EH 2019.12.K23 A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt feltétel fennállásához nem elegendő, hogy a földműves a földet ténylegesen használja, ahhoz a Földforgalmi tv. 38. § (1) bekezdésében felsorolt valamely érvényes jogcím is szükséges. A haszonkölcsön jogcímén gyakorolt földhasználat a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elővásárlási jogosultságot nem alapozza meg.[1]

A földhasználati jogot nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti, de a hatósági jóváhagyási eljárásban a földhasználat időtartama csak a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, közhiteles adatok alapján állapítható meg. Bejegyzés hiányában a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése szerinti 3 éves földhasználat igazolása az elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján gyakorló földművest terheli [2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 18. § (1) bek., 19. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Debrecen III. kerület ... helyrajzi számú és a ... helyrajzi számú ingatlanok 1/1 tulajdoni hányadára 2016. szeptember 13-án adásvételi szerződés jött létre. A vevő a szerződésben úgy nyilatkozott, hogy elővásárlási jog nem illeti meg. Az adásvételi szerződést az eladó kérelmére az illetékes jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztette. A kifüggesztés időtartama alatt a felperes nyújtott be elfogadó nyilatkozatot, melyben a tárgyi ingatlanok vonatkozásában elővásárlási jogát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjára alapította.

[2] Az alperes az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárásban 2017. április 7-én meghozott 570.588-9/2017. számú határozatában az adásvételi szerződést a vevő javára jóváhagyta a felperessel mint elfogadó nyilatkozatot tevővel szemben a szerződés jóváhagyását megtagadta. A határozat indokolásában megállapította, hogy az elővásárlási jog szempontjából a vevő és a felperes vonatkozásában sem állnak fenn a Földforgalmi tv. 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok, és mindketten azonos ranghelyen állnak. A Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdaság és Vidékfejlesztési Kamara területi szerve állásfoglalásában a vevőt és a felperest egyaránt támogatta a szerződés jóváhagyása tekintetében. Az eladó az alperes felhívására benyújtott nyilatkozatában úgy nyilatkozott, hogy a vevőnek kívánja a földterületeket eladni, ezért a vevő javára hagyta jóvá az adásvételi szerződést.

Kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

[4] A felperes álláspontja szerint jogszabálysértő a határozatban felállított rangsor, mivel a helyben lakó szomszéd és a földterületek vonatkozásában érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, ezért elővásárlási jogát a vevőt megelőzően volt jogosult gyakorolni.

[5] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozat indokolásában kifejtett jogi álláspontját.

Az elsőfokú ítélet

[6] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.218/2017/9. számú kijavított ítéletében a felperes keresetét elutasította.

[7] A bíróság megállapította, hogy a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt legalább 3 éves földhasználat időtartama nem teljesült, mert 2015. március 6-tól kezdődően a felperesnek az érintett ingatlanok vonatkozásában nem volt bejegyzett földhasználati joga, mivel a Földforgalmi tv. hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön-szerződés mint földhasználati jogcím a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt határidő számítása során nem vehető figyelembe. A felperesnek a korábbi földhasználat törlését követően megkötött haszonbérleti szerződés címén fennálló földhasználatát a földhasználati nyilvántartásba nem jegyezték be.

A másodfokú ítélet

[8] A Debreceni Törvényszék 2.Kf.30 019/2017/5. számú ítéletében a felperes fellebbezését nem találta megalapozottnak, ezért az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.

[9] A törvényszék rámutatott arra, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontját a 19. § (2) bekezdésével egységében kell értelmezni, amely jogszabályi feltételeknek a felperes nem felelt meg. A haszonbérleti szerződés alapján a használat ténylegesen megvalósul, azonban ez a tény a földhasználati nyilvántartásba nem került bejegyzésre. Az alperesnek eljárása során a közhiteles nyilvántartás adataiból kiindulva kellett vizsgálnia az elővásárlási jog fennállását. A felperes földhasználati bejelentést csak az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követően, 2017. november 6-án tette meg, ezért az alperes jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott 3 éves földhasználatra vonatkozó feltétel a felperes esetében nem teljesült.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és vagylagosan a keresetének helyt adó új határozat meghozatalát, illetve az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.

[11] A felperes előadta, hogy az ingatlanok eladása időpontjában és azt megelőzően már közel 20 éve ő volt a földhasználó, mely földhasználata senki által sem volt vitatott, ezért megfelelt a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

[12] Jogi érvelése szerint a földhasználati nyilvántartás nem konstitutív, hanem deklaratív nyilvántartás, így esetében sem a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzés hozta létre a haszonbérletet, hanem csak "annak tényét közvetítette a külvilág felé". Ezt az értelmezést támasztja alá a Kúria KGD 2016.68 és a KGD 2018.24 számú elvi döntések kifejtett álláspont is.

[13] A fentiekre figyelemmel a földet használó földműves minőséget megalapozó 3 éves földhasználat vonatkozásában megállapítható, ezért a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglaltakat.

[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az első- és másodfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Az alperes kiemelte, hogy az elővásárlási jog gyakorlása időpontjától visszafelé számított három év 2013. november 11-re esik, amely időpontban a felperes földhasználata haszonkölcsön jogcímén volt bejegyezve a földhasználati nyilvántartásba. A haszonkölcsön 2015. január 1-től nem minősül érvényes földhasználati jogcímnek, ezért a felperes földhasználati joga 2015. március 6-án törlésre került. Ezt követően az érintett földterületek vonatkozásában a felperesnek bejegyzett földhasználati joga haszonbérlet jogcímén 2016. február 18-tól van, mely időponttól számítva nem telt el a Földforgalmi tv 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti elővásárlási jog gyakorlásához szükséges 3 év időtartam, ezáltal a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt feltétel nem teljesül.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[16] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok az ügyben irányadó tényállást helyesen állapították meg, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytállóan vonták le azt a következtetést, hogy az alperes határozata a felperes által megjelölt jogszabályokat nem sérti. A Kúria a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel az alábbi pontosítás mellett értett egyet.

[17] A felperes felülvizsgálati kérelmének jogalapjául a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 95. § (1) bekezdését és a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdését jelölte meg.

A másodfokú bíróság a fenti rendelkezések értelmezése során azt állapította meg, hogy a haszonkölcsön jogcímén törölt, majd a haszonbérleti szerződés alapján gyakorolt földhasználata a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül nem alapozza meg a felperes elfogadó nyilatkozatában a földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában megjelölt elővásárlási jogosultságát.

[18] A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése ad fogalmi meghatározást arra, hogy ki minősül a törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási joggal rendelkező földet használó földművesnek. Eszerint az a földműves, aki legalább három éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.

[19] Helyesen hangsúlyozta a jogerős ítélet, hogy a földhasználót a Fétv. 95. § (1) bekezdése alapján a használat megkezdésétől számított harminc napon belül bejelentési kötelezettség terheli, ezért az alperesnek a közhiteles földhasználati nyilvántartás adataiból kiindulva kellett vizsgálnia, hogy a felperes vonatkozásában megvalósult-e a "földet használó földműves" minőséget megalapozó, legalább 3 éves földhasználat.

[20] A földhasználati nyilvántartás adatai szerint a felperes a perbeli földterületeket 2015. január 1-ig haszonkölcsön jogcímén, majd a 2015. december 7-én kelt és 2016. február 18-án kelt 570.35-5/2016. számú határozattal jóváhagyott haszonbérleti-szerződés alapján használta. Figyelemmel arra, hogy a Földforgalmi tv. 70. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálybalépése előtt kötött haszonkölcsön-szerződés semmis, a felperes ezen a jogcímén bejegyzett földhasználat jogát 2015. március 6-án törölték a földhasználati nyilvántartásból. A Földforgalmi tv. 38. § (1) bekezdése taxációt tartalmaz a földhasználat elismert jogcímeire, annak sorában a haszonkölcsön nem szerepel, ami a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzéstől függetlenül, eleve kizárja ezen a jogcímen bejegyzett földhasználat figyelembevételét az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából.

[21] A Kúria osztja a felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott azon jogi érvelést, hogy felperes vonatkozásában, mivel sem a haszonbérleti szerződés megkötésétől (2015. december 7.), sem annak jóváhagyásától (2016. február 18.) számított 3 év nem telt el, ezért a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt feltétel akkor sem teljesült, ha az alperes a földhasználat bejegyzési időpontját a jóváhagyási eljárásban figyelmen kívül hagyja.

[22] A felperes álláspontja annyiban helytálló, hogy valóban nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti a földhasználatot a nyilvántartás deklaratív jellegéből adódóan, de a hatóság a Fétv. 93. §-a alapján a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokat köteles közhitelesnek elfogadni, mindaddig, amíg annak valóságtartalmát nem döntik meg. Mindez azt jelenti, hogy bejegyzés hiányában a földhasználat fennállása nem igazolt, melynek jogkövetkezményeit a bejelentést elmulasztó földműves köteles viselni. A felperes földhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettségének csak 2017. november 6-án, az elsőfokú ítélet meghozatalát követően tett eleget, ezért az alperes megalapozottan állapította meg a nyilvántartott adatok alapján, hogy a felperes vonatkozásában a 3 éves, érvényes jogcím alapján gyakorolt földhasználat nem igazolt.

[23] A Kúria nyomatékosítja, hogy a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt feltétel fennállásához nem elegendő, hogy a földműves a földet ténylegesen használja, mivel a jogalkotó nem minden használatot ismer el és preferál az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog biztosításával. Ezáltal is igyekszik visszaszorítani a különféle földhasználati jogcímekben megbúvó, a törvényi szabályok kijátszására irányuló jogalkalmazói visszaéléseket.

[24] A Kúria megállapítása szerint az alperes helyesen rögzítette határozatában, hogy a felperest a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában megjelölt elővásárlási jog nem illeti meg, ennélfogva a felperes és a vevő azonos, első ranghelyen állnak. Ily módon jogszerűen döntött, amikor az eladó választásának megfelelően a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá az adásvételi szerződést, ezért a határozat hatályon kívül helyezésére a régi Pp. 339. § (1) bekezdése alapján nem kerülhetett sor a peres eljárásban. Minderre figyelemmel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Kúria a régi Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Kfv.IV.37.563/2018.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Kfv.IV. 37.563/2018/9.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Nyári Péter ügyvéd

Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: Dr. Pap Katalin kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú határozat száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7. K.27.218/2017/9. számú ítélete

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Törvényszék 2.Kf.30.019/2017/5. számú ítélete

A rendelkező rész

A Kúria

- a Debreceni Törvényszék 2.Kf.30.019/2017/5. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Debrecen III. kerület ... helyrajzi számú és a ... helyrajzi számú ingatlanok 1/1 tulajdoni hányadára 2016. szeptember 13-án adásvételi szerződés jött létre. A vevő a szerződésben úgy nyilatkozott, hogy elővásárlási jog nem illeti meg. Az adásvételi szerződést az eladó kérelmére az illetékes jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztette. A kifüggesztés időtartama alatt a felperes nyújtott be elfogadó nyilatkozatot, melyben a tárgyi ingatlanok vonatkozásában elővásárlási jogát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjára alapította.

[2] Az alperes az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárásban 2017. április 7-én meghozott 570.588-9/2017. számú határozatában az adásvételi szerződést a vevő javára jóváhagyta, felperessel, mint elfogadó nyilatkozatot tevővel szemben a szerződés jóváhagyását megtagadta. A határozat indokolásában megállapította, hogy az elővásárlási jog szempontjából a vevő és a felperes vonatkozásában sem állnak fenn a Földforgalmi tv. 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok, és mindketten azonos ranghelyen állnak. A Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdaság és Vidékfejlesztési Kamara területi szerve állásfoglalásában a vevőt és a felperest egyaránt támogatta a szerződés jóváhagyása tekintetében. Az eladó az alperes felhívására benyújtott nyilatkozatában úgy nyilatkozott, hogy a vevőnek kívánja a földterületeket eladni, ezért a vevő javára hagyta jóvá az adásvételi szerződést.

Kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

[4] A felperes álláspontja szerint jogszabálysértő a határozatban felállított rangsor, mivel a helyben lakó szomszéd és a földterületek vonatkozásában érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, ezért elővásárlási jogát a vevőt megelőzően volt jogosult gyakorolni.

[5] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozat indokolásában kifejtett jogi álláspontját.

Az elsőfokú ítélet

[6] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.218/2017/9. számú kijavított ítéletében a felperes keresetét elutasította.

[7] A bíróság megállapította, hogy a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt legalább 3 éves földhasználat időtartama nem teljesült, mert 2015. március 6-tól kezdődően a felperesnek az érintett ingatlanok vonatkozásában nem volt bejegyzett földhasználati joga, mivel a Földforgalmi tv. hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön szerződés, mint földhasználati jogcím a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt határidő számítása során nem vehető figyelembe. A felperesnek a korábbi földhasználat törlését követően megkötött haszonbérleti szerződés címén fennálló földhasználatát a földhasználati nyilvántartásba nem jegyezték be.

A másodfokú ítélet

[8] A Debreceni Törvényszék 2.Kf.30.019/2017/5. számú ítéletében a felperes fellebbezését nem találta megalapozottnak, ezért az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.

[9] A törvényszék rámutatott arra, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontját a 19. § (2) bekezdésével egységében kell értelmezni, amely jogszabályi feltételeknek a felperes nem felelt meg. A haszonbérleti szerződés alapján a használat ténylegesen megvalósul, azonban ez a tény a földhasználati nyilvántartásba nem került bejegyzésre. Az alperesnek eljárása során a közhiteles nyilvántartás adataiból kiindulva kellett vizsgálnia az elővásárlási jog fennállását. A felperes földhasználati bejelentést csak az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követően, 2017. november 6-án tette meg, ezért az alperes jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott 3 éves földhasználatra vonatkozó feltétel felperes esetében nem teljesült.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és vagylagosan a keresetének helyt adó új határozat meghozatalát, illetve az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.

[11] A felperes előadta, hogy az ingatlanok eladása időpontjában és azt megelőzően már közel 20 éve ő volt a földhasználó, mely földhasználata senki által sem volt vitatott, ezért megfelelt a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

[12] Jogi érvelése szerint a földhasználati nyilvántartás nem konstitutív, hanem deklaratív nyilvántartás, így esetében sem a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzés hozta létre a haszonbérletet, hanem csak "annak tényét közvetítette a külvilág felé ". Ezt az értelmezést támasztja alá a Kúria KGD 2016.68 és a KGD 2018.24 számú elvi döntések kifejtett álláspont is.

[13] A fentiekre figyelemmel a földet használó földműves minőséget megalapozó 3 éves földhasználat vonatkozásában megállapítható, ezért a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglaltakat.

[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az első- és másodfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Az alperes kiemelte, hogy az elővásárlási jog gyakorlása időpontjától visszafelé számított három év 2013. november 11-kére esik, amely időpontban a felperes földhasználata haszonkölcsön jogcímén volt bejegyezve a földhasználati nyilvántartásba. A haszonkölcsön 2015. január 1-től nem minősül érvényes földhasználati jogcímnek, ezért a felperes földhasználati joga 2015. március 6-án törlésre került. Ezt követően az érintett földterületek vonatkozásában a felperesnek bejegyzett földhasználati joga haszonbérlet jogcímén 2016. február 18-tól van, mely időponttól számítva nem telt el a Földforgalmi tv 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti elővásárlási jog gyakorlása szükséges 3 év időtartam, ezáltal a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt feltétel nem teljesül.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[16] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok az ügyben irányadó tényállást helyesen állapították meg, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytállóan vonták le azt a következtetést, hogy az alperes határozata a felperes által megjelölt jogszabályokat nem sérti. A Kúria a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel az alábbi pontosítás mellett értett egyet.

[17] A felperes felülvizsgálati kérelmének jogalapjául a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 95. § (1) bekezdését és a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdését jelölte meg.

A másodfokú bíróság a fenti rendelkezések értelmezése során azt állapította meg, hogy a haszonkölcsön jogcímén törölt, majd a haszonbérleti szerződés alapján gyakorolt földhasználata a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül nem alapozza meg a felperes elfogadó nyilatkozatában a földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában megjelölt elővásárlási jogosultságát.

[18] A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése ad fogalmi meghatározást arra, hogy ki minősül a törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási joggal rendelkező földet használó földművesnek. E szerint az a földműves, aki legalább három éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.

[19] Helyesen hangsúlyozta a jogerős ítélet, hogy a földhasználót a Fétv. 95. § (1) bekezdése alapján a használat megkezdésétől számított harminc napon belül bejelentési kötelezettség terheli, ezért az alperesnek a közhiteles földhasználati nyilvántartás adataiból kiindulva kellett vizsgálnia, hogy a felperes vonatkozásában megvalósult-e a "földet használó földműves" minőséget megalapozó, legalább 3 éves földhasználat.

[20] A földhasználati nyilvántartás adatai szerint a felperes a perbeli földterületeket 2015. január 1-ig haszonkölcsön jogcímén, majd a 2015. december 7-én kelt és 2016. február 18-án kelt 570.35-5/2016. számú határozattal jóváhagyott haszonbérleti szerződés alapján használta. Figyelemmel arra, hogy a Földforgalmi tv. 70. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálybalépése előtt kötött haszonkölcsön szerződés semmis, a felperes ezen a jogcímén bejegyzett földhasználat jogát 2015. március 6-án törölték a földhasználati nyilvántartásból. A Földforgalmi tv. 38. § (1) bekezdése taxációt tartalmaz a földhasználat elismert jogcímeire, annak sorában a haszonkölcsön nem szerepel, ami a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzéstől függetlenül, eleve kizárja ezen a jogcímen bejegyzett földhasználat figyelembevételét az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából.

[21] A Kúria osztja a felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott azon jogi érvelést, hogy felperes vonatkozásában, mivel sem a haszonbérleti szerződés megkötésétől (2015. december 7.), sem annak jóváhagyásától (2016. február 18.) számított 3 év nem telt el, ezért a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt feltétel akkor sem teljesült, ha az alperes a földhasználat bejegyzési időpontját a jóváhagyási eljárásban figyelmen kívül hagyja.

[22] A felperes álláspontja annyiban helytálló, hogy valóban nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti a földhasználatot a nyilvántartás deklaratív jellegéből adódóan, de a hatóság a Fétv. 93. §-a alapján a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokat köteles közhitelesnek elfogadni, mindaddig, amíg annak valóságtartalmát nem döntik meg. Mindez azt jelenti, hogy bejegyzés hiányában a földhasználat fennállása nem igazolt, melynek jogkövetkezményeit a bejelentést elmulasztó földműves köteles viselni. A felperes földhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettségének csak 2017. november 6-án, az elsőfokú ítélet meghozatalát követően tett eleget, ezért az alperes megalapozottan állapította meg a nyilvántartott adatok alapján, hogy a felperes vonatkozásában a 3 éves, érvényes jogcím alapján gyakorolt földhasználat nem igazolt.

[23] A Kúria nyomatékosítja, hogy a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt feltétel fennállásához nem elegendő, hogy a földműves a földet ténylegesen használja, mivel a jogalkotó nem minden használatot ismer el és preferál az elővásárlási, illetve az elő-haszonbérleti jog biztosításával. Ezáltal is igyekszik visszaszorítani a különféle földhasználati jogcímekben megbúvó, a törvényi szabályok kijátszására irányuló jogalkalmazói visszaéléseket.

[24] A Kúria megállapítása szerint az alperes helyesen rögzítette határozatában, hogy a felperest a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában megjelölt elővásárlási jog nem illeti meg, ennélfogva a felperes és a vevő azonos, első ranghelyen állnak. Ily módon jogszerűen döntött, amikor az eladó választásának megfelelően a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá az adásvételi szerződést, ezért a határozat hatályon kívül helyezésére a régi Pp. 339. § (1) bekezdése alapján nem kerülhetett sor a peres eljárásban. Minderre figyelemmel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Kúria a régi Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A döntés elvi tartalma

[25] A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdésében előírt feltétel fennállásához nem elegendő, hogy a földműves a földet ténylegesen használja, ahhoz a Földforgalmi tv. 38. § (1) bekezdésében felsorolt valamely érvényes jogcím is szükséges. A haszonkölcsön jogcímén gyakorolt földhasználat a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pont pontjában megjelölt elővásárlási jogosultságot nem alapozza meg.

[26] A földhasználati jogot nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti, de a hatósági jóváhagyási eljárásban a földhasználat időtartama csak a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, közhiteles adatok alapján állapítható meg. Bejegyzés hiányában a Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése szerinti 3 éves földhasználat igazolása az elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján gyakorló földművest terheli.

Záró rész

[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el.

[28] A felülvizsgálati eljárásban az alperesnél felmerült eljárási költség megfizetésére a Kúria a felperest a régi Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó régi Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte.

[29] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett és az 50. § (1) bekezdése szerinti mértékű, a 39. § (3) bekezdés d) pontja alapján számított felülvizsgálati eljárási illetéket viselni köteles a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.

[30] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271.§ (1) bekezdés e) pontja zárja ki

Budapest, 2019. április 2.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró

(Kúria Kfv.IV.37.563/2018.)