32022D0258[1]

A Bizottság (EU) 2022/258 határozata (2022. február 21.) a Görög Köztársaság számára az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől Kréta tekintetében való eltérés engedélyezéséről (az értesítés a C(2022) 1140. számú dokumentummal történt) (Csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/258 HATÁROZATA

(2022. február 21.)

a Görög Köztársaság számára az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől Kréta tekintetében való eltérés engedélyezéséről

(az értesítés a C(2022) 1140. számú dokumentummal történt)

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 64. cikkére,

tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 66. cikkére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) 2021. június 3-án a Görög Köztársaság (a továbbiakban: Görögország) az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikkével és az (EU) 2019/944 irányelv 66. cikkével összhangban eltérés iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be a Bizottságnak Kréta szigetére vonatkozóan. A kérelem korlátozott ideig, azaz 2023. december 31-ig, az (EU) 2019/943 rendelet 6. cikkétől, 7. cikkének (1) bekezdésétől, 8. cikkének (1) és (4) bekezdésétől, 9., 10., 11. és 13. cikkétől, valamint az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkének (4)-(7) bekezdésétől való eltérést kér.

(2) A Bizottság 2021. július 1-jén közzétette weboldalán a kérelmet (3), majd felkérte a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy 2021. augusztus 12-ig tegyék meg észrevételeiket.

2. KRÉTA SZIGETE

(3) A Görögországhoz tartozó Kréta szigete a Földközi-tengeren, az ország kontinentális részétől délre helyezkedik el. 2021. július 3-ig autonóm energiarendszerként működött, amely nem csatlakozott a nemzeti, kontinentális villamosenergia-rendszerhez.

(4) A 2014/536/EU bizottsági határozatot (4) követően, amely a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) egyes rendelkezéseitől való eltérést engedélyezett a Görög Köztársaság számára, Kréta az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikke (42) bekezdésének értelmében vett kis, szigetüzemben működő rendszernek minősült. Krétán a magasfeszültségű eszközök a Public Power Cooperation S.A. (PPC S.A.) tulajdonában vannak, és azok üzemeltetését az elosztórendszer-üzemeltető (HEDNO S.A.) végzi. Mivel a sziget nem állt összeköttetésben Görögország kontinentális részével, Kréta nem vehetett részt a 2020 novemberében elindított görögországi másnapi, napon belüli és kiegyenlítő piacokban.

(5) A 2014/536/EU bizottsági határozat 4. cikkének megfelelően az engedélyezett eltérések nem érvényesek a kis, szigetüzemben működő rendszerekre és a szigetüzemben működő mikrorendszerekre azt követően, hogy összekapcsolták őket az összekapcsolt rendszerrel. Ettől függetlenül a görög hatóságok 2017. január 1-jével megszüntették az említett határozattal Kréta tekintetében biztosított eltérést (6).

A villamosenergia-rendszer

(6) Görögország kiemelt jelentőségű projektként kezelte Kréta csatlakozását a kontinentális villamosenergia-hálózathoz annak érdekében, hogy biztonságos és megbízható villamosenergia-ellátást biztosítson a sziget számára. Pontosabban Kréta hálózati csatlakozását, amelyet a görög szabályozó hatóság (RAE) a 2017-2026, 2018-2027, illetve 2019-2028 közötti időszakra vonatkozó, tízéves hálózatfejlesztési tervek útján hagyott jóvá, két szakaszban tervezik megvalósítani.

(7) Az első szakasz (a továbbiakban: I. szakasz) tárgya Kréta nyugati részének (a Haniá prefektúrának) a Peloponnészosz-félszigettel körülbelül 150 MW névleges átviteli kapacitású, nagyfeszültségű váltóáramú (HVAC) vezetékek segítségével történő összekapcsolása. Ezért az I. szakasz befejezése várhatóan csupán Kréta villamosenergia-szükségletének egy részét fogja fedezni (körülbelül Kréta villamosenergia-felhasználásának egyharmadát, ami 710 MW csúcsidőszaki és 3 TWh éves felhasználást jelent), és Kréta nem fog maradéktalanul kapcsolódni a görög villamosenergia-rendszerhez. A kontinentális villamosenergia-rendszer és Kréta közötti energiarendszer-összekötő várhatóan a maximális kapacitáson vagy annak közelében fog működni, tekintettel arra, hogy kapacitása nem fedezi teljes mértékben Kréta villamosenergia-szükségletét, és az alacsonyabb előállítási költségek miatt a szárazföldi összekapcsolt rendszerből importálják majd Krétára a villamos energiát. A projekt kísérleti üzemben történő bevezetése 2021. július 3-án (7), míg kereskedelmi üzemben történő bevezetése 2021. november 1-jén (8) történt meg.

(8) A második szakasz (a továbbiakban: II. szakasz) tárgya Kréta központi részének (az Iráklio prefektúrának) Görögország kontinentális részével (az Attika régióval) történő összekapcsolása két, együttesen körülbelül 1 000 MW névleges átviteli kapacitású, nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) vezeték segítségével. A II. szakasz befejezésekor Kréta szigete várhatóan teljes mértékben összekapcsolódik a kontinentális villamosenergia-átviteli rendszerrel, és a sziget villamosenergia-szükséglete teljes mértékben fedezve lesz. A II. szakaszban telepítendő vezetékek várhatóan 2023-ra lesznek üzemképesek.

(9) Görögország kifejtette, hogy az I. szakaszban kifejlesztett energiarendszer-összekötő kereskedelmi célú működésének megkezdésével Kréta nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatát átruháznák a görög átvitelirendszer-üzemeltetőre (a továbbiakban: IPTO SA), amely ettől az időponttól fogva az érintett eszközök tulajdonosa és üzemeltetője lesz. A HEDNO S.A. a jövőben nem üzemeltetné Kréta nagyfeszültségű hálózatát, ugyanakkor továbbra is gondoskodna a kis- és középfeszültségű hálózatok működéséről. A szóban forgó átruházásra 2021. augusztus 1-jén került sor, még mielőtt megkezdődött volna a Kréta és a görög kontinentális rendszer közötti energiarendszer-összekötő I. szakaszának kereskedelmi célú működése.

Kréta villamosenergia-piaca

(10) Jelenleg Kréta szigetén a villamosenergia-termelők és -szolgáltatók nem nyújtanak be árajánlatokat a görög piacon, és a termelőegységek teherelosztására a minimális változó költségük alapján kerül sor. Krétán az áram nagykereskedelmi elszámolóárát havonta számítják ki a hagyományos energiatermelő egységek - azaz a PPC energiatermelő egységeinek - változó és összköltsége alapján, lévén, hogy nevezett az egyetlen hagyományos villamosenergia-termelő a szigeten. Ezen túlmenően van több megújulóenergia-termelő is, amely villamosenergia-vásárlási megállapodás alapján fix tarifával vagy az egyes egységek üzembe helyezési időpontjától függő fix tarifával rendelkezik.

(11) Az I. szakasz befejezésétől a II. szakasz befejezéséig, valamint Krétának a görög kontinentális villamosenergia-rendszerrel történő teljeskörű összekapcsolásáig (vagyis az átmeneti időszakban) a Kréta és a kontinentális villamosenergia-rendszer közötti hálózati kapcsolatban strukturális szűk keresztmetszet fog fennállni. Eltérés nélkül az alábbi két alternatíva lehetséges:

a) Krétának a görög ajánlattételi övezetbe történő integrációja a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon, ami magas teher-újraelosztási költségekkel járna; ezek összegét az IPTO S.A. a 2019-es adatok alapján évi 240 millió EUR-ra becsüli;

b) Krétának a villamosenergia-nagykereskedelmi piacba különálló ajánlattételi övezetként történő integrációja. Ez egy rövid időszak esetében nem tűnik fenntartható megoldásnak, mivel a II. szakasz befejezése (amelyre várhatóan két éven belül sor kerül) enyhíteni fog a krétai és a görög kontinentális villamosenergia-hálózat közötti minden strukturális szűk keresztmetszetet.

(12) Emellett Kréta nem rendelkezik olyan megfelelő mérési infrastruktúrával, amely 2023 előtt lehetővé tenné a görög villamosenergia-nagykereskedelmi piacba való megfelelő integrációt.

(13) Jelenleg Kréta kiskereskedelmi piaca nyitva áll minden, a görög piacon tevékenykedő villamosenergia-szolgáltató előtt, amelyek közül húsz jelen is van Krétán. Tekintettel arra a tényre, hogy Kréta szigetén a villamosenergia-előállítási költségek magasabbak, mint a görög összekapcsolt villamosenergia-rendszerben felmerülő költségek, Görögország a társadalmi kohézió érdekében úgy döntött, hogy egész területén a szolgáltatók minden fogyasztói kategóriára egységes tarifát alkalmazzanak.

3. A KÉRT ELTÉRÉSEK

(14) Az (EU) 2019/943 rendelet 6. cikkétől, 7. cikkének (1) bekezdésétől, 8. cikkének (1) és (4) bekezdésétől, 9., 10., 11. és 13. cikkétől, valamint az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkének (4)-(7) bekezdésétől való kért eltérések célja olyan megoldást találni a villamos energia krétai másnapi, napon belüli és kiegyenlítő piacának működésére. Egy ilyen megoldás Kréta és a görög kontinentális villamosenergia-rendszer összekapcsolásának átmeneti időszakában volna alkalmazható. Az eltérések ezért a II. szakasz befejezésekor megszűnnek (9).

(15) A kérelmező az átmeneti időszakra egy "hibrid modellt" javasol, amely alatt a Kréta és a görög kontinentális villamosenergia-rendszer közötti energiarendszer-összekötő az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének (14) bekezdése értelmében vett mérlegkörfelelősnek minősül. Ez a mérlegkörfelelős Kréta szemszögéből legtöbbször virtuális villamosenergia-termelő egységként, a szárazföld szemszögéből pedig virtuális terhelésként fog működni, és Görögország kontinentális részéről importál villamos energiát Krétára. Az áramlás iránya megfordítható abban az esetben, ha Krétán a megújuló energiaforrásokból nagy mennyiségben, a terhelést meghaladó mértékben termelnek energiát, annak érdekében, hogy elkerüljék a megújuló forrásból előállított energiamennyiség korlátozását. Kréta összekapcsolásának mérlegkörfelelőse fizikailag csatlakozik a görög kontinentális rendszerhez a haniái alállomás nagyfeszültségű oldalán. Az általa a görög kontinentális rendszerből kinyert vagy abba betáplált villamos energiát a magasfeszültségű haniái alállomás mérési infrastruktúrája rögzíti.

(16) A RAE a 2021. május 25. és 2021. június 9. között tartott nyilvános konzultációt követően értékelte annak lehetséges módjait, hogy a virtuális mérlegkörfelelős miként vehetne részt a görögországi kontinentális villamosenergia-rendszeren üzemeltetett piacban.

(17) A javasolt "hibrid modellben" a görög villamosenergia-tőzsde (HEnEX) nyújtana be árelfogadó ajánlatokat a krétai piaci felek nevében a görög villamosenergia másnapi és napon belüli nagykereskedelmi piacán, az IPTO S.A. és a HEDNO S.A. által kiszámított előzetes előrejelzések szerint. Görögország két alternatívát javasol, amelyeket a RAE 2021. május 25. és 2021. június 9. között nyilvános konzultációra bocsátott. Ez a két alternatíva részletesen meghatározza, hogy a gyakorlatban miként működhet az ajánlattétel a terhelés és a termelés szétválasztásával vagy anélkül. Ez a két alternatíva a következő: A kiegyenlítőenergia pénzügyi elszámolását utólag a krétai piaci felekre terhelnék az energiarendszer-összekötő menetrendje és a mért áramlás, valamint a HEDNO S.A. által kiszámított megosztási kulcs összehasonlítása alapján.

a) 1. alternatíva: a Kréta összekapcsolása esetében mérlegkörfelelős jogalany villamosenergia-mennyiségeinek kifejezetten megfelelő, elsőbbségi, árelfogadó vételi vagy eladási megbízásokat a HEnEx nyújtja be a krétai végfogyasztók számára villamos energiát szolgáltató terhelési képviselők nevében, a Görögország kontinentális részéről Krétára irányuló behozatal tekintetében a HEDNO S.A. által, illetve - abban a ritka esetben, ha Krétáról Görögország kontinentális részére irányuló exportot jeleznének előre - a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia tekintetében a megújuló energiaforrások és származási garanciák üzemeltetője (a továbbiakban: DAPEEP) által havonta, előzetesen kiszámított százalékos szolgáltatási arányuknak megfelelően;

b) 2. alternatíva: a Kréta teljes helyi terhelését és termelését lefedő elsőbbségi, árelfogadó vételi vagy eladási megbízásokat a HEnEx nyújtja be a terhelési képviselők nevében a HEDNO S.A. által havonta, előzetesen kiszámított százalékos szolgáltatási arányuknak megfelelően, valamint a hőerőművek nevében, tükrözve az IPTO S.A. által az egyszerűsített teherelosztási menetrend eredményei alapján meghatározott energia-menetrendeket, illetve a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia tekintetében a megújuló energiaforrások és származási garanciák üzemeltetője (DAPEEP) által havonta, előzetesen kiszámított százalékos szolgáltatási arányuknak megfelelően.

(18) A RAE által lefolytatott nyilvános konzultációra válaszul 11 hozzászólás érkezett (10). Az eredmények és a válaszadók többségének azon kérése alapján, hogy minimalizálják a megvalósítandó alternatíva pénzügyi hatását a szükséges pénzügyi garanciák és biztosítékok tekintetében, a RAE 2021 júniusában a 2. alternatíva megvalósítását választotta.

(19) A 2. alternatívában ismertetett, a krétai villamosenergia-nagykereskedelmi piac működésére és a villamosenergia-kiegyenlítésre vonatkozó, az átmeneti időszakban alkalmazandó hibrid modell megvalósítása érdekében Görögország eltérést kér az (EU) 2019/943 rendeletben és az (EU) 2019/944 irányelvben meghatározott egyes követelményektől a krétai rendszer tekintetében.

3.1. Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke szerinti eltérés

(20) Görögország úgy véli, hogy a javasolt hibrid modell megfelel a villamosenergia-piacok működését szabályozó, az (EU) 2019/943 rendelet 3. cikkében előírt alapelveknek. Ebből kifolyólag a kért eltérések nem érintik az említett rendelet 3. cikkét.

3.1.1. Az (EU) 2019/943 rendelet 6. cikke

(21) Az (EU) 2019/943 rendelet 6. cikke meghatározza a kiegyenlítő villamosenergia-piacra vonatkozó szabályokat. Görögország Kréta tekintetében eltérést kér az említett cikktől, mivel a hibrid modellben nem működik kiegyenlítő villamosenergia-piac.

3.1.2. Az (EU) 2019/943 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése

(22) Az (EU) 2019/943 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése az integrált másnapi és napon belüli piacoknak az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők általi együttes, az (EU) 2015/1222 bizottsági rendelettel (11) összhangban történő működtetésének megszervezésére vonatkozik. Görögország Kréta tekintetében eltérést kér az említett cikktől, mivel a hibrid modellben nem működik napon belüli és másnapi piac.

3.1.3. Az (EU) 2019/943 rendelet 8. cikkének (1) és (4) bekezdése

(23) Az (EU) 2019/943 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése megállapítja a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők azon kötelezettségét, hogy engedélyezzék a piaci szereplők számára a napon belüli piac övezetközi kapuzárási időpontjáig történő energiakereskedést. Az említett rendelet 8. cikkének (4) bekezdése megállapítja annak kötelezettségét, hogy a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakot 15 percben határozzák meg valamennyi menetrend-kezelési területen. Görögország Kréta tekintetében eltérést kér az említett cikkektől, mivel a hibrid modell Kréta esetében nem foglal magában másnapi és napon belüli kereskedést, sem pedig 15 perces kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakot.

3.1.4. Az (EU) 2019/943 rendelet 9. cikke

(24) Az (EU) 2019/943 rendelet 9. cikke a határidős (forward) piacokra vonatkozik. Görögország Kréta tekintetében eltérést kér az említett cikktől, mivel a hibrid modellben nem működik határidős piac.

3.1.5. Az (EU) 2019/943 rendelet 10. cikke

(25) Az (EU) 2019/943 rendelet 10. cikke a technikai ajánlattételi korlátokra vonatkozik. Görögország eltérést kér az említett cikktől, mivel a hibrid modellben Kréta nem került teljes mértékben integrálásra a görög villamosenergia-nagykereskedelmi piacba, és Kréta esetében lehet árelfogadó megbízásokat benyújtani.

3.1.6. Az (EU) 2019/943 rendelet 11. cikke

(26) Az (EU) 2019/943 rendelet 11. cikke a terheléskiesés értékének meghatározására vonatkozik. Tekintettel arra, hogy Kréta nem minősül sem különálló ajánlattételi övezetnek, sem pedig a görög ajánlattételi övezetbe teljes mértékben integráltnak, Görögország Kréta tekintetében eltérést kér e cikktől.

3.1.7. Az (EU) 2019/943 rendelet 13. cikke

(27) Az (EU) 2019/943 rendelet 13. cikke a teher-újraelosztásra vonatkozik. Tekintettel arra, hogy - kiegyenlítő villamosenergia-piac működése híján - Krétán nem alkalmaznak teher-újraelosztási szabályokat, Görögország Kréta tekintetében eltérést kér e cikktől.

3.2. Az (EU) 2019/944 irányelv 66. cikke szerinti eltérés

3.2.1. Az (EU) 2019/944 irányelv 5. cikke

(28) Kérelmében Görögország eltérést kért a piaci alapú villamosenergia-ellátási árak alapelvétől az (EU) 2019/944 irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban. Az említett kérelmet 2021. július 15-én azonban visszavonták, ezért a jelen határozatban nincs szükség ennek további elemzésére.

3.2.2. Az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkének (4), (5), (6) és (7) bekezdése

(29) Az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikke megállapítja az átvitelirendszer-üzemeltetők feladatait. A (4)-(7) bekezdés meghatározza a kisegítő szolgáltatások - ideértve a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat is - beszerzésének alapelveit. Tekintettel arra, hogy Krétán nem működik kiegyenlítő villamosenergia-piac és nem zajlik nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások piaci alapú beszerzése, Görögország eltérést kér a 40. cikk (4)-(7) bekezdéseitől a Krétára vonatkozó átvitelirendszer-üzemeltetői feladatok tekintetében.

3.3. A kért eltérés időtartama

(30) Görögország eltérést kér az átmeneti időszakra, amely az I. szakasz 2021 második negyedévében várható üzembe helyezésétől a II. szakasz 2023 végéig várható üzembe helyezéséig tart.

4. A KONZULTÁCIÓS IDŐSZAKBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(31) A konzultáció során a Bizottsághoz a bolgár hatóságoktól érkezett hozzászólás, amelyek közölték, hogy nem emelnek kifogást a Görögország által benyújtott eltérés iránti kérelem ellen.

5. ÉRTÉKELÉS

(32) Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke értelmében akkor lehet az említett rendelet 3. cikke, 6. cikke, 7. cikkének (1) bekezdése, 8. cikkének (1) és (4) bekezdése, 9., 10. és 11. cikke, 14-17. cikke, 19-27. cikke, 35-47. cikke, valamint 51. cikke releváns rendelkezéseitől való eltérést kérni, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy jelentős problémák állnak fenn kis összekapcsolt rendszereik üzemeltetésével kapcsolatban.

(33) Az (EU) 2019/944 irányelv 66. cikke értelmében akkor lehet az említett irányelv 7. és 8. cikke, valamint IV., V. és VI. fejezete releváns rendelkezéseitől való eltérést kérni, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy jelentős problémák állnak fenn kis, szigetüzemben működő, illetve kis összekapcsolt rendszereik üzemeltetésével kapcsolatban. A kis, szigetüzemben működő rendszerek az említett irányelv 4., 5. és 6. cikkétől való is eltérést kérhetnek.

(34) A legkülső régiók esetét kivéve az eltérés határozott időre szól, és ahhoz a feltételhez kötött, hogy a villamos energia belső piacán a verseny és az integráció fokozását szolgálja.

(35) Végezetül, az eltérés célja annak biztosítása, hogy az ne akadályozza a megújuló energia használatára, a fokozott rugalmasságra, az energiatárolásra, az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra történő átállást.

5.1. Kis összekapcsolt rendszer

(36) Az (EU) 2019/943 rendelet nem ír elő általános, automatikus eltérést a kis összekapcsolt rendszerek vagy a kis, szigetüzemben működő rendszerek esetében. Ezért az Unióban működő villamosenergia-rendszerek közötti méretbeli és műszaki jellemzőket érintő nagy különbségek ellenére minden ilyen rendszer képes a teljes szabályozási kerettel összhangban üzemelni, és így is kell üzemeltetni őket.

(37) Ugyanakkor az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése az említett rendelet bizonyos rendelkezéseinek alkalmazásától való eltérést ír elő, ha egy tagállam bizonyítja - többek között - hogy e rendelkezéseknek a kis összekapcsolt rendszerekre történő alkalmazása jelentős problémákat idézhet elő azok üzemeltetésében, különösen a szóban forgó rendszer szempontjából releváns földrajzi viszonyok vagy keresleti profilok miatt.

(38) Az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének (43) bekezdése a "kis összekapcsolt rendszer" fogalmát a következőképp határozza meg: "olyan rendszer, amelynek villamosenergia-fogyasztása 1996-ban kevesebb volt, mint 3 000 GWh, és ahol az éves fogyasztásnak több mint 5 százaléka származik más rendszerekkel való összekapcsolásból".

(39) Kréta szigete kis összekapcsolt rendszernek minősül, mivel villamosenergia-fogyasztása 1996-ban nem érte el a 3 000 GWh küszöbértéket. Az I. szakasz befejezésével Kréta éves fogyasztásának körülbelül egyharmadát fedezi majd a görögországi kontinentális villamosenergia-rendszerrel való összekapcsolódás.

(40) Így az I. szakasz befejezésével Kréta az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett kis összekapcsolt rendszernek minősül.

5.2. A rendszer üzemeltetésével kapcsolatban fennálló jelentős probléma

(41) Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett "jelentős problémák" fogalmát nem határozta meg sem a jogalkotó, sem pedig a Bizottság a döntéshozatali gyakorlatában. A nyitott megfogalmazás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a kis rendszerek sajátos helyzetével összefüggő minden potenciális problémát figyelembe vegyen, feltéve, hogy az jelentős és nem elhanyagolható. E problémák jelentősen változhatnak az adott rendszer földrajzi sajátosságaitól, termelésétől és fogyasztásától függően, de a műszaki fejlesztések (például az energiatárolás és a kiskapacitású termelés) alapján is. Továbbá e jelentős problémáknak összefüggésben kell lenniük a kis, szigetüzemben működő, illetve a kis összekapcsolt rendszerek üzemeltetésével.

(42) Görögország az alábbi problémákra hívja fel a figyelmet a krétai villamosenergia-piac működésével kapcsolatban, amennyiben a krétai piaci szereplők teljes mértékben integrálódnak az összekapcsolt, kontinentális rendszeren működő görög villamosenergia-piacokba a görög ajánlattételi övezet Krétára történő kiterjesztése vagy egy új krétai ajánlattételi övezet létrehozása révén:

a) a mérési infrastruktúra hiányosságai nem teszik lehetővé a krétai piaci szereplők teljeskörű részvételét Görögország másnapi, napon belüli és kiegyenlítő villamosenergia-piacaiban. Nevezetesen a szükséges mérési rendszerek nincsenek kiépítve, és 2023 előtt nem is lesznek készen;

b) az új energiarendszer-összekötőnek (I. szakasz) az üzembe helyezése napjától használatra készen kell állnia annak elkerülése érdekében, hogy a görög fogyasztók számára többletköltség merüljön fel. Az említett energiarendszer-összekötőn megvalósuló villamosenergia-cserék ugyanis csökkenteni fogják Kréta legdrágább hőerőműveinek termelését, így csökken a Krétán szolgáltatott villamos energia összköltsége és a megfelelő, a görög fogyasztók által támogatott közszolgáltatási kötelezettségi díj. Csökkentené a CO2-kibocsátást is;

c) az I. szakasz befejezése után létrejövő energiarendszer-összekötőt a rendelkezésre álló maximális rendelkezésre álló kapacitás erejéig használják, és a II. szakasz lezárultáig várhatóan az idő nagy részében szűk keresztmetszet fog fennállni. Az (EU) 2019/943 rendelet és az (EU) 2019/944 irányelv teljeskörű alkalmazása Kréta egyetlen vagy két ajánlattételi övezeten keresztül megvalósuló villamosenergia-piaci integrációjához vezetne, ami a következő két forgatókönyvet eredményezné:

- egyetlen ajánlattételi övezet: Krétának a villamosenergia-nagykereskedelmi piacba a görög szárazföldi ajánlattételi övezeten keresztül történő integrációja magas teher-újraelosztási költségekkel járna, amelynek összegét az IPTO S.A. a 2019-es adatok alapján évi 240 millió EUR-ra becsüli, és ezt a görög fogyasztóknak kellene támogatniuk,

- két ajánlattételi övezet: Krétának a villamosenergia-nagykereskedelmi piacba különálló ajánlattételi övezetként történő integrációja nem lenne fenntartható megoldás. A II. szakasz befejezése, amelyre egy rövid átmeneti időszakot követően kerül sor, várhatóan enyhíteni fog a krétai és a görög kontinentális villamosenergia-hálózat közötti minden strukturális szűk keresztmetszetet.

(43) A (41) és (42) preambulumbekezdésben foglaltak fényében Görögország megjegyzi, hogy az átmeneti időszakban alkalmazandó megoldást kell találni. Mivel az 1. szakasz a 2021. július 3-tól kezdődő kísérleti időszakban és a 2021. november 1-jétől kezdődő kereskedelmi időszakban elindult, az említett megoldást zökkenőmentesen és rövid időn belül, a jelenlegi jogi és szabályozási keret lényeges változtatása nélkül kell megvalósítani, tekintettel a piaci szereplők alkalmazkodásának szükségességére és a megoldás átmeneti jellegére. E tekintetben a két ajánlattételi övezet megközelítése összeegyeztethetetlennek tűnik az időbeli korlátokkal, különösen, ha figyelembe vesszük azt a folyamatot, amelyet az (EU) 2019/943 rendelet 14. cikkének és az (EU) 2015/1222 rendelet 32. cikkének megfelelően új ajánlattételi övezetek létrehozásakor be kell tartani.

(44) Az IPTO S.A. által végzett értékelés, valamint a krétai piacnak a három forgatókönyv - nevezetesen a kérelemben javasolt hibrid modell, az egyetlen ajánlattételi övezet megközelítése és a két ajánlattételi övezet megközelítése - szerinti működése során felmerülő költségek értékelése alapján a hibrid modellből eredő éves haszon becsült értéke 156 millió EUR. Ami a másik két forgatókönyvet illeti, nevezetesen az egyetlen ajánlattételi övezet megközelítését és a két ajánlattételi övezet megközelítését, az éves haszon becsült értéke 121 millió EUR, illetve 113 millió EUR. Görögország ezért úgy véli, hogy a javasolt hibrid modell lenne az optimális megközelítés az átmeneti időszakban.

(45) A görög hatóságok rámutattak, hogy a krétai piaci szereplőknek a görög villamosenergia-piacban való tényleges részvételét akadályozza a megfelelő mérési infrastruktúra hiánya a szigeten (lásd a fenti (42) preambulumbekezdést).

(46) Ezen túlmenően, bár az új energiarendszer-összekötő (I. szakasz) használata jelentős előnyökkel járna a szigeten szolgáltatott villamos energia költségének és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése révén, az energiarendszer-összekötő várhatóan az idő nagy részében túlterhelt lenne, egészen a II. szakasz befejezéséig (lásd a fenti (7) és (42) preambulumbekezdést).

(47) A fenti okok miatt a krétai piaci szereplőknek a görög villamosenergia-piacba való integrálása magas teher-újraelosztási költségeket eredményezne, ha a görög ajánlattételi övezet Krétára történő kiterjesztése révén valósulna meg (lásd a fenti (7) és (42) preambulumbekezdést). Másrészt egy különálló ajánlattételi övezet létrehozása Kréta számára nem arányos az időszak rövid voltának fényében, valamint tekintettel arra, hogy a II. szakasz befejezésének várhatóan enyhítenie kell a krétai és a görög kontinentális villamosenergia-hálózat közötti minden strukturális szűk keresztmetszetet (lásd a fenti (8) és (43) preambulumbekezdést).

(48) A (42)-(47) preambulumbekezdésben, valamint a (7) és (8) preambulumbekezdésben ismertetettek fényében a Bizottság megállapítja, hogy Görögország bizonyította, hogy a krétai villamosenergia-rendszer kis összekapcsolt rendszerként való működésében jelentős problémák állnak fenn addig, amíg a kontinentális hálózattal való teljes összekapcsolás be nem fejeződik. A görög hatóságok által javasolt ideiglenes, hibrid modell célja e problémák kezelése, és jelentős előnyökkel jár ahhoz képest, mintha az átmeneti időszakban a krétai rendszert teljes mértékben integrálnák a görög villamosenergia-piacba.

5.3. Az eltérés hatálya

(49) Annak érdekében, hogy Kréta szigetén az átmeneti időszakban megvalósulhasson a hibrid modell, szükséges az (EU) 2019/943 rendelet 6. cikkétől, 7. cikkének (1) bekezdésétől, 8. cikkének (1) és (4) bekezdésétől, 9., 10. és 11. cikkétől, valamint az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkének (4)-(7) bekezdésétől való eltérés.

(50) Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke nem foglalkozik az ugyanezen rendelet 13. cikkétől való eltérés lehetőségével. Azonban a 6. cikktől, a 7. cikk (1) bekezdésétől és a 8. cikk (1) bekezdésétől való eltérés engedélyezésére tekintettel - amennyiben az eltérés engedélyezésre kerül - a 13. cikk ténylegesen nem alkalmazandó. Az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének (26) bekezdése ugyanis a "teher-újraelosztás" fogalmát a következőképp határozza meg: "egy vagy több átvitelirendszer-üzemeltető vagy elosztórendszer-üzemeltető által hozott intézkedés, többek között korlátozás a termelés, a terhelés vagy mindkettő módosítása révén a villamosenergia-rendszerben megvalósuló fizikai áramlás megváltoztatása és a fizikai szűk keresztmetszet enyhítése vagy a rendszerbiztonság más módon történő biztosítása céljából". Az ennek alapját képező megfontolás az, hogy a rendszerüzemeltető korrigálja a piaci kibocsátást annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban legyen a hálózat fizikai képességeivel. Amennyiben az alapvető piaci keret még nem alkalmazható, ennek a korrekciónak nincs további érdeme.

(51) Ezenkívül Görögország kontinentális részén a teher-újraelosztásra - az (EU) 2019/943 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban - kiegyenlítőszabályozásienergia-ajánlatok segítségével kerül sor. A kiegyenlítő villamosenergia-piacok hiánya Krétán az eltérés időtartama alatt így nem tenné lehetővé a görög teher-újraelosztási módszertanba való integrációt.

(52) A (49), (50) és (51) preambulumbekezdés eredményeképpen az (EU) 2019/943 rendelet 13. cikke ténylegesen nem alkalmazható. A Bizottság azonban nem jogosult a szóban forgó rendelkezés tekintetében határozat elfogadására, ezért e tekintetben nem engedélyez formális eltérést.

(53) A hibrid modell alapján, az (EU) 2019/943 rendelet 6. cikkétől és 7. cikkének (1) bekezdésétől való eltérés eredményeként Krétán a görög átvitelirendszer-üzemeltető (IPTO S.A.) nem szerez be az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkének (4)-(7) bekezdésének megfelelően kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokat és nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat.

(54) Ezért az eltérés kizárólag Krétára alkalmazandó.

5.4. A megújuló energia használatára, a fokozott rugalmasságra, az energiatárolásra, az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra történő átállás akadályozásának tilalma

(55) Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdése értelmében az eltérésről szóló határozat célja annak biztosítása, hogy az ne akadályozza a megújuló energia használatára, a fokozott rugalmasságra, az energiatárolásra, az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra történő átállást.

(56) A Görögország kontinentális részével való legalább részleges összekapcsolásáig Kréta esetében technikai korlátozásokat alkalmaztak, amelyek üzembiztonsági korlátok miatt a megújuló energiaforrásokból előállított energia maximális penetrációját a terhelés 25 %-ában szabták meg. Az I. szakasz befejeztével feloldják a megújuló energiaforrásokból származó energiára vonatkozó ezen korlátozást. A hibrid modell lehetővé teszi Kréta számára, hogy alacsony terhelés és magas megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-termelés esetén exportálja villamos energiáját annak érdekében, hogy elkerülje a megújuló forrásból előállított energiamennyiség korlátozását.

(57) Ami a fokozottabb rugalmasságot, energiatárolást és keresletoldali választ illeti, fontos megjegyezni, hogy annak lehetősége, hogy rugalmassági szolgáltatásokat (ideértve a tárolást is) kínáljanak a villamosenergia-rendszer támogatására, az árjelzések minőségétől, valamint attól függ, hogy képesek-e hatékony beruházási és teherelosztási ösztönzőket kínálni az említett szolgáltatók számára. Rendszerint egy ajánlattételi övezetben a strukturális szűk keresztmetszet (amely az I. és a II. szakasz közötti átmeneti időszakban fenn fog állni) azt eredményezheti, hogy a helyspecifikus rugalmassági szolgáltatásokra irányuló beruházási jelzések hamisak. Kréta és Görögország kontinentális része esetében a két ajánlattételi övezet megközelítése esetében azonban a beruházási jelzés nagyon instabil lenne, tekintettel a II. szakasz befejezésének időkeretére, valamint Krétának a Görögország kontinentális részével való teljes összekapcsolására, ami enyhíti a strukturális szűk keresztmetszetet. Ezért, mivel a szárazfölddel való összekapcsolódás lehetővé teszi a rugalmassági szolgáltatások piaci alapú biztosítását, egy rövid távú eltérés, amely lehetővé teszi Kréta gyors integrálását a kontinentális rendszerbe, előnyös a keresletoldali válasz, az energiatárolás és más rugalmassági források integrálása szempontjából.

(58) Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke nem írja elő, hogy az eltérésre vonatkozó határozat maximalizálja a rugalmasságban vagy az energiatárolásban rejlő potenciált, csak annyit, hogy "célja annak biztosítása, hogy az[t] ne akadályozza". Ez azt jelenti, hogy az eltérés ne akadályozza meg azokat a fejleményeket, amelyek az eltérés nélkül természetes módon bekövetkeznének. E tekintetben rendkívül fontos az eltérés ideiglenes jellege, valamint a II. szakasz befejezése után azonnal megvalósítandó teljeskörű piaci működésre való készenlét.

(59) Ezért, noha az eltérés nem akadályozza a nagyobb rugalmasságra - ideértve az energiatárolást is - való átállást, fontos figyelembe venni a megfelelő beruházási jelzések szükségességét is, valamint az eltérésnek a lehetséges tárolási és rugalmassági beruházásokra gyakorolt hatását.

(60) Tekintve annak átmeneti voltát, a hibrid modellnek nincs észrevehető hatása a megújuló forrásból származó energia, a rugalmasság, az energiatárolás, az elektromos közlekedés és a keresletoldali válasz továbbfejlesztésére.

(61) Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság kitér arra, hogy az eltérést mennyiben kell figyelembe venni az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, illetve az iránymutatások alkalmazásakor. A fenti 5.3. pontban részletezett eltérés hatálya által érintett rendelkezések kivételével az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint iránymutatások alkalmazandók Krétára.

5.5. Az eltérés időbeli korlátozása és a villamos energia belső piacán a verseny és az integráció fokozásával kapcsolatos feltételek

(62) Az (EU) 2019/943 rendelet 64. cikke kifejezetten kimondja, hogy az eltérés határozott időre szól, és ahhoz a feltételhez kötött, hogy a villamos energia belső piacán a verseny és az integráció fokozását szolgálja.

(63) Az eltérés iránti kérelem a legkésőbb 2023 végéig tartó átmeneti időszakra korlátozódik.

(64) Elfogadott, hogy 2023 végére várhatóan működőképes lesz a Kréta és a görög kontinentális rendszer közötti energiarendszer-összekötő, a megfelelő mérési infrastruktúrával együtt, amely lehetővé teszi, hogy Kréta részt vegyen a görög nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon. Minden további késedelem esetén új eltérés iránti kérelem szükséges.

5.6. A hatály kezdete

A kérelem az I. szakasz befejezése előtt érkezett a Bizottsághoz. A szabályozási keret gyors és előre nem látható változásainak elkerülése érdekében, amelyek súlyosan károsíthatják a piac működését Kréta szigetén és esetleg Görögország kontinentális részén is, ezt a határozatot az I. szakasz működése megkezdésének időpontjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság Kréta tekintetében eltérést engedélyez Görög Köztársaság számára az (EU) 2019/943 rendelet 6. cikkétől, 7. cikkének (1) bekezdésétől, 8. cikkének (1) és (4) bekezdésétől, 9., 10. és 11. cikkétől, valamint az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkének (4)-(7) bekezdésétől.

2. cikk

Az 1. cikkben biztosított eltérés 2023. december 31-ig vagy a Kréta és Görögország kontinentális része közötti összeköttetés II. szakaszának befejezéséig alkalmazandó, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

3. cikk

A Görög Köztársaság 2022 végéig tájékoztatja az Európai Bizottságot a Kréta és Görögország kontinentális része közötti összeköttetés II. szakaszának befejezése és kereskedelmi célú működése terén elért előrehaladásról és a további tervezésről, beleértve a megfelelő mérési infrastruktúra kiépítését és üzemeltetését is, amely lehetővé teszi a Kréta részvételét a görög nagykereskedelmi és kiegyenlítő villamosenergia-piacban.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2022. február 21-én.

a Bizottság részéről

Kadri SIMSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 158., 2019.6.14., 54. o.

(2) HL L 158., 2019.6.14., 125. o.

(3) https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/derogation_decisions2020v1.pdf

(4) A Bizottság 2014/536/EU határozata (2014. augusztus 14.) a Görög Köztársaság számára a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseivel összefüggésben engedélyezett eltérésről (az értesítés a C(2014) 5902 számú dokumentummal történt) (HL L 248., 2014.8.22., 12. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(6) 4001/2011. sz. görög törvény 137A. cikke (Kormányzati Közlöny Α 179/2011.8.22.).

(7) Lásd a 4821/2021. sz. görög törvény 106. cikkével (Kormányzati Közlöny A 134/2021.7.31.) törvénybe iktatott 4001/2011. sz. görög törvény 108B. cikkét (Kormányzati Közlöny Α 179/2011.8.22.).

(8) A 4821/2021. sz. törvény 107. cikkével törvénybe iktatott 4001/2011. sz. törvény 108C. cikke értelmében a görög átvitelirendszer-üzemeltető - az IPTO S.A. - legkésőbb 2021. szeptember 30-ig köteles volt Kréta energiarendszer-összekötőjét (I. szakasz) teljeskörűen üzembe helyezni. Ezt a dátumot azonban a RAE 734/2021.9.28. sz. határozatával (Kormányzati Közlöny B 4633/2021.10.6.) 2021. november 1-jére elhalasztották.

(9) Görögország nem kért az (EU) 2019/943 rendelet 51. cikkétől (az átvitelirendszer-üzemeltetők tanúsítása), illetve az (EU) 2019/944 irányelv VI. fejezetének rendelkezéseitől (az átvitelirendszer-üzemeltetők szétválasztása) való eltérést. Görögország ugyanis kijelenti, hogy a Kréta szigetén található, ma a PPC tulajdonában lévő és a HEDNO S.A. által üzemeltetett magasfeszültségű eszközöket átruházzák az IPTO S.A. átvitelirendszer-üzemeltetőre, amely ezután az említett eszközök tulajdonosa és üzemeltetője lesz. A szóban forgó átruházásra 2021. augusztus 1-jén került sor, még mielőtt megkezdődött volna a Kréta és a görög kontinentális rendszer közötti energiarendszer-összekötő I. szakaszának kereskedelmi célú működése.

(10) A betekinthető válaszok elérhetők a RAE weboldalán

(11) A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24. o.).