32002L0060[1]

A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/199/EK irányelv módosításáról

A TANÁCS 2002/60/EK IRÁNYELVE

(2002. június 27.)

az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EK irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgyi hatály

Ez az irányelv meghatározza az afrikai sertéspestis elleni védekezésre irányuló alapvető közösségi intézkedéseket.

Ez az irányelv kiveszi a fertőző sertésbénulást (Teschen-betegséget) azon betegségek csoportjából, amelyek vonatkozásában a 92/119/EGK irányelvben meghatározott általános ellenőrzési intézkedéseket alkalmazzák.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "sertés": a Suidae családba tartozó bármely állat, ideértve a vadon élő sertéseket;

b) " vadon élő sertés": a nem gazdaságban tartott vagy tenyésztett sertés;

c) "gazdaság": az egy tagállam területén elhelyezkedő bármely olyan mezőgazdasági vagy egyéb létesítmény, ahol folyamatosan vagy átmenetileg sertéseket tartanak és tenyésztenek. Ez a meghatározás nem foglalja magában a vágóhidakat, a szállítóeszközöket és az olyan bekerített területeket, ahol vadon élő sertéseket tartanak, és ahol vadon élő sertésekre lehet vadászni; ezeknek a bekerített területeknek olyan területtel és szerkezettel kell rendelkezniük, amely az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket nem teszi alkalmazandóvá;

d) "diagnosztikai kézikönyv": a 18. cikk (3) bekezdésében említett diagnosztikai kézikönyv;

e) "afrikaisertéspestis-fertőzöttségre gyanús sertés": olyan sertés vagy sertéshulla, amelynek klinikai tünetei, kórbonctani elváltozásai vagy a diagnosztikai kézikönyv alapján elvégzett laboratóriumi vizsgálati eredményei az afrikai sertéspestis lehetséges előfordulására utalnak;

f) "afrikai sertéspestis eset" vagy az "afrikai sertéspestissel fertőzött sertés": olyan sertés vagy sertéshulla:

- amelyben az afrikai sertéspestis klinikai tüneteit vagy kórbonctani elváltozásait hivatalosan megállapították, vagy

- amelyben a betegség jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján hivatalosan megállapították;

g) "afrikai sertéspestis kitörése": olyan gazdaság, ahol az afrikai sertéspestis egy vagy több esetét észlelték;

h) "elsődleges járványkitörés": az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének d) pontja szerinti kitörés;

i) "fertőzött terület": egy tagállam olyan területe, ahol afrikai sertéspestis egy vagy több esetének vadon élő sertésekben történt megállapítását követően járványfelszámolási intézkedések történnek a 15. cikkel vagy a 16. cikkel összhangban;

j) "afrikai sertéspestis elsődleges előfordulása vadon élő sertésekben": afrikai sertéspestis előfordulása vadon élő sertésekben olyan területen, ahol nem történik intézkedés a 15. vagy 16. cikkel összhangban;

k) "érintett gazdaság": olyan gazdaság, ahová elhelyezkedése vagy személyek, sertések vagy járművek mozgása eredményeként vagy egyéb más módon afrikai sertéspestis kerülhetett be;

l) "tulajdonos": olyan természetes vagy jogi személy vagy személyek, amelyeknek a sertéseken tulajdonjoga áll fenn, vagy amelyeket ingyenesen vagy visszterhesen a fenti állatok tartásával bíztak meg;

m) "illetékes hatóság": a 90/425/EGK irányelv ( 2 ) 2. cikkének (6) bekezdése szerinti illetékes hatóság;

n) "hatósági állatorvos": a tagállam illetékes hatósága által kijelölt állatorvos;

o) "feldolgozás": a 90/667/EGK irányelv ( 3 ) 3. cikkében meghatározott nagy fertőzési veszélyt jelentő anyagok kezelésének egyike, amelyet olyan módon alkalmaznak, hogy elkerüljék az afrikaisertéspestis-vírus terjedésének kockázatát;

p) "leölés": a sertéseknek a 93/119/EGK irányelv ( 4 ) 2. cikkének (6) bekezdése értelmében történő leölése;

q) "levágás": a sertéseknek a 93/119/EGK 2. cikkének (7) bekezdése értelmében történő levágása;

r) "kórokozó-átvivő": az Ornithodorus erraticus kullancsfaj egyede.

3. cikk

Az afrikai sertéspestis bejelentése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az afrikai sertéspestis jelenlétét vagy feltételezett jelenlétét kötelezően és azonnali hatállyal bejelentsék az illetékes hatóságnak.

(2) Az állatbetegségek kitörésének bejelentéséről szóló közösségi rendelkezések sérelme nélkül az a tagállam, amelynek területén az afrikai sertéspestist megállapították, a következőképpen jár el:

a) bejelenti a betegséget, és az I. melléklettel összhangban a Bizottság és a többi tagállam részére eljuttatja az alábbiakra vonatkozó információkat:

- a gazdaságokban megállapított afrikaisertéspestis-kitörések,

- vágóhídon vagy szállítóeszközön megállapított afrikaisertéspestis-esetek,

- az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben megállapított elsődleges esetei,

- a 8. cikkel összhangban elvégzett járványügyi vizsgálat eredményei;

b) a Bizottság és a többi tagállam számára tájékoztatást ad az afrikai sertéspestissel fertőzött területeken vadon élő sertésekben megállapított további esetekről a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjával és (4) bekezdésével összhangban.

4. cikk

Intézkedések olyan esetekben, ha egy gazdaságban az afrikai sertéspestis jelenlétének gyanúja merül fel

(1) Amennyiben egy gazdaságban egy vagy több afrikaisertéspestis-vírussal való fertőzöttségre gyanús sertést tartanak, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok haladéktalanul megkezdjék a hivatalos vizsgálatot, hogy a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott eljárások alapján megállapítsák vagy kizárják az említett betegség jelenlétét.

Amikor a gazdaságot hatósági állatorvos látogatja meg, az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 1992. november 27-i 92/102/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) 4. és 5. cikkeiben említett sertésazonosító jeleket és a nyilvántartást is ellenőriznie kell.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az afrikai sertéspestis jelenlétét a gazdaságban nem lehet kizárni, azonnal hatósági megfigyelés alá helyezi a gazdaságot, és el kell rendelni különösen az alábbiakat:

a) a gazdaságban a különböző kategóriába tartozó valamennyi sertést számolják meg, és készítsenek a már beteg, elhullott vagy valószínűleg fertőzött sertések számáról valamennyi kategóriában listát; a listát frissíteni kell azért, hogy figyelembe vegyék a gyanú időszaka alatti sertésszületéseket és elhullásokat; a listáról tájékoztatást adnak kérésre, és azt minden egyes látogatás alkalmával ellenőrizni lehet;

b) a gazdaságban valamennyi sertést élőhelyére kell zárni, vagy egyéb olyan helyet kell kijelölni számukra, ahol el lehet őket különíteni;

c) sertések nem léphetnek be a gazdaságba, illetve nem hagyhatják el azt. Az illetékes hatóság, amennyiben szükséges, a gazdaság elhagyásának tilalmát kiterjesztheti egyéb állatfajokra is, és előírhatja megfelelő intézkedések alkalmazását a rágcsálók vagy rovarok irtására;

d) sertéshulla nem hagyhatja el a gazdaságot az illetékes hatóság által kibocsátott engedély nélkül;

e) semmilyen olyan hús, sertéstermék, sertéssperma, -petesejt vagy -embrió, állati takarmány, eszköz, anyag vagy hulladék, amely valószínűleg továbbadhatja az afrikai sertéspestist, nem hagyhatja el a gazdaságot az illetékes hatóság által kibocsátott engedély nélkül; a gazdaságból hús, sertéstermékek, -sperma, -petesejt vagy -embrió nem kerülhet Közösségen belüli kereskedelembe;

f) a személyeknek a gazdaságba való belépése és a gazdaság elhagyása az illetékes hatóság írásbeli engedélyével történik;

g) a járműveknek a gazdaságba történő belépése, illetve a gazdaság elhagyása az illetékes hatóság írásbeli engedélyével történik;

h) a sertések elhelyezésére szolgáló épületeknek és magának a gazdaságnak a bejáratainál és kijáratainál megfelelő fertőtlenítési eszközöket kell használni; a sertésgazdaságba belépő vagy azt elhagyó személynek be kell tartania az afrikaisertéspestis-vírus elterjedése kockázatának csökkentéséhez szükséges egészségügyi intézkedéseket. Ezenkívül a gazdaság elhagyása előtt valamennyi szállítóeszközt gondosan fertőtleníteni kell;

i) a 8. cikkel összhangban járványügyi vizsgálatot kell végezni.

(3) Amennyiben a járványügyi helyzet úgy kívánja meg, az illetékes hatóság:

a) az ezen cikk (2) bekezdésében említett gazdaságban alkalmazhatja az 5. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedéseket; mindazonáltal az illetékes hatóság, amennyiben úgy gondolja, hogy a körülmények ezt megengedik, ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazását korlátozhatja azon sertésekre, amelyek az afrikaisertéspestis-vírussal való fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanúsak, valamint a gazdaság azon részére, ahol azokat tartották, amennyiben azokat a sertéseket a gazdaságban lévő többi sertéstől teljesen elkülönülten helyezték el, tartották és etették. Minden esetben a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban megfelelő számú mintát kell venni a sertésekből a leölés során, hogy az afrikaisertéspestis-vírus jelenlétét megállapíthassák vagy kizárják;

b) ideiglenes ellenőrző körzetet létesíthet a (2) bekezdésben említett gazdaság körül; az (1) vagy (2) bekezdésekben említett intézkedések közül néhány vagy valamennyi intézkedés alkalmazandó az ezen a körzeten belül elhelyezkedő sertésgazdaságokra.

(4) A (2) bekezdésben előírt intézkedéseket nem függeszthetik fel, amíg az afrikai sertéspestis jelenlétét hivatalosan ki nem zárták.

5. cikk

Intézkedések olyan esetekben, ha az afrikai sertéspestis jelenlétét a gazdaságban megállapították

(1) Amennyiben az afrikai sertéspestis jelenlétét hivatalosan megállapították egy gazdaságban, a tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések mellett az illetékes hatóság az alábbiakat írja elő:

a) a gazdaságban lévő valamennyi sertést haladéktalanul öljék le hivatalos felügyelet mellett és olyan módon, hogy elkerüljék az afrikaisertéspestis-vírus elterjedésének kockázatát a szállítás vagy a leölés alatt;

b) megfelelő számú mintát vegyenek a sertésekből a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban, amikor azokat leölik, abból a célból, hogy az afrikaisertéspestis-vírus gazdaságba történő bevitelének módja és annak az időszaknak a hossza megállapítható legyen, amely alatt a gazdaságban lehetett, mielőtt a betegséget bejelentették;

c) az elhullott vagy leölt sertések hulláját hivatalos felügyelet mellett dolgozzák fel;

d) a betegségnek a gazdaságba történő valószínű bevitele és a hatósági intézkedések megtétele között levágott sertések húsát lehetőleg vissza kell keresni és hivatalos felügyelet mellett fel kell dolgozni;

e) a gazdaságban a betegségnek a gazdaságba történő valószínű bevitele és a hatósági intézkedések megtétele között gyűjtött sertésspermát, -petesejtet vagy -embriókat vissza kell keresni, és hivatalos felügyelet mellett meg kell semmisíteni oly módon, hogy elkerüljék az afrikaisertéspestis-vírus elterjedésének kockázatát;

f) dolgozzanak fel valamennyi valószínűleg kontaminálódott anyagot és hulladékot, mint például a takarmány; valamennyi olyan egyszer használatos anyagot, amely kontaminálódhatott, és különösen a leöléshez használt anyagokat semmisítsék meg; ezeket a tevékenységeket a hatósági állatorvos utasításaival összhangban kell végrehajtani;

g) miután valamennyi sertést eltávolítottak, a sertések tartására használt épületeket, a sertésenek vagy azok hulláinak a szállítására használt járműveket és a kontaminálódhatott felszereléseket, almot, trágyát vagy hígtrágyát meg kell tisztítani, szükség esetén rovarirtóval kell kezelni, és a 12. cikkel összhangban fertőtleníteni és kezelni kell;

h) a betegség elsődleges kitörése esetén az afrikaisertéspestisvírus-izolátum vizsgálata a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott laboratóriumi eljárás szerint történjen a genetikai típus meghatározása céljából;

i) járványügyi vizsgálatot hajtsanak végre a 8. cikkel összhangban.

(2) Olyan esetekben, ha a kitörést laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban vagy bekerített területen állapították meg, ahol a sertéseket tudományos célból vagy fajmegőrzéssel vagy a ritka fajták megőrzésével kapcsolatos célból tartják, az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy eltérnek az (1) bekezdés a) pontjától és az (1) bekezdés e) pontjától, amennyiben a Közösség alapvető érdekeit ez nem érinti hátrányosan.

Ezt a döntést azonnal közölni kell a Bizottsággal.

A Bizottság valamennyi esetben haladéktalanul áttekinti a helyzetet az érintett tagállammal, valamint az első lehetséges alkalommal az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban. Amennyiben szükséges, a betegség elterjedését megakadályozó intézkedéseket a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

Intézkedések olyan esetekben, ha az afrikai sertéspestis jelenlétét különböző termelési egységekből álló gazdaságokban állapították meg

(1) Amennyiben az afrikai sertéspestis jelenlétét kettő vagy több elkülönült termelési egységből álló gazdaságban állapították meg, abból a célból, hogy a sertések hizlalása befejezhető legyen, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy eltér az 5. cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseitől a fertőzött gazdaság egészséges sertéstermelő egységei tekintetében, amennyiben a hatósági állatorvos azt állapítja meg, hogy e termelőegységek szerkezete, mérete és egymástól való távolsága, valamint az ott elvégzett tevékenységek olyanok, hogy a termelőegységek teljesen elkülönített létesítményeknek minősülnek a tárolás, tartás és takarmányozás szempontjából, így a vírus az egyik termelőegységből a másik termelőegységbe nem terjedhet át.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett eltérést alkalmazzák a tagállamok, részletes szabályokat készítenek annak alkalmazására a biztosítható állat-egészségügyi garanciák alapján.

(3) Azok a tagállamok, amelyek alkalmazzák ezt az eltérést, azonnal értesítik erről a Bizottságot. A Bizottság valamennyi esetben haladéktalanul áttekinti a helyzetet az érintett tagállammal, valamint az első lehetséges alkalommal az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban. Amennyiben szükséges, a betegség elterjedését megakadályozó intézkedéseket a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Intézkedések az érintett gazdaságokban

(1) A gazdaságokat érintett gazdaságoknak kell tekinteni, amennyiben a hatósági állatorvos a 8. cikkel összhangban elvégzett járványügyi vizsgálat alapján úgy találja, vagy úgy véli, hogy az afrikai sertéspestist bevihették akár más gazdaságokból a 4. vagy 5. cikkben említett gazdaságba, akár az utóbbi gazdaságból egyéb gazdaságokba.

Az ilyen gazdaságok vonatkozásában a 4. cikket kell alkalmazni, amíg az afrikai sertéspestis jelenlétét hivatalosan nem zárták ki.

(2) Amennyiben a járványügyi helyzet úgy kívánja meg, az illetékes hatóság az e cikk (1) bekezdésében említett érintett gazdaságban alkalmazza az 5. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedéseket.

A diagnosztikai kézikönyvvel összhangban megfelelő számú mintát kell venni a sertésekből, amikor azokat leölik, abból a célból, hogy az afrikaisertéspestis-vírus jelenlétét ezekben a gazdaságokban megállapítsák vagy kizárják.

8. cikk

Járványügyi vizsgálat

A tagállamok biztosítják, hogy az afrikai sertéspestisre gyanús esetekkel vagy kitöréseivel kapcsolatban járványügyi vizsgálatot végeznek kérdőívek alapján, amelyeket a 21. cikkben említett készenléti tervek keretén belül készítenek el.

Az ilyen vizsgálat legalább az alábbiakkal foglalkozik:

a) az az időszak, amely alatt az afrikaisertéspestis-vírus jelen lehetett a gazdaságban, mielőtt a betegséget bejelentették, vagy a gyanúja felmerült;

b) a gazdaságban lévő afrikai sertéspestis lehetséges eredete, valamint azon egyéb gazdaságok azonosítása, ahol sertések azonos forrásból megfertőződhettek vagy kontaminálódhattak;

c) személyek, járművek, sertések, hullák, sperma, hús és egyéb olyan anyag mozgása, amely a kérdéses gazdaságba a vírust bevihette, vagy onnan kivihette;

d) annak a lehetősége, hogy kórokozó-átvivők vagy vadon élő sertések terjeszthetik a betegséget.

Amennyiben ezen vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy az afrikai sertéspestis egy másik tagállamban elhelyezkedő gazdaságból terjedhetett át, vagy egy másik tagállamban elhelyezkedő gazdaságba terjedhet át, a Bizottságot és az érintett tagállamokat haladéktalanul tájékoztatni kell.

9. cikk

Védő- és megfigyelési körzetek létesítése

(1) Miután egy gazdaságban a sertésekkel kapcsolatban hivatalosan megállapították az afrikai sertéspestis diagnózisát, az illetékes hatóság haladéktalanul egy legalább 3 kilométer sugarú védőkörzetet létesít a kitörés helye körül, amely maga is része egy legalább 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetnek.

A 10. és 11. cikkekben említett intézkedéseket ezekben a körzetekben alkalmazni kell.

(2) A körzetek létrehozatalakor az illetékes hatóságnak az alábbiakat kell figyelembe vennie:

a) a 8. cikkel összhangban elvégzett járványügyi vizsgálat eredményei;

b) a földrajzi helyzet, különösen a természetes és mesterséges határok;

c) a gazdaságok elhelyezkedése és közelsége;

d) a sertések mozgásának és kereskedelmének alakulása, valamint a hullák feldolgozására rendelkezésre álló vágóhidak és létesítmények;

e) a sertések körzeteken belüli bármely mozgásának ellenőrzésére rendelkezésre álló eszközök és személyzet, különösen, amennyiben a leölendő sertéseket azok származási gazdaságából el kell szállítani.

(3) Amennyiben a körzet több tagállam területének részeit foglalja magában, az érintett tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek a körzet létrehozásában.

(4) Az illetékes hatóság megtesz minden szükséges intézkedést, ideértve a feltűnő jelzések és figyelmeztetések felhasználását, valamint a médiaforrások, mint például a sajtó és a televízió felhasználását, hogy biztosítsák, hogy a védő- és megfigyelési körzetben valamennyi személy teljesen tisztában legyen a 10. és 11. cikk szerint hatályban lévő korlátozásokkal, és megtesz minden olyan intézkedést, amelyet alkalmasnak tart arra, hogy biztosítsa ezen intézkedések megfelelő végrehajtását.

10. cikk

Intézkedések a létrehozott védőkörzetben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a következő intézkedéseket alkalmazzák a védőkörzetekben:

a) a lehető leggyorsabban összeírják valamennyi gazdaságot; a védőkörzet létrehozását követően ezeket a gazdaságokat hatósági állatorvos látogatja meg legfeljebb 7 napon belül abból a célból, hogy elvégezze a sertések klinikai vizsgálatát, és hogy ellenőrizze a 92/102/EGK irányelv 4. és 5. cikkében említett nyilvántartást és a sertésazonosító jeleket;

b) a sertések magán- vagy közutakon - szükség esetén a gazdaság szervizútjai kivételével - történő mozgását és szállítását megtiltják, kivéve, amennyiben az illetékes hatóság az f) pontban említett mozgásokat engedélyezte. Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a sertések kirakodás vagy megállás nélkül történő közúti vagy vasúti átszállítására. Továbbá, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, eltérés engedélyezhető az olyan sertések vágása esetén, amelyek a védőkörzeten kívülről jönnek, és útban vannak azonnali vágás céljából az említett körzetben elhelyezkedő vágóhíd felé;

c) a sertések, az egyéb állatállomány, vagy az esetleg kontaminálódott anyagok (mint például hullák, takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására szolgáló teherautókat, egyéb járműveket és felszereléseket a kontaminációt követően a lehető leghamarabb meg kell tisztítani, fertőtleníteni, szükség esetén rovartalanítani és kezelni kell a 12. cikkben meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően. Sertések szállítására szolgáló teherautó vagy jármű a körzetet csak tisztítás és fertőtlenítés után, az illetékes hatóság ellenőrzését és a szállítási engedély újbóli megadását követően hagyhatja el a körzetet;

d) egyéb háziállat nem léphet be a gazdaságba vagy nem hagyhatja el a gazdaságot az illetékes hatóság engedélye nélkül;

e) a gazdaságban lévő valamennyi elhullott vagy megbetegedett sertésről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot, amely a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott eljárásokkal összhangban elvégzi a megfelelő vizsgálatokat;

f) a sertéseket nem lehet eltávolítani abból a gazdaságból, amelyekben azokat tartották, legalább 40 napig azt követően, hogy elvégezték a fertőzött gazdaságok előzetes tisztítását és fertőtlenítését, valamint, amennyiben szükséges, a rovarirtást. 40 nap után a (3) bekezdésben említett feltételekre tekintettel az illetékes hatóság engedélyezheti a közvetlenül az alábbi helyekre szállítandó sertések eltávolítását az említett gazdaságból:

- az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védő- vagy megfigyelési körzeten belül található vágóhíd, azonnali levágás céljából,

- feldolgozóüzem vagy olyan megfelelő hely, ahol a sertéseket haladéktalanul leölik, és hullájukat hivatalos felügyelet mellett feldolgozzák,

- kivételes körülmények között a védőkörzeten belül elhelyezkedő egyéb gazdaságok. Az e rendelkezést felhasználó tagállamok azonnal értesítik erről a Bizottságot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon keresztül;

g) sertések spermája, petesejtje vagy embriója nem hagyhatja el a védőkörzeten belül elhelyezkedő gazdaságokat;

h) a sertésgazdaságokba belépő vagy azokat elhagyó minden személynek be kell tartania az afrikaisertéspestis-vírus elterjedése kockázatának csökkentéséhez szükséges megfelelő higiéniai intézkedéseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt tilalmakat 40 napon túl is fenntartják a betegség további kitörései miatt, és ennek eredményeképpen állat-egészségügyi vagy egyéb problémák merülnek fel a sertések tartásával kapcsolatban, a (3) bekezdésben említett feltételekre tekintettel az illetékes hatóság a tulajdonos indokolt kérelmét követően engedélyezheti a közvetlenül az alábbi helyekre szállítandó sertések eltávolítását a védőkörzeten belül elhelyezkedő gazdaságból:

a) az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védő- vagy megfigyelési körzeten belül található vágóhíd, azonnali levágás céljából;

b) feldolgozóüzem vagy olyan megfelelő hely, ahol a sertéseket haladéktalanul leölik, és hullájukat hivatalos felügyelet mellett feldolgozzák;

c) kivételes körülmények között a védőkörzeten belül elhelyezkedő egyéb gazdaságok. Az e rendelkezést felhasználó tagállamok azonnal értesítik erről a Bizottságot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon keresztül.

(3) Amennyiben erre a bekezdésre hivatkoznak, az illetékes hatóság az alábbi feltételek mellett engedélyezheti a sertések eltávolítását az érintett gazdaságból:

a) hatósági állatorvos a diagnosztikai kézikönyvben előírt eljárásokkal összhangban elvégezte a gazdaságban lévő, különösen az elszállításra szánt sertések klinikai vizsgálatát, ideértve a testhőmérséklet megmérését, valamint a 92/102/EGK irányelv 4. és 5. cikkében említett nyilvántartás és sertésazonosító jelek vizsgálatát;

b) az a) pontban említett ellenőrzések és vizsgálatok nem utalnak az afrikai sertéspestis jelenlétére, és megfelelnek a 92/102/EGK irányelvnek;

c) a sertéseket az illetékes hatóság által lepecsételt járművekben szállítják;

d) a sertések szállításakor használt járművet és felszerelést a szállítás után haladéktalanul megtisztítják és fertőtlenítik a 12. cikkben említett rendelkezésekkel összhangban;

e) amennyiben a sertéseket levágják vagy leölik, a diagnosztikai kézikönyv alapján megfelelő számú mintát kell venni a sertésekből abból a célból, hogy az afrikaisertéspestis-vírus jelenlétét ezekben a gazdaságokban meg lehessen állapítani, vagy ki lehessen zárni;

f) amennyiben a sertéseket a vágóhídra szállítják:

- a vágóhídért felelős illetékes hatóságot értesítették a sertések elküldése iránti szándékról, és az értesíti azok érkezéséről az illetékes feladó hatóságot,

- a vágóhídra történő megérkezésükkor ezeket a sertéseket a többi sertéstől elkülönítve tartják és vágják le,

- a kijelölt vágóhídon elvégzett vágás előtti és vágás utáni vizsgálat alatt az illetékes hatóság figyelembe veszi az afrikai sertéspestis jelenlétének bármilyen jelét,

- ezeknek a sertéseknek a friss húsát vagy feldolgozzák, vagy megjelölik a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1972. december 12-i 72/461/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) 5a. cikkében említett egyedi jelöléssel, valamint elkülönítve dolgozzák fel a húsipari termékek Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1980. január 22-i 80/215/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában előírt intézkedésekkel összhangban. Ezt egy, az illetékes hatóság által kijelölt létesítmény végzi. A húst el kell küldeni az említett létesítményeknek azzal a feltétellel, hogy a szállítmányt az elindulás előtt lepecsételik, és az lepecsételve marad a szállítás során.

(4) A védőkörzetben az intézkedéseket folytatni kell legalább:

a) amíg a tisztítást, fertőtlenítést, és - amennyiben szükséges - a rovarirtást a fertőzött gazdaságban végrehajtják;

b) amíg valamennyi gazdaságban a sertéseket a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá abból a célból, hogy megállapítsák az afrikaisertéspestis-vírus lehetséges jelenlétét.

A b) pontban említett vizsgálatok csak a fertőzött gazdaságokban végzett előzetes tisztítás, fertőtlenítés, és - amennyiben szükséges - rovarirtás befejezése után 45 nappal végezhetők el.

(5) Mindazonáltal az (1) bekezdés f) pontjától és a (2) és (4) bekezdésektől eltérve az ott megállapított 40 illetve 45 napos időszakot 30 napra csökkenthetik, amennyiben a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a tagállamok olyan intenzív mintavételi és vizsgálati programot alkalmaztak, amely lehetővé teszi a kérdéses gazdaságban az afrikai sertéspestis jelenlétének kizárását.

11. cikk

Intézkedések a létrehozott megfigyelési körzetben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi intézkedéseket alkalmazzák a megfigyelési körzetben:

a) összeírják valamennyi sertésgazdaságot;

b) a sertések magán- vagy közutakon - szükség esetén a gazdaság szervizútjai kivételével - történő mozgását és szállítását megtiltják, kivéve, amennyiben az illetékes hatóság azt engedélyezte. Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a sertések kirakodás vagy megállás nélkül történő közúti vagy vasúti átszállítására, vagy olyan sertések levágása esetén, amelyek a megfigyelési körzeten kívülről származnak, és útban vannak azonnali vágás céljából az említett körzetben elhelyezkedő vágóhíd felé;

c) a sertések, az egyéb állatállomány vagy az esetleg kontaminálódott anyagok (mint például hullák, takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására szolgáló teherautókat, egyéb járműveket és felszereléseket a kontaminációt követően a lehető leghamarabb meg kell tisztítani, fertőtleníteni, szükség esetén rovartalanítani és kezelni kell a 12. cikkben meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően. Sertések szállítására szolgáló teherautó vagy jármű a körzetet csak tisztítás és fertőtlenítés után hagyhatja el;

d) egyéb háziállat nem léphet be a gazdaságba, vagy nem hagyhatja el a gazdaságot az illetékes hatóság engedélye nélkül a körzet létrehozását követő hét napon belül;

e) a gazdaságban lévő valamennyi elhullott vagy megbetegedett sertésről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot, amely elvégzi a megfelelő vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott eljárásokkal összhangban;

f) a sertéseket nem lehet eltávolítani abból a gazdaságból, amelyekben azokat tartják, legalább 30 napig azt követően, hogy elvégezték a fertőzött gazdaságok előzetes tisztítását és fertőtlenítését, valamint, amennyiben szükséges, a rovarirtást. 30 nap után a 10. cikk (3) bekezdésében említett feltételekre tekintettel az illetékes hatóság engedélyezheti a közvetlenül az alábbi helyekre szállítandó sertések eltávolítását az említett gazdaságból:

- az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védő- vagy megfigyelési körzeten belül található vágóhíd, azonnali levágás céljából,

- feldolgozóüzem vagy olyan megfelelő hely, ahol a sertéseket haladéktalanul leölik, és hullájukat hivatalos felügyelet mellett feldolgozzák,

- kivételes körülmények között a védőkörzeten belül elhelyezkedő egyéb gazdaságok. Az e rendelkezést felhasználó tagállamok azonnal értesítik erről a Bizottságot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon keresztül;

Mindazonáltal, amennyiben a sertéseket vágóhídra szállítják, a tagállam megfelelően indokolt kérésére és a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a 10. cikk (3) bekezdésének e) pontjától és f) pontjának negyedik francia bekezdésétől eltérés engedélyezhető, különösen az e sertések húsának jelölése, annak további felhasználása és a kezelt termékek rendeltetési helyének vonatkozásában;

g) sertések spermája, petesejtje vagy embriója nem hagyhatja el a megfigyelési körzeten belül elhelyezkedő gazdaságokat;

h) a sertésgazdaságokra belépő vagy azokat elhagyó minden személynek be kell tartania az afrikaisertéspestis-vírus elterjedése kockázatának csökkentéséhez szükséges megfelelő higiéniai intézkedéseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt tilalmakat 40 napon túl is fenntartják a betegség további kitörései miatt, valamint ennek eredményeképpen állatjóléti vagy egyéb problémák merülnek fel a sertések tartásával kapcsolatban, a 10 cikk (3) bekezdésében említett feltételekre tekintettel az illetékes hatóság a tulajdonos indokolt kérelmét követően engedélyezheti a közvetlenül az alábbi helyekre szállítandó sertések eltávolítását a megfigyelési körzeten belül elhelyezkedő gazdaságból:

a) az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védő- vagy megfigyelési körzeten belül található vágóhíd, azonnali levágás céljából;

b) feldolgozóüzem vagy olyan megfelelő hely, ahol a sertéseket haladéktalanul leölik, és hullájukat hivatalos felügyelet mellett feldolgozzák;

c) kivételes körülmények között a védőkörzeten belül elhelyezkedő egyéb gazdaságok. Az e rendelkezést felhasználó tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot erről az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon keresztül.

(3) A megfigyelési körzetben az intézkedéseket folytatni kell legalább:

a) amíg a tisztítást, fertőtlenítést és - amennyiben szükséges - a rovarirtást a fertőzött gazdaságokban végrehajtják;

b) amíg valamennyi gazdaságban a sertéseket a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá abból a célból, hogy megállapítsák az afrikaisertéspestis-vírus lehetséges jelenlétét.

A b) pontban említett vizsgálatok csak a fertőzött gazdaságokban végzett előzetes tisztítás, fertőtlenítés és - amennyiben szükséges - rovarirtás befejezése után 40 nappal végezhetők el.

(4) Mindazonáltal az (1) bekezdés f) pontjától és a (2) és (3) bekezdésektől eltérve az 1. cikk (f) pontjában megállapított 30 napos időszakot és a (2) és (3) bekezdésekben megállapított 40 napos időszakot ebben a sorrendben 21, 30 és 20 napos időszakra csökkenthetik, amennyiben a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a tagállamok olyan intenzív mintavételi és vizsgálati programot alkalmaztak, amely lehetővé teszi a kérdéses gazdaságban az afrikai sertéspestis jelenlétének kizárását.

12. cikk

Tisztítás, fertőtlenítés és rovarirtóval történő kezelés

A tagállamok biztosítják az alábbiakat:

a) a felhasználandó fertőtlenítőszereket, rovarirtókat és azok koncentrációit az illetékes hatóság hivatalosan engedélyezte;

b) a tisztítási, fertőtlenítési és - amennyiben szükséges - a rovarirtó tevékenységeket hivatalos felügyelet alatt végzik az alábbiakkal összhangban:

- a hatósági állatorvos által adott utasítások, valamint,

- a II. mellékletben meghatározott alapelvek és eljárások.

13. cikk

A sertésgazdaságok újratelepítése a betegség kitörését követően

(1) A sertéseknek az 5. cikkben említett gazdaságokba történő újratelepítése nem végezhető el a tisztító, fertőtlenítő és - amennyiben szükséges - a rovarirtó műveleteknek a kérdéses gazdaságban történő befejezését követő 40 napon belül az ezen cikk (2)-(5) bekezdéseivel összhangban.

(2) A sertések újratelepítésekor figyelembe kell venni az érintett gazdaságban végzett állattartási módot, és annak meg kell felelnie a (3) és (4) bekezdésekben előírt eljárások egyikének.

(3) Olyan gazdaságok esetében, ahol a betegség előfordulása nem kórokozó-átvivőkkel kapcsolatos, az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a) a szabadtartású gazdaságok esetében a sertések újratelepítése olyan jelzősertések telepítésével kezdődik, amelyeket megvizsgáltak, és az afrikaisertéspestis-vírus elleni ellenanyagok jelenléte vonatkozásában negatívnak találtak, vagy amelyek olyan gazdaságokból érkeznek, amelyekre nem vonatkoznak az afrikai sertéspestissel kapcsolatos korlátozások. A jelzősertéseket az illetékes hatóság követelményeivel összhangban a fertőzött gazdaság teljes területén kell elhelyezni, 45 nappal később mintát kell belőlük venni, és a diagnosztikai kézikönyv alapján az ellenanyagok jelenlétével kapcsolatban vizsgálatot kell rajtuk elvégezni. Egyetlen sertés sem hagyhatja el a gazdaságot, mielőtt a szerológiai vizsgálatok negatív eredményei rendelkezésre nem állnak; amennyiben egyetlen sertésben sem alakult ki az afrikaisertéspestis-vírus elleni ellenanyag, a teljes újratelepítés elvégezhető;

b) minden egyéb tartási forma esetében a sertések újratelepítése vagy az a) pontban előírt intézkedésekkel összhangban vagy teljes újratelepítéssel történik, amennyiben:

- valamennyi sertés 20 napon belül érkezik, és olyan gazdaságokból jönnek, amelyekre nem vonatkozik az afrikai sertéspestissel kapcsolatos korlátozás,

- az újratelepített állomány sertéseit a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban szerológiai vizsgálatnak vetik alá. Ehhez a vizsgálathoz a mintavétel legkorábban 45 nappal az utolsó sertések érkezése után történik,

- egyetlen sertés sem hagyhatja el a gazdaságot, mielőtt a szerológiai vizsgálat negatív eredményei rendelkezésre nem állnak.

(4) Olyan gazdaságok esetében, ahol a betegség jelentkezése kórokozó-átvivőkhöz kapcsolódik, az újratelepítés nem végezhető el legalább 6 évig, kivéve az alábbi eseteket:

a) hivatalos felügyelet mellett sikeresen végrehajtott egyedi műveletek a kórokozó-átvivőknek a gazdaságokból és azokról a helyekről való kiirtására, ahol a sertéseket tartják, vagy ahol azok kapcsolatba kerülhetnek a kórokozó-átvivőkkel; vagy

b) lehetővé vált annak bizonyítása, hogy a kórokozó-átvivő fennmaradása nem jelenti többé az afrikai sertéspestis átvitelének jelentős kockázatát.

Ezt követően a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni.

Ezeken az intézkedéseken kívül azonban egyetlen sertés sem hagyhatja el a kérdéses gazdaságot a teljes újratelepítést követően mindaddig, amíg az afrikai sertéspestissel kapcsolatban újabb szerológiai vizsgálatokat végeztek el negatív eredménnyel, leghamarabb 60 nappal a teljes újratelepítést követően a gazdaságban lévő sertésekből a diagnosztikai kézikönyv alapján vett mintákon.

(5) Ha a betegség jelenléte nem kapcsolatos a kórokozó-átvivőkkel, és amennyiben több mint 6 hónap telt el a gazdaságban végzett tisztítási és fertőtlenítési műveletek elvégzését követően, az illetékes hatóság a (3) bekezdéstől eltérést engedélyezhet, figyelembe véve a járványügyi helyzetet.

(6) Az 5. cikkben leírt gazdaságok nem sertés háziállatokkal történő újratelepítése az illetékes hatóság engedélyével történik, amely figyelembe veszi az ilyen újratelepítés által jelentett kockázatot a fertőzés elterjedése vagy a kórokozó-átvivők fennmaradása vonatkozásában.

14. cikk

Intézkedések olyan esetekben, amikor az afrikai sertéspestist vágóhídon vagy szállítóeszközön gyanítják vagy állapítják meg

(1) Amennyiben a vágóhídon vagy szállítóeszközön merül fel az afrikai sertéspestis jelenlétének gyanúja, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok haladéktalanul alkalmazni kezdik a vizsgálat hivatalos eszközeit, amelyek arra szolgálnak, hogy megállapítsák vagy kizárják az említett betegség jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott eljárásokkal összhangban.

(2) Amennyiben az afrikai sertéspestis esetét fedezik fel a vágóhídon vagy szállítóeszközön, az illetékes hatóság biztosítja az alábbiakat:

a) haladéktalanul leölnek minden fogékony állatot a vágóhídon vagy a szállítóeszközön;

b) a valószínűleg fertőzött vagy kontaminálódott állatok hulláit, belsőségeit és hulladékát hivatalos felügyelet mellett dolgozzák fel;

c) az épületek és felszerelések, ideértve a járműveket is, tisztítását, fertőtlenítését és, amennyiben szükséges, a rovarirtást a hatósági állatorvos felügyelete mellett, a 12. cikkel összhangban elvégzik;

d) járványügyi vizsgálatot végeznek el értelemszerűen a 8. cikkben meghatározottak szerint;

e) az afrikaisertéspestis-vírus izolálása a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott laboratóriumi eljárás szerint történik, hogy megállapítsák a vírus genetikai típusát;

f) a 7. cikkben említett intézkedéseket abban a gazdaságban kell alkalmazni, ahonnan a fertőzött sertések vagy hullák érkeztek, illetve a többi érintett gazdaságban. Amennyiben a járványügyi vizsgálat mást nem mutat ki, az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni a fertőzött sertések vagy hullák származási gazdaságában;

g) a tisztítási, fertőtlenítési vagy - amennyiben szükséges - rovarirtó műveleteknek a 12. cikknek megfelelően történt elvégzését követő 24 órán belül semmilyen állatot nem lehet újból bevinni vágás vagy szállítás céljából.

15. cikk

Intézkedések olyan esetekben, ha az afrikai sertéspestist vadon élő sertésekben gyanítják vagy állapítják meg

(1) Azt követően, hogy egy tagállam illetékes hatósága arról szerez információt, hogy vadon élő sertések fertőzöttségre gyanúsak, haladéktalanul meg kell tennie valamennyi megfelelő intézkedést ahhoz, hogy megállapítsa vagy kizárja a betegség jelenlétét, a sertések tulajdonosai és a vadászok tájékoztatásával, valamint valamennyi lelőtt vagy elhullva talált vadon élő sertés megvizsgálásával, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

(2) Ahogy az afrikai sertéspestis elsődleges esetét megállapították vadon élő sertésekben, a betegség elterjedésének csökkentése céljából a tagállam illetékes hatósága azonnal megteszi az alábbiakat:

a) állatorvosokból, vadászokból, vadbiológusokból és járványügyi szakemberekből álló szakértői csoportot hoz létre. A szakértői csoport a következőkben segíti az illetékes hatóságot:

- a járványügyi helyzet vizsgálata és a 16. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a fertőzött terület meghatározása,

- a b) és a c) pontokban említett intézkedéseken kívüli megfelelő intézkedések meghozatala a fertőzött területen; ezek az intézkedések tartalmazhatják a vadászat felfüggesztését és a vadon élő sertések etetésének tilalmát,

- a Bizottságnak benyújtandó felszámolási terv elkészítése a 16. cikkel összhangban,

- az afrikai sertéspestisnek a fertőzött területen történő felszámolására elfogadott intézkedések hatékonyságának felmérésére szolgáló vizsgálatok elvégzése;

b) a meghatározott fertőzött területen elhelyezkedő sertésgazdaságokat hatósági megfigyelés alá helyezi, és különösen az alábbiakat rendeli el:

- valamennyi gazdaságban található sertések valamennyi kategóriájának hivatalos összeírását el kell végezni; az összeírást a tulajdonosnak naprakészen kell tartani. Az összeírásban lévő információt kérésre be kell mutatni, és minden egyes vizsgálatnál ellenőrizhetővé kell tenni. Azonban szabadtartású sertésgazdaságok esetén az első összeírást becsléses alapon is el lehet végezni,

- valamennyi sertést a gazdaságban az élőhelyén vagy olyan egyéb helyen kell tartani, ahol elkülöníthetők a vadon élő sertésektől. A vadon élő sertések nem érintkezhetnek olyan anyaggal, amely később kapcsolatba kerülhet a gazdaságban lévő sertésekkel,

- sertés nem léphet be a gazdaságba, és nem hagyhatja el azt, kivéve, ha az illetékes hatóság azt a járványügyi helyzetre való tekintettel engedélyezte,

- megfelelő fertőtlenítő és, amennyiben szükséges, rovarirtó eszközöket használnak a sertések tartására szolgáló épületeknek és magának a gazdaságnak a bejáratánál vagy kijáratainál,

- a vadon élő sertésekkel érintkezésbe kerülő valamennyi személy betartja a megfelelő higiéniai intézkedéseket az afrikaisertéspestis-vírus elterjedése kockázatának csökkentésére,

- a gazdaságban lévő valamennyi elhullott vagy az afrikai sertéspestis tünetét mutató beteg sertést az afrikai sertéspestis jelenléte tekintetében vizsgálni kell,

- akár lelőtt, akár elhullva talált vadon élő sertés semmilyen részét, valamint semmilyen olyan anyagot vagy felszerelést, amely az afrikaisertéspestis-vírussal kontaminálódhatott, nem lehet bevinni a sertésgazdaságba,

- a fertőzött területről sertéseket, azok spermáját, embrióit vagy petesejtjeit nem lehet a Közösségen belüli kereskedelembe vinni;

c) intézkedik afelől, hogy valamennyi lelőtt vagy elhullva talált vadon élő sertést a meghatározott fertőzött területen hatósági állatorvos ellenőrizzen és vizsgáljon meg az afrikai sertéspestis vonatkozásában a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban. Valamennyi pozitívnak talált állat hulláját hivatalos felügyelet mellett fel kell dolgozni. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatív eredményt hoznak az afrikai sertéspestis vonatkozásában, a tagállamok alkalmazzák a vadak elejtésével és a vadhús forgalomba hozatalával kapcsolatos közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákról szóló, 1992. június 16-i 92/45/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket. A nem emberi fogyasztásra szánt részeket hivatalos felügyelet mellett fel kell dolgozni;

d) biztosítja, hogy az afrikaisertéspestisvírus-izolátumot a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott laboratóriumi eljárással megvizsgálják a genetikai típus meghatározása céljából.

(3) Amennyiben az afrikai sertéspestis esete vadon élő sertésekben egy tagállam olyan területén jelent meg, amely közel van egy másik tagállam területéhez, az érintett tagállamok együttműködnek a betegség elleni intézkedések meghozatalában.

16. cikk

Az afrikai sertéspestisnek a vadon élő sertések állományában történő felszámolására vonatkozó tervek

(1) A 15. cikkben meghatározott intézkedések sérelme nélkül a tagállamok az afrikai sertéspestis elsődleges esetének a vadon élő sertésekben történő megállapítását követő 90 napon belül a Bizottságnak írásos tervet nyújtanak be a fertőzöttnek nyilvánított területen a betegség felszámolására tett intézkedésekről és az azon a területen lévő gazdaságokban alkalmazott intézkedésekről.

A Bizottság megvizsgálja a tervet abból a célból, hogy meghatározza, az lehetővé teszi-e az elérni kívánt célkitűzést. A tervet, a szükséges módosításokkal együtt, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

A tervet ezt követően módosítani lehet, vagy ki lehet egészíteni a helyzet fejlődésének figyelembevétele miatt.

Amennyiben ezek a módosítások a fertőzött terület újbóli meghatározását érintik, a tagállamok biztosítják, hogy a Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul tájékoztatják ezekről a módosításokról.

Amennyiben a módosítások a terv egyéb rendelkezéseit érintik, a tagállamok a módosított tervet benyújtják a Bizottságnak vizsgálatra és végleges elfogadásra a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban.

(2) Miután az (1) bekezdésben említett tervben előírt intézkedéseket elfogadták, azok a 15. cikkben meghatározott előzetes intézkedések helyébe lépnek azon a napon, amelyet az engedély megadásakor határoznak meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett terv az alábbi információkat tartalmazza:

a) a 15. cikkel összhangban elvégzett járványügyi vizsgálatok és ellenőrzések eredménye, valamint a betegség földrajzi eloszlása;

b) az érintett tagállam területén belüli fertőzött terület meghatározása. Amikor az illetékes hatóság meghatározza a fertőzött területet, az alábbiakat veszi figyelembe:

- az elvégzett járványügyi vizsgálatok eredményei és a betegség földrajzi eloszlása,

- a területen lévő vadonélősertésállomány,

- a vadon élő sertések mozgása nagyobb természeti vagy mesterséges akadályainak jelenléte;

c) a biológusok, vadászok, vadászszervezetek, a vadvédő szolgálatok és az állat-egészségügyi hatóságok (állat-egészségügyi és közegészségügyi) közötti szoros együttműködés megszervezése;

d) a végrehajtandó tájékoztató kampány, hogy a vadászok figyelmét felhívják a felszámolási terv keretein belül alkalmazandó intézkedésekre;

e) a vadon élő sertések állományának fertőzöttsége mértékének meghatározására tett különleges intézkedések a vadászok által lelőtt vagy elhullva talált vadon élő sertések megvizsgálásával, valamint laboratóriumi vizsgálattal, ideértve az életkor szerint megoszló járványügyi vizsgálatokat;

f) a vadászok által betartandó követelmények a betegség elterjedésének elkerülése céljából;

g) az elhullva talált vagy lelőtt vadon élő sertések eltávolításának módja, amely az alábbiakon alapszik:

- hivatalos felügyelet melletti feldolgozás, vagy

- hatósági állatorvos által végzett ellenőrzés és a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi vizsgálatok. Valamennyi pozitívnak talált állat hulláját hivatalos felügyelet mellett kell feldolgozni. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatív eredményt hoznak az afrikai sertéspestis vonatkozásában, a tagállamok alkalmazzák a 92/45/EGK tanácsi irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket. A nem emberi fogyasztásra szánt részeket hivatalos felügyelet mellett feldolgozzák;

h) olyan járványügyi vizsgálat, amelyet valamennyi akár lelőtt, akár elhullva talált vadon élő sertés esetében elvégeznek. Ez a vizsgálat olyan kérdőív kitöltését tartalmazza, amely az alábbiakról szolgáltat információt:

- az a földrajzi terület, ahol az állatot elhullva találták vagy lelőtték,

- az állat elhullva találásának vagy lelövésének időpontja,

- az állatot megtaláló vagy lelövő személy,

- a sertés életkora és neme,

- amennyiben lelőtték: a lelövés előtti tünetek,

- amennyiben elhullva találták: a hulla állapota,

- laboratóriumi leletek;

i) A meghatározott fertőzött területen, valamint, amennyiben szükséges, annak szomszédságában elhelyezkedő gazdaságokra alkalmazandó megfigyelési programok és megelőzési intézkedések, ideértve az állatok szállítását és mozgását a területen belül, a területről és a területre; ezek az intézkedések legalább a sertéseknek, azok spermájának, embrióinak vagy petesejtjeinek a fertőzött területről a Közösségen belüli kereskedelemben való mozgásának tilalmát tartalmazzák, és tartalmazhatják a sertéstenyésztésre és az új gazdaságok létrehozására vonatkozó átmeneti tilalmat;

j) a meghozott intézkedések felfüggesztésére alkalmazandó egyéb követelmények;

k) a terv végrehajtásáért felelős szervek felügyeletéért és koordinálásáért felelős hatóság;

l) az információs rendszer, amelyet azért hoztak létre, hogy a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt szakértői csoport szabályos időközönként áttekinthesse a felszámolási terv eredményeit;

m) olyan betegség-ellenőrzési intézkedések, amelyeket a meghatározott fertőzött területen lévő vadon élő sertésekben az afrikai sertéspestis utolsó esetének diagnózisát követő, legkorábban 12 hónap múlva kell végrehajtani; ezek az ellenőrző intézkedések érvényben maradnak legalább további 12 hónapig, és legalább az e), g) és h) pontokkal összhangban korábban már elvégzett rendelkezéseket tartalmazzák.

(4) A meghatározott területen lévő járványügyi helyzetről szóló jelentést és a felszámolási terv eredményeit a Bizottságnak és a 23. cikkben említett bizottságon belüli többi tagállamnak 6 havonta meg kell küldeni.

Az ezen ügyben a tagállamok által szolgáltatandó tájékoztatásra vonatkozó részletesebb szabályokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

17. cikk

Intézkedések az afrikaisertéspestis-vírus kórokozó-átvivőkön keresztül történő elterjedésének megelőzésére

(1) Amennyiben a kórokozó-átvivők jelenlétét lehetségesnek tartják, vagy azt gyanítják egy olyan gazdaságban, ahol az afrikai sertéspestist megállapították, az illetékes hatóság a következőket biztosítja:

a) a fertőzött épületet és annak környezetét kórokozó-átvivők jelenléte után kutatva fizikai vizsgálat és, amennyiben szükséges, csapdák segítségével történő mintagyűjtéssel ellen- őrzik a III. melléklettel összhangban;

b) amennyiben a kórokozó-átvivők jelenlétét megállapították:

- megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat hajtanak végre, hogy megállapítsák vagy kizárják a kórokozó-átvivőkben az afrikaisertéspestis-vírus jelenlétét,

- további megfelelő vizsgálati és ellenőrzési intézkedéseket hoznak a gazdaságban és a gazdaság körüli területen;

c) amennyiben a kórokozó-átvivő jelenlétét megállapították, de ellenőrzése kivitelezhetetlen, sertéseket és - amennyiben szükséges - egyéb háziállatokat nem tarthatnak a gazdaságban legalább 6 évig.

(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdés végrehajtásáról tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül.

(3) A kórokozó-átvivők ellenőrzésére és szabályozására és az afrikai sertéspestis megelőzésére vonatkozó további intézkedéseket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatják el.

18. cikk

Diagnosztikai eljárások és biológiai biztonsági követelmények

(1) A tagállamok biztosítják az alábbiakat:

a) a diagnosztikai eljárásokat, a mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot az afrikai sertéspestis jelenlétének megállapítása céljából a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban végzik;

b) a nemzeti laboratórium felelős a tagállamok diagnosztikai szabványainak és módszereinek koordinálásáért a IV. melléklettel összhangban.

A tagállamok nemzeti laboratóriumuk részletes adatait, valamint az azokban a későbbiek során bekövetkező bármilyen változást a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó módon elérhetővé teszik a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

(2) A IV. mellékletben említett nemzeti laboratóriumok kapcsolatban vannak a közösségi referencialaboratóriummal az V. mellékletben meghatározottak szerint. Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat ( 9 ) rendelkezéseinek és különösen a 28. cikkének sérelme nélkül a laboratórium hatáskörei és feladatai megegyeznek az említett mellékletben leírtakkal

(3) Abból a célból, hogy biztosítsák az afrikai sertéspestis diagnosztizálásának egységes eljárásait és egy megfelelő, klasszikus sertéspestistől való differenciáldiagnózist, az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 6 hónapon belül és a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, az afrikai sertéspestis diagnosztikai kézikönyvét elfogadják, legalább az alábbiak megállapítására:

a) az afrikaisertéspestis-diagnosztikai laboratóriumok által tekintetbe veendő és a minták szállítására vonatkozó minimális minőségi szabványok;

b) követelmények és eljárások, amelyeket akkor kell követni, amikor klinikai vagy kórbonctani vizsgálatokat végeznek az afrikai sertéspestis jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából;

c) az élő sertésekből vagy azok hulláiból történő mintavétel esetén követendő követelmények és eljárások a laboratóriumi vizsgálatok által a sertéspestis megállapítása vagy kizárása céljából, ideértve az ezen irányelvben előírt intézkedések alkalmazásának keretében elvégzett szerológiai vagy virológiai ellenőrzések mintavételi módszereit;

d) az afrikai sertéspestis diagnózisára használandó laboratóriumi vizsgálatok, ideértve a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelésére vonatkozó követelményeket;

e) az afrikaisertéspestisvírus-izolátum genetikai típusának meghatározására vonatkozó laboratóriumi módszerek.

(4) Abból a célból, hogy az állatok egészségének védelmére megfelelő biológiai biztonsági feltételeket biztosítsanak, az afrikaisertéspestis-vírust, annak genomját, antigénjeit és oltóanyagait kutatás, diagnózis vagy gyártás céljára csak az illetékes hatóság által elfogadott helyen, létesítményben vagy laboratóriumban lehet kezelni vagy felhasználni.

Az elfogadott helyek, létesítmények vagy laboratóriumok listáját legkésőbb 2004. január 1-jéig kell megküldeni a Bizottságnak, és azt követően folyamatosan naprakész állapotban kell tartani.

(5) A IV. és V. mellékleteket, valamint a diagnosztikai kézikönyvet a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet kiegészíteni vagy módosítani.

19. cikk

Az afrikaisertéspestis-oltóanyagok használata, gyártása és értékesítése

A tagállamok biztosítják, hogy:

a) az afrikaisertéspestis-oltóanyagok használata tilos;

b) az afrikaisertéspestis-oltóanyagok kezelése, gyártása, raktározása, ellátása, forgalmazása vagy értékesítése a Közösség területén hivatalos felügyelet mellett történik.

Mindazonáltal, hogy figyelembe vegye az ilyen oltóanyag előállításánál a tudományos fejlődéseket és műszaki kutatásokat, a Bizottság a Tanács részére szükség esetén az ezen irányelv frissítésére vonatkozó megfelelő javaslatokkal kiegészített jelentést nyújt be.

20. cikk

Közösségi ellenőrzések

A közösségi szakértők helyszíni vizsgálatokat tarthatnak a tagállamok illetékes hatóságaival összhangban együttműködve mindaddig, amíg az szükséges, hogy biztosítsák az ezen irányelv egységes alkalmazását. Az a tagállam, amelynek területén ellenőrzést végeznek, a szakértőknek a feladataik elvégzéséhez szükséges minden segítséget megad. A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

E cikk alkalmazásának szabályait és különösen azokat, amelyek a nemzeti hatóságokkal történő együttműködési eljárást szabályozzák, a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

21. cikk

Készenléti tervek

(1) Minden egyes tagállam elkészít egy olyan készenléti tervet, amely meghatározza azon nemzeti intézkedéseket, amelyeket végre kell hajtani az afrikai sertéspestis kitörése esetén, figyelembe véve a helyi tényezőket, különösen a sertések sűrűségét, amelyek valószínűleg befolyásolják az afrikai sertéspestis elterjedését.

Ez a terv a kitörés gyors és hatékony felszámolásához szükséges eszközökhöz, felszerelésekhez, személyzethez és minden egyéb megfelelő anyaghoz hozzáférést biztosít.

(2) A készenléti terv elkészítésénél alkalmazandó követelményeket és előírásokat a VI. melléklet tartalmazza.

A 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ezeket a követelményeket és rendelkezéseket módosíthatják vagy kiegészíthetik, hogy figyelembe vegyék az afrikai sertéspestis sajátos természetét és a betegségleküzdő intézkedések fejlődésében tett előrelépést.

(3) A Bizottság megvizsgálja a terveket abból a célból, hogy meghatározza, azok lehetővé teszik-e a kívánt célkitűzések elérését, valamint az érintett tagállamnak javasolja a szükséges módosításokat, különösen annak biztosítása céljából, hogy azok a többi tagállam terveivel összhangban legyenek.

A terveket az esetleges módosításokkal együtt a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

A terveket a későbbiekben módosítani és kiegészíteni lehet a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, hogy figyelembe vegyék a helyzetben tapasztalt fejlődéseket. A tagállamok minden esetben 5 évente frissítik a tervet, és benyújtják azt a Bizottságnak jóváhagyásra a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

22. cikk

Járványvédelmi központok és szakértői csoportok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy egy teljes mértékben működő nemzeti járványvédelmi központot azonnal fel tudjanak állítani az afrikai sertéspestis bármely kitörése esetén.

(2) A nemzeti betegségellenőrző központ irányítja és ellenőrzi a (3) bekezdésben említett helyi járványvédelmi központok tevékenységét. Többek között az alábbiakért felel:

a) a szükséges ellenőrző intézkedések meghatározása;

b) a fenti intézkedéseknek a helyi járványvédelmi központok általi gyors és hatékony végrehajtásának biztosítása;

c) a helyi járványvédelmi központok számára személyzet és egyéb források biztosítása;

d) tájékoztatás nyújtása a Bizottságnak, a többi tagállamnak, a nemzeti állatorvosi szervezetnek, a nemzeti hatóságoknak és a mezőgazdasági és kereskedelmi testületeknek;

e) kapcsolattartás a diagnosztikai laboratóriumokkal;

f) kapcsolattartás a sajtóval és a többi médiummal;

g) együttműködés a rendőrhatóságokkal, hogy biztosítsák az egyedi jogi intézkedések megtételét.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az afrikai sertéspestis kitörése esetén egy teljes mértékben működő helyi járványvédelmi központot azonnal fel tudjanak állítani.

(4) A nemzeti járványvédelmi központ bizonyos feladatait mindazonáltal a közigazgatási szinten működő helyi járványvédelmi központra át lehet ruházni a 64/432/EGK irányelv ( 10 ) 2. cikke (2) bekezdésének p) pontjában meghatározottak szerint, vagy egy másik közigazgatási szinten, feltéve, hogy ezáltal a nemzeti járványvédelmi központ célkitűzései nem kerülnek veszélybe.

(5) A tagállamok egy folyamatosan működő szakértői csoportot hoznak létre azért, hogy fenntartsák az illetékes hatóságoknak a betegségre való felkészültség biztosításában nyújtott segítséghez szükséges szaktudását.

A kitörés esetében a szakértői csoport legalább a következőkben segíti az illetékes hatóságot:

a) a járványügyi vizsgálat;

b) mintavétel, vizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értelmezése;

c) a betegségleküzdő intézkedések megállapítása;

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti és helyi járványvédelmi központoknak és a szakértői csoportoknak az ezen irányelvben meghatározott betegségleküzdő intézkedések gyors végrehajtásának biztosítására személyzet, eszközök és felszerelések, ideértve a szükséges kommunikációs rendszereket, valamint tiszta és hatékony utasítási lánc és ügyvitel áll rendelkezésére.

A nemzeti és helyi járványvédelmi központok és a szakértői csoport személyzetére, eszközeire, felszereléseire, utasítási láncaira és az ügyvitelre vonatkozó részleteket a 21. cikkben említett készenléti tervekben határozzák meg.

(7) A nemzeti járványvédelmi központok, a helyi járványvédelmi központok és a szakértői csoportok működésére és feladataira vonatkozó további követelményeket és előírásokat a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban lehet megállapítani.

23. cikk

Általános szabályozási eljárás

(1) A Bizottság munkáját bizottság segíti.

(2) Ahol erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkeit kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időszak 3 hónap.

(3) Saját eljárási szabályzatát a bizottság maga fogadja el.

24. cikk

Gyorsított szabályozási eljárás

(1) A Bizottság munkáját bizottság segíti.

(2) Ahol erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkeit kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időszak 15 nap.

(3) Saját eljárási szabályzatát a bizottság maga fogadja el.

25. cikk

A 92/119/EGK irányelv I. mellékletének módosítása

A 92/119/EK irányelv I. mellékletében a "Teschen-betegség (fertőző sertésbénulás)" szavak helyébe az "afrikai sertéspestis" szavak lépnek.

26. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Az ezen irányelv I-VI. mellékleteit a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban módosítják.

(2) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges bármely részletes szabályt a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban lehet elfogadni, vagy amikor a járványügyi helyzet úgy kívánja, a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban.

27. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az ezen irányelv alkalmazásáig az afrikai sertéspestis szabályozására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

28. cikk

A nemzeti jogba történő átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2003. június 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket 2003. július 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

30. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A betegség bejelentése és a tagállamok által nyújtandó további járványügyi információk, amennyiben az afrikai sertéspestist megállapították

1. Az elsődleges kitörés, a vadon élő sertésben fellépő elsődleges eset vagy a vágóhídon vagy szállítóeszközökön fellépő eset megállapítását követő 24 órán belül az érintett tagállamnak a 82/894/EGK irányelv 5. cikkével összhangban létrehozott állatbetegségek Közösségen belüli bejelentési rendszerén keresztül közölni kell az alábbiakat:

a) a bejelentés időpontja;

b) a bejelentés ideje;

c) a tagállam neve;

d) a betegség neve;

e) a kitörések vagy esetek száma;

f) az az időpont, amikor az afrikai sertéspestis gyanúja felmerült;

g) a megállapítás időpontja;

h) a megállapításra használt módszerek;

i) a betegséget vadon élő sertésekben vagy gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő sertésekben állapították meg;

j) az a földrajzi hely, ahol az afrikai sertéspestis kitörését vagy esetét megállapították;

k) az alkalmazott betegségleküzdő intézkedések.

2. Az elsődleges kitörés vagy vágóhidakon vagy szállítóeszközökön fellépő esetek esetén az érintett tagállam az első pontban említett adatokon kívül az alábbi tájékoztatást is eljuttatja:

a) a kitörés helyén, a vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő fogékony sertések száma;

b) a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő minden egyes kategóriába tartozó elhullott sertések száma;

c) minden egyes kategória esetén a betegség morbiditása és azoknak a sertéseknek a száma, amelyekben az afrikaisertéspestis-vírus jelenlétét megállapították;

d) a kitörés helyén a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölt sertések száma;

e) a feldolgozott hullák száma;

f) a kitörés esetén annak távolsága a legközelebbi sertésgazdaságtól;

g) amennyiben az afrikai sertéspestist vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították meg, a fertőzött sertések vagy hullák származási gazdaságának vagy gazdaságainak elhelyezkedése.

3. Másodlagos kitörések esetén az 1. és 2. pontokban említett információkat a 82/894/EGK irányelv 4. cikkében meghatározott határidőn belül kell továbbítani.

4. Az érintett tagállam biztosítja, hogy az 1., 2. és 3. pontokkal összhangban bármely kitöréssel vagy a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközökön fellépő afrikaisertéspestis-esettel kapcsolatosan szolgáltatandó információt a lehető leghamarabb egy, a Bizottságnak és a többi tagállamnak küldött írásbeli jelentés követ, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az az időpont, amikor a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő sertéseket leölték és hulláikat feldolgozták;

b) a sertések leölésénél vett mintákon végzett vizsgálatok eredményei;

c) amikor a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott eltérést alkalmazták, a leölt és feldolgozott sertések száma, valamint azoknak a sertéseknek a száma, amelyeket később le kell vágni a levágásukra megállapított határidővel együtt;

d) a betegség lehetséges eredetére vagy, amennyiben megállapították, tényleges eredetére vonatkozó bármely információ;

e) információ az ellenőrző rendszerről, amelyet azért hoztak létre, hogy a 10. és 11. cikkben meghatározott, az állatmozgások ellenőrzésére vonatkozó intézkedések hatékony végrehajtását biztosítsák;

f) az elsődleges kitörés vagy vágóhídon vagy szállítóeszközön fellépő afrikai sertéspestis esetében a kitörésért vagy az esetért felelős vírus genetikai típusa;

g) amennyiben a sertéseket az érintett gazdaságban vagy az afrikaisertéspestis-vírussal való fertőzöttségre gyanús sertéseket tartalmazó gazdaságokban ölték le, a következő információk:

- a leölés időpontja és a minden egyes gazdaságban az egyes kategóriába tartozó leölt sertések száma,

- járványügyi kapcsolat az afrikai sertéspestis kitörése vagy esete között és minden egyes érintett gazdaság között, vagy egyéb indokok, amelyek ahhoz a gyanúhoz vezettek, hogy az afrikai sertéspestis jelen van minden egyes gyanús gazdaságban,

- a gazdaságokban lévő sertésekből a sertések leölésekor vett mintákon elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei.

Amennyiben az érintett gazdaságokban lévő sertéseket nem ölték le, tájékoztatást kell nyújtani ezen döntés indokairól.

II. MELLÉKLET

A tisztítási, fertőtlenítési és a rovarirtó kezelésre vonatkozó eljárások és alapelvek

1. Általános alapelvek és eljárások:

a) a hivatalosan engedélyezett termékekkel végzett tisztítási és fertőtlenítési műveleteket és, amennyiben szükséges, a rágcsálók és rovarok irtására szolgáló intézkedéseket hivatalos felügyelet mellett kell végezni a hatósági állatorvos által megadott utasításoknak megfelelően;

b) a felhasználandó fertőtlenítőszereket és azok koncentrációját az illetékes hatóságoknak hivatalosan engedélyezniük kell, hogy biztosítsák az afrikaisertéspestis-vírus elpusztítását;

c) a fertőtlenítőszerek hatékonyságát szabályos időközönként felhasználás előtt ellenőrizni kell, mivel bizonyos fertőtlenítőszerek hatásossága a hosszas tárolás miatt csökkenhet;

d) a fertőtlenítőszereket, a rovarirtókat és a fertőtlenítési vagy rovarirtó eljárásokat úgy kell kiválasztani, hogy figyelembe kell venni a kezelendő helyiségek, járművek és tárgyak természetét;

e) a zsíroldó szerek, fertőtlenítőszerek és rovarirtók alkalmazási feltételeinek biztosítani kell azt, hogy azok hatékonysága nem csökken. Különösen a gyártó által megjelölt műszaki paramétereket, mint például a nyomást, a legkisebb hőmérsékletet és a szükséges használati időt, be kell tartani;

f) függetlenül a felhasznált fertőtlenítőszertől, a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

- az alom, az alomszalma, valamint a bélsár alapos átitatása a fertőtlenítőszerrel,

- a talaj, a padló, a rámpák és a falak mosása és tisztítása, alapos keféléssel és dörzsöléssel, amennyiben lehetséges, a berendezések vagy felszerelések eltávolítását vagy leszerelését követően, hogy ne csökkentse a tisztító vagy fertőtlenítő eljárás hatékonyságát,

- ezt követően a fertőtlenítőszer további alkalmazása a gyártó ajánlásában meghatározott legkisebb használati ideig,

- a tisztítási műveletekhez felhasznált vizet úgy kell ártalmatlanítani, hogy elkerüljék a vírus elterjedésének kockázatát a hatósági állatorvos utasításaival összhangban;

g) amikor a mosást nyomás alatt álló folyadékkal végzik, a korábban tisztított részek újraszennyeződését el kell kerülni;

h) a valószínűleg kontaminálódott berendezés, felszerelés, tárgyak vagy helyiségek mosása, fertőtlenítése vagy megsemmisítése;

i) a fertőtlenítő eljárásokat követően az újraszennyeződést el kell kerülni;

j) az ezen irányelv keretében megkövetelt tisztítást, fertőtlenítést és rovarirtást dokumentálni kell a gazdaság- vagy járműnyilvántartásban, és amennyiben hivatalos engedély szükséges, a felügyelő hatósági állatorvosnak igazolnia kell.

2. A fertőzött gazdaságok tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó különleges rendelkezések:

a) előzetes tisztítás és fertőtlenítés:

- az állatok leölése alatt valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni ahhoz, hogy elkerüljék vagy minimalizálják az afrikaisertéspestis-vírus elterjedését. Ezek az intézkedések többek között tartalmazzák az ideiglenes fertőtlenítőberendezések felállítását, a védőruhával történő ellátást, a zuhanyzókat, a használt berendezések, eszközök és létesítmények szennyeződésmentessé tételét, valamint a szellőzőberendezés áramtalanítását,

- a leölt állatok hulláját fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni,

- amennyiben a hullákat el kell távolítani a gazdaságból feldolgozás céljából, zárt és szivárgásmentes tartályokat kell alkalmazni,

- amint a sertések hulláit eltávolították feldolgozás céljából, a gazdaságnak azon részeit, amelyeken az állatokat tartották, valamint más épületek, udvar stb. minden olyan részét, amely a leölés vagy a kórbonctani vizsgálat alatt kontaminálódott, le kell permetezni a 12. cikkel összhangban engedélyezett fertőtlenítőszerrel,

- a levágás vagy a kórbonctani vizsgálat alatt kiömlött vért vagy szétszóródott egyéb szövetet, vagy az épületek, udvarok, berendezések stb. szennyeződését gondosan össze kell gyűjteni, és a hullákkal együtt fel kell dolgozni,

- a fertőtlenítőszernek legalább 24 óráig kell a felületen maradnia;

b) végső tisztítás és fertőtlenítés:

- a trágyát és a használt almot el kell távolítani, illetve kezelni kell a 3. a) pontban meghatározottak szerint,

- a zsírt és a piszkot zsíroldószer alkalmazásával és a felszínek vízzel való lemosásával valamennyi felszínről el kell távolítani,

- a hideg vizes lemosást követően a fertőtlenítőszerrel történő lepermetezést meg kell ismételni,

- 7 nap után a helyiségeket zsíroldószerrel kell kezelni, vízzel kell leöblíteni, fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni és újra vízzel kell leöblíteni.

3. A kontaminálódott alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítése:

a) a trágyát és a felhasznált almot kazalba kell rakni felmelegedés céljából, fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni, és legalább 42 napig úgy kell hagyni, vagy elégetéssel vagy elásással meg kell semmisíteni;

b) a hígtrágyát a fertőző anyag utolsó hozzáadását követően legalább 60 napig tárolni kell, amennyiben az illetékes hatóság nem engedélyez csökkentett tárolási időtartamot az olyan hígtrágya esetében, amelyet hatékonyan kezeltek a hatósági állatorvos által a vírus elpusztításának biztosítására adott utasításokkal összhangban.

4. Mindazonáltal az 1. és 2. pontoktól eltérve a szabadtartású gazdaságok esetében az illetékes hatóság egyedi eljárásokat állapíthat meg a tisztításra és fertőtlenítésre, figyelembe véve a gazdaság típusát és az éghajlati körülményeket.

III. MELLÉKLET

A kórokozó-átvivők keresésére vonatkozó iránymutatások

1.

A kórokozó-átvivők keresését a sertések élő- és pihenőhelyein, valamint a környező területeken kell elvégezni.

A kórokozó-átvivőket általában régi épületekben lehet megtalálni, az árnyékban, ahol a hőmérséklet és a páratartalom kedvező.

A legjobb eredményeket úgy lehet elérni, hogy a keresést késő tavasszal, nyáron vagy kora ősszel végzik, amely időszakokban a kórokozó-átvivők a legaktívabbak.

2.

Két módszer használandó:

a) kórokozó-átvivők keresése talajban, homokban vagy porban, amelyeket a kövek közüli résekből (kőből épült területek esetében) vagy a falban lévő repedésekből vagy hasadékokból, a burkolólap alól vettek ki, vagy a helyiségek padlójáról kefével vagy egyéb megfelelő eszközzel szedtek fel. A földet és a homokot szükség esetén át kell szitálni. A nagyító hasznos lehet a fiatal lárvák keresésekor;

b) kórokozó-átvivők keresése CO2-csapdákkal. A csapdákat a sertésólakban több órára kell elhelyezni, lehetőleg éjszaka, és minden esetben a napfénytől távol lévő, árnyékos helyeken. A csapdákat úgy kell kialakítani, hogy a kórokozó-átvivőket elég közel hozza a CO2-forráshoz, hogy lehetetlenné váljon számukra az, hogy visszatérjenek élőhelyükre.

IV. MELLÉKLET

Az afrikai sertéspestissel foglalkozó nemzeti laboratóriumok feladatai

2.

A nemzeti afrikaisertéspestis-laboratóriumok felelősek annak biztosításáért, hogy minden egyes tagállamban az afrikai sertéspestis jelenlétének kimutatására és a vírusizolátumok genetikai típusának meghatározására szolgáló laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban végezzék el. Ebből a célból egyedi megállapodásokat kötnek a közösségi referencia-laboratóriummal vagy egyéb nemzeti laboratóriumokkal.

3.

Minden egyes tagállamban a nemzeti afrikaisertéspestis-laboratórium felelős a szabványoknak és a diagnosztikai módszereknek az abban az államban működő minden egyes afrikaisertéspestis-diagnosztikai laboratóriumban történő koordinálásáért. Ebből a célból:

a) diagnosztikai reagensekkel láthatják el az egyes laboratóriumokat;

b) ellenőrzik az abban a tagállamban használt valamennyi diagnosztikai reagens minőségét;

c) időközönként összehasonlító vizsgálatokat végeznek;

d) az abban a tagállamban megállapított esetekből és kitörésekből származó afrikaisertéspestisvírus-izolátumait tárolják.

V. MELLÉKLET

Az afrikai sertéspestis közösségi referencialaboratóriuma

1. Az afrikai sertéspestis közösségi referencialaboratóriuma:Centro de Investigación en Sanidad Animal, 28130 Valdeolmos, Madrid, Spanyolország.

2. Az afrikai sertéspestis közösségi referencialaboratóriumának szerepe és feladatai az alábbiak:

a) a Bizottsággal tanácskozva koordinálja az afrikai sertéspestis diagnózisára a tagállamokban használt módszereket, különösen az alábbiakkal:

- a sejttenyészetek tárolása és ellátása diagnosztikai felhasználás céljából,

- az afrikaisertéspestis-vírus törzseinek tipizálása, tárolása és ellátása szerológiai vizsgálatok és az antiszérum elkészítése céljából,

- a nemzeti laboratóriumok ellátása szabványosított szérumokkal, konjugált szérumokkal és egyéb referenciareagensekkel abból a célból, hogy szabványosítsák a tagállamokban alkalmazott vizsgálatokat és reagenseket,

- az afrikaisertéspestisvírus-gyűjtemény létrehozása és fenntartása,

- közösségi szinten a diagnosztikai eljárások időszakos összehasonlító vizsgálatának szervezése,

- az alkalmazott diagnosztikai módszerekről szóló adatok és információk, valamint az elvégzett vizsgálatok eredményeinek összegyűjtése és összehasonlítása,

- a legújabb rendelkezésre álló módszerek alapján a vírusizolátum jellemzése, hogy lehetővé tegye az afrikai sertéspestis járványtanának jobb megértését,

- a sertéspestis megfigyelése, járványtana és megelőzése területén világszerte bekövetkező fejlődésekkel való lépéstartás,

- az afrikai sertéspestist okozó vírusról, valamint egyéb megfelelő vírusokról szóló ismeret fenntartása, a gyors differenciáldiagnózis lehetővé tétele céljából;

b) a diagnosztikai módszerek harmonizálása céljából laboratóriumi diagnózis-szakértők képzésére vagy továbbképzésére vonatkozó szükséges rendelkezések meghozatala;

c) a Közösségen belül előforduló sürgősségi helyzetek esetén rendelkezésre álló szakképzett személyzettel való rendelkezés;

d) kutatási tevékenységek végzése és, amikor csak lehetséges, az afrikai sertéspestis ellenőrzésének javítására irányuló kutatási tevékenységek koordinálása;

e) az afrikaisertéspestis-vírus elleni fertőtlenítőszerek hatásosságának igazolására vonatkozó eljárásokról szóló műszaki tervek meghatározása.

3. A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis közösségi referencialaboratóriumai úgy szervezik meg tevékenységüket, hogy biztosítsák közösségi szinten az ezen két betegség diagnózisára szolgáló összehasonlító vizsgálatok megfelelő koordinálását.

VI. MELLÉKLET

A készenléti tervekre vonatkozó követelmények és rendelkezések

A tagállamok biztosítják, hogy a készenléti tervek legalább a következő követelményeknek és rendelkezéseknek megfeleljenek:

a) olyan intézkedések elfogadása, amelyek biztosítják, hogy a készenléti tervek végrehajtásához szükséges jogi hatáskör rendelkezésre áll, és lehetővé teszi a gyors és hatékony felszámolási program végrehajtását;

b) olyan intézkedések elfogadása, amelyek biztosítják a sürgősségi alapokhoz, a költségvetési eszközökhöz és pénzügyi forrásokhoz való hozzájutást abból a célból, hogy az afrikai sertéspestis járványos kitörése elleni harc valamennyi formáját fedezni tudják;

c) olyan utasítási lánc felállítása, amely biztosítja, hogy a járvány kitörésének esetén a járványra vonatkozó döntéshozatali eljárás gyors és hatékony legyen. Amennyiben szükséges, az utasítási láncot a betegség elleni harcra vonatkozó valamennyi stratégiának az irányításáért felelős központi döntéshozó egység felügyelete alá kell helyezni. Az állat-egészségügyi szolgálatok igazgatójának ezen egység tagjának kell lennie, és a központi döntéshozó egység és a 22. cikkben előírt nemzeti járványvédelmi központ között összekötőként kell eljárnia;

d) intézkedések elfogadása, hogy biztosítsák, hogy megfelelő források állnak rendelkezésre a gyors és hatékony kampányra, ideértve a laboratóriumi személyzetet, felszerelést és infrastruktúrát;

e) útmutató kézikönyvet kell elkészíteni. Ennek meg kell adnia az afrikai sertéspestis kitörése esetén alkalmazandó valamennyi eljárás, utasítás és intézkedés teljes és részletes gyakorlati leírását;

f) a személyzetnek szabályos időközönként részt kell venni a következőkben:

i. az afrikai sertéspestis klinikai tüneteire, a járványügyi vizsgálatokra és a betegség leküzdésére vonatkozó képzési rendszerek;

ii. riasztási gyakorlat legalább évente kétszer;

iii. kommunikációs technikákra vonatkozó képzés abból a célból, hogy tájékoztató kampányt szervezzenek a járványos betegség mindenkori kitöréseiről a hatóságok, gazdák és állatorvosok részére.

( 1 ) HL L 378., 1982.12.31., 58. o. A legutóbb a 2000/556/EK tanácsi határozattal (HL L 235., 2000.9.19., 27. o.) módosított irányelv.

( 2 ) A Tanács 1990. június 26-i 90/425/EGK irányelve egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.). A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.) módosított irányelv.

( 3 ) A Tanács 1990. november 27-i 90/667/EGK irányelve az állati hulladékok ártalmatlanítására, feldolgozására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű, illetve halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról, valamint a 90/425/EGK irányelv módosításáról (HL L 363., 1990.12.27., 51. o.). A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 4 ) A Tanács 1993. december 22-i 93/119/EK irányelve az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről (HL L 340., 1993.12.31., 21. o.).

( 5 ) HL L 355., 1993.12.5., 32. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 6 ) HL L 302., 1972.12.31., 24. o. (Különkiadás, I. sorozat [1972] 3. o.). Az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 7 ) HL L 47., 1980.2.21., 4. o. Az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 8 ) HL L 268., 1992.9.14., 35. o. A legutóbb a 97/79/EK irányelvvel (HL L 24., 1998.1.30., 31. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 2001/572/EK határozattal (HL L 203., 2001.7.28., 16. o.) módosított határozat.

( 10 ) A Tanács 1964. június 26-i irányelve a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL 121., 1964.7.29., 1977. o.) (Különkiadás, I. sorozat [1963-1964] 164. o.). A legutóbb az 535/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 80., 2002.3.23., 22. o.) módosított irányelv.