BH 2015.4.105 A vagyonrendezés csak akkor indítható meg, ha a törölt cég tulajdonában áll a vagyontárgy. A tévesen megindított vagyonrendezési eljárást meg kell szüntetni [2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 119. § (1) bek.; 1993. évi II. tv. (a továbbiakban: Fkbt.) 12/A. § (1) bek. 12/D. § (1) és (6) bek.; 1992. évi II. tv. (a továbbiakban: Ámt.) 3. §, 25/A. § (1) bek.].

[1] A Cs. Szövetkezet felszámolási eljárás befejezését követően 2006. június 1. napjával törlésre került a cégnyilvántartásból.

[2] A kérelmező 2007. november 20-án kezdeményezett vagyonrendezési eljárást a törölt cég tulajdonában volt Sz. 11500/384, 385 és 399 hrsz.-ú ingatlanokra, előadva, hogy azokra elbirtoklás címén igényt tart.

[3] A hiteles tulajdoni lap másolata szerint a

- 11500/384 hrsz.-ú, zártkert, szántó megjelölésű bányatelek 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati jog" jogcímén;

- a 11500/385 hrsz.-ú, zártkert, kivett anyagbánya tó 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati jog" jogcímén;

- a 11500/399 hrsz.-ú, zártkert, kivett út 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati" jogcímén.

[4] Az ingatlanok természetben egy bányató részét, illetve partját képezik, melynek nagyobbik része - az eljárás megindítását kérelmező állítása szerint - a tulajdonában van.

[5] A vagyonrendezési eljárást kérelmező előadta, hogy a földterület lassan már több évtizede bányaterületként működik, jelenleg már bányató, termőföld része nincs, művelni nem lehet. Bejelentette, hogy a felszámolási eljárás során nyilvántartásba vett hitelező volt. Hangsúlyozta, hogy az EBH 2003.997. számú döntés indokolása értelmében a földhasználati jog a tulajdonjoggal egyenértékű.

[6] A bíróság 2008. február 19-én kelt határozatával elrendelte a három ingatlan vagyonrendezési eljárását, kijelölve a vagyonrendezőt.

[7] Az eljárás során 2009. február 9-én a 11500/384 hrsz.-ú szántó művelési ágú bányatelek ingatlanra három magánszemély tulajdonjoga részaránykiadás jogcímén bejegyzésre került, ezért ezen ingatlan vonatkozásában a kérelmező elállt kérelmétől.

[8] A vagyonrendező tájékoztatta a bíróságot, hogy a vagyonrendezési eljárásban a kérelmező az eljárás alapját képező ingatlanra vonatkozó költségeit jelentette be, más hitelező nem jelentett be igényt, a kérelem teljesítését ezért nem ellenezte. Módosított nyilatkozata szerint költség-, díjigényt nem terjesz­tett elő.

[9] A bíróság megkeresésére a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága azt a tájékoztatást adta, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati joggal rendelkező földrészletek nem képezték, és jelenleg sem képezik az adott szövetkezet tulajdonát, mert e földrészletek beviteli kötelezettség alapján kerültek a szövetkezet használatába. Ezen ingatlanok tulajdonosi jogállását a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) rendezi. A bányató tekintetében le kell folytatni a földkiadási eljárást, míg a kivett út a területileg illetékes önkormányzat tulajdonába kerül.

[10] Az elsőfokú bíróság a már megindított vagyonrendezési eljárást megszüntette a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 132. § (2) bekezdésére. Álláspontja szerint a törölt szövetkezet ingatlantulajdonnal nem rendelkezett, mert a termelőszövetkezeti földhasználati joggal rendelkező földrészletek nem képezték a szövetkezet tulajdonát a kormányhivatal tájékoztatása szerint.

[11] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában elsőként megállapította, hogy a vagyonrendezési eljárást a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 119. § (1) bekezdése értelmében csak akkor lehet elrendelni felszámolási eljárást követően, ha a törölt adós tulajdonában álló vagyon maradt.

[12] Utalva a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. § (1) bekezdésére, valamint az Fkbt. 12. § (5)-(6) bekezdésére megállapította, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog tulajdonosi jogokat nem keletkeztet, csupán használati jogot jelent. E szabályok szerint a felszámolási eljárás befejezését követően megmaradt maradvány területekről a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell rendelkeznie és a magyar állam tulajdonába kell adni.

[13] A kérelmező által hivatkozott EBH 2003.997. számú határozat az eltérő tényállás miatt nem alkalmazható, mert a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten a perbeli szövetkezetek használatában álló földrészek vonatkozásában fejtette ki, hogy a tulajdonjoggal egyenértékű földhasználati joggal rendelkeznek.

[14] Megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint a törölt adós földhasználatában maradt ingatlanok termelőszövetkezeti földhasználati jog jogcímén álltak az adós használatában, és e jogcím alapján a tulajdonjog nem mehetett át az adós tulajdonába. Az adott ingatlanra pedig tulajdonjog hiányában vagyonrendezési eljárás nem rendelhető el, az elrendelésre megalapozatlanul került sor, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan szüntette meg az eljárást.

[15] Miután elbirtokolni csak tulajdonostól lehet, ezért a vagyonrendezési eljárás keretén belül a kérelmező tulajdonjoga elbirtoklás jogcímén sem állapítható meg.

[16] A kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új érdemi határozat hozatalára kötelezését.

[17] Álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen értelmezte az EBH 2003.997. számú határozatot és ezért tévesen határozott az eljárást megszüntető végzés helybenhagyásáról.

[18] A másodfokú bíróság azt sugalmazza, hogy az általa hivatkozott jogszabályok alapján az állami tulajdon ipso iure következne be. Ezzel szemben az Ámt. 25/A. §-a szerint a maradványterületről a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell határozatot hoznia.

[19] Hivatkozott arra, hogy a két kivett művelési ágú ingatlan nem került felszámolásra a részaránytulajdonok kiadásához, és jogszabályváltozás miatt a jogi lehetősége is megszűnt annak, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az Fkbt. 12. § (6) bekezdése alapján az Ámt. 25/A. §-át a jövőben alkalmazza.

[20] Az Ámt. 25/A. §-át ugyanis a 2010. évi LXXXVII. törvény 46. § (2) bekezdése módosította, az ott megállapított szöveg került az Ámt.-be. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 36-47. §-ait azonban a 2012. évi LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja 2012. június 26-ával hatályon kívül helyezte. Ebből következően - álláspontja szerint - nincs akadálya annak, hogy az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárást érdemben lefolytassa.

[21] Felülvizsgálati ellenkérelem nem érkezett.

[22] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Ctv. 119. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.

[23] Elsőként rögzíti, a kérelmező tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy a 2010. évi LXXXVII. törvény 36-47. §-ainak hatályon kívül helyezése folytán az e törvény 46. § (2) bekezdésével módosított Ámt. 25/A. §-a is hatályon kívül helyezésre került. A 2012. évi LXXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett jogszabályhelyek ugyanis, amennyiben egy korábbi jogszabályt módosítottak, oda beépültek, annak a jogszabálynak lettek a szerves részei. Ha a módosító rendelkezést ezt követően hatályon kívül helyezik, az már nem hat ki a módosított jogszabály tartalmára.