71/1992. (XI. 6.) OGY határozat

az 1992. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről

Az Országgyűlés az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. és a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvényekben foglaltak szerint határozatot hoz az 1992. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről (a továbbiakban: Irányelvek).

Az Irányelvekben rögzítik a Kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiájával összhangban, az 1992. évre érvényes privatizációs célkitűzéseket és főbb eljárási szabályokat.

Az Irányelvek a következő privatizációs stratégiai célok elérését mozdítják elő:

- a modern piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi szerkezet kialakítását;

- a piaci verseny erősítését, a magángazdasági viszonyokra épülő hatékonysági kényszer érvényesítését;

- a gazdaság modernizálásához nélkülözhetetlen többletforrás biztosítását, a még hiányzó piacgazdasági intézmények megteremtését;

- a hazai tulajdonosi réteg lényeges bővítését, megerősítését;

- a világpiacba történő integráció előmozdítását;

- az államadósság csökkentését.

Az Irányelvek megerősítik azt, hogy hazánkban 1992-ben is piacgazdasági célok megvalósítása érdekében, piaci eszközrendszer alkalmazásával kell folytatni az állami vagyon értékesítését.

Az Irányelvekben foglaltak végrehajtása a Kormány feladata, amely ezt a hatályos jogszabályok által meghatározott keretek között, az állami tulajdonosi jogosítványokat gyakorló szervezetek (Állami Vagyonügynökség, Állami Vagyonkezelő Rt.) által látja el.

I.

1. A Vagyonpolitikai Irányelvek célrendszere

1.1. Az Irányelvek általános tulajdonpolitikai célja a magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok megerősítése, az állami tulajdon eredményes működtetése, illetve ésszerű lebontásának gyorsítása.

1.2. Az általános cél mellett megjelölt részcélok:

- a külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása, megerősítése;

- a hazai befektetők - vállalkozók, illetve munkavállalók - tulajdonszerzésének támogatása;

- az állami tulajdonosi jogok hatékony gyakorlása, a privatizáció és a vagyonkezelés során az állami tulajdon védelmének biztosítása;

- a termelés és a vállalati szervezetrendszer megújítása, az eredményesebb vállalati gazdálkodás előmozdítása;

- fejlesztési források bevonása a gyártmánystruktúra, technológia fejlesztése és az exportbővítés céljából;

- a foglalkoztatáspolitikai - munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés - és a munkavállalói szociális szempontok hatékonyabb érvényesítése;

- a belföldi piacon működő monopóliumok decentralizált privatizáció útján történő lebontása;

- a privatizáció során képződő bevételek növelése, a gazdaság forrásokhoz juttatása.

2. A privatizációs folyamat általános eljárási szabályai

Az állami tulajdon értékesítése során a tulajdonosi jogok gyakorlójának fő szabályként kell alkalmaznia a versenyeztetési eljárást. Az eljárásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

- a tulajdonosi jogok gyakorlója eljárási és döntési szabályainak, valamint az alkalmazott versenyeztetési szabálynak az érintettek számára megismerhetőnek és áttekinthetőnek kell lenniük;

- hazai befektető vagy belső munkavállalói csoport által tett hasonló vételi ajánlat esetén, a végső elbírálásnál ezen ajánlatot előnyben kell részesíteni;

- az eljárási szabályokba be kell épülnie az állami vagyon hatékony védelmét célzó intézkedéseknek;

- az állami tulajdon értékesítésének folyamatában a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell megjeleníteni az érdekegyeztetés gyakorlatát.

A privatizációs folyamatban - az eljárási szabályok alkalmazásakor - az állam közvetlen szerepvállalásának csökkenése együtt kell hogy járjon a hatékony állami tulajdonosi kontroll kialakításával és érvényesítésével.

3. Az állami tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 31. §-ában rögzítettek szerint 1993. június 30-át követően a magyar gazdaságban megszűnik az önkormányzó vállalati forma (vállalati tanács, dolgozók közgyűlése, küldöttgyűlése).

3.1. Vállalatok államigazgatási irányítás alá vonása, a tulajdonosi jogok gyakorlása államigazgatási irányítású vállalatoknál.

Privatizációs célból a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalatok közül államigazgatási irányítás alá kell vonni azokat a vállalatokat, amelyeknél:

- a vállalat szervezetének megváltoztatásával a reálvagyon túlnyomó része más szervezetekben lévő tőketulajdonná alakul át, vagy a tőke vállalkozásban működik;

- a vállalat önkormányzati vezetése nem segíti elő az eredményes privatizációt;

- a vállalat tartósan veszteséges és ennek megszüntetésére a vállalati vezetésnek nincs elfogadható programja;

- nyílt vagy rejtett vagyonfelélés áll fenn;

- a vállalat a törvényben rögzített határidőig nem alakult át, illetve átalakulásának lebonyolítására a tulajdonosi jogok gyakorlójával vagy megbízottjával, a tanácsadó céggel nincs érvényes megállapodása.

Az államigazgatási irányítás alatt lévő vállalatoknál az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása a következő célok megvalósítására irányulhat:

- a vállalat privatizációja,

- a vállalat reorganizációja,

- a vállalat irányításának megújítása,

- a vállalat átalakulásának előkészítése,

- a vállalat önálló szervezeti egységekre bontása,

- a vállalat felszámolása.

3.2. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon hasznosításának formái

Az időlegesen állami tulajdonban maradó társasági részesedéseket az állam tulajdonosi jogosítványainak gyakorlója

- hazai és/vagy külföldi befektetőknek értékesítheti;

- hazai befektetőnek erre irányuló igénye esetén hitelkonstrukciók keretében eladhatja, lízingbe adhatja, opciót köthet ki rá, részletfizetésre eladhatja;

- társaságokba, befektetési alapokba, portfólió csomagokba helyezheti;

- a törvényi előírásoknak megfelelően ingyenesen átadhatja az Irányelvek 6. pontjában szereplő szervezeteknek, az ott rögzített módon;

- az országos közszolgáltató tevékenységet végző vállalatok (gázszolgáltató, regionális vízművek, MATÁV, MVM) privatizációja során a közműfejlesztési hozzájárulással vagy közműfejlesztési társaság keretében létrehozott tulajdonrész ellenében a jogosultak részére részvényeket adhat át;

- különböző technikákkal vagyonkezelésbe adhatja;

- a kárpótlási célokra felhasználhatja.

Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, a társaságok döntéshozatali rendjének megfelelően érvényesítik tulajdonpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseiket. Ez kiterjed az irányító testületek összetételének és a működésükkel kapcsolatos követelmények kidolgozására, valamint tevékenységük időszakonkénti ellenőrzésére.

4. Az államnál lévő társasági tulajdon után járó osztalék meghatározása

A tulajdonosi jogosítványokat gyakorló szervezetek az állami tulajdonhoz (tulajdonrészhez) kapcsolódó osztalékpolitikájuk kidolgozásakor a következő szempontok szerint járnak el:

- elsődleges szempont a gazdasági társaság működőképességének megőrzése, illetve a fejlesztési, piaci lehetőségek bővítése;

- a vagyoni érték gyarapítása;

- a szükséges források bevonásának biztosítása.

Az állami vagyon után járó osztalék az 1992. évi állami költségvetésről szóló 1991. évi XCI. törvényben foglaltak szerint a költségvetést illeti meg.

5. Munkavállalói tulajdonszerzés szabályai

- A Kormány a munkavállalók tulajdonszerzését a hatályos jogszabályok és az Irányelvek keretei között kedvezmény nyújtásával is támogatja. A munkavállalók részére nyújtandó kedvezmények igénybevételének lehetőségét indokolt minden munkavállalói csoport számára biztosítani, és figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkalmazott megoldások lehetőleg semmilyen arra jogosult dolgozói réteget ne zárjanak ki, vagy ne hozzanak hátrányos helyzetbe.

- Munkavállalók és az általuk alapított társaságok, illetve MRP-szervezet részére nyújtott kedvezmények formáit a tulajdonosi szervezetek egységesen kezelik és a különböző módon nyújtott kedvezményeket együttesen veszik figyelembe.

- Az állami vagyon terhére adható kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az átalakuló állami vállalat induló vagyonmérlegében megjelölt saját tőke (saját vagyon) 10%-át, illetve személyenként a 12 havi bruttó alapbér tömegének megfelelő összeget. A kedvezmény mértékét a kettő közül az alacsonyabb összeg határozza meg. Ha a saját tőke (saját vagyon) 10%-a nem éri el a 12 havi bruttó alapbértömeg értékét - indokolt kérés alapján - azt az állami tulajdonosi szervezetek saját hatáskörükben 15%-ra emelhetik fel.

- Dolgozói csoport által kezdeményezett kivásárlás esetén, illetve, amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden dolgozó vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett dolgozók létszámára és a teljes vállalati dolgozói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. Ez vonatkozik a vezetői kivásárlásra is. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, későbbi időpontban is nyújtható. A kedvezmény állami vállalat alakulása vagy a részvételével létrejött gazdasági társaságok - beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is - privatizációja során nyújtható. A kedvezmény megadásáról az állam tulajdonosi jogosítványait gyakorló szervezet dönt.

- Az állami vállalatból átalakult társaság tulajdonrészének értékesítése során az állam tulajdonosi szervezete a munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb 50%-a erejéig árkedvezményt és részletfizetési lehetőséget adhat. A csökkentett vételár részletekben kiegyenlítése esetén - az MRP keretében történő értékesítést kivéve, melyre az új MRP törvény előírásai vonatkoznak - a csökkentett vételár 25%-ának készpénzben történő befizetése mellett a törlesztési idő legfeljebb három év lehet, s a vételárhátralékra kamatként a privatizációs hitel (E-hitel) kamata számítható fel. A csökkentett vételár kiegyenlítésére privatizációs hitel (Ehitel) is igénybe vehető.

- Dolgozói részvények értékesítésekor a névértéket kell vetítési alapnak tekinteni. Az értékesítés során a névérték legfeljebb 90%-áig adható árkedvezmény.

6. Ingyenes vagyonátadás

Az állami vagyon ingyenes átadására akkor kerül sor, ha az

- része a társadalombiztosítás számára előirányzott vagyonátadásnak, vagy

- olyan alapítvány részére történő vagyonátadást jelent, amely költségvetési tehervállalást vált ki, illetve helyettesít,

- az átalakuló, illetve privatizálandó állami vállalatok jóléti-szociális vagyontárgyait az állam tulajdonosi jogosítványait gyakorló szervezete, amennyiben a vállalat munkavállalói igénylik, foglalkoztatási, jóléti és szociális alapítványok részére ingyenesen átadhatja, ha az a szolgáltatási feladatok végleges átvállalását jelenti, és a költségeket a kedvezményezettek munkáltatói és a szolgáltatást igénybe vevők viselik.

A társadalombiztosítás részére történő vagyonátadás a következő szabályok szerint megy végbe:

- értékpapír vagy más vagyontárgy kizárólag a szakmai követelményeknek megfelelő vagyonkezelő szervezet(ek)nek adható át;

- a társadalombiztosítás a vagyonátadás során, a gazdasági társaságokban kizárólag kisebbségi részesedést szerezhet, kivéve a vagyonkezelő szervezeteket;

- a társadalombiztosítás részére átadott vagyonnak - az értékmegőrzést, illetve gyarapítást szolgáló portfóliócserét kivéve - csak a hozadéka fordítható a társadalombiztosítás folyó kiadásainak fedezésére;

- a társadalombiztosításnak átadott vagyon hasznosításának módjáról évente a társadalombiztosítási törvény rendelkezik.

II. Az 1992. évi privatizációs bevételek felhasználása

1. Az 1992. évi privatizációs bevételek

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. §-a szerint 1992-ben az Állami Vagyonügynökségnél képződő bevételek alakulása a következő:

a) a Vagyonügynökségnél nyilvántartott vagyon értékesítésekor a nyilvántartás szerinti értéknek megfelelő bevétel és a nyilvántartás szerinti értéket meghaladó értékesítési bevétel teljes összege 66 milliárd forint;

b) a Vagyonügynökségnél nyilvántartott vagyon osztaléka, részesedése 4 milliárd forint.

Ha az Állami Vagyonügynökség az Egzisztencia Hitel konstrukció keretében értékesít vagyont, az innen befolyó bevétel az államadósságot csökkenti.

2. Az 1992. évi privatizációs bevételek felhasználása

2.1. A Tv. 16. §-a rendelkezik az Állami Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek felhasználásáról az 1992. évben:

a) a Tv. 16. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti, a vagyonkezelők részére fizetendő díjra, illetve a vagyonkezeléssel összefüggésben felmerülő költségekre 300 millió forintot lehet fordítani;

b) a Tv. 16. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti értékesítés előkészítéséhez szükséges reorganizáció költségeire összesen 9,8 milliárd forintot lehet fordítani. Ebből 8 milliárd forintot a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. alaptőkéjének emelésére kell fordítani;

c) a Tv. 16. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint az értékesítésért járó díjra és az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő költségekre összesen 11,6 milliárd forint fordítható. Ebből 5,6 milliárd forint az értékesítéssel összefüggő közvetlen költség (tanácsadói díj, vagyonértékelés stb.), 6 milliárd forint a kezességvállalással vagy jótállási, illetve szavatossági felelősséggel összefüggő garanciavállalás, 1992. évi kiadás és tartalékképzés;

d) a Tv. 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint a belterületi föld önkormányzatokat megillető ellenértékének átengedésére 300 millió forint irányozható elő;

e) a Tv. 16. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint az Állami Vagyonügynökség bevételeit gazdasági társaságok alapítására is fordíthatja. 1992-ben erre a célra összesen 11 milliárd forintot használhat fel, ebből 4 milliárd forinttal járul hozzá az ÁVÜ a Hitelgarancia Rt. megalapításához, illetve 7 milliárd forinttal az ÁV Rt. létrehozásához;

f) a Tv. 16. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint a vagyon értékesítésével (a vállalat átalakításával) összefüggésben szükségessé váló munkahelyteremtés költségeire 1 milliárd forintot kell előirányozni;

g) a Tv. 16. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a tanácsok által alapított vállalatok értékesítése során befolyt összegből az évente a költségvetési törvényben meghatározott részt az önkormányzatok számára kell megfizetni. 1992-re előirányzott összeg 2 milliárd forint.

2.2. A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: KT) rendelkezik az 1992. évi privatizációs bevételek felhasználásáról. Ennek értelmében

a) a KT 27. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 20 milliárd forintot kell az Állami Vagyonügynökségnek a költségvetés számára átutalni;

b) a KT 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 2,722 milliárd forintot kell a társadalombiztosítás részére átutalni;

c) a KT 25. § rendelkezik arról, hogy az Állami Vagyonügynökségnél lévő vagyon utáni részesedést a költségvetés számára kell átutalni. E címen 1992-re 4 milliárd forint irányozható elő.

2.3. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény szerint az önkormányzati irányítással működő vállalatok értékesítésekor a bevételek 20%-át a társaságnak vissza lehet utalni, ezt az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 1992. augusztus 28-tól hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő értékesítésekre is tekintettel 1992-re 3,3 milliárd forint kiadás irányozható elő.

2.4. A Tv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az 1992. évi privatizációs bevételekből 4 milliárd forintot a Világkiállítási Alap támogatására kell fordítani.

2.5. Amennyiben az 1992. évi privatizációs bevételek teljes összege a 2.1-2.4. pontokban rögzített, összesen 70 milliárd forintot meghaladja, akkor a képződő többlet felhasználásakor a következő jogcímeken belül a Kormány felhatalmazást kap a döntésre:

- az ÁV Rt. alaptőkéjéhez történő hozzájárulás növelésére,

- a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. alaptőkéjének emelésére,

- az államadósság terheinek csökkentésére.

3. A Kormány a Vagyonpolitikai Irányelvek végrehajtásáról az 1992-es költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló keretében tételesen ad számot.