32006L0042[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve ( 2006. május 17. ) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/42/EK IRÁNYELVE

(2006. május 17.)

a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás)

(EGT vonatkozású szöveg)

1. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet az alábbi termékekre kell alkalmazni:

a) gépek;

b) cserélhető berendezések;

c) biztonsági alkatrészek;

d) emelőberendezések tartozékai;

e) láncok, kötelek és hevederek;

f) leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezetek;

g) részben kész gépek.

(2) Nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá az alábbiak:

a) az eredeti géphez a gyártó által szállított olyan tartalék biztonsági alkatrészek, amelyek az azonos alkatrészek kicserélésére szolgálnak;

b) a vásárokon és/vagy vidámparkokban használt különleges berendezések;

c) a kifejezetten nukleáris célra tervezett vagy üzembe helyezett gépek, amelyek meghibásodás esetén radioaktív sugárzást bocsáthatnak ki;

d) fegyverek, beleértve a lőfegyvereket;

e) az alábbi szállítóeszközök:

- mezőgazdasági és erdészeti traktorok, az ezekre a járművekre szerelt munkagépek kivételével,

- a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) hatálya alá tartozó gépjárművek és pótkocsijaik, az ezekre a járművekre szerelt gépek kivételével,

- a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 2002. március18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) hatálya alá tartozó járművek, az ezekre a járművekre szerelt gépek kivételével,

- kizárólag versenyre szánt járművek, valamint

- a légi, vízi és vasúti hálózati szállítóeszközök, az ezekre a szállítóeszközökre szerelt gépek kivételével;

f) tengerjáró hajók és mobil part menti szerkezetek és az ilyen hajók és/vagy egység fedélzetén elhelyezett berendezések;

g) kifejezetten katonai vagy rendőrségi célra tervezett és gyártott gépek;

h) kifejezetten kutatási célokra, ideiglenes laboratóriumi használatra tervezett és gyártott gépek;

i) bányászati felvonószerkezetek;

j) művészi előadásokon az előadók mozgatására szolgáló gépek;

k) villamossági és elektronikus termékek, amennyiben ezek a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 1973. február 19-i 73/23/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) hatálya alá tartoznak:

- házi használatra szolgáló háztartási berendezések,

- audio- és videoberendezések,

- informatikai berendezések,

- közönséges irodai berendezések,

- kisfeszültségű kapcsolóberendezés és vezérlőmű,

- villamos motorok;

l) az alábbi típusú nagyfeszültségű villamos berendezések:

- kapcsolóberendezés és vezérlőmű,

- transzformátorok.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "gép" az 1. cikk (1) bekezdésének a)-f) pontjában felsorolt termékeket jelöli.

A következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "gép":

- olyan, nem közvetlenül emberi vagy állati erőt alkalmazó hajtási rendszerrel felszerelt vagy felszerelni szándékozott, összekapcsolt elemekből vagy alkatrészekből álló együttes, amelyeknek legalább egyike mozog, és amelyeket meghatározott alkalmazás céljából kapcsoltak össze,

- az első francia bekezdésben említett együttes, amelyből csak azok az elemek hiányoznak, amelyek a helyszínen való összeszereléshez vagy az energia-, illetve meghajtó forráshoz való csatlakoztatáshoz szükségesek,

- az első és második francia bekezdésben említett olyan együttes, amely akkor van beszerelésre kész és működőképes állapotban, ha felszerelik egy szállítóeszközre, vagy beszerelik egy épületbe vagy szerkezetbe,

- az első, második és harmadik francia bekezdésben említett gépegyüttesek, és/vagy a g) pontban említett részben kész gépek, amelyeket ugyanazon cél elérése érdekében olyan módon rendeznek el és vezérelnek, hogy egységes egészként működjenek,

- kizárólag közvetlenül alkalmazott emberi erővel hajtott, összekapcsolt elemek vagy alkatrészek együttese, amelyeknek legalább egyike mozog, és amelyeket teher emelésének céljából kapcsoltak össze;

b) "cserélhető berendezés": olyan eszköz, amelyet egy gép vagy traktor üzembe helyezését követően a kezelő maga szerel fel arra a gépre vagy traktorra, hogy annak működését megváltoztassa vagy egy új működési funkcióval lássa el, amennyiben ez a berendezés nem szerszám;

c) "biztonsági alkatrész": olyan alkatrész:

- amely biztonsági funkciót lát el, és

- amelyet önállóan hoznak forgalomba, és

- amelynek meghibásodása és/vagy rendellenes működése veszélyezteti a személyek biztonságát, és

- amely nem szükséges a gép működéséhez, vagy amelyet általános alkatrészekkel pótolni lehet ahhoz, hogy a gép működjön.

A biztonsági alkatrészek indikatív listája az V. mellékletben található;

d) "emelőberendezés tartozéka": olyan tartozék vagy alkatrész, amelyet nem kapcsoltak hozzá az emelőberendezéshez, amely lehetővé teszi a teher megtartását és amelyet a berendezés és a teher közé vagy a teherre magára helyeztek, vagy amely a teher szerves részét hivatott képezni, és amelyet függetlenül hoznak forgalomba; a hevederek és elemeik is emelőberendezés-tartozékoknak minősülnek;

e) "láncok, kötelek és hevederek": olyan láncok, kötelek vagy hevederek, amelyeket emelőberendezések és emelőberendezés-tartozékok részeként emelés céljára terveztek és gyártottak;

f) "leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezet": olyan leszerelhető egység, amely erőt visz át egy önjáró gép vagy traktor és egy másik berendezés között, úgy, hogy azokat az első rögzített csapágynál összeköti. Amennyiben védőburkolattal együtt hozzák forgalomba, ezeket egy terméknek kell tekinteni;

g) "részben kész gép": olyan egység, amely majdnem gép, de amely önmagában nem képes meghatározott funkciót ellátni. A meghajtórendszer részben kész gépnek minősül. A részben kész gép csak arra szolgál, hogy beépítsék egy másik gépbe vagy másik részben kész gépbe vagy berendezésbe vagy ahhoz hozzászereljék, ezáltal az így létrejött gépre ez az irányelv vonatkozik;

h) "forgalomba hozatal": a gép vagy részben kész gép első alkalommal való hozzáférhetővé tétele a Közösségben forgalmazás vagy használat céljából ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenesen;

i) "gyártó": minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó gépeket és részben kész gépeket tervez és/vagy gyárt, és aki felelős azért, hogy a gép vagy részben kész gép megfeleljen ennek az irányelvnek, a saját neve vagy márkaneve alatt vagy saját használatára történő forgalomba hozatal céljából. A fent meghatározott gyártó hiányában, minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó gépet vagy részben kész gépet helyez forgalomba vagy helyez üzembe, gyártónak kell tekinteni;

j) "meghatalmazott képviselő": minden olyan, a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásos meghatalmazással rendelkezik arra, hogy az ehhez az irányelvhez kapcsolódó valamennyi kötelezettség és alakiság, illetve azok egy része tekintetében, annak nevében eljárjon;

k) "üzembe helyezés" az ezen irányelv hatálya alá tartozó gép Közösségen belüli első rendeltetésszerű használata;

l) "harmonizált szabvány": egy szabványügyi testület - nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) - által elfogadott, nem kötelező erejű műszaki előírás, amelyet a Bizottság a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 4 ) megfelelően kiadott megbízás alapján fogadott el;

m) "alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények": az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek tervezésével és gyártásával kapcsolatos, olyan kötelező rendelkezések, amelyek célja a személyek egészsége és biztonsága, és adott esetben a háziállatok és a tulajdon, továbbá szükség esetén a környezet magas szintű védelmének biztosítása.

Az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket az I. melléklet tartalmazza. A környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények csak az e melléklet 2.4. szakaszában említett gépekre alkalmazandók.

3. cikk

Egyedi irányelvek

Ha egy gépre vonatkozóan az I. mellékletben említett veszélyeket egészben vagy részben más közösségi irányelvek egyedileg meghatározzák, akkor ez az irányelv nem alkalmazandó, vagy - az adott gépre vonatkozóan az ilyen veszélyek tekintetében - alkalmazása az említett irányelvek végrehajtásának időpontjától kezdődően megszűnik.

4. cikk

Piacfelügyelet

(1) A tagállamok minden megfelelő intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy egy gépet csak akkor lehessen forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni, ha megfelel ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, és nem veszélyezteti a személyek egészségét és biztonságát, és adott esetben a háziállatokat és a tulajdont, valamint adott esetben a környezetet sem, amennyiben megfelelően van felszerelve és karbantartva, és rendeltetésszerűen vagy ésszerűen előrelátható körülmények között használják.

(2) A tagállamok minden megfelelő intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy részben kész gép csak akkor kerülhessen forgalomba hozatalra, ha ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelel.

(3) A tagállamoknak létre kell hozniuk vagy ki kell jelölniük olyan illetékes hatóságokat, amelyek felügyelik, hogy a gépek vagy a részben kész gépek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek megfelelnek-e.

(4) A tagállamok meghatározzák a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok feladatait, szervezetét és jogköreit, és erről, valamint az ezt követő módosításokról értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

5. cikk

Forgalomba hozatal és üzembe helyezés

(1) Gépek forgalomba hozatala és/vagy üzembe helyezése előtt a gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles:

a) biztosítani, hogy a gép megfeleljen az I. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek;

b) biztosítani, hogy a VII. melléklet A. részében említett műszaki dokumentáció rendelkezésre álljon;

c) rendelkezésre bocsátani a szükséges információt, különösen például a használati utasításokat;

d) elvégezni a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat a 12. cikk szerint;

e) elkészíteni az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a II. melléklet 1. része A. szakaszának megfelelően, és biztosítani, hogy azt a géphez mellékeljék;

f) a CE-jelölést a 16. cikk szerint elhelyezni.

(2) Részben kész gép forgalomba hozatala előtt a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy a 13. cikkben említett eljárást végrehajtsák.

(3) A 12. cikkben említett eljárás alkalmazásában a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének rendelkeznie kell azokkal a szükséges eszközökkel, vagy azoknak számukra hozzáférhetőknek kell lenniük, amelyek biztosítják, hogy a gép megfeleljen az I. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

(4) Ha a gép más, egyéb szempontokra vonatkozó és a CE-jelölés elhelyezését előíró közösségi irányelvek hatálya alá is tartozik, a CE-jelölés azt jelzi, hogy a gép ezen irányelvek rendelkezéseinek is megfelel.

Ha azonban ezen irányelvek közül egy vagy több lehetővé teszi a gyártó vagy meghatalmazott képviselője számára, hogy egy átmeneti időszak folyamán az alkalmazandó rendszert kiválassza, akkor a CE-jelölés csak azon irányelvek rendelkezéseinek való megfelelést jelzi, amelyeket a gyártó vagy meghatalmazott képviselője alkalmaz. A vonatkozó irányelvek részleteit az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett formában, az EK-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell adni.

6. cikk

Az áruk szabad mozgása

(1) A tagállamok nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják meg területükön az olyan gépek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.

(2) A tagállamok nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják meg azoknak a részben kész gépeknek a forgalomba hozatalát, amelyekre a gyártó vagy meghatalmazott képviselője a II. melléklet 1. részének B. szakaszában említett beépítési nyilatkozatot készít, kijelentve, hogy az gépbe lesz beépítve, vagy egy másik részben kész géppel kerül összeszerelésre, hogy azzal együtt gépet alkosson.

(3) Kereskedelmi vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló rendezvényeken a tagállamok nem akadályozhatják meg az olyan gép vagy részben kész gép bemutatását, amely nem felel meg ennek az irányelvnek, feltéve hogy jól láthatóan jelölik, hogy az nem felel meg és nem áll rendelkezésre mindaddig, amíg a megfelelőség nem teljesül. Az ilyen nem megfelelő gépek vagy részben kész gépek bemutatásakor a személyek védelme érdekében megfelelő biztonsági óvintézkedéseket is kell tenni.

7. cikk

A megfelelőség vélelme és a harmonizált szabványok

(1) A tagállamoknak az olyan gépet, amely a CE-jelölést viseli és amelyhez mellékelték a II. melléklet 1. részének A. szakaszában meghatározott tartalmú EK-megfelelőségi nyilatkozatot, az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelőként kell elfogadniuk.

(2) Az olyan gépről, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozással rendelkező harmonizált szabványoknak megfelelően gyártottak, vélelmezni kell, hogy az ilyen harmonizált szabvány által előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek megfelel.

(3) A Bizottság a harmonizált szabványok hivatkozásait közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy a szociális partnereknek befolyást biztosítsanak nemzeti szinten a harmonizált szabványok kidolgozására és felülvizsgálatára.

8. cikk

Különleges intézkedések

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a biztonsági alkatrészek indikatív listájának naprakésszé tétele érdekében módosítsa az V. mellékletet.

(2) A Bizottság a 22. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban megfelelő intézkedéseket tehet ezen irányelv gyakorlati alkalmazásához kapcsolódóan, beleértve az olyan intézkedéseket is, amelyek a tagállamok egymás közötti, valamint a Bizottsággal való együttműködésének biztosításához szükségesek a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

9. cikk

Különleges intézkedések potenciálisan veszélyes gépek kezelésére

(1) Amennyiben a 10. cikkben említett eljárásnak megfelelően a Bizottság megállapítja, hogy egy harmonizált szabvány nem teljes mértékben felel meg az általa előírt és az I. melléklet által meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, e cikk (3) bekezdésének megfelelően előírhatja a tagállamok számára az olyan gépek forgalomba hozatalának korlátozását vagy megtiltását, illetve azok tekintetében különleges feltételeket határozhat meg, amelyek műszaki jellemzői a szabvány hiányosságai miatt veszélyeket hordoznak.

Amennyiben a 11. cikkben említett eljárásnak megfelelően a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam által hozott intézkedés indokolt, jelen cikk (3) bekezdésének megfelelően előírhatja a tagállamoknak az olyan gépek forgalomba hozatalának korlátozását vagy megtiltását, illetve azok tekintetében különleges feltételeket határozhat meg, amelyek műszaki jellemzőikből fakadóan ugyanolyan veszélyeket hordoznak.

(2) Bármely tagállam kérheti a Bizottságtól, hogy vizsgálja meg az (1) bekezdésben említett intézkedések szükségességét.

Az (1) bekezdésben említett esetekben a Bizottság konzultál a tagállamokkal és más érdekelt felekkel, megjelölve az általa megtenni kívánt intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa közösségi szinten a személyek egészsége és biztonsága és adott esetben a háziállatok és a tulajdon, valamint adott esetben a környezet magas szintű védelmét.

E konzultáció eredményére kellő figyelemmel a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

10. cikk

A harmonizált szabvány vitatására irányuló eljárás

Ha a Bizottság vagy egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem teljes mértékben felel meg az általa előírt és az I. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a Bizottság vagy a tagállam az ügyet a 98/34/EK irányelv által létrehozott bizottság elé terjeszti, az indokok meghatározásával. A bizottság késedelem nélkül véleményt nyilvánít. Figyelemmel a bizottság véleményére, a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi-e vagy nem teszi közzé, korlátozással teszi-e közzé, fenntartja, korlátozással tartja-e fenn vagy visszavonja-e az harmonizált szabvány hivatkozásait Európai Unió Hivatalos Lapjában.

11. cikk

Védzáradék

(1) Ha egy tagállam megbizonyosodik arról, hogy a jelen irányelv hatálya alá tartozó, CE-jelölést viselő gép, amelyhez EK-megfelelőségi nyilatkozatot csatoltak, és amelyet rendeltetésszerűen vagy ésszerűen előrelátható körülmények között használnak, veszélyeztetheti a személyek egészségét vagy biztonságát és adott esetben a háziállatokat vagy a tulajdont és adott esetben a környezetet is, meghoz minden megfelelő intézkedést az ilyen gép forgalomból történő kivonására, forgalomba hozatalának és/vagy üzembe helyezésének megtiltására vagy szabad mozgásának korlátozására.

(2) A tagállam azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot minden ilyen intézkedésről, megjelölve döntésének indokát, és különösen azt, hogy a nem megfelelőség minek a következménye:

a) az 5. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett alapvető követelmények kielégítésének hiánya;

b) a 7. cikk (2) bekezdésében említett harmonizált szabványok nem megfelelő alkalmazása;

c) a 7. cikk (2) bekezdésében említett harmonizált szabványok hiányosságai.

(3) A Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezd az érintett felekkel.

A Bizottság ezen konzultációt követően mérlegeli, hogy indokoltak-e a tagállam által megtett intézkedések, és döntéséről tájékoztatja az intézkedést megtevő tagállamot, a többi tagállamot és a gyártót vagy annak meghatalmazott képviselőjét.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett intézkedések a harmonizált szabványok hiányosságain alapulnak, és ha az intézkedéseket tevő tagállam fenntartja álláspontját, a Bizottság vagy a tagállam kezdeményezi a 10. cikkben említett eljárást.

(5) Ha a gép nem felel meg és CE-jelöléssel rendelkezik, az illetékes tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie az ellen, aki a jelölést elhelyezte, és erről értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság értesíti a többi tagállamot.

(6) A Bizottság biztosítja, hogy az eljárás lefolytatásáról és eredményéről a tagállamok folyamatosan tájékoztatást kapjanak.

12. cikk

A gépekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások

(1) A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének, annak érdekében, hogy a gép ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelőségét igazolja, a (2), (3) és (4) bekezdésben leírt megfelelőségértékelési eljárások egyikét kell alkalmaznia.

(2) Ha a gépet a IV. melléklet nem említi, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője a VIII. mellékletben előírt módon, a gépgyártás belső ellenőrzését alkalmazza megfelelőségértékelési eljárásként.

(3) Ha a gépet a IV. melléklet említi, és a 7. cikk (2) bekezdésében említett harmonizált szabványok szerint gyártották, és feltéve hogy e szabványok az összes vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt előírják, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője az alábbi eljárások egyikét alkalmazza:

a) a VIII. mellékletben előírt módon, a gépgyártás belső ellenőrzését, mint megfelelőségértékelési eljárást;

b) a IX. mellékletben előírt EK-típusvizsgálati eljárást és a VIII. melléklet 3. pontjában előírt belső ellenőrzést a gép gyártási fázisában;

c) a X. mellékletben előírt teljes minőségbiztosítási eljárást.

(4) Ha a gépet a IV. melléklet említi, és azt nem vagy csak részben a 7. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált szabványok szerint gyártották, vagy ha a harmonizált szabványok nem vonatkoznak az összes alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményre, valamint ha az adott gépre vonatkozóan nem létezik harmonizált szabvány, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője az alábbi eljárások egyikét alkalmazza:

a) a IX. mellékletben előírt EK-típusvizsgálati eljárást és a VIII. melléklet 3. pontjában előírt belső ellenőrzést a gép gyártási fázisában;

b) a X. mellékletben előírt teljes minőségbiztosítási eljárást.

13. cikk

Részben kész gépekre vonatkozó eljárások

(1) A részben kész gépek gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője a forgalomba hozatal előtt biztosítja az alábbiakat:

a) a VII. melléklet B. részében előírt vonatkozó műszaki dokumentáció elkészítését;

b) az VI. mellékletben előírt összeszerelési utasítások elkészítését;

c) a II. melléklet 1. részének B. szakaszában előírt beépítési nyilatkozat elkészítését.

(2) A részben kész gépet kísérnie kell a szerelési utasításoknak és a beépítési nyilatkozatnak mindaddig, amíg kész gépbe be nem építik; ezt követően ez a kész gép műszaki dokumentációjának részét képezi.

14. cikk

Bejelentett szervezetek

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk kijelölt szervezetekről, amelyek a 12. cikk (3) és (4) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz szükséges megfelelőségértékelést végzik, megjelölve azokat az egyes megfelelőségértékelési eljárásokat és gépkategóriákat, amelyekre ezeket a szervezeteket kijelölték, és amely szervezetek előzőleg a Bizottságtól azonosító számok kaptak. A tagállamok minden ezt követő módosításról értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) A tagállamok biztosítják a bejelentett szervezetek rendszeres felügyeletét annak ellenőrzése érdekében, hogy mindenkor megfelelnek-e a XI. mellékletben előírt követelményeknek. A bejelentett szervezet kérésre minden vonatkozó információt biztosít, beleértve a költségvetési dokumentumokat is, azért, hogy a tagállamok biztosíthassák a XI. melléklet követelményeinek teljesítését.

(3) A tagállamok a XI. mellékletben említett követelményeket alkalmazzák a bejelentendő szervezetek és a már bejelentett szervezetek értékelésére.

(4) A Bizottság tájékoztatásul közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a bejelentett szervezetek listáját, azonosító számukat és azokat a területeket, amelyekre ezeket kijelölték. A Bizottság biztosítja, hogy ez a lista mindig naprakész legyen.

(5) Azokról a testületekről, amelyek megfelelnek a vonatkozó harmonizált szabványokban meghatározott értékelési követelményeknek, amely szabványok hivatkozásait közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy teljesítik a vonatkozó követelményeket.

(6) Ha egy bejelentett szervezet úgy találja, hogy ezen irányelv vonatkozó követelményeinek a gyártó nem tett vagy nem tesz eleget, vagy EK-típusvizsgálati tanúsítványt, vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyást nem adhatott volna ki, a bejelentett szervezetnek, az arányosság elvét figyelembe véve, a kiadott tanúsítványt vagy jóváhagyást részletes indoklás kíséretében fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia, vagy korlátoznia kell, kivéve ha az ilyen követelményeknek való megfelelőséget a gyártó a megfelelő korrekciós intézkedések végrehajtásával garantálja. A tanúsítvány vagy jóváhagyás felfüggesztése, visszavonása vagy korlátozása esetén, illetve ha az illetékes hatóság közbeavatkozása szükségesnek bizonyulhat, a bejelentett szervezet a az illetékes hatóságot a 4. cikk értelmében tájékoztatja. A tagállam a többi tagállamot és a Bizottságot haladéktalanul értesíti. Lehetőséget kell biztosítani egy fellebbezési eljárásra.

(7) A Bizottság - ezen irányelv egységes alkalmazásának összehangolása érdekében - biztosítja a tapasztalatcsere megszervezését a bejelentett szervezetek kijelöléséért, bejelentéséért és felügyeletéért felelős tagállami hatóságok és a bejelentett szervezetek között.

(8) A tagállam, amely bejelentett egy szervezetet, a bejelentést azonnal visszavonja, ha úgy találja, hogy:

a) a szervezet már nem tesz eleget a XI. mellékletben meghatározott követelményeknek; vagy

b) hogy a szervezet súlyos kötelezettségmulasztást követ el.

A tagállam ennek megfelelően haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

15. cikk

Gépek üzembe helyezése és használata

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy a közösségi jog körültekintő betartásával meghatározzanak olyan követelményeket, amelyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a személyek, és különösen a munkavállalók, védve legyenek a gép használata közben, feltéve hogy ez nem jelenti a gép olyan módon történő módosítását, amely ebben az irányelvben nem kerül meghatározásra.

16. cikk

CE-jelölés

(1) A CE megfelelőségi jelölés a "CE" kezdőbetűkből áll a III. mellékletben bemutatott módon.

(2) A CE-jelölést a gépen jól látható helyre, olvashatóan és maradandóan kell elhelyezni a III. mellékletnek megfelelően.

(3) A gépekre tilos az olyan jelölések, jelek és feliratok elhelyezése, amelyek harmadik személyt félrevezethetnek a CE-jelölés jelentése vagy formája vagy mindkettő tekintetében. A gépre bármilyen más jelölés is elhelyezhető, feltéve hogy ezáltal a CE-jelölés láthatósága, olvashatósága és jelentése nem sérül.

17. cikk

A jelölés nem megfelelősége

(1) A tagállamok az alábbi jelöléseket tekintik nem megfelelőnek:

a) az ezen irányelv értelmében elhelyezett CE-jelölés olyan termékeken, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá;

b) a CE-jelölés és/vagy az EK-megfelelőségi nyilatkozat hiánya;

c) a 16. cikk (3) bekezdés értelmében megtiltott olyan jelölés elhelyezése a gépen, ami nem CE-jelölés.

(2) Ha egy tagállam megbizonyosodik arról, hogy a jelölés ezen irányelv rendelkezéseinek nem felel meg, a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét kötelezni kell, hogy a terméket tegye megfelelővé és vessen véget a jogsértésnek az adott tagállamban megállapított feltételek szerint.

(3) Ha a nem megfelelőség továbbra is fennáll, a tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a termék forgalomba hozatalának korlátozása vagy betiltása érdekében, vagy annak biztosítására, hogy a terméket a forgalomból kivonják a 11. cikkben meghatározott eljárás szerint.

18. cikk

Titoktartás

(1) A tagállamok - a titoktartásra vonatkozó meglevő nemzeti rendelkezések és gyakorlatok sérelme nélkül - biztosítják, hogy az irányelv alkalmazásában érintett valamennyi fél és személy köteles legyen az olyan információkat, amelyekhez feladatai végzése közben jut hozzá, bizalmasan kezelni. Különösen az üzleti, szakmai és üzemi titkokat kell megőrizni, kivéve ha az ilyen információk nyilvánosságra hozatala szükséges a személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a tagállamok és a bejelentett szervezetek kötelezettségeit a kölcsönös tájékoztatás és figyelmeztetés vonatkozásában.

(3) A tagállamok és a Bizottság 9. és 11. cikk értelmében hozott határozatait közzé kell tenni.

19. cikk

A tagállamok közötti együttműködés

(1) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy a 4. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságok egymással és a Bizottsággal együttműködjenek, és az irányelv egységes alkalmazásához szükséges információt egymásnak átadják.

(2) A Bizottság biztosítja a piacfelügyeletért felelős illetékes hatóságok tapasztalatcseréjének megszervezését, az irányelv egységes alkalmazásának összehangolása érdekében.

20. cikk

Jogorvoslathoz való jog

Minden olyan, az irányelv értelmében tett intézkedést, amely az irányelv hatálya alá tartozó gépek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését korlátozza, pontosan meg kell indokolni. Az ilyen intézkedésről a lehető leghamarabb tájékoztatni kell az érdekelt felet, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a számára az érintett tagállam hatályos joga alapján nyitva álló jogorvoslati lehetőségekről és azok időbeli korlátairól.

21. cikk

Tájékoztatás

A Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az irányelv végrehajtására vonatkozó megfelelő információk rendelkezésre álljanak.

21a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 5 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

22. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti (a továbbiakban: bizottság).

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel 8. cikkének rendelkezéseire.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 5. cikkét kell alkalmazni.

23. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és megteszik a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről 2008. június 29-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 98/37/EK irányelv 2009. december 29-től hatályát veszti.

A közösségi jogszabályokban a hatályon kívül helyezett irányelvre való utalásokat erre az irányelvre való utalásokként kell értelmezni, és a XII. mellékletben található megfelelőségi táblázat szerint kell olvasni.

26. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti, és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2008. június 29-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket 2009. december 29-től kezdődően kell alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, az irányelv rendelkezéseinek és az elfogadott nemzeti rendelkezések megfelelési táblázatával együtt.

27. cikk

Eltérés

2011. június 29-ig a tagállamok engedélyezhetik az olyan hordozható, robbanópatronnal működő rögzítő és egyéb összekapcsoló gépek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az ezen irányelv elfogadásának időpontjában területükön hatályban lévő nemzeti rendelkezéseknek.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésétől számított huszadik napon lép hatályba.

29. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények gépek tervezéséhez és gyártásához

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1. A gép gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy elvégezzék a kockázatelemzést annak érdekében, hogy a gépre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket meghatározzák. A gépet ezt követően a kockázatelemzés eredményeinek figyelembevételével kell megtervezni és gyártani.

A fent említett megismételt kockázatelemzéssel és kockázatcsökkentéssel a gyártó vagy meghatalmazott képviselője:

- meghatározza a gép korlátozásait, amelyek magukban foglalják a rendeltetésszerű használatát és az ésszerűen előrelátható rendellenes használatát,

- beazonosítják a gép által okozható veszélyeket és a hozzájuk kapcsolódó veszélyes helyzeteket,

- felbecsülik a kockázatokat, figyelembe véve a lehetséges egészségkárosodások vagy ártalmak súlyosságát és előfordulásuk valószínűségét,

- értékelik a kockázatokat, azzal a céllal, hogy ha szükséges, meghatározzák a kockázat csökkentését, ezen irányelv céljaival összhangban,

- kiküszöbölik a veszélyeket vagy csökkentik a veszélyekhez kapcsolódó kockázatokat a védőintézkedések alkalmazásával, az 1.1.2. b) pontban felállított fontossági sorrendben.

2. Az alapvető egészségvédelmi és biztonsági előírások által meghatározott követelmények csak akkor alkalmazandók, ha a kérdéses gépre ugyanazok a veszélyek állnak fenn akkor is, ha a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által előre jelzett körülmények között használják, valamint a normálistól eltérő helyzetekben. Bármely esetben, az 1.1.2. pontban említett biztonságosság beépítésének alapelvei, valamint az 1.7.3. és 1.7.4. pontokban említett jelölésre és használati utasításra vonatkozó követelmények alkalmazandók.

3. Az ebben a mellékletben meghatározott egészségvédelmi és biztonsági követelmények kötelezőek. A műszaki ismeretek adott fejlettségi fokát figyelembe véve azonban lehetséges, hogy az általuk felállított céloknak nem lehet eleget tenni. Ebben az esetben a gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeket a célokat a lehető legjobban megközelítsék.

4. Ez a melléklet több részből épül fel. Az első rész általános hatályú, és mindenfajta gépre alkalmazandó. A többi rész egyes konkrét veszélyekről szól. Mindazonáltal fontos megvizsgálni az egész mellékletet annak érdekében, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, minden vonatkozó alapvető követelmény teljesül. A gépek tervezésekor figyelembe kell venni az általános rész követelményeit és egy vagy több további rész követelményeit, az általános alapelvek 1. pontjával összhangban elvégzett kockázatelemzés eredményétől függően. A környezetvédelemre vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények csak a 2.4. szakaszban említett gépekre alkalmazandók.

1. ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1.1.1. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

a) "veszély": az egészségre potenciálisan sérülést vagy ártalmat jelentő forrás;

b) "veszélyes tér": a munkaeszközön belüli, illetve körülötte levő bármely tér, ahol a személy egészségét vagy biztonságát veszély fenyegeti;

c) "veszélynek kitett személy": részben vagy teljesen a veszélyes térben tartózkodó személy;

d) "kezelőszemély": az a személy vagy azok a személyek, aki/akik a gépet üzembe helyezi, működteti, beállítja, tisztítja, javítja vagy mozgatja;

e) "kockázat": a veszélyes helyzetben felmerülő egészségkárosodás vagy ártalom valószínűségének és mértékének kombinációja;

f) "védőburkolat": a gépnek az a része, amely kifejezetten a védelmet biztosítja fizikai korlátozás segítségével;

g) "biztonsági berendezés": olyan eszköz (a védőburkolaton kívül), amely csökkenti a kockázatot, önmagában vagy a védőburkolattal együtt;

h) "rendeltetésszerű használat": a gép használati utasításában található információk szerinti használata;

i) "ésszerűen előrelátható rendellenes használat": a gépnek a használati utasításban nem jelölt módon való használata, amely azonban az emberi viselkedésből előreláthatóan eredhet.

1.1.2. A biztonság beépítésének alapelvei

a) Gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy funkciójának megfeleljen, és kezelése, beállítása és karbantartása ne veszélyeztesse a személyeket, amikor ezeket az előrelátható körülmények között végzik, de figyelembe véve az ésszerűen előrelátható rendellenes használatot is.

A meghozott intézkedések célja az, hogy kiküszöböljön minden kockázatot a gép egész élettartama alatt, beleértve a szállítási, összeszerelési, szétszerelési, üzemből kivonási és leselejtezési fázist.

b) A legmegfelelőbb módszer kiválasztásakor a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének az alábbi alapelveket kell alkalmaznia, a megadott sorrendben:

- a kockázatok lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése vagy csökkentése (eleve biztonságos gép tervezése és gyártása),

- a nem kiküszöbölhető kockázatokra vonatkozóan a szükséges védőintézkedések megtétele,

- az elfogadott védőintézkedések bármilyen hiányosságából eredően fennmaradó kockázatokról a felhasználók tájékoztatása, megjelölve, hogy szükség van-e speciális képzésre, és meghatározva bármilyen egyéni védőeszköz használatának szükségességét.

c) A gép tervezésekor és gyártásakor, valamint a használati utasítás összeállításakor a gyártó vagy meghatalmazott képviselője ne csak a gép rendeltetésszerű használatát vegye figyelembe tervezéskor, hanem az ésszerűen előrelátható rendellenes használatot is.

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a rendellenes használat kizárható legyen, ha az ilyen használat veszélyt idéz elő. Ahol indokolt, a használati utasítás hívja fel a felhasználó figyelmét azokra a - tapasztalatok szerint előforduló - módokra, ahogyan a gépet nem szabad használni.

d) A gép tervezésekor és gyártásakor figyelembe kell venni azokat a korlátozásokat, amelyeket a szükséges vagy előrelátható egyéni védőeszköz használata eredményezhet a kezelőszemély számára.

e) A gépet el kell látni minden olyan speciális berendezéssel és kellékkel, amely a biztonságos beállításához, karbantartásához és használatához szükséges.

1.1.3. Anyagok és termékek

A gép gyártásakor felhasznált anyagok vagy annak működése során használt vagy keletkező termékek nem veszélyeztethetik a személyek egészségét vagy biztonságát. Különösen ahol folyékony anyagokat használnak, a gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy megakadályozzák a töltés, használat, visszanyerés vagy leürítés következtében fellépő kockázatokat.

1.1.4. Világítás

A gépet fel kell szerelni az adott műveleteknek megfelelő saját világítással, ha ennek a világításnak a hiánya kockázatot idézhet elő a normál erősségű külső világítás ellenére.

A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy ne legyen kellemetlenséget okozó árnyékolt terület, ne kápráztasson zavaróan, és a mozgó részek ne okozzanak a világítás miatt veszélyt jelentő stroboszkópikus hatásokat.

A rendszeres ellenőrzést és beállítást igénylő belső részeket, valamint a karbantartási területeket megfelelő világítással kell ellátni.

1.1.5. A gépek kezelhetőségét elősegítő tervezés

A gép vagy annak minden eleme:

- legyen biztonságosan kezelhető és szállítható,

- úgy legyen csomagolva vagy tervezve, hogy biztonságosan és károsodás nélkül tárolható legyen.

A gép és/vagy alkotórészei szállításakor nem fordulhat elő hirtelen elmozdulás vagy az instabilitás miatti veszély, amíg a gépet és/vagy részeit az utasításoknak megfelelően kezelik.

Ha a gép vagy részei súlya, mérete vagy alakja nem teszi lehetővé a kézzel történő mozgatást, akkor a gép vagy minden része:

- vagy legyen ellátva emelőeszközhöz való csatlakozással, vagy

- úgy legyen megtervezve, hogy ilyen csatlakozásokat rá lehessen szerelni, vagy

- olyan alakú legyen, hogy normál emelőgépet könnyedén hozzá lehessen csatlakoztatni.

Ha a gépet vagy egy elemét kézzel kell mozgatni, akkor:

- vagy legyen könnyen mozdítható, vagy

- legyen kialakítva fogófelület a biztonságos felemeléshez és mozgatáshoz.

Az olyan szerszámok és/vagy gépelemek kezelésére, amelyek veszélyesek lehetnek, különleges intézkedéseket kell tenni, még akkor is, ha súlyuk kicsi.

1.1.6. Ergonómia

Rendeltetésszerű használat körülményei között a kezelőszemélyt érő kényelmetlenséget, fáradtságot, valamint fizikai és lelki megterhelést a lehető legkisebbre kell csökkenteni, olyan ergonómiai alapelveket figyelembe véve, mint például:

- a kezelőszemély fizikai méret, erő és állóképesség szerinti különbözőségének figyelembevétele,

- a kezelőszemély testrészeinek mozgásához elegendő hely biztosítása,

- a gép által megszabott munkaritmus kerülése,

- a hosszas koncentrációt igénylő figyelem-összpontosítás kerülése,

- az ember-gép interfész igazítása a kezelők előrelátható tulajdonságainak megfelelően.

1.1.7. Munkaállások

A munkaállásokat úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy elkerülhető legyen a kipufogógázok és/vagy oxigénhiány miatt fellépő kockázat.

Ha a gépet a kezelő egészségét és biztonságát veszélyeztető környezetben tervezik használni, vagy a gép maga idéz elő veszélyes környezetet, megfelelő eszközöket kell biztosítani, amelyek biztosítják a kezelő jó munkakörülményeit és védelmét minden előrelátható veszéllyel szemben.

Ahol indokolt, a munkaállást fel kell szerelni egy olyan fülkével, amit a fenti követelmények teljesítésének céljára terveztek, gyártottak és/vagy szereltek fel. A kijáratnak lehetővé kell tennie a gyors távozást. Továbbá, ahol indokolt, biztosítani kell olyan vészkijáratot, amelynek iránya eltér a szokásos kijáratétól.

1.1.8. Ülés

Ahol indokolt és ahol a munkakörülmények ezt lehetővé teszik, a gép szerves részét képező munkaállásokat úgy kell tervezni, hogy ott üléseket lehessen felszerelni.

Ha a kezelőnek ülnie kell a működés közben és a kezelői hely a gép szerves része, a gépet üléssel kell ellátni.

A kezelői ülés tegye lehetővé a kezelőszemély stabil helyzetét. Továbbá az ülés és annak a kezelőberendezéstől való távolsága a kezelőszemélyhez beállítható legyen.

Ha a gép rezgésnek van kitéve, az ülést úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a kezelőre átvitt rezgés az ésszerűen lehető legkisebb legyen. Az ülés rögzítésének ellen kell állnia minden előforduló behatásnak. Ahol a kezelő lába alatt nincs padló, ott csúszásbiztos anyaggal bevont lábtartót kell biztosítani.

1.2. VEZÉRLŐRENDSZEREK

1.2.1. A vezérlőrendszerek biztonsága és megbízhatósága

A vezérlőrendszereket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a veszélyes helyzetek kialakulása megakadályozható legyen. Mindenekelőtt úgy kell ezeket megtervezni és gyártani, hogy:

- álljanak ellen a tervezett működési behatásoknak és külső hatásoknak,

- a vezérlőrendszer hardverének vagy szoftverének meghibásodása ne vezessen veszélyes helyzethez,

- a vezérlőrendszer logikájának hibái ne vezessenek veszélyes helyzetekhez,

- a működés közbeni ésszerűen előrelátható emberi hiba ne vezessen veszélyes helyzetekhez.

Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

- a gép nem indulhat el váratlanul,

- a gép paraméterei nem változhatnak irányítatlanul, ha ilyen változás veszélyes helyzetekhez vezethet,

- a gépet ne lehessen megakadályozni a leállásban, ha a leállítási parancsot kiadták,

- a gép mozgó alkatrésze vagy gép által tartott darab nem eshet le vagy dobódhat ki,

- lehetővé kell tenni minden mozgó rész automatikus vagy kézi megállítását,

- a védőberendezések maradjanak teljesen működőképesek vagy adjanak parancsot a leállásra,

- a vezérlőrendszer biztonsági részei összehangoltan vezéreljék a gép és/vagy részben kész gép teljes szerelékét.

Kábel nélküli vezérlésnél automatikus leállási parancsot kell adni, ha a megfelelő vezérlési jelek nem érkeznek be, beleértve a kommunikáció elvesztését is.

1.2.2. Vezérlőberendezések

A vezérlőberendezések legyenek:

- jól láthatóak és azonosíthatóak, ahol lehet, piktogramokat kell használni,

- úgy elhelyezve, hogy működtetésük biztonságos legyen, késlekedés, időveszteség és félreérthetőség nélkül,

- úgy megtervezve, hogy a vezérlőberendezés mozgása megfeleljen a hatásának,

- a veszélyes téren kívül elhelyezve, kivéve, ahol ez bizonyos vezérlőberendezéseknél így szükséges, mint például vészleállító vagy távvezérlő egység,

- úgy elhelyezve, hogy működése ne okozhasson további veszélyt,

- úgy megtervezve vagy védve, hogy ha veszély áll fenn, a kívánt hatást csak szándékos beavatkozással lehessen elérni,

- olyan kialakítású, hogy ellenálljon az előrelátható behatásoknak; különösen figyelni kell a vészleállító szerkezetekre, amelyeket jelentős behatás érhet.

Ha egy vezérlőberendezés tervezése és gyártása olyan, hogy több különböző műveletet hajt végre, azaz nincs egy az egyben megfelelés, a művelet legyen jól láthatóan megjeleníthető, és ahol szükséges, visszaigazolható.

A vezérlőberendezéseket úgy kell elrendezni, hogy elhelyezkedésük, mozgásuk és a műveletnek való ellenállásuk a végrehajtandó műveletnek megfelelő legyen, figyelembe véve az ergonómiai alapelveket.

A gépet el kell látni a biztonságos működéshez szükséges jelzőrendszerrel. Ezt a kezelőnek le kell tudni olvasni a vezérlőhelyről.

A kezelő mindegyik vezérlőhelyről meg tudjon győződni arról, hogy a veszélyes terekben senki sem tartózkodik, illetve a vezérlőrendszert úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az indítás mindaddig tiltva legyen, amíg a veszélyes térben valaki tartózkodik.

Ha e lehetőségek egyike sem alkalmazható, akkor a gép indítása előtt figyelmeztető hang- és/vagy fényjelzést kell adni. A veszélynek kitett személyeknek legyen elég idejük elhagyni a veszélyes teret vagy megakadályozni a gép indulását.

Ha szükséges, olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják, hogy a gép csak egy vagy több előre kijelölt zónában vagy helyen levő vezérlőhelyről legyen vezérelhető.

Ahol egynél több vezérlőhely van, a vezérlőrendszert úgy kell megtervezni, hogy az egyik használata kizárja a többi használatát, kivéve a leállítás vezérlését és a vészleállítást.

Ha a gépnek kettő vagy több kezelőhelye van, minden helyet el kell látni a szükséges vezérlőberendezésekkel, olyan módon, hogy a kezelőszemélyek egymást ne akadályozzák, és ne hozzák veszélyes helyzetbe.

1.2.3. Indítás

A gép csak az e célra szolgáló vezérlőberendezés szándékos működésbe hozatalával legyen elindítható.

Ugyanez a követelmény vonatkozik:

- a bármilyen okból leállított gép újraindítására,

- a működési feltételek jelentős változására.

A gép újraindítását vagy a működési feltételek változtatását azonban elő lehet idézni a vezérlőberendezésen kívüli, erre a célra szolgáló egyéb berendezés szándékos működésbe hozatalával is, feltéve hogy ez nem vezet veszélyes helyzethez.

Automata üzemmódú gépnél a gép indítása, leállás utáni újraindítása, vagy a működési feltételek változtatása legyen lehetséges közbeavatkozás nélkül, feltéve hogy ez nem vezet veszélyes helyzethez. Ha a gépnek több indítóberendezése van és a kezelők egymást veszélyeztethetik, az ilyen kockázatok kizárása végett további berendezéseket kell beszerelni.

Ha a biztonság megköveteli, hogy az indítást és/vagy leállítást meghatározott sorrendben kell elvégezni, a gépnek rendelkeznie kell olyan berendezésekkel, amelyek biztosítják, hogy a műveleteket a helyes sorrendben végezzék el.

1.2.4. Leállítás

1.2.4.1. Normál leállítás

A gépet fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amellyel biztonságosan teljesen leállítható.

Minden munkaállást fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amely a gép néhány vagy összes funkcióját le tudja állítani, a fennálló veszélytől függően, hogy a gépet biztonságosnak lehessen tekinteni.

A gép leállításvezérlése elsőbbséget élvezzen az indításvezérléssel szemben.

Amint a gép leállt, vagy annak veszélyes funkciói megszűntek, a hozzájuk tartozó működtető szerkezetek energiaellátását meg kell szakítani.

1.2.4.2. Kezelői leállítás

Ha üzemeltetetési okok miatt szükség van olyan leállításvezérlőre, ami nem kapcsolja ki az energiaellátást, akkor a leállás helyzetét figyelni kell, és azt fenn kell tartani.

1.2.4.3. Vészleállítás

A gépet el kell látni egy vagy több vészleállító berendezéssel, hogy a meglevő vagy közelgő veszélyt el lehessen hárítani.

Ez alól kivételt képeznek az alábbiak:

- olyan gép, amelyen egy vészleállító berendezés nem csökkentené a kockázatot, akár azért, mert nem csökkentené a leállási időt, akár azért, mert nem tenné lehetővé a kockázat kezeléséhez szükséges különleges intézkedéseket,

- hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gép.

A berendezés:

- rendelkezzen jól beazonosítható, jól látható és könnyen megközelíthető vezérlőberendezéssel,

- legyen képes a veszélyes műveletet a lehető leggyorsabban leállítani további kockázat előidézése nélkül,

- ahol szükséges, indítson el bizonyos védelmi műveleteket vagy engedélyezze az elindításukat.

Amint a vészleállító berendezés működése megszűnt a leállítási parancsot követően, azt a parancsot fenn kell tartani a vészleállító berendezés rögzítésével, amíg ez a rögzítés nincs speciálisan feloldva; a berendezést ne lehessen rögzíteni leállítási parancs elindítása nélkül; a berendezést csak megfelelő művelettel lehessen feloldani, és a feloldás ne indíthassa újra a gépet, csak tegye lehetővé az újraindítást.

A vészleállító funkciónak mindenkor hozzáférhetőnek és működőképesnek kell lennie, tekintet nélkül a működési módra.

A vészleállító berendezés a többi biztonsági intézkedés kiegészítője, és nem helyettesíti azokat.

1.2.4.4. A gépek együttese

Abban az esetben, ha a gépet vagy gép részeit arra tervezték, hogy együttesen működjenek, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a leállításvezérlések, beleértve a vészleállítás-vezérlést, ne csak magát a gépet tudják leállítani, hanem az összes kapcsolódó berendezést is, ha azok további működése veszélyes lehet.

1.2.5. A vezérlési vagy üzemmódok kiválasztása

A kiválasztott vezérlési vagy üzemmódok írják felül az összes többi vezérlési vagy üzemmódot, kivéve a vészleállítást.

Ha egy gépet úgy terveztek és gyártottak, hogy több vezérlési vagy üzemmódban használható legyen, amelyek különféle óvintézkedéseket és/vagy munkafolyamatokat kívánnak meg, akkor a gépet el kell látni egy módkiválasztóval, amit minden állásában le lehet zárni. Az üzemmódkapcsoló-kiválasztó minden állásának jól azonosíthatónak kell lennie és egyetlen működési, vagy vezérlési módnak kell megfelelnie.

Az üzemmódkapcsolót lehet helyettesíteni másik kiválasztási módszerrel, amely a gép bizonyos funkcióinak használatát adott kategóriába tartozó kezelő számára korlátozza.

Ha bizonyos üzemmódokban a gépnek a védőburkolat áthelyezésével vagy eltávolításával és/vagy a biztonsági berendezés kiiktatásával kell működnie, a vezérlési vagy üzemmódkapcsolónak egyidejűleg:

- hatástalanítania kell az összes többi vezérlési vagy üzemmódot,

- a veszélyes funkciókat csak a fenntartott műveletet igénylő vezérlőberendezéssel szabad engedélyeznie,

- a veszélyes funkciók működését csak csökkentett kockázatú feltételek mellett engedélyezheti, miközben megakadályozza az összekapcsolt fázisokból eredő veszélyeket,

- meg kell akadályoznia minden, a gép érzékelőinek szándékolt vagy véletlen működése által előidézett veszélyes funkciót.

Ha ezt a négy feltételt egyidejűleg nem lehet teljesíteni, akkor a vezérlési vagy üzemmód kapcsolónak egyéb olyan védőintézkedést kell működésbe hoznia, amelyet a biztonságos munkaterület biztosítása céljából terveztek és alakítottak ki.

Továbbá, a kezelő legyen képes a részek működését irányítani az összekapcsolási pontról.

1.2.6. Az energiaellátás meghibásodása

Nem vezethet veszélyes helyzetekhez a gép bármilyen módú energiaellátásában bekövetkezett megszakadás vagy ingadozás, illetve a megszakadás után az energiaellátás helyreállítása.

Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

- a gép nem indulhat el váratlanul,

- a gép paraméterei nem változhatnak irányítatlanul, ha ilyen változás veszélyes helyzetekhez vezethet,

- a gép ne legyen megakadályozható a leállásban, ha a leállítási parancsot kiadták,

- a gép mozgó alkatrésze vagy gép által tartott darab nem eshet le vagy dobódhat ki,

- lehetővé kell tenni minden mozgó rész automatikus vagy kézi megállítását,

- a védőberendezések maradjanak teljes üzemképesek vagy adjanak parancsot a leállásra.

1.3. VÉDELEM A MECHANIKAI VESZÉLYEK ELLEN

1.3.1. Stabilitásvesztés veszélye

A gép és részegységei, valamint szerelvényei legyenek elég stabilak, hogy elkerülhető legyen a felborulás, leesés vagy irányíthatatlan mozgás szállítás, összeszerelés, szétszerelés és bármely más tevékenység során.

Ha a gépnek az alakja vagy a célzott felállítás nem biztosít elegendő stabilitást, a rögzítéshez megfelelő eszközöket kell beépíteni, és ezeket jelölni kell a használati utasításban.

1.3.2. Törésveszély működés közben

A gép különböző alkatrészeinek és csatlakozásaiknak ellenállóképesnek kell lenni a használat közben ezeket érő behatásoknak.

A felhasznált anyagok tartóssága feleljen meg a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által előrelátott munkakörülmények jellegének, különös tekintettel az anyagkifáradás, az öregedés, a korrózió és a kopás jelenségeire.

A használati utasításban jelezni kell a biztonsági okok miatt végzendő felülvizsgálat és karbantartás típusát és gyakoriságát. A használati utasításoknak, ahol lehet, jelezniük kell az elhasználódó részeket és a csere követelményeit.

Ha törés vagy szétesés kockázata fennmarad a megtett intézkedések ellenére, az érintett elemeket úgy kell felszerelni, elhelyezni és/vagy védőburkolattal ellátni, hogy minden leváló darabot fel lehessen fogni a veszélyes helyzetek kialakulásának megakadályozása érdekében.

A folyadékokat továbbító merev és rugalmas csővezetékek, különösen a nagy nyomás alatt levők, legyenek ellenállók az előrelátható belső és külső hatásoknak, és szilárdan legyenek rögzítve és/vagy megvédve, hogy törés ne okozhasson veszélyhelyzetet.

Ha a feldolgozandó anyagot a szerkezetbe automatikusan adagolják, a személyeket veszélyeztető kockázatok elkerülése érdekében az alábbi feltételeket be kell tartani:

- amikor a munkadarab érintkezésbe kerül a szerszámmal, az utóbbinak már el kell érnie a normál üzemi állapotot,

- amikor a szerszám elindul és/vagy leáll (szándékoltan vagy véletlenül), az adagolás mozgását és a szerszám mozgását össze kell hangolni.

1.3.3. Leeső vagy kilökődő tárgyak okozta veszély

Védőintézkedéseket kell tenni a leeső vagy kilökődő tárgyak okozta veszélyek megakadályozására.

1.3.4. Felületek, élek vagy sarkok okozta veszélyek

Amennyire azt céljuk megengedi, a gép hozzáférhető részeinek ne legyenek éles szélei, éles sarkai és durva felületei, amelyek sérülést okozhatnak.

1.3.5. Kombinált gépekkel kapcsolatos veszélyek

Ha a gépnek több különböző műveletet kell végrehajtania, és minden művelet között kézzel kell eltávolítani a munkadarabot (kombinált gép), akkor azt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy minden elemét lehessen úgy külön használni, hogy közben a többi elem ne veszélyeztesse a személyeket.

Ezért a gép minden, védelem nélküli elemét lehessen külön indítani és leállítani.

1.3.6. Az üzemi feltételek változataihoz kapcsolódó veszélyek

Ha a gép különböző használati feltételek mellett végez műveleteket, akkor azt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ezen feltételek kiválasztása és beállítása biztonságosan és megbízhatóan elvégezhető legyen.

1.3.7. A mozgó részekkel kapcsolatos veszélyek

A gép mozgó részeit úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az olyan érintkezés, ami balesethez vezethet, megakadályozható legyen, illetve ha a kockázat fennáll, akkor el kell látni védőburkolattal vagy védőberendezésekkel.

Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy a munkafolyamatban részt vevő mozgó részek véletlen elakadása megakadályozható legyen. Azokban az esetekben, ahol az óvintézkedések ellenére az elakadás előfordulhat, ahol indokolt, biztosítani kell a szükséges speciális védőberendezéseket és szerszámokat, hogy a berendezésben az elakadást biztonságosan meg lehessen szüntetni.

A használati utasításban, és ahol indokolt, a gépen fel kell tüntetni ezeket a speciális védőberendezéseket és használatuk módját.

1.3.8. A mozgó részek okozta veszélyek elleni védelem kiválasztása

A mozgó részek okozta veszélyek elleni védelemre tervezett védőburkolatot és védőberendezéseket a veszély típusa alapján kell kiválasztani. A kiválasztásban segít az alábbi útmutató.

1.3.8.1. Mozgó erőátviteli részek

A mozgó erőátviteli részek által okozott veszélyek elleni személyi védelemre tervezett védőburkolatok legyenek:

- vagy az 1.4.2.1. pontban említett rögzített védőburkolatok,

- vagy az 1.4.2.2. pontban említett egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatok.

Egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatokat kell alkalmazni, ha előre látható a rendszeres hozzáférés szükségessége.

1.3.8.2. A munkafolyamatban részt vevő mozgó részek

A munkafolyamatban részt vevő mozgó részek okozta veszélyek elleni személyi védelemre tervezett védőburkolatok vagy védőberendezések legyenek:

- az 1.4.2.1. pontban említett rögzített védőburkolatok, vagy

- az 1.4.2.2. pontban említett egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatok, vagy

- az 1.4.3. pontban említett védőberendezések, vagy

- a fentiek kombinációja.

Ha azonban a munkafolyamatban közvetlenül részt vevő bizonyos mozgó részeket nem lehet teljes mértékben hozzáférhetetlenné tenni az olyan műveletek miatt, amelyek kezelői beavatkozást igényelnek, abban az esetben az ilyen részeket fel kell szerelni az alábbiakkal:

- a munkafolyamatban nem használt részegységekhez való hozzáférést megakadályozó rögzített vagy egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatok, és

- az 1.4.2.3. pontban említett felszerelhető védőburkolatok, amelyek korlátozzák az olyan mozgó részegységekhez való hozzáférést, ahol ez szükséges.

1.3.9. Irányítatlan mozgások veszélye

Ha a gép egy része le lett állítva, akkor az álló helyzetből bármilyen okból bekövetkező elmozdulást, a vezérlőberendezés működését kivéve, meg kell akadályozni, vagy az nem jelenthet veszélyt.

1.4. A VÉDŐBURKOLATOK ÉS VÉDŐBERENDEZÉSEK KÍVÁNT JELLEMZŐI

1.4.1. Általános követelmények

A védőburkolatok és védőberendezések:

- erős felépítésűek,

- szilárdan rögzítettek,

- nem okozhatnak további veszélyt,

- nem lehet őket könnyen megkerülni vagy üzemképtelenné tenni,

- a veszélyes tértől megfelelő távolságban helyezkednek el,

- legkisebb mértékben akadályozhatják a gyártási folyamatra való rátekintést,

- lehetővé teszik a szerszámok beépítéséhez és/vagy cseréjéhez és a karbantartáshoz szükséges alapvető munkálatok elvégzését, olyan módon, hogy a hozzáférést kizárólag a munkavégzés területére korlátozzák, ha lehetséges, anélkül, hogy a védőburkolatot el kellene távolítani vagy a védőberendezést hatástalanítani kellene.

Továbbá, ahol indokolt, a védőburkolatoknak védelmet kell nyújtani az olyan leeső vagy kilökődő anyagok vagy tárgyak, illetve kibocsátások ellen, amelyeket a gép okoz.

1.4.2. A védőburkolatokra vonatkozó különleges követelmények

1.4.2.1. Rögzített védőburkolatok

A rögzített védőburkolatokat olyan rendszerekkel kell rögzíteni, amelyeket csak szerszámmal lehet kinyitni vagy eltávolítani.

A rögzítőrendszereknek a védőburkolathoz vagy a géphez kapcsolva kell maradniuk, amikor a védőburkolatot eltávolítják.

Ahol lehet, olyan megoldást kell alkalmazni, hogy a védőburkolatok a rögzítőszerkezetük nélkül ne tudjanak a helyükön maradni.

1.4.2.2. Egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatok

Az egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatok:

- amennyire csak lehetséges, maradjanak a géphez rögzítve nyitott állapotban,

- úgy legyenek megtervezve és gyártva, hogy állításukat csak szándékos művelettel lehessen elvégezni.

Az egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatokat egy olyan kapcsolószerkezettel kell összekötni, amely:

- megakadályozza a gép veszélyes funkcióinak megindulását, amíg a védőburkolatot le nem zárják és

- leállítási parancsot ad, amikor a védőburkolatok nincsenek lezárva.

Ha egy kezelő még azelőtt elérheti a veszélyes területet, hogy a veszélyes gépfunkció megszűnne, a mozgatható védőburkolatokhoz a kapcsolódó szerkezeten kívül egy védőburkolatot záró szerkezetet is kell szerelni, amely:

- megakadályozza a gép veszélyes funkcióit, amíg a védőburkolat nincs lezárva és rögzítve,

- a védőburkolatot zárva tartja, amíg a gép veszélyes funkcióiból eredő sérülésveszély meg nem szűnik.

Az egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatokat úgy kell megtervezni, hogy egyik alkatrészük hiánya vagy meghibásodása a gép veszélyes funkciónak elindítását megakadályozza, vagy azokat leállítsa.

1.4.2.3. A hozzáférést korlátozó beállítható védőburkolatok

A beállítható védőburkolatok, amelyek szigorúan a munkavégzéshez szükséges, a mozgó részek területéhez való hozzáférést korlátozzák:

- a végzett munka típusától függően legyenek kézzel vagy automatikusan beállíthatók,

- szerszámok használata nélkül legyenek beállíthatók.

1.4.3. A védőberendezések különleges követelményei

A védőberendezéseket azért kell a vezérlőrendszerbe tervezni és beépíteni, hogy:

- a mozgó részek ne indulhassanak el, amíg a kezelőszemély számára elérhetőek,

- a személyek ne érhessék el a mozgó részeket, amíg azok mozognak, és

- egyik alkatrészük hiánya vagy meghibásodása akadályozza meg a mozgó részek elindítását, vagy állítsa le azokat.

Védőberendezések beállítása csak szándékos művelettel történhet.

1.5. EGYÉB VESZÉLYEKBŐL EREDŐ KOCKÁZATOK

1.5.1. Villamosenergia-ellátás

Ha a gép villamos energiával működik, akkor azt úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy minden elektromos jellegű veszélyt megakadályozzanak, vagy meg lehessen akadályozni azokat.

A 73/23/EGK irányelvben meghatározott biztonsági célok vonatkoznak a gépekre is. A gépek megfelelőségének értékelésére és forgalomba hozatalára és/vagy üzembe helyezésére vonatkozó villamos veszélyekre irányuló kötelezettségeket azonban kizárólag ezen irányelv rendelkezései szabályozzák.

1.5.2. Sztatikus elektromosság

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megakadályozza vagy korlátozza a potenciálisan veszélyes elektrosztatikus feltöltődést, és/vagy el kell azt látni kisütő szerkezettel.

1.5.3. Nem elektromos energiaellátás

Ha a gép nem villamosenergia-meghajtással működik, akkor úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy az ilyen típusú energiaforráshoz kapcsolódó minden lehetséges veszélyt el lehessen kerülni.

1.5.4. Illesztési hibák

Azokat a hibákat, amelyek potenciális veszélyforrást jelentő adott részek beillesztése vagy visszaillesztése során fordulhatnak elő, ki kell küszöbölni már e részek tervezése és gyártása során, illetve ha ez nem lehetséges, akkor magukon a mozgó részeken és/vagy burkolatukon tájékoztatást kell elhelyezni. Ugyanezt az információt meg kell adni az olyan mozgó részeken és/vagy burkolatukon, amelyek mozgási irányát ismerni kell a veszély elkerülése érdekében.

Ha szükséges, a használati utasítás tartalmazzon további információt ezekről a veszélyekről.

Ha egy hibás összekapcsolás veszélyforrás lehet, a hibás összekapcsolásokat már a tervezéssel lehetetlenné kell tenni, illetve ha ez nem lehetséges, akkor az összekapcsolandó darabokon, és ahol indokolt, az összekötő elemeken kell tájékoztatást adni.

1.5.5. Szélsőséges hőmérsékletek

Intézkedni kell, hogy a magas vagy nagyon alacsony hőmérsékletű géprészekkel vagy anyagokkal való érintkezés vagy azok közelsége által előidézett minden sérülésveszély elkerülhető legyen.

A forró vagy nagyon hideg anyagok kilövellésének megakadályozására vagy azok elleni védelemre irányuló szükséges intézkedéseket is meg kell tenni.

1.5.6. Tűz

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy elkerülhető legyen a maga a gép által vagy a gép által felhasznált vagy termelt gázok, folyadékok, por, gőzök vagy egyéb anyagok által okozott minden tűz- vagy túlmelegedés-veszély.

1.5.7. Robbanás

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy elkerülhető legyen a maga a gép által vagy a gép által felhasznált vagy termelt gázok, folyadékok, por, gőzök vagy egyéb anyagok által okozott minden robbanásveszély.

A gépnek meg kell felelnie a vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezéseinek, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő használatából eredő robbanásveszély tekintetében.

1.5.8. Zaj

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a levegőben terjedő zajkibocsátásból eredő veszélyek különösen a zaj forrásánál a lehető legalacsonyabbak legyenek, figyelembe véve a műszaki fejlődést és a zajcsökkentő eszközök hozzáférhetőségét.

A zajkibocsátás szintjét hasonló gép kibocsátási adataival való összehasonlítással lehet értékelni.

1.5.9. Rezgések

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a gép által létrehozott rezgésekből adódó veszélyek a legalacsonyabbak legyenek, különösen a rezgés forrásánál, figyelembe véve a műszaki fejlődést és a rezgéscsökkentő eszközök hozzáférhetőségét.

A rezgéskibocsátás szintjét hasonló gép kibocsátási adataival való összehasonlítással lehet értékelni.

1.5.10. Sugárzás

A gép nemkívánatos sugárzáskibocsátását ki kell küszöbölni, vagy olyan szintre kell csökkenteni, amelynek nincs káros hatása az emberekre.

Minden funkcionális ionizációs sugárzást a legalacsonyabb olyan szintre kell csökkenteni, amely elegendő a gép megfelelő működéséhez beállításkor, üzem közben és tisztításkor. Ha kockázat merül fel, a szükséges védőintézkedéseket meg kell tenni.

Minden, beállításkor, üzem közben és tisztításkor keletkező funkcionális nem ionizációs sugárzást olyan szintre kell korlátozni, amely nincs káros hatással a személyekre.

1.5.11. Külső sugárzás

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy működésére ne legyen hatással külső sugárzás.

1.5.12. Lézersugárzás

Ahol lézerberendezést használnak, az alábbiakat kell figyelembe venni:

- a gépen levő lézerberendezést úgy kell megtervezni és gyártani, hogy minden véletlen sugárzás megelőzhető legyen,

- a gépen levő lézerberendezést védőburkolattal kell körbevenni, hogy az effektív sugárzás, visszatükröződés vagy szórás miatt keletkező sugárzás, illetve a másodlagos sugárzás ne károsítsa az egészséget,

- a gépen levő lézerberendezés megfigyelésére vagy beállítására szolgáló optikai berendezés olyan legyen, hogy a lézersugárzás ne veszélyeztesse az egészséget.

1.5.13. Veszélyes anyagok és összetevők kibocsátása

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az általa keletkezett veszélyes anyagok és összetevők belélegzésének, lenyelésének, bőrrel, szemmel és nyálkahártyával való érintkezésének, bőrön keresztüli bejutásának veszélye elkerülhető legyen.

Ahol a veszélyt nem lehet kiküszöbölni, a gépet úgy kell felszerelni, hogy a veszélyes anyagok és összetevők vízpermettel, szűréssel vagy más ugyanilyen eredményes módszerrel felfoghatók, kiüríthetők vagy lecsapolhatók legyenek.

Ha a gép rendes működése során a folyamat nem teljesen zárt, a felfogásra és/vagy kiürítésre szolgáló eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy maximális hatékonyságúak legyenek.

1.5.14. A gépbe való beszorulás veszélye

A gépet úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy személy ne szorulhasson benne, ha ez lehetetlen, akkor legyen rajta segélyhívó eszköz.

1.5.15. Csúszás-, botlás- és leesésveszély

A gépnek azon részeit, ahol személyek mozoghatnak vagy tartózkodhatnak, úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a megcsúszás, megbotlás vagy leesés ezeken a részeken, illetve ezekről a részekről, megakadályozható legyen.

Ahol lehet, a gépnek ezeket a részeit fel kell szerelni kapaszkodókkal, amelyeket a felhasználó helyzetéhez képest rögzítenek, és amelyek lehetővé teszik a stabilitás megtartását.

1.5.16. Villámlás

Az olyan gépet, amelyet üzem közben védeni kell a villámlás hatásai ellen, fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely a keletkező elektromos töltést a földbe vezeti.

1.6. KARBANTARTÁS

1.6.1. Gépkarbantartás

A beállítási és karbantartási pontokat a veszélyes téren kívül kell elhelyezni. A beállítási, karbantartási, javítási, tisztítási és szervizelési műveleteket el lehessen végezni, amikor a gép áll.

Ha a fenti feltételek közül műszaki okok miatt egy vagy több nem teljesíthető, intézkedni kell, hogy ezeket a műveleteket biztonságosan el lehessen végezni (lásd 1.2.5. pont).

Automata gép esetében, és ha szükséges, más gépnél is, a hibakereső diagnosztikai berendezés felszereléséhez szükséges összekötő szerkezetet biztosítani kell.

A gyakran cserére kerülő automata gépalkatrészeknek könnyen és biztonságosan eltávolíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük. Az alkatrészekhez való hozzáférés tegye lehetővé ezeknek a feladatoknak az elvégzését a szükséges műszaki eszközökkel és a meghatározott üzemmód szerint.

1.6.2. Hozzáférés a kezelői és szervizelő helyekhez

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a gép üzeme közbeni, beállításhoz és karbantartáshoz szükséges beavatkozás összes terének hozzáférése biztonságos legyen.

1.6.3. Az energiaforrások leválasztása

A gépet fel kell szerelni olyan eszközzel, amely az összes energiaforrásról leválasztja. Az ilyen leválasztást jól láthatóan jelölni kell. Lezárhatónak kell lennie, ha a visszakapcsolás veszélyeztetheti a személyeket. A leválasztóknak is lezárhatónak kell lenniük, ha a kezelő az általa megközelíthető pontok egyikéről sem ellenőrizheti, hogy az energiaforrás még mindig le van-e választva.

Abban az esetben, ha a gépet elektromos energiaellátáshoz lehet csatlakoztatni, a csatlakozás eltávolítása elegendő, feltéve hogy a kezelő az általa megközelíthető pontok mindegyikéről ellenőrizheti, hogy a csatlakozás kihúzva marad.

Az energiaforrás leválasztása után lehessen a gép áramköreiben általában mindenféle fennmaradó vagy tárolt energiát a személyek veszélyeztetése nélkül megfelelően eloszlatni.

Az előző bekezdésekben meghatározott követelmény alóli kivételként, bizonyos áramkörök az energiaforráshoz kapcsolva maradhatnak, például az alkatrészek megtartása, információvédelem, belső világítás stb. érdekében. Ebben az esetben a kezelőszemély biztonságát különleges intézkedésekkel kell biztosítani.

1.6.4. Kezelői beavatkozás

A gépet úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a kezelői beavatkozás szükségessége korlátozott legyen. Ha a kezelői beavatkozás nem elkerülhető, akkor azt lehessen könnyen és biztonságosan elvégezni.

1.6.5. Belső részek tisztítása

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmazó belső részek, ezekbe való behatolás nélkül tisztíthatók legyenek; valamint a szükséges kiürítésükre is kívülről kell lehetőséget biztosítani. Ha lehetetlen elkerülni a gépbe történő behatolást, a gyártónak a gép kialakítása során gondoskodnia kell arról, hogy a tisztítás biztonságos legyen.

1.7. INFORMÁCIÓK

1.7.1. A gépre vonatkozó információk és figyelmeztetések

A gépre vonatkozó információkat és figyelmeztetéseket lehetőleg közérthető szimbólumok vagy piktogramok formájában kell biztosítani. Minden írott vagy szóbeli információt és figyelmeztetést azon a hivatalos közösségi nyelven(eken) kell feltüntetni, amelyet a Szerződésnek megfelelően az a tagállam határoz meg, amelyben a gépet forgalomba hozzák és/vagy üzembe helyezik, és ezt kérésre ki lehet egészíteni a kezelők által értett egyéb közösségi hivatalos nyelvvel(ekkel).

1.7.1.1. Információk és információs eszközök

A gép irányításához szükséges információnak egyértelműnek és könnyen érthetőnek kell lennie. Az információ nem lehet olyan túlzott mennyiségű, ami a kezelőt túlterhelné.

A kezelő és a gép közötti vizuális megjelenítő egységeknek vagy bármely más interaktív kommunikációs eszköznek könnyen érthetőnek és kezelhetőnek kell lennie.

1.7.1.2. Figyelmeztető eszközök

Amikor a személyek egészségét és biztonságát egy felügyelet nélküli gép működésének meghibásodása veszélyeztetheti, a gépet úgy kell felszerelni, hogy figyelmeztetésül megfelelő hang- vagy fényjelzést adjon.

Ha a gépet figyelmeztető eszközökkel szerelik fel, ezeknek egyértelműeknek és könnyen észlelhetőknek kell lenniük. Biztosítani kell, hogy a kezelő az ilyen figyelmeztető eszközök működését bármikor ellenőrizze.

A színekre és a biztonsági jelzésekre vonatkozó közösségi irányelvek követelményeit be kell tartani.

1.7.2. Figyelmeztetés fennmaradó veszélyekre

Ahol a veszély az eleve biztonságos tervezés, a végrehajtott biztonsági és kiegészítő védőintézkedések ellenére fennmarad, gondoskodni kell a szükséges figyelmeztető jelzésekről, beleértve a figyelmeztető eszközöket.

1.7.3. A gép jelölése

Minden gépen olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni legalább az alábbi adatokat:

- a gyártó cég neve és teljes címe, és ahol indokolt, a meghatalmazott képviselő ugyanezen adatai,

- a gép megnevezése,

- a CE-jelölés (lásd III. melléklet),

- sorozat- vagy típusmegnevezés,

- adott esetben a sorozatszám,

- a gyártás éve, amely az az év, amelyben a gyártási folyamat befejeződött.

A CE-jelölés elhelyezésekor tilos a gépet vissza- vagy előredátumozni.

Ezenkívül a robbanásveszélyes légtérben történő üzemeltetésre tervezett gépen az ennek megfelelő jelölést is fel kell tüntetni.

A gépen fel kell tüntetni továbbá a típusára vonatkozó és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges minden információt. Az ilyen információk az 1.7.1. pont követelményeiben találhatóak.

Ahol egy gép részegységét a használat során emelőeszközzel kell mozgatni, annak tömegét olvashatóan, maradandóan és egyértelműen fel kell tüntetni.

1.7.4. Használati utasítás

Minden gépet el kell látni azon (azokon) tagállamban használt hivatalos közösségi nyelven (nyelveken) írott használati utasítással, amelyben a gépet forgalomba hozzák és/vagy üzembe helyezik.

A géphez tartozó használati utasítás vagy az "Eredeti használati utasítás", vagy az "Eredeti használati utasítás fordítása" legyen, amely utóbbi esetben a fordításhoz az eredeti használati utasítást is mellékelni kell.

Kivételesen, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által felhatalmazott szakszemélyzetnek szánt karbantartási utasításokat egyetlen olyan közösségi nyelven is rendelkezésre lehet bocsátani, amelyet ez a szakszemélyzet megért.

A használati utasítást az alább meghatározott követelmények szerint kell összeállítani.

1.7.4.1. A használati utasítás összeállításának általános alapelvei

a) A használati utasítást a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén kell összeállítani. A gyártó vagy meghatalmazott képviselője által igazolt nyelvi változatokon fel kell tüntetni az "Eredeti használati utasítás" szavakat.

b) Ha az "Eredeti használati utasítás" nem annak az országnak a hivatalos nyelvén (nyelvein) készült, ahol a gépet használni tervezik, ott arra/azokra a nyelvre/nyelvekre való fordításáról a gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, illetve a gépet a szóban forgó országba szállító személynek kell gondoskodnia. A fordításon fel kell tüntetni: "Eredeti használati utasítás fordítása".

c) A használati utasítás tartalmának nem csak a gép rendeltetésszerű használatát kell meghatároznia, hanem figyelembe kell vennie az ésszerűen előrelátható rendellenes használatot is.

d) Abban az esetben, ha a gépet nem szakképzett kezelőszemélyek fogják használni, a használati utasítás megszövegezésénél és elrendezésénél figyelembe kell venni az ilyen kezelőszemélyektől ésszerűen elvárható iskolázottsági szintet és intelligenciaszintet.

1.7.4.2. A használati utasítás tartalma

Minden használati utasítás lehetőleg tartalmazza legalább az alábbi információkat:

a) a gyártó és meghatalmazott képviselőjének cégneve és teljes címe;

b) a gép megnevezése, ahogyan az a gépen magán fel van tüntetve, kivéve a sorozatszámot (lásd 1.7.3. pont);

c) az EK-megfelelőségi nyilatkozat, vagy az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalmát meghatározó dokumentum, amely a gép jellemzőit bemutatja, a sorozatszámot és az aláírást nem szükségszerűen feltüntetve;

d) a gép általános leírása;

e) a gép használatához, karbantartásához és javításához, valamint a megfelelő működés ellenőrzéséhez szükséges rajzok, diagramok, leírások és magyarázatok;

f) a kezelőszemélyek által valószínűleg használt munkaállás(ok) leírása;

g) a gép rendeltetésszerű használatának leírása;

h) figyelmeztetés az olyan módokra, ahogyan a gépet nem szabad használni, de amelyek a tapasztalatok szerint előfordulhatnak;

i) összeállítási, beépítési és összekapcsolási utasítások, beleértve annak a váznak vagy szerkezetnek a rajzait, diagramjait és összekapcsolási eszközeit, amelyre a gépet felszerelik;

j) a zaj vagy rezgés csökkentése céljából szükséges beépítési és összeállítási utasítások;

k) a gép üzembe helyezési és használati utasításai és, ha szükséges, a kezelőszemélyek képzésére vonatkozó utasítások;

l) információ az eleve biztonságos tervezés, a megtett óvintézkedések és a kiegészítő biztonsági intézkedések ellenére fennmaradó kockázatokról;

m) a használó által teendő biztonsági intézkedések, beleértve a szükség szerint biztosítandó egyéni védőeszközt;

n) a géphez illeszthető szerszámok alapvető jellemzői;

o) azok a feltételek, amelyek mellett a gép eleget tesz a stabilitási követelménynek, használat, szállítás, összeszerelés, szétszerelés, üzemen kívüli állapot, vizsgálat és előrelátható meghibásodás közben;

p) a szállítást, kezelést és tárolást biztonságossá tevő utasítások, megadva a gép és különböző részeinek tömegét, ha ezeket általában külön szállítják;

q) a követendő eljárás baleset vagy leállás esetén; ha elakadás fordulhat elő, a követendő eljárás a berendezés elakadásának biztonságos megszüntetése érdekében;

r) a felhasználó által végzendő beállítási és karbantartási műveletek leírása, valamint a betartandó megelőző karbantartási intézkedések;

s) a biztonságos beállítás és karbantartás lehetővé tételét szolgáló utasítások, beleértve a védőintézkedéseket, amelyeket e tevékenységek közben meg kell tenni;

t) azoknak a használandó tartalékalkatrészeknek a leírása, amelyek a kezelőszemélyek egészségére és biztonságára hatással vannak;

u) az alábbi, levegőben terjedő zajkibocsátásokra vonatkozó információk:

- ha a zajkibocsátás meghaladja a 70 dB(A)-t, akkor a munkaállásokra vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszint; ha ez a szint nem haladja meg a 70 dB(A)-t, ezt a tényt fel kell tüntetni,

- ha a zajkibocsátás meghaladja a 63 Pa értéket (130 dB, 20 μPa-ra vonatkoztatva) a C-súlyzószűrővel értékelt pillanatnyi hangnyomásszint, a munkaállásoknál mért csúcsérték,

- a gép által kibocsátott hangteljesítményszint, ahol az egyenértékű A-hangnyomásszint a munkaállásoknál meghaladja a 80 dB(A)-t.

Ezek az adatok vagy a gépen ténylegesen mért adatok, vagy egy műszakilag a gyártandó géppel összehasonlítható gépen történt mérés eredményeképpen kapott adatok.

Nagyon nagy méretű gép esetén, az A-hangnyomásszint helyett lehetséges a gép körül meghatározott pontokra vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszinteket feltüntetni.

Ha a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, a gép szempontjából leginkább megfelelő módon kell a hangszinteket mérni. Ha a hangszinteket feltüntetik, ezen értékek bizonytalanságait meg kell adni. A gép mérés közbeni üzemi feltételeit és az alkalmazott mérési módszert le kell írni.

Ha nem határozták meg, vagy nem lehet meghatározni a munkaállás(oka)t, a hangnyomásszinteket a gép felületétől 1 méterre és a padlótól vagy a hozzáférési szinttől számított 1,60 méter magasságban kell mérni. A maximális hangnyomás helyzetét és értékét fel kell tüntetni.

Ha a hangnyomásszintek vagy hangerőszintek mérésére külön irányelvek határozzák meg a követelményeket, azokat az irányelveket kell alkalmazni, és ennek a résznek a vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni;

v) a kezelőszemélyt és a veszélyeknek kitett személyeket érintő sugárzáskibocsátásra vonatkozó információ, ha a gép kibocsáthat olyan nem-ionizációs sugárzást, amely az embereket károsíthatja, különösen azokat, akiknek aktív vagy inaktív beültetett orvostechnikai eszközeik vannak.

1.7.4.3. Kereskedelmi tájékoztató anyagok

A gépet bemutató kereskedelmi tájékoztató anyagok nem lehetnek ellentétesek az egészségvédelmi és biztonsági utasításokkal. A gép teljesítményének jellemzőit bemutató kereskedelmi tájékoztató anyagoknak a használati utasításban található kibocsátási adatokkal azonos információkat kell tartalmazniuk.

2. EGYES GÉPFAJTÁKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

Élelmiszer-ipari gépek, kozmetikai és gyógyszeripari gépek, hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gépek, hordozható rögzítő és egyéb összekapcsoló gépek, famegmunkáló és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására alkalmas gépek, valamint a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek esetében be kell tartani az ebben a fejezetben foglalt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt (lásd: Általános alapelvek, 4. pont).

2.1. ÉLELMISZER-IPARI GÉPEK, KOZMETIKAI ÉS GYÓGYSZERIPARI GÉPEK

2.1.1. Általános

Az élelmiszer-ipari gépeket, kozmetikai és gyógyszeripari gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy el lehessen kerülni minden fertőzés, betegség vagy járvány veszélyét.

Az alábbi követelményeket be kell tartani:

a) az élelmiszerekkel, kozmetikumokkal vagy gyógyszerészeti termékekkel érintkező vagy esetleg érintkezésbe kerülő anyagoknak meg kell felelniük a vonatkozó irányelvekben megállapított feltételeknek. A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ezek az anyagok minden használat előtt tisztíthatók legyenek. Ha ez nem lehetséges, akkor egyszer használatos részegységeket kell alkalmazni;

b) minden élelmiszerekkel, kozmetikumokkal vagy gyógyszerészeti termékekkel érintkező felület - az eldobható elemek felületének kivételével - legyen:

- sima, és nem lehet rajta barázda vagy bemélyedés, amelyben szerves anyag rakódhat le; ugyanez érvényes az illesztésekre is,

- olyan a tervezése és kivitelezése, hogy minimálisra csökkentsék a szerelvényen a kiemelkedéseket, az éleket, a bemélyedéseket,

- könnyen mosható és fertőtleníthető, ahol indokolt, eltávolítva a könnyen leszerelhető elemeket; a belső felületek íveltek legyenek, hogy az alapos tisztítást lehetővé tegyék;

c) legyen lehetőség az élelmiszerekből, kozmetikumokból és gyógyszerészeti termékekből származó folyékony, gáz- vagy aeroszol anyagoknak és a tisztító, fertőtlenítő és öblítő folyadékoknak a gépből való teljes eltávolítására (lehetőség szerint a "tisztítás" üzemmódban);

d) a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy el lehessen kerülni bármely anyag vagy élőlény, különösképpen rovarok bejutását vagy bármely szerves anyag felhalmozódását olyan részeken, amelyeket nem lehet tisztítani;

e) a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy el lehessen kerülni az egészségre ártalmas mellékanyagoknak, beleértve a kenőanyagokat, az élelmiszerekkel, kozmetikumokkal és gyógyszerészeti termékekkel való érintkezésbe kerülését. Ahol szükséges, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ellenőrizni lehessen ennek a követelménynek a folyamatos betartását.

2.1.2. Használati utasítás

Az élelmiszer-ipari gépek, kozmetikai és gyógyszeripari gépek használati utasításaiban fel kell tüntetni a tisztításra, a fertőtlenítésre és az öblítésre javasolt termékeket és módszereket, nem csak a könnyen elérhető részeknél, de azoknál a részeknél is, ahová a hozzáférés nem lehetséges vagy nem ajánlatos.

2.2. HORDOZHATÓ KÉZI ÉS/VAGY KÉZI IRÁNYÍTÁSÚ GÉPEK

2.2.1. Általános

A hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gép:

- a gép típusától függően rendelkezzen egy megfelelő méretű felfekvő felülettel és megfelelő számú és méretű fogantyúval és támasztékkal, úgy elrendezve, hogy biztosított legyen a gép stabilitása a rendeltetésszerű működési feltételek között,

- kivéve, ahol ez műszakilag lehetetlen, vagy ahol önálló vezérlőszerkezet van, azoknál a fogantyúknál, amelyeket nem lehet teljes biztonsággal elengedni, a gépet olyan indító és leállító gombokkal kell felszerelni, amelyeket úgy helyeznek el, hogy a kezelő a fogantyú elengedése nélkül működtethesse azokat,

- el lehessen kerülni a nem szándékos indítás és/vagy tovább folytatódó működés okozta veszélyeket, miután a kezelő elengedte a fogantyúkat. Egyenértékű megoldást kell biztosítani, ha ez a követelmény műszakilag nem valósítható meg,

- ahol szükséges, legyen lehetőség a veszélyes térnek, illetve a szerszám és az éppen megmunkált anyag kapcsolatának szemrevételezéssel történő ellenőrzésére.

A hordozható gépek fogantyúit úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az indítás és a leállítás egyszerű lehessen.

2.2.1.1. Használati utasítás

A hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gépek által kibocsátott rezgésekre vonatkozóan a használati utasításnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

- a kart terhelő rezgés súlyozott négyzetes középértékét, amennyiben az nagyobb mint 2,5 m/s2. Ha a gyorsulás értéke nem haladja meg a 2,5 m/s2-t, akkor erre utalni kell,

- a mérési bizonytalanságot jelezni kell.

Ezek az értékek vagy a szóban forgó gépen ténylegesen mért adatok, vagy egy, műszakilag a gyártandó géppel összehasonlítható gépen történt mérés eredményeképpen kapott adatok.

Ha nem alkalmaznak harmonizált szabványokat, a rezgési értékeket a gépre alkalmazható legmegfelelőbb mérési kód szerint kell mérni.

A méréskori üzemi feltételeket és a mérési módszereket, valamint a vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásait meg kell adni.

2.2.2. Hordozható rögzítő- és egyéb összekapcsoló gépek

2.2.2.1. Általános

A hordozható rögzítő- és egyéb összekapcsoló gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy:

- az erőt az összekapcsolandó elemre egy olyan átmeneti darab vigye át, amely nem hagyja el a berendezést,

- egy engedélyező szerkezet az összekapcsolást megakadályozza, amíg a gép nincs megfelelő helyzetben, és nem gyakorol az alapanyagra megfelelő nyomást,

- véletlenül nem léphet működésbe; ha szükséges, az engedélyező szerkezeten és a vezérlőberendezésen az összekapcsolás végrehajtásához egy megfelelő sorrendű műveletet kell végrehajtani,

- a kezelés alatt vagy ütés esetén a véletlen működésbe lépés nem lehetséges,

- a betöltési és kiürítési műveleteket könnyen és biztonságosan el lehet végezni.

Ha szükséges, lehetővé kell tenni a gép felszerelését szilánkfogóval, és a gyártónak megfelelő védőburkolato(ka)t kell biztosítania.

2.2.2.2. Használati utasítás

A használati utasításnak az alábbiakra vonatkozó szükséges információkat kell tartalmaznia:

- a géppel együtt használható kellékek és cserélhető elemek,

- a géppel használható megfelelő rögzítő- vagy összekapcsoló elemek,

- a megfelelő felhasználható patronok, ahol indokolt.

2.3. FAMEGMUNKÁLÓ ÉS FÁHOZ HASONLÓ FIZIKAI TULAJDONSÁGGAL RENDELKEZŐ ANYAGOK MEGMUNKÁLÁSÁRA SZOLGÁLÓ GÉPEK

A famegmunkáló és fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására szolgáló gépeknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) a gépet úgy kell megtervezni, gyártani vagy felszerelni, hogy a megmunkálandó munkadarabot biztonságosan lehessen behelyezni és vezetni; ha a munkadarabot kézben tartják egy munkapadon, a munkapadnak a munkafolyamat alatt megfelelően stabilnak kell lennie, és nem akadályozhatja a munkadarab mozgását;

b) ahol a gépet várhatóan olyan üzemeltetési körülmények között kell használni, ahol fennáll a munkadarabok kidobódásának a veszélye, a gépet úgy kell megtervezni, gyártani vagy felszerelni, hogy ez a kidobódás elkerülhető legyen, vagy ha ez nem lehetséges, úgy, hogy a kidobódás ne jelentsen veszélyt a kezelőszemélyre és/vagy a veszélyeztetett személyekre;

c) a gépet fel kell szerelni automata fékkel, amely a szerszámot megfelelően rövid időn belül állítja meg, ha a leállás során fennáll a szerszámmal való érintkezés veszélye;

d) ahol a szerszám egy nem teljesen önműködő gépbe van beépítve, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ki lehessen küszöbölni vagy csökkenteni lehessen a véletlenül bekövetkező sérülés veszélyét.

2.4. PESZTICIDEK KIJUTTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ GÉPEK

2.4.1. Fogalommeghatározások

"Peszticidek kijuttatására szolgáló gép": kifejezetten a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett növényvédő szerek kijuttatására szolgáló gép.

2.4.2. Általános

A peszticidek kijuttatására szolgáló gép gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy az Általános alapelvek 1. pontjában foglalt kockázatelemzésnek és kockázatcsökkentésnek megfelelően elemzés készüljön a környezet peszticidek általi, nem szándékos veszélyeztetésének kockázatairól.

A peszticidek kijuttatására szolgáló gépeket úgy kell megtervezni és gyártani az első bekezdésben említett kockázatelemzés eredményének figyelembevételével, hogy a gépeket a környezet peszticidek általi, nem szándékos veszélyeztetése nélkül lehessen működtetni, beállítani és karbantartani.

A szivárgást minden esetben meg kell akadályozni.

2.4.3. Irányítás és felügyelet

A peszticid kibocsátását a kezelő helyzetéből tudni kell könnyedén és pontosan irányítani, felügyelni és azonnal leállítani.

2.4.4. Feltöltés és ürítés

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megkönnyítse a szükséges mennyiségű peszticiddel való pontos feltöltést, és biztosítsa a könnyű és teljes kiürítést, ugyanakkor megelőzze a peszticid szivárgását, és elkerülje a vízforrás szennyeződését az ilyen műveletek során.

2.4.5. A peszticidek kijuttatása

2.4.5.1. Kijuttatási arány

A gépet fel kell szerelni a kijuttatási arány könnyű, pontos és megbízható beállítására szolgáló eszközzel.

2.4.5.2. Elosztás, elhelyezés és a peszticid szétszóródása

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy biztosított legyen a peszticid célterületre jutása, és minimális legyen a többi területre jutó veszteség, továbbá megelőzzék a peszticid szétszóródását a környezetbe. Adott esetben biztosítani kell az egyenletes és homogén eloszlást.

2.4.5.3. Vizsgálatok

Annak biztosítására, hogy a gép releváns részei megfeleljenek a 2.4.5.1. és a 2.4.5.2. szakaszban foglalt követelményeknek, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles minden érintett géptípus esetén elvégezni vagy elvégeztetni a megfelelő vizsgálatokat.

2.4.5.4. Leállás közbeni veszteség

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megakadályozza a permetező berendezés leállításakor bekövetkező veszteségeket.

2.4.6. Karbantartás

2.4.6.1. Tisztítás

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy lehetséges legyen annak a környezet szennyezése nélküli, könnyű és alapos tisztítása.

2.4.6.2. Szervizelés

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy könnyen és a környezet szennyezése nélkül kicserélhetők legyenek az elhasználódott alkatrészek.

2.4.7. Ellenőrzések

A helyes működés ellenőrzése érdekében lehetővé kell tenni a szükséges mérőműszerek könnyű csatlakoztatását a géphez.

2.4.8. A fúvókák, szűrők és filterek megjelölése

A fúvókákat, szűrőket és filtereket olyan jelöléssel kell ellátni, hogy típusuk és méretük világosan azonosítható legyen.

2.4.9. Az alkalmazott peszticid feltüntetése

A gépet adott esetben olyan külön tartóval kell ellátni, amelyen a kezelő elhelyezheti az alkalmazott peszticid nevét.

2.4.10. Használati utasítás

A használati utasításnak a következő tájékoztatást kell tartalmaznia:

a) a környezetszennyezés elkerülése érdekében a kikeverés, a feltöltés, a permetezés, a kiürítés, a tisztítás, a karbantartási és szállítási munkálatok során megteendő óvintézkedéseket;

b) a peszticid célterületekre való kibocsátásának és a más területekre jutó veszteségek minimalizálásának biztosításához szükséges, és a peszticid környezetbe való szétszóródásának megelőzését, adott esetben egyenletes és homogén elosztását biztosító, a különböző működési környezetekre vonatkozó részletes üzemi feltételeket, ideértve az ezeknek megfelelő előkészítést és beállításokat is;

c) a géphez használható fúvókák, szűrők és filterek típusait és méreteit;

d) a gép helyes működését befolyásoló, kopásra hajlamos alkatrészek, mint például a fúvókák, szűrők és filterek ellenőrzésének gyakoriságát, továbbá cseréjének kritériumait és módját;

e) a kalibrálásra, mindennapi karbantartásra, téli előkészítésre és a gép megfelelő működéséhez szükséges egyéb ellenőrzésekre vonatkozó előírásokat;

f) a gép rendellenes működését előidézni képes peszticidek típusait;

g) útmutatást, hogy a kezelőnek a 2.4.9. szakaszban említett külön tartón aktualizálnia kell az alkalmazott peszticid nevét;

h) különleges berendezések vagy kiegészítők csatlakoztatását és használatát, valamint a meghozandó szükséges óvintézkedéseket;

i) útmutatást, hogy a gépet a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 8 ) foglaltak értelmében a nemzeti követelmények szerint a kijelölt szervek rendszeresen ellenőrizhetik;

j) a gép azon jellemzőit, amelyeket ellenőrizni kell a megfelelő működés biztosítása érdekében;

k) útmutatást a szükséges mérőműszerek csatlakoztatásához.

3. KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK A GÉP HELYVÁLTOZTATÁSÁBÓL EREDŐ VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁRA

Az olyan gépeknek, amelyek mozgásukból eredően veszélyeket idézhetnek elő, meg kell felelniük az ebben a fejezetben leírt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

3.1. ÁLTALÁNOS

3.1.1. Meghatározások

a) "Mozgásukból eredően veszélyt előidéző gépek":

- az olyan gépek, amelyek üzemeltetése megkívánja akár a munkavégzés közbeni helyváltoztatást, akár a rögzített munkaállások közötti folyamatos vagy részben folyamatos mozgást, vagy

- az olyan gépek, amelyeket működés közben nem mozgatnak, de fel lehet őket szerelni úgy, hogy az egyik helyről a másikra történő mozgatásukat megkönnyítik.

b) "Vezető": a gép mozgásáért felelős kezelő. A vezető rajta lehet a gépen, kísérheti gyalogosan vagy irányíthatja távvezérléssel a gépet.

3.2. MUNKAÁLLÁSOK

3.2.1. Vezetőhely

A vezető helyéről a rálátás olyan legyen, hogy a vezető mind a saját, mind pedig a veszélyeztetett személyek tekintetében, a rendeltetésszerű használat körében teljesen biztonságosan működtethesse a gépet és annak szerszámait. Ahol szükséges, alkalmas eszközöket kell biztosítani a megfelelő közvetlen rálátás hiánya miatti veszélyek kiküszöbölésére.

Az olyan gépet, amelyen a vezető rajta tartózkodik, úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a vezető a vezetőhelyről a kerekekkel vagy a lánctalppal való véletlen érintkezése folytán ne kerülhessen veszélyhelyzetbe.

A gépen kialakított vezetőhelyet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy vezetőfülke legyen felszerelhető, feltéve hogy ez nem növeli a kockázatokat és van hozzá hely. A fülkében legyen hely a vezetőnek szóló utasítások elhelyezésére.

3.2.2. Ülés

Ahol fennáll annak a veszélye, hogy a gépen tartózkodó kezelők vagy más személyek a gép részei és a föld között összezúzódhatnak a gép feldőlése vagy felborulása esetén, különösen a 3.4.3. vagy 3.4.4. pontban említett biztonsági berendezéssel felszerelt gépek esetében, az ilyen gépek üléseit úgy kell megtervezni vagy felszerelni biztonsági övvel, hogy az az ülésben tartsa a személyeket, anélkül, hogy az korlátozná a vezetőt a vezetéshez szükséges bármely mozgásában vagy bármely, az ülés felfüggesztése által okozott mozgásban. Az ilyen biztonsági öveket nem szabad beszerelni, ha a kockázatokat növelik.

3.2.3. Egyéb személyek elhelyezése

Ha a használati feltételek szerint a vezetőn kívül, esetenként vagy rendszeresen, a gép más kezelőket is szállít, vagy azon más kezelők is dolgoznak, számukra megfelelő helyeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy azon veszély nélkül szállítsák őket vagy dolgozhassanak.

A 3.2.1. pont második és harmadik albekezdése vonatkozik a vezetőn kívüli személyek számára biztosított helyekre is.

3.3. VEZÉRLŐRENDSZEREK

Ha szükséges, intézkedni kell a vezérlők jogtalan használatának megakadályozásáról.

Távvezérlők esetében minden vezérlőegységen jól láthatóan fel kell tüntetni azt a gépet, amelyet azzal az egységgel vezérelnek.

A távvezérlő rendszert úgy kell megtervezni és gyártani, hogy csak az alábbiakat vezérelje:

- a szóban forgó gép,

- a szóban forgó funkciók.

A távvezérlésű gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy csak a hozzá tartozó vezérlőegységektől származó parancsokra reagáljon.

3.3.1. Vezérlőberendezések

A vezetőnek tudnia kell működtetni a vezetőfülkéből minden olyan vezérlőberendezést, ami a gép működéséhez szükséges, kivéve azokat a funkciókat, amelyeket biztonságosan csak a vezetőhelytől távol eső helyekről lehet irányítani. Ez különösen a vezetőhelytől eltérő munkaállásokra vonatkozik, amelyekért nem a vezető, hanem más kezelőszemélyek felelnek, vagy amelyek miatt a vezetőnek el kell hagynia a vezetőhelyet, ahhoz, hogy a műveleteket biztonságosan elvégezze.

Ahol pedálok vannak, azokat úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy lehetővé tegyék a vezető biztonságos munkáját azok helytelen működtetésének a legkisebb veszélyével. Felületük csúszásbiztos és könnyen tisztítható legyen.

Ha a gép vezérlőberendezéseinek a működése veszélyekhez, különösképpen, ha veszélyes mozgásokhoz vezethet, akkor haladéktalanul vissza kell állniuk semleges helyzetbe, amint a kezelőszemély elengedte azokat, kivéve azokat, amelyeknek előre beállított helyzetük van.

Kerekes gép esetén, a kormányszerkezetet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a kormányzott kerekekre ható lökések miatt, a kormánykerék vagy kormánykar hirtelen mozgásából eredő erőket csökkentse.

Differenciálmű zárószerkezetének vezérlését úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy a differenciálzár oldható legyen, ha a gép mozgásba kerül.

Az 1.2.2. pont hatodik albekezdését, a figyelmeztető hang- és/vagy fényjelzésekre vonatkozó előírását csak tolatás esetén kell alkalmazni.

3.3.2. Indítás/mozgás

A vezetőhellyel ellátott önjáró gép helyzetváltoztató mozgása csak akkor legyen lehetséges, ha a vezető a vezérlésnél tartózkodik.

Ha a gépet működési okokból olyan szerkezetekkel szerelik fel, amelyek kinyúlnak alaphelyzetükből (pl. stabilizátorok, gém stb.), a vezetőt el kell látni olyan eszközökkel, amelyekkel a gép mozgatását megelőzően könnyen ellenőrizheti, hogy ezek a szerkezetek olyan adott helyzetben vannak, ami lehetővé teszi a biztonságos mozgást.

Ez vonatkozik mindarra a többi részegységre is, amelyeknek a biztonságos mozgás lehetővé tételére, egy bizonyos helyzetben, ha szükséges, lezárva kell lenniük.

Ha ez nem idéz elő további veszélyeket, a gép mozgásának a fent említett részek biztonságos helyzetétől kell függenie.

A gép nem kerülhet véletlenül mozgásba motorja beindításakor.

3.3.3. Közlekedési funkció

A közúti közlekedési szabályok sérelme nélkül, az önjáró gépeknek és vontatmányaiknak eleget kell tenniük a lassítási, megállási, fékezési és rögzítési követelményeknek, hogy a biztonságosság minden, a rendeltetésszerű használat feltételei által megengedett működési, rakodási, sebességi, útfelületre vonatkozó és lejtési körülmények között biztosított legyen.

A vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy az önjáró gépet egy fő szerkezeti egységgel le tudja lassítani és meg tudja állítani. Ha a biztonság megköveteli, a fő szerkezeti egység meghibásodása vagy ezt a szerkezetet működtető vezérlés energiaellátásának hiánya esetére, egy teljesen független és könnyen hozzáférhető kezelőeszközzel ellátott vészleállító szerkezetet kell biztosítani a lassításra és a leállásra.

Ha a biztonság megköveteli, egy rögzítőegység segítségével lehetővé kell tenni, hogy az álló helyzetű gép rögzített állapotban maradjon. Ez a szerkezet kombinálható a második bekezdésben említett szerkezetek egyikével, feltéve hogy az kimondottan mechanikus működésű.

A távvezérlésű gépeket fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely az alábbi helyzetekben automatikusan és azonnal leállítja a műveletet, és megakadályozza a potenciálisan veszélyes működést:

- ha a vezető elveszti uralmát a gép felett,

- ha leállítási parancsot kap,

- ha hibát észlel a rendszer biztonsági része,

- ha adott időn belül nem érkezik be a visszajelzés.

Az 1.2.4. pont nem vonatkozik a közlekedési funkcióra.

3.3.4. Gyalogos vezető által irányított gép mozgása

A gyalogos vezető által irányított önjáró gép mozgása csak úgy legyen lehetséges, ha a vezető folyamatosan hatást gyakorol a megfelelő vezérlőberendezésre. A gép különösen nem kezdheti meg mozgását a motorjának beindításával egyidejűleg.

A gyalogos vezető által irányított gépek vezérlőberendezéseit úgy kell megtervezni, hogy a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni a gépnek, a vezető irányába történő, véletlen mozgásából eredő veszélyeket, különösen:

- a zúzódást,

- a forgó szerszámok okozta sérülést.

A gép normál sebességének összhangban kell lennie a gyalogos vezető sebességével.

Abban az esetben, ha a gépre forgó szerszámot lehet felszerelni, a forgó szerszám nem szabad, hogy működjön addig, amíg a gép hátrameneti funkcióban van, kivéve ha a gép mozgása a szerszám mozgásából ered. Ez utóbbi esetben, a hátrameneti sebességnek olyannak kell lennie, amely nem veszélyezteti a vezetőt.

3.3.5. Vezérlőkör meghibásodása

A szervokormányzásnál, ahol van ilyen beszerelve, annak energiaellátásában bekövetkezett meghibásodás nem akadályozhatja meg a gép kormányzását a megállításához szükséges idő alatt.

3.4. MECHANIKAI VESZÉLYEK ELLENI VÉDELEM

3.4.1. Irányítatlan mozgások

A gépet úgy kell megtervezni, gyártani, és ahol lehet, mobil alvázra felszerelni, hogy mozgásba kerülése esetén a tömegközéppont ellenőrizetlen kitérései ne befolyásolják stabilitását, vagy ne tegyék ki túlzott terhelésnek a szerkezetet.

3.4.2. Mozgó erőátviteli részek

Az 1.3.8.1. ponttól eltérően, a motorok esetében, a motortérben mozgó részegységekhez való hozzáférést megakadályozó mozgatható védőburkolatoknál nincs szükség kapcsolódó berendezésekre, ha azokat szerszámmal, kulccsal vagy a vezetőállásban elhelyezett szerkezettel kell kinyitni, feltéve hogyha ez a szerkezet egy teljesen zárt fülkében van, amely zárható, az engedély nélküli bejutás megakadályozása érdekében.

3.4.3. Felborulás és feldőlés

Ha a vezetőhellyel, kezelőhellyel és más munkaállásokkal ellátott működő önjáró gépnél fennáll a felborulás vagy feldőlés veszélye, a gépet megfelelő biztonsági szerkezettel kell felszerelni, hacsak ez nem növeli a kockázatot.

Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy felborulás vagy feldőlés esetén a gépen lévő személynek/személyeknek megfelelő teret biztosítson az összenyomódással szemben.

Annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen, hogy megfelel-e a szerkezet a második bekezdésben rögzített követelményeknek, a gyártónak vagy a meghatalmazott képviselőjének minden egyes érintett szerkezettípus esetében megfelelő vizsgálatokat kell végeznie vagy végeztetnie.

3.4.4. Leeső tárgyak

Ha a vezető- és kezelőhellyel, valamint egyéb munkaállásokkal ellátott önjáró gépnél fennáll leeső tárgyak vagy anyagok okozta veszély lehetősége, a gépet, ezt a veszélyt figyelembe véve, megfelelő védelmi berendezéssel kell megtervezni és gyártani, amennyiben ezt mérete lehetővé teszi.

Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy leeső anyagok vagy tárgyak esetén, a gépen tartózkodó személynek/személyeknek megfelelő teret biztosítson az összenyomódással szemben.

Annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen, hogy megfelel-e a szerkezet a második bekezdésben rögzített követelményeknek, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minden egyes érintett szerkezettípus esetében megfelelő vizsgálatokat kell végeznie vagy végeztetnie.

3.4.5. Feljárók

A kapaszkodókat és a lépcsőket úgy kell megtervezni, gyártani és elhelyezni, hogy a kezelőszemélyek ösztönösen ezeket használják, és ne a működtető szerkezeteket vegyék igénybe a megközelítéshez.

3.4.6. Vontatószerkezetek

Minden gépet, amelyik vontat, vagy amelyiket vontatják, fel kell szerelni olyan vonó- vagy csatlakoztató szerkezetekkel, amelyeket úgy terveznek meg, gyártanak és helyeznek el, hogy biztosítsák a könnyű és biztonságos össze- és lekapcsolást, továbbá megakadályozzák a használat közbeni véletlen szétkapcsolódást.

Amennyiben a vontatórúd terhelése megköveteli, az ilyen gépet alkalmas felfekvő felülettel rendelkező támasztószerkezettel kell felszerelni, ami megfelel a terhelésnek és az útfelületnek.

3.4.7. Hajtásátvitel az önjáró gép (vagy vontató) és a meghajtott gép között

Az önjáró gépet (vagy vontatót) a meghajtott gép első rögzített csapágyával összekötő kardáncsuklós tengelyt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy működés közben minden mozgó rész teljes hosszában védve legyen.

Az önjáró gép (vagy vontató) oldalán a teljesítményt leadó tengelyt, amelyhez a kardántengelyt csatlakoztatják, védeni kell az önjáró géphez (vagy vontatóhoz) rögzített védőburkolattal, vagy más, egyenértékű védelmet biztosító eszközzel.

A kardántengelyhez való hozzáférés érdekében ennek a védőburkolatnak nyithatónak kell lennie. Amint az már a helyén van, elegendő helynek kell lenni, hogy a meghajtó tengely ne okozzon kárt a védőburkolatban, amikor a gép (vagy vontató) mozgásban van.

A vontatott gép oldalán, a teljesítményt felvevő tengelyt egy, a géphez rögzített védőházba kell helyezni.

Nyomatékhatárolót vagy szabadonfutókat csak a hajtott gép melletti oldalon szabad a kardántengelyes csatlakozáshoz felszerelni. A kardántengelyt ennek megfelelően kell megjelölni.

Minden vontatott gépnek, amelynek a működése kardántengely csatlakoztatását igényli az önjáró géphez (vagy vontatóhoz), rendelkeznie kell egy, a kardántengelyt csatlakoztató rendszerrel, amely, amikor a gép nincs csatlakoztatva, megakadályozza, hogy a kardántengely és védőburkolata a talajjal vagy a gép valamely részével való érintkezés következtében károsodjon.

A védőburkolat külső részeit úgy kell megtervezni, gyártani és elhelyezni, hogy ne forogjon együtt a kardántengellyel. A védőburkolatnak be kell fednie a kardántengelyt, egyszerű kardáncsuklók esetén a belső ívig, széles befogószögű kardáncsuklók esetén pedig legalább a külső csukló vagy csuklók közepéig.

Ha a kardánhajtás közelében feljárót létesítenek munkaállásokhoz, azokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a tengely védőburkolatait ne használják lépcsőként, kivéve ha ezeket erre a célra tervezték és gyártották.

3.5. EGYÉB VESZÉLYEK ELLENI VÉDELEM

3.5.1. Akkumulátorok

Az akkumulátorházat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy el lehessen kerülni feldőlés vagy felborulás esetén elektrolit kiömlését a kezelőre, és/vagy el lehessen kerülni gőzök felgyülemlését abban a térben, ahol a kezelőszemélyek tartózkodnak.

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az akkumulátort egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető eszköz segítségével könnyen le lehessen kapcsolni róla.

3.5.2. Tűz

A gyártó által előrelátott veszélyektől függően, ha mérete engedi, a gépet úgy kell kialakítani, hogy:

- könnyen hozzáférhető tűzoltó készülékeket szereljenek fel rá, vagy

- beépített tűzoltó berendezésekkel legyen felszerelve.

3.5.3. Veszélyes anyagok kibocsátása

Az 1.5.13. pont második és harmadik bekezdése nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a gép fő funkciója a termékporlasztás. A kezelőszemélyt azonban védeni kell az ilyen veszélyes anyagoknak való érintkezésből adódó kockázatoktól.

3.6. INFORMÁCIÓK ÉS JELÖLÉSEK

3.6.1. Jelek, jelzések és figyelmeztetések

Minden gépen, ahol szükséges, fel kell tüntetni a használatra, beállításra és karbantartásra vonatkozó jelzéseket és/vagy tájékoztató táblákat a személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében. Ezeket úgy kell kiválasztani, megtervezni és gyártani, hogy jól olvashatók és maradandók legyenek.

A közúti közlekedési szabályok sérelme nélkül a vezetőhellyel ellátott gépet az alábbi berendezésekkel kell felszerelni:

- hangjelző készülék a személyek figyelmeztetésére,

- a rendeltetésszerű üzemeltetési körülményeknek megfelelő fényjelző rendszer; ez utóbbi követelmény nem vonatkozik a kizárólag föld alatti munkát végző villamosenergia-ellátás nélküli gépekre,

- ha szükséges, a vontató és a gép között megfelelő kapcsolatnak kell lennie a jelzések működtetéséhez.

A távvezérlésű gépeket, amelyek normál körülmények között személyek számára ütközés- vagy zúzódásveszélyt jelentenek, el kell látni megfelelő mozgásjelző készülékkel vagy olyan eszközökkel, amelyek megvédik a személyeket az ilyen veszélyekkel szemben. Ugyanez vonatkozik az olyan gépekre, amelyek, használatuk során, állandóan ismétlődő előre- és hátramozgást végeznek egy tengely mentén, és ahol a gép hátsó részét a kezelőszemély közvetlenül nem láthatja.

A gépeket úgy kell gyártani, hogy a figyelmeztető és jelzőberendezéseket ne lehessen véletlenül kikapcsolni. Ahol ez biztonsági szempontból elengedhetetlen, ezeket a szerkezeteket el kell látni olyan eszközökkel, amelyekkel ellenőrizhető, hogy működőképes állapotban vannak, és amelyek meghibásodásukat jelzik a kezelőszemély számára.

Ha a gép vagy szerszámainak mozgása különösen veszélyes, a gépet el kell látni olyan jelzéssel, amely az üzemelő gép megközelítését megtiltja; a jeleknek megfelelő távolságból olvashatóknak kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák azoknak a személyeknek a biztonságát, akiknek a közelben kell tartózkodni.

3.6.2. Jelölések

A gépen az alábbiakat kell olvashatóan és maradandóan feltüntetni:

- névleges teljesítmény, kilowattban (kW) kifejezve,

- a leggyakrabban használt gépösszeállítás tömege, kilogrammban (kg),

valamint, ahol indokolt:

- a legnagyobb vonóerő a vonószerkezetnél, Newtonban (N),

- a legnagyobb függőleges erő a vonószerkezetnél, Newtonban (N).

3.6.3. Használati utasítás

3.6.3.1. Rezgések

A használati utasításnak az alábbi információkat kell megadnia a gép által a karokra vagy az egész testre átvitt rezgések vonatkozásában:

- a kart terhelő rezgésgyorsulás teljes értékét, ha az meghaladja a 2,5 m/s2-t. Ha ez az érték nem haladja meg a 2,5 m/s2-t, akkor ezt közölni kell,

- a teljes testet terhelő rezgésgyorsulás súlyozott négyzetes középértékét, ha az meghaladja a 0,5 m/s2-t. Ha ez az érték nem haladja meg a 0,5 m/s2-t, akkor ezt közölni kell,

- a mérési bizonytalanságot jelezni kell.

Ezek az értékek vagy a szóban forgó gépen ténylegesen mért adatok, vagy egy, műszakilag a gyártandó géppel összehasonlítható gépen végzett mérések alapján meghatározott adatok.

Ahol nem alkalmaznak harmonizált szabványokat, az adott gépnek legmegfelelőbb módon kell a rezgést mérni.

A méréskori működési feltételeket és a mérési kódot ismertetni kell.

3.6.3.2. Többcélú használat

A felhasznált, cserélhető berendezéstől függően több célra használható gép esetén, a gép és a cserélhető berendezések használati utasításainak tartalmazniuk kell az alapgép és a felszerelhető berendezések biztonságos összeszereléséhez és használatához szükséges információkat.

4. KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK AZ EMELÉSI MŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁRA

Az emelési műveletekkel veszélyt előidéző gépeknek meg kell felelniük az ebben a fejezetben leírt valamennyi egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

4.1. ÁLTALÁNOS

4.1.1. Meghatározások

a) "Emelési művelet": árukat és/vagy személyeket magában foglaló egységnyi teher mozgatása, amely adott időben a magassági szintben változást eredményez.

b) "Vezetett teher": olyan teher, ahol a teljes mozgás merev vagy rugalmas terelők mentén történik, amelyek helyzetét rögzített pontok határozzák meg.

c) "Biztonsági tényező": a részegység, a tartozék vagy a gép, gyártó vagy meghatalmazott képviselője által garantált teherbírásának és a részegységen feltüntetett legnagyobb teherbírásának a hányadosa.

d) "Vizsgálati tényező": az emelőgépen vagy teherfelvevő eszközön végzett statikai vagy dinamikai vizsgálathoz használt teher és az emelőgépen vagy teherfelvevő eszközön feltüntetett legnagyobb teherbírás hányadosa.

e) "Statikai vizsgálat": az a vizsgálat, amelynek során az emelőgépet vagy a teherfelvevő eszközt először ellenőrzik, és a statikai vizsgálati tényezővel szorzott legnagyobb teherbírásnak megfelelő erővel terhelik, majd ismét ellenőrzik a terhelés megszüntetése után az esetleges károsodások meghatározása céljából.

f) "Dinamikai vizsgálat": az a vizsgálat, amelynek során az emelőgépet minden lehetséges szerkezeti összeállításában működtetik a megfelelő dinamikai vizsgálati tényezővel megszorzott legnagyobb teherbírással, figyelembe véve az emelőgép dinamikai viselkedését azért, hogy ellenőrizzék annak hibátlan működését.

g) "Fülke": az emelőgépnek az a része, amelynek segítségével a személyeket és/vagy árukat alátámasztják a felemeléshez.

4.1.2. Mechanikai veszélyek elleni védelem

4.1.2.1. A stabilitás hiányából eredő veszélyek

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az 1.3.1. pontban előírt stabilitás mind a működtetés alatt, mind azon kívül megmaradjon, beleértve valamennyi szállítási, összeszerelési és szétszerelési szakaszt, valamint az előrelátható alkatrész-meghibásodásokat, valamint a használati utasítás szerint végrehajtott vizsgálatokat is. Ebből a célból a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a megfelelő ellenőrzési módszereket kell alkalmaznia.

4.1.2.2. Vezetősínen vagy sínpályán mozgó gépek

A gépeket el kell látni olyan szerkezetekkel, amelyek a vezetősínekre vagy sínpályákra hatva megakadályozzák a kisiklást.

Ha ezen szerkezetek ellenére a kisiklás veszélye fennmarad, vagy ha egy sín vagy egy járószerkezet meghibásodik, olyan szerkezeteket kell biztosítani, amelyek megakadályozzák, hogy a részegység, az alkatrész vagy a teher leessen, vagy a gép felboruljon.

4.1.2.3. Mechanikai szilárdság

A gépnek, a teherfelvevő eszköznek és elemeiknek el kell viselniük azt a terhelést, amelynek mind a működés során, mind pedig, ahol indokolt, azon kívül, ki vannak téve, a megadott üzembe helyezési és működési feltételek között, minden szerkezeti összeállításban, és ahol indokolt, a légköri tényezőkre és az emberi erővel kifejtett erőhatásokra figyelemmel. Ennek a követelménynek szállítás, összeszerelés és szétszerelés során is eleget kell tenni.

A gépeket és a teherfelvevő eszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, kellően figyelembe véve a rendeltetésszerű használatot, hogy megakadályozzák az anyagkifáradásból vagy az elhasználódásból eredő hibákat.

A felhasznált anyagokat a célzott munkakörnyezet alapján kell kiválasztani, különös tekintettel a korrózióra, a kopásra, a mechanikai behatásokra, szélsőséges hőmérsékletekre, az anyagkifáradásra, a ridegtörésre és az öregedésre.

A gépeket és a teherfelvevő eszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy maradandó alakváltozás vagy észrevehető károsodás nélkül ellenálljanak a statikai túlterhelési vizsgálatoknak. A szilárdsági számításban figyelembe kell venni a megfelelő biztonsági szint érdekében kiválasztott statikai vizsgálati tényező értékeit; ennek a tényezőnek az értékei az általános szabályok alapján a következők:

a) kézi erővel működtetett gépek és teheremelő szerkezetek esetében: 1,5;

b) egyéb gépeknél: 1,25 .

A gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy meghibásodás nélkül kiállják a legnagyobb teherbírásnak a dinamikai vizsgálati tényezővel szorzott értékén végzett dinamikai vizsgálatot. Ezt a dinamikai vizsgálati tényezőt a megfelelő biztonsági szint elérése céljából választják ki: a tényező általános szabályok alapján egyenlő 1,1 -el. A vizsgálatokat általános szabály szerint a megadott névleges sebességeknél kell végrehajtani. Ha a gép vezérlőrendszere több egyidejű mozgást is lehetővé tesz, a vizsgálatokat a legkedvezőtlenebb körülmények mellett kell végrehajtani, azaz általános szabály szerint, az érintett mozgások kombinálásával.

4.1.2.4. Csigák, dobok, görgők, kötelek és láncok

A csigák, dobok és görgők átmérője feleljen meg a kötelek vagy láncok méretének, amelyekkel felszerelhetők.

A dobokat és görgőket úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a megfelelő köteleket vagy láncokat leesésük nélkül lehessen rájuk feltekerni.

A közvetlenül a teher emelésére és tartására használt kötelek nem tartalmazhatnak toldásokat, csak a végeiken. A toldások azonban megengedettek olyan berendezéseknél, amelyeket úgy terveztek, hogy a használati céltól függően rendszeresen módosíthatók legyenek.

A teljes köteleknek és végeiknek olyan biztonsági tényezőt kell választani, amely megfelelő biztonságot nyújt; általános szabály szerint ez a tényező: 5.

Az emelőláncokhoz olyan biztonsági tényezőt kell választani, amely megfelelő biztonságot nyújt; általános szabály szerint ez a tényező: 4.

Annak az ellenőrzése érdekében, hogy a megfelelő biztonsági tényezőt elérték, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minden egyes, a teher közvetlen emelésére használt lánc- és kötéltípus, valamint kötélvégek esetében, el kell végeznie vagy el kell végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat.

4.1.2.5. Emelőtartozékok és alkatrészeik

Az emelőtartozékokat és alkatrészeiket úgy kell méretezni, hogy a megadott üzemelési körülmények között tervezett várható élettartamukkal összhangban a működési ciklusok számát, továbbá a kifáradási és öregedési folyamatokat is figyelembe kell venni.

Továbbá:

a) a fémsodrony/kötélvég kombináció biztonsági tényezőjét úgy kell megválasztani, hogy garantálja a megfelelő biztonsági szintet; ez a tényező általános szabály szerint: 5. A köteleken toldás vagy hurok csak a végeken lehet;

b) ahol hegesztett láncszemű láncokat használnak, ezek rövid láncszemű típusúak legyenek. A láncok biztonsági tényezőjét úgy kell megválasztani, hogy az garantálja a megfelelő biztonsági szintet; ez a tényező általános szabály szerint: 4;

c) a textilkötelek vagy -hevederek biztonsági tényezője az anyagtól, a gyártási eljárástól, a méretektől és a használattól függ. Ezt a tényezőt úgy kell megválasztani, hogy megfelelő biztonsági szintet garantáljon; ez általános szabály szerint: 7, feltéve hogy a felhasznált anyagok kimutathatóan nagyon jó minőségűek és a gyártási módszer megfelel a tervezett használatnak. Ellenkező esetben a tényezőt általános szabály szerint magasabb értékben határozzák meg az egyenértékű biztonsági szint biztosítása érdekében. A textilköteleken vagy -hevedereken nem lehet csomó, kötés vagy toldás, csak a hevederek végein, kivéve a végtelenített hevedert;

d) a hevederre felszerelt, vagy azzal együtt használt minden fém alkatrészre olyan biztonsági tényezőt kell kiválasztani, ami megfelelő biztonsági szintet garantál; ez a tényező általános szabály szerint: 4;

e) több pászmából álló heveder legnagyobb terhelhetőségét a leggyengébb pászma biztonsági tényezője, a pászmák száma és egy, a heveder kialakításától függő csökkentő tényező alapján határozzák meg;

f) annak ellenőrzése érdekében, hogy a megfelelő biztonsági tényezőt elérték, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minden egyes, az a), b), c) és d) pontokban említett alkatrész esetében el kell végeznie, vagy el kell végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat.

4.1.2.6. Mozgások vezérlése

A mozgásokat vezérlő szerkezeteknek úgy kell működniük, hogy a gépek, amelyekre fel vannak szerelve, biztonságosak legyenek.

a) A gépet úgy kell megtervezni, gyártani és eszközökkel felszerelni, hogy részelemei mozgásának amplitúdója meghatározott határokon belül maradjon. Ezeknek a szerkezeteknek a működését, ahol indokolt, figyelmeztetésnek kell megelőznie.

b) Ahol több rögzített vagy sínpályás gépet ugyanazon a helyen egyidejűleg lehet működtetni, és ez az összeütközés veszélyével jár, ezeket a gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy illeszthetőek legyenek olyan rendszerekhez, amelyekkel ezeket a kockázatokat el lehet kerülni.

c) A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a terhek ne csúszhassanak el veszélyesen, vagy ne eshessenek le szabadon és váratlanul, még akkor sem, ha energiaellátás részleges vagy teljes kimaradása következik be, vagy ha a kezelőszemély a gép működését leállítja.

d) Normál üzemeltetési feltételek mellett a teher leengedése nem történhet kizárólag súrlódásos fékezéssel, kivéve olyan gép esetében, amelynek a működéséhez ez a megoldás szükséges.

e) A tehermegfogó eszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a terhek véletlen leesése elkerülhető legyen.

4.1.2.7. Teher mozgása kezelés közben

A gép vezetőhelyét úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legnagyobb rálátást biztosítsa a mozgó részek mozgási pályáira, hogy elkerülhetők legyenek a személyekkel, eszközökkel vagy másik géppel való esetleges összeütközések, amelyek az egy időben történő mozgások esetén jelenthetnek veszélyt.

A vezetett terhet mozgató gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a személyeket ne érhesse sérülés a teher, a fülke vagy az ellensúlyok mozgása miatt.

4.1.2.8. Rögzített szinteket kiszolgáló gépek

4.1.2.8.1. A fülke mozgása

A rögzített szinteket kiszolgáló gépek fülkéinek mozgatását a felvonóbejárók megközelítéséhez és a felvonóbejáróknál merev pálya mentén kell végezni. Az ollós rendszereket merev megvezetésnek kell tekinteni.

4.1.2.8.2. A fülke megközelítése

Ahol személyek megközelíthetik a fülkét, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a megközelítéskor a fülke rögzített állapotát biztosítani lehessen, különösen be- és kirakodáskor.

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a fülke és a kiszolgáló bejáró közötti szintkülönbség ne okozhasson botlásveszélyt.

4.1.2.8.3. A mozgó fülkével való érintkezés veszélyei

Ahol szükséges, a 4.1.2.7. pont második bekezdésében előírt követelmények teljesítése érdekében a mozgásteret normál üzemeltetés közben megközelíthetetlenné kell tenni.

Ha felülvizsgálat vagy karbantartás közben fennáll a veszély, hogy a fülke alatt vagy felett tartózkodó személyek összezúzódhatnak a fülke és bármely rögzített elem között, elegendő helyet kell biztosítani fizikai búvóhely (menekülőfülke) vagy a fülke mozgását blokkoló mechanikus eszközök segítségével.

4.1.2.8.4. A fülkéről leeső teher okozta veszély

Ahol fennáll a veszély a fülkéről leeső teher miatt, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ezt a veszélyt el lehessen kerülni.

4.1.2.8.5. Felvonóbejárók

A felvonóbejáróknál tartózkodó személyeknek a mozgó fülkével vagy más mozgó részekkel történő érintkezéséből adódó veszélyeket el kell kerülni.

Ha fennáll a veszély, hogy személyek a mozgástérbe eshetnek, amikor a fülke nincs a felvonóbejárónál, védőburkolatokat kell felszerelni ennek a veszélynek az elkerülése érdekében. Az ilyen védőburkolatok nem nyílhatnak a mozgástér irányába. Fel kell szerelni őket olyan kapcsolószerkezettel, amelyet a fülke helyzete vezérel, és amely megakadályozza:

- a fülke veszélyes mozgását, amíg a védőburkolatok nincsenek becsukva és lezárva,

- a védőburkolat veszélyes kinyitását, amíg a fülke meg nem áll a megfelelő felvonóbejárónál.

4.1.3. A célra való alkalmasság

Amikor emelőgépet vagy emelőtartozékokat először hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének gondoskodnia kell a megfelelő intézkedések megtételével, vagy azok végrehajtatásával, hogy a használatra kész gép vagy az emelőtartozék - akár kézi, akár energia általi meghajtású - biztonságosan eleget tesz meghatározott céljainak.

A 4.1.2.3. pontban említett statikai és dinamikai vizsgálatokat el kell végezni minden üzembe helyezendő emelőgépen.

Ha a gépet nem lehet a gyártó vagy meghatalmazott képviselője telephelyén összeállítani, a használat helyén kell végrehajtani a megfelelő intézkedéseket. Egyébként az intézkedéseket meg lehet tenni a gyártó telephelyén és a használat helyén is.

4.2. A NEM KÉZI ERŐVEL MŰKÖDTETETT GÉPEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

4.2.1. Mozgások vezérlése

A gép vagy részelemei mozgásainak vezérléséhez rögzítve tartandó vezérlőelemeket kell használni. Ugyanakkor, rész- vagy teljes mozgásoknál, ahol nem áll fenn a teher vagy a gép ütközésének veszélye, ezeket az elemeket helyettesíteni lehet a meghatározott szinteken automatikus megállásokat lehetővé tevő vezérléssel anélkül, hogy a mozgást vezérlő kezelőelemet folyamatosan működtetni kellene.

4.2.2. Tehervezérlés

A legalább 1 000 kilogramm legnagyobb teherbírású gépeket, valamint a 40 000 Nm billentőnyomaték feletti gépeket el kell látni olyan szerkezettel, amely figyelmezteti a vezetőt és megakadályozza a teher veszélyes mozgását:

- a gép túlterhelése esetén, akár a legnagyobb terhelés következtében, akár a túlzott teher miatt előálló legnagyobb nyomaték következtében, vagy

- a billentőnyomaték meghaladása esetén.

4.2.3. Kábellel megvezetett berendezések

Kötélpályákat, vontatókat vagy vontatóállványokat ellensúllyal vagy olyan szerkezettel kell ellátni, amely biztosítja a kötélfeszesség állandó szabályozását.

4.3. INFORMÁCIÓK ÉS JELÖLÉSEK

4.3.1. Láncok, kötelek és hevederek

Minden emelőlánc-, kötél- vagy hevederszakaszon, amely nem része egy egységnek, el kell helyezni egy jelölést, vagy ahol ez nem lehetséges, egy lemezt vagy eltávolíthatatlan gyűrűt, amely feltünteti a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét és a vonatkozó tanúsítványt azonosító hivatkozást.

A fenti tanúsítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe, és ahol indokolt, a meghatalmazott képviselő neve és címe;

b) a lánc vagy kötél leírása, amely tartalmazza:

- névleges méretét,

- szerkezetét,

- az alapanyagát, és

- az alapanyagon végzett minden különleges metallurgiai kezelést,

c) az alkalmazott vizsgálati módszert;

d) azt a legnagyobb megengedhető terhelést, amelynek használat közben a láncot vagy kötelet ki lehet tenni. A tervezett alkalmazások alapján értéksorozatot lehet megadni.

4.3.2. Teheremelő eszközök

A teheremelő eszközökön fel kell tüntetni a következő adatokat:

- az anyag azonosítását, ahol ez az információ a biztonságos használathoz szükséges,

- a legnagyobb teherbírást.

Azoknak a teheremelő eszközöknek az esetében, amelyeken a jelölés elhelyezése fizikailag lehetetlen, az első bekezdésben említett adatokat egy lemezen vagy valamely más eszközön kell feltüntetni, és azt biztonságosan az eszközhöz kell rögzíteni.

Az adatoknak olvashatóaknak kell lenniük, és olyan helyen kell elhelyezni azokat, ahol tartósan megmaradnak a megmunkálás, elhasználódás stb. mellett, illetve nem csökkentik az eszköz szilárdságát.

4.3.3. Emelőgép

A legnagyobb teherbírást a gépen feltűnő helyen kell feltüntetni. Ennek a jelölésnek olvashatónak, maradandónak és nem kódolt formátumúnak kell lennie.

Ahol a legnagyobb teherbírás a gép összeállításától függ, minden kezelőállást el kell látni egy teherbírási adatlappal, amely lehetőleg diagramokkal vagy táblázatokkal tünteti fel a különböző összeállításokra megengedett teherbírást.

A kizárólag áruk emelésére tervezett gépen, amely fel van szerelve személyek által is megközelíthető fülkével, jól láthatóan és maradandóan fel kell tüntetni, hogy a személyek emelésére tilos használni. Ennek a figyelmeztetésnek minden megközelíthető helyről jól kell látszania.

4.4. HASZNÁLATI UTASÍTÁS

4.4.1. Teheremelő eszközök

Minden teheremelő eszközhöz vagy kereskedelmi szempontból nem megosztható gyártási sorozatú teheremelő eszközhöz mellékelni kell használati utasítást, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a tervezett használatot;

b) használati korlátozásokat (különösen azoknál a teheremelő eszközöknél, mint például a mágneses vagy vákuumos emelőlapok, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a 4.1.2.6. e) pontnak);

c) az összeszerelésre, a használatra és a karbantartásra vonatkozó utasításokat;

d) az alkalmazott statikai vizsgálati tényezőt.

4.4.2. Emelőgép

Az emelőgépekhez mellékelni kell használati utasítást, amely az alábbi információkat tartalmazza:

a) a gép műszaki jellemzői és különösen:

- a megengedett legnagyobb teherbírás, és ahol indokolt, a 4.3.3. pontban leírt terhelési adatlap vagy táblázat másolata,

- a reakcióerők az alátámasztási és rögzítési pontoknál, és ahol lehet, a vontatók jellemzői,

- ahol indokolt, az ellensúly meghatározása és telepítési eszközei;

b) a karbantartási napló tartalma, ha azt nem mellékelik a géphez;

c) kezelési utasítás, különösen a működtetésre vonatkozóan, ha a kezelőnek nincs közvetlen rálátása a teherre;

d) ahol indokolt, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által vagy számára elvégzett statikai és dinamikai vizsgálat részleteit tartalmazó jegyzőkönyv;

e) a 4.1.3. pontban hivatkozott szükséges utasítások a gép első üzembe helyezése előtt elvégzendő intézkedésekről, ha a gépet nem a gyártó telephelyén szerelték össze abban a formában, ahogyan használni fogják.

5. A FÖLD ALATTI MUNKÁRA SZÁNT GÉPEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

A föld alatti munkára szánt gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megfeleljenek az ebben a fejezetben leírt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

5.1. A STABILITÁS HIÁNYÁBÓL EREDŐ VESZÉLYEK

A géppel hajtott alátámasztó biztosítóberendezést úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az előreléptetésnél a kijelölt irány tartható legyen, és ne csúszhasson el a terhelés felvétele közben és terhelés eltávolítása után. A berendezést az egyedi hidraulikus támok felső lapjain rögzítőpontokkal kell ellátni.

5.2. MOZGÁS

A géppel hajtott alátámasztó biztosítóberendezésnek lehetővé kell tennie a személyek akadálytalan mozgását.

5.3. VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK

A sínpályán mozgó gépek esetében a gyorsító- és fékberendezések irányításának kézi működtetésűnek kell lennie. Az indítóberendezés azonban lehet lábbal irányítható.

A géppel hajtott alátámasztó biztosítóberendezés vezérlőberendezéseit úgy kell megtervezni és gyártani, hogy helyváltoztatási műveleteknél a kezelőt egy beépített elem védje. A vezérlőberendezéseket védeni kell az alátámasztás véletlen elengedésével szemben.

5.4. LEÁLLÍTÁS

A föld alatti alkalmazásra használt sínen közlekedő önjáró gép vezérkörébe a gép mozgására ható éberségi berendezést kell felszerelni, hogy a mozgás leálljon, ha a vezető nem uralja a mozgást.

5.5. TŰZ

A 3.5.2. pont második francia bekezdését kötelezően alkalmazni kell a fokozottan tűzveszélyes részeket tartalmazó gépekre.

A föld alatti alkalmazásra szánt gépek fékrendszerét úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ne bocsásson ki szikrákat, illetve ne okozzon tüzet.

A föld alatti alkalmazásra szánt, belsőégésű motorokkal felszerelt gépeket csak olyan motorokkal szabad felszerelni, amelyek alacsony gőznyomású üzemanyaggal működnek, és amelyekben semmilyen villamos szikra nem keletkezhet.

5.6. KIPUFOGÓGÁZOK

A belsőégésű motoroknál nem alkalmazható felső füstgázkivezetés.

6. KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK SZEMÉLYEK EMELÉSÉBŐL ADÓDÓ KÜLÖNLEGES VESZÉLYEKET ELŐIDÉZŐ GÉPEKRE

A személyek emelésével kapcsolatban veszélyt jelentő gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megfeleljenek az ebben a fejezetben leírt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

6.1. ÁLTALÁNOS

6.1.1. Mechanikai szilárdság

A bármilyen csapóajtóval ellátott fülkét úgy kell megtervezni és gyártani, hogy területe és szilárdsága megfeleljen a megengedett legnagyobb létszámnak és a legnagyobb terhelésnek.

A 4.1.2.4. és 4.1.2.5. pontban meghatározott elemekre megadott biztonsági tényező személyemelésre tervezett gépre nem alkalmazható, és általános szabály, hogy az értékét kétszerezni kell. A személyek vagy személyek és áruk emelésére tervezett gépet fel kell szerelni olyan fülkefelfüggesztő vagy alátámasztó rendszerrel, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy a megfelelő általános biztonságot garantálják, és megakadályozzák a fülke leesését.

Ha a fülkét kötelekkel vagy láncokkal függesztik fel, általános szabály, hogy legalább két, egymástól független kötélre vagy láncra van szükség, mindegyiket saját rögzítési ponttal ellátva.

6.1.2. A terhelés ellenőrzése nem emberi erővel mozgatott gépeknél

A 4.2.2. pont szerinti követelményeket a legnagyobb hasznos terhelés és billentőnyomaték nagyságától függetlenül alkalmazni kell, hacsak a gyártó nem igazolja, hogy túlterhelés és/vagy felborulás veszélye nem áll fenn.

6.2. VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK

Ahol a biztonsági előírások más megoldásokról nem rendelkeznek, a fülkét általában úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a benne tartózkodó személyek a lefelé és felfelé történő mozgást, és amennyiben szükséges, a fülke egyéb mozgásait vezérelni tudják.

Működés közben, ezeknek a vezérlőberendezéseknek előnyt kell élvezniük, az ugyanarra a mozgásra vonatkozó egyéb vezérlésekkel szemben, a vészleállítók kivételével.

E mozgások vezérlése folyamatos vezérlési elven kell, hogy alapuljon, kivéve ha a fülke maga teljesen zárt.

6.3. A FÜLKÉBEN VAGY A FÜLKÉN TARTÓZKODÓ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ VESZÉLYEK

6.3.1. A fülke mozgásából eredő veszélyek

A személyfelvonásra szolgáló gépet úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a fülke gyorsulása vagy lassulása ne veszélyeztesse a személyeket.

6.3.2. Személyek fülkéről való leesésének veszélye

A fülke nem billenhet meg olyan mértékben, amely a benne tartózkodók leesésének veszélyét előidézheti, beleértve azt is, amikor a gép és a fülke mozog.

Ahol a fülke munkaállásként szolgál, gondoskodni kell a stabilitásról és a veszélyes mozgások megakadályozásáról.

Amennyiben az 1.5.15. pontban említett intézkedések nem elégségesek, a tartóművet fel kell szerelni a fülkében tartózkodó személyek számának megfelelő számú rögzítési ponttal. A rögzítési pontok legyenek elég erősek a leesés elleni egyéni védőeszköz rögzítéséhez.

A padlón vagy mennyezeten elhelyezett csapóajtót vagy az oldalsó ajtót úgy kell megtervezni és gyártani, hogy véletlenül ne nyílhasson ki, és csak olyan irányba nyílhasson, ami váratlan kinyílás esetén nem jár a kiesés veszélyével.

6.3.3. A fülkére eső tárgyak okozta veszély

Ahol fennáll a veszélye annak, hogy a fülkére ráeshetnek tárgyak, és személyeket veszélyeztethetnek, a fülkét fel kell szerelni védőtetővel.

6.4. RÖGZÍTETT FELVONÓBEJÁRÓKAT KISZOLGÁLÓ GÉPEK

6.4.1. A fülkében vagy a fülkén tartózkodó személyekre vonatkozó veszélyek

A fülkét úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a fülkében vagy a fülkén levő személyek és/vagy tárgyak bármilyen rögzített vagy mozgó elemmel való érintkezéséből adódó veszélyeket el lehessen kerülni. Ahol ennek a követelménynek a betartásához szükséges, a fülkének magának teljesen zárhatónak kell lennie, olyan ajtókkal, amelyeket felszereltek egy kapcsolóberendezéssel, ami a fülke veszélyes mozgását megakadályozza, ha az ajtók nincsenek zárva. Az ajtóknak zárva kell maradni, ha a fülke felvonóbejáratok között áll meg, és fennáll a veszélye a fülkéből való kiesésnek.

A gépet úgy kell megtervezni, gyártani, és ahol indokolt, berendezésekkel felszerelni, hogy a fülke irányítatlan felfele vagy lefele történő mozgása megakadályozható legyen. Ezeknek a berendezéseknek képesnek kell lennie arra, hogy a fülkét a megengedett legnagyobb terhelésnél és az előrelátható maximális sebességnél leállítsák.

A leállítási művelet nem okozhat a fülkében levő személyekre veszélyes lassulást semmilyen terhelési körülmények mellett.

6.4.2. A felvonóbejáróknál levő vezérlőberendezések

A felvonóbejáratoknál elhelyezett vezérlőberendezések, kivéve a vészhelyzeti vezérlőberendezéseket, nem indíthatják el a fülkét, ha:

- a fülkében levő vezérlőberendezés működésben van,

- a fülke nincs a felvonóbejáratnál.

6.4.3. A fülke megközelítése

A felvonóbejáróknál és a fülkén levő védőburkolatokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a fülkébe való és az onnan történő be- és kiszállás biztonságos legyen, figyelembe véve a különböző emelendő árukat és személyeket.

6.5. JELÖLÉSEK

A fülkén fel kell tüntetni a biztonság szavatolásához szükséges információkat, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

- a fülkében tartózkodó személyek megengedett számát,

- a megengedett legnagyobb terhelést.

II. MELLÉKLET

Nyilatkozatok

1. TARTALOM

A. A GÉP EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZATA

Ezt a nyilatkozatot és fordítását a használati utasításra vonatkozó feltételek szerint kell elkészíteni (lásd I. melléklet, 1.7.4.1. a) és b) pont), géppel vagy kézzel, nagybetűvel írva.

Ez a nyilatkozat a gépnek kizárólag arra az állapotára vonatkozik, amelyben forgalomba hozták, és kizár minden olyan alkatrészt, amelyet hozzáadnak, és/vagy olyan műveletet, amit a végső felhasználó ezt követően végez rajta.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1. a gyártó, és ahol indokolt, a meghatalmazott képviselő cégneve és teljes címe;

2. a műszaki dokumentáció összeállítására felhatalmazott személy, akinek a Közösségben letelepedettnek kell lennie;

3. a gép leírása és azonosítása, beleértve az eredeti megnevezését, funkcióját, modell-, típus- és sorozatszámát és kereskedelmi nevét;

4. kifejezett nyilatkozatot arról, hogy a gép megfelel ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, és ahol indokolt, egy hasonló nyilatkozatot arról, hogy a gép megfelel más közösségi irányelveknek és/vagy vonatkozó rendelkezéseknek. Ezek a hivatkozások azon szövegekre vonatkoznak, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétesznek;

5. ahol indokolt, a IX. mellékletben említett EK-típusvizsgálatot elvégző bejelentett szervezet neve, címe és azonosító száma, és az EK-típusvizsgálat tanúsítványának száma;

6. ahol indokolt, a X. mellékletben említett teljes minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezet neve, címe és azonosító száma;

7. ahol indokolt, a 7. cikk (2) bekezdésében említett felhasznált harmonizált szabványok hivatkozásai;

8. ahol indokolt, egyéb felhasznált műszaki szabványok és előírások hivatkozásai;

9. a nyilatkozat helye és kelte;

10. a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevében a nyilatkozat elkészítésére jogosult személy azonosítója és aláírása.

B. A RÉSZBEN KÉSZ GÉP BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ NYILATKOZAT

Ezt a nyilatkozatot és fordítását a használati utasításra vonatkozó feltételek szerint kell elkészíteni (lásd I. melléklet, 1.7.4.1. a) és b) pont), géppel vagy kézzel, nagybetűvel írva.

A beépítési nyilatkozatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1. a részben kész gép gyártójának, és ahol indokolt, a meghatalmazott képviselőnek a cégneve és teljes címe;

2. a vonatkozó műszaki dokumentáció összeállítására jogosult személy, akinek a Közösségben székhellyel kell rendelkeznie;

3. a részben kész gép leírása és azonosítása, beleértve: az eredeti megnevezését, funkcióját, modell-, típus- és sorozatszámát és kereskedelmi nevét;

4. nyilatkozatot arról, hogy ezen irányelv mely alapvető követelményeit alkalmazták és teljesítették, és hogy a vonatkozó műszaki dokumentációt a VII. melléklet B. része szerint készítették el, valamint, ahol indokolt, nyilatkozatot arról, hogy a részben kész gép egyéb vonatkozó irányelveknek is megfelel. Ezek a hivatkozások azokra a szövegekre vonatkoznak, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétesznek;

5. annak elfogadása, hogy a nemzeti hatóságok indokolt kérésére a részben kész gépre vonatkozó információkat átadják. Ebben meg kell határozni az információ átadásának módját, a részben kész gép gyártója szellemi tulajdonjogának sérelme nélkül;

6. nyilatkozat, hogy a részben kész gépet addig nem szabad üzembe helyezni, amíg arról a kész gépről, amelybe beépítik, el nem készült az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelőségről szóló nyilatkozat, ahol ez indokolt;

7. a nyilatkozat helye és kelte;

8. a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevében a nyilatkozat elkészítésére felhatalmazott személy azonosítója és aláírása.

2. IRATMEGŐRZÉS

A gép gyártója vagy a meghatalmazott képviselő köteles az eredeti EK-megfelelőségi nyilatkozatot a gép gyártásának utolsó időpontjától számított legalább tíz évig megőrizni.

A részben kész gép gyártója vagy a meghatalmazott képviselője köteles az eredeti beépítési nyilatkozatot a részben kész gép gyártásának utolsó időpontjától számított legalább tíz évig megőrizni.

III. MELLÉKLET

CE-jelölés

A CE megfelelőségi jelölés a "CE" kezdőbetűkből áll, a következő alakban:

Ha a CE-jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti ábrán feltüntetett arányokat meg kell tartani.

A CE-jelölés különböző elemeinek alapvetően ugyanazzal a függőleges mérettel kell rendelkezniük, ami nem lehet kisebb mint 5 mm. A minimális mérettől el lehet térni kisméretű gépek esetében.

A CE-jelölést a gyártó vagy a meghatalmazott képviselője nevének közvetlen közelében kell elhelyezni, ugyanolyan módszerrel rögzítve.

Ha a 12. cikk (3) bekezdése c) pontjában és a 12. cikk (4) bekezdése b) pontjában említett teljes minőségbiztosítási eljárást alkalmazták, a CE-jelölés után fel kell tüntetni a bejelentett szervezet azonosítóját.

IV. MELLÉKLET

Gépkategóriák, amelyekre a 12. cikk (3) és (4) bekezdésében említett eljárást kell alkalmazni

1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, illetve húsfeldolgozásra, vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), alábbi típusú körfűrészek:

1.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, amelyek rögzített gépággyal rendelkeznek, és a munkadarabot kézi előtolással vagy szétszerelhető gépesített előtolással mozgatják;

1.2. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;

1.3 működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabokat beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatják;

1.4. mozgóélű fűrészgépek, amelyek a munkadarabot mechanikus éllel és kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatják.

2. Faipari gyalugépek kézi előtolással.

3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, amelyek beépített mechanikus előtolással rendelkeznek, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

4. Az alábbi típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:

4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;

4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgépek.

5. Az 1-4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. Függőleges marógépek kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

8. Faipari kézi láncfűrészgépek.

9. Présgépek, beleértve a hajlítógépeket, fémek hidegmegmunkálására, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével, amelyek mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebességük meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgépek vagy formázóprések a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

11. Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

12. Az alábbi típusú, földalatti munkára szolgáló gépek:

12.1. mozdonyok és fékezőkocsik,

12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezések.

13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek, amelyek présmechanizmussal vannak felszerelve.

14. Leszerelhető erőátviteli berendezések és védőburkolataik.

15. Leszerelhető erőátviteli berendezések védőburkolatai.

16. Járműveket kiszolgáló emelők.

17. Személyek vagy személyek és áruk emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.

18. Hordozható patronos rögzítő és egyéb összekapcsoló gépek.

19. Személyek detektálására szolgáló védőberendezések.

20. A 9., 10. és 11. pontban említett, a gép védelmére tervezett energiameghajtású kapcsolható mozgatható védőburkolatok.

21. A gép biztonsági funkcióját szolgáló logikai egységek.

22. A felborulást gátló szerkezet (ROPS).

23. A leeső tárgyak ellen védő szerkezet (FOPS).

V. MELLÉKLET

A 2. cikk c) pontjában hivatkozott biztonsági alkatrészek indikatív listája

1. Leszerelhető mechanikus erőátviteli berendezések védőburkolatai.

2. Személyek detektálására (védelemére) tervezett biztonsági eszközök.

3. A IV. melléklet 9., 10. és 11. pontjában említett, a gép védelmére tervezett energia meghajtású összekapcsolható, mozgatható védőburkolatok.

4. A biztonsági funkciókat szolgáló logikai egységek.

5. A gépen a veszélyes mozgások ellenőrzésére szolgáló, hibajelző kiegészítő rendszerrel ellátott szelepek.

6. A gép kibocsátásainak (emisszió) megkötésére szolgáló rendszerek.

7. A gép munkafolyamatában részt vevő mozgó részek ellen a személyek védelmére tervezett védőburkolatok és védőberendezések.

8. Az emelőgépek berakodásának és mozgásvezérlésének megfigyelésére szolgáló berendezések.

9. Korlátozó eszközök, amelyek a személyeket ülésükhöz rögzíti.

10. Vészleállító berendezések.

11. A potenciálisan veszélyes elektrosztatikus töltések felhalmozódását megakadályozó kisütő szerkezetek.

12. Az I. melléklet 1.5.7., 3.4.7. és 4.1.2.6. pontjában említett energiakorlátozó és kioldó berendezések.

13. A zaj- és rezgéscsökkentő rendszerek és berendezések.

14. A felborulást gátló szerkezet (ROPS).

15. A leeső tárgyak ellen védő szerkezet (FOPS).

16. A két kézzel kezelt vezérlőberendezés.

17. A gép különböző felvonóbejárói között a személyek emelésére és/vagy süllyesztésére tervezett elemei, amelyek az alábbi listában szerepelnek:

a) a felvonóbejáró ajtók zárására szolgáló szerkezetek;

b) a teherhordó egység leesését vagy ellenőrizetlen felfele történő mozgását megakadályozó berendezések;

c) túlsebességet korlátozó berendezések;

d) energiagyűjtő lengéscsillapítók:

- nem soros, vagy

- a visszafelé történő mozgás csillapításával;

e) energiát elnyelő lengéscsillapítók;

f) hidraulikus emelők hidraulikus rendszerébe szerelt biztonsági berendezések, ahol ilyeneket a leesés elleni védelem céljából használnak;

g) elektronikus alkatrészeket tartalmazó biztonsági kapcsoló jellegű, elektromos biztonsági berendezések.

VI. MELLÉKLET

A részben kész gépek összeszerelési utasításai

A részben kész gépek összeszerelési utasításainak tartalmaznia kell azon feltételek leírását, amelyeknek meg kell felelni a végleges gépbe történő megfelelő beépítést figyelembe véve, a biztonság és az egészség veszélyeztetése nélkül.

Az összeszerelési utasítást az egyik közösségi hivatalos nyelven kell elkészíteni, amely elfogadható azon gyártó számára, akinek a telephelyén a részben kész gépet összeszerelik.

VII. MELLÉKLET

A. A gép műszaki dokumentációja

A melléklet e része a műszaki dokumentáció összeállításának folyamatát írja le. A műszaki dokumentáció igazolja, hogy a gép megfelel ezen irányelv követelményeinek. Ennek az értékeléshez szükséges mértékben kell lefednie a gép tervezését, gyártását és működését. A műszaki dokumentációt a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén kell elkészíteni, kivéve a gép használati utasítását, amelyre az I. melléklet 1.7.4.1. pontjának különleges rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. A műszaki dokumentáció tartalmazza az alábbiakat:

a) a gyártási dokumentációt, amely magában foglalja:

- a gép általános leírását,

- a gép működésének megértéséhez szükséges átfogó rajzot, a vezérlőkörök rajzait, valamint a vonatkozó leírásokat és magyarázatokat, amelyek szükségesek a gép működésének megértéséhez,

- teljes részletességű terveket, a kapcsolódó számításokkal, vizsgálati eredményekkel, tanúsítványokkal stb., amelyek szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy a gép megfelel-e az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek,

- a kockázatelemzés dokumentációját, amely leírja az alkalmazott eljárást, beleértve:

-

i. ezen irányelvnek a szóban forgó gépre vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények listáját;

ii. az azonosított veszélyek kiküszöbölésére vagy a kockázatok csökkentésére irányuló védőintézkedések leírását, és ahol indokolt, a géppel kapcsolatos fennmaradó veszélyek feltüntetését,

- az alkalmazott szabványokat és egyéb műszaki előírásokat, megjelölve az e szabványok által előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket,

- minden, a gyártó, vagy a gyártó, illetve meghatalmazott képviselője részéről kiválasztott testület által elvégzett vizsgálatok eredményeiről szóló műszaki jelentést,

- a gép használati utasításának egy másolatát,

- ahol indokolt, a beépített, részben kész gép beépítési nyilatkozatát és az ehhez kapcsolódó összeszerelési utasításokat,

- ahol indokolt, a gép és az egyéb beépített termékek EK-megfelelőségi nyilatkozatának másolatát,

- az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy másolata;

b) sorozatgyártásnál azon belső intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a gép ezen irányelv rendelkezéseinek folyamatosan megfeleljen.

A gyártónak a szükséges kutatást és vizsgálatokat el kell végeznie az alkatrészekre, a szerelvényekre és a kész gépre vonatkozóan, hogy meghatározza, biztonságosan összeszerelhető és üzembe helyezhető-e a tervezése és kivitelezése alapján. A vonatkozó jelentéseket és eredményeket a műszaki dokumentációban kell rögzíteni.

2. Az 1. pontban említett műszaki dokumentációt a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani, a gép vagy sorozatgyártás esetén az utolsó darab gyártásának dátumát követő legalább 10 évig.

Ezt a műszaki dokumentációt nem kell a Közösség területén tartani, és nem kell állandóan rendelkezésre állnia fizikailag sem. Összeállítását és hozzáférhetőségét azonban az összetettségével arányos időn belül biztosítania kell az EK-megfelelőségi nyilatkozatban kijelölt személynek.

A műszaki dokumentációnak nem kell tartalmaznia részletes terveket vagy egyéb különleges információt a gép gyártásakor beépített részegységekről, kivéve ha ezek ismerete elengedhetetlen az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez.

3. Az illetékes nemzeti hatóságok kellően megindokolt kérésére a műszaki dokumentáció bemutatásának elmulasztása elegendő alapot adhat arra, hogy az adott gép ezen irányelv alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek való megfelelőségét kétségbe vonják.

B. A részben kész gép műszaki dokumentációja

Ez a rész a műszaki dokumentáció összeállításának folyamatát írja le. A műszaki dokumentáció igazolja, hogy az irányelv mely követelményeit alkalmazták és teljesítették. A dokumentációban a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőség értékeléséhez szükséges mértékben kell lefedni a részben kész gép tervezését, gyártását és működését. A dokumentációt a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén kell elkészíteni.

A dokumentáció a következőket kell hogy tartalmazza:

a) a gyártási dokumentációt, amely magában foglalja:

- a részben kész gép teljes rajza és a vezérlőkörök rajzait,

- a teljes részletezésű terveket, a kapcsolódó számításokkal, vizsgálati eredményekkel, tanúsítványokkal stb., amelyek szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy a részben kész gép megfelel-e a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek,

- a kockázatelemzés dokumentációját, amely leírja az alkalmazott eljárást, beleértve:

-

i. ezen irányelv vonatkozó és teljesített alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek listáját;

ii. az azonosított veszélyek kiküszöbölésére vagy a kockázatok csökkentésére irányuló védőintézkedések leírását, és ahol indokolt, a részben kész géppel kapcsolatos fennmaradó veszélyek feltüntetését;

iii. az alkalmazott szabványokat és egyéb műszaki előírásokat, megjelölve az e szabványok által előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket;

iv. minden, a gyártó, vagy a gyártó, illetve meghatalmazott képviselője részéről választott testület által elvégzett vizsgálatok eredményeiről szóló műszaki jelentést;

v. a részben kész gép összeállítási utasításainak egy másolatát;

b) sorozatgyártásnál azon belső intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a részben kész gép ezen irányelv rendelkezéseinek folyamatosan megfeleljen.

A gyártónak a szükséges kutatást és vizsgálatokat el kell végeznie az alkatrészekre, a szerelvényekre és a részben kész gépre vonatkozóan, hogy meghatározza, biztonságosan összeállítható és üzembe helyezhető-e a tervezése és kivitelezése alapján. A vonatkozó jelentéseket és eredményeket a műszaki dokumentációban kell rögzíteni.

A vonatkozó műszaki dokumentációt a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani, a gép vagy sorozatgyártás esetén az utolsó darab gyártásának dátumát követő legalább 10 évig. A műszaki dokumentációt nem kell a Közösség területén tartani, és nem kell állandóan rendelkezésre állnia fizikailag sem. Összeállítását és hozzáférhetőségét azonban a beépítési nyilatkozatban kijelölt személynek biztosítania kell.

Az illetékes nemzeti hatóságok kellően megindokolt kérésére a műszaki dokumentáció bemutatásának elmulasztása elegendő alapot adhat arra, hogy az adott részben kész gép ezen irányelv alkalmazott és tanúsított alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek való megfelelőségét kétségbe vonják.

VIII. MELLÉKLET

A gép gyártása során végzett belső ellenőrzésen alapuló megfelelőségértékelés

1. Ez a melléklet azt az eljárást írja le, amellyel a 2. és 3. pontban meghatározott követelményeket végrehajtó gyártó vagy meghatalmazott képviselője biztosítja és nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó gép megfelel ezen irányelv vonatkozó követelményeinek.

2. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a VII. melléklet A. részében említett műszaki dokumentációt a szóban forgó sorozat minden egyes jellemző típusára el kell készítenie.

3. A gyártónak meg kell tennie minden szükséges intézkedést, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott gép, a VII. melléklet A. részében említett műszaki dokumentációnak és ezen irányelv követelményeinek való megfelelőségét.

IX. MELLÉKLET

EK-típusvizsgálat

Az EK-típusvizsgálat az az eljárás, amelynek keretében egy bejelentett szervezet megállapítja és tanúsítja, hogy a gépnek a IV. mellékletben hivatkozott egy jellemző példánya (a továbbiakban "típus"), eleget tesz az ebben az irányelvben foglalt követelményeknek.

1. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a VII. melléklet A. részében említett műszaki dokumentációt minden egyes típusra el kell készítenie.

2. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének az EK-típusvizsgálatra irányuló kérelmet minden egyes típusra be kell nyújtania az általa kiválasztott bejelentett szervezethez.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a gyártó, és indokolt esetben a meghatalmazott képviselője nevét és címét,

- egy írásos nyilatkozatot arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be,

- a műszaki dokumentációt.

Továbbá, a kérelmezőnek a bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátania egy mintát a típusból. A bejelentett szervezet kérhet további mintákat, ha azt a vizsgálati program megkívánja.

3. A bejelentett szervezet:

3.1. megvizsgálja a műszaki dokumentációt, ellenőrzi, hogy a típust a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és megállapítja, mely elemeket terveztek a 7. cikk (2) bekezdésében hivatkozott szabványok vonatkozó előírásainak megfelelően, valamint meghatározza azokat az elemeket, amelyek tervezése nem azon szabványok vonatkozó rendelkezései alapján történt;

3.2. elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő ellenőrzéseket, méréseket és vizsgálatokat, annak megállapítására, hogy az alkalmazott megoldások eleget tesznek-e ezen irányelv alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek abban az esetben, ha a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabványokat nem alkalmazták;

3.3. ha a 7. cikk (2) bekezdésében említett harmonizált szabványokat alkalmazták, elvégzi vagy elvégezteti a szabványok tényleges alkalmazását igazoló ellenőrzéseket, méréseket és vizsgálatokat;

3.4. megegyezik a kérelmezővel arról a helyről, ahol ellenőrzik, hogy a típus gyártása a megvizsgált műszaki dokumentáció szerint történt-e, és a szükséges ellenőrzéseket, méréseket és vizsgálatokat elvégzik.

4. Ha a típus megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, a szervezet kiállít egy EK-típusvizsgálati tanúsítványt a kérelmező számára. Ez a tanúsítvány tartalmazza a gyártó és meghatalmazott képviselője nevét és címét, az elfogadott típus azonosításához szükséges adatokat, a vizsgálatok eredményeit, és a tanúsítvány kiadásának esetleges feltételeit.

A gyártónak és a bejelentett szervezetnek a tanúsítvány másolatát, a műszaki dokumentációt és valamennyi vonatkozó dokumentumot a tanúsítvány kiadásának időpontjától számított 15 évig meg kell őriznie.

5. Ha a típus nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, a bejelentett szervezet elutasítja a kérelmező számára az EK-típusvizsgálati tanúsítvány kiadását, és részletesen megindokolja az elutasítást. Értesíti a kérelmezőt, a többi bejelentett szervezetet és azt a tagállamot, amelyik a szervezetet bejelentette. A fellebbezési eljárást lehetővé kell tenni.

6. A kérelmező értesíti az EK-típusvizsgálati tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet valamennyi, az elfogadott típuson végrehajtott módosításról. A bejelentett szervezet megvizsgálja ezeket a módosításokat, és vagy megerősíti a meglevő EK-típusvizsgálati tanúsítvány érvényességét, vagy újat ad ki, ha a módosítások veszélyeztethetik az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőséget vagy a típus rendeltetésszerű használatát.

7. A Bizottság, a tagállamok és más bejelentett szervezetek, kérésre beszerezhetik az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy másolatát. Indokolt kérésre, a Bizottság és a tagállamok beszerezhetik a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által elvégzett vizsgálatok eredményeinek egy másolatát.

8. Az EK-típusvizsgálat iratait és a kapcsolódó levelezést annak a tagállamnak a hivatalos közösségi nyelvén kell elkészíteni, ahol a bejelentett szervezet székhelye van, illetve a bejelentett szervezet által elfogadható bármely közösségi hivatalos nyelven.

9. Az EK-típusvizsgálati tanúsítvány érvényessége

9.1. A bejelentett szervezet folyamatosan felelős azért, hogy az EK-típusvizsgálati tanúsítvány érvényes maradjon. Értesíti a gyártót minden olyan nagyobb változásról, amely a tanúsítvány érvényességére hatással lehet. A bejelentett szervezet a már nem érvényes tanúsítványokat visszavonja.

9.2. Az adott gép gyártója folyamatosan felel azért, hogy a gép megfeleljen a műszaki ismeretek adott fejlettségi fokának.

9.3. A gyártónak ötévente kérnie kell a bejelentett szervezettől az EK-típusvizsgálati tanúsítvány felülvizsgálatát.

Ha a bejelentett szervezet úgy találja, hogy a műszaki ismeretek adott fejlettségi fokát figyelembe véve a tanúsítvány továbbra is érvényes, a tanúsítványt további öt évre megújítja.

A gyártó és a bejelentett szervezet a tanúsítvány, a műszaki dokumentáció és valamennyi vonatkozó dokumentum másolatát a tanúsítvány kiadásának dátumától számított 15 évig megőrzi.

9.4. Abban az esetben, ha az EK-típusvizsgálati tanúsítványt nem újítják meg, a gyártónak az érintett gép forgalmazását meg kell szüntetnie.

X. MELLÉKLET

Teljes minőségbiztosítás

Ez a melléklet a IV. mellékletben említett gépek megfelelőségi értékelési eljárását írja le az olyan gép esetében, amelyet teljes minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával gyártottak. Leírja azt az eljárást, amellyel a bejelentett szervezet értékeli és jóváhagyja a minőségbiztosítási rendszert és felügyeli annak alkalmazását.

1. A gyártónak működtetnie kell egy jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert a tervezésre, gyártásra, végső ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozóan, a 2. pont meghatározása szerint, és a 3. pontban említett felülvizsgálatra figyelemmel.

2. Minőségbiztosítási rendszer

2.1. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minőségbiztosítási rendszere értékelése céljából az általa kiválasztott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a gyártó, és ahol indokolt, meghatalmazott képviselője nevét és címét,

- a gép tervezésének, gyártásának, ellenőrzésének, vizsgálatának és tárolásának helyét,

- a VII. melléklet A. részében leírt műszaki dokumentációt, minden, a IV. mellékletben említett, gyártani tervezett géptípus egy-egy modelljére vonatkozóan,

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

- egy írásos nyilatkozatot arról, hogy a kérelmet nem nyújtották be másik bejelentett szervezethez.

2.2. A minőségbiztosítási rendszernek szavatolnia kell az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelőséget. Minden, a gyártó által jóváhagyott elemet, követelményt és rendelkezést szisztematikusan és rendszerezve kell dokumentálni, mérések, eljárások és írásos utasítások formájában. A minőségbiztosítási dokumentáció lehetővé kell, hogy tegye az eljárási és minőségbiztosítási intézkedések, úgymint minőségbiztosítási programok, tervek, gépkönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

A minőségbiztosítási dokumentáció tartalmazza különösen az alábbiak megfelelő leírását:

- a minőségbiztosítási célokat, a szervezeti felépítést, a vezetés feladatait és jogkörét a gép tervezésére és minőségére vonatkozóan,

- a műszaki tervezési leírást, beleértve az alkalmazni kívánt szabványokat, és amennyiben a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabványokat nem alkalmazzák teljes mértékben, azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy ezen irányelv alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek eleget tegyenek,

- a tervezés ellenőrzési és igazolási módszereit, eljárásait és a szisztematikus intézkedéseit, amelyeket az ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó gép tervezésekor alkalmaznak,

- azokat a megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszereket, eljárásokat és szisztematikus intézkedéseket, amelyeket alkalmazni kívánnak,

- a gyártás előtt, közben és után elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint ezek gyakoriságát,

- a minőségbiztosítási dokumentumokat, így például a felülvizsgálati jelentéseket, vizsgálati adatokat, kalibrációs adatokat, és az érintett személyzet képzettségére vonatkozó jelentéseket,

- a gép elvárt tervezésére és minőségére vonatkozó eredmények felügyeletének eszközeit, valamint a minőségbiztosítási rendszer eredményes működésének eszközeit.

2.3. A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározása érdekében, hogy az megfelel-e a 2.2. pont követelményeinek.

A vonatkozó harmonizált szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszer elemeiről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 2.2. pont szerinti vonatkozó követelményeknek.

Az ellenőrök között legalább egy olyan személynek kell lennie, aki szakértelemmel rendelkezik a gép technológiájának értékelésében. Az értékelési eljárás magában foglal egy olyan ellenőrzést, amelyet a gyártó telephelyén végeznek el. Az értékelés során az ellenőrök csoportja elvégzi a 2.1. pont második bekezdése harmadik francia bekezdésében hivatkozott műszaki dokumentáció felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a gépek megfeleljenek az alapvető egészségügyi és biztonsági követelményeknek.

A gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét tájékoztatni kell a határozatról. A határozat tartalmazza a vizsgálat eredményeit és az indokolással ellátott értékelési határozatot. A fellebbezési eljárást lehetővé kell tenni.

2.4. A gyártó vállalja, hogy a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által támasztott követelményeknek eleget tesz, és biztosítja, hogy az megfelelő és eredményes marad.

A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet értesíti minden, a rendszert érintő tervezett változtatásról.

A bejelentett szervezet értékeli az előterjesztett változtatásokat és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a 2.2. pont szerinti követelményeknek továbbra is eleget tesz-e, vagy újraértékelésre van szükség.

A bejelentett szervezet határozatáról értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat eredményeit és az indoklással ellátott értékelési határozatot.

3. A bejelentett szervezet felelősségébe tartozó felügyelet

3.1. A felügyelet célja meggyőződni arról, hogy a gyártó kellőképpen eleget tesz-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által támasztott kötelezettségeknek.

3.2. A gyártónak a felügyelet céljából lehetővé kell tennie a bejelentett szervezet számára a tervezés, gyártás, ellenőrzés, vizsgálat és raktározás helyéhez való hozzáférést, és rendelkezésére kell bocsátania valamennyi szükséges információt, úgymint:

- a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt,

- a minőségbiztosítási rendszernek a tervezésre vonatkozó részében megadott minőségügyi adatokat, úgymint az elemzések, számítások, vizsgálatok stb. eredményeit,

- a minőségbiztosítási rendszernek a gyártásra vonatkozó részében megadott minőségügyi adatokat, úgymint ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képzettségére vonatkozó jelentések stb.

3.3. A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert; a gyártónak erről ellenőrzési jelentést ad. Az időszakos ellenőrzéseket háromévenként kell teljes mértékben újra elvégezni.

3.4. Ezen túlmenően a bejelentett szervezet a gyártónál előre be nem jelentett látogatást tehet. Ezeknek a kiegészítő látogatásoknak a szükségességét és gyakoriságát a bejelentett szervezet által vezetett felügyeleti-látogatási rendszer alapján kell meghatározni. Különösen az alábbi tényezőket kell figyelembe venni a felügyeleti-látogatási rendszerben:

- az előző felügyeleti látogatások eredményeit,

- a javító intézkedések felügyeletének szükségességét,

- ahol indokolt, a rendszer jóváhagyásához kapcsolódó különleges feltételeket,

- a gyártási folyamat, az intézkedések vagy módszerek felépítésének jelentős változtatásait.

Az ilyen látogatások alkalmával a bejelentett szervezet, amennyiben szükséges, végezhet, vagy végeztethet vizsgálatokat a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzésére. A gyártónak átad egy látogatási jegyzőkönyvet, és ha vizsgálatot végeztek, a vizsgálati jegyzőkönyvet.

4. A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a nemzeti hatóságok számára az alábbiakat teszi hozzáférhetővé az utolsó gyártástól számított tíz évig:

- a 2.1. pontban említett dokumentációt,

- a 2.4. pont harmadik és negyedik albekezdésében és a 3.3., valamint a 3.4. pontban említett bejelentett szervezet által hozott határozatokat és elkészített jelentéseket.

XI. MELLÉKLET

A tagállamok által a bejelentett szervezetek kijelölése során figyelembe veendő minimumkövetelmények

1. A vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás végzéséért felelős szervezet, ennek vezetője és alkalmazottja nem lehet annak a gépnek a tervezője, gyártója, szállítója vagy üzembeállítója, amelyet ellenőriznek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem. Nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként, a gép tervezésében, gyártásában, forgalmazásában vagy karbantartásában. Ez nem zárja ki műszaki információk cseréjének a lehetőségét a gyártó és a szervezet között.

2. A szervezet és alkalmazottai az ellenőrző vizsgálatokat a szakmai integritás és a műszaki ismeretek legmagasabb szintjén végzik el, mentesen minden olyan külső ráhatás vagy befolyásolás, különösen pénzügyi befolyásolás alól, ami hatással lehet állásfoglalásukra, vagy az ellenőrzés eredményeire, különösképpen olyan személyek vagy személyek csoportjai részéről, akik érdekeltek az ellenőrzések eredményében.

3. A szervezetnek rendelkeznie kell minden olyan géptípushoz, amelyre kijelölték, a szükséges alkalmazottakkal, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal a megfelelőségértékelés végrehajtásához. Rendelkeznie kell a vizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel; rendelkezésére kell állnia a rendkívüli vizsgálatokhoz szükséges berendezéseknek is.

4. Az ellenőrzésért felelős alkalmazottak:

- alapos műszaki és szakmai képzettséggel kell, hogy rendelkezzenek,

- kielégítő ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek az általuk végzett vizsgálatok követelményeiről, és megfelelő tapasztalatokkal kell, hogy bírjanak az ilyen vizsgálatok terén,

- képesnek kell lenniük olyan tanúsítványok, jegyzőkönyvek és a jelentések kiállítására, amelyek elvárhatók a vizsgálatok elvégzésének a hitelességéhez.

5. Biztosítani kell a vizsgálatot végző alkalmazottak pártatlanságát. Díjazásuk nem függhet az általuk elvégzett vizsgálatok számától, illetve az ilyen vizsgálatok eredményétől.

6. A szervezet felelősségbiztosítást köt, kivéve ha az állam, a nemzeti jogi előírásokkal összhangban átvállalja a felelősséget, vagy ha maga a tagállam közvetlenül felelős a vizsgálatokért.

7. A szervezet alkalmazottainak be kell tartaniuk a szakmai titoktartás követelményeit minden, ezen irányelv vagy ezt az irányelvet átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végzése során birtokukba jutott információ tekintetében (annak az államnak az illetékes közigazgatási hatóságait kivéve, ahol a szervezet tevékenységét kifejti).

8. A bejelentett szervezetek részt vesznek a koordinációs tevékenységben. Az európai szabványügyi tevékenységben közvetlenül, vagy képviselő útján vesznek részt, hogy ismerjék a vonatkozó szabványok helyzetét.

9. A tagállamok megtehetnek minden olyan intézkedést, amit szükségesnek tartanak azért, hogy egy bejelentett szervezet tevékenységének megszűnése esetén gondoskodhassanak arról, hogy az ügyfelek aktáit egy másik szervezethez továbbítsák, vagy azok annak a tagállamnak a rendelkezésére álljanak, amelyik a szervezetet bejelentette.

XII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat ( 9 )

( 1 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2006/28/EK bizottsági irányelvvel (HL L 65., 2006.3.7., 27. o.) módosított irányelv.

( 2 ) HL L 124., 2002.5.9., 1. o. A legutóbb a 2005/30/EK bizottsági irányelvvel (HL L 106., 2005.4.27., 17. o.) módosított irányelv.

( 3 ) HL L 77., 1973.3.26., 29. o. A 93/68/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.).

( 4 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 5 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 7 ) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

( 8 ) HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

( 9 ) Ez a táblázat jelzi a 98/37/EK irányelv egyes részei és ezen irányelv ugyanazzal a témával foglalkozó részei közötti kapcsolatot. A megfeleltetett részek tartalma ugyanakkor nem szükségszerűen azonos.