Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32013R1382[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1382/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1382/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (1) és (2) bekezdésére, 82. cikke (1) bekezdésére, valamint 84. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) előírja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását, amelyen belül a személyek szabadon mozoghatnak. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. Az európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok és közös alapelvek, mint például a megkülönböztetés tilalma, a nemek közötti egyenlőség, az,igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés mindenki számára, a jogállamiság és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszer tiszteletben tartását.

(2) A Stockholmi Programban (4) az Európai Tanács megerősítette, hogy prioritás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása, továbbá politikai prioritásként határozta meg a jog és a jogérvényesülés Európájának megvalósítását. A finanszírozást a Stockholmi Program politikai prioritásainak sikeres végrehajtását szolgáló fontos eszközök egyikeként határozták meg. A Szerződésekben és a Stockholmi Programban kitűzött nagyra törő célokat többek között egy, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, rugalmas és hatékony jogérvényesülési program (a továbbiakban: a program) létrehozásával kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie a tervezést és a végrehajtást. A program általános és konkrét célkitűzéseit az Európai Tanács által meghatározott, vonatkozó stratégiai iránymutatásokkal összhangban kell értelmezni.

(3) Az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2010. március 3-i bizottsági közlemény meghatározza az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját. Az Európa 2020 stratégián belüli konkrét célkitűzések és kiemelt kezdeményezések támogatásának alapelemeként, illetve a növekedés előmozdítását célzó mechanizmusok megkönnyítésére olyan, jól működő igazságszolgáltatási térséget kell kialakítani, amelyben elhárulnak a határokon átnyúló bírósági eljárások, valamint a határokon átnyúló helyzetekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés akadályai.

(4) E rendelet alkalmazásában a "bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak" kifejezésnek az alábbiakat kell jelentenie: bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak, továbbá az igazságszolgáltatás területén dolgozó egyéb jogi szakemberek, például ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, pártfogó felügyelők, jogi közvetítők és bírósági tolmácsok.

(5) Az igazságügyi képzés központi szerepet játszik a különböző tagállamok igazságügyi hatóságai és jogi szakemberei közötti kölcsönös bizalom kialakításában, és javítja a közöttük megvalósuló együttműködést. Az igazságügyi képzést a 2011. szeptember 13-i, "Az uniós jogérvényesülésbe vetett bizalom kiépítése - Az európai igazságügyi képzés új dimenziója" című bizottsági közleménnyel, a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak Európai Unión belüli képzéséről szóló tanácsi állásfoglalással (5), az európai igazságügyi képzésről szóló, 2011. október 27-28-i tanácsi következtetésekkel, valamint az igazságügyi képzésről szóló, 2012. március 14-i európai parlamenti állásfoglalással összefüggésben a valódi európai igazságügyi kultúra előmozdításának alapvető fontosságú elemeként kell kezelni.

(6) Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek - ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) - továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.

(7) Az Uniónak meg kell könnyítenie az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos képzési tevékenységeket azáltal, hogy az ebben részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak számára a tagállami hatóságok részéről fizetendő illetményeket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban elszámolható költségnek tekinti vagy természetben társfinanszírozza.

(8) Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, a jogviták rendezésére szolgáló alternatív módszerek igénybevételének a lehetőségét, valamint az olyan köztisztviselők szolgálatai igénybevételének a lehetőségét, akiket jogszabály kötelez arra, hogy a feleknek független és pártatlan jogi tanácsadást nyújtsanak.

(9) A Tanács 2012 decemberében jóváhagyta a 2013-2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiát (7), amelynek célja, hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazzon, amely a kábítószer-kereslet és a kábítószer-kínálat egyidejű csökkentésén alapul, felismerve azt, hogy a kábítószer-kereslet és a kábítószer-kínálat csökkentése kölcsönösen erősíti a tiltott kábítószerek elleni politika elemeit is. E stratégiának továbbra is az az egyik fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon a kábítószer-kereslet, a kábítószer-függőség, valamint a kábítószer-használattal kapcsolatos egészségi és társadalmi kockázatok és károk mérhető csökkentéséhez. Míg az 1150/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (8) létrehozott "Drogprevenció és felvilágosítás" program közegészségügyi jogalapra épült, és annak vonatkozásaira terjedt ki, a program más jogalapra épül, és annak - különösen az igazságügyi együttműködés előmozdítása révén - a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztésére kell irányulnia. Ennélfogva - az egyszerűsítés igényének eleget téve és az egyes programok jogalapjával összhangban - az Egészségügy a növekedésért program támogathat a kábítószer-használattal kapcsolatos egészségkárosodás csökkentése célkitűzésének megvalósítására irányuló tagállami fellépéseket kiegészítő intézkedéseket, beleértve a tájékoztatás nyújtását és a megelőzést is.

(10) A 2013-2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia másik fontos eleme a kábítószer-kínálat csökkentése. Míg a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek azokat az intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a kábítószer-kereskedelem és az egyéb típusú bűncselekmények megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányulnak, így különösen a tiltott kábítószerek gyártásával, előállításával, kivonásával, értékesítésével, szállításával, behozatalával és kivitelével - köztük a kábítószer-kereskedelmi tevékenység folytatásának céljával történő birtoklással és vásárlással - kapcsolatos intézkedéseket, a programnak a kábítószer elleni politika azon vonatkozásait kell lefednie, amelyekre nem terjed ki a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és az Egészségügy a növekedésért program, továbbá amelyek szorosan kapcsolódnak a program általános célkitűzéséhez.

(11) A 2007-2013-as programozási időszak azon prioritásai finanszírozásának folytonosságát, amelyeket a 2013-2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni új uniós stratégia célkitűzéseiként fenntartottak, mindenképpen biztosítani kell, és ezért pénzeszközöket kell rendelkezésre bocsátani az Egészségügy a növekedésért program, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és a program keretében a vonatkozó prioritásaikkal és jogalapjaikkal összhangban, kerülve ugyanakkor a párhuzamos finanszírozást.

(12) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 24. cikke és a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezmény értelmében a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, ideértve a tisztességes eljáráshoz való jogot, az eljárás megértéséhez való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a személyi sérthetetlenséghez és az emberi méltósághoz való jogot. A programnak különösen arra kell irányulnia, hogy a gyermekek az igazságszolgáltatási rendszeren belül nagyobb védelmet élvezzenek és nagyobb mértékben férhessenek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermek jogainak előmozdítását.

(13) Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését. Rendszeres monitoringra és értékelésre van szükség annak felmérése céljából, hogy milyen módon foglalkoznak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével a program tevékenységei során.

(14) Az uniós szintű intézkedések tapasztalatai azt mutatják, hogy a program célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításához az eszközöket - így a jogi aktusokat, a szakpolitikai kezdeményezéseket és a finanszírozást - együttesen kell alkalmazni. A finanszírozás a jogalkotási intézkedések kiegészítésének fontos eszköze.

(15) Az igazságügyi együttműködést támogató jövőbeli uniós pénzügyi programok hatékonyságának javításáról szóló, 2011. szeptember 22-23-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy az uniós finanszírozási programok fontos szerepet játszanak az uniós vívmányok hatékony végrehajtásában, és újólag megerősítette, hogy átláthatóbb, rugalmasabb, koherensebb és egyszerűbb hozzáférést kell biztosítani ezekhez a programokhoz.

(16) Az "Európa 2020 stratégia költségvetése" című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozást. Különösen a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel rendkívül fontos az uniós pénzeszközök lehető legésszerűbb strukturálása és igazgatása. A finanszírozás jelentős egyszerűsítése és hatékony igazgatása a programok számának csökkentése, valamint a finanszírozási szabályok és eljárások ésszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása révén valósítható meg.

(17) A finanszírozás egyszerűsítése, hatékony igazgatása és könnyebb igénybevétele iránti igény kielégítése során a programnak folytatnia és fejlesztenie kell a 2007/126/IB tanácsi határozattal (9), az 1149/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (10), és az 1150/2007/EK határozattal létrehozott programok alapján korábban végzett tevékenységeket. E programok félidős értékelései az e programok végrehajtásának javítását célzó ajánlásokat foglalnak magukban. A program végrehajtása során figyelembe kell venni az említett félidős értékelések megállapításait és a vonatkozó utólagos értékelések megállapításait.

(18) "Az uniós költségvetés felülvizsgálata" című, 2010. október 19-i és az "Európa 2020 költségvetése" című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a finanszírozást egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységekre kell összpontosítani, vagyis azokra az esetekre, amikor az uniós fellépés hozzáadott értéket biztosíthat ahhoz képest, mint ha a tagállamok egyedül lépnének fel. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az európai igazságszolgáltatási térség létrehozatalához a kölcsönös elismerés elvének előmozdításával, a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megteremtésével, a határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásával, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásával. A finanszírozási tevékenységeknek ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy valamennyi érintett ténylegesen és alaposabban megismerje az uniós jogot és szakpolitikákat, valamint szilárd analitikai alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák támogatásához és kidolgozásához, ily módon hozzájárulva azok érvényesítéséhez és megfelelő végrehajtásához. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

(19) Az e program alapján finanszírozandó intézkedések kiválasztásakor a Bizottságnak előre meghatározott kritériumok alapján kell értékelnie a javaslatokat. E kritériumok közé kell tartoznia a javasolt intézkedések európai hozzáadott értéke felmérésének. A nemzeti projektek és a kis volumenű projektek is rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel.

(20) A programhoz a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak is hozzáféréssel kell rendelkezniük.

(21) Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (11) 17. pontja értelmében.

(22) Annak biztosítása érdekében, hogy a program az időtartama alatt kellő rugalmassággal igazodjon a változó igényekhez és az azoknak megfelelő szakpolitikai prioritásokhoz, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében meghatározott százalékoknak azon konkrét célkitűzések tekintetében történő módosítására vonatkozóan, amelyek több mint öt százalékponttal meghaladják ezeket a százalékokat. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus szükségességének megállapításakor ezen százalékos arányokat a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi kerete, és nem az éves előirányzatok alapján kell kiszámítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(23) E rendeletet a költségvetési rendelettel teljes összhangban kell végrehajtani. A hozzáadottérték-adó (héa) elszámolhatósága - különösen a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által fizetett héa elszámolhatósági feltételeire tekintettel - nem függhet a kedvezményezett jogállásától azon tevékenységek esetében, amelyeket magán- és közjogi szervek és szervezetek azonos jogi feltételek mellett végezhetnek. Figyelembe véve az e rendelet szerinti célkitűzések és tevékenységek sajátos jellegét, egyértelművé kell tenni a pályázati felhívásokban, hogy a magán- és közjogi szervek és szervezetek által is végezhető tevékenységek esetében a közjogi szervek és szervezetek részéről felmerült, le nem vonható héa elszámolható, amennyiben azt olyan tevékenységek - például képzés vagy tájékoztató kampány - végrehajtására vonatkozóan fizették meg, amelyeket nem lehet a hatósági jogkör gyakorlásának tekinteni. E rendeletnek a költségvetési rendelet által bevezetett egyszerűsítési eszközöket is fel kell használnia. Ezenfelül a támogatandó intézkedések meghatározására vonatkozó kritériumoknak arra kell irányulniuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat azokra az intézkedésekre különítsék el, amelyek a legnagyobb hatást fejtik ki az elérni kívánt szakpolitikai célkitűzés tekintetében.

(24) Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(25) A Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramoknak biztosítaniuk kell a pénzeszközöknek a vissza nem térítendő támogatások és a közbeszerzési szerződések közötti megfelelő elosztását. A programnak elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokhoz kell pénzeszközöket elkülönítenie, ugyanakkor kellő szintű finanszírozást kell fenntartania a közbeszerzésekre is. Az éves munkaprogramban meg kell határozni az éves kiadások vissza nem térítendő támogatásra elkülönítendő minimális százalékát, amely 65 %-nál nem lehet kevesebb. A Bizottságnak egyértelmű ütemtervet kell meghatároznia a pályázati felhívásokra, a projektek kiválasztására és a támogatások odaítéléséről szóló döntésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ezzel az érdekelt felek számára megkönnyítsék a projektek tervezését és a társfinanszírozást.

(26) Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a program, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság program, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, az Egészségügy a növekedésért program, az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Erasmus+ program, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Horizont 2020 keretprogram és az előcsatlakozási támogatási eszköz között.

(27) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén a teljes kiadási ciklusra kiterjedően védeni kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint szükség esetén közigazgatási és pénzügyi szankcióknak a költségvetési rendelettel összhangban való kiszabását.

(28) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének érvényesítése érdekében e rendeletben megfelelő eszközöket kell előírni e rendelet eredményességének értékeléséhez. E célból e rendeletnek általános és konkrét célkitűzéseket kell meghatároznia. Az említett konkrét célkitűzések megvalósításának felmérése érdekében olyan konkrét és számszerűsíthető mutatókat kell megállapítani, amelyek a program teljes időtartama alatt érvényben maradnak. A Bizottságnak évente monitoring-jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek többek között az e rendeletben meghatározott mutatókon kell alapulnia, és tájékoztatást kell nyújtania a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról.

(29) A programot a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét tiszteletben tartva hatékony módon kell végrehajtani, lehetővé téve ugyanakkor, hogy a potenciális pályázók ténylegesen hozzáférhessenek a programhoz. A programhoz való tényleges hozzáférés támogatása érdekében a Bizottságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy egyszerűsítse és összehangolja a pályázati eljárásokat és dokumentumokat, továbbá az adminisztratív formaságokat és a pénzgazdálkodási követelményeket, hogy megszüntesse az adminisztratív terheket, és hogy ösztönözze a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázatok olyan tagállambeli szervezetek általi benyújtását, amelyek alulreprezentáltak a programban. A Bizottságnak külön weboldalon kell közzétennie a programmal kapcsolatos információkat, annak célkitűzéseit, a különböző pályázati felhívásokat és azok ütemezését. A pályázati felhívásokhoz kapcsolódó alapvető dokumentumokat és iránymutatásokat az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani.

(30) Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) (a továbbiakban: az alkalmazási szabályok) 180. cikke (1) bekezdésének l) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell az uniós pénzügyi támogatás átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket, kivéve azon kellően indokolt esetekben, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű.

(31) A költségvetési rendelet 35. cikkének (2) és (3) bekezdésével és az alkalmazási szabályok 21. cikkével összhangban a Bizottságnak megfelelő módon és időben rendelkezésre kell bocsátania a végső kedvezményezettekre, valamint az Unió általános költségvetéséből finanszírozott intézkedések jellegére és céljára vonatkozó információkat. Ezen információk rendelkezésre bocsátásának a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével kell történnie, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.

(32) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez - különösen a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előmozdítása révén - való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(33) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(34) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(35) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(36) A 2007/126/IB határozat, az 1149/2007/EK határozat és az 1150/2007/EK határozat alapján korábban végzett tevékenységek finanszírozása folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A program létrehozása és időtartama

(1) Ez a rendelet létrehozza a Jogérvényesülés programot (a továbbiakban: a program).

(2) A program a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.

2. cikk

Európai hozzáadott érték

(1) A program olyan, európai hozzáadott értéket képviselő intézkedéseket finanszíroz, amelyek hozzájárulnak az európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez. Ennek érdekében a Bizottság biztosítja, hogy a finanszírozás céljából kiválasztott intézkedések európai hozzáadott értékkel rendelkező eredmények létrehozására irányuljanak.

(2) Az intézkedések - többek között a kis volumenű és a nemzeti intézkedések - európai hozzáadott értékét olyan kritériumok alapján kell felmérni, mint például: az uniós jog következetes és koherens végrehajtásához és az uniós jogból eredő jogok közismertségének javításához való hozzájárulásuk; az arra való alkalmasságuk, hogy kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a tagállamok között és javítsák a határokon átnyúló együttműködést; a nemzetközi hatásuk; a bevált gyakorlatok kialakításához és terjesztéséhez való hozzájárulásuk és az arra való alkalmasságuk, hogy a határokon átnyúló vagy az Unió egészében fennálló feladatok megoldására szolgáló gyakorlati eszközöket és megoldásokat hozzanak létre.

3. cikk

Általános célkitűzés

A program általános célkitűzése, hogy - különösen a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előmozdítása révén - hozzájáruljon a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez.

4. cikk

Konkrét célkitűzések

(1) A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében a program konkrét célkitűzései a következők:

a) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása;

b) az igazságügyi képzés - többek között a jogi terminológiával kapcsolatos nyelvi képzés - támogatása és előmozdítása egy közös jogi és igazságügyi kultúra kialakulásának elősegítése érdekében;

c) az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára biztosított tényleges hozzáférés megkönnyítése, ideértve - a védelem jogait tiszteletben tartva - a bűncselekmények áldozatai jogainak előmozdítását és támogatását is;

d) a kábítószer elleni politika területéhez tartozó kezdeményezések igazságügyi együttműködéssel és bűnmegelőzéssel kapcsolatos, a program általános célkitűzéséhez szorosan kapcsolódó vonatkozásainak a támogatása, amennyiben azokra nem terjed ki a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és az Egészségügy a növekedésért program;

(2) A program konkrét célkitűzéseit különösen az alábbiak révén kell megvalósítani:

a) az uniós jog és szakpolitikák közismertségének és ismeretének javítása;

b) a polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés biztosítása érdekében az uniós jog, többek között az anyagi és az eljárásjog, az igazságügyi együttműködést szolgáló eszközök, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata, valamint az összehasonlító jog ismeretének javítása;

c) az uniós eszközök tagállamokban való tényleges, átfogó és következetes végrehajtásának és alkalmazásának, továbbá a rájuk vonatkozó monitoringnak és értékelésnek a támogatása;

d) a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, a tagállamok polgári és büntetőjoga, valamint jog- és igazságszolgáltatási rendszere kölcsönös megismerésének és megértésének javítása, továbbá a kölcsönös bizalom erősítése;

e) az európai igazságszolgáltatási térség zavartalan működését esetlegesen gátló akadályok jobb megismerése és megértése;

f) az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának és együttműködésének fokozása az információs és kommunikációs technológiák révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határokon átnyúló interoperabilitását is.

5. cikk

A nemek közti egyenlőség és a gyermekek jogai szempontjának érvényesítése

A programban foglalt összes intézkedés végrehajtása során törekedni kell a nők és férfiak közötti egyenlőségnek és a gyermekek jogainak előmozdítására, többek között a gyermekbarát igazságszolgáltatás révén. A programnak emellett a Charta 51. cikkével összhangban és az ott meghatározott korlátokon belül tiszteletben kell tartania a Charta 21. cikkében felsorolt indokokon alapuló megkülönböztetés tilalmát.

6. cikk

Intézkedéstípusok

(1) A program többek között az alábbi intézkedéstípusokat finanszírozza:

a) elemző tevékenységek, például adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek, és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések, értékelések; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele; műhelytalálkozók, szemináriumok, szakértői találkozók és konferenciák;

b) képzési tevékenységek, például a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak számára munkavállalói csereprogramok, műhelytalálkozók, szemináriumok, oktatók képzése, többek között jogi terminológiával kapcsolatos nyelvi képzés, valamint internetes képzési eszközök vagy egyéb képzési modulok kidolgozása;

c) az egymástól való tanulási, együttműködési, tájékoztatási és terjesztési tevékenységek, például a jó gyakorlatok, újító megközelítések és tapasztalatok meghatározása és cseréje; a kölcsönös felülvizsgálat és az egymástól való tanulás szervezése; konferenciák, szemináriumok, tájékoztató kampányok szervezése, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is, amennyiben azok a program célkitűzéseivel kapcsolatosak; információs anyagok összeállítása és közzététele a programmal kapcsolatos információk és eredmények terjesztése érdekében; információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök fejlesztése, működtetése és karbantartása, ideértve a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférésének egyik eszközeként az e-igazságügyi portál fejlesztését is;

d) azon kulcsfontosságú szereplők támogatása, amelyek tevékenységei hozzájárulnak a program célkitűzéseinek megvalósításához, így például a tagállamok támogatása az uniós jog és szakpolitikák végrehajtása során, a kulcsfontosságú európai szereplők és az európai szintű hálózatok - többek között az igazságügyi képzés területén való - támogatása,, illetve a szakosított szervek és szervezetek, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, és a nem kormányzati szervezetek közötti, európai szintű hálózatépítési tevékenységek támogatása.

(2) Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatot az állandó munkaprogramjával kapcsolatos kiadások társfinanszírozása céljából működési támogatásban kell részesíteni.

7. cikk

Részvétel

(1) A programhoz az alábbi országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek férhetnek hozzá:

a) a tagállamok;

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek részes felei e megállapodásnak;

c) a tagjelölt, a potenciális tagjelölt és az Unióhoz csatlakozó országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveinek és általános feltételeinek megfelelően.

(2) Nyereségorientált szervek és szervezetek kizárólag nonprofit vagy közjogi szervezetekkel közösen férhetnek hozzá a programhoz.

(3) A programban az (1) bekezdés b) és c) pontjával összhangban részt vevőktől eltérő, harmadik országokban, és különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek - saját költségükön - részt vehetnek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

(4) A Bizottság a vonatkozó éves munkaprogramban meghatározott feltételek szerint együttműködhet nemzetközi szervezetekkel. A program alkalmazási körébe tartozó területeken tevékenykedő nemzetközi szervezetek a költségvetési rendelettel és a vonatkozó éves munkaprogrammal összhangban férhetnek hozzá a programhoz.

8. cikk

Költségvetés

(1) A 2014-2020-as időszakra vonatkozó program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 377 604 000 EUR.

(2) A program pénzügyi allokációja fedezheti a program irányításához és a célkitűzései megvalósításának értékeléséhez szükséges előkészítési, monitoring, ellenőrzési, audit és értékelési tevékenységek során keletkező kiadásokat is. A pénzügyi allokáció fedezheti a szükséges tanulmányokkal, szakértői találkozókkal, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat is, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjával kapcsolatos kiadásokat, amennyiben e politikai prioritások a program általános célkitűzéseivel kapcsolatosak, továbbá az információfeldolgozásra és -cserére szolgáló információtechnológiai hálózatokkal, illetve a programnak a Bizottság általi igazgatásához szükséges egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat.

(3) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá az 1311/2103/EU, Euratom tanácsi rendelettel (17) létrehozott többéves pénzügyi keret erejéig.

(4) A program pénzügyi keretösszegén belül az összegeket a mellékletben meghatározott százalékoknak megfelelően kell elkülöníteni az egyes konkrét célkitűzésekre.

(5) A Bizottság az egyes konkrét célkitűzések esetében legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, a mellékletben meghatározott százalékoktól. Arra az esetre, ha szükségessé válna az említett értékhatár túllépése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben foglalt egyes számadatoknak 5-nél több, de legfeljebb 10 százalékponttal történő módosítására.

9. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 8. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság a programot a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

(2) A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok formájában éves munkaprogramokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Valamennyi éves munkaprogramnak a program célkitűzéseit kell végrehajtania, az alábbiak meghatározása révén:

a) az elvégzendő intézkedések, a 3. cikkben és az 4. cikk (1) bekezdésében foglalt általános és konkrét célkitűzésekkel összhangban, ideértve a pénzügyi források indikatív elosztását is;

b) a pénzügyi hozzájárulásban részesítendő javaslatok kiválasztására használandó alapvető támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelet 84. cikkével és az alkalmazási szabályainak 94.cikkével összhangban;

c) az éves kiadásoknak a vissza nem térítendő támogatásokra elkülönítendő legkisebb százaléka.

(4) Biztosítani kell a pénzügyi támogatásnak az e rendelet hatálya alá tartozó különböző területek közötti megfelelő és méltányos elosztását. Amikor a Bizottság az éves munkaprogramokban a pénzeszközök e területek közötti elosztásáról dönt, figyelembe kell vennie azt, hogy a polgári jogi és a büntetőjogi jogérvényesülésnek, valamint az igazságügyi képzésnek és a program hatálya alá tartozó, a kábítószer elleni politika területén megvalósuló kezdeményezéseknek továbbra is elegendő szintű finanszírozást kell nyújtani.

(5) A pályázati felhívásokat évente kell közzétenni.

(6) Az igazságügyi képzési tevékenységek megkönnyítése érdekében a vonatkozó finanszírozás nyújtásakor a költségvetési rendelettel összhangban figyelembe kell venni a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak e tevékenységekben való részvételével kapcsolatban a tagállami hatóságok részéről felmerülő költségeket.

11. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

12. cikk

Kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít más uniós eszközökkel, többek között a Jogok, egyenlőség és polgárság programmal, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközzel, az Egészségügy a növekedésért programmal, az Erasmus+ programmal, a Horizont 2020 keretprogrammal és az előcsatlakozási támogatási eszközzel.

(2) A Bizottság átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít továbbá a program célkitűzéseihez tartozó területeken tevékenykedő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek - például a 2002/187/IB tanácsi határozattal (18) létrehozott Eurojust és az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott, a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja - munkájával.

(3) A program megoszthatja forrásait más uniós eszközökkel - különösen a Jogok, egyenlőség és polgárság programmal - a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében. Azok az intézkedések, amelyek számára a programból finanszírozást ítéltek oda, a Jogok, egyenlőség és polgárság programból is finanszírozáshoz juthatnak, amennyiben a finanszírozás nem ugyanazokat a költségtételeket fedezi.

13. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel - csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét az e program keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék felhatalmazást kapnak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések végzésére a vissza nem térítendő támogatások valamennyi kedvezményezettjénél és valamennyi, az e program alapján uniós pénzeszközben részesített vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (21) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően - vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy a program keretében finanszírozott szerződéssel összefüggésben csalást, korrupciót vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes cselekményt.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a program végrehajtása keretében,létrejött vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatoknak és szerződéseknek olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

14. cikk

Monitoring és értékelés

(1) A Bizottság évente elvégzi a programra vonatkozó monitoringot, hogy figyelemmel kísérje az annak keretében végzett intézkedések végrehajtását, valamint az 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósítását. A monitoringgal azt is fel kell mérni, hogy a program intézkedései során milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével.

(2) A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a) a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatókon és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásán alapuló éves monitoring-jelentés;

b) időközi értékelő jelentés 2018. június 30-ig;

c) utólagos értékelő jelentés 2021. december 31-ig.

(3) Az időközi értékelő jelentésben fel kell mérni a program célkitűzéseinek a megvalósítását, a források felhasználásának hatékonyságát, valamint a program európai hozzáadott értékét annak megállapítása céljából, hogy 2020 után megújítsák, módosítsák vagy felfüggesszék-e a program alkalmazási körébe tartozó területeken biztosított finanszírozást. A jelentésben emellett foglalkozni kell a program egyszerűsítésére kínálkozó lehetőségekkel, a program belső és külső koherenciájával, valamint az összes célkitűzés és intézkedés folyamatos relevanciájával. A jelentésnek figyelembe kell vennie a 16. cikkben említett határozatokkal létrehozott, 2007 és 2013 közötti korábbi programok utólagos értékeléseinek az eredményeit.

(4) Az utólagos értékelő jelentésben fel kell mérni a program hosszú távú hatásait, valamint a program hatásainak fenntarthatóságát abból a célból, hogy ezen információk a következő programra vonatkozó döntés alapjául szolgálhassanak.

(5) Az értékeléseknek azt is fel kell mérniük, hogy a program intézkedései során milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével.

15. cikk

Mutatók

(1) A 14. cikkel összhangban az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatók szolgálnak alapul az arra vonatkozó monitoringhoz és annak értékeléséhez, hogy milyen mértékben valósultak meg a program 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzései a 6. cikkben előírt intézkedések révén. Ezt előre meghatározott, a végrehajtás előtti helyzetet tükröző bázisértékek alapján kell mérni. A mutatókat esettől függően többek között nem, életkor és fogyatékosság szerinti bontásban kell megadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett mutatók többek között a következőket foglalják magukban:

a) a program által finanszírozott tájékoztatási tevékenységekben részt vevő személyek száma, illetve a célcsoporton belüli százaléka;

b) azon bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma, illetve százaléka, akik a program által finanszírozott képzésekben, munkavállalói csereprogramokban, tanulmányi látogatásokon, műhelytalálkozókon és szemináriumokon részt vettek;

c) a program által finanszírozott tevékenységekben részt vevő csoportok ismereteinek bővülése az uniós jogról és szakpolitikákról a teljes célcsoporthoz képest;

d) a határokon átnyúló együttműködésre példaként szolgáló esetek, tevékenységek és eredmények száma, beleértve az információtechnológiai eszközök és az uniós szinten létrehozott eljárások révén való együttműködést;

e) az, hogy a résztvevők hogyan értékelik azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, valamint ezek (várható) fenntarthatóságát;

f) a program által finanszírozott tevékenységek földrajzi kiterjedése.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott mutatókon kívül a program időközi és utólagos értékelő jelentésében fel kell mérni többek között az alábbiakat:

a) a programnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt érzékelhető hatása uniós szinten gyűjtött minőségi és mennyiségi adatok alapján;

b) a program által finanszírozott intézkedések révén kialakított eszközök száma és minősége;

c) a program európai hozzáadott értéke, beleértve a program tevékenységeinek értékelését olyan hasonló, nemzeti vagy európai szinten indított kezdeményezésekhez képest, amelyeket nem támogattak uniós finanszírozásból, valamint e tevékenységek (várható) eredményei; az uniós finanszírozás előnyei és/vagy hátrányai az érintett tevékenységtípus nemzeti finanszírozásához képest;

d) a finanszírozás szintje az elért eredményekhez képest (hatékonyság);

e) a program gördülékenyebb, eredményesebb és hatékonyabb végrehajtását esetlegesen akadályozó adminisztratív, szervezési és/vagy strukturális tényezők (egyszerűsítési lehetőségek).

16. cikk

Átmeneti intézkedések

A 2007/126/IB határozat, az 1149/2007/EK határozat, illetve az 1150/2007/EK határozat alapján megkezdett intézkedésekre - azok befejezéséig - továbbra is az említett határozatok irányadók. Az említett intézkedések tekintetében a 2007/126/IB határozat 9. cikkében, az 1149/2007/EK határozat 10. és 11. cikkében, és az 1150/2007/EK határozat 10. cikkében meghatározott bizottságokra történő hivatkozásokat az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésében meghatározott bizottságra történő hivatkozásként kell értelmezni.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

L. LINKEVIČIUS

(1) HL C 299., 2012.10.4., 103. o.

(2) HL C 277., 2012.9.13., 43. o.

(3) Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 16-i határozata.

(4) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

(5) HL C 299., 2008.11.22., 1. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7) HL C 402., 2012.12.29., 1. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1150/2007/EK határozata (2007. szeptember 25.) az "Alapvető jogok és jogérvényesülés" általános program keretében a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó "Drogprevenció és felvilágosítás" egyedi program létrehozásáról (HL L 257., 2007.10.3., 23. o.).

(9) A Tanács 2007/126/IB határozata (2007. február 12.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007-2013-as időszakra a Büntetőjogi jogérvényesülés egyedi program létrehozásáról (HL L 58., 2007.2.24., 13. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1149/2007/EK határozata (2007. szeptember 25.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007-2013-as időszakra a Polgári jogi jogérvényesülés egyedi program létrehozásáról (HL L 257., 2007.10.3., 16. o.).

(11) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13.o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 62. oldalát).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az "Erasmus+": elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(16) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(17) A Tanács 1311/2103/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(18) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002.február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1920/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(21) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

MELLÉKLET

A PÉNZESZKÖZÖK ELOSZTÁSA

A program pénzügyi keretösszegén belül az egyes összegeket az alábbiak szerint kell az 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyes konkrét célkitűzésekre elkülöníteni:

Konkrét célkitűzésekA pénzügyi keretösszegben képviselt arány (%-ban)
a)a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása30 %
b)az igazságügyi képzés – többek között a jogi terminológiával kapcsolatos nyelvi képzés – támogatása és előmozdítása egy közös jogi és igazságügyi kultúra kialakulásának elősegítése érdekében35 %
c)az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára biztosított tényleges hozzáférés megkönnyítése, ideértve – a védelem jogait tiszteletben tartva – a bűncselekmények áldozatai jogainak előmozdítását és támogatását is30 %
d)a kábítószer elleni politika területéhez tartozó kezdeményezések igazságügyi együttműködéssel és bűnmegelőzéssel kapcsolatos, a program általános célkitűzéséhez szorosan kapcsolódó vonatkozásainak a támogatása, amennyiben azokra nem terjed ki a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és az Egészségügy a növekedésért program5 %.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013R1382 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013R1382&locale=hu

Tartalomjegyzék