32001R1639[1]

A Bizottság 1639/2001/EK rendelete (2001. július 25.) a halászati ágazatban az alapszintű és a bővített közösségi adatgyűjtési programok létrehozataláról és az 1543/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1639/2001/EK RENDELETE

(2001. július 25.)

a halászati ágazatban az alapszintű és a bővített közösségi adatgyűjtési programok létrehozataláról és az 1543/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról szóló, 2000. június 29-i 1543/2000/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 8. cikke (1) bekezdésére,

(1)

Az 1543/2000/EK rendelet közösségi keretet hoz létre a halászati erőforrások és a halászati ágazat helyzetének értékeléséhez szükséges adatok gyűjtéséhez és kezeléséhez. E célból előírja, hogy a tagállamok a közösségi programokkal összhangban nemzeti programokat határozzanak meg a halászati adatok gyűjtésére és kezelésére.

(2)

Ezért szükséges létrehozni egy alapszintű közösségi programot, amely tartalmazza a tudományos értékeléshez feltétlenül szükséges információkat, valamint egy olyan bővített közösségi programot is létre kell hozni, amely tartalmazza a tudományos értékelést feltehetően meghatározó mértékben elősegítő információkat.

(3)

Az egyes programokhoz szükséges információt olyan értékelési modulok formájában kell gyűjteni, amelyek tartalmazzák a halászati kapacitásokat, a halászati erőkifejtéseket, a kifogott halmennyiséget, és végül az ágazat gazdasági helyzetét.

(4)

A tagállamok tudományos értékelésre szolgáló adatgyűjtési programjai legyenek összeegyeztethetők a közös halászati politika egyéb szempontjainak kezeléséhez szükséges adatgyűjtéssel és a közösségi statisztikai programra vonatkozó tagállami kötelezettségeknek megfelelő adatgyűjtéssel.

(5)

Meg kell állapítani az adatátvitelre és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, tekintettel a bizalmas kezelésre, valamint a közösségi programok technikai módosítására vagy a közösségi programok alóli mentességekre vonatkozó szabályokra. Továbbá a nemzeti programok ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat is létre kell hozni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Létrehozzák az 1543/2000/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett alapszintű és bővített közösségi programokat a mellékletnek megfelelően.

Ezenkívül e rendelet meghatározza a tagállamok nemzeti programjai szerint gyűjtendő adatokra vonatkozó egyes részletes szabályokat.

2. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározások alkalmazandók:

1. "szegmens": a fizikai jellemzők és halászfelszerelés tekintetében a halászhajók lehető leghomogénebb csoportja, amely megegyezik a negyedik többéves orientációs programban (TOP IV.) szereplő felosztással;

2. "kereskedelmi halászati flotta": a halászterületek kereskedelmi hasznosítása céljából a 3690/93 tanácsi rendelet ( 2 ) szerint bejegyzett és engedélyezett, vagy egyéb módon halászatra jogosult halászhajók összessége; e hajókról a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a közösségi halászhajó-nyilvántartást a 2090/98 bizottsági rendeletnek ( 3 ) megfelelően;

3. "szabadidőcélú és sporthalászat": minden olyan halászati tevékenység, amelyet nem kereskedelmi célból folytatnak;

4. "törzsadatok": az egyes halászhajókra, természetes vagy jogi személyekre vagy egyes mintákra vonatkozó adatok;

5. "tényleges halászati teljesítmény": a hajók halászati teljesítményének becsült értéke e hajók által kifogott halmennyiség összehasonlításával;

6. "névleges halászati teljesítmény": fizikai jellemzőkkel (motorteljesítménnyel vagy űrtartalommal) vagy e jellemzők kombinációjával kifejezett halászati teljesítmény;

7. "halászati erőkifejtés": a halászhajó halászati teljesítményének és az általa halászati tevékenységgel töltött időnek a szorzata; míg hajócsoport esetében ez az érték az összes érintett halászhajó halászati erőkifejtésének az összege;

8. "halászati technika": valamely meghatározott halászfelszerelés vagy felszereléscsoporton belül egy- vagy többféle halászfelszerelés használata;

9. "tér-idő szerinti bontás": az időszakonkénti és földrajzi osztályok alterületekké történő összekapcsolása;

10. "teljes mintavétel": a statisztikai értelemben vett populáció felmérése valamely paraméterre vonatkozóan, ha ténylegesen felmérik a fent említett populáció összes egyedét;

11. "feldolgozóipar": a hal, a kagyló- és rákfélék, valamint a puhatestűek előkészítésével és tartósításával, illetve halat, kagyló- és rákfélét, valamint puhatestűeket tartalmazó termékek előállításával foglalkozó iparág;

12. "feldolgozóipari ágazat": a feldolgozóipar azon része, amely a feldolgozás típusán (fagyasztott, sózott/szárított, füstölt, konzerv, készételek, egyéb) és az érintett fajcsoportok (tengerfenéken élő és mélytengeri fajok, Thunnidae, a Thunnidae--től eltérő nyíltvízi fajok, egyéb halfajok, kagyló- és rákfélék, lábasfejűek, kéthéjú kagylók, egyéb puhatestűek, egyebek) szerinti csatornákon alapszik;

13. "összesített adatok": az 1543/2000/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott összesített adatok;

14. "működési egység": a II. függelékben meghatározottak szerint a statisztikai rovatok olyan operatív csoportosítása, amely megfelel valamely földrajzilag elszigetelt biológiai állomány vagy kisebb biológiai állományok csoportosulásai eloszlási területének;

15. "kifogott mennyiség": az eredetileg kifogott összes hal élősúlya, azaz a bruttó kifogott mennyiség;

16. "kirakodott mennyiség": a kirakodott mennyiség élősúly-egyenértéke, azaz a névleges kifogott mennyiség;

17. "visszaengedett halállomány": a méreten aluli, nem eladható vagy egyéb okból nem kívánatos, a fogáskor vagy röviddel azt követően visszaengedett összes hal élősúlya.

3. cikk

A nemzeti programok követelményei

A mellékletben meghatározott közösségi programokat figyelembe vevő, a tagállamok által létrehozott nemzeti programok kü lönösen a következőket tartalmazzák:

a) a közösségi programokhoz kötődő kapcsolatokat, a tervezett intézkedéseket szakaszonként és a programra hivatkozással meghatározva;

b) az I. függelék 2. szintjén meghatározottak szerint szakaszonként és programonként, valamint földrajzi területenként szétosztott elemző beszámolók elemeit;

c) mintavétel esetén részletes leírást a követett stratégiákról és az alkalmazott statisztikai becslésekről, ami lehetővé teszi a pontossági szintek, illetve a költség és pontosság közötti összefüggés értékelését; ez a leírás magában foglalja a becsült paraméter pontossági szintjeinek becslését is; ezeket a becsléseket tartalmazza a zárójelentés, amelyet a Bizottság a STECF-fel való konzultáció után alakít ki.

d) a tagállamok közötti együttműködés és feladatmegosztás bemutatását lehetővé tevő elemeket;

e) mintavétel esetén a nemzeti programokban meghatározott eljárásoknak biztosítaniuk kell az igényelt adatok összegyűjtését megfelelően kinevezett megfigyelők által, fogadásukat a fedélzeten és a halászhajók kapitányainak együttműködését az ilyen megfigyelőkkel, a 2371/2002/EK ( 4 ) tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdés d) pontjával összhangban.

4. cikk

A nemzeti programok benyújtása

Minden évben legkésőbb május 31-ig minden tagállam elektronikus úton benyújtja a Bizottságnak az 1543/2000/EK rendelet 6. cikkében említett nemzeti programját.

5. cikk

Adatátvitel nemzetközi szervezetek számára

(1) Az e rendeletben említett adatokat a tagállamok átadhatják a megfelelő nemzetközi szervezeteknek e szervezetek meghatározott szabályaival és rendelkezéseivel összhangban.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett információátvitelről, és kérésre számítógépes másolatot küldenek a Bizottságnak.

6. cikk

A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció

(1) A Bizottság megvizsgálja a nemzeti programokat, és ellenőrzi az e rendeletben meghatározott feltételek betartását.

Ha a Bizottság által végzett vizsgálat során kiderül, hogy a nemzeti program nem felel meg a feltételeknek, a Bizottság azonnal tájékoztatja az érintett tagállamot, és módosításokat javasol az adott program tekintetében. Ezt követően az érintett tagállam javított nemzeti programot nyújthat be.

(2) A tagállamok legkésőbb 2003. május 31-ig és ezt követően a program alkalmazásának minden egyes évét követő május 31-ig technikai jelentést nyújtanak be a tevékenységről, amelyben részletesen kifejtik az alapszintű és a bővített program elkészítésekor meghatározott célok megvalósításának szintjét.

(3) Minden tagállam kijelöli az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, a továbbiakban a "nemzeti kapcsolattartót".

(4) Legkésőbb 2001. május 31-ig minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot nemzeti kapcsolattartója adatairól.

(5) A nemzeti kapcsolattartó rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a nemzeti programok előrehaladásának állapotáról.

7. cikk

A közösségi programok megsértése

Ha a Bizottság úgy értékeli, hogy a közösségi programok moduljaiban meghatározott kötelezettségeket az egyik tagállam nem tartja be, és e modulokhoz kapott közösségi pénzügyi támogatást, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, amelynek közigazgatási vizsgálatot kell végeznie.

A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a fejleményekről, valamint a vizsgálat eredményeiről, és haladéktalanul elküldi a vizsgálatot követően felvett jegyzőkönyv egy példányát, feltüntetve benne a fontosabb alapelemeket.

A Bizottság dönthet úgy, hogy visszaköveteli a jogtalanul felvett összegeket, és kamatot számíthat fel a kérdéses időszakra.

8. cikk

Technikai módosítások és mentességek

(1) A Bizottság a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (a továbbiakban: "STECF") javaslatára engedélyezheti a melléklet G. szakasza 1. iii. pontjában említett felmérések módosításait.

(2) A Bizottság a STECF tanácsára és az 1543/2000/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban dönthet úgy, hogy felmentést ad a melléklet H. és I. szakaszában meghatározott kötelezettségek alól.

9. cikk

Törzsadatok és összesített adatok kezelése

(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az e rendelet szerint gyűjtött törzsadatok bizalmas kezelése érdekében.

(2) A törzsadatokat a szükséges ideig, de legalább öt évig meg kell őrizni, hogy minden erre vonatkozó feladatot el tudjanak végezni.

(3) Mindegyik tagállam biztosítja, hogy a közösségi programokhoz tartozó összesített adatokat olyan számítógépes adatbázisokban dolgozzák fel, amelyekhez a 10. és 11. cikknek megfelelően a Bizottság és a nemzeti kapcsolattartók elektronikus úton hozzá tudnak férni.

(4) A (3) bekezdésben említett összesített adatok nem tartalmazhatnak egyedi hajók, természetes vagy jogi személyek azonosítására alkalmas adatokat.

(5) A tagállamok biztosítják a saját számítógépes rendszereiken az adatfeldolgozás biztonságát, különösen, ha az adatkezelés hálózaton keresztüli adatátvitelt tesz szükségessé.

(6) A tagállamok minden szükséges technikai intézkedést megtesznek az adatok védelmére minden véletlen vagy tiltott törléssel, véletlen adatvesztéssel, rontással, terjesztéssel vagy jogosulatlan megtekintéssel, és az adatkezelés egyéb nem megfelelő formáival szemben.

10. cikk

A Bizottság hozzáférése az adatokhoz

(1) Ha a Bizottság az e rendelet alapján gyűjtött összesített adatokat kívánja felhasználni, pontosan meg kell határoznia a kérdéses adatot az érintett tagállam számára.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a kérdéses adat távoli megtekintését vagy másolását 20 munkanapot meg nem haladó időtartamon belül.

(3) Ha a tagállam nincs abban a helyzetben, hogy teljesítse a Bizottság hozzáférésre vonatkozó kérését, erről azonnal tájékoztatnia kell a Bizottságot az okok megnevezésével.

(4) Ha a Bizottság a tagállamok adataiból számítógépes fájlt hoz létre, ezt a fájlt nem őrizheti meg attól az időponttól számított 20 munkanapnál hosszabb ideig, amelyre az információt kérték, és ezért meg kell semmisíteni, kivéve ha az érintett tagállamok erre vonatkozóan kifejezett írásbeli beleegyezését nem adta.

11. cikk

A tagállamok hozzáférése az adatokhoz

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék a többi tagállam nemzeti kapcsolattartóinak hozzáférését az összesített adatokat tartalmazó számítógépes adatbázishoz.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal a rendelet hatálya alá tartozó adatokhoz való hozzáférés felfüggesztésének okait.

(3) Ha a nemzeti kapcsolattartó hozzá kíván férni egy másik tagállam által őrzött adatokhoz, akkor kérelmet kell küldenie az ezen adatokhoz történő hozzáférésért felelős nemzeti kapcsolattartóhoz. Ennek a nemzeti kapcsolattartónak a kérelemtől számított tíz munkanapon belül válaszolnia kell a kérelemre, amelyet csak indoklással utasíthat el.

(4) A tagállamok megállapodásokat köthetnek, vagy informatikai protokollokban egyezhetnek meg a számítógépes hozzáférésre vonatkozóan az adatbázisokhoz való hozzáférés elősegítése érdekében. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az adatbázisokhoz történő hozzáférés költségeit a kérelmező nemzeti kapcsolattartó viseli.

12. cikk

Titkosság

Az STECF tagjai és az általa szervezett ülések résztvevői ülésen kívüli felhasználás céljából nem készíthetnek másolatot sem az adatok egészéről, sem részeiről.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

I. FEJEZET

TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN

A. A közösségi programok tartalma

1.

Az 1543/2000/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett közösségi alapszintű program az alábbi modulokból áll:

a) a ráfordítások értékelési modulja: halászati kapacitás és halászati erőkifejtés;

b) az értékelési modul és a kifogott és kirakodott mennyiségek mintavételi modulja;

c) az ágazat gazdasági helyzetének értékelési modulja.

2.

Az 1543/2000/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett bővített közösségi program az 1. pontban említett modulokból, illetve a modulonként meghatározott kiegészítő információkból áll.

3.

Az alapszintű programban meghatározzák az egyes modulokra vonatkozó ellenőrizendő paramétereket, a felbontási szinteket, az elérendő pontossági szinteket. A bővített program tekintetében, amelyre pontossági szinteket nem határoztak meg, minden tagállam nemzeti programjában adja meg az általa megcélzott pontossági szinteket és a használandó becslési eljárásokhoz kapcsolódó költség-pontosság összefüggést.

B. Pontossági szintek és mintavételi gyakoriságok

1.

Ha nem lehet mennyiségi célokat meghatározni a mintavételi programokhoz sem a pontossági szintek, sem a mintaméret szempontjából, akkor statisztikai értelemben vett kísérleti felméréseket végeznek. Ezek a kísérleti felmérések értékelik a probléma fontosságát, valamint felvetik a későbbi, részletesebb felmérések szükségességének kérdését, illetve e részletes felmérések költséghatékonyságának kérdését is.

2.

Ha mennyiségi célokat lehet meghatározni, ezeket akár közvetlenül a minta méreteivel vagy a mintavételi gyakorisággal, vagy a pontossági szintek és az elérendő titkosság meghatározásával lehet részletezni.

3.

Amennyiben a statisztikai szempontból meghatározott népességben a mintaméretre vagy a mintavételi gyakoriságra történik utalás, a mintavételi stratégiáknak legalább olyan hatékonynak kell lenniük, mint az egyszerű szúrópróbaszerű mintavétel. Ezeket a mintavételi stratégiákat a megfelelő nemzeti programokban kell meghatározni.

4.

Amikor a pontosság és a megbízhatóság szintjére történik utalás, a következő megkülönböztetés alkalmazandó:

a) 1. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 25 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os megbízhatósági szint mellett;

b) 2. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 10 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os megbízhatósági szint mellett;

c) 3. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 5 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os megbízhatósági szint mellett.

5.

Tekintettel a tanácsi rendelet szerinti helyreállítási terv alá eső állományokra vonatkozó adatgyűjtésre, a kiterjesztett program mintavételi követelményei kötelezővé válnak a rendelet elfogadását követő év minimum programja alatt és a helyreállítási tervre érvényes időszak során. Ugyanez érvényes azokra a felmérésekre, ahol a fő célállomány helyreállítási program tárgya.

II. FEJEZET

A RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKELÉSI MODULJA: HALÁSZATI KAPACITÁSOK ÉS HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS

C. A halászati kapacitásokra vonatkozó adatok gyűjtése

1.

Az alapszintű program tekintetében adatokat kell gyűjteni, hogy felmérjék a későbbiekben meghatározott szegmensek tekintetében az odatartozó hajók számát és az a) pontban meghatározott paraméterek hajónkénti átlagértékét.

a) Paraméterek:

az összegyűjtött adatok tartalmaznak minden olyan halászhajót, amelyre a IV. többéves orientációs program (TOP) vonatkozik:

- űrtartalom (bruttó űrtartalom),

- a főmotor által ténylegesen kifejtett legnagyobb folyamatos motorerő, szükséges esetben a névleges érték csökkentése után, kW-ban kifejezve a 2930/86/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározottak szerint,

- a hajó kora a hajótest kora alapján kiszámítva.

b) Bontási szintek:

- az adatokat úgy gyűjtik, hogy lehetséges legyen a III. függelékben meghatározott szegmensek egyéni kezelése,

- évente frissítik az adatokat.

c) Pontossági szintek:

a 2090/98/EK rendeletből eredő adatokat teljes mértékben be kell gyűjteni. Az 1. a) pontban említett más típusú adatokra vonatkozóan olyan mintavételi programokat lehet készíteni, hogy lehetővé váljon a B. szakaszban meghatározottak szerint a 3. szintű pontosságú becslések elvégzése.

2.

Bővített program

a) A kiegészítő paraméterek a következők:

- a főmotor legnagyobb folyamatos motorteljesítménye a névleges érték csökkentése előtt,

- az összességében 12 méternél hosszabb hajókon a darukhoz és csörlőkhöz használt segédmotor(ok) legnagyobb összteljesítménye,

- az egyes halászati technikákhoz kapcsolódó szabvány-halászfelszerelés jellemzői, beleértve ezen felszerelések méreteit és biztosított értékét,

- a különböző halászati technikákhoz kapcsolódó halászfelszerelések hajónkénti átlagos száma.

b) Bontási szintek:

- a szegmenseket, melyeket figyelembe kell venni, a IV. függelék határozza meg,

- a halászati technikák típusait, amelyeket figyelembe kell venni, szintén a IV. függelék határozza meg.

D. Halászati erőkifejtésre vonatkozó adatgyűjtés

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőképpen kell gyűjteni:

a) Paraméterek:

i. üzemanyag-fogyasztás ( 6 );

ii. halászati erőkifejtések a technika típusa szerint: egy területhez és egy meghatározott időszakhoz tartozó, halászattal töltött napok súlyozott összegével mérik:

- az egyes napokat az egyes halászhajók névleges halászati teljesítményére vonatkozó mértékegységgel súlyozzák; ezek az egységek az V. függelékben találhatók,

- a tengeren töltött nap akkor számít halászattal töltött naptári napnak, ha azon a napon a halászhajó legalább egy halászati műveletet elvégzett, vagy rögzített halászfelszerelést a tengerben hagyott az adott napon,

- a napok ahhoz a területhez sorolhatók, ahol az adott napon az első halászati műveletet elvégezték. Mindazonáltal a rögzített felszerelések tekintetében, ha egy napon belül a hajóról semmiféle műveletet sem végeztek, miközben legalább egy (rögzített) felszerelés benn volt a tengerben, akkor ezt a napot ahhoz a területhez sorolják, ahol az adott halászati úton a halászfelszerelés legutolsó kivetése történt;

iii. a különleges halászati erőkifejtések: megkülönböztetett állományokkal kapcsolatosak. Technika szerinti erőkifejtésként határozzák meg, de csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amikor a VI. függelékben említett állományok hajón tartott kifogott mennyiségei meghaladják az e függelékben meghatározott küszöbértékeket,

- egyes halállományok esetében az V. függelékben meghatározottakon kívül további mérőegységeket lehet alkalmazni, ha megfelelnek az említett állományok értékelését végző regionális halászati szervezetek által elfogadott előírásoknak.

b) Bontási szintek:

i. ami az üzemanyag-fogyasztást illeti, térfogatban és költségben kifejezett adatokat kell gyűjteni oly módon, hogy lehetséges legyen az egyes szegmenseken belül a hajónkénti átlagos üzemanyag-fogyasztás évenként történő megbecslése a III. függelékben meghatározottak szerint ( 7 );

ii. a technika szerinti halászati erőkifejtés vonatkozásában az adatokat a VIII. függelékben meghatározottak alapján az egyes technikák szerint kell gyűjteni negyedévente, az I. függelékben meghatározott földrajzi bontás 3. szintje szerint.

Az összes erőkifejtés mellett a III. függelékben meghatározott szegmensek hozzájárulását külön-külön is meg kell egyedileg határozni (erőkifejtés technikánként és szegmensenként) ( 8 );

iii. az egyes halászati erőkifejtések szintjén az adatokat úgy kell gyűjteni, mint a technikánkénti erőkifejtések esetében: különválasztva a VIII. függelékben meghatározott halászati technikák típusait, negyedévente, és az I. függelékben meghatározott földrajzi bontás 3. szintje szerint.

c) Pontossági szintek:

a 2807/83/EGK bizottsági rendelet (a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésével kapcsolatos különös eljárásokról) ( 9 ) rendelkezéseinek megfelelő adatokat teljes mértékben be kell gyűjteni. Ha egyéb adatra van szükség, azokat olyan mintavételi eljárások szerint gyűjtik, amelyek lehetővé teszik a szegmensenként megbecsült átlagok tekintetében a 2. pontossági szint elérését az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó adatok esetében, a 2. pontossági szint elérését a technikánkénti halászati erőkifejtés esetében, és az 1. pontossági szint elérését az egyes halászati erőkifejtések esetében. Kísérleti felmérések készíthetők a rögzített halászfelszerelések halászati erőkifejtéséről.

2.

Bővített program

a) Kiegészítő paraméterek:

az 1. a) ii. és iii. pontban említett technikánkénti erőkifejtés és az egyedi erőkifejtések esetében:

- az V. függelékben meghatározott mérőegységektől eltérő egyéb mérőegységeket lehet alkalmazni, amennyiben azokat a nemzeti programokban teljességgel részletezik és indokolják,

- a VI. függelékben meghatározottaktól eltérő halállományokat és/vagy küszöbértékeket is figyelembe lehet venni az egyes erőkifejtések meghatározására,

- továbbá a rákcsapdától, rákvarsától és halastavi hálótól eltérő halászfelszerelés esetében a halászati erőkifejtéseket műveletek szerint lehet mérni. Ilyen esetekben az alapegység a halászati műveletekre, és nem a halászattal töltött napokra fog vonatkozni. Minden művelet hozzájárul a IX. függelékben meghatározott halászati erőkifejtéshez. Az ugyanebben a függelékben feltüntetett szabályokon kívül más szabályokat is lehet alkalmazni, ha azokat teljességgel részletezik és indokolják,

- a rákcsapdák, rákvarsák és halastavi hálók halászati erőkifejtésére vonatkozó adatokat a tengeren lévő felszerelések számaként lehet gyűjteni, megszorozva az idővel (az egyes felszerelések tengeren töltött napjainak száma évente).

b) Bontási szintek:

i. az üzemanyag-fogyasztási adatokat oly módon lehet gyűjteni, amely lehetővé teszi negyedévente a IV. függelékben meghatározott valamennyi szegmensen belül a hajónkénti átlagos üzemanyag-fogyasztás megbecslését;

ii. a halászati erőkifejtés technikánként és a különleges halászati erőkifejtések vonatkozásában:

- az erőkifejtésre vonatkozó adatokat a X. függelékben említett halászati technikák típusai szerint lehet egyénileg kezelni; részletesebb tipológia is használható, ha annak hasznosságát a nemzeti programban leírják és indokolják,

- a szegmensenkénti erőkifejtésre vonatkozó adatokat a IV. függelékben meghatározott szegmensekre vonatkozóan lehet gyűjteni,

- az erőkifejtésre vonatkozó adatok havonta az I. függelék 4. földrajzi bontási szintjével kapcsolatban gyűjthetők; a VII. függelékben említett állományokat illetően különleges erőkifejtésre vonatkozó adatok gyűjthetők az ugyanebben a függelékben meghatározott mélységtartományok különválasztásával.

III. FEJEZET

A KIFOGOTT ÉS KIRAKODOTT MENNYISÉGEK ÉRTÉKELÉSI MODULJA

E. A kifogott és kirakodott mennyiségekre vonatkozó adatgyűjtés

1. Az alapszintű program szintjén az adatokat a következő módon kell gyűjteni. a) Paraméterek: - az adatgyűjtés lehetővé teszi az alábbiak megbecslését: - - minden halállomány kereskedelmi céllal kirakodott mennyisége, és - a XII. függelékben említett állományok összes kifogott mennyisége, kirakodott és visszaengedett mennyisége, és - kedvtelési és versenycélú halászat tengerből kifogott mennyiségét a XI. függelékben említett állományokra vonatkozóan, - minden tagállamnak meg kell határoznia az általa alkalmazott átváltási arányokat. b) Bontási szintek: - minden tagállam számára megbecsülik az éves kereskedelmi céllal kirakodott, állományonkénti összmennyiséget, az I. függelék földrajzi bontásának 2. szintje szerinti kifogott mennyiségek földrajzi eredete szerinti megkülönböztetésével. Azonban ha több faj csoportosítása megfelelőbbnek tűnik, a tagállamok eltérést kérhetnek a Bizottságtól, amennyiben ez teljességgel indokolt, - a XII. függelékben említett halállományokra vonatkozóan a kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségek ugyanebben a függelékben feltüntetettek szerint kerülnek felbontásra, - a III. függelékben megadott valamennyi szegmens tömeg és érték szerinti kirakodott mennyiségét állományonként és negyedévenként egyénileg kell kezelni, a kifogott mennyiségek földrajzi eredete pedig az I. függelék szerint a 2. földrajzi bontási szinten ( 10 ) kezelendő, - figyelemmel fogják kísérni a XII. függelékben felsorolt állományok visszaengedett mennyiségeit, hogy meg tudják becsülni tömeg szerint az évente kifogott átlagmennyiségeket hároméves időszakonként, a III. függelékben meghatározott technika típusa szerint, kivéve azokat az állományokat, amelyekre a XII. függelék más bontási szabályt ír elő, - a B. szakaszban meghatározottak szerint kísérleti felmérést kell végezni a XI. függelékben említett szabadidőcélú és sporthalászatra vonatkozóan, ugyanebben a függelékben meghatározott bontási szint figyelembevételével. c) Pontossági szint: - a kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségek becslését a 2847/93/EGK tanácsi rendelet ( 11 ) értelmében gyűjtött részletes adatok alapján, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet ( 12 ) alapján kell elvégezni, és az e rendeletekben nem említett adatok esetében mintavétellel és statisztikai eljárásokkal kell a becslést elvégezni oly módon, hogy a becsült értékek elérjék a 3. pontossági szintet a teljes kifogható mennyiség és a kvótaszabályok hatálya alá tartozó állományok esetében, illetve a 2. szintet a XII. függelékben felsorolt teljes kifogható mennyiség és a kvótaszabályok hatálya alá nem tartozó állományok esetében, illetve az 1. szintet egyéb esetekben, - a XII. függelékben említett állományok visszaengedett mennyiségének éves becsült értékeire vonatkozó adatoknak 1. pontossági szintűnek kell lenniük. Amennyiben a tagállamok nem, vagy csak túlságosan nagy költségek árán tudják elérni ezt a pontossági szintet, eltérést kérhetnek a Bizottságtól a pontossági szint és a mintavételi gyakoriság csökkentésére, vagy kísérleti felmérés elvégzésére, feltéve ha ezt a kérést teljes mértékben dokumentálják, - kísérleti felméréseket kell végezni az olyan egyéb állományok visszaengedett mennyiségeivel kapcsolatban, amelyekre a XII. függelék nem állapít meg éves becslést. E tanulmányok következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak, - kísérleti felméréseket végeznek a XI. függelékben említett szabadidőcélú és sporthalászattal kifogott mennyiségekkel kapcsolatban. E felmérések következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak.

d)

A 2847/93/EGK rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket e rendelet 9. cikke szerinti valamennyi vonatkozó adat nyilvántartásba vételének biztosítására.

Emellett a tagállamok, amennyiben szükséges, együttműködnek más tagállamokkal, hogy átfogó adatokat gyűjthessenek a lobogójuk alatt hajózó hajók kirakodott mennyiségeiről.

2.

Bővített program

a) Kiegészítő paraméterek:

- a XIII. függelékben említett állományok kirakodott mennyiségei,

- a szabadidőcélú és sporthalászattal kifogott mennyiségek a XI. függelékben említett állományok kivételével,

- a torkolatvidéken, tavakban és folyókban kifogott lazacmennyiségek a Balti- és az Északi-tenger földrajzi területén.

b) Bontási szint:

- a XII. függelékben említett állományok kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat az e függelékben a bővített programra vonatkozóan meghatározott rendelkezésekkel összhangban lehet bontani. Mélység vagy egyéb kritérium szerint lehet kiegészítő földrajzi osztályozást végezni, ha ez az osztályozás összhangban van a D. szakasz 2. b) ii. pontjának harmadik francia bekezdésével, és a megfelelő nemzeti program megindokolja a hasznosságát,

- a XIII. függelékben említett állományokra vonatkozó adatokat negyedévente lehet gyűjteni a III. függelékben meghatározott technikák típusainak megfelelően elkülönítve a kifogott mennyiségeket, illetve az I. függeléknek megfelelően a 3. földrajzi szintű területek szerint. A VII. függelékben említett állományokkal kapcsolatos adatokat tovább lehet osztani az e függelékben meghatározott mélységtartományok szerint,

- a kifogott mennyiségre vonatkozó adatokat a IV. vagy a X. függelékben meghatározottak szerint szegmensenként lehet gyűjteni,

- a visszaengedett mennyiségekre vonatkozó adatok a bővített program szerint gyűjthetők: -

- negyedévente a technika típusa szerint a III. függeléknek megfelelően és az I. függelék 3. földrajzi szintjének megfelelően, olyan állományok esetében, amelyek esetében a XII. függelék az alapszintű program keretein belül a visszaengedett mennyiségek éves becslését említi,

- évente, a III. függeléknek megfelelően a halászati technikák típusainak lehetséges szétválasztásával, földrajzi bontás nélkül, olyan állományoknál, amelyekre a XII. függelék az alapszintű program keretein belül követeli meg a visszaengedett állományok éves becslését,

- évente, egyéb bontás nélkül, a XIII. függelékben említett állományokra vonatkozóan.

F. Erőkifejtési egységre és/vagy egyes kereskedelmi flották tényleges erőkifejtésére jutó kifogott mennyiségekre vonatkozó adatgyűjtés

A következő sorozatok szükségesek:

1. Az alapszintű program szintjén az adatoknak csak a kifogott mennyiségekre és az erőkifejtésre vonatkozó adatsorokat kell tartalmaznia:

- az 1995. óta bármikor, állományok akár elemző és/vagy szaporodási modelljeinek értékelésre használt flották,

- állományértékelésen nem átesett állományok, és ahol bármikor 1995 óta csak a CPUE adatok útján lehet trendeket becsülni az állományok mennyiségére vonatkozóan,

- halászat, amelyre Regionális halászati szervezeti (a továbbiakban: "RFO" kötelezettségek érvényesek).

Az állomány-meghatározásoknak meg kell felelniük az RFO-k által meghatározottaknak, és a mintavételi stratégiáknak legalább a megfelelő osztályokat tartalmazniuk kell.

A tagállamoknak részletesen le kell írniuk azt a módszert, amellyel az egyes állományok mennyiségi mutatóit kiszámították.

2. A bővített program szintjén, adatsorok a kifogott mennyiségekre és az erőkifejtésre:

- flották, amelyeket még nem használtak állományértékelésre, de ahol várhatóan a jövőben állományértékelést végeznek, pl. a Földközi-tenger területén és a mélytengeri készleteknél,

- flották, ahol az adatgyűjtést az utóbbi években kezdték, és ameddig ezeket az adatsorokat állományértékelésre használták (az ilyen adatsorokat csak akkor lehet átalakítani alapszintű programmá, ha ezeket az állományértékelési eljárásban használják),

- flották, amelyek számára CPUE adatsorokat gyűjtöttek, de az adatokat jelenleg csak biológiai célokra használják (hossz és életkor összetétel, ivarérettségi adatok).

Az állomány-meghatározásoknak követniük kell az RFO-k általi meghatározásokat, és a mintavételi stratégiáknak minimumként tartalmazniuk kell a vonatkozó rétegeket.

A tagállamoknak részletesen le kell írniuk azt a módszert, amellyel az egyes állományok mennyiségi mutatóit kiszámították.

G. Az állományok tudományos értékelő felméréseinek támogathatósága

1.

Az alapszintű program szintje:

i. a XIV. függelék 1. prioritásában említett minden felmérés idetartozik;

ii. a tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti programjaikon belül az előző felmérési tervekkel való folyamatosságot;

iii. az i. és ii. pont ellenére a tagállamok javaslatot tehetnek a felmérési erőkifejtési vagy a mintavételi terv módosítására, ha ez nem rontja az eredmények minőségét.

2.

A bővített program szintjén támogatható minden olyan felmérés, amelyet a XIV. függelék 2. prioritásában tüntettek fel.

H. A kifogott mennyiségek biológiai mintavétele: életkor és hossz szerinti összetétel

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőkeppen kell gyűjteni:

a) Paraméterek

biológiai mintavételt kell végrehajtani a XV. függelékben kötelezőként meghatározott összes állomány kirakodott mennyiségének hossz, és ahol célszerű, korösszetételének kiértékelése céljából.

b) Bontási és pontossági szintek:

i) a helyreállítási tervekben résztvevő állományok számára a tagállamoknak mintavételi stratégiát kell alkalmazniuk, elérve a 2. pontossági szintet a kirakodott mennyiségek hossz, és ahol célszerű, a korösszetételre vonatkozóan;

ii) az egyéb állományok számára a tagállamoknak mintavételi stratégiát kell alkalmazniuk, elérve az 1. pontossági szintet a kirakodott mennyiségek hossz, és ahol célszerű, a korösszetételre vonatkozóan.

Ha azonban ez a megközelítés nem valósítható meg, a tagállamok eltérő módszert is alkalmazhatnak, amely számára a szükséges bontási szinteket a XV. függelék határozza meg.

c) A mintavételi program végrehajtása:

az a tagállam, amelynek területén a kirakodás történik, felelős az e cikkben meghatározott előírásoknak megfelelő mintavételi programok bevezetéséért. Amennyiben szükséges, a tagállamok harmadik országok hatóságaival is együttműködnek a biológiai mintavétel bevezetésére olyan kirakodott mennyiségek esetében, amelyeket e harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók fogtak ki.

A 2847/93/EGK rendeletnek megfelelően minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket az összes olyan adat gyűjtésének biztosítására, amely lobogója alatt hajózó hajók tevékenységeire vonatkozik, a kirakodás helyétől függetlenül.

d) A mintavételi szabályok alóli kivételek:

- hossz: -

1. a tagállam nemzeti programja az alábbi feltételek mellett elhagyhatja az olyan állományok kirakodott mennyisége hossz szerinti megoszlásának megbecslését, amelyek a teljes kifogható mennyiség és a kvóták hatálya alá tartoznak:

i. a vonatkozó kvóták a teljes kifogható mennyiség közösségre eső részének kevesebb, mint 5 %-át képviselik, vagy mennyiségük az előző három év során átlagosan 100 tonnánál kevesebb;

ii. az 5 %-nál kisebb részesedéssel rendelkező tagállamok összes kvótáinak összege kisebb, mint a Közösség teljes kifogható mennyiségekből való részesedésének 15 %-a.

Ha az i. pontban megállapított feltétel igen, de a ii. pontban megállapított feltétel nem teljesül, az érintett tagállamok összehangolt programot készíthetnek, hogy a teljes kirakodott mennyiség tekintetében a XV. függelékben leírt, vagy egy más, de ugyanolyan pontosságú mintavételi programot végrehajthassanak.

Amennyiben szükséges, a nemzeti programokat minden év január 31-ig ki lehet igazítani, hogy figyelembe tudják venni a tagállamok közötti kvótacseréket;

2. olyan állományokra vonatkozóan, amelyekre nem határozták meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, illetve a Földközi-tenger térségén kívül, ugyanazok a szabályok vonatkoznak az előző három év átlagosan kirakodott mennyiségei tekintetében és az adott állomány összes közösségi kirakodott mennyiségére vonatkozóan;

3. a Földközi-tengeri térség állományai esetében, amennyiben egy adott mediterrán tagállamban kirakodott mennyiségek súlyaránya egy adott fajra vonatkozóan nem éri el az adott faj összes, a Földközi-tengeri területen az EU által kirakodott mennyiségének 10 %-át, vagy kevesebb, mint 200 tonna, mentesül. Ez nem vonatkozik a közönséges tonhalra.

- életkor: -

1. egy tagállam nemzeti programja elhagyhatja az olyan állományok kirakodott mennyisége életkor szerinti megoszlásának megbecslését, amelyekre teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat határoztak meg, az alábbi feltételek mellett:

i. a vonatkozó kvóták a teljes kifogható mennyiségek közösségi részesedése legfeljebb 10 %-ának felelnek meg, vagy mennyiségük az előző három év alatt átlagosan 200 tonnánál kevesebb;

ii. a 10 %-nál kevesebb elosztott mennyiséggel rendelkező tagállamok összes kvótáinak összege kisebb, mint a közösség teljes kifogható mennyiségeiből való részesedésének 25 %-a.

Ha az i. pontban megállapított feltétel teljesül, de az ii. pontban megállapított feltétel nem teljesül, az érintett tagállamok összehangolt programot készíthetnek, hogy a teljes kirakodott mennyiségükre vonatkozó, XV. függelékben leírt, vagy más, de ugyanolyan pontosságú mintavételi programot hajthassanak végre.

Amennyiben szükséges, a nemzeti programokat minden év január 31-ig ki lehet igazítani, hogy figyelembe tudják venni a tagállamok közötti kvótacserét;

2. olyan állományokra vonatkozóan, amelyekre nem határoztak meg teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, illetve kívül esnek a Földközi-tenger térségén, ugyanazok a szabályok vonatkoznak az előző három év átlagos kirakodott mennyiségei alapján és az egy állományból a közösségi teljes kirakodott mennyiségekre vonatkozóan;

3. a Földközi-tengeri térség állományai esetében, amennyiben egy adott mediterrán tagállamban kirakodott mennyiségek súlyaránya egy adott fajra vonatkozóan nem éri el az adott faj összes, a Földközi-tengeri területen az EU által kirakodott mennyiségének 10 %-át, vagy kevesebb, mint 200 tonna, mentesül. Ez nem vonatkozik a közönséges tonhalra.

4. amikor csak lehetséges, kormegállapítást kell végezni a kereskedelmi céllal kifogott mennyiségekre. Ha ez nem történik meg, a tagállamoknak a saját nemzeti programjaikban kell ezt meghatározni.

- Egyebek: -

ha a tagállamok közötti együttműködés biztosítja, hogy az a) pontban meghatározott paraméterek átfogó becslése eléri a szükséges pontossági szintet, nem kell minden tagállamnak külön-külön biztosítani, hogy saját adatai elegendőek e pontossági szint eléréséhez.

e) Visszaengedett mennyiségek:

A visszaengedett mennyiségekre vonatkozóan hossz szerinti összetétel becslést kell végezni a halászati technikák típusai szerint, ha:

- a visszaengedett mennyiségek adatait használják az állományértékelő munkacsoportokban,

- a visszaengedett mennyiségek a tömeg szerinti teljes kifogott mennyiség 10 %-ánál többet tesznek ki, vagy szám szerint a kifogott mennyiségek 20 %-ánál többet olyan állományok esetében, amelyekről a XII. függelékben meghatározott szabályok szerint éves visszaengedett mennyiségekre vonatkozó adatokat kell gyűjteni.

A mintavételi gyakoriságok a kereskedelmi céllal kirakodott mennyiségekre vonatkozóan a XV. függelékben meghatározottaknak megfelelőek.

Amennyiben a visszaengedések olyan hossztartományok esetében történnek, amelyek nem fordulnak elő a kirakodott mennyiségekben, kormeghatározást kell végezni a XV. függelékben megállapított szabályoknak megfelelően.

Ha a tagállamok azonban nem, vagy csak túlságosan nagy költségek árán tudják elérni ezt a pontossági szintet, eltérést kérhetnek a Bizottságtól, amennyiben ezt a kérést teljességgel dokumentálják.

f) Szabadidőcélú és sporthalászat

A XI. függelékben meghatározott állományokra vonatkozóan a tagállamoknak a függelékben meghatározott bontási szintnek megfelelő kísérleti felméréseket kell bevezetni. E felmérések lehetővé teszik a jövőben megkövetelt pontossági szintek kialakítását. A felmérések következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak.

2.

Bővített program:

a) kiegészítő paraméterek:

Biológiai mintavételt kell végrehajtani a kirakodott mennyiségek hossz szerinti, és ahol célszerű, kor szerinti összetételének értékelése céljából, minden, a XV. függelékben választhatóként meghatározott állomány esetében.

b) Bontási és pontossági szintek:

A tagállamoknak mintavételi stratégiát kell alkalmazniuk, elérve az 1. pontossági szintet a kirakodott mennyiségek hossz, és ahol célszerű, a korösszetételre vonatkozóan.

Ha azonban ez a megközelítés nem érhető el, a tagállamok eltérő módszert is alkalmazhatnak, amely számára a szükséges bontási szinteket a XV. függelék határozza meg.

c) Visszaengedett mennyiségek

mintavételi program a XV. függelékben meghatározott opcionális állományok visszaengedett mennyiségeire vonatkozó évenkénti hossz szerinti összetétel becslés céljából.

I. Egyéb biológiai mintavételek

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőképpen gyűjtik:

a) Paraméterek:

i. A XVI. függelékben említett minden állomány esetében, beleértve azokat is, amelyekre nem kell éves becslést végezni a kifogott mennyiségekre vonatkozó kormegoszlásról, meg kell adni a hossz és tömeg szerinti növekedési görbéket, az életkor/hossz és az ivarérés közötti összefüggéseket, valamint az életkor/hossz és a termékenység közötti összefüggést.

ii. A kirakodott mennyiségek biológiai mintavételi programjait végre kell hajtani annak megbecslésére, hogy mekkora a különböző állományok részesedése ezekre a kirakodott mennyiségekre vonatkozóan: hering külön-külön Skagerrakban, Kattegatban és az Északi-tenger keleti részén, vadon élő és tenyésztett lazac a Balti-tengerben, a különböző rájafajok a IV. és a VIId. területeken.

iii. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk mintavételi programjukat a nemek arányának megállapításához a kereskedelmi céllal kifogott mennyiségekre. Olyan esetekben azonban, amikor ezt a feladatot nem lehet elvégezni, fel lehet használni a tudományos felmérések során vett mintákat is.

b) Bontási szint

Az a) i. pontban említett paraméterekre vonatkozóan:

- a meghatározásokat állományonként adják meg a XVI. függelékben meghatározott időszakok szerint. A biológiai paraméterek becsléséhez használt meglévő adatok érvényességét 3-6 évente kell ellenőrizni a XVI. függelékben meghatározottak szerint. A tagállamoknak szükség szerint frissíteniük kell ezeket a paramétereket,

- a norvég homár (Nephrops), fekete óriás laposhal, norvég garnéla (Pandalus borealis), sima lepényhal, nyelvhal és szürke tőkehal esetében a növekedési és a fejlettségi görbéket külön kell meghatározni a nőstény és a hím egyedek esetében.

Az a) ii. pontban említett paraméterekre vonatkozóan:

az adatokat negyedévente kell megadni, a IV. függelékben meghatározott halászati technika tipológiáját követve.

c) Pontossági szintek

i. A növekedési görbékre vonatkozóan:

- olyan állományok esetében, amelyeknél az egyes halak életkora megállapítható, 3. pontossági szinttel kell megbecsülni az egyes életkorokhoz tartozó átlagos tömeget és hosszt, olyan életkorig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok esetében az adott állományokra vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 95 %-át elérjék,

- olyan állományok esetében, amelyeknél a kormeghatározás nem lehetséges, de a növekedési görbét meg lehet becsülni, az egyes életkorokra vonatkozóan a 2. pontossági szinttel kell megbecsülni az átlagos tömeget és hosszt, olyan életkorig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok esetében az adott állományra vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 90 %-át elérjék.

ii. Az ivarérettségre, termékenységre és a nemek arányára vonatkozóan választani lehet a korra vagy a hosszra való utalás közül, amennyiben azok a tagállamok, amelyeknek el kell végezni a vonatkozó biológiai mintavételezést, megállapodtak a következőkben:

- az ivarérettségre és a termékenységre vonatkozóan a 3. pontossági szintet kell elérni a kor- és/vagy hossztartományon belül, amelynek határértékei a kifejlett halak 20 %-ának és 90 %-ának felelnek meg,

- a nemek arányára vonatkozóan a 3. pontossági szintet kell elérni, olyan életkorig vagy hosszig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok vagy hosszak esetében erre vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 95 %-át elérjék.

iii. Az a) ii. pontban említett kifogott mennyiségek állomány- és fajösszetételét 1. pontossági szinttel kell megbecsülni.

d) Mentességek

1. A tagállam nemzeti programja elhagyhatja a biológiai paraméterek megbecslését olyan állományokra vonatkozóan, amelyekre teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat határoztak meg, az alábbi feltételek mellett:

i. a vonatkozó kvóta a teljes kifogható mennyiség közösségi részesedése legfeljebb 10 %-ának megfelelő, vagy az előző három év alatt átlagosan 200 tonnánál kevesebb;

ii. az 5 %-nál kevesebb elosztott mennyiséggel rendelkező tagállamok összes kvótáinak összege kisebb, mint a Közösség teljes kifogható mennyiségből való részesedésének 20 %-a.

Amennyiben szükséges, a nemzeti programokat minden év február 1-jéig ki lehet igazítani, hogy figyelembe tudják venni a tagállamok közötti kvótacseréket.

2. Olyan állományok esetében, amelyekre nem határozták meg a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, ugyanazok a szabályok vonatkoznak az előző három év átlagos kirakodott mennyiségei tekintetében és az adott állomány összes közösségi kirakodott mennyiségére vonatkozóan.

Ha tagállamok közötti együttműködés biztosítja, hogy az a) i. pontban meghatározott paraméterek átfogó becslése eléri a szükséges pontossági szintet, nem kell minden tagállamnak külön-külön biztosítani, hogy a saját adatai elegendőek e pontossági szint eléréséhez.

2.

A bővített program szintje

Kiegészítő paraméterek:

- a XVI. függelékben említett állományok esetében támogatható az éves adatfrissítés és a nemek szerinti különbségtétel,

- a XVI. függelékben nem, de a XV. függelékben említett állományok, illetve azon állományok esetében, amelyekről hosszúsági adatokat gyűjtenek, háromévente támogathatóak a növekedési, fejlettségi és a nemek arányára vonatkozó adatok,

- támogathatóak a növekedési és fejlettségi görbék a XIII. függelékben említett fajokra vonatkozóan, azonban az adatok frissítését három évnél nem gyakrabban végzik,

- a XII. vagy XIII. függelékben említett fajcsoportok vonatkozásában háromévente támogathatóak a fogásokra vonatkozó mintavételi programok, amelyek segítségével meghatározható a fajösszetétel.

IV. FEJEZET

AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETÉRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI MODUL

J. Gazdasági adatok gyűjtése hajócsoportonként

1.

Az alapszintű program szintjén az adatokat a következőkeppen gyűjtik:

a) Paraméterek:

- adatokat kell gyűjteni minden, a XVII. függelékben említett paraméterre vonatkozóan a III. függelékben meghatározott felosztásnak megfelelően,

- meg kell mérni a befektetést a teljes eszközérték - beleértve a bérelt berendezések tőkeértékét - becslése érdekében. A biztosított értékeket kell alapul venni. Ha a biztosított érték megállapítása túl nehéznek bizonyul, annak hiányában a hajó újrabeszerzési értékét is fel lehet használni. Ilyen esetben e helyettesítés szükségességét fel kell tüntetni a nemzeti programban,

- a termelési költségeken belül a munkaerőköltségekbe tartozik minden, munkáltatók által fizetett kiadás, beleértve a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást, a nyugdíjat és az egyéb kapcsolódó adókat.

b) Bontási szintek:

- az egyes hajócsoportokra vonatkozóan minden paramétert a III. függelékben meghatározott módon becsülnek meg,

- az 1543/2000/EK rendelet IV. mellékletének előírásaival összhangban az árakra vonatkozó adatokat évente gyűjtik, különbséget téve a Földközi-tengeren halászó flották között attól függően, hogy a kifogott mennyiségek az I. függelék 3. szintjében meghatározott mely különböző földrajzi területekről származnak.

c) Pontossági szintek:

minden paraméter és minden szegmens esetében az 1. pontossági szintet kell elérni.

2.

A bővített program szintje

a) Kiegészítő paraméterek:

a bővített program tartalmazza a XVIII. függelékben meghatározott valamennyi adatot.

b) Bontási szintek:

az 1. a) pont első francia bekezdésében említett hajócsoportok felosztása a IV. függelékben meghatározott szintig végezhető el az I. függelék 2. szintjén a regionális megkülönböztetés vonatkozásában.

K. A feldolgozóiparra vonatkozó adatgyűjtés

1.

Az alapszintű program szintjén

A tagállamok kísérleti felméréseket végeznek a XIX. függelékben felsorolt paraméterek ágazatonkénti éves értékének becslése céljából; ezekben a kísérleti felmérésekben összehasonlítják a különböző adatgyűjtési stratégiák, köztük a mintavételi programok, költséghatékonysági összefüggéseit. E felmérések következtetéseit legkésőbb 2003. október 31-ig továbbítják a Bizottságnak.

2.

A bővített program szintje

a) Kiegészítő paraméterek

Az adatgyűjtő és -kezelő tevékenységek lehetővé teszik:

i. az ágazat és/vagy a tengerparti régiókban levő vállalatok érzékenységének átfogó értékelését (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája, NUTS 3) olyan állományok kifogott mennyiségeinek tekintetében, amelyek a teljes kifogható mennyiségek és kvóták hatálya alá tartoznak, és/vagy amelyeket a halászati erőforrások megőrzésével kapcsolatos egyéb intézkedések befolyásolnak, vagy a közösségi vizeken kívüli vizekről származó kifogott mennyiségek tekintetében;

ii. a közös halászati politika keretében végrehajtott olyan intézkedések feldolgozóiparra gyakorolt hatásának - beleértve a társadalmi és a gazdasági hatást is - becslését, mint a Tanács által előirányzott 3759/92/EGK tanácsi rendelet ( 13 ), a 2792/1999/EK tanácsi rendelet ( 14 ) és az legtávolabbi régiók halászati és akvakultúra ágazatára hozott sajátos intézkedések (POSEI: a távoli régiókra és a szigetekre vonatkozó lehetőségek programja).

b) Bontási szintek

Az ágazat társaságainak elemzése a NUTS 3. szintjén figyelembe veheti ezeknek a társaságoknak a különböző - tengerparti vagy nem tengerparti - régiókban történő létrehozását.

A függelékek jegyzéke

I. függelék

Földrajzi rétegzés regionális halászati szervezetek szerint

II. függelék

A Nephrops norvegicus-ra vonatkozó működési egységek (ME) és statisztikai rovatok

III. függelék (C szakasz)

A hajók kapacitás szerinti alapfelosztása (MP)

IV. függelék (C szakasz)

A hajók kapacitás szerinti részletes bontása (EP)

V. függelék (D szakasz)

Halászati teljesítmény egységei halászati technikák szerint

VI. függelék (D szakasz)

Különleges erőkifejtéssel kapcsolatos halállományok

VII. függelék (D. szakasz)

Célfajok és -mélységek (EP)

VIII. függelék (D. szakasz)

Tipológia az erőkifejtéssel kapcsolatos információkhoz (MP)

IX. függelék (D. szakasz)

A halászati erőkifejtés meghatározása a halászati műveletek vonatkozásában (EP)

X. függelék (D. szakasz)

A halászati technikák részletes tipológiája (EP)

I. Mozgó felszerelések

a) Merevítőrudas zsákháló

1. Motorerő < 221 kW az Északi-tengeren működő hajók esetében

i.

hálószembőség: < 32 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

2. Motorerő ≥ 221 kW az Északi-tengeren működő hajók esetében

i.

hálószembőség: 80-109 mm, ≥ 110 mm

3. Az Északi-tengeren kívül működő fenékvonóhálós halászhajók

i.

hálószembőség: < 32 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

b) Fenéken vontatott zsákháló és kerítőháló

1. Fenékháló

i.

egyszeres vonóháló, páros vonóháló, iker vonóháló, egyéb többállványos vonóháló, négypaneles, magasan nyíló vonóháló

ii.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

iii.

az i. és ii. pont kombinálható

2. Dán kerítőhálók

i.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

3. Skót kerítőhálók

i.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm

c) Lebegő zsákháló és kerítőhálók

1. Lebegő zsákháló

i.

egyszeres vonóhálót húzó halászhajó, páros vonóhálót húzó halászhajók

ii.

hálószembőség: < 32 mm, 32-54 mm, 55-69 mm, 70-79 mm, 80-109 mm, ≥ 110 mm (Atlanti-óceán és Északi-tenger); < 32 mm, 32-90 mm, 91-105 mm, 106-119 mm, ≥ 120 mm (Balti-tenger); 14-49 mm, 50-99 mm, 100-119 mm, ≥ 120 mm (Földközi-tenger)

2. Lebegő kerítőháló és erszényes kerítőháló

i.

halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek (FAD)

ii.

halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek nélkül

d) Kotróhálók

i.

Hidraulikus kotróhálók

ii.

Egyéb kotróhálók

II. Rögzített felszerelések

a) Rögzített felszerelések és halászzsinórok

1. Rögzített hálók

i.

tükörhálók

ii.

állítóhálók

iii.

kopoltyúhálók

iv.

hálószembőség szerinti felosztás szintén megengedett: 10-99 mm, 100-119 mm, ≥ 120 mm (Atlanti-óceán és Északi-tenger); < 105 mm, 105-119 mm, ≥ 120 mm (Balti-tenger)

2. Horogsorok

i.

felszíni horogsorok

ii.

fenékhorogsorok

iii.

vízközi horogsorok

3. Egyéb horgokat alkalmazó felszerelések

i.

villantó

ii.

bothoz rögzített zsinór élő csalival

iii.

bothoz rögzített zsinór élő csali nélkül

b) Eresztőhálók

i.

hálószembőségek a Balti-tengeren: ≤ 30 mm, ≥ 150 mm

ii.

hálószembőségek a Földközi-tengeren: ≤ 150 mm, 151-299 mm, ≥ 300 mm

c) Rákcsapdák és rákvarsák

i.

halcsapdák, köztük csapdahálók

ii.

rákcsapdák célfajok szerinti lehetséges felosztással

XI. függelék (E szakasz)

A kedvtelési célú halászati állományok jegyzéke (MP)

1. Lazac (tengervizek a Balti-tengerben és az Északi-tengerben):

a kifogott mennyiség adatai tömeg és darabszám szerint:

- az 1. függelék 2. szintjében meghatározott földrajzi terület szerint.

2. Közönséges tonhal (minden területen):

a kifogott mennyiség adatai tömeg és darabszám szerint:

- évente,

- az 1. függelék 2. szintjében meghatározott földrajzi terület,

- 10 kg alatti és fölötti halfogások megkülönböztetése.

3. Tőkehal a III., IV., V., VI. és VII. területeken:

a kifogott mennyiség adatai tömeg szerint:

- Az 1. függelék szerint meghatározott földrajzi terület, 2. szint.

Ezeknek a felméréseknek a következtetéseit 2007. március 31-ig továbbítani kell a Bizottság számára.

XII. függelék (E szakasz)

A kirakodott állományok jegyzéke és a visszaengedett halállomány nyomon követése (MP)

XIII. függelék

Választható fajok listája az EP-hez

XIV. függelék (G szakasz)

A felmérések jegyzéke (MP, EP)

XV függelék (H szakasz)

Életkor és hossz szerinti mintavételi rendszer (MP, EP)

XVI. függelék (I. szakasz)

Egyéb biológiai mintavételek