36/B/2000. AB határozat

a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. § (1) bekezdésének "az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől" szövegrésze, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (3) bekezdése, valamint 24. § (1) és (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. § (1) bekezdésének "az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (3) bekezdése, valamint 24. § (1) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 68. § (1) bekezdésében "az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől" szövegrész, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüatv.) 23. § (3) bekezdése, illetve 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt törvényi rendelkezések sértik az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerinti élethez való jogot, az 59. § (1) bekezdése által garantált magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, továbbá a 70/D. §-a szerinti egészséghez való jogot.

A támadott törvényi rendelkezésekkel kapcsolatban az indítványozó kifogásolta, hogy azok az egészségügyi szolgáltatókat alkotmányellenes adatszolgáltatásra kötelezik. A támadott rendelkezések eredményeként a rendőrség "bűnfelderítésre hivatkozva még a büntetőeljárás megindítása előtt" olyan betegek egészségügyi és személyes adatait is kezelheti, akikkel szemben "nincs alapos gyanú bűncselekmény elkövetésére". Nem garantált tehát, hogy a rendőrség csak az eljárás lefolytatásához nélkülözhetetlen adatokat ismerje meg.

Az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések - az indítványozó szerint - sértik az "orvosi titoktartás követelményét" is, illetve összeegyeztethetetlenek "az orvosi hivatással", mert az orvost "a gyógyítás mellett bűnüldöző feladatokkal" is felruházzák. A betegek pedig "nem mernek orvoshoz fordulni" az adataik kiszolgáltatása, illetve az annak nyomán meginduló rendőrségi eljárás miatt. Ezáltal a szabályozás a betegeket az "életük veszélyeztetésére kényszeríti". Erre figyelemmel az indítványozó az Alkotmány 54. §-a szerinti élethez való jog, illetve 70/D. §-a szerinti egészséghez való jog sérelmét is látja a kifogásolt szabályozásban.

Egyebekben az indítványozó utalt arra is, hogy az Rtv. 68. § (1) bekezdése a törvény 80. §-ával, illetve a támadott rendelkezések az adatvédelmi biztos több ajánlásával is ellentétesek.

Az indítvány benyújtását követően az Rtv. 68. § (1) bekezdését a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés t) pontja 2002. január 1-jei hatállyal módosította. Az Eüatv. 24. §-át pedig az egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 43. §-a módosította 2003. január 1-jei hatállyal. A törvényi rendelkezéseknek az indítványozó által kifogásolt eredeti tartalma azonban a módosítást követően is hatályos maradt. A módosítás eredményeként az Eüatv. 24. §-a további két_indítvánnyal nem érintett - bekezdéssel egészült ki. Az Eüatv. 24. §-ának az indítványozó által támadott rendelkezései ugyanakkor az (1), illetve (4) bekezdés tartalmaként lettek feltüntetve, s így az alkotmánybírósági vizsgálat is erre irányult. Az Alkotmánybíróság az elbíráláskor hatályos normaszöveg alkotmányossági vizsgálatát végezte el.

Az Alkotmánybíróság az indítványt - álláspontjuk kifejtése érdekében - megküldte a belügyminiszternek, az egészségügyi miniszternek és az igazságügy-miniszternek.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."

"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez."

2. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) vizsgálat alá vont rendelkezései:

"2. § E törvény alkalmazása során

1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

2. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

3. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

(...)."

"3. § (3) Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg."

"5. § (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig."

3. Az Rtv. érintett rendelkezései:

"68. § (1) A Rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetője az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettől, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

(2) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel függ össze, az adatigényléshez az ügyész előzetes jóváhagyása nem kell, és azt haladéktalanul teljesíteni kell. Ez esetben a megkeresést "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel kell ellátni. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a Rendőrség az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisíti."

"77. § (2) A Rendőrség más szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési feladatai ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja."

"79. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv az érintett természetes személyazonosító adatait - külföldi állampolgár esetében annak állampolgárságát is -, lakcímét, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatait kezeli. Törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat."

"80. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv - a büntetett előéletre vonatkozó, valamint a külön törvényben szabályozott államigazgatási feladatköréhez kapcsolódóan az ott meghatározott adatok kivételével - különleges adatot kizárólag a 84. § i)-n) pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személy esetében kezelhet.

(2) A különleges adat csak a konkrét cselekménnyel közvetlenül összefüggően kezelhető."

"84. § A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti

(...)

i) a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a Rendőrséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig, együttműködők, illetőleg fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetőleg a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított 20 évig.

j) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

1. a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

2. nemi erkölcs elleni erőszakkal valósul meg,

3. gyermekkorú ellen irányul,

4. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,

5. kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,

6. pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,

7. fegyveres elkövetéssel valósul meg, vagy

8. a közbiztonságot súlyosan megzavarja,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 20 évig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

k) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

l) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;

m) a bűnmegelőzési ellenőrzés alá vont személy adatait, az ellenőrzés szempontjait és megállapításait a szabadságvesztésből szabadulás napjától számított 1 évig;

n) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

(...)"

4. Az Eüatv. érintett rendelkezései: "3. § E törvény alkalmazásában

a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;"

"4. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:

a) az egészség megőrzésének, fenntartásának előmozdítása,

b) a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése,

c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése,

d) a közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele."

(2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:

(...)

g) bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés

(...).

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló - írásbeli hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni.

(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges."

"7. § (1) Az adatkezelő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.

(2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha

a) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint

b) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező."

"9. § (1) Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően - a kötelezően felveendő adatokon kívül - mely egészségügyi adat felvétele szükséges a 4. § (1) bekezdése szerinti célból."

"12. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása - az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével - önkéntes."

"13. § Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,

(...)

e) ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,

f) ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,

(...)."

"23. § (1) A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat:

a) büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő, polgári és közigazgatási ügyben az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő,

b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,

c) hadköteles személy esetén az illetékes jegyző, a hadkiegészítő parancsnokság, illetve a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében.

(2) A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(3) A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a »halaszthatatlan intézkedés« jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról."

"24. § (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.

(...)

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján először azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezések a magántitok és a személyes adatok védelméhez való alapjoggal ellentétesen állapítják-e meg az egészségügyi és más személyes adatok kiszolgáltatását.

1.1. Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálat elején áttekintette az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát.

A magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alkotmányos alapjogként garantálja. A jelen alapjoggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság 56/2000. (XII. 19.) AB határozata rámutatott arra, hogy:

"Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a személyes adatok védelméhez való jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek. [15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991, 40, 42.; 46/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 219, 221.; 24/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998, 191, 194.]" (ABH 2000, 527, 531.)

Az alkotmányos alapjog korlátozhatóságára az Alkotmány 8. § (2) bekezdése irányadó. Eszerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

Az Alkotmánybíróság - az Alkotmány 8. § (2) bekezdése nyomán - az alapjog lényeges tartalmát nem érintő korlátozás alkotmányosságának megítéléséhez az alapjogi (az úgynevezett szükségesség-arányosság) tesztet alkalmazza. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában éppen az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével kapcsolatban került sor először az alapjog-korlátozás alkotmányosságának az alapjogi teszt alapján történő megítélésére. Ebben a korai döntésében az Alkotmánybíróság megállapította:

"A törvényalkotó (...) kényszerítő ok nélkül korlátozta az Alkotmány 59. §-ában biztosított jogokat, és ezzel az alapjog lényeges tartalmát korlátozta. A rendelkezés nem felei meg az alapjogot korlátozó normákkal szemben támasztott arányosság feltételeinek sem. Ez ugyanis megköveteli, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjog-sérelem súlya összhangban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani. Ha az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, az alapjog sérelme megállapítható." [20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 69, 71.]

Az Alkotmánybíróság az alapjogi tesztet az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével kapcsolatban azóta is már több határozatában alkalmazta. Az Alkotmánybíróság egy későbbi határozatában kifejtette:

"Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja. (...) annak meg kell felelnie az alapjogi korlátozás mindenkori alkotmányos feltételeinek, azaz az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy az információs önrendelkezési jogot, az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított szabadságjogot mint alapjogot csak elkerülhetetlen esetben lehet alkotmányosan korlátozni, akkor, ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges és az a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos." [46/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 219, 222-223.]

Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság az adatkezelés "célhozkötöttségét" hangsúlyozva azt is kifejtette, hogy: "a meghatározott cél nélküli, »készletre«, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és - tárolás alkotmányellenes." [15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991, 40, 42.]

Az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében garantált alapjog védelmének részletszabályait az 59. § (2) bekezdésének felhatalmazásán alapuló Avtv. - az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában (ABH 1991, 40.) foglaltakat követve - határozta meg. Az Avtv. 5. § (2) bekezdése szerint csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, s az adatkezelésre csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kerülhet sor. Az adatkezeléssel szemben támasztott alkotmányos követelményeket ismétli meg továbbá az Eüatv. 4. § (4) bekezdése is.

A jogalkotó a személyes adatok kezelését tehát csak akkor rendelheti el, ha az adatkezelés lehetővé tételével egyidejűleg meghatározza az adatkezelés pontos feltételeit, azaz az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében garantált személyes adatokhoz való alapjog korlátozásának konkrét részletszabályait.

1.2. Az Eüatv. 9. § (1) bekezdése szerint az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos - a kötelezően felveendő adatokon kívül - a szakmai szabályok figyelembevételével dönti el, hogy mely egészségügyi adat felvétele szükséges. Bár az Eüatv. 12. § (1) bekezdése szerint az adatszolgáltatás alapvetően önkéntes, azonban az Eüatv. 13. §-ában felsorolt esetekben az érintett köteles az egészségügyi adatai közlésére. Az érintett tehát a kezelőorvos által kért adatainak kiszolgáltatása nélkül nem is részesülhet orvosi kezelésben.

A személyes adatok védelméhez való alkotmányos alapjog érvényesülését szolgálják az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó speciális adatvédelmi rendelkezések. Ezek közül alapvető szabálynak minősül az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek az orvosi titoktartáshoz való jog címet viselő 25. §-a. Ennek (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a "beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék." Ehhez hasonlóan rendelkezik továbbá az Eüatv. 7. § (1) bekezdése is, mely szintén orvosi titoktartási kötelezettséget állapít meg. Az Eüatv. 7. § (2) bekezdése ugyanakkor kivételesen lehetővé teszi, hogy az érintett által kiszolgáltatott egészségügyi és személyazonosító adatokat az érintett akarata ellenében is továbbítsák. Ennek értelmében mentesül az adatkezelő "a titoktartási kötelezettség alól, ha az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező".

Az indítványozó az orvosi titoktartás alól kivételt megállapító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét állította, mert álláspontja szerint ezek a rendelkezések a magántitok és a személyes adatok védelméhez való alkotmányos joggal ellentétes adatszolgáltatást tesznek kötelezővé.

Az Alkotmánybíróság az indítványozó által kifogásolt, az orvosi titoktartási kötelezettséget korlátozó törvényi rendelkezésekre vonatkozóan az alapjog-korlátozás alkotmányosságának megítélésére irányuló vizsgálatot az alábbiak szerint végezte el.

1.2.1. Az indítványozó az Rtv. 68. § (1) bekezdésének "az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől" szövegrésze alkotmányellenességét kérte megállapítani. Az Rtv. vizsgált rendelkezése szerint a rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetője - az ügyész jóváhagyásával - az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását kérheti.

Az Rtv. támadott rendelkezése a rendőrségi adatkezelést, azaz a kért adatok körét a meghatározott "üggyel összefüggő adatokra" korlátozza, de nem határozza meg konkrétan, hogy a rendőrség milyen adatokat kérhet az adatkezelő szervtől. A rendőrség tehát a meghatározott bűncselekmények felderítése érdekében az üggyel kapcsolatosan minden olyan adat szolgáltatását indítványozhatja, amellyel az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szerv rendelkezik. Ennek értelmében a rendőrség az Eüatv. 3. § a) pontja szerinti egészségügyi, illetve az Eüatv. 3. § b) pontja szerinti személyazonosító adat szolgáltatását kezdeményezheti az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervnél. Az Eüatv. 3. § a) pontja szerinti egészségügyi adatok az Avtv. 2. § 2. b) pontja alapján különleges adatnak, a természetes személyekkel kapcsolatba hozható egyéb adatok pedig az Avtv. 2. § 1. pontja szerint személyes adatnak minősülnek. Ezeknek az adatoknak a kezelésére mindazonáltal alkalmazni kell az Rtv.-nek "A Rendőrség adatkezelése" című VIII. fejezetében foglalt megfelelő rendelkezéseket is.

Amennyiben a rendőrség az Rtv. 68. § (1) bekezdése alapján a különleges adatnak minősülő egészségügyi adat szolgáltatását kezdeményezi, akkor az adatkezelésre az Rtv. 80. §-a is irányadó. Az Rtv. 80. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a rendőrség különleges adatnak minősülő egészségügyi adatot "kizárólag a 84. § i)-n) pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személy esetében kezelhet". Az Rtv. 68. § (1) bekezdése szerint csak az "üggyel összefüggő" adat kezelhető. Az Rtv. 80. § (2) bekezdése szerint továbbá a különleges adat csak a konkrét cselekménnyel közvetlenül összefüggően kezelhető. Az Rtv. 84. §-a megállapítja az adatkezelés célját: az adatok kezelésére a rendőrség "törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében", konkrétabban az Rtv. 68. § (1) bekezdése szerint "a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében" kerülhet sor. Az adatkezelés időtartamát pedig szintén az Rtv. 84. § i)-n) pontjai határozzák meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy az egészségügyi, illetve a különleges adatoknak az Rtv. 68. § (1) bekezdése alapján történő kezelésére csak a törvényben pontosan meghatározott feltételekkel, szigorúan célhozkötötten kerülhet sor.

Amennyiben a rendőrség az Rtv. 68. § (1) bekezdése alapján nem különleges adatoknak minősülő személyes adatokat kér az egészségügyi adatot kezelő szervtől, akkor az adatkezelésre az Rtv. 77. § (2) bekezdése, illetve 79. § (1) bekezdése is irányadó. Az Rtv. 68. § (1) bekezdése meghatározza az adatkezelés célját, miszerint: "a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében" kerülhet sor az adatszolgáltatásra. Az Rtv. 79. § (1) bekezdése határozza meg a rendőrség által kezelhető személyes adatok körét. Az Rtv. 79. § (1) bekezdése, illetve 68. § (1) bekezdése értelmében az adatszolgáltatás csak a meghatározott, "az üggyel összefüggő" személyes adatokra vonatkozhat. Az ilyen módon szerzett személyes adat az Rtv. 68. § (1) bekezdése szerint csak "a megjelölt célra használható fel", s a rendőrség az Rtv. 77. § (2) bekezdése értelmében a "szerzett adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja". Az Rtv. 68. § (1) bekezdése tehát a különleges adatnak nem minősülő személyes adatokra vonatkozó adatszolgáltatás esetében is pontosan meghatározta az adatkezelés feltételeit, az adatkezelés célját és rögzítette, hogy a rendőrség a személyes adatokat csak a törvényben meghatározott célhoz kötötten használhatja fel.

Az Rtv. 68. § (1) bekezdése tehát nem sérti a személyes adatok védelméhez való jogot, mert az csak célhozkötött, a cél eléréséhez szükséges, illetve azzal arányos adatkezelést tesz lehetővé.

1.2.2. Az Eüatv. 23. § (3) bekezdésével kapcsolatban is kifogásolta az indítványozó a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét, mert a kezelést végző orvos köteles a nyomozó hatóságot tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról. Az Eüatv. 23. § (3) bekezdése az Rtv. 68. § (2) bekezdése nyomán rendelkezik arról, hogy az orvos a nyomozó hatóságnak az ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresése alapján is köteles az adatszolgáltatásra.

Az Eüatv. 23. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatás esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeket is alkalmazni kell. Az Eüatv. 23. § (1)-(2) bekezdése határozza meg azokat a feltételeket, amelyeket a megkereső szerveknek teljesíteniük kell akkor, ha a kezelést végző orvostól adatszolgáltatást kérnek. Az Eüatv. 23. § (1) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra irányuló megkeresésben az Eüatv. 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. Az Eüatv. 4. § (4) bekezdése értelmében csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. Az Eüatv. 23. § (2) bekezdése szerint a megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. Az Eüatv. 23. §-ának egésze állapítja meg tehát az adatkezelésre jogosult szervek körét, illetve az adatkezelés célját és a kért adatok körét, s az adatkezelés célhozkötöttségét. Ezen túlmenően az Eüatv. 23. § (3) bekezdése szerinti adatkezelést korlátozza, hogy arra az Rtv. 68. § (2) bekezdése nyomán csak akkor kerülhet sor, ha "a késedelem veszéllyel jár és az ügy kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel függ össze". Az Rtv. 68. § (2) bekezdésén túlmenően az Rtv. adatkezelésre vonatkozó egyéb garanciális rendelkezései is alkalmazandóak akkor, amikor a rendőrség mint nyomozó hatóság egészségügyi és ahhoz kapcsolódó adatok szolgáltatását kezdeményezi a kezelést végző orvosnál, illetve az orvos a kezdeményezés alapján az adatokat a nyomozóhatóságnak kiszolgáltatja. Mindebből következően az Eüatv. 23. § (3) bekezdése értelmében adatszolgáltatás csak akkor végezhető, ha annak során a személyes adatok védelméhez való alapjogból eredő, az alkotmányos adatkezeléssel szemben támasztott követelményeket betartják. Erre tekintettel az Eüatv. 23. § (3) bekezdése nem ellentétes a személyes adatok védelméhez való joggal.

1.2.3. Az indítványozó kifogásolta továbbá az Eüatv. 24. § (1) bekezdését, amely a kezelőorvosnak bejelentési kötelezettséget állapít meg, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye. A kezelőorvos bejelentési kötelezettsége az érintett személyazonosító adataira vonatkozik, s a rendőrség felé irányul.

Az Eüatv. 4. §-a határozza meg az Eüatv, által elrendelt adatkezelés célját. Az Eüatv. 4. § (2) bekezdés g) pontjának megfelelően az egészségügyi és személyazonosító adatot - törvényben meghatározott esetekben - bűnüldözési, továbbá az Rtv.-ben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzési célból lehet kezelni. Az Eüatv. a 24. § (1) bekezdése szerinti kezelőorvosi adatszolgáltatás is az Eüatv. 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott bűnüldözési célt szolgálja. A kezelőorvos által végzett adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a sérülést eredményező bűncselekmény felderítéséhez. Az érintett személyazonosító adatainak bejelentésével azonban csak a bűnüldözési cél eléréséhez szükséges mértékben kerül sor adatszolgáltatásra. A bejelentési kötelezettség a kezelőorvost nem ruházza fel "bűnüldöző feladatokkal". A bűnüldözés megindítása, a bűncselekmény felderítése a személyazonosító adatok bejelentése nyomán a rendőrség feladata. A kezelőorvos ebben nem vesz részt, a személyazonosító adatokon kívül más adat szolgáltatására nem köteles. Nem jár tehát az orvosi titoktartás sérelmével, ha a kezelőorvos a feltehetően bűncselekményből származó, 8 napon túl gyógyuló sérülés esetén a sérülést szenvedett személyazonosító adatait bejelenti a rendőrségnek. A kezelőorvosi adatszolgáltatás a cél elérése érdekében szükséges, azzal arányban áll, az adatkezelés célhozkötöttsége miatt megfelel a személyes adatok védelméhez való jogból eredő alkotmányos követelményeknek.

1.2.4. Az indítványozó a személyes adatok védelméhez való jogra tekintettel az Eüatv. 24. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását is kezdeményezte. Ez a rendelkezés kiegészíti az Eüatv. 24. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat, azokhoz kapcsolódóan teszi lehetővé az érintett hozzájárulása nélküli adatkezelést. Tekintettel arra, hogy az Eüatv. 24. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés nem sérti a személyes adatok védelméhez való jogot, s a (4) bekezdés csak az (1) bekezdéssel összhangban lévő rendelkezést tartalmaz, ezért az utóbbi rendelkezés sem ellentétes a személyes adatok védelméhez való alapjoggal.

2. Az indítványozó a személyes adatokra vonatkozó, a fenti törvényi rendelkezések által lehetővé tett, adatszolgáltatást ellentétesnek tartotta még az Alkotmány 54. §-a szerinti élethez, illetve 70/D. §-a szerinti egészséghez való joggal is.

Az 56/2000. (XII. 19.) AB határozatban az Alkotmánybíróság valóban rámutatott arra, hogy: "az egészségügyi adatok különleges védelmét nemcsak a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jog, hanem az állam intézményes élet- és egészségvédelmi kötelessége is indokolja. Az állampolgárok csak abban az esetben fordulhatnak bizalommal orvoshoz, ha nem kell attól tartaniuk, hogy az egészségi állapotukkal kapcsolatos magántitkaikat mások is megismerik. Ebből következően az állam köteles megteremteni az egészségügyi adatok védelmének törvényi feltételeit." (ABH 2000, 527, 532.)

A támadott törvényi rendelkezések alapvetően az egészségügyi adatoknak nem minősülő személyes adatok kezelését, továbbítását teszik lehetővé. Az egészségügyi adatoknak nem minősülő személyes adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség és az állam élet- és egészségvédelmi kötelessége között azonban értékelhető alkotmányossági kapcsolat nincs. A személyes adatokra vonatkozó adatkezelés önmagában nem korlátozza sem az élethez, sem a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot.

A támadott rendelkezések alapján ugyanakkor lehetőség van egészségügyi adatok továbbítására is. Az egészségügyi adatok kezelésére azonban a fentiekben kifejtettek szerint kizárólag szigorúan indokolt esetben, s csak az adatkezeléssel szemben támasztott alkotmányos követelmények betartásával kerülhet sor. Ennek eredményeként az ilyen adatszolgáltatási kötelezettség előírása sem ellentétes az állam élet- és egészségvédelmi kötelességével.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Rtv. 68. § (1) bekezdése, az Eüatv. 23. § (3) bekezdése, valamint 24. § (1) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.

Budapest, 2004. március 9.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró