33/2000. (X. 20.) AB határozat

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének, továbbá mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (1) és (3) bekezdése, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 46/A. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 1. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására előterjesztett indítványt elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 26. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.), a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.), továbbá a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.); valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) egyes rendelkezései sértik a jogegyenlőség és az esélyegyenlőség elvét, ezért diszkriminatívak, tehát alkotmányellenesek a következők alapján:

1. Az indítványozó szerint a Magyar Köztársaság Alkotmánya [71. § (1) bekezdés] és a Ve. egyaránt tartalmazza azt a meghatározást, miszerint a választójog egyenlő, ezért ebből kifolyólag azonos értékűnek kell, hogy legyen a független jelöltek joga és a rájuk adott szavazat a pártjelöltekével. Továbbá a Ve. "3. § c) pontja szerint a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Ebből egyértelműen következik, hogy a független képviselőjelölteknek a pártjelöltekkel azonos jogokat kell, hogy élvezhessenek és kapjanak, valamint a joguk és jogosultságuk is egyenlő kell, hogy legyen. Közös véleményünk alapján azonban ez az alkotmányos és törvényes jog nem valósul meg a gyakorlatban, a független képviselőjelöltek hátrányban vannak a pártjelöltekkel szemben. Mivel a kialakult helyzetben esélyegyenlőtlenség áll fenn, ezért ez diszkriminatív [70/A. § (1) bekezdésbe ütköző], tehát alkotmányellenes." Az indítványozó - e vonatkozásban - az alkotmányellenesség megállapításához további érvet vagy indokot nem fűz.

2. Az indítványozó szerint a Vjt. 5. § (1) és (3) bekezdése szintén kizárja a független képviselőjelöltek listaállítási lehetőségét, tehát ez is diszkriminatív. Ugyanez elmondható az Övjt. 54/A. § k) pontjáról is. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy a jogalkotó csak szervezeti formában tudja; elképzelni a képviseletet, ezért egyéniként nem engedi. Álláspontja szerint a jelölő szervezetek közé fel kell venni - illetve nem lehet kizárni - a független képviselőjelöltek csoportját is, hogy a választások idejére listát állíthassanak.

3. Az indítványozó szerint az Övjt. 46/A. §-a a független jelöltek indulását teljes egészében kizárja, ugyanis listaállítás hiányában független képviselőjelölt nem is indulhat a Megyei Közgyűlésbe való jelöltségért. Itt még jobban sérül az esélyegyenlőség és az azonos választójognak az alkotmányos alapja.

Diszkriminatívnak tartja azt is, hogy a Megyei Közgyűlésbe is csak pártok jelöltjei juthatnak be. Mivel csak listáról lehet bejutni a Megyei Közgyűlésbe, ezért a független jelöltek bejutása jelenleg törvényileg tilos.

4. Az indítványozó szerint a Ve. "1. §-a azért alkotmányellenes, mert kihagyta a felsorolásból a független képviselőjelöltek csoportját. A törvény ugyanakkor önmagának is ellentmond, mert ugyanakkor tartalmazza azt a kitételt, hogy a választójog egyenlő, valamint azt is, hogy érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget jelöltek és a jelölő szervezetek között. ... Diszkriminatív megkülönböztetésnek tartjuk, hogy a független jelöltekre adott szavazatok értéke nem azonos a pártjelöltekre adott szavazatokkal, attól jóval kevesebbet érnek. Az Alkotmánybíróságtól várjuk sérelmeink orvoslását annak érdekében, hogy ha a független képviselőjelölt nem kerül megválasztásra egyéni képviselővé, akkor se vesszen el a rájuk adott szavazat, s a pártokhoz hasonlóan listáról ismételten felhasználásra kerülhessenek."

5. Az indítványozó beadványában megállapítja: "Az Övjt. 54/A. § k) pontja meghatározza a jelölő szervezet fogalmát. E szerint: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az Etv. szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet. Tehát nyilvánvaló, hogy a törvény nem tiltja taxatíve a független jelöltek listaállítási lehetőségét. Csupán arról van szó, hogy a jogalkotó nem gondolt erre a lehetőségre, ezért a konkrét megnevezések felsorolásából kihagyta. A független jelöltek álláspontja szerint a felsorolásból való kihagyás nem azonos a tiltással. Esetünkben pedig szó nincs tiltásról. Ebből kifolyólag a törvény e pontja tekintetében mulasztásos alkotmánysértés áll fenn ezzel a joghézaggal."

6. Az indítványozó szerint az Etv. 2: §-a meghatározza, hogy az egyesülési jog alapján kik és milyen szervezetet hozhatnak létre. Álláspontja alapján az egyesülési jogból nem lehet kizárni azokat a választásban induló független képviselőjelölteket, akik a szavazatok azonos értékűvé válása érdekében a választások idejére listát kívánnak állítani anélkül, hogy bármilyen szerveződést létrehozzanak, mert függetlenségüket továbbra is szeretnék megőrizni. Ehhez minden független képviselőjelöltnek alkotmányos joga van a vitatott helyzet tükrében is.

7. Az indítványozó támadja - külön indoklás nélkül - az Övjt. 26. § (1) bekezdését is, mert az nem teszi lehetővé a független jelöltek listaindítását.

II.

1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:

"70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

[…]

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

"71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják."

2. Az Etv. vizsgált rendelkezése:

"2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek."

3. A Vjt. vizsgált rendelkezései:

"5. § (1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet."

"5. § (3) A területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben - e törvény melléklete szerint meghatározott számban - az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított."

4. Az Ovjt. vizsgált rendelkezései:

"26. § (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak. Kisebbségi szervezet párttal, társadalmi szervezettel közös - kedvezményes mandátumra jogosult - jelöltet, listát nem állíthat."

"46/A. § (1) A megyei közgyűlés tagjait a választópolgárok - kivéve a megyei jogú város választópolgárait - közvetlenül, listán választják. A jelölő szervezet egy megyében két listát állíthat a megyei közgyűlési tagok választására: egyet a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, egyet a 10 000-nél több lakosú települések számára. Külön-külön szavazólap szolgál a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, valamint a 10 000-nél több lakosú településeken a megyei közgyűlés tagjainak választására. A megyei közgyűlés tagjainak számát a 4. melléklet tartalmazza."

"54/A. § d) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;"

"54/A. § k) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerit bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet;"

5. A Ve. vizsgált rendelkezései:

"1. § E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthető és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat."

[3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:]

"c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,"

"149. § c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet állít,"

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az Alkotmánybíróság már a 63B/1995. AB határozatában megállapította: "... az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek. Alkotmányban szabályozott alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak." (ABH 1996. 509, 513.).

Az Övjt. 54/A. § d) pontja és a Ve. 149. § c) pontja szerint független jelölt az a jelölt, akit nem jelölő szerv állít. A független jelölt tehát az egyéni választókerületi rendszer szabályai szerint, a választópolgárok ajánlása alapján, független minőségére tekintettel szerezheti meg a választásokon való indulás jogát, és e rendszer szerinti szabályok alapján szerezhet mandátumot. A független jelölti minősége tehát önmagában, fogalmilag kizárja, hogy a pártok számára biztosított listás választási rendszer alapján az ilyen minőségben induló jelöltek listát állítsanak. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ;,a diszkrimináció Alkotmányban meghatározott tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki. Ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság kifejtette azt is, hogy alkotmányellenes megkülönböztetésről csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbségtételt, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti. Nem minden - személyek közötti - jogi megkülönböztetés minősül tehát alkotmányellenesnek. Nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket." [408/H/1998. AB határozat, ABK 2000. január 10, 12.; 9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990. 73, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 203.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 130, 138.]. A független jelöltek és a pártok a választási rendszerben a listaállítás kérdésében nem tekinthetőek összehasonlítható csoportnak, ezért nem állapítható meg alkotmányellenesség az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése tekintetében.

Az Alkotmány 71. § (1) bekezdése tartalmazza a választójog egyenlőségének az elvét. Ezen alkotmányos rendelkezés tartalma az, hogy a választójognak a választópolgár szempontjából egyenértékűnek és a szavazatoknak közel azonos súlyúaknak kell lenniük. Mivel a független jelöltek és a pártok a listaállítás tekintetében nem tekinthetőek összehasonlítható csoportoknak, ezért nem vonatkozik rájuk - a listaállítás vonatkozásában - a Ve. 3. § c) pontjában megfogalmazott "esélyegyenlőség" elve sem. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásban elutasította.

2. Az indítványozó diszkriminatívnak, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközőnek véli a Vjt. 5. § (1) és (3) bekezdését. Az Alkotmánybíróság a 2748/1990/2. AB határozatában megállapította, hogy "területi listán ugyanis csak pártok jelölhetnek, s országos listát is csak párt állíthat."(ABH 1990. 305; 307.) Továbbá: "Nem eredményez alkotmányellenes helyzetet és nem sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését az, hogy a független jelöltek az országgyűlési képviselők választása során nem állíthatnak listát." (408/H/1998. AB határozat, ABK 2000. január 10., 12.). A Vjt. 5. § (1) és (3) bekezdése a listaállítás (pozitív) feltételeit állapítja meg, amely nem alkotmánysértő; így az Alkotmánybíróság az indítvány e részét elutasította.

3. Az indítványozó szerint hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az Övjt. 46/A. §-a is, mivel független jelöltek nem indulhatnak "a Megyei Közgyűlésbe való jelöltségért".

Az Országgyűlés a fővárosi, megyei közgyűlés tagjainak megválasztására egyfordulós, listás jellegű és arányos választási rendszert alakított ki. A közgyűlési választáson jelölő szervezetek (pártok, társadalmi és kisebbségi szerezetek) indulhatnak. A listaállítást ajánlással kell megalapozni. Listát - megfelelő törvényi feltételek mellett - csak jelölő szervezetek indíthatnak, s a választópolgárok listára szavaznak. A független jelöltek más választásokon indulhatnak (országgyűlési, települési önkormányzati, kisebbségi), a fővárosi, megyei közgyűlés választásán azonban nem. A független jelölti minőség önmagában, fogalmilag kizárja, hogy a jelölő szervezetek számára biztosított listás választási rendszer alapján - a törvényi feltételeknek meg nem felelő - "független" listát állítsanak. Tekintettel arra, hogy a független jelölt - ebben a választástípusban - fogalmilag kizárt, ezért nincs összehasonlítható csoport, amelynek jogát [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése] sértené az Övjt. 46/A. §. Ezért az Alkotmánybíróság az indítvány e részét elutasította.

4. Az indítvány támadja a Ve: 1. §-át is, arra hivatkozva; hogy a független jelöltek szavazatai kevesebbet érnek, mint a pártjelöltre leadott szavazatok.

A választójog egyenlőségének az elvét az Alkotmány 71. § (1) bekezdése tartalmazza. A választójog egyenlőségének alkotmányos elve két követelményt támaszt a választási törvény megalkotójával szemben: egyrészt a választójog a választópolgárok szempontjából azonos értékű legyen, másrészt a szavazatok lehetőleg azonos súlyúak legyenek egy-egy képviselő megválasztásánál. Az indítvánnyal érintett önkormányzati választásoknál a választójog egyenlőségének elve számszerűen megvalósul, mert a polgármesterek választásán mindenkinek egy, a kislistás képviselő- és kisebbségi képviselő-választáson mindenkinek annyi szavazata van, mint amennyi a megválasztható települési önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselők száma. Ami a második követelményt illeti, az adott önkormányzati választást típushoz igazodóan az Övjt. megközelítőleg azonos súllyal veszi figyelembe a választópolgárok által leadott szavazatokat a mandátumok elnyerésekor. Az egyéni választókerületek eltérő nagysága (választási földrajz), illetőleg az egy mandátum megszerzéséhez szükséges konkrét szavazatok száma (választási matematika) miatt a választások után, a választási eredmények ismeretében természetesen nem lehet abszolút értelemben vett egyenlőség a szavazatok súlyában.

Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában már megállapította: "A választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését. Bár az Alkotmány kinyilvánítja a választójog egyenlőségét, az állampolgári politikai akarat képviselők útján való, azaz közvetett érvényesülése természetszerűleg aránytalanságot eredményez" [3/1991. (II. 7.) AB határozat; ABH 1991. 15, 17-18.]

Ezek alapján az Alkotmánybíróság az indítvány e részét elutasította.

5. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítását kéri az Alkotmánybíróságtól, mivel a jogalkotó "nem gondolt arra a lehetőségre", hogy a független jelölteket felsorolja az Övjt. 54/A. § k) pontjában.

Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) szabályozza. Az Abtv. 49. §-a szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet - a jogi szabályozás iránti igény - annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990. 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha az alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 227, 232.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapit meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül, az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995. 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998.132,138.]. Az Alkotmánybíróság vizsgálta tehát azt is, hogy fennáll-e alkotmányellenes jogalkotói mulasztás a tekintetben, hogy a független jelöltek nem állíthatnak listát az önkormányzati képviselői választáson. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem eredményez alkotmányellenes helyzetet, és nem sérti az Alkotmány 70/A. § bekezdését az, hogy a független jelöltek az önkormányzati választáson listát nem állíthatnak, ezért az Övjt. 54/A. § k) pontja vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására vonatkozó indítványt elutasította.

6. Az Etv. 2. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza: ;,Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek." Az indítványozó szerint "az egyesülési jogból nem lehet kizárni azokat a választásokon induló független képviselőjelölteket, akik a szavazatok azonos értékűvé válása érdekében a választások idejére listát kívánnak állítani anélkül, hogy bármilyen szerveződést létrehozzanak..." Az Etv. 2. § (1) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amit az indítványozó tulajdonít neki, nevezetesen, hogy a független jelöltek nem lehetnek tagjai társadalmi szervezetnek, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány e részét visszautasította.

7. Az indítványozó támadta az Övjt. 26. § (1) bekezdését is. Tekintettel arra, hogy az Övjt. e rendelkezése a közös jelölés szabályait tartalmazza és nincs összefüggésben a független jelöltekkel, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány e részét visszautasította.

8. Az indítványozó beadványában megjelölte az Alkotmány 8. §-át és 44. §-át is, azonban nem hozta összefüggésbe a támadott választási törvények egyetlen rendelkezésével sem, így az Alkotmánybíróság mellőzte a vizsgálatot.

9. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 8448/1998.