L 144., 2007.6.6., 45. o.).

(13) A Tanács 2001. július 20-i 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

(14) A Tanács 2008. május 14-i 2008/381/EK határozata az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28.., 13. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelete a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 112. oldalát).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 513/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 93. oldalát).

(18) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(20) A Tanács 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK irányelve a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).

I. MELLÉKLET

Többéves, tagállamonkénti bontás a 2014 és 2020 közötti időszakra (EUR-ban)

II. MELLÉKLET

A 16. cikkben említett egyedi intézkedések listája

1. A menekültek számára tranzit és kérelem-feldolgozási központok felállítása és fejlesztése az Unióban, különösen az UNHCR-rel együttműködve végzett áttelepítési műveletek támogatása érdekében.

2. Az UNHCR-rel együttműködésben alkalmazott, a menekültügyi eljárások igénybevételéhez kapcsolódó és a főbb tranzitországokat célzó új megközelítések, mint például a bizonyos csoportokra vonatkozó védelmi programok vagy a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának bizonyos eljárásai.

3. A tagállamok közötti közös kezdeményezések az integráció területén, így összehasonlító teljesítményértékelések, szakértői értékelések vagy európai modulok tesztelése, például a nyelvi készségek megszerzésére vagy a bevezető programok megszervezésére vonatkozóan, a tagállamok, a régiók és a helyi hatóságok közötti szakpolitikai koordináció javítása céljából.

4. Közös kezdeményezések, amelyek célja a kísérő nélküli kiskorúakkal való első találkozáskor alkalmazandó eljárásokkal, a rájuk alkalmazandó védelmi előírásokkal és a nekik történő segítségnyújtással kapcsolatos új megközelítések azonosítása és végrehajtása.

5. Közös visszatérési műveletek, beleértve az uniós visszafogadási megállapodások végrehajtását célzó közös intézkedéseket is.

6. Közös visszailleszkedési projektek a származási országokban a tartós visszatérés érdekében, valamint közös intézkedések harmadik országok arra irányuló képességeinek megerősítése érdekében, hogy végrehajtsák az uniós visszafogadási megállapodásokat.

7. Közös kezdeményezések, amelyek célja a családegyesítés és a kísérő nélküli kiskorúak visszailleszkedése származási országaikban.

8. Tagállamok közötti közös kezdeményezések a legális migráció területén, ideértve közös migrációs központok harmadik országokban történő felállítását is, valamint közös kezdeményezések a tagállamok közötti, a kizárólag legális migrációs csatornák használatának ösztönzésére és az illegális bevándorlás kockázataival kapcsolatos tájékoztatásra irányuló együttműködés előmozdítására.

III. MELLÉKLET

A közös uniós áttelepítési prioritások listája

1. Kelet-európai regionális védelmi program (Belarusz, Moldova, Ukrajna).

2. Afrika szarva regionális védelmi program (Dzsibuti, Kenya, Jemen).

3. Észak-afrikai regionális védelmi program (Egyiptom, Líbia, Tunézia).

4. Menekültek a kelet-afrikai régióban/az Afrikai Nagy Tavak régiójában.

5. Iraki menekültek Szíriában, Libanonban és Jordániában.

6. Iraki menekültek Törökországban.

7. Szíriai menekültek a régióban.

IV. MELLÉKLET

A konkrét célkitűzések mérését szolgáló közös mutatók listája

a) A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját

i. azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik az Alap keretében támogatott befogadási és menekültügyi rendszerekre irányuló projekteken keresztül részesültek támogatásban. Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a 514/2014/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót az alábbi kategóriákra kell tovább bontani:

- azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik a menekültügyi eljárások során tájékoztatásban és segítségnyújtásban részesültek,

- azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik jogi segítséget kaptak és jogi képviseletben részesültek,

- azon sérülékeny személyek és kísérő nélküli kiskorúak száma, akik speciális segítségnyújtásban részesültek;

ii. az Alap által támogatott projektek keretében, az uniós vívmányok szerinti befogadási feltételek közös szabályainak megfelelően kialakított új befogadó állomások kapacitása, illetve az Alap által támogatott projektek keretében, ugyanezen követelmények szerint korszerűsített, már meglévő befogadó állomások kapacitása (férőhelyek száma), valamint százalékos részarányuk a teljes befogadó kapacitáshoz képest;

iii. azon személyek száma, akik az Alap segítségével menekültügyi témákkal kapcsolatos képzésben részesültek, valamint az ilyen témákkal kapcsolatos képzésben részesült személyzet teljes létszámához viszonyított százalékos részarányuk;

iv. az Alap segítségével létrehozott, a származási országokkal kapcsolatos információs termékek és az Alap segítségével a származási országokban lebonyolított tényfeltáró missziók száma;

v. a tagállamokban a menekültügyi politika kialakítását, monitoringját és értékelését célzó, az Alap keretében támogatott projektek száma;

vi. az Alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

b) A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel - például a munkaerő-piaci igényekkel - összhangban, csökkentve ugyanakkor a legális migrációval való visszaélést, valamint a harmadik országok állampolgárai hatékony integrációjának elősegítése

i. azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik az Alap keretében támogatott beutazási előkészületekben részt vettek;

ii. azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik az Alapból nyújtott támogatásból a nemzeti, helyi és regionális stratégiák keretében megvalósuló integrációs intézkedéseken keresztül részesültek segítségnyújtásban. Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a 514/2014/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót az alábbi kategóriákra kell tovább bontani:

- azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik az oktatásra és képzésre vonatkozó intézkedések - többek között nyelvi képzés és a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítését célzó intézkedések - révén részesültek támogatásban,

- azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik a lakhatás terén tanácsadásban és segítségnyújtásban, illetve közigazgatási és jogi iránymutatásban részesültek,

- azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik egészségügyi és pszichológiai ellátásban részesültek,

- azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik a demokratikus részvételhez kapcsolódó intézkedéseken keresztül részesültek támogatásban;

iii. a harmadik országok állampolgárainak integrációja érdekében az Alap által támogatott intézkedések eredményeként bevezetett olyan helyi, regionális és nemzeti szakpolitikai keretek/intézkedések/eszközök száma, amelyekben a civil társadalom, a migráns közösségek és valamennyi érdekelt fél is érintett;

iv. a harmadik országok állampolgárainak integrációját célzó, más tagállamokkal közös, az Alap keretében finanszírozott együttműködési projektek száma;

v. a tagállamokban az integrációs politika kialakítását, monitoringját és értékelését célzó, az Alap keretében támogatott projektek száma.

c) Az illegális bevándorlás elleni küzdelmet támogató, tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a hatékony visszafogadásra a származási vagy tranzitországokban

i. a visszatéréssel kapcsolatos kérdéseket illetően az Alap segítségével képzésben részesült személyek száma;

ii. az Alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma;

iii. azon visszatérő személyek száma, akiknek a visszatérését az Alapból társfinanszírozták, ideértve az önkéntesen visszatérőket és a kitoloncolt személyeket is;

iv. az Alapból társfinanszírozott, monitoringozott kitoloncolások száma;

v. a tagállamokban a visszatérési politikák kialakítását, monitoringját és értékelését célzó, az Alap keretében támogatott projektek száma.

d) A tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása, különösen azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültáramlások

i. a nemzetközi védelmet kérelmezett és abban részesült azon személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az Alapból finanszírozták;

ii. a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítására irányuló, az Alapból támogatott tagállami együttműködési projektek száma.