26/2002. (VI. 21.) AB határozat

a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében foglalt "- a miniszter kérésére -" szövegrész alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozók a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték, Megítélésük szerint az R. indítvánnyal támadott szabálya, amely a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (a továbbiakban: MAB) az egyetemi, illetve főiskolai tanárok kinevezéséről való véleménynyilvánítására vonatkozik, az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szabályával ellentétes rendelkezést tartalmaz. Az Ftv. 81. § (2) bekezdése a MAB feladatai között sorolja fel annak véleménynyilvánítását az egyetemi, illetve főiskolai tanárok kinevezéséről. Az említett bekezdés szerint a MAB az oktatási miniszter, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) vagy a felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít a kinevezésekről. Az indítványozó álláspontja szerint az Ftv. szerinti megfogalmazás egyértelműen azonos felkérési lehetőséget biztosít az Ftv.-ben említett mindhárom fél - az oktatási miniszter, az FTT vagy a felsőoktatási intézmény - számára, mivel a felsorolás sorrendiséget vagy kizárólagosságot nem tartalmaz. Ennek alapján tehát a felsőoktatási intézménynek is lehetősége van arra, hogy kérje a MAB véleményét az egyetemi, főiskolai tanári pályázatok elbírálásához.

Kifogásolják az indítványozók, hogy az Ftv. szerinti megfogalmazást az R. rendelkezése szűkítően értelmezi, mivel korlátozza az intézményeknek az Ftv.-ben biztosított jogát. Az indítványozó álláspontja szerint ugyanis a MAB véleményének kérését a miniszterre szűkíti az R. 9. § (1) bekezdése azzal, hogy rögzíti: "A miniszter az intézményi tanácsnak az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint megküldött előterjesztése alapján kéri a MAB véleményét."

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

1. Az Alkotmány:

"35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni."

2. Az Ftv. vizsgált rendelkezései:

"14. § (1) Felsőoktatási intézményben oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki

a) egyetemi oklevéllel rendelkezik;

b) büntetlen előéletű és cselekvőképes;

c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói, illetve művészeti alkotói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel."

"17. § (1) Állami felsőoktatási intézménybe az egyetemi tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(2) Az egyetemi tanári pályázatokat az intézményi tanács bírálja el. Több pályázó esetén az intézményi tanács a pályázatokat rangsorolja, és azt a személyt terjeszti fel kinevezésre, aki a legtöbb szavazatot, de mindenképpen a szavazatok abszolút többségét kapta.

(3) Az oktatási miniszter megtagadja a javaslat előterjesztését, ha a pályázati eljárás során jogszabálysértés történt. Erről, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.

(4) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, tudományágának, illetve művészeti területének mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt ismert, kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki, iskolateremtő egyéniség, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás megtartására. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára."

"18. § (1) Állami felsőoktatási intézménybe a főiskolai tanárt - a 17. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. Nem állami felsőoktatási intézménybe a főiskolai tanárt a fenntartó nevezi ki, illetve menti fel.

(2) Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, szakmai (művészeti) tevékenysége kiemelkedő és szakterületének mértékadó körei előtt ismert, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására. A habilitált főiskolai tanár jogosult a professzori cím használatára."

"53. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testülete az intézményi tanács.

(2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik (...)

f) az egyetemi és a főiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére előterjesztés;"

"72. § A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében (...)

h) meghatározza a MAB szervezetét és működésének alapvető szabályait;"

"74. § (1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében (...)

s) az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi tanács előterjesztése és a MAB egyetértő véleménye alapján - a törvényi feltételek fennállása esetén - előterjeszti az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezését. A MAB ellenvéleménye esetén az előterjesztést újabb megfontolásra az intézménynek visszaküldi;"

"80. § (7) A MAB szervezetének, működésének, valamint akkreditációs eljárásának szabályait kormányrendelet állapítja meg. A MAB működése felett a törvényességi felügyeletet az oktatási miniszter gyakorolja."

"81. § (2) A MAB az oktatási miniszter, az FTT vagy felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít (...)

j) az egyetemi, illetve a főiskolai tanárok kinevezéséről a 17. § (4) bekezdése, illetve a 18. § (2) bekezdése alapján."

3. Az R. indítvánnyal támadott rendelkezése:

"9. § (1) A MAB az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének s) pontjában és a 81. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltak alapján - a miniszter kérésére - véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemi, illetve főiskolai tanári munkakörre pályázó megfelel-e az Ftv. 17. §-ának (4) bekezdésében, illetve a 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szakmai követelményeknek. A miniszter az intézményi tanácsnak az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint megküldött előterjesztése alapján kéri a MAB véleményét."

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.

Az Ftv. 72. § h) pontja úgy rendelkezik, hogy a Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében meghatározza a MAB szervezetét és működésének alapvető szabályait. Az Ftv. 80. § (7) bekezdése szerint pedig a MAB szervezetének, működésének, valamint akkreditációs eljárásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A Kormány tehát felhatalmazással rendelkezik az Ftv. idézett rendelkezései végrehajtásának szabályozására.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a Kormánynak a törvény végrehajtása tárgyában kapott rendeletalkotási jogával. Az Alkotmánybíróság működésének kezdetén kifejtette, hogy a végrehajtás során hozott szabályok az egyes fogalmakat kitölthetik, de a törvény által megfogalmazott rendelkezéseket nem szűkíthetik [17/1990. (VII. 31.) AB határozat, ABH 1990. 173., 176; a jogalkotási felhatalmazás kereteinek túllépésére lásd még: 19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993. 431., 432-433.; 1177/B/1997. AB határozat, ABH 1998. 1053, 1055.]. A 45/1996. (X. 22.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a rendeletalkotási jog korlátja - a törvényben taxatíve meghatározott eseteket nem számítva - az Alkotmány 35. § (2) bekezdése (ABH 1996. 320., 321).

2, Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az indítvánnyal támadott jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz-e szűkítést az Ftv. rendelkezéseihez képest.

Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi tanács előterjesztése és a MAB egyetértő véleménye alapján - a törvényi feltételek fennállása esetén - előterjeszti az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezését. A MAB ellenvéleménye esetén az előterjesztést újabb megfontolásra az intézménynek visszaküldi.

Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint a MAB az oktatási miniszter, az FTT vagy a felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít az egyetemi, illetve főiskolai tanárok kinevezéséről az Ftv. 17. § (4) bekezdése, illetve a 18. § (2) bekezdése alapján.

Az R. 9. § (1) bekezdése alapján a MAB az Ftv. 74. § (1) bekezdésésének s) pontjában foglaltak alapján - a miniszter kérésére - véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemi, illetve főiskolai tanári munkakörre pályázó megfelel-e az Ftv. 17. § (4) bekezdésében, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai követelményeknek. A miniszter az intézményi tanácsnak az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint megküldött előterjesztése alapján kéri a MAB véleményét.

Az Ftv. 17. § (1) és (2) bekezdései, valamint 18. § (1) bekezdése alapján az állami felsőoktatási intézménybe az egyetemi, valamint főiskolai tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök (főiskolai tanár esetében a miniszterelnök) nevezi ki, illetve menti fel. Az egyetemi és főiskolai tanári pályázatokat az intézményi tanács bírálja el. Több pályázó esetén az intézményi tanács a pályázatokai rangsorolja, és azt a személyt terjeszti fel kinevezésre az oktatási miniszternek, aki a legtöbb szavazatot, de mindenképpen a szavazatok abszolút többségét kapta.

Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének j) pontja az FTT és a felsőoktatási intézmények számára olyan fakultatív lehetőséget biztosít a MAB véleményének kikérésére, amellyel azok még a miniszternek megküldendő előterjesztés előtt élhetnek. A miniszternek ezzel szemben az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének s) pontja alapján a MAB véleményét kötelező kikérnie az intézményi tanács előterjesztése alapján, a MAB egyetértő véleménye törvényi feltétele a kinevezési eljárás folytatásának. Az Ftv. tehát a MAB véleménye kérésének két külön esetét szabályozza. Az egyik fakultatív lehetőség, amely az FTT-t és az intézményi tanácsokat egyaránt megilleti, másik a miniszter törvényből fakadó véleménykérési kötelezettsége. Mind a fakultatív, mind a kötelező véleménykérési eljárásnak közös eleme, hogy a MAB köteles véleményt nyilvánítani akkor, ha a megkeresés akár intézményi tanácstól, akár az FTT-tól vagy az oktatási minisztertől érkezik. Az intézményi tanács véleménykérése - még az oktatási miniszterhez küldendő javaslat megküldése előtt - elsősorban, de nem kizárólag azokban az esetekben segíti az intézményi tanácsi javaslat kialakítását, amikor több pályázóról kell az intézményi tanácsnak szavazni.

A MAB véleményalkotásra való felkérése tekintetében a jogosultak körét az R. említett rendelkezése szűkíti, mivel azt kizárólag a miniszternek biztosítja annak ellenére, hogy az Ftv. ezt az FTT és az intézményi tanácsok számára is lehetővé teszi. Az R. tehát a MAB véleménye kérésének csak az Ftv. szerint kötelező esetéről rendelkezik. Utal ugyan az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének j) pontjára, de a "- a miniszter kérésére -" fordulattal kifejezetten szűkíti a MAB véleményének kérésére jogosultak körét, azaz nem ismeri el az FTT-nek, illetve az intézményi tanácsoknak azt a jogát, hogy saját elhatározásuk alapján - akár még az előterjesztés előtt - a MAB-hoz forduljanak.

Az Ftv. végrehajtásának tárgyában kiadott R. így a törvénnyel ellentétes módon szűkítette a MAB véleményének kérésére jogosultak körét.

Az Alkotmánybíróság már a 45/1996. (X. 22.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a törvényben meghatározott jogosultsági feltételek szűkítése, azok rendeleti szinten történő újraszabályozása ellentétes az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésével (ABH 1996. 320., 322).

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 9. § (1) bekezdésében foglalt "- a miniszter kérésére -" szövegrész alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette.

A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 921/B/2001.