32001R1639[1]

A Bizottság 1639/2001/EK rendelete (2001. július 25.) a halászati ágazatban az alapszintű és a bővített közösségi adatgyűjtési programok létrehozataláról és az 1543/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1639/2001/EK RENDELETE

(2001. július 25.)

a halászati ágazatban az alapszintű és a bővített közösségi adatgyűjtési programok létrehozataláról és az 1543/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról szóló, 2000. június 29-i 1543/2000/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 8. cikke (1) bekezdésére,

(1)

Az 1543/2000/EK rendelet közösségi keretet hoz létre a halászati erőforrások és a halászati ágazat helyzetének értékeléséhez szükséges adatok gyűjtéséhez és kezeléséhez. E célból előírja, hogy a tagállamok a közösségi programokkal összhangban nemzeti programokat határozzanak meg a halászati adatok gyűjtésére és kezelésére.

(2)

Ezért szükséges létrehozni egy alapszintű közösségi programot, amely tartalmazza a tudományos értékeléshez feltétlenül szükséges információkat, valamint egy olyan bővített közösségi programot is létre kell hozni, amely tartalmazza a tudományos értékelést feltehetően meghatározó mértékben elősegítő információkat.

(3)

Az egyes programokhoz szükséges információt olyan értékelési modulok formájában kell gyűjteni, amelyek tartalmazzák a halászati kapacitásokat, a halászati erőkifejtéseket, a kifogott halmennyiséget, és végül az ágazat gazdasági helyzetét.

(4)

A tagállamok tudományos értékelésre szolgáló adatgyűjtési programjai legyenek összeegyeztethetők a közös halászati politika egyéb szempontjainak kezeléséhez szükséges adatgyűjtéssel és a közösségi statisztikai programra vonatkozó tagállami kötelezettségeknek megfelelő adatgyűjtéssel.

(5)

Meg kell állapítani az adatátvitelre és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, tekintettel a bizalmas kezelésre, valamint a közösségi programok technikai módosítására vagy a közösségi programok alóli mentességekre vonatkozó szabályokra. Továbbá a nemzeti programok ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat is létre kell hozni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Létrehozzák az 1543/2000/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett alapszintű és bővített közösségi programokat a mellékletnek megfelelően.

Ezenkívül e rendelet meghatározza a tagállamok nemzeti programjai szerint gyűjtendő adatokra vonatkozó egyes részletes szabályokat.

2. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározások alkalmazandók:

1. "szegmens": a fizikai jellemzők és halászfelszerelés tekintetében a halászhajók lehető leghomogénebb csoportja, amely megegyezik a negyedik többéves orientációs programban (TOP IV.) szereplő felosztással;

2. "kereskedelmi halászati flotta": a halászterületek kereskedelmi hasznosítása céljából a 3690/93 tanácsi rendelet ( 2 ) szerint bejegyzett és engedélyezett, vagy egyéb módon halászatra jogosult halászhajók összessége; e hajókról a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a közösségi halászhajó-nyilvántartást a 2090/98 bizottsági rendeletnek ( 3 ) megfelelően;

3. "szabadidőcélú és sporthalászat": minden olyan halászati tevékenység, amelyet nem kereskedelmi célból folytatnak;

4. "törzsadatok": az egyes halászhajókra, természetes vagy jogi személyekre vagy egyes mintákra vonatkozó adatok;

5. "tényleges halászati teljesítmény": a hajók halászati teljesítményének becsült értéke e hajók által kifogott halmennyiség összehasonlításával;

6. "névleges halászati teljesítmény": fizikai jellemzőkkel (motorteljesítménnyel vagy űrtartalommal) vagy e jellemzők kombinációjával kifejezett halászati teljesítmény;

7. "halászati erőkifejtés": a halászhajó halászati teljesítményének és az általa halászati tevékenységgel töltött időnek a szorzata; míg hajócsoport esetében ez az érték az összes érintett halászhajó halászati erőkifejtésének az összege;

8. "halászati technika": valamely meghatározott halászfelszerelés vagy felszereléscsoporton belül egy- vagy többféle halászfelszerelés használata;

9. "tér-idő szerinti bontás": az időszakonkénti és földrajzi osztályok alterületekké történő összekapcsolása;

10. "teljes mintavétel": a statisztikai értelemben vett populáció felmérése valamely paraméterre vonatkozóan, ha ténylegesen felmérik a fent említett populáció összes egyedét;

11. "feldolgozóipar": a hal, a kagyló- és rákfélék, valamint a puhatestűek előkészítésével és tartósításával, illetve halat, kagyló- és rákfélét, valamint puhatestűeket tartalmazó termékek előállításával foglalkozó iparág;

12. "feldolgozóipari ágazat": a feldolgozóipar azon része, amely a feldolgozás típusán (fagyasztott, sózott/szárított, füstölt, konzerv, készételek, egyéb) és az érintett fajcsoportok (tengerfenéken élő és mélytengeri fajok, Thunnidae, a Thunnidae--től eltérő nyíltvízi fajok, egyéb halfajok, kagyló- és rákfélék, lábasfejűek, kéthéjú kagylók, egyéb puhatestűek, egyebek) szerinti csatornákon alapszik;

13. "összesített adatok": az 1543/2000/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott összesített adatok;

14. "működési egység": a II. függelékben meghatározottak szerint a statisztikai rovatok olyan operatív csoportosítása, amely megfelel valamely földrajzilag elszigetelt biológiai állomány vagy kisebb biológiai állományok csoportosulásai eloszlási területének;

15. "kifogott mennyiség": az eredetileg kifogott összes hal élősúlya, azaz a bruttó kifogott mennyiség;

16. "kirakodott mennyiség": a kirakodott mennyiség élősúly-egyenértéke, azaz a névleges kifogott mennyiség;

17. "visszaengedett halállomány": a méreten aluli, nem eladható vagy egyéb okból nem kívánatos, a fogáskor vagy röviddel azt követően visszaengedett összes hal élősúlya.

3. cikk

A nemzeti programok követelményei

A mellékletben meghatározott közösségi programokat figyelembe vevő, a tagállamok által létrehozott nemzeti programok kü lönösen a következőket tartalmazzák:

a) a közösségi programokhoz kötődő kapcsolatokat, a tervezett intézkedéseket szakaszonként és a programra hivatkozással meghatározva;

b) az I. függelék 2. szintjén meghatározottak szerint szakaszonként és programonként, valamint földrajzi területenként szétosztott elemző beszámolók elemeit;

c) mintavétel esetén részletes leírást a követett stratégiákról és az alkalmazott statisztikai becslésekről, ami lehetővé teszi a pontossági szintek, illetve a költség és pontosság közötti összefüggés értékelését; ez a leírás magában foglalja a becsült paraméter pontossági szintjeinek becslését is; ezeket a becsléseket tartalmazza a zárójelentés, amelyet a Bizottság a STECF-fel való konzultáció után alakít ki.

d) a tagállamok közötti együttműködés és feladatmegosztás bemutatását lehetővé tevő elemeket;

e) mintavétel esetén a nemzeti programokban meghatározott eljárásoknak biztosítaniuk kell az igényelt adatok összegyűjtését megfelelően kinevezett megfigyelők által, fogadásukat a fedélzeten és a halászhajók kapitányainak együttműködését az ilyen megfigyelőkkel, a 2371/2002/EK ( 4 ) tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdés d) pontjával összhangban.

4. cikk

A nemzeti programok benyújtása

Minden évben legkésőbb május 31-ig minden tagállam elektronikus úton benyújtja a Bizottságnak az 1543/2000/EK rendelet 6. cikkében említett nemzeti programját.

5. cikk

Adatátvitel nemzetközi szervezetek számára

(1) Az e rendeletben említett adatokat a tagállamok átadhatják a megfelelő nemzetközi szervezeteknek e szervezetek meghatározott szabályaival és rendelkezéseivel összhangban.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett információátvitelről, és kérésre számítógépes másolatot küldenek a Bizottságnak.

6. cikk

A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció

(1) A Bizottság megvizsgálja a nemzeti programokat, és ellenőrzi az e rendeletben meghatározott feltételek betartását.

Ha a Bizottság által végzett vizsgálat során kiderül, hogy a nemzeti program nem felel meg a feltételeknek, a Bizottság azonnal tájékoztatja az érintett tagállamot, és módosításokat javasol az adott program tekintetében. Ezt követően az érintett tagállam javított nemzeti programot nyújthat be.

(2) A tagállamok legkésőbb 2003. május 31-ig és ezt követően a program alkalmazásának minden egyes évét követő május 31-ig technikai jelentést nyújtanak be a tevékenységről, amelyben részletesen kifejtik az alapszintű és a bővített program elkészítésekor meghatározott célok megvalósításának szintjét.

(3) Minden tagállam kijelöli az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, a továbbiakban a "nemzeti kapcsolattartót".

(4) Legkésőbb 2001. május 31-ig minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot nemzeti kapcsolattartója adatairól.

(5) A nemzeti kapcsolattartó rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a nemzeti programok előrehaladásának állapotáról.

7. cikk

A közösségi programok megsértése

Ha a Bizottság úgy értékeli, hogy a közösségi programok moduljaiban meghatározott kötelezettségeket az egyik tagállam nem tartja be, és e modulokhoz kapott közösségi pénzügyi támogatást, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, amelynek közigazgatási vizsgálatot kell végeznie.

A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a fejleményekről, valamint a vizsgálat eredményeiről, és haladéktalanul elküldi a vizsgálatot követően felvett jegyzőkönyv egy példányát, feltüntetve benne a fontosabb alapelemeket.

A Bizottság dönthet úgy, hogy visszaköveteli a jogtalanul felvett összegeket, és kamatot számíthat fel a kérdéses időszakra.

8. cikk

Technikai módosítások és mentességek

(1) A Bizottság a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (a továbbiakban: "STECF") javaslatára engedélyezheti a melléklet G. szakasza 1. iii. pontjában említett felmérések módosításait.

(2) A Bizottság a STECF tanácsára és az 1543/2000/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban dönthet úgy, hogy felmentést ad a melléklet H. és I. szakaszában meghatározott kötelezettségek alól.

9. cikk

Törzsadatok és összesített adatok kezelése

(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az e rendelet szerint gyűjtött törzsadatok bizalmas kezelése érdekében.

(2) A törzsadatokat a szükséges ideig, de legalább öt évig meg kell őrizni, hogy minden erre vonatkozó feladatot el tudjanak végezni.

(3) Mindegyik tagállam biztosítja, hogy a közösségi programokhoz tartozó összesített adatokat olyan számítógépes adatbázisokban dolgozzák fel, amelyekhez a 10. és 11. cikknek megfelelően a Bizottság és a nemzeti kapcsolattartók elektronikus úton hozzá tudnak férni.

(4) A (3) bekezdésben említett összesített adatok nem tartalmazhatnak egyedi hajók, természetes vagy jogi személyek azonosítására alkalmas adatokat.

(5) A tagállamok biztosítják a saját számítógépes rendszereiken az adatfeldolgozás biztonságát, különösen, ha az adatkezelés hálózaton keresztüli adatátvitelt tesz szükségessé.

(6) A tagállamok minden szükséges technikai intézkedést megtesznek az adatok védelmére minden véletlen vagy tiltott törléssel, véletlen adatvesztéssel, rontással, terjesztéssel vagy jogosulatlan megtekintéssel, és az adatkezelés egyéb nem megfelelő formáival szemben.

10. cikk

A Bizottság hozzáférése az adatokhoz

(1) Ha a Bizottság az e rendelet alapján gyűjtött összesített adatokat kívánja felhasználni, pontosan meg kell határoznia a kérdéses adatot az érintett tagállam számára.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a kérdéses adat távoli megtekintését vagy másolását 20 munkanapot meg nem haladó időtartamon belül.

(3) Ha a tagállam nincs abban a helyzetben, hogy teljesítse a Bizottság hozzáférésre vonatkozó kérését, erről azonnal tájékoztatnia kell a Bizottságot az okok megnevezésével.

(4) Ha a Bizottság a tagállamok adataiból számítógépes fájlt hoz létre, ezt a fájlt nem őrizheti meg attól az időponttól számított 20 munkanapnál hosszabb ideig, amelyre az információt kérték, és ezért meg kell semmisíteni, kivéve ha az érintett tagállamok erre vonatkozóan kifejezett írásbeli beleegyezését nem adta.

11. cikk

A tagállamok hozzáférése az adatokhoz

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék a többi tagállam nemzeti kapcsolattartóinak hozzáférését az összesített adatokat tartalmazó számítógépes adatbázishoz.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal a rendelet hatálya alá tartozó adatokhoz való hozzáférés felfüggesztésének okait.

(3) Ha a nemzeti kapcsolattartó hozzá kíván férni egy másik tagállam által őrzött adatokhoz, akkor kérelmet kell küldenie az ezen adatokhoz történő hozzáférésért felelős nemzeti kapcsolattartóhoz. Ennek a nemzeti kapcsolattartónak a kérelemtől számított tíz munkanapon belül válaszolnia kell a kérelemre, amelyet csak indoklással utasíthat el.

(4) A tagállamok megállapodásokat köthetnek, vagy informatikai protokollokban egyezhetnek meg a számítógépes hozzáférésre vonatkozóan az adatbázisokhoz való hozzáférés elősegítése érdekében. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az adatbázisokhoz történő hozzáférés költségeit a kérelmező nemzeti kapcsolattartó viseli.

12. cikk

Titkosság

Az STECF tagjai és az általa szervezett ülések résztvevői ülésen kívüli felhasználás céljából nem készíthetnek másolatot sem az adatok egészéről, sem részeiről.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

I. FEJEZET

TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN

A. A közösségi programok tartalma

1.

Az 1543/2000/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett közösségi alapszintű program az alábbi modulokból áll:

a) a ráfordítások értékelési modulja: halászati kapacitás és halászati erőkifejtés;

b) az értékelési modul és a kifogott és kirakodott mennyiségek mintavételi modulja;

c) az ágazat gazdasági helyzetének értékelési modulja.

2.

Az 1543/2000/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett bővített közösségi program az 1. pontban említett modulokból, illetve a modulonként meghatározott kiegészítő információkból áll.

3.

Az alapszintű programban meghatározzák az egyes modulokra vonatkozó ellenőrizendő paramétereket, a felbontási szinteket, az elérendő pontossági szinteket. A bővített program tekintetében, amelyre pontossági szinteket nem határoztak meg, minden tagállam nemzeti programjában adja meg az általa megcélzott pontossági szinteket és a használandó becslési eljárásokhoz kapcsolódó költség-pontosság összefüggést.

B. Pontossági szintek és mintavételi gyakoriságok

1.

Ha nem lehet mennyiségi célokat meghatározni a mintavételi programokhoz sem a pontossági szintek, sem a mintaméret szempontjából, akkor statisztikai értelemben vett kísérleti felméréseket végeznek. Ezek a kísérleti felmérések értékelik a probléma fontosságát, valamint felvetik a későbbi, részletesebb felmérések szükségességének kérdését, illetve e részletes felmérések költséghatékonyságának kérdését is.

2.

Ha mennyiségi célokat lehet meghatározni, ezeket akár közvetlenül a minta méreteivel vagy a mintavételi gyakorisággal, vagy a pontossági szintek és az elérendő titkosság meghatározásával lehet részletezni.

3.

Amennyiben a statisztikai szempontból meghatározott népességben a mintaméretre vagy a mintavételi gyakoriságra történik utalás, a mintavételi stratégiáknak legalább olyan hatékonynak kell lenniük, mint az egyszerű szúrópróbaszerű mintavétel. Ezeket a mintavételi stratégiákat a megfelelő nemzeti programokban kell meghatározni.

4.

Amikor a pontosság és a megbízhatóság szintjére történik utalás, a következő megkülönböztetés alkalmazandó:

a) 1. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 25 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os megbízhatósági szint mellett;

b) 2. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 10 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os megbízhatósági szint mellett;

c) 3. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 5 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os megbízhatósági szint mellett.

5.

Tekintettel a tanácsi rendelet szerinti helyreállítási terv alá eső állományokra vonatkozó adatgyűjtésre, a kiterjesztett program mintavételi követelményei kötelezővé válnak a rendelet elfogadását követő év minimum programja alatt és a helyreállítási tervre érvényes időszak során. Ugyanez érvényes azokra a felmérésekre, ahol a fő célállomány helyreállítási program tárgya.

II. FEJEZET

A RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKELÉSI MODULJA: HALÁSZATI KAPACITÁSOK ÉS HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS

C. A halászati kapacitásokra vonatkozó adatok gyűjtése

1.

Az alapszintű program tekintetében adatokat kell gyűjteni, hogy felmérjék a későbbiekben meghatározott szegmensek tekintetében az odatartozó hajók számát és az a) pontban meghatározott paraméterek hajónkénti átlagértékét.

a) Paraméterek:

az összegyűjtött adatok tartalmaznak minden olyan halászhajót, amelyre a IV. többéves orientációs program (TOP) vonatkozik:

- űrtartalom (bruttó űrtartalom),

- a főmotor által ténylegesen kifejtett legnagyobb folyamatos motorerő, szükséges esetben a névleges érték csökkentése után, kW-ban kifejezve a 2930/86/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározottak szerint,

- a hajó kora a hajótest kora alapján kiszámítva.

b) Bontási szintek:

- az adatokat úgy gyűjtik, hogy lehetséges legyen a III. függelékben meghatározott szegmensek egyéni kezelése,

- évente frissítik az adatokat.

c) Pontossági szintek:

a 2090/98/EK rendeletből eredő adatokat teljes mértékben be kell gyűjteni. Az 1. a) pontban említett más típusú adatokra vonatkozóan olyan mintavételi programokat lehet készíteni, hogy lehetővé váljon a B. szakaszban meghatározottak szerint a 3. szintű pontosságú becslések elvégzése.

2.

Bővített program

a) A kiegészítő paraméterek a következők:

- a főmotor legnagyobb folyamatos motorteljesítménye a névleges érték csökkentése előtt,

- az összességében 12 méternél hosszabb hajókon a darukhoz és csörlőkhöz használt segédmotor(ok) legnagyobb összteljesítménye,

- az egyes halászati technikákhoz kapcsolódó szabvány-halászfelszerelés jellemzői, beleértve ezen felszerelések méreteit és biztosított értékét,

- a különböző halászati technikákhoz kapcsolódó halászfelszerelések hajónkénti átlagos száma.

b) Bontási szintek:

- a szegmenseket, melyeket figyelembe kell venni, a IV. függelék határozza meg,

- a halászati technikák típusait, amelyeket figyelembe kell venni, szintén a IV. függelék határozza meg.

D. Halászati erőkifejtésre vonatkozó adatgyűjtés

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőképpen kell gyűjteni:

a) Paraméterek:

i. üzemanyag-fogyasztás ( 6 );

ii. halászati erőkifejtések a technika típusa szerint: egy területhez és egy meghatározott időszakhoz tartozó, halászattal töltött napok súlyozott összegével mérik:

- az egyes napokat az egyes halászhajók névleges halászati teljesítményére vonatkozó mértékegységgel súlyozzák; ezek az egységek az V. függelékben találhatók,

- a tengeren töltött nap akkor számít halászattal töltött naptári napnak, ha azon a napon a halászhajó legalább egy halászati műveletet elvégzett, vagy rögzített halászfelszerelést a tengerben hagyott az adott napon,

- a napok ahhoz a területhez sorolhatók, ahol az adott napon az első halászati műveletet elvégezték. Mindazonáltal a rögzített felszerelések tekintetében, ha egy napon belül a hajóról semmiféle műveletet sem végeztek, miközben legalább egy (rögzített) felszerelés benn volt a tengerben, akkor ezt a napot ahhoz a területhez sorolják, ahol az adott halászati úton a halászfelszerelés legutolsó kivetése történt;

iii. a különleges halászati erőkifejtések: megkülönböztetett állományokkal kapcsolatosak. Technika szerinti erőkifejtésként határozzák meg, de csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amikor a VI. függelékben említett állományok hajón tartott kifogott mennyiségei meghaladják az e függelékben meghatározott küszöbértékeket,

- egyes halállományok esetében az V. függelékben meghatározottakon kívül további mérőegységeket lehet alkalmazni, ha megfelelnek az említett állományok értékelését végző regionális halászati szervezetek által elfogadott előírásoknak.

b) Bontási szintek:

i. ami az üzemanyag-fogyasztást illeti, térfogatban és költségben kifejezett adatokat kell gyűjteni oly módon, hogy lehetséges legyen az egyes szegmenseken belül a hajónkénti átlagos üzemanyag-fogyasztás évenként történő megbecslése a III. függelékben meghatározottak szerint ( 7 );

ii. a technika szerinti halászati erőkifejtés vonatkozásában az adatokat a VIII. függelékben meghatározottak alapján az egyes technikák szerint kell gyűjteni negyedévente, az I. függelékben meghatározott földrajzi bontás 3. szintje szerint.

Az összes erőkifejtés mellett a III. függelékben meghatározott szegmensek hozzájárulását külön-külön is meg kell egyedileg határozni (erőkifejtés technikánként és szegmensenként) ( 8 );

iii. az egyes halászati erőkifejtések szintjén az adatokat úgy kell gyűjteni, mint a technikánkénti erőkifejtések esetében: különválasztva a VIII. függelékben meghatározott halászati technikák típusait, negyedévente, és az I. függelékben meghatározott földrajzi bontás 3. szintje szerint.

c) Pontossági szintek:

a 2807/83/EGK bizottsági rendelet (a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésével kapcsolatos különös eljárásokról) ( 9 ) rendelkezéseinek megfelelő adatokat teljes mértékben be kell gyűjteni. Ha egyéb adatra van szükség, azokat olyan mintavételi eljárások szerint gyűjtik, amelyek lehetővé teszik a szegmensenként megbecsült átlagok tekintetében a 2. pontossági szint elérését az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó adatok esetében, a 2. pontossági szint elérését a technikánkénti halászati erőkifejtés esetében, és az 1. pontossági szint elérését az egyes halászati erőkifejtések esetében. Kísérleti felmérések készíthetők a rögzített halászfelszerelések halászati erőkifejtéséről.

2.

Bővített program

a) Kiegészítő paraméterek:

az 1. a) ii. és iii. pontban említett technikánkénti erőkifejtés és az egyedi erőkifejtések esetében:

- az V. függelékben meghatározott mérőegységektől eltérő egyéb mérőegységeket lehet alkalmazni, amennyiben azokat a nemzeti programokban teljességgel részletezik és indokolják,

- a VI. függelékben meghatározottaktól eltérő halállományokat és/vagy küszöbértékeket is figyelembe lehet venni az egyes erőkifejtések meghatározására,

- továbbá a rákcsapdától, rákvarsától és halastavi hálótól eltérő halászfelszerelés esetében a halászati erőkifejtéseket műveletek szerint lehet mérni. Ilyen esetekben az alapegység a halászati műveletekre, és nem a halászattal töltött napokra fog vonatkozni. Minden művelet hozzájárul a IX. függelékben meghatározott halászati erőkifejtéshez. Az ugyanebben a függelékben feltüntetett szabályokon kívül más szabályokat is lehet alkalmazni, ha azokat teljességgel részletezik és indokolják,

- a rákcsapdák, rákvarsák és halastavi hálók halászati erőkifejtésére vonatkozó adatokat a tengeren lévő felszerelések számaként lehet gyűjteni, megszorozva az idővel (az egyes felszerelések tengeren töltött napjainak száma évente).

b) Bontási szintek:

i. az üzemanyag-fogyasztási adatokat oly módon lehet gyűjteni, amely lehetővé teszi negyedévente a IV. függelékben meghatározott valamennyi szegmensen belül a hajónkénti átlagos üzemanyag-fogyasztás megbecslését;

ii. a halászati erőkifejtés technikánként és a különleges halászati erőkifejtések vonatkozásában:

- az erőkifejtésre vonatkozó adatokat a X. függelékben említett halászati technikák típusai szerint lehet egyénileg kezelni; részletesebb tipológia is használható, ha annak hasznosságát a nemzeti programban leírják és indokolják,

- a szegmensenkénti erőkifejtésre vonatkozó adatokat a IV. függelékben meghatározott szegmensekre vonatkozóan lehet gyűjteni,

- az erőkifejtésre vonatkozó adatok havonta az I. függelék 4. földrajzi bontási szintjével kapcsolatban gyűjthetők; a VII. függelékben említett állományokat illetően különleges erőkifejtésre vonatkozó adatok gyűjthetők az ugyanebben a függelékben meghatározott mélységtartományok különválasztásával.

III. FEJEZET

A KIFOGOTT ÉS KIRAKODOTT MENNYISÉGEK ÉRTÉKELÉSI MODULJA

E. A kifogott és kirakodott mennyiségekre vonatkozó adatgyűjtés

1. Az alapszintű program szintjén az adatokat a következő módon kell gyűjteni. a) Paraméterek: - az adatgyűjtés lehetővé teszi az alábbiak megbecslését: - - minden halállomány kereskedelmi céllal kirakodott mennyisége, és - a XII. függelékben említett állományok összes kifogott mennyisége, kirakodott és visszaengedett mennyisége, és - kedvtelési és versenycélú halászat tengerből kifogott mennyiségét a XI. függelékben említett állományokra vonatkozóan, - minden tagállamnak meg kell határoznia az általa alkalmazott átváltási arányokat. b) Bontási szintek: - minden tagállam számára megbecsülik az éves kereskedelmi céllal kirakodott, állományonkénti összmennyiséget, az I. függelék földrajzi bontásának 2. szintje szerinti kifogott mennyiségek földrajzi eredete szerinti megkülönböztetésével. Azonban ha több faj csoportosítása megfelelőbbnek tűnik, a tagállamok eltérést kérhetnek a Bizottságtól, amennyiben ez teljességgel indokolt, - a XII. függelékben említett halállományokra vonatkozóan a kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségek ugyanebben a függelékben feltüntetettek szerint kerülnek felbontásra, - a III. függelékben megadott valamennyi szegmens tömeg és érték szerinti kirakodott mennyiségét állományonként és negyedévenként egyénileg kell kezelni, a kifogott mennyiségek földrajzi eredete pedig az I. függelék szerint a 2. földrajzi bontási szinten ( 10 ) kezelendő, - figyelemmel fogják kísérni a XII. függelékben felsorolt állományok visszaengedett mennyiségeit, hogy meg tudják becsülni tömeg szerint az évente kifogott átlagmennyiségeket hároméves időszakonként, a III. függelékben meghatározott technika típusa szerint, kivéve azokat az állományokat, amelyekre a XII. függelék más bontási szabályt ír elő, - a B. szakaszban meghatározottak szerint kísérleti felmérést kell végezni a XI. függelékben említett szabadidőcélú és sporthalászatra vonatkozóan, ugyanebben a függelékben meghatározott bontási szint figyelembevételével. c) Pontossági szint: - a kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségek becslését a 2847/93/EGK tanácsi rendelet ( 11 ) értelmében gyűjtött részletes adatok alapján, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet ( 12 ) alapján kell elvégezni, és az e rendeletekben nem említett adatok esetében mintavétellel és statisztikai eljárásokkal kell a becslést elvégezni oly módon, hogy a becsült értékek elérjék a 3. pontossági szintet a teljes kifogható mennyiség és a kvótaszabályok hatálya alá tartozó állományok esetében, illetve a 2. szintet a XII. függelékben felsorolt teljes kifogható mennyiség és a kvótaszabályok hatálya alá nem tartozó állományok esetében, illetve az 1. szintet egyéb esetekben, - a XII. függelékben említett állományok visszaengedett mennyiségének éves becsült értékeire vonatkozó adatoknak 1. pontossági szintűnek kell lenniük. Amennyiben a tagállamok nem, vagy csak túlságosan nagy költségek árán tudják elérni ezt a pontossági szintet, eltérést kérhetnek a Bizottságtól a pontossági szint és a mintavételi gyakoriság csökkentésére, vagy kísérleti felmérés elvégzésére, feltéve ha ezt a kérést teljes mértékben dokumentálják, - kísérleti felméréseket kell végezni az olyan egyéb állományok visszaengedett mennyiségeivel kapcsolatban, amelyekre a XII. függelék nem állapít meg éves becslést. E tanulmányok következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak, - kísérleti felméréseket végeznek a XI. függelékben említett szabadidőcélú és sporthalászattal kifogott mennyiségekkel kapcsolatban. E felmérések következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak.

d)

A 2847/93/EGK rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket e rendelet 9. cikke szerinti valamennyi vonatkozó adat nyilvántartásba vételének biztosítására.

Emellett a tagállamok, amennyiben szükséges, együttműködnek más tagállamokkal, hogy átfogó adatokat gyűjthessenek a lobogójuk alatt hajózó hajók kirakodott mennyiségeiről.

2.

Bővített program

a) Kiegészítő paraméterek:

- a XIII. függelékben említett állományok kirakodott mennyiségei,

- a szabadidőcélú és sporthalászattal kifogott mennyiségek a XI. függelékben említett állományok kivételével,

- a torkolatvidéken, tavakban és folyókban kifogott lazacmennyiségek a Balti- és az Északi-tenger földrajzi területén.

b) Bontási szint:

- a XII. függelékben említett állományok kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat az e függelékben a bővített programra vonatkozóan meghatározott rendelkezésekkel összhangban lehet bontani. Mélység vagy egyéb kritérium szerint lehet kiegészítő földrajzi osztályozást végezni, ha ez az osztályozás összhangban van a D. szakasz 2. b) ii. pontjának harmadik francia bekezdésével, és a megfelelő nemzeti program megindokolja a hasznosságát,

- a XIII. függelékben említett állományokra vonatkozó adatokat negyedévente lehet gyűjteni a III. függelékben meghatározott technikák típusainak megfelelően elkülönítve a kifogott mennyiségeket, illetve az I. függeléknek megfelelően a 3. földrajzi szintű területek szerint. A VII. függelékben említett állományokkal kapcsolatos adatokat tovább lehet osztani az e függelékben meghatározott mélységtartományok szerint,

- a kifogott mennyiségre vonatkozó adatokat a IV. vagy a X. függelékben meghatározottak szerint szegmensenként lehet gyűjteni,

- a visszaengedett mennyiségekre vonatkozó adatok a bővített program szerint gyűjthetők: -

- negyedévente a technika típusa szerint a III. függeléknek megfelelően és az I. függelék 3. földrajzi szintjének megfelelően, olyan állományok esetében, amelyek esetében a XII. függelék az alapszintű program keretein belül a visszaengedett mennyiségek éves becslését említi,

- évente, a III. függeléknek megfelelően a halászati technikák típusainak lehetséges szétválasztásával, földrajzi bontás nélkül, olyan állományoknál, amelyekre a XII. függelék az alapszintű program keretein belül követeli meg a visszaengedett állományok éves becslését,

- évente, egyéb bontás nélkül, a XIII. függelékben említett állományokra vonatkozóan.

F. Erőkifejtési egységre és/vagy egyes kereskedelmi flották tényleges erőkifejtésére jutó kifogott mennyiségekre vonatkozó adatgyűjtés

A következő sorozatok szükségesek:

1. Az alapszintű program szintjén az adatoknak csak a kifogott mennyiségekre és az erőkifejtésre vonatkozó adatsorokat kell tartalmaznia:

- az 1995. óta bármikor, állományok akár elemző és/vagy szaporodási modelljeinek értékelésre használt flották,

- állományértékelésen nem átesett állományok, és ahol bármikor 1995 óta csak a CPUE adatok útján lehet trendeket becsülni az állományok mennyiségére vonatkozóan,

- halászat, amelyre Regionális halászati szervezeti (a továbbiakban: "RFO" kötelezettségek érvényesek).

Az állomány-meghatározásoknak meg kell felelniük az RFO-k által meghatározottaknak, és a mintavételi stratégiáknak legalább a megfelelő osztályokat tartalmazniuk kell.

A tagállamoknak részletesen le kell írniuk azt a módszert, amellyel az egyes állományok mennyiségi mutatóit kiszámították.

2. A bővített program szintjén, adatsorok a kifogott mennyiségekre és az erőkifejtésre:

- flották, amelyeket még nem használtak állományértékelésre, de ahol várhatóan a jövőben állományértékelést végeznek, pl. a Földközi-tenger területén és a mélytengeri készleteknél,

- flották, ahol az adatgyűjtést az utóbbi években kezdték, és ameddig ezeket az adatsorokat állományértékelésre használták (az ilyen adatsorokat csak akkor lehet átalakítani alapszintű programmá, ha ezeket az állományértékelési eljárásban használják),

- flották, amelyek számára CPUE adatsorokat gyűjtöttek, de az adatokat jelenleg csak biológiai célokra használják (hossz és életkor összetétel, ivarérettségi adatok).

Az állomány-meghatározásoknak követniük kell az RFO-k általi meghatározásokat, és a mintavételi stratégiáknak minimumként tartalmazniuk kell a vonatkozó rétegeket.

A tagállamoknak részletesen le kell írniuk azt a módszert, amellyel az egyes állományok mennyiségi mutatóit kiszámították.

G. Az állományok tudományos értékelő felméréseinek támogathatósága

1.

Az alapszintű program szintje:

i. a XIV. függelék 1. prioritásában említett minden felmérés idetartozik;

ii. a tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti programjaikon belül az előző felmérési tervekkel való folyamatosságot;

iii. az i. és ii. pont ellenére a tagállamok javaslatot tehetnek a felmérési erőkifejtési vagy a mintavételi terv módosítására, ha ez nem rontja az eredmények minőségét.

2.

A bővített program szintjén támogatható minden olyan felmérés, amelyet a XIV. függelék 2. prioritásában tüntettek fel.

H. A kifogott mennyiségek biológiai mintavétele: életkor és hossz szerinti összetétel

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőkeppen kell gyűjteni:

a) Paraméterek

biológiai mintavételt kell végrehajtani a XV. függelékben kötelezőként meghatározott összes állomány kirakodott mennyiségének hossz, és ahol célszerű, korösszetételének kiértékelése céljából.

b) Bontási és pontossági szintek:

i) a helyreállítási tervekben résztvevő állományok számára a tagállamoknak mintavételi stratégiát kell alkalmazniuk, elérve a 2. pontossági szintet a kirakodott mennyiségek hossz, és ahol célszerű, a korösszetételre vonatkozóan;

ii) az egyéb állományok számára a tagállamoknak mintavételi stratégiát kell alkalmazniuk, elérve az 1. pontossági szintet a kirakodott mennyiségek hossz, és ahol célszerű, a korösszetételre vonatkozóan.

Ha azonban ez a megközelítés nem valósítható meg, a tagállamok eltérő módszert is alkalmazhatnak, amely számára a szükséges bontási szinteket a XV. függelék határozza meg.

c) A mintavételi program végrehajtása:

az a tagállam, amelynek területén a kirakodás történik, felelős az e cikkben meghatározott előírásoknak megfelelő mintavételi programok bevezetéséért. Amennyiben szükséges, a tagállamok harmadik országok hatóságaival is együttműködnek a biológiai mintavétel bevezetésére olyan kirakodott mennyiségek esetében, amelyeket e harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók fogtak ki.

A 2847/93/EGK rendeletnek megfelelően minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket az összes olyan adat gyűjtésének biztosítására, amely lobogója alatt hajózó hajók tevékenységeire vonatkozik, a kirakodás helyétől függetlenül.

d) A mintavételi szabályok alóli kivételek:

- hossz: -

1. a tagállam nemzeti programja az alábbi feltételek mellett elhagyhatja az olyan állományok kirakodott mennyisége hossz szerinti megoszlásának megbecslését, amelyek a teljes kifogható mennyiség és a kvóták hatálya alá tartoznak:

i. a vonatkozó kvóták a teljes kifogható mennyiség közösségre eső részének kevesebb, mint 5 %-át képviselik, vagy mennyiségük az előző három év során átlagosan 100 tonnánál kevesebb;

ii. az 5 %-nál kisebb részesedéssel rendelkező tagállamok összes kvótáinak összege kisebb, mint a Közösség teljes kifogható mennyiségekből való részesedésének 15 %-a.

Ha az i. pontban megállapított feltétel igen, de a ii. pontban megállapított feltétel nem teljesül, az érintett tagállamok összehangolt programot készíthetnek, hogy a teljes kirakodott mennyiség tekintetében a XV. függelékben leírt, vagy egy más, de ugyanolyan pontosságú mintavételi programot végrehajthassanak.

Amennyiben szükséges, a nemzeti programokat minden év január 31-ig ki lehet igazítani, hogy figyelembe tudják venni a tagállamok közötti kvótacseréket;

2. olyan állományokra vonatkozóan, amelyekre nem határozták meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, illetve a Földközi-tenger térségén kívül, ugyanazok a szabályok vonatkoznak az előző három év átlagosan kirakodott mennyiségei tekintetében és az adott állomány összes közösségi kirakodott mennyiségére vonatkozóan;

3. a Földközi-tengeri térség állományai esetében, amennyiben egy adott mediterrán tagállamban kirakodott mennyiségek súlyaránya egy adott fajra vonatkozóan nem éri el az adott faj összes, a Földközi-tengeri területen az EU által kirakodott mennyiségének 10 %-át, vagy kevesebb, mint 200 tonna, mentesül. Ez nem vonatkozik a közönséges tonhalra.

- életkor: -

1. egy tagállam nemzeti programja elhagyhatja az olyan állományok kirakodott mennyisége életkor szerinti megoszlásának megbecslését, amelyekre teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat határoztak meg, az alábbi feltételek mellett:

i. a vonatkozó kvóták a teljes kifogható mennyiségek közösségi részesedése legfeljebb 10 %-ának felelnek meg, vagy mennyiségük az előző három év alatt átlagosan 200 tonnánál kevesebb;

ii. a 10 %-nál kevesebb elosztott mennyiséggel rendelkező tagállamok összes kvótáinak összege kisebb, mint a közösség teljes kifogható mennyiségeiből való részesedésének 25 %-a.

Ha az i. pontban megállapított feltétel teljesül, de az ii. pontban megállapított feltétel nem teljesül, az érintett tagállamok összehangolt programot készíthetnek, hogy a teljes kirakodott mennyiségükre vonatkozó, XV. függelékben leírt, vagy más, de ugyanolyan pontosságú mintavételi programot hajthassanak végre.

Amennyiben szükséges, a nemzeti programokat minden év január 31-ig ki lehet igazítani, hogy figyelembe tudják venni a tagállamok közötti kvótacserét;

2. olyan állományokra vonatkozóan, amelyekre nem határoztak meg teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, illetve kívül esnek a Földközi-tenger térségén, ugyanazok a szabályok vonatkoznak az előző három év átlagos kirakodott mennyiségei alapján és az egy állományból a közösségi teljes kirakodott mennyiségekre vonatkozóan;

3. a Földközi-tengeri térség állományai esetében, amennyiben egy adott mediterrán tagállamban kirakodott mennyiségek súlyaránya egy adott fajra vonatkozóan nem éri el az adott faj összes, a Földközi-tengeri területen az EU által kirakodott mennyiségének 10 %-át, vagy kevesebb, mint 200 tonna, mentesül. Ez nem vonatkozik a közönséges tonhalra.

4. amikor csak lehetséges, kormegállapítást kell végezni a kereskedelmi céllal kifogott mennyiségekre. Ha ez nem történik meg, a tagállamoknak a saját nemzeti programjaikban kell ezt meghatározni.

- Egyebek: -

ha a tagállamok közötti együttműködés biztosítja, hogy az a) pontban meghatározott paraméterek átfogó becslése eléri a szükséges pontossági szintet, nem kell minden tagállamnak külön-külön biztosítani, hogy saját adatai elegendőek e pontossági szint eléréséhez.

e) Visszaengedett mennyiségek:

A visszaengedett mennyiségekre vonatkozóan hossz szerinti összetétel becslést kell végezni a halászati technikák típusai szerint, ha:

- a visszaengedett mennyiségek adatait használják az állományértékelő munkacsoportokban,

- a visszaengedett mennyiségek a tömeg szerinti teljes kifogott mennyiség 10 %-ánál többet tesznek ki, vagy szám szerint a kifogott mennyiségek 20 %-ánál többet olyan állományok esetében, amelyekről a XII. függelékben meghatározott szabályok szerint éves visszaengedett mennyiségekre vonatkozó adatokat kell gyűjteni.

A mintavételi gyakoriságok a kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségekre vonatkozóan a XV. függelékben meghatározottaknak megfelelőek.

Amennyiben a visszaengedések olyan hossztartományok esetében történnek, amelyek nem fordulnak elő a kirakodott mennyiségekben, kormeghatározást kell végezni a XV. függelékben megállapított szabályoknak megfelelően.

Ha a tagállamok azonban nem, vagy csak túlságosan nagy költségek árán tudják elérni ezt a pontossági szintet, eltérést kérhetnek a Bizottságtól, amennyiben ezt a kérést teljességgel dokumentálják.

f) Szabadidőcélú és sporthalászat

A XI. függelékben meghatározott állományokra vonatkozóan a tagállamoknak a függelékben meghatározott bontási szintnek megfelelő kísérleti felméréseket kell bevezetni. E felmérések lehetővé teszik a jövőben megkövetelt pontossági szintek kialakítását. A felmérések következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak.

2.

Bővített program:

a) kiegészítő paraméterek:

Biológiai mintavételt kell végrehajtani a kirakodott mennyiségek hossz szerinti, és ahol célszerű, kor szerinti összetételének értékelése céljából, minden, a XV. függelékben választhatóként meghatározott állomány esetében.

b) Bontási és pontossági szintek:

A tagállamoknak mintavételi stratégiát kell alkalmazniuk, elérve az 1. pontossági szintet a kirakodott mennyiségek hossz, és ahol célszerű, a korösszetételre vonatkozóan.

Ha azonban ez a megközelítés nem érhető el, a tagállamok eltérő módszert is alkalmazhatnak, amely számára a szükséges bontási szinteket a XV. függelék határozza meg.

c) Visszaengedett mennyiségek

mintavételi program a XV. függelékben meghatározott opcionális állományok visszaengedett mennyiségeire vonatkozó évenkénti hossz szerinti összetétel becslés céljából.

I. Egyéb biológiai mintavételek

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőképpen gyűjtik:

a) Paraméterek:

i. A XVI. függelékben említett minden állomány esetében, beleértve azokat is, amelyekre nem kell éves becslést végezni a kifogott mennyiségekre vonatkozó kormegoszlásról, meg kell adni a hossz és tömeg szerinti növekedési görbéket, az életkor/hossz és az ivarérés közötti összefüggéseket, valamint az életkor/hossz és a termékenység közötti összefüggést.

ii. A kirakodott mennyiségek biológiai mintavételi programjait végre kell hajtani annak megbecslésére, hogy mekkora a különböző állományok részesedése ezekre a kirakodott mennyiségekre vonatkozóan: hering külön-külön Skagerrakban, Kattegatban és az Északi-tenger keleti részén, vadon élő és tenyésztett lazac a Balti-tengerben, a különböző rájafajok a IV. és a VIId. területeken.

iii. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk mintavételi programjukat a nemek arányának megállapításához a kereskedelmi céllal kifogott mennyiségekre. Olyan esetekben azonban, amikor ezt a feladatot nem lehet elvégezni, fel lehet használni a tudományos felmérések során vett mintákat is.

b) Bontási szint

Az a) i. pontban említett paraméterekre vonatkozóan:

- a meghatározásokat állományonként adják meg a XVI. függelékben meghatározott időszakok szerint. A biológiai paraméterek becsléséhez használt meglévő adatok érvényességét 3-6 évente kell ellenőrizni a XVI. függelékben meghatározottak szerint. A tagállamoknak szükség szerint frissíteniük kell ezeket a paramétereket,

- a norvég homár (Nephrops), fekete óriás laposhal, norvég garnéla (Pandalus borealis), sima lepényhal, nyelvhal és szürke tőkehal esetében a növekedési és a fejlettségi görbéket külön kell meghatározni a nőstény és a hím egyedek esetében.

Az a) ii. pontban említett paraméterekre vonatkozóan:

az adatokat negyedévente kell megadni, a IV. függelékben meghatározott halászati technika tipológiáját követve.

c) Pontossági szintek

i. A növekedési görbékre vonatkozóan:

- olyan állományok esetében, amelyeknél az egyes halak életkora megállapítható, 3. pontossági szinttel kell megbecsülni az egyes életkorokhoz tartozó átlagos tömeget és hosszt, olyan életkorig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok esetében az adott állományokra vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 95 %-át elérjék,

- olyan állományok esetében, amelyeknél a kormeghatározás nem lehetséges, de a növekedési görbét meg lehet becsülni, az egyes életkorokra vonatkozóan a 2. pontossági szinttel kell megbecsülni az átlagos tömeget és hosszt, olyan életkorig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok esetében az adott állományra vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 90 %-át elérjék.

ii. Az ivarérettségre, termékenységre és a nemek arányára vonatkozóan választani lehet a korra vagy a hosszra való utalás közül, amennyiben azok a tagállamok, amelyeknek el kell végezni a vonatkozó biológiai mintavételezést, megállapodtak a következőkben:

- az ivarérettségre és a termékenységre vonatkozóan a 3. pontossági szintet kell elérni a kor- és/vagy hossztartományon belül, amelynek határértékei a kifejlett halak 20 %-ának és 90 %-ának felelnek meg,

- a nemek arányára vonatkozóan a 3. pontossági szintet kell elérni, olyan életkorig vagy hosszig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok vagy hosszak esetében erre vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 95 %-át elérjék.

iii. Az a) ii. pontban említett kifogott mennyiségek állomány- és fajösszetételét 1. pontossági szinttel kell megbecsülni.

d) Mentességek

1. A tagállam nemzeti programja elhagyhatja a biológiai paraméterek megbecslését olyan állományokra vonatkozóan, amelyekre teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat határoztak meg, az alábbi feltételek mellett:

i. a vonatkozó kvóta a teljes kifogható mennyiség közösségi részesedése legfeljebb 10 %-ának megfelelő, vagy az előző három év alatt átlagosan 200 tonnánál kevesebb;

ii. az 5 %-nál kevesebb elosztott mennyiséggel rendelkező tagállamok összes kvótáinak összege kisebb, mint a Közösség teljes kifogható mennyiségből való részesedésének 20 %-a.

Amennyiben szükséges, a nemzeti programokat minden év február 1-jéig ki lehet igazítani, hogy figyelembe tudják venni a tagállamok közötti kvótacseréket.

2. Olyan állományok esetében, amelyekre nem határozták meg a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, ugyanazok a szabályok vonatkoznak az előző három év átlagos kirakodott mennyiségei tekintetében és az adott állomány összes közösségi kirakodott mennyiségére vonatkozóan.

Ha tagállamok közötti együttműködés biztosítja, hogy az a) i. pontban meghatározott paraméterek átfogó becslése eléri a szükséges pontossági szintet, nem kell minden tagállamnak külön-külön biztosítani, hogy a saját adatai elegendőek e pontossági szint eléréséhez.

2.

A bővített program szintje

Kiegészítő paraméterek:

- a XVI. függelékben említett állományok esetében támogatható az éves adatfrissítés és a nemek szerinti különbségtétel,

- a XVI. függelékben nem, de a XV. függelékben említett állományok, illetve azon állományok esetében, amelyekről hosszúsági adatokat gyűjtenek, háromévente támogathatóak a növekedési, fejlettségi és a nemek arányára vonatkozó adatok,

- támogathatóak a növekedési és fejlettségi görbék a XIII. függelékben említett fajokra vonatkozóan, azonban az adatok frissítését három évnél nem gyakrabban végzik,

- a XII. vagy XIII. függelékben említett fajcsoportok vonatkozásában háromévente támogathatóak a fogásokra vonatkozó mintavételi programok, amelyek segítségével meghatározható a fajösszetétel.

IV. FEJEZET

AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETÉRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI MODUL

J. Gazdasági adatok gyűjtése hajócsoportonként

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőkeppen gyűjtik:

a) Paraméterek:

- adatokat kell gyűjteni minden, a XVII. függelékben említett paraméterre vonatkozóan a III. függelékben meghatározott felosztásnak megfelelően,

- meg kell mérni a befektetést a teljes eszközérték - beleértve a bérelt berendezések tőkeértékét - becslése érdekében. A biztosított értékeket kell alapul venni. Ha a biztosított érték megállapítása túl nehéznek bizonyul, annak hiányában a hajó újrabeszerzési értékét is fel lehet használni. Ilyen esetben e helyettesítés szükségességét fel kell tüntetni a nemzeti programban,

- a termelési költségeken belül a munkaerőköltségekbe tartozik minden, munkáltatók által fizetett kiadás, beleértve a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást, a nyugdíjat és az egyéb kapcsolódó adókat.

b) Bontási szintek:

- az egyes hajócsoportokra vonatkozóan minden paramétert a III. függelékben meghatározott módon becsülnek meg,

- az 1543/2000/EK rendelet IV. mellékletének előírásaival összhangban az árakra vonatkozó adatokat évente gyűjtik, különbséget téve a Földközi-tengeren halászó flották között attól függően, hogy a kifogott mennyiségek az I. függelék 3. szintjében meghatározott mely különböző földrajzi területekről származnak.

c) Pontossági szintek:

minden paraméter és minden szegmens esetében az 1. pontossági szintet kell elérni.

2.

A bővített program szintje

a) Kiegészítő paraméterek:

a bővített program tartalmazza a XVIII. függelékben meghatározott valamennyi adatot.

b) Bontási szintek:

az 1. a) pont első francia bekezdésében említett hajócsoportok felosztása a IV. függelékben meghatározott szintig végezhető el az I. függelék 2. szintjén a regionális megkülönböztetés vonatkozásában.

K. A feldolgozóiparra vonatkozó adatgyűjtés

1.

Az alapszintű program szintjén

A tagállamok kísérleti felméréseket végeznek a XIX. függelékben felsorolt paraméterek ágazatonkénti éves értékének becslése céljából; ezekben a kísérleti felmérésekben összehasonlítják a különböző adatgyűjtési stratégiák, köztük a mintavételi programok, költséghatékonysági összefüggéseit. E felmérések következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig továbbítják a Bizottságnak.

2.

A bővített program szintje

a) Kiegészítő paraméterek

Az adatgyűjtő és -kezelő tevékenységek lehetővé teszik:

i. az ágazat és/vagy a tengerparti régiókban levő vállalatok érzékenységének átfogó értékelését (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája, NUTS 3) olyan állományok kifogott mennyiségeinek tekintetében, amelyek a teljes kifogható mennyiségek és kvóták hatálya alá tartoznak, és/vagy amelyeket a halászati erőforrások megőrzésével kapcsolatos egyéb intézkedések befolyásolnak, vagy a közösségi vizeken kívüli vizekről származó kifogott mennyiségek tekintetében;

ii. a közös halászati politika keretében végrehajtott olyan intézkedések feldolgozóiparra gyakorolt hatásának - beleértve a társadalmi és a gazdasági hatást is - becslését, mint a Tanács által előirányzott 3759/92/EGK tanácsi rendelet ( 13 ), a 2792/1999/EK tanácsi rendelet ( 14 ) és az legtávolabbi régiók halászati és akvakultúra ágazatára hozott sajátos intézkedések (POSEI: a távoli régiókra és a szigetekre vonatkozó lehetőségek programja).

b) Bontási szintek

Az ágazat társaságainak elemzése a NUTS 3. szintjén figyelembe veheti ezeknek a társaságoknak a különböző - tengerparti vagy nem tengerparti - régiókban történő létrehozását.

A függelékek jegyzéke

I. függelék:Földrajzi rétegzés regionális halászati szervezetek szerint
II. függelék:A Nephrops norvegicus-ra vonatkozó működési egységek (ME) és statisztikai rovatok
III. függelék (C. szakasz):A hajók kapacitás szerinti alapfelosztása (alapszintű program)
IV. függelék (C. szakasz):A hajók kapacitás szerinti részletes bontása (bővített program)
V. függelék (D. szakasz):Halászati teljesítmény egységei halászati technikák szerint
VI. függelék (D. szakasz):Halállományok, amelyek esetében meg kell határozni a különleges erőkifejtés mértékét (alapszintű program)
VII. függelék (D. szakasz):Célfajok és -mélységek (bővített program)
VIII. függelék (D. szakasz):Tipológia az erőkifejtéssel kapcsolatos információkhoz (alapszintű program)
IX. függelék (D. szakasz):A halászati erőkifejtés meghatározása a halászati műveletek vonatkozásában (bővített program)
X. függelék (D. szakasz):A halászati technikák részletes tipológiája (bővített program)
XI. függelék (E. szakasz):A kedvtelési célú halászati állományok jegyzéke (alapszintű program)
XII. függelék (E. szakasz):A kirakodott állományok jegyzéke és a visszaengedett halállomány nyomon követése (alapszintű program)
XIII. függelék:A választható fajok jegyzéke a bővített programhoz
XIV. függelék (G. szakasz):A felmérések jegyzéke (alapszintű program, bővített program)
XV. függelék (H. szakasz):Életkor és hossz szerinti mintavételi rendszer (alapszintű program, bővített program)
XVI. függelék (I. szakasz):Egyéb biológiai mintavételek
XVII. függelék (J. szakasz):Flottaszegmensenkénti gazdasági információk a III. függelékben foglaltak szerint (alapszintű program)
XVIII. függelék (J. szakasz):A flottaszegmensenkénti alapvető gazdasági értékelés adatszükséglete (bővített program)
XIX. függelék (K. szakasz):Elsődleges és másodlagos iparra (ágazat) vonatkozó gazdasági információk (alapszintű program)

I. függelék

Földrajzi rétegzés regionális halászati szervezetek szerint

ICESNAFOICCATGFCMCCAMLRIOTCEgyéb
1. szintTerületTerületFAO területTerület
pl. 37
Földközi-tenger- és Fekete-tenger
Terület
pl. 48
FAO területFAO terület
2. szintAlterület
pl. IV.
Északi-tenger
Alterület
pl. 21.2
Labrador
FAO AlterületAlterület
pl. 37.1
Western
Alterület
pl. 48.1
Antarktisz
FAO AlterületFAO Alterület
3. szintKörzet
pl. IV c
Körzet
pl. 21.2 H
Körzet
5° × 5°
Körzet
pl. 37.1.2
Oroszlán-öböl
Körzet
5° × 5°
Körzet
5° × 5°
Körzet
5° × 5°
4. szintRovat
30′ × 1°
KörzetKörzet
1° × 1°
alkörzetKörzet
1° × 1°
Körzet
1° × 1°
Körzet
1° × 1°

II. függelék

A Nephrops norvegicus-ra vonatkozó működési egységek (ME) és statisztikai rovatok

EM sz.ElnevezésICES övezetStatisztikai rovat
3SkagerrakIIIa47G0-G1; 46F9-G1; 45F8-G1; 44F7-G0; 43F8-F9
4KattegatIIIa44G1-G2; 42-43G0-G2; 41G1-G2
5Botney Gut – Silver PitIVb, c36-37 F1-F4; 35F2-F3
6Farn DeepsIVb38-40 E8-E9; 37E9
7Fladen GroundIVa44-49 E9-F1; 45-46E8
8Firth of ForthIVb40-41E7; 41E6
9Moray FirthIVa44-45 E6-E7; 44E8
10NoupIVa47E6
11North MinchVIa44-46 E3-E4
12South MinchVIa41-43 E2-E4
13ClydeVIa39-40 E4-E5
14Ír-tenger keleti részeVIIa35-38E6; 38E5
15Ír-tenger nyugati részeVIIa36E3; 35-37 E4-E5; 38E4
16Porcupine BankVIIc, k31-36 D5-D6; 32-35 D7-D8
17Aran GroundsVIIb34-35 D9-E0
18Írország, ÉNY partVIIb37D9-E1; 36D9
19Írország, DNY és DK partVIIg, j31-33 D9-E0; 31E1; 32E1-E2; 33E2-E3
20ÉNY Labadie, Baltimore és GalleyVIIg, j28-30 E1; 28-31 E2; 30-32 E3; 31 E4
21Jones és CockburnVIIg, h, j
22SmallsVIIg
23Vizcayai-öböl északi részeVIIIa22-24 E6-E7; 23-24E5
24Vizcayai-öböl déli részeVIIIb20-21 E7-E8; 19E8
25Észak-GalíciaVIIIc15E0-E1; 16E1
26Nyugat-GalíciaIXa13-14 E0-E1
27Észak-Portugália (Cape Espicheltől)IXa6-12E0; 9-12E1
28Délnyugat-Portugália (Alentejo)IXa3-5 E0-E1
29Dél-PortugáliaIXa2E0-E2
30Cadizi-öbölIXa2-3 E2-E3
31Cantabriai-tengerVIIIc16E4-E7
32Norvég-árokIVa44-52 F2-F6; 43F5-F7
33Off Horn ReefIVb39-41E4; 39-41E5

III. függelék (C szakasz)

A hajók kapacitás szerinti alapfelosztása (MP)

Hajóhossz< 12 m12 ≤ 24 m24 ≤ 40 m≥ 40 m
Halászati technika típusa
Mozgó felszerelésMerevítőrudas zsákháló
Fenéken vontatott zsákháló és kerítőháló
Lebegő zsákháló és kerítőhálók
Kotróhálók
Többfunkciós
Egyebek (meghatározandó)
Rögzített felszerelésHorgokat alkalmazó felszerelések(1)
Eresztő- és rögzített hálók
Rákcsapdák és rákvarsák
Többfunkciós
Egyebek (meghatározandó)
Többfunkciós felszerelésA mozgó és rögzített felszerelések kombinációja
Hajók engedély nélkül
(1) Ezt a szegmenst összesítik valamennyi rögzített felszerelés vonatkozásában.
1. megjegyzés: Ha a felszerelési kategóriába 10 hajónál kevesebb tartozik, a cellát össze lehet vonni a nemzeti programban meghatározott szomszédos hosszkategóriával.
2. megjegyzés: Ha a hajó idejének több mint 50 %-át sajátos halászati technika a alkalmazásával tölti, akkor azt fel kell tüntetni a megfelelő szegmensben.
3. megjegyzés: A hosszt teljes hosszként (LOA) határozzák meg.

IV. függelék (C szakasz)

A hajók kapacitás szerinti részletes bontása (EP)

Hajóhossz< 10 m10 ≤ 12 m12 ≤ 18 m18 ≤ 24 m24 ≤ 40 m≥ 40 m
Halászati technika típusa
MozgófelszerelésMerevítőrudas zsákhálóÉszaki-tenger ≤ 221 kW
Északi-tenger > 221 kW
Az Északi-tengeren kívül
Fenéken vontatott zsákháló és kerítőhálóFenékháló
Dán és skót kerítőhálók
Többfunkciós
Lebegő zsákháló és kerítőhálókLebegő zsákháló
Lebegő kerítőháló és erszényes kerítőháló
Többfunkciós
Kotróhálók
Többfunkciós mozgó felszerelések
Egyebek (meghatározandó)
Rögzített felszerelésHorgokat alkalmazó felszerelésekHorogsorok
Egyéb horgokat alkalmazó felszerelések
Eresztő- és rögzített hálók
Rákcsapdák és rákvarsák
Többfunkciós rögzített felszerelések
Egyebek (meghatározandó)
Többfunkciós felszerelésekA mozgó és rögzített felszerelések kombinációja
Hajók engedély nélkül

V. függelék (D szakasz)

Halászati teljesítmény egységei halászati technikák szerint

Halászati technikákHalászati teljesítményegységek
Mozgó felszerelésekkW és GT
Rögzített felszerelésekkW és GT
Többfunkciós hajókkW és GT

VI. függelék (D szakasz)

Különleges erőkifejtéssel kapcsolatos halállományok

Fajok és területek1. küszöbérték ()2. küszöbérték ()
Lazac (Balti-tenger)30 %5 %
Tőkehal (minden terület, kivéve Földközi-tenger)30 %5 %
Foltos tőkehal (minden terület)30 %5 %
Fekete tőkehal (minden terület)30 %5 %
Vékonybajszú tőkehal (minden terület)30 %5 %
Sima lepényhal (minden terület)30 %5 %
Nyelvhal (minden terület, kivéve a Földközi-tengert)10 %5 %
Nyelvhal (Földközi-tenger)30 %5 %
Norvég homár (minden terület)30 %5 %
Szürke tőkehal (minden terület)30 %5 %
Szardella (minden terület)30 %5 %
Szardínia (minden terület)50 %5 %
Makréla (minden terület)50 %10 %
Fattyúmakréla (minden terület)50 %10 %
Kardhal (minden terület)30 %5 %
Közönséges tonhal (minden terület)30 %5 %
Nagyszemű tonhal (minden terület)30 %5 %
Germon (minden terület)30 %5 %
Sárgauszonyú tonhal (minden terület)30 %5 %
Hering (minden terület)50 %10 %
Spratt (minden terület)50 %10 %
Homoki angolnafélék (minden terület)70 %
Norvég tőkehal (minden terület)70 %
Európai angolna (minden terület)30 %
(1) A halászati nap meghatározott fajra korlátozódik, ha az egész napi fogásban e faj százalékos aránya az 1. küszöbértéknél magasabb.
(2) A halászati nap jelentős hatással van egy fajra, ha az adott faj százalékos aránya a 2. küszöbértéknél magasabb.

VII. függelék (D. szakasz)

Célfajok és -mélységek (EP)

FajTerületKüszöbérték
TőkehalNAFO30 %
Gránátos halakminden terület30 %
Fekete óriás laposhalminden terület30 %
Vörös álsügérminden terület30 %
Pandalus spp.minden terület30 %
Pagelus bogaraveoICES30 %
Aphanopus carboICES30 %
Argentina silusICES30 %
Beryx spp.ICES30 %
Coryphaenoides rupestrisICES30 %
Hoplostethus atlanticusICES30 %
Molva dypterygiaICES30 %
Molva molvaICES30 %
Mélységtartományok: 0-200 m, 201-500 m, 501–1 000 m, > 1 000 m

VIII. függelék (D. szakasz)

Tipológia az erőkifejtéssel kapcsolatos információkhoz (MP)

IX. függelék (D. szakasz)

A halászati erőkifejtés meghatározása a halászati műveletek vonatkozásában (EP)

Felszerelés típusaVáltozó
VonóhálókHalfogás időtartama × kW
Erszényes kerítőhálókHálók száma
HálókHálók száma × hossz × tengeren töltött idő
HorogsorokHorgok száma × tengeren töltött idő
Rákcsapdák és rákvarsákSzám × éves tengeren töltött idő

X. függelék (D. szakasz)

A halászati technikák részletes tipológiája (EP)

I. Mozgó felszerelések

a) Merevítőrudas zsákháló

1. Motorerő < 221 kW az Északi-tengeren működő hajók esetében

i.

hálószembőség: < 32 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

2. Motorerő ≥ 221 kW az Északi-tengeren működő hajók esetében

i.

hálószembőség: 80-109 mm, ≥ 110 mm

3. Az Északi-tengeren kívül működő fenékvonóhálós halászhajók

i.

hálószembőség: < 32 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

b) Fenéken vontatott zsákháló és kerítőháló

1. Fenékháló

i.

egyszeres vonóháló, páros vonóháló, iker vonóháló, egyéb többállványos vonóháló, négypaneles, magasan nyíló vonóháló

ii.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

iii.

az i. és ii. pont kombinálható

2. Dán kerítőhálók

i.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

3. Skót kerítőhálók

i.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

c) Lebegő zsákháló és kerítőhálók

1. Lebegő zsákháló

i.

egyszeres vonóhálót húzó halászhajó, páros vonóhálót húzó halászhajók

ii.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm (Atlanti-óceán és Északi-tenger); < 32 mm, 32-90 mm, 91-105 mm, 106-119 mm, ≥ 120 mm (Balti-tenger); 14-49 mm, 50-99 mm, 100-119 mm, ≥ 120 mm (Földközi-tenger)

2. Lebegő kerítőháló és erszényes kerítőháló

i.

halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek (FAD)

ii.

halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek nélkül

d) Kotróhálók

i.

Hidraulikus kotróhálók

ii.

Egyéb kotróhálók

II. Rögzített felszerelések

a) Rögzített felszerelések és halászzsinórok

1. Rögzített hálók

i.

tükörhálók

ii.

állítóhálók

iii.

kopoltyúhálók

iv.

hálószembőség szerinti felosztás szintén megengedett: 10-99 mm, 100-119 mm, ≥ 120 mm (Atlanti-óceán és Északi-tenger); < 105 mm, 105-119 mm, ≥ 120 mm (Balti-tenger)

2. Horogsorok

i.

felszíni horogsorok

ii.

fenékhorogsorok

iii.

vízközi horogsorok

3. Egyéb horgokat alkalmazó felszerelések

i.

villantó

ii.

bothoz rögzített zsinór élő csalival

iii.

bothoz rögzített zsinór élő csali nélkül

b) Eresztőhálók

i.

hálószembőségek a Balti-tengeren: ≤ 30 mm, ≥ 150 mm

ii.

hálószembőségek a Földközi-tengeren: ≤ 150 mm, 151-299 mm, ≥ 300 mm

c) Rákcsapdák és rákvarsák

i.

halcsapdák, köztük csapdahálók

ii.

rákcsapdák célfajok szerinti lehetséges felosztással

XI. függelék (E szakasz)

A kedvtelési célú halászati állományok jegyzéke (MP)

1. Lazac (tengervizek a Balti-tengerben és az Északi-tengerben):

a kifogott mennyiség adatai tömeg és darabszám szerint:

- az 1. függelék 2. szintjében meghatározott földrajzi terület szerint.

2. Közönséges tonhal (minden területen):

a kifogott mennyiség adatai tömeg és darabszám szerint:

- évente,

- az 1. függelék 2. szintjében meghatározott földrajzi terület,

- 10 kg alatti és fölötti halfogások megkülönböztetése.

3. Tőkehal a III., IV., V., VI. és VII. területeken:

a kifogott mennyiség adatai tömeg szerint:

- Az 1. függelék szerint meghatározott földrajzi terület, 2. szint.

Ezeknek a felméréseknek a következtetéseit 2007. március 31-ig továbbítani kell a Bizottság számára.

XII. függelék (E szakasz)

A kirakodott állományok jegyzéke és a visszaengedett halállomány nyomon követése (MP)

FajTerület/állományMintavételi rétegekVisszaengedett halállo-mány
MPEPMP
ICES I, II TERÜLET
Üveg angolnaAnguilla anguillaI, IIQ2M1
Sárga angolnaAnguilla anguillaI, IIQ2M1
Ezüst angolnaAnguilla anguillaI, IIQ2M1
HeringClupea harengusIIa, VQ2M2Y
TőkehalGadus morhuaI, IIQ2M2Y
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusI, IIQ2M2Y
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVQ2M1T
Norvég garnélaPandalus borealisI, IIY2Q2T
Fekete tőkehalPollachius virensI, IIQ2M2Y
Vörös álsügérekSebastes spp.I, IIY3Q2T
FattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabdeQ2M1T
Északi-tenger (Skagerrak) ICES AREA IIIa terület (észak)
Homoki angolna-félékAmmodytidaeIIIa NQ2M1T
Üveg angolnaAnguilla anguillaIIIa NQ2M1
Sárga angolnaAnguilla anguillaIIIa NQ2M1
Ezüst angolnaAnguilla anguillaIIIa NQ2M1
HeringClupea harengusIV, VIId, IIIa/22–24, IIIaQ2M1Y
TőkehalGadus morhuaIV, VIId, IIIaQ2M2Y
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV, IIIaQ2M1Y
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabQ2M1Y
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVQ2M1T
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységQ0M0Y
Norvég garnélaPandalus borealisIIIa, IVa kelettR2Q1T
Sima lepényhalPleuronectes platessaIIIaQ2M1Y
Fekete tőkehalPollachius virensIV, IIIa, VIQ2M1Y
MakrélaScomber scombrusIIIa, IVbc, VIIdQ2M1T
NyelvhalSolea soleaIIIaR2Q1Y
SprattSprattus sprattusIIIaQ2M1T
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIV, IIIaQ2M1T
ICES III terület (kivéve Skagerrak) a Balti-tengerrel együtt
Üveg angolnaAnguilla anguillaMinden területQ2M1
Sárga angolnaAnguilla anguillaMinden területQ2M1
Ezüst angolnaAnguilla anguillaMinden területQ2M1
HeringClupea harengus22–24/25–29, 32/30/31/Rigai öbölQ2M1T
TőkehalGadus morhuaIIIa S/22–24, 3d/25–32Q2M2Y
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabQ2M1Y
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVQ2M1T
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységQ0M0Y
Érdes lepényhalPlatichthys flesusIII a–dQ2M1T
Sima lepényhalPleuronectes platessaIIIaQ2M1Y
LazacSalmo salarIIIb-d, 22–31/32R2Q1T
Tengeri pisztrángSalmo truttaIIIb–dR2Q2T
NyelvhalSolea soleaIIIaR2Q1Y
SprattSprattus sprattusIIIa S/IIIb–dQ2M1T
Északi-tenger és Keleti-csatorna ICES IV, VIId terület
Üveg angolnaAmmodytidaeIVQ1M1T
Sárga angolnaAnguilla anguillaIV, VIIdQ2M1
Ezüst angolnaAnguilla anguillaIV, VIIdQ2M1
Ezüst angolnaAnguilla anguillaIV, VIIdQ2M1
EzüstlazacokArgentina spp.IVZ2R2T
HeringClupea harengusIV, VIId, IIIaQ2M1Y
Közönséges garnélaCrangon crangonIV, VIIdQ1M1T
Tengeri sügérDicentrarchus labraxIV, VIIdY3Q3T
TőkehalGadus morhuaIV, VIId, IIIaQ2M1Y
Szárnyas rombuszhalLepidorhombus bosciiIV, VIIdY2Q2T
RombuszhalLepidorhombus whiffiagonisIV, VIIdY2Q2T
Feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VIIdY2Q2T
ÖrdöghalLophius piscatoriusIV, VIY2Q2T
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV, IIIaQ2M1Y
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIV, VIIdQ2M1Y
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabQ2M2Y
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVQ2M1T
Kisfejű lepényhalMicrostomus kittIV, VIIdZ2R2T
Bajuszos vörösmárnaMullus barbatusIV, VIIdZ2Q2T
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusIV, VIIdZ2Q2T
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységQ0M0Y
Norvég garnélaPandalus borealisIIIa, IVa kelett/IVaR2Q1T
Sima lepényhalPleuronectes platessaIV/VIIdQ2M1Y
Fekete tőkehalPollachius virensIV, IIIa, VIQ2M1Y
Óriás rombuszhalPsetta maximaIV, VIIdQ2M1T
Tövises rájaRaja clavataIV, VIIdZ2R2T
CsillagrájaRaja radiataIV, VIIdZ2R2T
KakukkrájaRaja naevusIV, VIIdZ2R2T
Pettyes rájaRaja montaguiIV, VIIdZ2R2T
Valódi rájafélékRajidaeIV, VIIdZ2R2T
MakrélaScomber scombrusIIIa, IVbc, VIIdQ2M1T
Sima rombuszhalScopthalmus rhombusIV, VIIdQ2M1T
NyelvhalSolea soleaIV/VIIdQ2M1Y
SprattSprattus sprattusIVQ1M1T
FattyúmakrélaTrachurus spp.IIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabde/IIIa, IVbc, VIIdZ2R2T
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIVQ1M1Y
Atlanti-óceán északkeleti része és Nyugati-csatorna ICES V, VI, VII (kivéve d), VIII, IX, X, XII, XIV terület
Üveg angolnaAnguilla anguillaminden területQ2M1
Sárga angolnaAnguilla anguillaminden területQ2M1
Ezüst angolnaAnguilla anguillaminden területQ2M1
Farkos abroncshalAphanopus spp.IXa, XQ2Q3T
AbroncshalakArgentina spp.minden területZ2R2T
Nyálkásfejű halakBeryx spp.XR2Q2T
Nagy tarisznyarákCancer pagurusminden területZ2Y2T
Közönséges tüskéscápaCentrophorus granulosusminden területY2M4T
Éredes tüskéscápaCentrophorus squamosusminden területY2M4T
Portugál cápaCentroscymnus coelolepisminden területY2M4T
HeringClupea harengusVIa/VIa N/VIAS, VIIbc/VIIa/VIIjQ2M1Y
Tengeri angolnaConger congerXR2Q2T
GránátoshalCoryphaenoides rupestrisminden területY2Q2T
Tengeri sügérDicentrarchus labraxminden terület kiv. IXY2Q2T
SzardellaEngraulis encrasicolusVIIIQ2M1T
SzardellaEngraulis encrasicolusIXa (csak Cadiz)Q2M2T
TőkehalGadus morhuaVb, VI, XII, XIVY2Q2Y
TőkehalGadus morhuaVa/Vb/VIa/VIb/VIIa/VIIb–k/VIIIQ2M2T
Kékszájú repülőhalHelicolenus dactylopterusIXa, XQ2M2T
HomárHomarus gammarusminden területZ2Y2T
Csillagos halHoplostethus atlanticusminden területZ2Y2T
Szárnyas rombuszhalLepidorhombus bosciiVIIIc, IXaQ2M2T
RombuszhalLepidorhombus whiffiagonisVI/VII, VIIIabdQ2M2Y
RombuszhalLepidorhombus whiffiagonisVIIIc, IXaQ2M2T
Közönséges tintahalLoligo vulgarisVIIIc, IXaY2Q2T
Feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VI/VIIe–k, VIIIabd/VIIIc, IXaQ2M2T
ÖrdöghalLophius piscatoriusIV, VI/VIIb–k, VIIIabd/VIIIc, IXaQ2M2T
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusVa/Vb, VI, XII, XIVY2Q2Y
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusVIa/VIb/VIIa/VIIb–kQ2M2Y
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVb/VIa/VIb/VIIa/VIIe–kQ2M2Y
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVIII/IX, XY2Q2T
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIab/VIIIc, IXaQ2M2Y
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVQ2M1T
Kék menyhalMolva dypterygiaXR2Q2T
Északi menyhalMolva molvaminden területY2Q2T
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusminden területZ2Y2T
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységQ0M0Y
Közönséges polipOctopus vulgarisVIIIc, IXaY2Q2T
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisIXaY2Q2T
Villás tőkehalPhycis phycisXQ2M2T
Sima lepényhalPleuronectes platessaVIIa/VIIe/VIIfgQ2M2Y
Fekete tőkehalPollachius virensVa/Vb/IV, IIIa, VIQ2M2T
Fekete tőkehalPollachius virensVII, VIII, IX, XY2Q2T
RoncssügérPolyprion americanusXY2Q2T
Szőke rájaRaja brachyuraminden területY2Q2T
Tövises rájaRaja clavataminden területY2Q2T
Pettyes rájaRaja montaguiminden területY2Q2T
Kakukk rájaRaja naevusminden területY2Q2T
Valódi rájafélékRajidaeminden területY2Q2T
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesV, VI, XII, XIVY2Q2T
SzardíniaSardina pilchardusVIIIabd/VIIIc, IXaQ2M1T
Spanyol makrélaScomber japonicusVIII, IXY2R2T
MakrélaScomber scombrusII, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IX/VIIIc, IXaQ2M1T
Vörös álsügérekSebastes spp.V, VI, XII, XIVQ2M2T
Közönséges tintahalSepia officinalisVIIIc, IXaY2Q2T
NyelvhalSolea soleaVIIa/VIIe/VIIfg/VIIIabQ2M2T
NyelvhalSolea soleaVIIbc/VIIhk/IXaY2Q2T
Tengeri durbincsfélékSparidaeVIIIc, IXa, XY2Q2T
Kékmellényes fattyúmakrélaTrachurus picturatusXQ2M2T
FattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabde/VIIIc, IXa/XQ2M1T
Francia tőkehalTrisopterus luscusVIIIc, IXaY2Q2T
Földközi-tenger
Üveg angolnaAnguilla anguillaminden területQ2M1
Sárga angolnaAnguilla anguillaminden területQ2M1
Ezüst angolnaAnguilla anguillaminden területQ2M1
ÓriásgarnélaAristeomorpha foliacea1.3, 2.2, 3.1Q6M6T
Vörös ostorgarnélaAristeus antennatus1.1, 1.3, 2.2, 3.1Q6M6T
Nagyszemű durbincsBoops boops1.3, 2.1, 2.2, 3.1Y6Q6T
AranymakrahalCoryphaena hippurusminden területY6Q6
AranymakrahalCoryphaena equiselisminden területZ6R6
Tengeri sügérDicentrarchus labrax1, 2Y6Q6T
Északi pézsmapolipEledone cirrosaminden területY6Q6T
Pézsmás polipEledone moschataminden területY6Q6T
SzardellaEngraulis encrasicolusminden területQ6M6T
Szürke morgóhalEutrigla gurnardus1.3, 2.2, 3.1Y6Q6T
TintahalfélékIllex spp., Todarodes spp.1.3, 2.1, 2.2, 3.1Q6M6T
VitorláshalakIstiophoridaeminden területQ5Q4T
Közönséges tintahalLoligo vulgaris1.3, 2.2, 3.1Y6Q6T
Feketehasú ördöghalLophius budegassa1.1, 1.3, 2.2, 3.1Q6M6T
ÖrdöghalLophius piscatorius1.1, 1.3, 2.2, 3.1Q6M6T
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusminden területQ6M6T
Szürke pérhalfélékMugilidae1.3, 2.1, 2.2, 3.1Q6M6T
Bajszos vörösmárnaMullus barbatusminden területQ6M6T
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusminden területQ6M6T
Norvég homárNephrops norvegicus1.3, 2.1, 2.2, 3.1Q6M6T
Közönséges polipOctopus vulgarisminden területQ6M6T
Közönséges durbincsPagellus erythrinus1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1Y6Q6T
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostris1.1, 1.3, 2.2, 3.1Q6M6T
GarnélarákPenaeus kerathurus3.1Y6Q6T
Tövises rájaRaja clavata1.3, 2.1, 2.2, 3.1Y6Q6T
Barna rájaRaja miraletus1.3, 2.1, 2.2, 3.1Y6Q6T
Atlanti bonitóSarda sardaminden területQ5Q4T
SzardíniaSardina pilchardusminden területQ6M6T
MakrélaScomber spp.1.3, 2.2, 3.1Y6Q6T
CápafélékShark-like Selachiiminden területQ5Q4T
Közönséges tintahalSepia officinalis1.3, 2.1, 3.1Q6M6T
NyelvhalSolea vulgaris1.2, 2.1, 3.1Y6Q6T
AranydurbincsSparus aurata1.2, 3.1Y6Q6T
Nyurgadurbincs félékSpicara spp.1.3, 2.1, 2.2, 3.1Y6Q6T
Mantis garnélaSquilla mantis1.3, 2.1, 2.2Q6M6T
GermonThunnus alalungaminden területQ5Q4T
Közönséges tonhalThunnus thynnusminden területQ5Q4T
Földközi-tengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneus1.1, 1.3, 3.1Y6Q6T
FattyúmakrélaTrachurus trachurus1.1, 1.3, 3.1Y6Q6T
MorgóhalTrigla lucerna1.3, 2.2, 3.1Y6Q6T
VénuszkagylókVeneridae2.1, 2.2Q6M6T
KardhalXiphias gladiusminden területQ5Q4T
NAFO területek
TőkehalGadus morhua2J3KLY2Q2Y
TőkehalGadus morhua3MY2Q2Y
TőkehalGadus morhua3NOY2Q2Y
TőkehalGadus morhua3PsY2Q2T
TőkehalGadus morhuaSA 1Y2Q2Y
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossus3NOY2Q2T
Érdes laposhalHippoglossoides platessoides3LNOY2Q2T
Érdes laposhalHippoglossoides platessoides3MY2Q2T
Sárgafarkú lepényhalLimanda ferruginea3LNOY2Q2T
Hosszúfarkú halakMacrouridaeSA 2 + 3Y2Q2T
GarnélákPandalus spp.3MQ2M2Y
RájákRaja spp.SA 3Y2Q2T
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoides3KLMNOY2Q2Y
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesSA 1Y2Q2T
Vörös álsügérekSebastes spp.3MY2Q2Y
Vörös álsügérekSebastes spp.3LNY2Q2Y
Vörös álsügérekSebastes spp.3OY2Q2Y
Vörös álsügérekSebastes spp.SA 1Y2Q2Y
Hosszú távon vándorló fajok, Atlanti-, Indiai- és Csendes-óceán
TonhalfélékAuxis spp.YM4Y
Kis tonhalEuthynnus alleteratusYM4Y
VitorláshalakIstiophoridaeYM4Y
Rövid uszonyú mako cápaIsurus oxyrinchusYM4T
BonítóKatsuwonus pelamisM5M4T
HeringcápaLamna nasusYM4T
KékcápaPrionace glaucaYM4T
Atlanti bonítóSarda sardaYM4Y
CápákSqualidaeYM4Y
GermonThunnus alalungaM5M4T
Sárgaúszójú tonhalThunnus albacaresM5M4Y
Nagyszemű tonhalThunnus obesusM5M4Y
Közönséges tonhalThunnus thynnusM5M4T
KardhalXiphias gladiusM5M4T
CECAF FAO 34
Farkos abroncshalAphanopus carboMadeiraQ2M2T
Szürke tőkehalakMerluccius spp.Atl. CEQ6M6T
Közönséges polipOctopus vulgarisAtl. CEQ4M4T
Piros ostorgarnélaParapeneus longirostrisAtl. CEQ2M2T
Rózsaszín ostoros garnélarákPenaeus notialisAtl. CEQ3M3T
SzardíniaSardina pilchardusAtl. CEQ5M5T
MakrélaScomber japonicusMadeiraQ2M2T
FattyúmakrélaTrachurus spp.MadeiraQ2M2T
WECAF
CsattogóhalLutjanus purpureusFrancia Guyana ZEEY6Q7T
GarnélarákPenaeus subtilisFrancia Guyana ZEEM6M7T

XIII. függelék

Választható fajok listája az EP-hez

FajTerület/állományMintavételi rétegek
ICES I terület, II
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesI, IIY3
Északi-tenger (Skagerrak) ICES IIIa (észak) terület
Közönséges lepényhalLimanda limandaIIIa NR2
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIIIa NR2
CápákSqualidaeIIIa NZ3
ICES III terület (kivéve Skagerrak) a Balti-tengerrel együtt
Nagy marénaCoregonus lavaretusIIIdR2
CsukaEsox luciusIIIdR2
Közönséges lepényhalLimanda limandaIIIa S, IIIb–dR2
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusIIIa SR2
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIIIa SR2
CsapósügérPerca fluviatilisIIIdR2
Sima lepényhalPleuronectes platessaIII b–dR2
Fekete tőkehalPollachius virensIIIa SR2
Nagy rombuszhalPsetta maximaIIIb–dR2
FogassüllőStizostedion luciopercaIIIdR2
Északi-tenger és Nyugati-csatorna ICES IV, VIId terület
Pásztás farkashalakAnarhichas spp.IVZ3
Norvég menyhalBrosme brosmeIV, IIIaZ3
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusIVZ3
Kékszájú repülőhalHelicolenus dactylopterusIVZ3
Közönséges lepényhalLimanda limandaIV, VIIdZ2
Rücskösfejű hosszúfarkú halMacrourus berglaxIV, IIIaZ3
Kék menyhalMolva dypterygiaIV, IIIaZ3
Északi menyhalMolva molvaIV, IIIaZ3
FésűkagylóPecten maximusVIIdZ2
Villás tőkehalPhycis phycisIVZ3
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesIVZ3
LazacSalmo salarIVZ0
Vörös álsügérekSebastes spp.IVZ3
Mélytengeri cápákShark like SelachiiIVZ3
Kis cápákShark like SelachiiIV, VIIdZ3
TüskéscápaSqualus acanthiasIV, VIIdZ3
Atlanti óceán északkeleti része és Nyugati-csatorna, ICES V, VI, VII (kivéve d), VIII, IX, X, XII, XIV terület
AbroncshalakAphanopus spp.minden terület, kiv. IXa, XZ2
SashalArgyrosoma regiusminden területZ2
Nyálkásfejű halakBeryx spp.minden terület, kiv. XZ2
KörtecsigákBusycon spp.minden területY2
Tengeri angolnaConger congerminden terület, kiv. XY2
Tengeri sügérDicentrarchus labraxIXY2
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusVI, VIIY2
Kékszájú repülőhalHelicolenus dactylopterusminden terület, kiv. IXa, XZ2
Közönséges tintahalLoligo vulgarisminden terület, kiv. VIIIc, IXaY2
Sallangos lazacMallotus villosusXIVY2
NyelvhalMicrochirus variegatusminden területY2
Kisfejű lepényhalMicrostomus kittminden területZ2
Kék menyhalMolva dypterygiaminden terület, kiv. XY2
Közönséges polipOctopus vulgarisminden terület, kiv. VIIIc, IXaZ2
GarnélarákPandalus spp.minden területZ2
Villás tőkehalPhycis phycisminden terület, kiv. XZ2
Sima lepényhalPleuronectes platessaVIIbc/VIIhk/VIII, IX, XY2
Sávos tőkehalPollachius pollachiusminden területY2
LazacSalmo salarminden területZ0
Közönséges tintahalSepia officinalisminden terület, kiv. VIIIc, IXaZ2
HüvelykagylókSolen spp.minden területZ2
Tengeri durbincsfélékSparidaeminden terület, kiv. VIIIc, IXa, XZ2
TüskéscápaSqualus acanthiasminden területY2
Földközi-tengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneusVIIIc, IXaY2
Trisopterus nembe tartozó tőkehalakTrisopterus spp.minden terület, kiv. VIIIc, IXaZ2
Egyéb mélytengeri fajokOther Deepwater speciesminden területZ2
Földközi-tenger
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassou1.1, 3.1Y6
NAFO területek
GarnélákPandalus spp.3LNY2
CECAF FAO 34
SzardellaEngraulis encrasicolusY7
Villásfarkú abroncshalLepidopus caudatusMauritániaY7
Közönséges tintahalLoligo vulgarisAtl. CEY7
BonítóSarda sardaMauritániaQ7
AlasaSardinella auritaMauritánia, Atl. CEY7
Tömzsi alasaSardinella maderensisMauritánia, Atl. CEY7
Spanyol makrélaScomber japonicusMauritániaY7
Közönséges tintahalSepia hierreddaAtl. CEY7
Tengeri durbincsfélék, tengeri sügérek, csattogóhalakSparidae, Serranidae, HaemulidaeAtl. CEY7
FattyúmakrélaTrachurus trachurusMauritániaY7
FattyúmakrélaTrachurus trecaeMauritániaY7
Abroncshal-félékTrichiuridaeY7
CCAMLR FAO 58
Antarktiszi jéghalChampsocephalus gunnariKerguelenY6
Antarktiszi fogashalDissostichus eleginoidesKerguelenY6
Hosszúfarkú halakMacrouridaeKerguelen, CrozetY6
Nothothenia nembe tartozó tőkehalakNotothenia squamifronsKerguelenY6
RájákRaja spp.Kerguelen, CrozetY6
Észak-nyugat Atlanti-óceán FAO 41
Antarktiszi fogashalDissostichus eleginoidesArgentína/UKY7
Genypterus nembe tartozó tengeri angolnaGenypterus blacodesArgentína/UKY7
Rövid szárnyú tintahalIllex argentinusArgentína/UKQ7
Patagóniai tintahalLoligo gahiArgentína/UKQ7
Hosszúfarkú halakMacrourus spp.Argentína/UKY7
Patagoniai gránátoshalMacruronus magellanicusArgentína/UKY7
Déltengeri szürke tőkehalMerluccius australisArgentína/UKY7
Argentin szürke tőkehalMerluccius hubbsiArgentína/UKQ7
Déli kék tőkehalMicromesistius australisArgentína/UKY7
Nothothenia nembe tartozó tőkehalak, Patagonian rockcodsNotothenia spp., Patagonotothen spp.Argentína/UKY7
SziklahalSalilota australisArgentína/UKY7
Angola FAO 47
Vöröscsíkos garnélaAristeus varidensAngolaQ7
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisAngolaQ7
Penaeus nembe tartozó garnélákPenaeus spp.AngolaQ7

XIV. függelék (G szakasz)

A felmérések jegyzéke (MP, EP)

A felmérés megnevezéseTerületIdőszakFő célkitűzések (faj stb.)Felmérési erőkifejtésPrioritás
NapokHalfogások
ICES AREA III a Balti-tengerrel együtt
BITS első/negyedik negyedévIIIaS, IIIb–dElső és negyedik negyedévTőkehal és egyéb tengerfenéken élő fajok129–1575101
IBTS első/harmadik negyedévIIIaElső és harmadik negyedévFoltos tőkehal, tőkehal, sávos, fekete tőkehal, hering, spratt, sárga tőkehal, makréla, norvég tőkehal.22–26951
Hering akusztikai felmérésIIIa, IIIb–dHarmadik és negyedik negyedévHering, spratt60–741801
Spratt akusztikai felmérésIIIc–dMásodik negyedévSpratt32–39851
Heringlárva felmérésIIIcMásodik negyedévHeringlárva54–664002
Német lepényhal felmérésIIIcHarmadik negyedévLepényhal24–30202
Északi-tenger és Keleti-csatorna valamint a II. terület
IBTS első negyedévIV, IIIaElső negyedévFoltos tőkehal, tőkehal, sávos, fekete tőkehal, hering, spratt, sárga tőkehal, makréla, norvég tőkehal.117–1433601
Atlan/Skand. hering felmérésIIaMájusHering, kék tőkehal27–3390 + útvonal1
IBTS harmadik negyedévIV, IIIaHarmadik negyedévFoltos tőkehal, tőkehal, sávos, fekete tőkehal, hering, spratt, sárga tőkehal, makréla, norvég tőkehal.117–1433601
Északi-tengeri hering akusztikus felmérésIV, IIIaJúliusHering, spratt68–83150 + útvonal1
BTSIVb, IVc, VIIdHarmadik negyedévSima lepényhal, nyelvhal50–622801
Nyelvhal nettó felmérésIVb, IVcHarmadik negyedévNyelvhal, sima lepényhal14–17601
Tengerfenéken élő halivadékokra vonatkozó felmérésÉszaki-tenger partjaiHarmadik, negyedik negyedévSima lepényhal, nyelvhal, barna garnéla117–1431 0001
Heringlárva felmérésIV, VIIdElső, negyedik negyedévHering-, sprattlárva37–453902
Fekete óriás laposhal felmérésIIb lejtők1997. óta októberFekete óriás laposhal27–33120; 300-750 m-es vízmélységtől2
Homár TV felmérésIVa, IVbelső, negyedik negyedévNorvég homár17–21902
Csatornafenéken élő halakra vonatkozó felmérésVIIdNegyedik negyedévVékonybajszú tőkehal, tőkehal, francia tőkehal, sima lepényhal, vörös morgóhal, fekete durbincs, sávos vörös márna27–331002
Német tőkehal felmérésGerman BightElső, negyedik negyedévTőkehal, vékonybajszú tőkehal, sima lepényhal és közönséges lepényhal14–18702
Makréla ikra felmérésIVMájus-július (háromévenként)Makréla ikratermelés141301
Atlanti-óceán északkeleti területe és a Nyugati-csatorna
Nyugati IBTS negyedik negyedévVIa, VII, VIII, IXaOktóber, novemberTengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérés (tőkehalak + nyíltvízi halak), mennyiségi mutatók149–1825801
ISBCBTSVIIa, f, gSzeptemberNyelvhal, sima lepényhal22–261201
Makréla-/ fattyúmakréla-ikra felmérésVIa, VII, VIII, IXaJanuár-július (háromévente)Makréla-/fattyúmakréla-ikra-termelés252–3081 750 plankton/50 fenékháló1
Heringek akusztikus felmérése ikrarakás alatt és előttVIa, VIIa, gJúlius, szeptember, november, március, januárHering, spratt126–154Akusztikus útvonal1
Szardínia, szardella, fattyúmakréla akusztikus felméréseVIII + IXMárcius/április/májusSzardínia, szardella, makréla, fattyúmakréla mennyiségi mutatók77–951401
BiomanVIIIMájusSzardella SSB (DEP)18–22600/20 nyíltvízi halfogás1
Vörös álsügér felmérésIrminger-tengerJúnius (kétévente)Vörös álsügér mennyiségi mutatók, kor24–30201
Szardínia DEPMVIIIc, IXaTavasz (VIII) tél (IX) hároméventeSzardínia SSB és CUFES használata a becslés javításához108–1321 2001
WCBTSVIIeOktóberNyelvhal, sima lepényhal, ördöghal, sárga nyelvhal7–9552
Kék puha tőkehal felmérésVI, VIIMárcius–áprilisKék puha tőkehal40801
RESSGASCVIIIa, bMájus + októberMennyiségi mutatók, tőkehalak, nyelvhalak visszaengedése22–26702
Norvég homár TV felmérésVIaFebruár + augusztus/ szeptemberNorvég homár (odú-számolásból)28–342002
Ikratermelési felmérésVIIaJanuár-május (ötévente)Ikratermelés (tengerfenéken élő halak)58–708002
DARD fenéklakó halVIIaMárciusTengerfenéken élő halak felmérése (tőkehalak + nyíltvízi halak)9–11452
DARD hering lárvaVIIaNovemberLárvamutatók: hering5–6602
DARD MIK-netVIIaMájus/júniusNyíltvízi ivadékokra vonatkozó mutatók: tőkehalak5–6452
DARD nephropsVIIaÁprilis + augusztusMegoszlás és biológia: Nephrops14–18802
Sima lepényhal-ivadékokra vonatkozó felmérésVIIaMájusSima lepényhal-ivadékok6–8252
Norvég homárVIIaJúniusNorvég homár-ökológia6–8252
Tőkehalak nyomon követéseVIIa, b, VIa–bMárciusTőkehal9–11302
Ikra és lárvafelmérésVIÁprilisTengerfenéken élő fajok (tőkehalak)25–31702
ARSAIXaMárciusMennyiségi mutatók a tengerfenéken élő halállományokra vonatkozóan15–19502
Szardínia akusztikus felmérése (SAR)IXaNovemberMennyiségi mutatók, állománypótlás23–29402
Norvég homárIXaJúniusNorvég homár Mennyiségi mutatók/Nephrops állománypótlás15–19602
Tengerfenéken élő halakra vonatkozó nyári felmérésIXaJúlius/augusztusSzürke tőkehal, fattyúmakrélák, makrélák abundanciája23–28652
Mélytengeri halfajokra vonatkozó felmérésIXaAugusztus/szeptemberMélytengeri halfajokra vonatkozó mennyiségi mutatók41–501302
ARQDAÇOXÁprilis/májusKékszájú repülőhalak, villás tőkehalak, nyálkásfejű halak, tengeri angolnák, tengeri durbincsok abundanciája41–50352
DEEPXNegyedik negyedévMegoszlás és mennyiségi27–33252
PelagicosXHarmadik negyedévTonhalak és cápák eloszlása és abundanciája27–33252
Grönlandi tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérésICES XIV, NAFO SA1Szeptember/októberCélfajú tőkehalak és egyéb fajok megoszlása, abundanciája, biomassza és állománypótlás42–5270-től 400 m-ig2
IBTS (WCGFS)VIIe–k, VIIIaMárciusTengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérések (tőkehalak + nyíltvízi halak)27–33802
Skócia nyugati partja, halivadékokra vonatkozó felmérésVIa, VIIaMárciusTőkehalak, hering, makréla19–26602
Rockall felmérésVIbSzeptember (kétévente)Foltos tőkehal12–14402
Mélyvízi felmérésVIaSzeptember (kétévenként)Mélyvízi fajok abundanciája14352
Porcupine tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérésVIIb, c, j, kharmadik negyedévSzürke tőkehal, monk, rombuszhal30902
Földközi-tenger
Földk.37(1, 2, 3.1)Második negyedév30 faj320–3911 1001
Pelmed37(2)Június–júliusSzardínia, szardella (mennyiségi mutatók)23–28152
GRUND37(1, 2)10 célfaj biológiai adatai81–991 0802
Szardella37(3.1)Szardella abundanciájának becslése11–131102
Ecomed37(1)November–decemberSzardínia, szardella (mennyiségi mutatók)27–33552
Szardínia37(3.1, 2.2)Szardínia abundanciájának becslése27–331102
NAFO terület
Flemish cap tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérés3M1988 óta júliusTőkehal, érdes laposhal, bajuszos vörösmárna, fekete óriás laposhal, rücskösfejű hosszúfarkú hal, garnélák30–36120, 750 m vízmélységig1
3NO tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérés3NO1995 óta április/májusSárgafarkú lepényhal, rücskösfejű hosszúfarkú hal, érdes laposhal, tőkehal, bajuszos vörösmárna, fekete óriás laposhal27–33120, 1 250 m-ig2
IIndiai- és Atlanti-óceán, Földközi-tenger
Tonhal nyomonkövetés
(csak értékelési célból)
Indiai- és Atlanti-óceán, Földközi-tengerNagy szemű és közönséges tonhal, kardhal1
Tonhal nyomonkövetés
(csak értékelési célból)
Indiai- és Atlanti-óceán, Földközi-tengerSárgaúszójú, bonító, Germon2

XV függelék (H szakasz)

Életkor és hossz szerinti mintavételi rendszer (MP, EP)

FajTerület / állományM/OHosszKor
ICES I, II terület
AngolnaAnguilla anguillaI, IIMA2A2
HeringClupea harengusIIa, VMF3F4
TőkehalGadus morhuaI, IIMD3E4
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusI, IIMD3E4
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVMF3F3
Norvég garnélaPandalus borealisI, IIMD2N/A
Fekete tőkehalPollachius virensI, IIMD2E3
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesI, IIOF3F3
Vörös álsügérSebastes spp.I, IIME2E2
FattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabdeMF3F4
Északi-tenger (Skagerrak) ICES IIIa terület (észak)
Homoki angolna félékAmmodytidaeIIIa NMF3F3
AngolnaAnguilla anguillaIIIa NMA2A2
HeringClupea harengusIV, VIId, IIIa/22–24, IIIaMF2F2
TőkehalGadus morhuaIV, VIId, IIIaMC3C4
Közönséges lepényhalLimanda limandaIIIa NOC3C3
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV, IIIaMC3C3
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIIIa NOC3C3
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabMC3C3
Fehér puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVMF3F3
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységMC1N/A
Norvég garnélaPandalus borealisIIIa, IVa keletMC0N/A
Sima lepényhalPleuronectes platessaIIIaMC3C3
Fekete tőkehalPollachius virensIV, IIIa, VIMC3C3
MakrélaScomber scombrusIIIa, IVbc, VIIdME3E3
NyelvhalSolea soleaIIIaMB3B3
SprattSprattus sprattusIIIaMF2F2
CápákSqualidaeIIIa NOC4N/A
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIV, IIIaMF3F3
ICES III terület (kivéve Skagerrak) a Balti-tengerrel
AngolnaAnguilla anguillaIIIa (kivéve a N)MA2A2
HeringClupea harengus22–24/ 25–29, 32/ 30 /31/ Rigai öbölMF2F2
Nagy marénaCoregonus lavaretusIIIdOC3C3
CsukaEsox luciusIIIdOC3C3
TőkehalGadus morhuaIIIa SMC3C3
TőkehalGadus morhuaIIIb–dMD3D4
Közönséges lepényhalLimanda limandaIIIa S, IIIb–dOD3D3
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusIIIa SOC3C3
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIIIa SOC3C3
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabMC3C3
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVMF3F3
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységMC1N/A
CsapósügérPerca fluviatilisIIIdOC3C3
Érdes lepényhalPlatichtys flesusIIIb–dMC3C3
Sima lepényhalPleuronectes platessaIIIa SMC3C3
Sima lepényhalPleuronectes platessaIIIb–dOD3D3
Fekete tőkehalPollachius virensIIIa SOC3C3
Nagy rombuszhalPsetta maximaIIIb–dOC3C3
LazacSalmo salarIIIb–d, 22–31/32MC3C3
Tengeri pisztrángSalmo truttaIIIb–dMC3C3
NyelvhalSolea soleaIIIaMB3B3
SprattSprattus sprattusIIIa SMF2F3
SprattSprattus sprattusIIIb–dMG2G3
FogassüllőStizostedion luciopercaIIIdOC3C3
Északi-tenger és Keleti-csatorna ICES IV, VIId terület
Homoki angolna-félékAmmodytidaeIVMG3G3
AngolnaAnguilla anguillaIV, VIIdMA2A2
Pásztás farkashalakAnarhichas spp.IVOC4C4
EzüstlazacokArgentina spp.IVMF1F2
Norvég menyhalBrosme brosmeIV, IIIaOC4C4
HeringClupea harengusIV, VIId, IIIaMF3F4
Közönséges garnélaCrangon crangonIV, VIIdME2N/A
Tengeri sügérDicentrarchus labraxIV, VIIdMD3D3
TőkehalGadus morhuaIV, VIId, IIIaMD3D4
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusIVOC4C4
Kékszájú repülőhalHelicolenus dactylopterusIVOC4C4
Szárnyas rombuszhalLepidorhombus bosciiIV, VIIdME3E4
RombuszhalLepidorhombus whiffiagonisIV, VIIdME3E4
Közönséges lepényhalLimanda limandaIV, VIIdOC4C4
Feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VIIdMD4D4
ÖrdöghalLophius piscatoriusIV, VIMD4D4
Rücskösfejű hosszúfarkú halMacrourus berglaxIV, IIIaOC4C4
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV, IIIaMD3D4
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIV, VIIdME4D4
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabMC4C4
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI-IX, XII, XIVMF3F3
Kisfejű lepényhalMicrostomus kittIV, VIIdMD4D4
Kék menyhalMolva dypterygiaIV, IIIaOC4C4
Északi menyhalMolva molvaIV, IIIaOC4C4
Bajuszos vörösmárnaMullus barbatusIV, VIIdMD3D3
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusIV, VIIdMD3D3
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységMB0N/A
Norvég garnélaPandalus borealisIIIa, IVa kelet/IVaME2N/A
FésűkagylóPecten maximusVIIdMD3N/A
Villás tőkehalPhycis phycisIVOC4C4
Sima lepényhalPleuronectes platessaIVME3E4
Sima lepényhalPleuronectes platessaVIIdMC1C3
Fekete tőkehalPollachius virensIV, IIIa, VIMD3D4
Nagy rombuszhalPsetta maximaIV, VIIdMD4D4
Tövises rájaRaja clavataIV, VIIdME4N/A
Pettyes rájaRaja montaguiIV, VIIdME4N/A
Kakukk rájaRaja naevusIV, VIIdME4N/A
CsillagrájaRaja radiataIV, VIIdME4N/A
Valódi rájafélékRajidaeIV, VIIdME4N/A
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesIVOC4C4
LazacSalmo salarIVOC4C4
MakrélaScomber scombrusIIIa, IVbc, VIIdMF3F4
Sima rombuszhalScophthalmus rhombusIV, VIIdMD4D4
Vörös álsügérekSebastes spp.IVOC4C4
Mélyvizi cápafélékSelachiiIVOC4N/A
Mélyvizi cápafélékSelachiiIV, VIIdOC4N/A
NyelvhalSolea soleaIVMD3D4
NyelvhalSolea soleaVIIdMC1C3
SprattSprattus sprattusIV/VIIdeMG3G3
TüskéscápaSqualus acanthiasIV, VIIdOC4N/A
FattyúmakrélákTrachurus spp.IIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabde/IIIa, IVbc, VIIdMF2F4
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIVMG3G3
Atlanti-óceán északkeleti része és Nyugati csatorna ICES V, VI, VII (kivéve d), VIII, IX, X, XII, XIV terület
AngolnaAnguilla anguillaminden területMA2A2
AbroncshalakAphanopus spp.minden terület, kivéve IXa, XOF3F3
AbroncshalakAphanopus spp.IXa, XMB2B4
EzüstlazacokArgentina spp.minden területMF1F2
SashalArgyrosoma regiusminden területOF3F3
Nyálkásfejű halakBeryx spp.minden terület, kivéve XOF3F3
Nyálkásfejű halakBeryx spp.XMA3A4
KörtecsigákBusycon spp.minden területOF3F3
Nagy tarisznyarákCancer pagurusminden területMD3N/A
Közönséges tüskéscápaCentrophorus granulosusminden területMB4N/A
Érdes tüskéscápaCentrophorus squamosusminden területMB4N/A
Portugál cápaCentroscymnus coelolepisminden területMB4N/A
HeringClupea harengusVIa/VIaN/VIaS, VIIbc/VIIa/VIIjMF3F4
Tengeri angolnaConger congerminden terület, kivéve XOF3F4
Tengeri angolnaConger congerXMB4B4
GránátoshalCoryphaenoides rupestrisminden területMF3C2
Tengeri sügérDicentrarchus labraxminden terület, kivéve IXMD3E4
Tengeri sügérDicentrarchus labraxIXOF3F4
SzardellaEngraulis encrasicolusIXa (csak Cadiz)ME2F3
SzardellaEngraulis encrasicolusVIIIMD3E4
TőkehalGadus morhuaVa/Vb/VIa/VIb/VIIa/VIIe–kMD3E4
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusVI, VIIOF3F3
Kékszájú repülőhalHelicolenus dactylopterusminden terület, kivéve IXa, XOF3F2
Kékszájú repülőhalHelicolenus dactylopterusIXa, XMB3B4
HomárHomarus gammarusminden területMF3N/A
Csillagos halHoplostethus atlanticusminden területMF3F3
Szárnyas rombuszhalLepidorhombus bosciiVIIIc, IXaMC3E3
RombuszhalLepidorhombus whiffiagonisVII, VIIIabd/VIIIc, IXaMC3E3
Közönséges tintahalLoligo vulgarisminden terület, kivéve VIIIc, IXaOF3N/A
Közönséges tintahalLoligo vulgarisVIIIc, IXaMB2N/A
Feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VI/VIIb–k, VIIIabdMC3D4
Feketehasú ördöghalLophius budegassaVIIIc, IXaMB3E3
ÖrdöghalLophius piscatoriousIV, VI/VIIb–k, VIIIabdMC3D4
ÖrdöghalLophius piscatoriousVIIIc, IXaMB3E3
Sallangos lazacMallotus villosusXIVOF3F3
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusVa/VbMF4F4
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusVIa/VIb/VIIa/VIIb–kME4E3
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVIII/IX, XMF3F4
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVb/VIa/VIb/VIIa/VIIe–kMC3E3
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIab/VIIIc, IXaMC3E3
NyelvhalMicrochirus variegatusminden területOF3F3
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI-IX, XII, XIVMF3F4
Kisfejű lepényhalMicrostomus kittminden területOF3F3
Kék menyhalMolva dypterygiaminden terület, kivéve XOF3F4
Kék menyhalMolva dypterygiaXMA4A4
Északi menyhalMolva molvaminden területMF3F4
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusminden területMF3F3
Norvég homárNephrops norvegicusVI Működési egységMB0N/A
Norvég homárNephrops norvegicusVII Működési egységMB1N/A
Norvég homárNephrops norvegicusVIII, IX Működési egységMA1N/A
Közönséges polipOctopus vulgarisminden terület, kivéve VIIIc, IXaOF3N/A
Közönséges polipOctopus vulgarisVIIIc, IXaMB3N/A
GarnélákPandalus spp.minden területOF3N/A
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisIXaMB1N/A
Villás tőkehalPhycis phycisminden terület, kivéve XOF3F3
Villás tőkehalPhycis phycisXMB3B4
Sima lepényhalPleuronectes platessaVIIa/VIIe/VIIfgMB1B3
Sima lepényhalPleuronectes platessaVIIbc/VIIh–k/VIII, IX, XOF3F4
Sávos tőkehalPollachius pollachiusminden területOF3F4
Fekete tőkehalPollachius virensVa/Vb/IV, IIIa, VIMC3E3
Fekete tőkehalPollachius virensVII, VIIIMF3F4
RoncssügérPolyprion americanusXMA4A4
Szőke rájaRaja brachyuraminden területMF4N/A
Tövises rájaRaja clavataminden területMF4N/A
Pettyes rájaRaja montaguiminden területMF4N/A
Kakukk rájaRaja naevusminden területME4N/A
Valódi rájafélékRajidaeminden területMF4N/A
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesV, XIV/VIMA2E3
LazacSalmo salarminden területOF3F3
SzardíniaSardina pilchardusVIIIabd/VIIIc, IXaMC3E3
Spanyol makrélaScomber japonicusVIII, IXMD3F4
MakrélaScomber scombrusII, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IX (exc. VIIIc, IXa)MF3F4
MakrélaScomber scombrusVIIIc, IXaMD4D4
Vörös álsügérekSebastes spp.V, VI, XII, XIVMC2E3
Közönséges tintahalSepia officinalisminden terület, kivéve VIIIc, IXaOF3N/A
Közönséges tintahalSepia officinalisVIIIc, IXaMB3N/A
NyelvhalSolea soleaVIIa/VIIfgMB1B3
NyelvhalSolea soleaVIIbc/VIIhjk/IXaMF3F4
NyelvhalSolea soleaVIIeMC3D4
NyelvhalSolea soleaVIIIabMB1C3
HüvelykagylókSolen spp.minden területOF3N/A
Tengeri durbincsfélékSparidaeminden terület, kivéve VIIIc, IXa, XOF3F3
Tengeri durbincsfélékSparidaeVIIIc, IXa, XMB3B4
TüskéscápaSqualus acanthiasminden területOF3N/A
Földközi-tengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneusVIII, IXOF3F4
Kékmellényes fattyúmakrélaTrachurus picturatusXMB3C4
FattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabde/XMF3F4
FattyúmakrélaTrachurus trachurusVIIIc, IXaMD3E2
Francia tőkehalTrisopterus luscusVIIIc, IXaMB4B4
Trisopterus nembe tartozó tőkehalakTrisopterus spp.minden terület, kivéve VIIIc, IXaOF3F3
Egyéb mélytengeri fajokEgyéb mélytengeri fajokminden területOF3F3
Földközi tenger
AngolnaAnguilla anguillaminden területMA2A2
ÓriásgarnélaAristeomorpha foliacea1.3, 2.2, 3.1MB3N/A
Vörös ostorgarnélaAristeus antennatus1.1, 1.3, 2.2, 3.1MB3N/A
Nagyszemű durbincsBoops boops1.3, 2.1, 2.2, 3.1ME3E4
AranymakrahalCoryphaena hippurusminden területMB3B3
AranymakrahalCoryphaena equiselisminden területMB3B3
Tengeri sügérDicentrarchus labrax1.2ME3E3
Északi pézsmapolipEledone cirrhosa1.1, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1ME4N/A
Pézsmás polipEledone moschata1.3, 2.1, 2.2, 3.1ME4N/A
SzardellaEngraulis encrasicolusminden területMD3E4
Szürke morgóhalEutrigla gurnardus1.3, 2.2, 3.1MD3D3
TintahalfélékIllex spp., Todarodes spp.1.3, 2.1, 2.2, 3.1MD3N/A
VitorláshalakIstiophoridaeminden területPD2D2
Közönséges tintahalLoligo vulgaris1.3, 2.2, 3.1MD3N/A
Feketehasú ördöghalLophius budegassa1.1, 1.3, 2.2, 3.1MC2D4
ÖrdöghalLophius piscatorius1.1, 1.3, 2.2, 3.1MC2D4
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusminden területMC3D4
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassou1.1, 3.1OD3D3
SzürkeMugilidae1.3, 2.1, 2.2, 3.1MD3D3
Bajuszos vörösmárnaMullus barbatusminden területMC3D4
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusminden területMC3D4
Norvég homárNephrops norvegicus1.3, 2.1, 2.2, 3.1MB3N/A
Közönséges polipOctopus vulgarisminden területME4N/A
Közönséges durbincsPagellus erythrinus1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1MD3E4
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostris1.1, 1.3, 2.2, 3.1MN/AN/A
GarnélarákPenaeus kerathurus3.1ME3N/A
Tövises rájaRaja clavata1.3, 2.1, 2.2, 3.1MD3N/A
Barna rájaRaja miraletus1.3, 2.1, 2.2, 3.1MD3N/A
Atlanti bonítóSarda sardaminden területME4E4
SzardíniaSardina pilchardusminden területMD3E4
MakrélaScomber spp.1.3, 2.2, 3.1ME4E4
Közönséges tintahalSepia officinalis1.3, 2.1, 3.1ME3N/A
CápákSelachiiminden területMD2N/A
Közönséges nyelvhalSolea vulgaris1.2, 2.1, 3.1ME3E3
AranydurbincsSparus aurata1.2, 3.1ME3E3
NyurgadubrincsokSpicara spp.1.3, 2.1, 2.2, 3.1ME3E3
Mantis garnélaSquilla mantis1.3, 2.1, 2.2ME4N/A
GermonThunnus alalungaminden területMC2C2
Közönséges tonhalThunnus thynnusminden területMC2C2
Földközi-tengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneus1.1, 1.3, 3.1ME3E4
FattyúmakrélaTrachurus trachurus1.1, 1.3, 3.1ME3E4
MorgóhalTrigla lucerna1.3, 2.2, 3.1MD3D3
VénuszkagylókVeneridae2.1, 2.2MF3N/A
KardhalXiphias gladiusminden területMC2C2
NAFO területek
TőkehalGadus morhua2J 3KLMA2E3
TőkehalGadus morhua3MMA2E3
TőkehalGadus morhua3NOMA2E3
TőkehalGadus morhua3PsMF4F4
TőkehalGadus morhuaSA 1MF4F4
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossus3NOMA2A2
Érdes laposhalHippoglossoides platessoides3LNOMA2E3
Érdes laposhalHippoglossoides platessoides3MMA2E3
Sárgafarkú lepényhalLimanda ferruginea3LNOMA2A2
Hosszúfarkú halakMacrouridaeSA 2 + 3MA2E3
GarnélákPandalus spp.3LNOF3N/A
GarnélákPandalus spp.3MMD2N/A
RájákRaja spp.SA 3MD2N/A
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoides3KLMNOMA2E3
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesSA 1MA2E3
Vörös álsügérekSebastes spp.3LNMA2A2
Vörös álsügérekSebastes spp.3MMA2F3
Vörös álsügérekSebastes spp.3OMC2C2
Vörös álsügérekSebastes spp.SA 1MA2A2
Hosszú távon vándorló fajok, Atlanti-, Indiai- és Csendes-óceán
TonhalfélékAuxis spp.ME4
Kis tonhalEuthynnus alleteratusME4
VitorláshalakIstiophoridaeMD2
Lándzsafogú cápaIsurus oxyrinchusMA4
BonítóKatsuwonus pelamisMC2
HeringcápaLamna nasusMA4
KékcápaPrionace glaucaMA4
Atlanti bonítóSarda sardaME4
TüskéscápákSqualidaeMD2
GermonThunnus alalungaMC2
Sárgaúszójú tonhalThunnus albacaresMC2
Nagyszemű tonhalThunnus obesusMC2
Közönséges tonhalThunnus thynnusMC2
KardhalXiphias gladiusMC2
CECAF FAO 34
Farkos abroncshalAphanopus carboMadeiraMD3
SzardellaEngraulis encrasicolusOE3
Villásfarkú abroncshalLepidopus caudatusMauritániaOD2
Közönséges tintahalLoligo vulgarisAtl. CEOD2
Szürke tőkehalakMerluccius spp.Atl. CEMC2
Közönséges polipOctopus vulgarisAtl. CEMC2
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisAtl. CEMC2
Rózsaszín ostoros garnélarákPenaeus notialisAtl. CEMC2
Atlanti bonítóSarda sardaMauritániaOF2
SzardíniaSardina pilchardusAtl. CEME3
AlasaSardinella auritaMauritánia, Atl. CEOF3
Tömzsi alasaSardinella maderensisMauritánia, Atl. CEOF3
Spanyol makrélaScomber japonicusMadeiraMD2
Spanyol makrélaScomber japonicusMauritániaOD2
TintahalSepia hierreddaAtl. CEOD2
Tengeri durbincsfélék, tengeri sügérek, csattogóhalakSparidae, Serranidae, HaemulidaeAtl. CEOD2
FattyúmakrélákTrachurus spp.MadeiraMD3
FattyúmakrélaTrachurus trachurusMauritániaOD2
FattyúmakrélaTrachurus trecaeMauritániaOD2
Abroncshal-félékTrichiuridaeOD2
WECAF
CsattogóhalLutjanus purpureusFrancia Guyana ZEEMC2
GarnélarákPenaeus subtilisFrancia Guyana ZEEMC2
CCAMLR FAO 58
Antarktiszi jéghalChampsocephalus gunnariKerguelenOC2
Antarktiszi fogashalDissostichus eleginoidesKerguelenOC2D3
Hosszúfarkú halakMacrouridaeKerguelen CrozetOC2
Nothothenia nembe tartozó tőkehalNotothenia squamifronsKerguelenOC2
RájákRaja spp.Kerguelen CrozetOC2
Atlanti-óceán délnyugati része FAO 41
Antarktiszi fogashalDissostichus eleginoidesArgentina/UKOD2D2
Genypterus nembe tartozó tengeri angolnaGenypterus blacodesArgentina/UKOD2D2
Rövid szárnyú tintahalIllex argentinusArgentina/UKOD2N/A
Patagóniai tintahalLoligo gahiArgentina/UKOD2N/A
Hosszúfarkú halakMacrourus spp.Argentina/UKOD2D2
Patagóniai hosszúfarkú halMacruronus magellanicusArgentina/UKOD2D2
Déltengeri szürke tőkehalMerluccius australisArgentina/UKOD2D2
Argentin szürke tőkehalMerluccius hubbsiArgentina/UKOD2C2
Déli kék tőkehalMicromesistius australisArgentina/UKOD2D2
Notothenia nembe tartozó tőkehalak, rockcodsNotothenia spp., Patagonotothen spp.Argentina/UKOD2D2
SziklahalSalilota australisArgentina/UKOD2D2
Angola FAO 47
Vöröscsíkos garnélaAristeus varidensAngolaOB2N/A
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisAngolaOB2N/A
Penaeus nembe tartozó garnélákPenaeus spp.AngolaOB2N/A

XVI. függelék (I. szakasz)

Egyéb biológiai mintavételek

FajokTerület/állományNövekedési adatokIvarérettség AdatokTermékenységNemek aránya
hosszsúlyhosszkorhosszkorhosszkor
ICES I, II terület
AngolnaAnguilla anguillaI, IITT
HeringClupea harengusIIa, VTTTTTT
TőkehalGadus morhuaI, IITTTTTT
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusI, IITTTTTT
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVTTTTTT
Norvég garnélaPandalus borealisI, IITTTT
Fekete tőkehalPollachius virensI, IITTTTTT
Vörös álsügérekSebastes spp. (1)I, IITTTTTT
FattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabdeTTTTTT
Északi-tenger (Skagerrak) ICES IIIa terület (észak)
Homoki angolna-félékAmmodytidaeIIIa NTTTTTT
AngolnaAnguilla anguillaIIIa NTT
HeringClupea harengusIV, VIId, IIIa/22–24, IIIaTTTTTT
TőkehalGadus morhuaIV, VIId, IIIaTTTTTT
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV, IIIaTTTTTT
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabTTTTTT
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVTTTTTT
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységSSST
Norvég garnélaPandalus borealisIIIa, IVa keletTTTT
Sima lepényhalPleuronectes platessaIIIaTTTTTT
Fekete tőkehalPollachius virensIV, IIIa, VITTTTTT
MakrélaScomber scombrusIIIa, IVbc, VIIdTTTTTT
NyelvhalSolea soleaIIIaTTTTTT
SprattSprattus sprattusIIIaTTTTTT
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIV, IIIaTTTTTT
ICES III terület (kivéve Skagerrak) a Balti-tengerrel együtt
AngolnaAnguilla anguillaIIIa (exc. a N)TT
HeringClupea harengus22–24/25–29, 32/30/31/ Rigai öbölTTTTTT
Érdes lepényhalPlatichthys flesusIIIb–dTTTTTT
TőkehalGadus morhuaIIIa S/22–24, 3d/25–32TTTTTT
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységSSST
Sima lepényhalPleuronectes platessaIIIa STTTTTT
LazacSalmo salarIIIb–d, 22–31/32TTTTTT
Tengeri pisztrángSalmo truttaIIIb–dTTTTTT
NyelvhalSolea soleaIIIaTTTTTT
SprattSprattus sprattusIIIa S/IIIb–dTTTTTT
Északi-tenger és Keleti-csatorna ICES IV, VIId terület
Homoki angolna-félékAmmodytidaeIVTTTTTT
AngolnaAnguilla anguillaIV, VIIdTT
EzüstlazacokArgentina spp. (1)IVTTTTTT
HeringClupea harengusIV, VIId, IIIaTTTTTT
Közönséges garnélaCrangon crangonIV, VIIdTTTT
Tengeri sügérDicentrarchus labraxIV, VIIdTTTTTT
TőkehalGadus morhuaIV, VIId, IIIaTTTTTT
Szárnyas rombuszhalLepidorhombus bosciiIV, VIIdTTTTTT
RombuszhalLepidorhombus whiffiagonisIV, VIIdTTTTTT
Feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VIIdTTTTTT
ÖrdöghalLophius piscatoriusIV, VITTTTTT
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV, IIIaTTTTTT
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIV, VIIdTTTTTT
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIabTTTTTT
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVTTTTTT
Kisfejű lepényhalMicrostomus kittIV, VIIdTTTTTT
Bajuszos vörösmárnaMullus barbatusIV, VIIdTTTTTT
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusIV, VIIdTTTTTT
Norvég homárNephrops egységMűködési egységSSST
Norvég garnélaPandalus borealisIIIa, IVa kelet/IVaTTTT
Sima lepényhalPleuronectes platessaIV/VIIdTTTTTT
Fekete tőkehalPollachius virensIV, IIIa, VITTTTTT
Nagy rombuszhalPsetta maximaIV, VIIdTTTTTT
Tövises rájaRaja clavataIV, VIIdTTTT
CsillagrájaRaja radiataIV, VIIdTTTT
Kakukk rájaRaja naevusIV, VIIdTTTT
Pettyes rájaRaja montaguiIV, VIIdTTTT
RájákRajidae (1)IV, VIIdTTTT
MakrélaScomber scombrusIIIa, IVbc, VIIdTTTTTTTT
Sima rombuszhalScopthalmus rhombusIV, VIIdTTTTTT
NyelvhalSolea soleaIV/VIIdTTTTTT
SprattSprattus sprattusIVTTTTTT
FattyúmakrélákTrachurus spp. (1)IIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabde/IIIa, IVbc, VIIdTTTTTTTT
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIVTTTTTT
Atlanti-óceán északkeleti része és Nyugati-csatorna V, VI, VII (kivéve d) VIII, IX, X, XII, XIV ICES területek
AngolnaAnguilla anguillaminden területTT
AbroncshalakAphanopus spp. (1)IXa, XTTTTTT
EzüstlazacokArgentina spp. (1)minden területTTTTTT
Nyálkásfejű halakBeryx spp. (1)XTTTTTT
Nagy tarisznyarákCancer pagurusminden területTTTT
Közönséges tüskéscápaCentrophorus granulosusminden területTTTN/ATN/A
Érdes tüskéscápaCentrophorus squamosusminden területTTTN/ATN/A
Portugál cápaCentroscymnus coelolepisminden területTTTN/ATN/A
HeringClupea harengusVIa/VIa N/VIaS, VIIbc/VIIa/VIIjTTTTTT
Tengeri angolnaConger congerXTTTTTT
GránátoshalCoryphaenoides rupestrisminden területTTTTTT
Tengeri sügérDicentrarchus labraxminden terület, kivéve IXTTTTTT
SzardellaEngraulis encrasicolusIXa, csak CadizTTTTTTTT
SzardellaEngraulis encrasicolusVIIITTTTYYYY
TőkehalGadus morhuaVa/Vb/VIa/VIb/VIIa/VIIe–kTTTTTT
Kékszájú repülőhalHelicolenus dactylopterusIXa, XTTTTTT
HomárHomarus gammarusminden területTTTT
Csillagos halHoplostethus atlanticusminden területTTTTTT
Szárnyas rombuszhalLepidorhombus bosciiVIIIc, IXaTTTTTT
RombuszhalLepidorhombus whiffiagonisVI/VII, VIIIabd/VIIIc, IXaTTTTTT
Közönséges tintahalLoligo vulgarisVIIIc, IXaTTTT
Feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VI/VIIb–k, VIIIabd/VIIIc, IXaTTTTTT
ÖrdöghalLophius piscatoriusIV, VI/VIIb–k, VIII abd/VIIIc, IXaTTTTTT
Fekete tőkehalMelanogrammus aeglefinusVa/Vb, VI, XII, XIV/VIa/VIb/VIIa/VIIb–kTTTTTT
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVIII/IX, XTTT
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVb/VIa/VIb/VIIa/VIIe–kTTTTTT
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIab/VIIIc, IXaTTTTTT
Kék puha tőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIVTTTTTT
Kék menyhalMolva dypterygiaXTTTTTT
Északi menyhalMolva molvaminden területTTTTTT
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusminden területTTTTTT
Norvég homárNephrops norvegicusMűködési egységSSST
Közönséges polipOctopus vulgarisVIIIc, IXaTTTT
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisIXaTTTT
Villás tőkehalPhycis phycisXTTTTTT
Sima lepényhalPleuronectes platessaVIIa/VIIe/VIIfgTTTTTT
Fekete tőkehalPollachius virensVa/Vb/IV, IIIa, VI/VII, VIIITTTTTT
RoncssügérPolyprion americanusXTTTTTT
Szőke rájaRaja brachyuraminden területTTTT
Tövises rájaRaja clavataminden területTTTT
Pettyes rájaRaja montaguiminden területTTTT
Kakukk rájaRaja naevusminden területTTTT
RájákRajidae (1)minden területTTTT
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoidesV, XIV/VITTTTTT
SzardíniaSardina pilchardusVIIIabd/VIIIc, IXaTTTTTTTT
Spanyol makrélaScomber japonicusVIII, IXTTTTTT
MakrélaScomber scombrusII, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IXTTTTTTTT
MakrélaScomber scombrusVIIIc, IXaTTTTTTTT
Vörös élsügérekSebastes spp. (1)V, VI, XII, XIVTTTTTT
Közönséges tintahalSepia officinalisVIIIc, IXaTTTT
NyelvhalSolea soleaVIIa/VIIbc/VIIe/VIIfg/VIIhk/VIIIab/IXaTTTTTT
Tengeri durbincsokSparidae (1)VIIIc, IXa, XTTTTTT
Kékmellényes fattyúmakrélaTrachurus picturatusXTTTTTT
FattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabde/VIIIc, IXa/XTTTTTTTT
Francia tőkehalTrisopterus luscusVIIIc, IXaTTTTTT
Földközi-tenger
AngolnaAnguilla anguillaminden területTT
ÓriásgarnélaAristeomorpha foliacea1.3, 2.2, 3.1TTTT
Vörös ostorgarnélaAristeus antennatus1.1, 1.3, 2.2, 3.1TTTT
Nagyszemű durbincsBoops boops1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTTTT
AranymakrahalCoryphaena spp. (1)minden területTTTTTT
Tengeri sügérDicentrarchus labrax1.2TTTTTT
Északi pézsmapolipEledone cirrhosa1.1, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTT
Pézsmás polipEledone moschata1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTT
SzardellaEngraulis encrasicolusminden területTTTTTT
Szürke morgóhalEutrigla gurnardus1.3, 2.2, 3.1TTTTTT
TintahalfélékIllex spp. (1), Todarodes spp. (1)1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTT
VitorláshalakIstiophoridae (1)minden területTTTTTT
Közönséges tintahalLoligo vulgaris1.3, 2.2, 3.1TTTT
Feketehasú ördöghalLophius budegassa1.1, 1.3, 2.2, 3.1TTTTTT
ÖrdöghalLophius piscatorius1.1, 1.3, 2.2, 3.1TTTTTT
Szürke tőkehalMerluccius merluccius1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTTTT
Szürke pérhalfélékMugilidae (1)1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTTTT
Bajuszos vörösmárnaMullus barbatusminden területTTTTTT
Sávos vörösmárnaMullus surmuletusminden területTTTTTT
Norvég homárNephrops norvegicus1.3, 2.1, 2.2, 3.1SSST
Közönséges polipOctopus vulgarisminden területTTTT
Közönséges durbincsPagellus erythrinus1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1TTTTTT
Piros ostorgarnélaParapenaeus longirostris1.1, 1.3, 2.2, 3.1TTTT
GarnélarákPenaeus kerathurus3,1TTTT
Közönséges nyurgadurbincsSpicara maris3,1TTTTTT
Tövises rájaRaja clavata1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTT
Barna rájaRaja miraletus1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTT
Atlanti bonítóSarda sardaminden területTTTTTT
SzardíniaSardina pilchardusminden területTTTTTT
MakrélafélékScomber spp.1.3, 2.2, 3.1TTTTTT
CápákShark-like Selachii (1)minden területTTTTTT
Közönséges tintahalSepia officinalis1.3, 2.1, 3.1TTTT
Közönséges nyelvhalSolea vulgaris1.2, 2.1, 3.1TTTTTT
AranydurbincsSparus aurata1.2, 3.1TTTTTT
NyurgadubrincsokSpicara spp. (1)1.3, 2.1, 2.2, 3.1TTTTTT
Mantis garnélaSquilla mantis1.3, 2.1, 2.2TTTT
GermonThunnus alalungaminden területTTTTTT
Közönséges tonhalThunnus thynnusminden területTTTTTT
Földközitengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneus1.1, 1.3, 3.1TTTTTT
FattyúmakrélaTrachurus trachurus1.1, 1.3, 3.1TTTTTT
MorgóhalTrigla lucerna1.3, 2.2, 3.1TTTTTT
Vénuszkagyló félékVeneridae (1)2.1, 2.2TTTT
KardhalXiphias gladiusminden területTTTTTT
NAFO területek
TőkehalGadus morhua2J 3KLTTT
TőkehalGadus morhua3MTTTTTT
TőkehalGadus morhua3NOTTTTTT
TőkehalGadus morhua3PsTTTTTT
TőkehalGadus morhuaSA ITTTTTT
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossus3NOTTT
Érdes laposhalHippoglossoides platessoides3LNOTTTTTT
Érdes laposhalHippoglossoides platessoides3MTTTTTT
Sárgafarkú lepényhalLimanda ferruginea3LNOTTT
Hosszúfarkú halakMacrouridae (1)SA 2 + 3TTTTTT
GarnélákPandalus spp. (1)3MTTTT
RájákRaja spp. (1)SA 3TTT
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoides3KLMNOTTTTTT
Fekete óriás laposhalReinhardtius hippoglossoides1DTTTTTT
Vörös álsügérekSebastes spp. (1)3MTTT
Vörös álsügérekSebastes spp. (1)3LNTT
Vörös álsügérekSebastes spp. (1)3OTT
Vörös álsügérekSebastes spp. (1)SA ITT
Hosszú távon vándorló fajok, Atlanti-, Indiai- és Csendes-óceán
TonhalfélékAuxis spp. (1)TTTTTT
Kis tonhalEuthynnus alleteratusTTTTTT
VitorláshalakIstiophoridae (1)TTTTTT
Lándzsafogú cápaIsurus oxyrinchusTTTT
BonítóKatsuwonus pelamisTTTTTT
HeringcápaLamna nasusTTTT
KékcápaPrionace glaucaTTTT
Atlanti bonítóSarda sardaTTTTTT
TüskéscápákSqualidae (1)TTTT
GermonThunnus alalungaTTTTTT
Sárgaúszójú tonhalThunnus albacaresTTTTTT
Nagyszemű tonhalThunnus obesusTTTTTT
Közönséges tonhalThunnus thynnusTTTTTT
KardhalXiphias gladiusTTTTTT
CECAF FAO 34
Farkos abroncshalAphanopus carboMadeiraTTTTTT
SzardellaEngraulis encrasicolusTTTTTT
Közönséges tintahalLoligo vulgarisAtl. CETTTT
Szürke tőkehalakMerluccius spp. (1)Atl. CETTTTTT
Közönséges polipOctopus vulgarisAtl. CETTTT
Piros ostorgarnélaParapeneus longirostrisAtl. CETTTT
Rózsaszín ostoros garnélarákPenaeus notialisAtl. CETTTT
SzardíniaSardina pilchardusAtl. CETTTTTT
Atlanti bonítóSarda sardaMauritániaTTTTTT
AlasaSardinella auritaMauritánia, Atl. CETTTTTT
Tömzsi alasaSardinella maderensisMauritánia, Atl. CETTTTTT
Spanyol makrélaScomber japonicusMadeira, MauritániaTTTTTT
TintahalSepia hierreddaAtl. CETTTT
FattyúmakrélákTrachurus spp. (1)MadeiraTTTTTT
WECAF
CsattogóhalLutjanus purpureusFrancia Guyana ZEETTTTTT
GarnélákPenaeus subtilisFrancia Guyana ZEETTTT
(1) Minden jelenlévő fajt egy adott területen külön-külön kell figyelembe venni.

XVII. függelék (J. szakasz)

Flottaszegmensenkénti gazdasági információk a III. függelékben meghatározottak szerint (MP)

Általános leírásBővített program
Első prioritás (éves)
Bevétel (forgalom)Összes és fajonként
Termelési költségek:
— legénység (társadalombiztosítási költséget beleértve)
— üzemanyag
— javítás és karbantartás
— egyéb működési költségek
Összes és termelésiköltség-kategóriánként
Állandó költségekÁtlagköltség, a befektetésből számítva
Pénzügyi helyzetSaját/idegen tőke részesedése
Befektetés (eszközök)
Árak/fajok (1)Érték, tonna
FoglalkoztatásTeljes munkaidőben/részmunkaidőben/FTE (teljes munkaidős egyenérték)
Flotta— nincs
— gt
— kW
— kor
— használt felszerelés
ErőkifejtésA technológiáról és időről számot adó megfelelő egység
(1) Mindenhol negyedéves alapon. A 3. regionális szinten összesítve a Földközi-tengeren az I. függelékben.

XVIII. függelék (J. szakasz)

A flottaszegmensenkénti alapvető gazdasági értékelés adatszükséglete (EP)

Általános leírásBővített program
Második prioritás
Kirakodott mennyiségek fajonkéntSzezonális (havi)
Halállományok (ICES területenként)
Piaci kategória
Regionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)
Bevétel (forgalom)Állami támogatások (éves)
Regionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)
Termelési költségek:
— legénység
— üzemanyag
— javítás és karbantartás
— egyéb működési költségek
A működési költségek további felosztása
Regionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)
A legénység díjazásának differenciálása pozíció szerint
Állandó költségekRegionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)
Pénzügyi helyzetBérleti díjak külső intézményeknek
Regionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)
Befektetés (eszközök)A befektetés típusa szerint:
Hajótest, különböző motorok és hűtés/fagyasztás, tároló- és emelőberendezések
Árak/fajokHavi
Piaci kategória szerint
Regionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)
FoglalkoztatásSzaktudás/oktatás
Hajóméret szerinti megkülönböztetés, regionális megkülönböztetés
FlottaFlottaszegmensek méretkategóriái
Regionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)
ErőkifejtésRegionális megkülönböztetés (3. szint, I. függelék)

XIX. függelék (K. szakasz)

Az elsődleges és másodlagos iparra (ágazat) vonatkozó gazdasági információk (MP)

Általános leírásBővített program
Első prioritás (éves)
NyersanyagÖsszes és fajonként (tonna)
Bevétel (forgalom)Összes és termékenként
Termelési költségek:
— munka
— energia
— nyersanyag (érték)
— csomagolás
— egyéb működési költségek
Összes és kategória költségenként
Állandó költségekÁtlagköltségek, a befektetésből számítva
Pénzügyi helyzetA saját/kölcsönvett tőke részesedése
Befektetés (eszközök)— eredeti
— pótlás
— biztosítás
Árak/fajokÉrték, tonna
FoglalkoztatásSzámok/FTE
KapacitáskihasználtságÉves átlag

( 1 ) HL L 176., 2000.7.15., 1. o.

( 2 ) HL L 341., 1993.12.31., 93. o.

( 3 ) HL L 266., 1998.10.1., 27. o.

( 4 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 5 ) HL L 274., 1986.9.25., 1. o.

( 6 ) Az adatokat a IV. fejezet szerint gyűjtött gazdasági értékelés részeként kezelik.

( 7 ) Az adatokat a IV. fejezet szerint gyűjtött gazdasági értékelés részeként kezelik.

( 8 ) Az adatokat a IV. fejezet szerint gyűjtött gazdasági értékelés részeként kezelik.

( 9 ) HL L 276., 1983.10.10., 1. o.

( 10 ) Az adatokat a IV. fejezet szerint gyűjtött gazdasági értékelés részeként kezelik.

( 11 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o.

( 12 ) HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

( 13 ) HL L 388., 1992.12.31., 1. o.

( 14 ) HL L 337., 1999.12.30., 10. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32001R1639 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32001R1639&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02001R1639-20040917 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02001R1639-20040917&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére