BH 2020.7.213 A tagállami bíróságoknak az uniós irányelvet átültető nemzeti jogszabályt kell alkalmazniuk, amelynek értelmezése során figyelemmel kell lenniük az irányelv céljaira, az Európai Unió Bírósága ítéleteiben kifejtettekre. Tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatban joghatályosan előterjesztett kereseti kérelem hiányában a bíróságok hivatalból nem vizsgálhatják a szerződési feltételek tisztességtelenségét [Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikk, 288. cikk].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2006. március 30-án a felperes mint adós és a II. rendű alperes mint hitelező között CHF alapú kölcsönszerződés jött létre. A szerződés - többek között - rögzítette, miszerint a hitelező az adós részére 70 284 CHF kölcsönt nyújt akként, hogy azt a folyósítási feltételek teljesítését követő 8 munkanapon belül átutalja a felperes lakossági forint- vagy devizaszámlájára. A felperes azt vállalta, hogy e kölcsönösszeget - a szerződésben foglalt kamattal, kezelési költséggel a folyósítási jutalékkal növelt összegben - 240 hónap alatt fizeti vissza a II. rendű alperesnek. A szerződés szerint a kamat, a kezelési költség és a folyósítási jutalék mértéke a folyósításkor hatályos Hirdetményben kerül meghatározásra azzal, hogy a kamatláb és a kezelési költség ügyleti évenként változik, a folyósítási jutalék pedig a folyósításkor levonásra kerül a kölcsönösszegből. A szerződéskötés napján az ügyleti kamat 4,75%, a törlesztőrészlet összege 559,62 CHF, a THM 7,53% volt.

[2] A szerződés VIII/13. pontja szerint a felperes a II. rendű alperes Üzletszabályzatának és Hirdetményének rendelkezéseit megismerte és azokat magára nézve kötelezőnek fogadta el.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[3] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés nem jött létre. Másodlagosan a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte jogszabályba ütközésre és tisztességtelenségre hivatkozva. Jogkövetkezményként mindkét esetben az eredeti állapot helyreállítását kérte, annak megállapításával, hogy kölcsöntartozásának összege elsődlegesen 5 042 578 Ft, másodlagosan 11 675 781 Ft.

[4] Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérték.

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) 37. § (2) bekezdése alapján kizárólag a szerződés létre nem jötte körében előterjesztett keresetet bírálhatta el érdemben, a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos keresetét úgy tekintette, hogy azt a felperes nem tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság részletesen indokolta, hogy a szerződés miért jött létre.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést azzal, hogy mellőzte a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti másodlagos kereset elbírálását. A másodfokú bíróság a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti kereset vonatkozásában maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú ítélet megváltoztatását és elsődlegesen a felperes keresetének helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Többek között arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: rPtk.) 205. §-ába, 205/B. §-ába, 207. § (2) bekezdésébe, 209. §-ába, 209/A. §-ába, 239. § (1), (2) bekezdéseibe, 523. §-ába, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 18/1999. Korm. rendelet) 1. § (1) bek. j) pontjába és 2. § b) pontjába, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) 3. cikk (1) bekezdésébe, 4. cikk (1)-(2) bekezdéseibe, 6. cikk (1) bekezdésébe ütköző módon hozták meg határozataikat. Előadta azt is, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták érdemben az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) C-38/17., C-51/17., C-118/17., C-126/17., C-186/17., C-483/16. számú ügyekben meghozott ítéleteinek a tagállami bíróságok számára kötelező jogértelmezését. Előadta továbbá, hogy az európai jog primátusának megsértése "abszolút hatályon kívül helyezési ok".

[8] A felperes részletesen megindokolta, hogy a perbeli kölcsönszerződés a fogyasztói irányelv és az általa hivatkozott EU bírósági ítéletek alapján miért minősül - az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt - érvénytelennek. E körben arra is hivatkozott, hogy az eljárt bíróságoknak kereseti kérelem hiányában is hivatalból kellett volna vizsgálniuk az esetleges érvénytelenséget. Álláspontja szerint jogszabálysértő módon jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy a szerződés minden lényeges elemet tartalmaz.

[9] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő.

[11] A Kúria utal arra, hogy az rPp. 272. § (2) bekezdése és az azt értelmező a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra akkor alkalmas, ha a fél abban megjelöli a megsértett jogszabályhelyet és annak indokait is előadja, vagyis ezen együttes feltételek fennállása esetén van mód a kérelem érdemi elbírálására.

[12] Jelen perben a jogerős ítélet azt rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a felperes nyilatkozata hiányában úgy tekintette, miszerint a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelmét a felperes nem tartotta fenn. Ezt a megállapítást a felperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, nem adta elő, hogy miért volt keresete a DH2. tv. 37. és 39. §-ában foglaltaknak megfelelő tartalmú, vagy a hivatkozott rendelkezést miért nem kellett alkalmazni. Ennek hiányában érdemben nem volt vizsgálható, hogy a szerződés jogszabályba, többek között az rHpt. rendelkezésébe ütközött-e, illetve tisztességtelen feltételt tartalmazott-e az árfolyamkockázat viselése tekintetében. Ebből következően a tisztességtelenséget szabályozó uniós és magyar jogszabályok értelmezésének, és az e körben meghozott, a felperes által hivatkozott EU bírósági ítéleteknek sem volt jelentősége a felülvizsgálati kérelem elbírálása tekintetében.