3123/2014. (IV. 24.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.021/2013/4. számú határozata ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata (Polgármesteri Hivatal, 4171 Sárrétudvari, Kossuth út 72., képviseletében: Kiss Tibor polgármester) Magyarország Alaptörvénye 24 cikk (2) bekezdés d) pontja alapján, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerint alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.021/2013/4. számú határozata ellen. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.021/2013/4. számú határozata az Magyarország Alaptörvényébe ütközik és kezdeményezte a határozat megsemmisítését.

[2] 2. Az alkotmányjogi panasz előzményéhez tartozik, hogy a Püspökladányi Járásbíróság az előtte díjhátralék megfizetése iránt a hulladékgazdálkodási kft. által magánszemély ellen indított perben az önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatási díjakról szóló 8/2007. (IV. 10.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) díjmegállapító szabályai törvénysértő voltát észlelte a 2008. október 1-jei és 2012. szeptember 10. közötti időszakot illetően, ezért az eljárása felfüggesztése mellett a Kúriához fordult. Kérte az Ör. törvényességének felülvizsgálatát. A Kúria a Köf.5.021/2013/4. számú határozatban megállapította, hogy az Ör. a mondott időszakban törvénysértő volt, és úgy határozott, hogy az Ör. díjmegállapító rendelkezései a folyamatban lévő perben, valamint valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazhatók.

[3] 3. Az indítványozó szerint a Kúria határozata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének az a) pontjába, valamint a (2) és (4) bekezdésébe ütközik.

[4] A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében, törvény keretei között rendeletet alkot.

[5] Hivatkozott arra is, hogy a Kúria határozata "sérti a jogbiztonságot és a jogkövetést". Az indítványozó szerint "a tényleges jogalkotás nem volt ellentétes a törvénnyel." Jóllehet az Ör. a díjkalkulációs sémát nem tartalmazta, az önkormányzat a díjakat "minden esetben a hatályos jogszabályok [az indítvány szerint a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet] figyelembe vételével alkotta meg; tartalmilag, ténylegesen nem volt hatósági árszabás, hanem formai, elírási hiba történt".

[6] Az indítványozó szerint, ha az Ör. díjmegállapító rendelkezéseit a szóban forgó időszakban nem lehet alkalmazni, akkor "az önkormányzat nem tett eleget alaptörvényi kötelezettségének, helyi közügy marad rendezetlen, szabályozatlan, így a kötelezően fizetendő közszolgáltatási díjat nem kell megtéríteni".

[7] 1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról kell döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26-27. §-aiban és az Abtv. 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek az alkotmányjogi panasz megfelel-e.

[8] Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.

[9] Jelen esetben önkormányzat nyújtotta be. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozónak fennáll-e az indítványozói jogosultsága.

[10] 2. Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvényben szabályozott alapvető jogok védelmének egyik eszköze. Az alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására. [Hasonlóan foglalt állást az Alkotmánybíróság a 65/1992. (XII. 17.) AB határozatban, ABH 1992, 289, 291.] Az Alkotmánybíróság szerint különbséget kell tenni a természetes személyek által létrehozott jogi személyek és az állami szervek, illetve az állam által, meghatározott alapjog gyakorlásával összefüggésben létrehozott szervek között. Közhatalmi állami szervnek nincs az államhatalommal szemben garanciákat jelentő alapvető joga, amely feljogosítaná alkotmányjogi panasz előterjesztésére. [Így döntött az Alkotmánybíróság a 23/2009. (III. 6.) AB határozatban, ABH 2 0 0 9, 174, 188.] Alkotmányjogi panasz benyújtására tehát az a személyi kör jogosult, akinek az Alaptörvény a közhatalommal szembeni védelemképpen jogokat állapít meg (ezt tartalmazza a 240/D/2009. AB végzés, ABH 2010, 2947, 2948.).

[11] A fenti megállapítások alapján a 3317/2012. (XI. 12.) AB végzés (ABH 2012, 1785.) úgy foglalt állást, hogy "a közhatalom gyakorlására jogosult állami szervnek vagy annak vezetőjének ebben a minőségében tehát alkotmányos kötelezettsége áll fenn az alapjogok védelmére, ennélfogva a közhatalommal szemben alapjogi sérelem nem érheti, így alkotmányjogi panasz benyújtására sem jogosult."

[12] A jelen esetben az önkormányzat rendeletalkotóként hivatkozik jogai, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének az a) pontja, valamint a (2) és (4) bekezdése sérelmére, valamint a jogbiztonságra.

[13] Alkotmányjogi panaszban önmagában a jogbiztonság elvont sérelmére nem lehet hivatkozni.

[14] Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül a Kúriának azt a határozatát, amelyben önkormányzati rendelet jogszabályba ütközéséről döntött.

[15] 3. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozónak alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetősége, ezért azt az Abtv. 27. § a) pontja, 29. §-a, 56. § (2)-(3) bekezdése alapján visszautasította.

Budapest, 2014. április 15.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1695/2013.