T/10010. számú törvényjavaslat indokolással - a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról

2024. évi XCI. törvény a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról

Az Országgyűlés a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának további erősítése, a kutatási tevékenység hatékonyabb megszervezése, eredményesebb támogatása, a magyar tudósok kutatásainak hosszú távú biztosítása, továbbá annak érdekében, hogy a magyar kutatásokat a nemzetközi színtéren is a legkiválóbbak között tartsák számon és ehhez méltó elismerést kapjanak a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közfeladatai, jogállása

1. §

(1) A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) küldetése, hogy az általa végzett tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon

a) új tudományos és innovációs eredmények létrehozásához,

b) a nemzeti kultúra őrzéséhez és ápolásához, valamint

c) az egyetemes tudomány és kultúra gazdagításához,

ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében a HUN-REN a következő közfeladatokat látja el:

a) kutatási intézményein keresztül tudományos kutatásokat végez, ennek érdekében fenntartja, működteti, folyamatosan fejleszti az ehhez szükséges infrastruktúrát,

b) intézkedéseket tesz a tudományos kutatások eredményeinek hasznosítása érdekében,

c) megállapodásokat köt és kapcsolatokat tart fenn hazai, külföldi és nemzetközi tudományos intézményekkel és szervezetekkel, az Európai Unió tudományos szervezeteivel,

d) felsőoktatási intézményekkel és közgyűjteményekkel kötött megállapodás alapján ezen intézményekben tudományos kutatócsoportokat tarthat fenn, valamint közreműködhet az oktatásban és a felsőoktatási intézményekben folyó doktori (PhD) képzésben,

e) gondoskodik a kutatói utánpótlási rendszer működtetéséről,

f) az állami, önkormányzati szervek megkeresése alapján kutatást végez, állást foglal tudományos kérdésekben,

g) kutatási tevékenységével összefüggő közcélú szolgáltatásokat nyújt,

h) az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdését nem sértve véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom koncepcionális kérdéseiről, valamint

i) üzemelteti a Budapesti Kutatóreaktort.

(3) Az állam a HUN-REN (2) bekezdésben foglalt közfeladatainak érvényre juttatása érdekében védi a HUN-REN, mint sajátos magánjogi jogalany jogintézményét és magánjogi autonómiáját, ideértve annak szervezeti, vagyoni és működési függetlenségét és biztosítja a működéséhez szükséges jogszabályi környezetet.

(4) Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a HUN-REN közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása.

(5) A HUN-REN feladatkörében véleményt nyilvánít a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai tervdokumentumokról és véleményezési jogot gyakorol a közfeladatát, tevékenységét érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során.

2. §

(1) A HUN-REN az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladatainak ellátása érdekében működő sajátos jogállású jogi személy.

(2) A HUN-REN-re a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ahol jogszabály egyéb jogi személyt vagy egyéb szervezetet említ, azon a HUN-REN-t is érteni kell, hacsak a jogszabály céljából vagy e törvényből más nem következik.

(3) A HUN-REN e törvény rendelkezése alapján egyúttal közhasznú jogállásúnak is minősül, ha ezt kérelmezi, ebben az esetben e jogállást a nyilvántartásban is fel kell tüntetni.

(4) A HUN-REN

a) más jogi személlyé nem alakulhat át,

b) más jogi személlyel nem olvadhat össze,

c) más jogi személybe nem olvadhat be, valamint

d) nem válhat külön.

(5) A HUN-REN esetében az 1. §-ban foglalt céljait és közfeladatait érintően - a Ptk. 3:45. § (1a) bekezdése szerinti leválás kivételével - a kiválás kizárt.

(6) A HUN-REN a Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően rendelkezhet egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról.

II. Fejezet

A HUN-REN ALAPÍTÁSA

2. A HUN-REN nyilvántartásba vétele

3. §

(1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a HUN-REN létrehozására.

(2) A HUN-REN alapítása során az állam képviseletében a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.

(3) A HUN-REN határozatlan időre jön létre.

4. §

(1) A Ptk. szerinti, a jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein kívül a HUN-REN alapító okiratának tartalmaznia kell

a) az arra való utalást, hogy e törvény szerinti közfeladatot lát el,

b) a HUN-REN vagyona kezelésének és felhasználásának e törvényben foglaltakkal összhangban álló részletszabályait,

c) az Irányító Testület elnökének nevét, aki kizárólag a tudomány művelője lehet,

d) az Irányító Testület további tagjai és a vezérigazgató nevét, valamint megbízatásuk időtartamát, ha az a 8. § (3) bekezdésében meghatározottnál rövidebb,

e) a felügyelőbizottság tagjainak nevét,

f) az Irányító Testület kijelölését az alapítói jogok teljes körének gyakorlására,

g) az Irányító Testületi, valamint a felügyelőbizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, továbbá az Irányító Testület, valamint a felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat, és

h) az Irányító Testületi, valamint a felügyelőbizottsági tagsági díjazás megállapításának szabályait.

(2) A HUN-REN alapító okiratában az Irányító Testület elnökének a miniszterelnök által megjelölt személyt kell kijelölni.

(3) A HUN-REN alapítása során az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti személyeket a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jelöli. A miniszter az Irányító Testület tagjainak jelölését megelőzően kikéri a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács véleményét.

(4) A HUN-REN alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

5. §

(1) A HUN-REN létesítéséhez annak javára a Ptk. 3:9. §-ában foglaltakra tekintettel legalább egymilliárd forintnak megfelelő hozzájárulást kell rendelni.

(2) A HUN-REN javára rendelt hozzájárulást az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként, az azonosításukhoz szükséges részletességgel kell megjelölni.

(3) A HUN-REN nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást a HUN-REN rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően a magyar állam (a továbbiakban: alapító) a HUN-REN részére - az alapításkor vállalt és annak megfelelően teljesített vagyonrendelésen felül -további vagyon rendelkezésre bocsátását is vállalhatja egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással a HUN-REN alapításkor rendelt vagyonát növelje. E vagyonnövelés - ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést és juttatást is - nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak és arra alkalmazni kell a (2) bekezdést azzal, hogy az alapító okiratot az Irányító Testület módosítja.

6. §

A HUN-REN nyilvántartásba vételi eljárására a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kérelmezőnek a miniszter minősül, és a bíróság a HUN-REN-t az 1. § (1) bekezdésében meghatározott névvel, egyéb szervezetként veszi nyilvántartásba.

III. Fejezet

A HUN-REN SZERVEZETE

3. A HUN-REN főbb szervezeti egységei és tisztségviselői

7. §

A HUN-REN

a) ügyvezető és döntéshozó szerve az Irányító Testület,

b) képviselője és az Irányító Testület vezetője az elnök,

c) operatív vezetője a vezérigazgató,

d) tevékenységének gazdasági ellenőrzésre jogosult szervezete a felügyelőbizottság,

e) kutatási intézményei tudományos és innovációs tevékenységének koordinálói a tudományterületi alelnökök, valamint

f) tudományos kutatást végző kutatási intézményeinek vezetői a kutatási intézményvezetők.

8. §

(1) A HUN-REN irányító testületi és felügyelőbizottsági tagjainak kijelöléséről - e tisztségek megüresedése esetén - az Irányító Testület a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges, az alapító okirat azonban az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat.

(2) A HUN-REN Irányító Testülete és felügyelőbizottsági tagjainak, valamint elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés.

(3) Az elnök, a vezérigazgató, valamint az Irányító Testület és a felügyelőbizottság tagjainak megbízatása legfeljebb hat évre szól. Az elnök, a vezérigazgató, valamint az Irányító Testület tagja egy alkalommal, legfeljebb hat évre újraválasztható.

(4) Az elnök és a vezérigazgató a tevékenységéért az Irányító Testületnek felel.

(5) Az Irányító Testület és a felügyelőbizottság tagjai csak a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltaknak vannak alárendelve, tevékenységük körében nem utasíthatóak.

9. §

(1) A HUN-REN Irányító Testületének - ideértve a vezérigazgatót is -, vagy felügyelőbizottságának nem lehet tagja az, aki

a) országgyűlési képviselő,

b) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai felsővezető,

c) a Kit. szerinti kormánybiztos,

d) a Kit. szerinti miniszteri biztos,

e) a Kit. szerinti szakmai felsővezető,

f) a Kit. szerinti szakmai vezető,

g) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő,

vagy aki Irányító Testületi, vezérigazgatói vagy felügyelőbizottsági megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)-g) pont szerinti tisztséget töltött be.

(2) A HUN-REN által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy ügyvezetője nem lehet az, aki

a) országgyűlési képviselő,

b) a Kit. szerinti politikai felsővezető,

c) a Kit. szerinti kormánybiztos,

d) a Kit. szerinti miniszteri biztos,

e) a Kit. szerinti szakmai felsővezető,

f) a Kit. szerinti szakmai vezető,

g) a Küt. szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő,

vagy aki ügyvezetői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)-d) pont szerinti tisztséget töltött be.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban együtt: tisztviselő) nem lehet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti támogatott alapítvány vagy támogatott jogi személy (a továbbiakban együtt: támogatott szerv) tisztviselője, amennyiben ezen tisztségek egyidejű betöltése miatt a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására nem, vagy csak korlátozottan képes.

(4) Tisztviselő csak olyan személy lehet, aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással.

(5) Az e § szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelést az Állami Számvevőszék álláspontja figyelembevételével az Irányító Testület állapítja meg.

(6) Az Állami Számvevőszék vizsgálatát - a tisztviselő megbízatásának megkezdését megelőzően - a HUN-REN tisztviselője kezdeményezheti. Az Állami Számvevőszék állásfoglalását a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül hozza meg.

(7) A 4. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglalt személyek összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelését az Állami Számvevőszék a HUN-REN létrejöttét követő 3 hónapon belül ellenőrzi.

10. §

(1) A tisztviselő a tisztsége betöltésének napjától számított harminc napon belül, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot a HUN-REN felügyelőbizottsága őrzi.

(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a tisztviselő tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.

(4) A tisztviselő által tett, (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerint ellenőrzi.

4. Az Irányító Testület, az elnök és a vezérigazgató feladat- és hatásköre

11. §

(1) A HUN-REN ügyvezető és döntéshozó szerve a hétfős Irányító Testület, amely tagjainak többsége a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra. Az Irányító Testület ülésein - tanácskozási joggal - részt vehet a kutatási intézményvezetők által delegált legfeljebb három személy.

(2) Az Irányító Testület:

1. gyakorolja az alapítói jogokat az e törvényben foglaltak szerint;

2. elfogadja a HUN-REN stratégiáját, és ennek keretében a kutatási intézmények céljait;

3. megválasztja az elnököt;

4. az elnök javaslatára dönt a tudományterületi alelnökök vonatkozásában jogviszony létesítéséről és annak megszüntetéséről, felkéri a tudományterületi alelnököket segítő tudományterületi kutatási tanácsok tagjait;

5. dönt a kutatási intézmények létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;

6. véleményt nyilvánít a kutatási intézményvezetők kinevezéséről;

7. dönt a HUN-REN szervezeti és működési szabályairól;

8. elfogadja a HUN-REN

a) üzleti tervét,

b) általános költségvetését,

c) kutatási intézményekre vonatkozó költségvetését, valamint

d) a vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;

9. meghatározza a HUN REN teljesítménymérésének és -értékelésének rendszerét.

(3) Az Irányító Testület a (2) bekezdés 1-6. és 8. pontjában szereplő jogkörei kizárólagos jogkörök, azokat nem ruházhatja át.

(4) Az Irányító Testület (2) bekezdés 2., 5., valamint 8. pont c) alpontjában foglalt döntéseihez az Irányító Testület a tudomány művelői közül kinevezett tagjai többségének támogató szavazata szükséges.

(5) Az Irányító Testület munkáját a tudomány művelőiből álló, javaslattételi, véleményezési jogkörrel rendelkező nemzetközi tudományos tanácsadó testület támogatja. A testület tagjait az Irányító Testület elnöke kéri fel a közreműködésre.

(6) Az Irányító Testület munkáját a mindenkori kutatási intézményvezetőkből álló, konzultatív jogkörrel rendelkező Intézményvezetői Kollégium segíti, melyet az Irányító Testület évente legalább két alkalommal hív össze.

12. §

(1) Az Irányító Testület és a HUN-REN vezetője az elnök, akit - az alapításkori alapítói kijelölés kivételével - az Irányító Testület tagjai maguk közül választanak. Elnöknek csak tudomány művelője választható.

(2) A HUN-REN tevékenységét - a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint - az elnök irányítja.

(3) Az elnök

1. képviseli a HUN-REN-t;

2. a vezérigazgató és a tudományterületi alelnökök útján gondoskodik az Irányító Testület döntéseinek végrehajtásáról;

3. a tudományterületi alelnökök és az Irányító Testület véleményének kikérésével kinevezi a kutatási intézmények vezetőit;

4. a HUN-REN vagyona tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

5. munkáltatói jogot gyakorol

a) a vezérigazgató,

b) a kinevezés, a felmondás és a módosítás jogának kivételével a tudományterületi alelnökök,

c) a kutatási intézményvezetők, valamint

d) a HUN-REN szervezeti és működési szabályzatban meghatározott munkavállalói felett,

6. ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt további feladatokat.

(4) Az elnököt - akadályoztatása esetén - tudományos ügyekben a tudományterületi alelnökök, operatív és szervezeti ügyekben a vezérigazgató helyettesíti, egyebekben az elnök a (3) bekezdés 4. és 6. pontjában foglalt jogköreit vagy azok meghatározott részét a vezérigazgatóra ruházhatja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át.

13. §

A vezérigazgató a HUN-REN operatív vezetője, ezáltal ellátja annak adminisztratív irányítását. A vezérigazgató ellátja továbbá az alapító okiratban, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, és eljár azokban az ügyekben, melyekben átruházott jogkört gyakorol.

5. A felügyelőbizottság

14. §

(1) A HUN-REN esetében felügyelőbizottság kijelölése és annak működése kötelező. A felügyelőbizottság három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét a tagok maguk közül választják.

(2) Az alapító okirat a felügyelőbizottság elnökére, valamint tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.

6. A tudományterületi alelnökök és a kutatási intézmények feladat- és hatásköre

15. §

(1) A kutatási intézmények tudományos tevékenységének koordinálására tudományterületi alelnökök nevezhetők ki. Tudományterületi alelnöknek kizárólag a tudomány művelője nevezhető ki. A tudományterületi alelnök ellátja az alapító okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban számára meghatározott feladatokat.

(2) A tudományterületi alelnök munkáját a javaslattételi, véleményezési jogkörrel rendelkező kutatási tanács segíti.

16. §

(1) A HUN-REN 1. § (2) bekezdésében foglalt közfeladatai ellátására HUN-REN kutatási intézményeket (a továbbiakban: kutatási intézmény) hoz létre. A HUN-REN a tudomány szabadsága elvének érvényre juttatásával kutatási intézményekben végzi a tudományos kutatási és innovációs tevékenységét.

(2) A kutatási intézmények szakmai programjuk alapján a szakterületükön tudományos kutatásokat végeznek, állást foglalnak tudományos kérdésekben, gondoskodnak kutatóik szakmai fejlődéséről és szakmai utánpótlás biztosításáról, továbbá a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások szerint közreműködnek az oktatásban, kutatásban és doktori képzésekben.

(3) Kutatási intézményvezetővé kizárólag a tudomány művelője nevezhető ki.

IV. Fejezet

A HUN-REN GAZDÁLKODÁSA ÉS FINANSZÍROZÁSA

7. A HUN-REN gazdálkodása

17. §

(1) A HUN-REN a vagyonát kizárólag az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladatával összefüggő tevékenység végzésére fordíthatja. Ennek során a HUN-REN a piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységet végezhet, ami nem veszélyeztetheti a közfeladatellátást. E gazdasági tevékenységek költségeit és bevételeit számvitelileg elkülönítetten tartja nyilván.

(2) A HUN-REN gazdasági tevékenységként a javára rendelt, valamint az általa az 5. § alapján, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladataihoz kapcsolódó céljaként végzi, és azzal a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat.

(3) A HUN-REN vagyona nem csökkenhet az 5. § (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás mértéke alá.

18. §

(1) Ha a HUN-REN részére alapításkor vagy annak induló vagyonát növelő vagyonjuttatásként vagyonelem kerül átadásra, akkor a tulajdonjog átruházását a HUN-REN alapító okiratában fel kell tüntetni.

(2) Az e § szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. § (1) bekezdésében és 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel a HUN-REN vagyongazdálkodási tevékenysége keretében szabadon gazdálkodhat, azzal a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon rendelkezhet. Az állam az ingyenes vagyonjuttatáskor rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemek tekintetében a szabad gazdálkodást oly módon korlátozza, hogy a vagyonelem tekintetében az alapító okiratban államot megillető elővásárlási jogot alapít.

(4) Az állam által juttatott társasági részesedés esetén az államot az alapító okiratban rögzített feltételekkel elővásárlási jog, valamint nyilvánosan működő részvénytársaság esetén vételi jog illeti meg. Amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával vagy vételi jogával, akkor az elővásárlási jog vagy vételi jog a társasági részesedéssel érintett gazdasági társaságot illeti meg.

(5) Ha az elővásárlási jog, vagy a vételi jog jogosultja az elővásárlási jogával, vagy vételi jogával a felhívást követő 90 napon belül nem él, akkor az elővásárlási jog, illetve vételi jog megszűnik.

(6) Az ingyenes vagyonjuttatáskor a (3) bekezdéstől eltérően az állam rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemeket közvetlenül HUN-REN céljai szerinti közfeladat, közérdekű tevékenység megvalósítására rendeli. Ez esetben kiköthető olyan feltétel, hogy a meghatározott közfeladat HUN-REN általi ellátása vagy a cél megszűnése, valamint megvalósulása esetén az ekként juttatott, közfeladattal terhelt vagyon az államra visszaszáll, amit elidegenítési és terhelési tilalom biztosít. E jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(7) Ha az állam a HUN-REN részére közvetlenül a közfeladat megvalósítására állami vagyon tulajdonjogát - törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) - ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják. E közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható.

(8) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a HUN-REN vagyongazdálkodási tevékenységének, továbbá közfeladatának ellátása és közérdekű céljának megvalósítása érdekében - az állam által a HUN-REN részére ingyenesen juttatott vagyonelemeket nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérően - a HUN-REN tulajdonába kell adni.

(9) Vagyonjuttatás úgy is adható, hogy az állam a HUN-REN vagy a fenntartásában álló jogi személy tulajdonában álló ingatlanon közvetlenül központi költségvetési forrásból célzott beruházást finanszíroz.

(10) Az e § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

(11) A vagyonjuttatás részletes kérdései e törvény keretein belül az állam és a HUN-REN közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.

(12) Ha a HUN-REN az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladatát a tulajdonában álló vagy általa fenntartott jogi személy bevonásával látja el, úgy e jogi személy részére biztosított vagyonjuttatásra is e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13) Jelen alcím szabályait megfelelően alkalmazni kell arra az esetre, ha nem az állam juttat a HUN-REN részére vagyont. A vagyonjuttatás részletes kérdései a vagyont juttató és a HUN-REN közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.

8. A HUN-REN finanszírozására vonatkozó rendelkezések

19. §

(1) A HUN-REN e törvény szerinti tevékenységeit az állam

a) közfeladat-finanszírozási szerződéssel,

b) támogatással,

c) az 5. § és a 21. § szerinti vagyonjuttatással, illetve

d) adománnyal

biztosítja.

(2) A HUN-REN céljai megvalósításához az államon kívüli más személy is támogatást adhat vagy adományt nyújthat. A HUN-REN részére pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, adomány egyaránt adható.

(3) A HUN-REN az alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében pályázati eljárásban részt vehet, és pályázati támogatásban részesülhet.

20. §

(1) A HUN-REN közfeladatának ellátása elsődlegesen közfeladat-finanszírozási szerződéssel történik.

(2) Az érintett közfeladat hosszú távon történő biztosítása érdekében a HUN-REN mint szolgáltató finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét az állam és a HUN-REN hosszú távú, huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt keretmegállapodás hatálya alatt az állam és a HUN-REN kötelesek hat év időtartamra szóló részletes közfeladat-finanszírozási megállapodásban megállapítani

a) a megállapodással érintett tevékenység vállalt volumenét, indikátorrendszerét,

b) a támogatás a) ponthoz igazodó mértékét és a támogatás értékkövetésének szabályrendszerét,

c) a szabad témaválasztás alapján végzendő felfedező kutatások lehetőségét, valamint a tématerületi prioritások alapján meghatározott kutatási témák körét, valamint

d) a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat.

(4) A (3) bekezdés szerinti feladatfinanszírozási megállapodás megkötésekor és módosításakor az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget.

(5) A (3) bekezdés szerinti közfeladat-finanszírozási szerződés évenként rögzített összege nem haladhatja meg a HUN-REN előző évi központi költségvetési támogatásának legfeljebb kétszázötven százalékát.

(6) Amennyiben valamelyik fél a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, a másik fél jogosult a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai szerint bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és bírósághoz fordulás esetén köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladat-ellátás folyamatos biztosítása érdekében.

21. §

(1) A HUN-REN részére annak működése során az alapító által az 1. § (2) bekezdése szerinti közfeladatok, valamint a HUN-REN alapító okiratában meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás teljesíthető. A HUN-REN számára teljesített vagyoni juttatás - ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést és juttatást is - nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak.

(2) A pénzbeli vagyoni juttatás teljes körű felhasználásáig a HUN-REN a számviteli törvény szerinti éves beszámolójában mutatja be annak felhasználását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a HUN-REN-nek teljesített vagyoni juttatás az 5. § (4) bekezdése szerinti vagyonnövelésnek minősül.

22. §

(1) A HUN-REN egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat.

(2) Az állam által nyújtott 19. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.

9. Vagyonkezelés

23. §

(1) A HUN-REN javára vagyontárgy vagyonkezelésbe a közfeladatához rendelten adható, ebben az esetben a HUN-REN-t közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog illeti meg, amelyet ezzel a megjelöléssel ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén a vagyontárgy tulajdonjogát, valamint a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(2) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog az állam, valamint kizárólag a (9) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapítása során a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által a HUN-REN javára az alapító okiratba foglalt vagyonrendeléssel vagy a HUN-REN induló vagyonát növelő vagyonjuttatással az alapító okiratba vagy vagyonjuttatást tartalmazó okiratba foglalt jogügylettel alapítható.

(3) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megszűnik, ha

a) megszűnik az a közfeladat, amelyhez a vagyontárgyat rendelték, vagy elpusztul, megsemmisül az a vagyontárgy, amelyet a közfeladat ellátásához rendeltek,

b) a Cnytv. szerinti törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a HUN-REN nem látja el azt a közfeladatot, amelynek ellátásához javára közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot alapítottak.

(4) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül nem szűnhet meg.

(5) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot a HUN-REN nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, és azzal egyéb módon sem rendelkezhet.

(6) A HUN-REN a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga alapján az e jogával terhelt vagyontárgy felett a tulajdonost megillető jogokat és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket azzal gyakorolja, hogy a vagyontárgyat

a) nem idegenítheti el és nem terhelheti meg,

b) harmadik személy részére - sem visszterhesen, sem ingyenesen - használatba nem adhatja, hasznosítás céljára nem engedheti át

ba) a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az általa létesített, valamint fenntartott intézménye vagy ezek kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével vagy

bb) lakás célú, elektronikus hírközlési építmény létesítése vagy fenntartása, valamint közszolgáltatások biztosítása céljából történő használat és hasznosítás kivételével.

(7) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog és az e joggal terhelt vagyontárgy nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak.

(8) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joggal terhelt állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében annak tulajdonosi joggyakorlóját a tulajdonost megillető jogosítványok közül csak az elidegenítés és a terhelés joga illeti meg, de e jogát is csak a HUN-REN hozzájárulásával gyakorolhatja.

(9) A HUN-REN részére - közérdekű céljainak megvalósítása és közfeladatának ellátása érdekében - a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet határozatlan időre, ingyenesen, közfeladata ellátásához szükséges vagyonként közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog biztosításával is vagyonkezelésbe adható. A földek vonatkozásában az Nvtv., a Vtv., valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A földrészleteken a HUN-REN javára fennálló közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog esetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (6) bekezdés alapján és a (8) bekezdés szerinti kivétellel - az NFA tv. 3. § (1) bekezdésétől eltérően - a HUN-REN gyakorolja, és a (8) bekezdés szerinti kivétellel jogosult a földrészleteket illetően a tulajdonos képviseletére is.

(10) A HUN-REN a közfeladatának ellátása érdekében jogosult a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogával terhelt föld birtoklására, használatára és hasznai szedésére, továbbá a használat, valamint a hasznosítás jogának - (6) bekezdés b) pontja szerinti kivétel alapján történő -átengedésére, köteles továbbá a föld értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni. A használati jogosultság átengedése esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot nem kell alkalmazni.

(11) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az ingatlanügyi hatóság a HUN-REN erre irányuló kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

10. A HUN-REN részére történő vagyonjuttatás

24. §

(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a 18. § alapján - a HUN-REN közfeladatainak ellátása érdekében - az 1. melléklet szerinti állami tulajdonban álló ingatlanokat (a továbbiakban: ingatlanok) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként a HUN-REN tulajdonába kell adni.

(2) Az ingatlanok tekintetében a HUN-REN nyilvántartásba vételének hatályával a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(3) Az ingatlanok tulajdonjogát a HUN-REN a fennálló terhekkel együtt szerzi meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét a HUN-REN az 1. § (2) bekezdése szerinti közfeladatainak ellátására, valamint közérdekű céljainak megvalósítására köteles fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd költségvetési szerv tulajdonában lévő, valamint a jogelőd költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonban lévő ingó vagyontárgyak (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva

a) az MKH Központ esetében a HUN-REN,

b) az MKH kutatóközpontjai és kutatóintézetei (a továbbiakban együtt: MKH kutatóintézetek) esetében a 29. § (2) bekezdése szerinti jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység

tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

25. §

(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a 18. § alapján - a HUN-REN közérdekű céljainak megvalósítása és közfeladata ellátása érdekében - az állam tulajdonában álló, a 2. melléklet szerinti üzletrészeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a HUN-REN tulajdonába kell adni.

(2) Ha a HUN-REN a tulajdonába adott üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a HUN-REN az e törvény szerinti közérdekű céljainak megvalósítására, közfeladata ellátására köteles fordítani.

26. §

A HUN-REN részére az alapításra tekintettel juttatandó egyéb ingóságokat és vagyoni értékű jogokat az alapító az alapító okiratban határozza meg.

11. A HUN-REN megszűnése

27. §

(1) A HUN-REN megszűnésének rendjére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt - 2/D. alcíme kivételével - alkalmazni kell.

(2) A HUN-REN jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az államot illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás mértékét meghaladja.

(3) A HUN-REN jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően az állam által juttatott ingatlan és társasági részesedés az államra száll vissza.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Hatályba léptető rendelkezések

28. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 77. § 16. és 21. pontja a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megkötött szerződés alapján, az MKH kutatóintézetei által használt vagyonelemek állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.

(3) A 29. §, a 31. §, a 32. §, a 15-17. alcím, a 19. alcím, a 20. alcím, a 43. §, a 44. § (2) bekezdése, a 45. §, a 46. §, a 22-34. alcím, a 64. §, a 75. §, a 76. § 1. pontja, a 77. § 1., 12-15. és 17-20. pontja és a 36-46. alcím a HUN-REN bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedését követő napon, de legkorábban 2025. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 30. § és a 39. § a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megkötött szerződés alapján, az MKH kutatóintézetei által használt vagyonelemek állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.

(5) A 30. §, a 39. § és a 77. § 16. és 21. pontja hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(6) A 29. §, a 31. §, a 32. §, a 15-17. alcím, a 19. alcím, a 20. alcím, a 43. §, a 44. § (2) bekezdése, a 45. §, a 46. §, a 22-34. alcím, a 64. §, a 75. §, a 76. § 1. pontja, a 77. § 1., 12-15. és 17-20. pontja és a 36-46. alcím hatálybalépésének naptári napját a miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

13. Átmeneti rendelkezések

29. §

(1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) alapján alapított Magyar Kutatási Hálózat HUN-REN Központja (a továbbiakban: MKH Központ) megszűnik. A HUN-REN az MKH Központ általános jogutódja valamennyi jog és kötelezettség tekintetében.

(2) Az MKH Központ által működtetett MKH kutatóintézetek mint költségvetési szervek jogutódlással megszűnnek, azzal, hogy tevékenységüket jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység formában (a 16. § szerinti kutatási intézményként) folytatják, amely szervezeti egység az adott MKH kutatóintézet általános jogutódja valamennyi jog és kötelezettség tekintetében. Az alapító a HUN-REN megalapításakor a Ptk. szabályai szerint köteles e jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek létrehozására.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogutódlás a fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(4) A jogutódlással érintett MKH Központ és MKH kutatóintézet a jogutódlás napját megelőző fordulónappal az államháztartási számviteli szabályok szerinti záró beszámolót készít, azzal, hogy a záró beszámolót megalapozó könyvviteli zárlat során az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat nem kell kivezetni. Az általános és kizárólagos jogutód HUN-REN a jogutódlás napján nyitó mérleget köteles készíteni, amelybe az MKH Központ és MKH kutatóintézetek záró beszámolója mérlegében kimutatott vagyoni elemeket azok jellegének, és a záró beszámoló mérlegében bemutatott könyv szerinti értékének megfelelően veszi fel azzal, hogy a saját tőkén belül a nemzeti vagyon induláskori értéke jegyzett tőkeként, a nemzeti vagyon változásai és az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai tőketartalékként, a mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény eredménytartalékként veendő fel a nyitómérlegbe.

(5) Az ingatlanok vonatkozásában a 24. § szerinti tulajdon-átadás napjáig a HUN-REN-t a meghatározott közfeladatok ellátása érdekében ingyenes használati jog illeti meg.

30. §

A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megkötött szerződés alapján állami tulajdonba kerülő, az MKH Központ és MKH kutatóintézetek működtetését szolgáló vagyonelemek ingyenes használatba bocsátását a magyar állam a HUN-REN részére biztosítja.

31. §

(1) Az MKH Központ, valamint az MKH kutatóintézetek munkavállalóinak jogviszonya a 28. § (4) bekezdés szerinti dátummal - a 29. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a HUN-REN-nel megkötött munkaviszonnyá alakul át azzal, hogy a munkabér összege megegyezik az e törvény hatálybalépésekor az MKH Központtal, valamint az MKH kutatóintézettel meglévő munkaviszony szerinti munkabérrel.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt munkajogviszony-átalakulással érintett munkavállaló munkajogviszonya a KFI. törvény 47/A. § (1) bekezdése alapján jött létre, akkor a munkavállalóra vonatkozóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait 2025. december 31-ig alkalmazni kell.

32. §

(1) Hatályát veszti a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi ... törvény 1. melléklet XXXVI. MAGYAR KUTATÁSI HÁLÓZAT fejezete.

(2) A Kormány egyedi határozatával az (1) bekezdésben foglalt költségvetési fejezet kiadási előirányzatait a HUN-REN 1. § (2) bekezdés szerinti közfeladatai végrehajtásának támogatása érdekében átcsoportosíthatja.

14. Sarkalatos rendelkezések

33. §

(1) A 18. § (2) és (8) bekezdése, a 23. § (8) és (9) bekezdése, a 60. § és a 87. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 23. § (2) bekezdése, az 53. § és az 54. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 23. § (10) bekezdése és a 63. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) Az 56. § a) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) Az 56. § b) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

VI. Fejezet

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

15. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása

34. §

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában az "oktatási" szövegrész helyébe a " , valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál oktatási" szöveg lép.

16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

35. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

"u) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi ... törvény szerinti HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat."

36. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az "és m) pontban" szövegrész helyébe az " , m) és u) pontban" szöveg,

b) 16. § (3) bekezdésében a "helyi önkormányzatnak," szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak, a Magyar Tudományos Akadémiának" szöveg

lép.

17. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

37. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdésében az "intézményre," szövegrész helyébe az "intézményre, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra, a Magyar Tudományos Akadémiára," szöveg lép.

18. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

38. §

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele személyesen, vagy videókonferencia alkalmazás igénybevételével tartott közgyűlés esetén személyesen és távjelenléttel együttesen jelen van. Távollévők közötti elektronikus szavazás útján is hozható közgyűlési döntés, ha az egyes napirendi pontok megtárgyalása előzetes írásbeli véleménynyilvánítás útján biztosított az Akadémia belső szabályai szerint."

39. §

Hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1a) bekezdése.

19. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

40. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 45. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt)

"d) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat"

(képviselői.)

41. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 45. § (1) bekezdésében a "22" szövegrész helyébe a "25" szöveg lép.

20. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

42. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 49/B. § (6) bekezdés c) pont záró szövegrészében az "a Magyar Kutatási" szövegrész helyébe az "a HUN-REN Magyar Kutatási" szöveg,

b) 1. számú melléklet 3. pont 3.9. alpontjában szövegében a "közfeladatának" szövegrész helyébe a " , valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közfeladatának" szöveg,

c) 1. számú melléklet 4. pont 4.51. alpontjában az "említett személy a" szövegrész helyébe az "említett személy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, a" szöveg,

d) 1. számú melléklet 8. pont 8.33. alpontjában a "költségvetési szerv," szövegrész helyébe a "költségvetési szerv, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat," szöveg

lép.

21. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

43. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)

"m) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi ... törvény szerinti HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN)."

44. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem kell az adót megfizetnie)

"g) a Magyar Tudományos Akadémiának az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, törvényben meghatározott közfeladatainak megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele - így különösen vagyonelemei hasznainak szedéséből származó bevétele -képvisel az összes bevételén belül."

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem kell az adót megfizetnie)

"h) a HUN-REN-nek az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele - így különösen az alapító által rendelt, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, hasznainak szedéséből származó bevétele - képvisel az összes bevételén belül."

45. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (124) bekezdéssel egészül ki:

"(124) E törvénynek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: HUN-REN törvény) módosított 7. § (1) bekezdés z) pontját, 7. § (7) bekezdés a) pontját, 18/C. § (23) bekezdését, 3. számú melléklet B) rész 25. pontját első alkalommal a HUN-REN törvény hatálybalépése napját követő ügyletekre kell alkalmazni."

46. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

a) 4. § 28/b. pontjában a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt" szövegrész helyébe a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, továbbá a HUN-REN-t" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés z) pont nyitó szövegrészében a "Nemzeti Kulturális Alapnak," szövegrész helyébe a "Nemzeti Kulturális Alapnak, a HUN-REN-nek," szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés z) pont za) alpontjában a "közhasznú szervezet," szövegrész helyébe a "közhasznú szervezet, valamint a HUN-REN," szöveg,

d) 7. § (7) bekezdés a) pontjában a "közhasznú szervezet," szövegrész helyébe a "közhasznú szervezet, illetve a HUN-REN," szöveg,

e) 7. § (17) bekezdésében a "szervként működő kutatóintézet," szövegrész helyébe a "szervként működő kutatóintézet, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat," szöveg,

f) 18/C. § (23) bekezdésében a "részére" szövegrész helyébe az " , illetve a HUN-REN részére" szöveg,

g) 22/G. § (6) bekezdés b) pontjában a "szervként működő kutatóintézet," szövegrész helyébe a "szervként működő kutatóintézet, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat," szöveg,

h) 3. számú melléklet B) rész 25. pontjában a "továbbá" szövegrész helyébe a "továbbá közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, illetve a HUN-REN-nek" szöveg

lép.

22. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

47. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 41. §-ában a "más szerv" szövegrész helyébe a "más szerv, továbbá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat" szöveg,

b) 54. § (1) bekezdésében az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény, illetve a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat" szöveg,

c) 63. § (4) bekezdésében a "más szerv által" szövegrész helyébe a "más szerv, továbbá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által" szöveg,

d) 63/A. § (1) bekezdésében a "más szerv" szövegrész helyébe a "más szerv, továbbá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat" szöveg

lép.

23. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

48. §

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Kedvezményezettnek minősül)

"c) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,"

24. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

49. §

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 37/A. § (6) bekezdésében a "köztestületekkel, a" szövegrész helyébe a "köztestületekkel, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, a" szöveg lép.

25. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

50. §

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában az "a genetika," szövegrész helyébe az "és a HUN-REN Kutatási Hálózat közösen a genetika," szöveg lép.

26. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

51. §

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában a "körében;" szövegrész helyébe a "körében; a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a közfeladatával összefüggésben;" szöveg lép.

27. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

52. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 36. § (2) bekezdés e) pontjában a "Tudományos Akadémia" szövegrész helyébe a "Tudományos Akadémia, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat" szöveg,

b) 36. § (10) bekezdésében az "alapítvány," szövegrész helyébe az "alapítvány, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat," szöveg

lép.

28. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

53. §

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:)

"g) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott tudományos kutatási vagy innovációs közfeladatának megvalósítása célját szolgáló földrészletre."

54. §

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

a) 20. § (2a) bekezdésében az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat" szöveg,

b) 21. § (3d) bekezdésében az "intézménnyel az" szövegrész helyébe az "intézménnyel, illetve a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal az" szöveg és az "alapfeladatát" szövegrész helyébe az "alapfeladatát, közfeladatát" szöveg

lép.

29. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosítása

55. §

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdés 4. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

[A Tanács tagjai az e bekezdésben meghatározott szervezetek, amelyek képviselőik és delegáltjaik (a továbbiakban együtt: képviselők) útján vesznek részt a Tanács munkájában. A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:

a tudomány képviselői]

"f) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és az általa delegált két képviselő;"

30. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

56. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

a) 36. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "ellátott" szövegrész helyébe a " , valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének vagy felügyelőbizottságának tagjaként ellátott" szöveg,

b) 108. § (2) bekezdés c) pontjában a "Tudományos Akadémia és" szövegrész helyébe a "Tudományos Akadémia, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és" szöveg

lép.

31. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

57. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A kincstár fizetési számlát vezet)

"h) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megbízása esetén a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat számára, illetve a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság számára."

58. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. § (1) bekezdés e) pontjában az "a sportszervezet" szövegrész helyébe az "a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a sportszervezet" szöveg lép.

59. §

Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 1. § 11. pontjában az "a Magyar Kutatási Hálózat," szövegrész,

b) 106/D. § (3) bekezdésében az "a Magyar Kutatási Hálózat Titkárságával," szövegrész.

32. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

60. §

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont c) alpontjában az "a tevékenysége" szövegrész helyébe a " , továbbá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a tevékenysége" szöveg lép.

33. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

61. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületében és felügyelőbizottságában betöltött tagság azzal, hogy az érintettnek meg kell felelnie a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi törvény 10. §-ában és 11. §-ában foglaltaknak."

62. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 87. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő - a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye nélkül - lehet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének vagy felügyelőbizottságának tagja azzal, hogy az érintettnek meg kell felelnie a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi ... törvény 10. §-ában és 11. §-ában foglaltaknak."

34. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

63. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 40. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Haszonbérlet címén)

"c) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat"

(az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti.)

35. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

64. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A miniszterek, a Kormány által kijelölt szerv vezetője, az MTA elnöke és a HUN-REN elnöke feladatkörükben együttműködve

a) ellátják a nemzetközi szerződésekből rájuk háruló kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat,

b) elősegítik a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását, kutatás-fejlesztési célú szakmai együttműködések és innovációs hálózatok kialakítását, működését,

c) a szakterületükre irányuló támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs programok tekintetében részt vesznek a tartalmi követelmények, a támogatási feltételek és az értékelési mutatók meghatározásában."

65. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 10/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A KKT tesz javaslatot az NKFI Alap éves programstratégiájában a Kutatási Alaprész keretében meghirdetendő pályázatokra és azok keretösszegére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által meghatározott pénzügyi keretek figyelembevételével."

66. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pályázatokat az e törvényben meghatározottak szerint kell értékelni. A pályázat támogatására - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a Kormány által kijelölt szerv vezetője által összehívott - az egyes Alaprészek tekintetében 25. § (2) bekezdés, a 29. § (2) bekezdés, illetve a 29/B. § (2) bekezdés szerinti - testület tesz javaslatot. A támogatási döntést - a 12. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott programstratégiában foglaltakra figyelemmel -

a) az Innovációs Alaprész és a Missziók Alaprész tekintetében a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, illetve

b) a Kutatási Alaprész tekintetében a Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározott tudományos vezetője

hozza meg."

67. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 10. alcíme a következő 22/A-22/E. §-sal egészül ki:

"22/A. §

A nyertes pályázóval a Kormány által kijelölt szerv köt támogatási szerződést vagy ad ki támogatói okiratot.

22/B. §

Az értékelő testületek számát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtott pályázatok elfogulatlan, szakszerű és a pályázati kiírásban megadott határidőn belüli értékelése elvégezhető legyen. Az NKFI Alap egyes Alaprészeiből meghirdetett pályázatok értékelésében közreműködő értékelő testületek elnökei és tagjai és a pályázók számára nem megismerhető személyazonosságú szakértők (a továbbiakban: anonim szakértők) a munkájukért díjazásban részesülhetnek. A díjazás feltételeit és összegét a Kormány által kijelölt szerv a KKT egyetértésével állapítja meg.

22/C. §

Az NKFI Alap kezelését végző szervek az NKFI Alap terhére finanszírozott pályázatok értékelésében közreműködő értékelő testületek elnökei és tagjai, valamint az anonim szakértők vagy a 25. § (3) bekezdésében, a 29. § (3) bekezdésében, illetve a 29/B. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetében a szakértők e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben megismert személyes adatait az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az érintettel létrejött jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratok selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezelik.

22/D. §

(1) Ha a kutatás feltételeit valamely szervezet biztosítja, az e törvény szerinti közfinanszírozású támogatás összegét a közszolgáltatások díjai, az üzemeltetési költségek és a szervezetnél az elnyert pályázat intézményi kezelésével összefüggő költség kivételével, a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a kedvezményezett rendelkezési jogának biztosításával köteles a szervezet kezelni.

(2) Az NKFI Alapból nyújtott támogatásra kiírt pályázat nyertese által a közfinanszírozású támogatásból beszerzett tárgyi eszközöket, készleteket a támogatási szerződés hatálya alatt a kutatás feltételeit biztosító szervezet eszköznyilvántartásába kell venni és tartani.

(3) E törvény szerinti közfinanszírozású támogatás biztosítása érdekében kötött támogatási szerződés, kiadott támogatói okirat időtartamán belül az eredetileg jóváhagyott támogatás maradványa a következő évre átvihető.

22/E. §

Amennyiben egy felhívás lebonyolítását az NKFI Alap kezelésében a 11. § (3) bekezdése szerinti NKFI Alap kezelését végző szervek végzik, akkor a Kormány által kijelölt szervnek a 13. § (2) bekezdése, 25. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 27. § szerinti feladatait ezen szerv vagy gazdasági társaság látja el azzal, hogy

a) a felhívást a Kormány által kijelölt szerv honlapján is közzé kell tenni,

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti értékelő testületek és szakértői csoportok tagjaival, valamint az anonim szakértőkkel a Kormány által kijelölt szerv köt megbízási szerződést,

c) a b) pont szerinti esetben sem lehet eltérni a 22/B. § szerinti rendelkezésektől."

68. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a 23. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"10/A. Az Országos Kutatási és Innovációs Támogatási Adatbázis"

69. §

(1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az NKFI Alap kezelését végző szervek

a) az általuk kezelt közfinanszírozású támogatással megvalósuló projektek

b) az egyéni kutatói kiválóságon alapuló, alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, valamint kísérleti fejlesztésekre irányuló, pályázat útján biztosított közfinanszírozású támogatások és ösztöndíjak (ide nem értve a doktori képzésben résztvevők állami ösztöndíját)

nyilvántartása céljából, országos kutatási és innovációs támogatási adatbázisként informatikai nyilvántartási rendszert működtetnek, ennek hiányában kötelesek csatlakozni olyan informatikai rendszerhez, amely az 1. mellékletben meghatározott adatok fogadására, tárolására és kezelésére alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszer részére

a) az NKFI Alap terhére közfinanszírozású támogatásban részesített, valamint

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás biztosítója

az 1. mellékletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az adatszolgáltató az 1. melléklet 110. pontjában meghatározott adatokat a projekt megkezdésekor, ha azokban változás következett be, a változástól számított 30 napon belül szolgáltatja. Az 1. melléklet 11-15. pontjában meghatározott adatokat kizárólag a projekt befejezésekor kell szolgáltatni."

(2) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A KKT az NKFI Alap Kutatási Alaprészének terhére nyújtott támogatásokkal összefüggésben jogosult a (4) bekezdés szerinti személyes adatok kezelésére."

70. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pályázatokat formailag a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi, tartalmilag a Kormány által kijelölt szerv által - a KKT javaslata alapján, annak egyetértésével - felkért értékelő testületek értékelik. Az értékelésben - a Kormány által kijelölt szerv vagy az értékelő testület felkérése alapján - közreműködhetnek anonim szakértők."

71. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 28. § l)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az NKFI Alap Innovációs Alaprésze terhére a következő célokra nyújtható támogatás:)

"l) a kutatás-fejlesztés területén nemzetközileg is elismert szervezetek, vállalkozások Magyarországra vonzására,

m) innovatív vállalkozások tőkeági finanszírozását biztosító kockázati tőkealapok létrehozására, valamint

n) Tudományos és Innovációs Parkok fejlesztésére."

72. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. §

(1) Az NKFI Alap Innovációs Alaprésze terhére finanszírozott pályázat kiírásáról a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt. A pályázati kiírást a Kormány által kijelölt szerv teszi közzé, a pályázatokat a Kormány által kijelölt szervhez kell benyújtani.

(2) A pályázatokat formailag a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi, tartalmilag a Kormány által kijelölt szerv által felkért értékelő testületek értékelik. Az értékelésben, valamint a támogatásban részesült projektek esetében a megvalósítás szakmai nyomonkövetésében - a Kormány által kijelölt szerv vagy az értékelő testület felkérése alapján - közreműködhetnek anonim szakértők.

(3) A pályázati felhívás rendelkezhet úgy, hogy a pályázatok a (2) bekezdésben meghatározott rendtől eltérően kerülnek értékelésre.

(4) A Kormány által kijelölt szerv vezetője az NKFI Alap Innovációs Alaprészéből meghirdetett pályázatok és finanszírozott támogatások kezelésének eljárásrendjéről normatív utasításban határoz.

(5) Az NKFI Alap Innovációs Alaprészéből meghirdetett pályázatra vonatkozó beszámolót a Kormány által kijelölt szerv által kiadott útmutató szerint kell ellenőrizni.

(6) Amennyiben egy felhívás lebonyolítását az NKFI Alap kezelésében a 11. § (3) bekezdése szerinti NKFI Alap kezelését végző szervek végzik, akkor a Kormány által kijelölt szervnek a 13. § (2) bekezdése, az (1) és (2) bekezdés, valamint a 27. § szerinti feladatait ezen szerv vagy gazdasági társaság látja el azzal, hogy

a) a felhívást a Kormány által kijelölt szerv honlapján is közzé kell tenni,

b) a (2) bekezdés szerinti értékelő testületek tagjaival, valamint az anonim szakértőkkel a Kormány által kijelölt szerv köt megbízási szerződést,

c) a b) pont szerinti esetben sem lehet eltérni az (5) bekezdés szerinti rendelkezésektől."

73. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 29/A. § (2) bekezdése a következő 19-21. ponttal egészül ki:

(Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze terhére a következő célokra nyújtható támogatás:)

"19. Nemzeti Laboratórium létrehozatalára, fejlesztésére, tevékenységére és működtetésére,

20. külföldi kutatási infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételére,

21. a Kormány döntése alapján nemzetközi együttműködés keretében kutatási infrastruktúra magyarországi létesítésére, valamint Magyarországon létrehozott kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére."

74. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 29/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29/B. §

(1) Az NKFI Alap Missziók Alaprésze terhére finanszírozott pályázat kiírásáról a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt. A pályázati kiírást a Kormány által kijelölt szerv teszi közzé, a pályázatokat a Kormány által kijelölt szervhez kell benyújtani.

(2) A pályázatokat formailag a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi, tartalmilag a Kormány által kijelölt szerv által - felkért értékelő testületek értékelik. Az értékelésben - a Kormány által kijelölt szerv vagy az értékelő testület felkérése alapján - közreműködhetnek anonimszakértők.

(3) A pályázatok és a közfinanszírozású támogatásban részesült projektek tartalmi értékelésére és szakmai nyomonkövetésére a Kormány által kijelölt szerv a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által meghatározott programirányítási rendszert működtet. A programirányítási rendszer szerinti testületek elnökét és tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jelöli ki. Az értékelésben a programirányítási rendszer szerinti testületek mellett - a Kormány által kijelölt szerv vezetőjének felkérése alapján - anonim szakértők közreműködhetnek.

(4) A pályázati felhívás rendelkezhet úgy, hogy a pályázatok a (2) bekezdésben meghatározott rendtől eltérően kerülnek értékelésre.

(5) A Kormány által kijelölt szerv vezetője az NKFI Alap Missziók Alaprészéből meghirdetett pályázatok és finanszírozott támogatások eljárásrendjéről normatív utasításban határoz.

(6) Az NKFI Alap Missziók Alaprészéből meghirdetett pályázatra vonatkozó beszámolót a Kormány által kijelölt szerv által kiadott útmutató szerint kell ellenőrizni."

75. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. alcíme a következő 47/E. §-sal egészül ki:

"47/E. §

A HUN-REN Központ Irányító Testületének a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról ... szóló 2024. évi ... törvény (a továbbiakban: Mód3.tv.) 28. § (2) bekezdés szerinti hatálybalépését megelőzően kinevezett tagjainak megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik."

76. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény

1. 5. § (1) bekezdésében a "Magyar Kutatási" szövegrész helyébe a "HUN-REN Magyar Kutatási" szöveg,

2. 10/D. § (1) bekezdésében a "kutatási támogatási programokkal kapcsolatos" szövegrész helyébe az "az NKFI Alap Missziók Alaprészének terhére nyújtott támogatásokkal összefüggő" szöveg,

3. 10/D. § (3) bekezdésében a " , valamint az (1) bekezdés szerinti támogatási programok forrását önálló fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja a 12. § (1) bekezdése szerinti bevételek terhére." szövegrész helyébe az "az NKFI Alap Kutatási Alaprész terhére szükséges biztosítani." szöveg,

4. 11. § (6) bekezdésében a "Nemzeti Laboratóriumok" szövegrész helyébe a "Missziók" szöveg,

5. 12. § (2) bekezdésében az "Alap éves programstratégiáját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter - az NTT" szövegrész helyébe az "Alap - a 10/D. § (1a) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel elkészített - éves programstratégiáját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter terjeszti az NTT" szöveg,

6. V. Fejezet címében a "TÁMOGATÁSA" szövegrész helyébe a "TÁMOGATÁSA, AZ ORSZÁGOS KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS TÁMOGATÁSI ADATBÁZIS" szöveg,

7. 23. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek az NKFI Alapból finanszírozott támogatásban részesített" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdésben foglalt" szöveg,

8. 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Alaprésze" szövegrész helyébe a "Kutatási Alaprészének elsődleges célja egyéni kiválóságon alapuló kutatási támogatások biztosítása. A Kutatási Alaprész" szöveg,

9. 24. § (1) bekezdés a) pontjában a "tudományos kutatási témákkal, területekkel" szövegrész helyébe az "egyéni kiválóságon alapuló kutatásokkal" szöveg,

10. 24. § (1) bekezdés c) pontjában a "több régiót érintő, stratégiailag fontos országos kutatásfejlesztési programokra" szövegrész helyébe a "tudománykommunikációs, tudomány-népszerűsítési célra" szöveg,

11. 25. § (1) bekezdésében az "a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt" szövegrész helyébe a "KKT elnöke, mint Kormány által kijelölt szerv tudományos vezetője dönt a KKT javaslata szerint" szöveg,

12. 25. § (4) bekezdésében a "vezetője" szövegrész helyébe a "tudományos vezetője" szöveg,

13. 25. § (7) bekezdésében a "(2) bekezdés" szövegrész helyébe a "KKT javaslata alapján a Kormány által kijelölt szerv által kiadott útmutató" szöveg,

14. 27. § (1) bekezdésében a "szakértői vélemény" szövegrész helyébe a "szakértői vélemény, valamint a KKT véleménye" szöveg,

15. 28. § nyitó szövegrészében az "Alaprésze" szövegrész helyébe az "Alaprészének elsődleges célja a hazai innováció ösztönzéséhez szükséges finanszírozási eszközök biztosítása. Az Innovációs Alaprész" szöveg,

16. 12/A. alcím címében a "Nemzeti Laboratóriumok" szövegrész helyébe a "Missziók" szöveg,

17. 29/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze" szövegrész helyébe a "Missziók Alaprészének elsődleges célja stratégiailag fontos területeken megvalósuló, nagy horderejű társadalmi vagy gazdasági hatás elérésére irányuló kutatásfejlesztési programok megvalósítása. A Missziók Alaprész" szöveg,

18. 29/A. § (2) bekezdés 1. pontjában az "országos kutatás-fejlesztési, valamint innovációs programokra," szövegrész helyébe a "területeken megvalósuló országos kutatás-fejlesztési, valamint innovációs programokra, amelyek nagy horderejű társadalmi vagy gazdasági hatás elérésére irányulnak," szöveg,

19. 29/A. § (2) bekezdés 5. pontjában az "a kutatás-fejlesztés, valamint innováció területén nemzetközileg is elismert szervezetek, vállalkozások Magyarországra vonzására" szövegrész helyébe a "stratégiailag jelentős tudományos és technológiai területeken hozzájárulnak a hazai kutatási és innovációs kapacitások erősítéséhez, együttműködésüknek és hálózatosodásuknak előmozdításához" szöveg,

20. 1. melléklet címében a "támogatással" szövegrész helyébe a "támogatással, valamint a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatással" szöveg,

21. 1. melléklet 10. pontjában a "megoszlása," szövegrész helyébe a "megoszlása, a támogatásokból részesülő személyek 23. § (4) bekezdés a) pont aa)-ad) pontjai szerinti adatai, valamint e személyek és a támogatásokból részesülő szervezetek megnevezése, a részesülés mértéke," szöveg

lép.

77. §

Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény

1. 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "és a HUN-REN elnöke" szövegrész,

2. 5. § (2) bekezdés c)-e) pontja,

3. 10/E. és 10/F. §-a,

4. 24. § (1) bekezdés f) pontjában a "témapályázat," szövegrész,

5. 24. § (1) bekezdés i) pontja,

6. 25. § (5) és (6) bekezdése,

7. 25. § (8) bekezdése,

8. 26. §-a,

9. 27/A. §-a,

10. 28. § a) pontjában az "országos" szövegrész,

11. 29/A. § (2) bekezdés 10. pontja,

12. 30. §-ában az "a HUN-REN Központra," szövegrész és az "a HUN-REN Központ," szövegrész,

13. 34. § (4) bekezdése,

14. 13/A. alcíme,

15. 42/B. § (1)-(4) bekezdése,

16. 42/B. § (5) bekezdésében az "- és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között az MTA -" szövegrész,

17. 42/B. § (6) és (7) bekezdése,

18. 13/C. alcíme,

19. 13/D. alcíme,

20. 13/E. alcíme,

21. 46. §-a.

36. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

78. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:)

"g) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat."

37. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

79. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 5. pontjában a "részeként" szövegrész helyébe a "részeként, vagy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat részeként" szöveg lép.

38. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása

80. §

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontjában a "valamint állami" szövegrész helyébe az "a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál munkavállalóként, valamint állami" szöveg lép.

39. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

81. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontjában a "köztestület," szövegrész helyébe a "köztestület, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat," szöveg lép.

40. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

82. §

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 21. § (4) bekezdés h) pontjában az "által" szövegrész helyébe az "és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által közösen" szöveg lép.

41. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

83. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/A. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében a "nemzeti vagyonra" szövegrész helyébe a "nemzeti vagyonra, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat" szöveg lép.

42. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

84. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

a) 41. § (1a) bekezdésében az "alapítvány és" szövegrész helyébe az "alapítvány, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) és" szöveg és az "alapítvánnyal" szövegrész helyébe az "alapítvánnyal, a HUN-REN-nel" szöveg,

b) 41. § (4) bekezdésében az "alapítvánnyal" szövegrész helyébe az "alapítvánnyal, a HUN-REN-nel" szöveg

lép.

43. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

85. §

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:

"(11b) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületében vagy felügyelőbizottságában betöltött tagság, azzal, hogy az érintettnek meg kell felelnie a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvény 10. §-ában és 11. §-ában foglaltaknak."

44. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

86. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdés i) pont ie) alpontjában az "által alapított" szövegrész helyébe a " , vagy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által alapított" szöveg lép.

45. Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény módosítása

87. §

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 4. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

"q) a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvény szerinti HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vagy az általa létesített, vagy fenntartott jogi személy (a továbbiakban együtt: sajátos jogállású szervezet) építési beruházására,"

46. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény módosítása

88. §

A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "szervek által" szövegrész helyébe a "szervek vagy szervezetek által" szöveg lép.

1. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

A HUN-REN részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

2. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

A HUN-REN részére történő vagyonjuttatás

Általános indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja - a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) Irányító Testülete által tett kezdeményezésnek megfelelően - egy új, önálló törvény megalkotása, amely megteremti a HUN-REN versenyképes, hatékony és teljesítményalapú működési feltételeit, megalapozza a HUN-REN nemzetközi pályára állítását, valamint tovább erősíti a kutatói munka megbecsültségét azáltal, hogy lehetőséget teremt egy egységes, vonzó kutatói életpályamodell kialakítására.

A szabályozás során a jogalkotó alapvetésként kezelte, hogy az új törvény valamennyi elemében illeszkedjen a HUN-REN Irányító Testülete (a továbbiakban: IT) által megfogalmazott, a HUN-REN kutatóközpontjai és kutatóintézetei vezetői által támogatott modellhez, kerettörvényként funkcionáljon, és a tudományos kutatási autonómia alapelvéhez illeszkedően, azt tovább erősítve, a HUN-REN belső szabályozói hatáskörébe utalja a működés részletszabályainak kialakítását azzal, hogy a jelenlegi önálló központok és intézetek számára biztosítja, hogy az önálló jogi személyként létrejövő HUN-REN részeként jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként működnek tovább. Mindezek alapján a javaslat az új struktúrájú HUN-REN működésének a legfontosabb kereteit határozza meg.

A javaslat kiemelt célja továbbá rendezni a kutatóintézeti ingatlanvagyon tulajdonjogának kérdéseit, összhangban az Alkotmánybíróság 30/2022 (XII. 6.) AB határozatának rendelkezéseivel azáltal, hogy amennyiben a Kormány és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megállapodik az MTA tulajdonában álló, jelenleg - ingyenesen - a kutatóintézetek által használt ingatlanok állam által adásvétel útján történő megvásárlásáról, abban az esetben az ingyenes használatot rögzítő törvényi szabályozás hatályon kívül helyezésre kerül.

Részletes indokolás

1. §

A javaslat rögzíti a HUN-REN küldetését, valamint taxatíve felsorolja a HUN-REN által ellátott közfeladatokat.

2. §

A HUN-REN közfeladatainak érvényre juttatása érdekében a megújult formában működő HUN-REN sajátos magánjogi jogalanyként kerül létrehozásra. A 19 költségvetési intézményből és a Központból jogutódlással, egyetlen új önálló jogi személy jön létre azzal, hogy a kutatóközpontok és kutatóintézetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként, jogutódlással folytatják működésüket. A HUN-REN-re, mint sajátos jogállású jogi személyre főszabályként az új törvényben szabályozott rendelkezések az irányadóak, a törvényben nem szabályozott kérdésekben pedig az jogi személyekre vonatkozó szabályokat kell mögöttes szabályként alkalmazni.

A HUN-REN az új törvény rendelkezése alapján egyúttal közhasznú jogállásúnak is minősül, ha ezt kérelmezi.

3-4. §

A javaslat meghatározza a HUN-REN alapítására és képviseletére vonatkozó rendelkezéseket. Az új jogi személy alapítása során az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány nevében a kultúráért és innovációért felelős miniszter jár el.

Törvényi szinten rögzítésre kerülnek a HUN-REN alapító okiratának egyes elemei.

5-6. §

A javaslat rendelkezik arról, hogy a HUN-REN létesítéséhez az állam legalább egymilliárd forint összegű pénzbeli hozzájárulást biztosít. Rögzíti továbbá a HUN-REN nyilvántartásba vételi eljárása esetén alkalmazandó szabályokat.

7-16. §

Az új modellre vonatkozó javaslat szabályozza a HUN-REN főbb szervezeti egységeire és tisztségviselőire, vonatkozó rendelkezéseket, így az Irányító Testület, az elnök, a vezérigazgató, a felügyelőbizottság, a tudományos igazgató, valamint a kutatási intézmények feladat- és hatáskörét, valamint a tisztségviselők kiválasztásának alapvető szabályait. Széleskörűen rendezi továbbá az Irányító Testület elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.

A javaslatban foglalt új irányítási struktúra alapján a HUN-REN ügyvezető szerve az Irányító Testület (a továbbiakban: IT), amely 7 fős létszámmal kerül létrehozásra. Összetételét tekintve tagjainak több mint felét a tudomány művelői közül szükséges kiválasztani. Az IT munkájában tanácskozási joggal részt vehet a kutatási intézményvezetők által delegált legfeljebb három személy. A HUN-REN képviselője és az IT vezetője az elnök, operatív vezetője a vezérigazgató, kutatási intézményei tudományos tevékenységének koordinálását tudományterületi alelnökök végzik, akik mellett tudományterületi kutatási tanácsok működhetnek, a tudományos kutatást végző (jogi személyiséggel felruházható) szervezeti egységek vezetői pedig a kutatási intézményvezetők. Az IT munkáját a tudomány művelőiből álló, javaslattételi, véleményezési jogkörrel rendelkező nemzetközi tudományos tanácsadó testület, valamint az Intézményvezetői Kollégium segíti. Az elnök, a tudományterületi alelnök, valamint a kutatási intézményvezető kizárólag a tudomány művelői közül kerülhet kiválasztásra. Rögzíti továbbá, hogy tudományos kérdésekben kizárólag a tudomány művelői hozhatnak döntést.

A HUN-REN közfeladatai ellátására kutatási intézményeket hoz létre, amelyekben végzi a tudományos kutatási és innovációs tevékenységét. Az új modell biztosítja az Alaptörvényben meghatározott tudományos kutatási szabadságot, amelyre figyelemmel a szabályozásban rögzítésre került, hogy az IT a legfőbb döntéshozó szerv; az IT tagjai többségének a tudomány művelői közül kell kiválasztásra kerülniük; a "kulcs" hatáskörök az IT-nél jelennek meg, ezek közül a legfontosabb döntések (a HUN-REN stratégiájának meghatározása, kutatóintézetek létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint kutatóintézetek költségvetéséről való döntés) meghozatalához az IT tudományi művelői közül kinevezett tagjai többségének támogató szavazata szükséges az Alkotmánybíróság által meghatározott követelményeknek megfelelően; a tudományos kérdésekben a tudomány művelői döntenek.

A fenti szabályok maradéktalanul biztosítják a tudományos kutatás szabadsága alkotmányos elvének érvényesülését.

17-18. §

A HUN-REN a vagyonát közfeladatával összefüggő tevékenység végzésére fordíthatja, valamint gazdálkodási tevékenységet végezhet akként, hogy azzal nem veszélyeztetheti a közfeladat-ellátást. A javaslat rögzíti, hogy a HUN-REN tevékenységét az állam vagyonjuttatással is biztosíthatja. Az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel a HUN-REN vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon gazdálkodhat, azzal a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon rendelkezhet. Az állam által a HUN-REN részére ingyenesen juttatott vagyonelemek nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a HUN-REN tulajdonába kerülnek.

Az ingyenes vagyonjuttatáshoz kapcsolóan rögzítésre kerül az állam javára elővásárlási jog létesítésének lehetősége, valamint nyilvánosan működő részvénytársaság esetén vételi jog biztosítása. A vagyonjuttatás részletes kérdései a törvény keretein belül az állam és a HUN-REN közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.

19-22. §

A javaslatban teljesítményre ösztönző, társadalmi és gazdasági hatás elérését biztosító finanszírozási rendszer kerül kialakításra a finanszírozás egyidejű jelentős megemelésével. A HUN-REN törvény szerinti tevékenységeit az állam közfeladat-finanszírozási szerződéssel, támogatással, vagyonjuttatással, illetve adománnyal biztosítja.

A HUN-REN részére közfeladatai megvalósításának elősegítése érdekében a későbbiek során is biztosítható pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, valamint a HUN-REN pályázati eljárásban is részt vehet és pályázati támogatásban is részesülhet.

Az új modellel bevezetésre kerülő teljesítmény-alapú finanszírozás keretében a HUN-REN mint közfeladat-ellátó finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét az állam és a HUN-REN hosszú távú, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzíti, illetve hat évre szóló részletes közfeladat finanszírozási megállapodást köt.

Az HUN-REN vonatkozásában az állam megrendelőként lép fel oly módon, hogy a közösen megállapított, kiemelten fontos kutatási témákban és a teljesítményelvárásokban a közfeladatfinanszírozási szerződés keretében állapodik meg a HUN-REN-nel, rögzítve ebben mind a szabad témaválasztás alapján végzendő felfedező kutatások lehetőségét, mind a tématerületi prioritások alapján meghatározott kutatási témák körét, amely a nemzetközi példáknak és az alkotmányos előírásoknak egyaránt megfelel.

23. §

A javaslat alapján a HUN-REN javára vagyontárgy vagyonkezelésbe a közfeladatához rendelten adható, ebben az esetben a HUN-REN-t közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog illeti meg. A javaslat rögzíti a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joggal kapcsolatos rendelkezéseket, a jog bejegyzésére vonatkozó előírást, a joggyakorlás szabályait és a jog megszűnésének eseteit.

24-26. §, 1-2. melléklet

A javaslattal ingyenesen a HUN-REN tulajdonába kerül az 1. mellékletben felsorolt, jelenleg az állam tulajdonában lévő ingatlanvagyon, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdoni részesedése, valamint a HUN-REN Központ és a kutatóintézetek által használt állami vagy saját tulajdonú ingóvagyon.

Az alapításra tekintettel juttatandó egyéb ingóságokat és vagyoni értékű jogokat az alapító az alapító okiratban határozza meg.

27. §

A HUN-REN megszűnése esetén alkalmazandó jogszabályra történő hivatkozás, valamint a jogutód nélküli megszűnés esetén az államot megillető vagyon sorsának rögzítése.

28. §

Hatályba léptető rendelkezések.

29-32. §

A javaslat biztosítja a szabályozási átmenetet, valamint rendezi a folyamatban lévő ügyek sorsát. A HUN-REN Központ által működtetett Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjai és kutatóintézetei mint költségvetési szervek jogutódlással megszűnnek azzal, hogy a HUN-REN keretein belül, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként (az e törvény szerinti kutatóintézetként) folytatják tevékenységüket. Az alapító a HUN-REN megalapításakor köteles e jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek létrehozására. A kutatóközpontok és kutatóintézetek általános jogutódjai a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek.

33. §

Sarkalatossági záradék.

34. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés módosítás.

35. §

Annak rögzítése, hogy teljes személyes illetékmentességben részesül az új HUN-REN, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A javaslat továbbá a HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés módosítást tartalmaz.

36. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés módosítás.

37. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés módosítás.

38. §

A módosítás lehetővé teszi az MTA Közgyűlésén való, videókonferencia útján történő részvételt.

39-46. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés, illetve egyéb technikai módosítás.

47. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés, illetve egyéb technikai módosítás.

48-63. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés, illetve egyéb technikai módosítás.

64-77. §

Az NKFI Alap Kutatási Alaprésze a javaslat alapján 2025. január 1-jétől teljes egészében a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) égisze alá kerül. A módosítás célja, hogy tovább erősítse a KIM miniszter, a HUN-REN elnöke, valamint az MTA elnöke által konszenzussal jelölt, tudós tagokból álló testület szerepét a hazai kutatási támogatások rendszerének kialakításában és fejlesztésében. A cél, hogy hosszútávon kiszámítható, stabil, a nyugat-európai országokkal versenyezni képes kutatástámogatási rendszer kerüljön létrehozásra Magyarországon, amely bírja a tudományos közösség támogatását is.

Az Országos Kutatási és Innovációs Támogatási Adatbázis (OKITA) létrehozásának célja az egyéni kiválóságon alapuló kutatási támogatások egységes monitoring rendszerének kialakítása.

Egyértelműsítésre és pontosításra kerül az NKFI Alap egyes alaprészeinek (Innovációs Alaprész, Kutatási Alaprész, valamint a Nemzeti Laboratóriumok Alaprész helyébe lépő Missziók Alaprész) célja, az alaprészből támogatható kedvezményezettek köre és a támogatható tevékenységek köre.

A gyakorlatnak megfelelően pontosításra kerülnek az egyes alaprészek esetében alkalmazandó bírálati és értékelési folyamatok.

A rendelkezés kimondja, hogy a HUN-REN jelenlegi Irányító Testülete tagjainak megbízatása az új HUN-REN megalapításával egyidejűleg a törvény erejénél fogva megszűnik.

A HUN-REN törvényhez és a KFI törvény egyéb rendelkezéseihez kapcsolódó szövegcserés és egyéb technikai módosítás.

78. §

A rendelkezés egyértelműsíti, hogy a HUN-REN közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett szervezet.

79-84. §, 86. §, 88. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó szövegcserés módosítás.

85. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó jogtechnikai módosítás.

87. §

A HUN-REN törvényhez kapcsolódó jogtechnikai módosítás.