32009D0750[1]

2009/750/EK: A Bizottság határozata ( 2009. október 6. ) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról (az értesítés a C(2009) 7547. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. október 6.)

az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról

(az értesítés a C(2009) 7547. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/750/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 4. cikkére,

(1)

A 2004/52/EK irányelv kötelezi a Bizottságot, hogy az 5. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozza meg az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást (EETS).

(2)

A bármelyik EETS-szolgáltatóval megkötött szerződésnek lehetővé kell tennie bármely EETS-felhasználó számára, hogy útdíját az európai közúti hálózat minden EETS-területén, a 2004/52/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően például egyetlen olyan fedélzeti berendezéssel fizethesse, amely minden EETS-területen használható.

(3)

Ez a határozat kiterjed a tagállamok, az útdíjszedők, a szolgáltatók és az úthasználók közötti információcserére az EETS szerinti pontos útdíjbevallás biztosítása céljából.

(4)

Az EETS bevezetése személyes adatok kezelését teszi szükségessé, amelyet szigorúan a vonatkozó - többek között a 95/46/EK ( 2 ) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 3 ) előírt - közösségi szabályokkal összhangban kell megvalósítani.

(5)

Az útdíjszedőknek az általuk felügyelt EETS-területen megkülönböztetésmentes alapon indokolt biztosítaniuk az EETS-szolgáltatók számára a rendszerhez való hozzáférést.

(6)

Az átláthatóság és az EETS-szolgáltatóknak az EETS-területekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférése érdekében az útdíjszedőknek a hozzáférési jogokra vonatkozó minden szükséges információt közzé kell tenniük az EETS területi nyilatkozat formájában.

(7)

Az EETS az átláthatóság, illetve a hatékony és tisztességes díjszabás elvén alapul.

(8)

Egyeztetési eljárást szükséges biztosítani az útdíjszedők és az EETS-szolgáltatók között a szerződéskötési tárgyalások során, illetve szerződéses kapcsolatuk keretében felmerülő viták rendezésére. Az útdíjszedőknek és az EETS-szolgáltatóknak az EETS-területekhez való megkülönböztetésmentes hozzáféréssel kapcsolatos vitáik rendezése céljából célszerű tagállami egyeztető szervhez fordulniuk.

(9)

Az EETS-hez való tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférés hatékony megvalósítása - ideértve a szükségtelen adminisztrációs terhek elkerülését - a tagállamok egyeztető szerveinek ( 4 ) szoros együttműködését kívánja meg a közösségi szabályok alkalmazásának, továbbá az esetleges fellebbezések kezelésének tekintetében, mindemellett a bírósági felülvizsgálat lehetősége is fennáll.

(10)

Az útdíjszedők eltérő díjszedési politikát alkalmazhatnak a felhasználók és/vagy a járművek egyes típusaira vonatkozóan, és a 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) (általános szolgáltatási irányelv) értelmében nem tehetnek különbséget az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás felhasználói (EETS-felhasználók) között.

(11)

Az EETS-felhasználók a jövőben nem fizetnek több útdíjat annál, mint amennyit nemzeti/helyi útdíjként fizetnének.

(12)

Nemzeti vagy helyi célra az útdíjszedők megtarthatják vagy létrehozhatják egyedi nemzeti vagy helyi kézi, automatikus vagy elektronikus rendszerű szolgáltatásaikat. Az EETS a tagállamok nemzeti vagy helyi elektronikus útdíjszedési szolgáltatásait kiegészítő szolgáltatás, amennyiben azonban a tagállamok rendelkeznek útdíjszedési rendszerrel, meg kell tenniük a szükséges lépéseket az elektronikus útdíjszedési rendszerek használatának fokozása érdekében, és törekedniük kell annak biztosítására, hogy a közúti forgalom legalább 50 %-a minden egyes útdíjszedő helyen igénybe vehesse az elektronikus útdíjszedési rendszer nyújtotta szolgáltatást.

(13)

A díjpolitikák európai, nemzeti és helyi jogszabályokon alapulnak; ezek alkalmazása az útdíjszedők felelőssége. Valamennyi tagállam megkülönböztetésmentes módon - adott esetben a közösségi jogszabályokkal összhangban - dönt az útdíjbevallások ellenőrzéséről. Az EETS-rendszernek átjárható eszközöket kell biztosítania annak nyomon követésére, hogy a vélelmezhetően EETS-t használó járművek az útdíjat pontosan vallják-e be.

(14)

Az útdíjszedési technológia - a közúti biztonság fokozása és a torlódások csökkentése érdekében - fizikai korlátok alkalmazása nélkül teszi lehetővé az útdíjak beszedését.

(15)

Az útdíjakból származó bevételek általában a közlekedési infrastruktúra kiépítésének és karbantartásának finanszírozásához járulnak hozzá; az útdíjat nem fizető közúti fuvarozók az erre szolgáló pénzügyi forrásoktól fosztanák meg a tagállamokat és a Közösséget, és tisztességtelen versenyelőnyre tennének szert a fizető fuvarozókkal szemben; ezért az útdíjfizetés elkerülése alááshatja a közlekedési politika célkitűzéseit a forgalom, a torlódás és a szennyezés kezelésének szempontjából.

(16)

Célszerű meghatározni az egész Közösség számára az EETS tekintetében alkalmazandó alapvető követelményeket.

(17)

Az EETS-nek műszaki és szervezeti vonatkozásai is vannak. Ahhoz, hogy az EETS minden szempontból átjárható legyen, mindkét alrendszerre vonatkozóan meg kell határozni az alapvető követelményeket. Az alapvető műszaki követelmények teljesülése érdekében a Közösség egész területére érvényes műszaki előírásokra van szükség, különösen a rendszerelemek és a csatlakozási pontok vonatkozásában.

(18)

A közúti ágazatra vonatkozó közbeszerzési eljárások vonatkozó előírásainak és különösen a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 6 ) való megfelelés érdekében a szerződő hatóságoknak műszaki előírásokat szükséges a kiírásokba vagy más dokumentumokba foglalniuk, így az általános dokumentumokba vagy az egyes szerződésekre vonatkozó feltételek közé. A műszaki előírások meghatározásakor hivatkozás történhet bizonyos dokumentumokra; e célból hivatkozási alapul szolgáló műszaki előírási törzsanyagot kell létrehozni.

(19)

A 2004/18/EK irányelv értelmében a műszaki előírás meghatározható többek között európai szabványra vagy harmonizált szabványra, európai műszaki tanúsítványra vagy közös műszaki előírásra történő hivatkozással. A Bizottság megbízására valamely európai szabványügyi szerv, így az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) harmonizált szabványokat készít, és hivatkozásaikat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ( 7 ) közzéteszik.

(20)

A Közösségnek érdekében áll egy olyan nemzetközi szabványosítási rendszer kialakítása, amely képes a nemzetközi kereskedelemben részt vevők által használt és a közösségi politika követelményeinek megfelelő szabványok meghatározására. Ezért az európai szabványügyi szerveknek továbbra is együtt kell működniük a nemzetközi szabványügyi szervekkel.

(21)

A későbbiekben további műszaki előírások vagy egyéb szabványok meghatározására lehet szükség. Célszerű, hogy ezen előírások kiegészítsék a közösségi szinten harmonizált EETS-követelményeket.

(22)

Az EETS átjárhatósági rendszerelemei előírásoknak való megfelelőségének és használatra való alkalmasságának értékelését meghatározó eljárásoknak a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban ( 8 ) említett modulok használatán kell alapulniuk. Az ipari fejlődés előmozdítása érdekében, illetve amennyire az lehetséges, minőségbiztosítási rendszert magukban foglaló eljárásokat célszerű kialakítani. Ezen eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy az EETS átjárhatósági rendszerelemei előírásoknak való megfelelőségének és használatra való alkalmasságának értékelésére kijelölt szervek biztosak lehessenek abban, hogy a tervezési, az építési és az üzembe helyezési szakaszokban, valamint a működés során az eredmény összhangban áll a hatályban lévő szabályokkal, illetve műszaki és működési rendelkezésekkel. Azt is lehetővé kell tenniük, hogy a gyártók országtól függetlenül egyenlő bánásmódra számíthassanak.

(23)

A kijelölt szerveknek a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk döntéseiket.

(24)

Az előírásoknak való megfelelőség kevésnek bizonyulhat az átjárhatóság helyszíni működésének értékelésére; ennélfogva szükséges a használatra való alkalmasság igazolására szolgáló CE-jelölés.

(25)

A 2004/52/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 9 ) összhangban a Bizottság meghozza az EETS meghatározásával kapcsolatos döntéseket. Szükség esetén a 2004/52/EK irányelv melléklete műszaki okokból az ugyanazon irányelv 5. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosítható.

(26)

E határozat a Bizottság által támogatott, a legfontosabb érintetteket magában foglaló összeurópai kutatási programok ( 10 ) keretében, valamint az Európai Bizottság által az EETS tartalmának és szervezeti felépítésének pontos meghatározása céljából felállított szakértői csoportokban végzett munkán alapul.

(27)

Az EETS rendszerbe állításának jelentőségére tekintettel célszerű, hogy a Bizottság e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal felülvizsgálatot végezzen. Az EETS rendszerbe állításában elért eredményekre vonatkozó félidős értékelés következtetéseinek ismeretében a Bizottság - amelynek munkáját az elektronikus útdíjakkal foglalkozó bizottság segíti - bármilyen szükséges intézkedésre javaslatot tehet.

(28)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a 2004/52/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében létrehozott, elektronikus útdíjakkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat meghatározza az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást (EETS).

E célból meghatározza a szükséges műszaki előírásokat és követelményeket, továbbá az EETS nyújtására vonatkozó szerződéses szabályokat.

(2) E határozat az EETS-szolgáltatók, az útdíjszedők és az EETS-felhasználók jogait és kötelezettségeit állapítja meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)

"EETS-terület" : a 2004/52/EK irányelv hatálya alá tartozó útdíjköteles közúthálózat;

b)

"EETS-szolgáltató" : a székhelye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett, a 3. cikkben előírt követelményeknek megfelelő jogi személy, amely egy EETS-felhasználó számára hozzáférést biztosít az EETS-hez;

c)

"EETS-felhasználó" : olyan (természetes vagy jogi) személy, aki egy EETS-szolgáltatóval szerződést ír alá az EETS-hez való hozzáférése érdekében;

d)

"átjárhatósági rendszerelemek" : minden olyan, az EETS-be beépített vagy beépítésre szánt alapvető összetevő, összetevőcsoport, berendezés-részegység vagy teljes egység, amelytől az átjárhatóság közvetlenül vagy közvetetten függ, beleértve az anyagi és a szellemi javakat (például szoftver) is;

e)

"fedélzeti berendezés" : az EETS nyújtásához szükséges hardver- és szoftverelemek összessége, amelyet egy gépjárműbe építenek adatok összegyűjtése, tárolása, feldolgozása és távolból történő fogadása/továbbítása céljából;

f)

"használatra való alkalmasság" : egy adott útdíjszedő rendszerén belül az EETS-be reprezentatív jelleggel integrált átjárhatósági rendszerelem alkalmassága a meghatározott működési teljesítmény elérésére és fenntartására;

g)

"díjosztály" : azon gépjárművek csoportja, amelyeket az útdíjszedő hasonlóként kezel;

h)

"díjrendszer" : az útdíjszedő által a fizetendő útdíj díjosztályokhoz történő rendelése;

i)

"műszaki előírás" : a 2004/18/EK irányelv 23. cikkében és VI. mellékletében meghatározott előírás;

j)

"útdíj" : egy járműnek az adott útdíjköteles közúthálózaton való közlekedéséért kiszabott díj, adó vagy illeték;

k)

"útdíjszedő" : olyan állami vagy magánszervezet, amely útdíjat szed a gépjárművek adott EETS-területen való közlekedéséért;

l)

"útdíj megállapításával összefüggő adatok" : a felelős útdíjszedő által meghatározott információ, amely egy gépjárműnek a megadott útdíjköteles közúthálózaton való közlekedéséhez szükséges díj meghatározásához és az útdíjügylet lebonyolításához szükséges;

m)

"útdíjbevallás" : az útdíjszedőnek tett bejelentés, amely az útdíjszolgáltató és az útdíjszedő által megszabott formában igazolja egy adott gépjármű közlekedését az útdíjköteles közúthálózaton;

n)

"útdíjköteles közúthálózat" : övezet az EU területén belül, az európai közúti hálózat része, továbbá olyan létesítmények, mint az alagút, híd vagy komp, amelynek használatáért útdíjat szednek;

o)

"útdíjrendszer" : egy adott útdíjköteles közúthálózaton az útdíj beszedésére vonatkozó szabályok együttese, beleértve a végrehajtási szabályokat;

p)

"útdíjügylet" : olyan esemény vagy eseménysorozat, amelynek során az útdíjbevallás az útdíjszedőhöz jut;

q)

"gépjármű-osztályozási paraméterek" : a gépjárművel kapcsolatos információ, amelynek megfelelően az útdíjakat az útdíj megállapításával összefüggő adatok alapján kiszámítják.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELVEK

3. cikk

Az EETS-szolgáltatókra vonatkozó követelmények

Az EETS-szolgáltatókat a székhelyük szerinti tagállamban kell nyilvántartásba venni, abban az esetben, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) EN ISO 9001 tanúsítvánnyal vagy annak megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek;

b) bizonyítják, hogy rendelkeznek a szükséges műszaki berendezésekkel és az átjárhatósági rendszerelemeknek az e határozat IV. melléklete 1. pontjában meghatározottak szerinti megfelelőségét igazoló EK-nyilatkozattal vagy tanúsítvánnyal;

c) bizonyítják hozzáértésüket az elektronikus útdíjszedési szolgáltatások nyújtásában vagy kapcsolódó területeken;

d) pénzügyi helyzetük megfelelő;

e) legalább kétévente auditált átfogó kockázatkezelési tervvel rendelkeznek;

f) jó a hírnevük.

4. cikk

Az EETS-szolgáltatók jogai és kötelezettségei

(1) Az EETS-szolgáltatóknak valamennyi EETS-területre kiterjedő EETS-szerződéseket kell kötniük a 19. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételüket követő 24 hónapon belül.

Az EETS-szolgáltató mindvégig lefedi az összes EETS-területet. Az EETS-területeket illető változás esetén, illetve ha a teljes lefedettség valamilyen okból már nem teljesül, azt hat hónapon belül helyreállítja.

(2) Az EETS-szolgáltatók tájékoztatják az EETS-felhasználókat az általuk lefedett EETS-területekről és minden, a lefedettséget érintő változásról.

Az EETS-szolgáltatók az EETS-lefedettségüket illetően évente nyilatkozatot nyújtanak be a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamnak.

(3) Szükség esetén az EETS-szolgáltatóknak fedélzeti berendezést kell biztosítaniuk a felhasználó részére, amely megfelel az e határozatban meghatározott vonatkozó műszaki követelményeknek. E követelmények teljesülését igazolniuk kell.

(4) Az EETS-szolgáltatók nyomon követik a szolgáltatás szintjét. Olyan hitelesített operatív eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a szükséges intézkedések meghozatalát, ha működési nehézség adódik, vagy a sértetlenség megszegésére kerül sor.

(5) Az EETS-szolgáltatók megfelelő szolgáltatást és műszaki segítséget biztosítanak a fedélzeti berendezés egyedi paramétereinek pontos beállítására. Az EETS-szolgáltatók felelősek a fedélzeti berendezésben vagy a saját információs rendszerükben tárolt, állandó gépjármű-osztályozási paraméterekért. Az útról útra vagy egy út során változó, a gépjárműben történő beavatkozással betáplálandó gépjármű-osztályozási paraméterek konfigurációja megfelelő ember-gép kommunikációs felületen keresztül történik.

(6) Az EETS-szolgáltatók jegyzéket vezetnek az EETS-felhasználókkal kötött EETS-szerződésekhez kötődő, érvénytelenített fedélzeti berendezésekről. E jegyzékeket szigorúan a személyes adatok védelméről szóló közösségi szabályokban - többek között a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvben - meghatározottaknak megfelelően kell vezetni.

(7) Az EETS-szolgáltatók nyilvánossá teszik szerződési politikájukat az EETS-felhasználók számára.

(8) Az EETS-szolgáltatók az egyes EETS-felhasználók részére kiállított számláikban egyértelműen különválasztják az EETS-szolgáltató szolgáltatási díjait és a felmerülő útdíjakat, továbbá - amennyiben a felhasználó másképp nem dönt - tartalmazzák legalább az útdíj felszámításának időpontját és helyét, csakúgy, mint az útdíjaknak a felhasználó szempontjából lényeges összetevőit.

(9) Az EETS-szolgáltatók a lehető leggyorsabban tájékoztatják az EETS-felhasználót a be nem vallott, ezért az egyenlegéről hiányzó útdíjjal kapcsolatban, és amennyiben lehetséges, a büntetést megelőzően lehetőséget biztosítanak a számla kiegyenlítésére.

(10) Az EETS-szolgáltatók a büntetés érvényesítése során együttműködnek az útdíjszedőkkel.

5. cikk

Az útdíjszedők jogai és kötelezettségei

(1) Amennyiben egy EETS-terület nem felel meg a 2004/52/EK irányelvben és az ebben a határozatban rögzített EETS-átjárhatósági műszaki és eljárási feltételeknek, az illetékes útdíjszedő az érintett felekkel közösen értékeli a problémát, és felelősségi körén belül kiigazító lépéseket tesz az útdíjrendszer EETS-átjárhatóságának biztosítása céljából. Ilyen esetben az útdíjszedő tájékoztatja a tagállamot a 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett nyilvántartás naprakésszé tétele érdekében.

(2) Minden útdíjszedő az általa felügyelt területekhez olyan EETS területi nyilatkozatot készít és tart karban, amely tartalmazza az útdíjköteles közúthálózatához való hozzáférés EETS-szolgáltatókra vonatkozó általános feltételeit, összhangban az I. melléklettel.

(3) Az útdíjszedők megkülönböztetésmentes alapon fogadják el bármely EETS-szolgáltató azon kérését, hogy az útdíjszedő felelősségi körébe tartozó EETS-terület(ek)en EETS-t nyújtson.

Egy EETS-szolgáltató elfogadása egy adott területen az EETS területi nyilatkozatban meghatározott általános feltételeknek megfelelően történik: ennek célja, hogy a tárgyalások a 4. cikk (1) bekezdésében előírt időkereten belül befejeződjenek; az elfogadás ezenkívül különleges szerződéses feltételekhez is köthető.

Amennyiben egy útdíjszedő és egy EETS-szolgáltató nem jut megegyezésre, az ügy az érintett útdíjköteles közúthálózatért felelős egyeztető szerv elé terjeszthető.

(4) Az útdíjszedő által az EETS-felhasználó részére kiszabott útdíj összege nem haladhatja meg az adott helyen érvényes nemzeti/helyi útdíjat.

(5) Az útdíjszedők EETS-területükön elfogadnak bármely olyan működő fedélzeti berendezést a velük szerződéses viszonyban álló EETS-szolgáltatóktól, amelyet a IV. melléklettel összhangban hitelesítettek, és amelyek nem szerepelnek az érvénytelenített fedélzeti berendezéseknek a 7. cikk (3) bekezdésében említett jegyzékében.

Az útdíjszedők honlapjukon könnyen hozzáférhető nyilvános jegyzéket tesznek közzé a velük szerződéses viszonyban álló valamennyi EETS-szolgáltatóról.

(6) Az útdíjszedő az EETS-szolgáltató együttműködését kérheti előre be nem jelentett és részletes útdíjrendszer-ellenőrzés elvégzésére azon járművekre kiterjedően, amelyek az útdíjszedő EETS-területén/területein közlekednek, vagy nemrégiben közlekedtek. Az egyes EETS-szolgáltatók esetében elvégzett ellenőrzések keretében éves szinten vizsgált járművek száma arányos az EETS-szolgáltatónak az útdíjszedő EETS-területén vett átlagos forgalmával vagy forgalom-előrejelzésével.

(7) Az EETS útdíjszedőnek tulajdonítható működésképtelensége esetén az útdíjszedőnek csökkentett szolgáltatási módot kell nyújtania, lehetővé téve az (5) bekezdésben említett berendezéssel felszerelt gépjárművek számára, hogy minimális késedelemmel, biztonságosan közlekedhessenek anélkül, hogy esetükben az útdíj megfizetésének elkerülése felmerülne.

(8) Az útdíjszedők az átjárhatósági rendszerelemek használatra való alkalmasságának az útdíjköteles közúthálózatukon történő értékelése során megkülönböztetésmentes módon működnek együtt az EETS-szolgáltatókkal és/vagy gyártókkal és/vagy a kijelölt szervekkel.

6. cikk

Az útdíj megállapításával összefüggő adatok

Az útdíjszedők az útdíj megállapításával összefüggő adataikra vonatkozó minden változást közölnek azon tagállammal/tagállamokkal, amely(ek)hez az útdíjköteles közúthálózatuk tartozik, többek között a következőkre vonatkozóan:

a) az EETS-terület meghatározása, különösen annak földrajzi kiterjedése és a díjszabás alá tartozó infrastruktúra;

b) a díj természete és a beszedés elve;

c) a díjfizetésre kötelezett gépjárművek;

d) a gépjármű-osztályozási paraméterek (így a tengelyszám, a pótkocsi megengedett össztömege, a felfüggesztés típusa stb.) és alkalmazásuk az útdíjszedő díjszabási szerkezetében;

e) az előírt útdíjbevallások.

7. cikk

Útdíjak

(1) Az útdíjat az útdíjszedő határozza meg, többek között a gépjármű osztályozásának megfelelően. A gépjárművek osztályozását a VI. mellékletben található gépjármű-osztályozási paraméterek alapján határozzák meg. Az EETS-szolgáltató, illetve az útdíjszedő által használt gépjármű-osztályozás közötti eltérés esetén az útdíjszedő által alkalmazott osztályozás érvényes, kivéve, ha abban hiba mutatható ki.

(2) A megerősített útdíjbevallások alapján esedékes összegen túlmenően az útdíjszedő fizetésre kötelezheti az EETS-szolgáltatót minden bizonyíthatóan be nem vallott útdíjért is az EETS-szolgáltató által kezelt bármely felhasználói egyenleg esetében.

(3) Amennyiben az EETS-szolgáltató megküldte egy útdíjszedőnek az érvénytelenített fedélzeti berendezéseknek a 4. cikk (6) bekezdésében említett jegyzékét, az EETS-szolgáltató a továbbiakban nem tehető felelőssé az érvénytelenített fedélzeti berendezésen keresztül felmerülő útdíjakért. Az érvénytelenített fedélzeti berendezések jegyzékébe vett bejegyzések számában, a jegyzék formátumában és a frissítés gyakoriságában az útdíjszedőnek és az EETS-szolgáltatónak együttesen kell megállapodnia.

(4) A mikrohullámon alapuló útdíjszedési rendszerekben az útdíjszedő a megerősített útdíjbevallásokat eljuttatja az EETS-szolgáltatóknak az egyes EETS-felhasználóik tekintetében felszámított útdíjakra vonatkozóan.

8. cikk

Számvitel

Amennyiben egy szervezet útdíjszedői szolgáltatást és EETS-szolgáltatást is biztosít, a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szervezet minden egyes tevékenységére vonatkozóan külön eredménykimutatást és mérleget készítsen, illetve tegyen közzé, és hogy a két tevékenység között ne kerülhessen sor keresztfinanszírozásra.

Az útdíjszedői és az EETS-szolgáltatói tevékenységek számviteli elszámolását egymástól, illetve minden egyéb tevékenységtől elkülönítve kell vezetni annak érdekében, hogy az EETS-szolgáltatás költségei és haszna egyértelműen értékelhetőek legyenek.

9. cikk

Az EETS-felhasználók jogai és kötelezettségei

(1) Az EETS-felhasználók bármely EETS-szolgáltatónál igénybe vehetik az EETS-t, tekintet nélkül a nemzetiségre, a lakhely szerinti államra és a gépjármű nyilvántartási helye szerinti államra. A szerződés megkötésekor az EETS-felhasználót kellően fel kell világosítani személyes adatainak kezeléséről és a személyes adatok védelméről szóló alkalmazandó jogszabályok által biztosított jogaikról.

(2) Az EETS-felhasználók felelőssége, hogy az EETS-szolgáltatónak benyújtott minden felhasználói és gépjárműadat helytálló legyen.

(3) Az EETS-felhasználók minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a fedélzeti berendezés működjön, amíg a gépjármű EETS-területen közlekedik.

(4) Az EETS-felhasználók az EETS-szolgáltató útmutatásaival összhangban működtetik a fedélzeti berendezést, különös tekintettel a változó gépjármű-paraméterek megadására.

(5) Az EETS-felhasználó által az EETS-szolgáltatója részére fizetett útdíj úgy tekintendő, hogy az már magában foglalja az EETS-felhasználónak az adott útdíjszedővel szemben fennálló fizetési kötelezettségét.

III. FEJEZET

EGYEZTETŐ SZERV

10. cikk

Létrehozása és feladata

(1) Minden olyan tagállam, amely legalább egy EETS-területtel rendelkezik, egyeztető szervet jelöl ki vagy hoz létre annak érdekében, hogy elősegítse a közvetítést a területén található útdíjköteles közúthálózathoz tartozó útdíjszedők és azon EETS-szolgáltatók között, amelyek szerződéses viszonyban állnak vagy szerződéskötésre irányuló tárgyalásokat folytatnak a szóban forgó útdíjszedőkkel. Az egyeztető szerv különösképpen felhatalmazást kap annak megvizsgálására, hogy az útdíjszedők EETS-szolgáltatókra vonatkozó szerződéses feltételei megkülönböztetésmentesek-e, és hogy a felek által viselt költségek és kockázatok világosan megjelennek-e a szerződésben.

(2) Az érintett tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy egyeztető szerve szervezeti felépítésében és jogi szerkezetében független legyen az útdíjszedők és az EETS-szolgáltatók kereskedelmi érdekeitől.

11. cikk

Közvetítési eljárás

(1) Szerződéses kapcsolatuk vagy a szerződéskötésre irányuló tárgyalásaik során felmerülő bármely vita esetén az útdíjszedők vagy EETS-szolgáltatók beavatkozásra kérik fel az illetékes egyeztető szervet.

(2) Az egyeztető szerv a beavatkozására irányuló kérelem átvételétől számított egy hónapon belül köteles megállapítani, hogy a közvetítéshez szükséges minden dokumentum a rendelkezésére áll-e.

(3) Az egyeztető szerv az elé terjesztett vitával kapcsolatban a beavatkozására irányuló kérelem átvételétől számított legfeljebb hat hónapon belül köteles véleményt nyilvánítani.

(4) Feladatai megkönnyítése érdekében a tagállamok felhatalmazzák az egyeztető szervet, hogy bekérje a számára szükséges információkat az érintett tagállamon területén EETS-szolgáltatások nyújtásában részt vevő bármely útdíjszedőtől, EETS-szolgáltatótól, illetve harmadik féltől.

(5) A tagállami egyeztető szervek információt cserélnek a munkájukra, a vezérelveikre és a gyakorlataikra vonatkozóan.

IV. FEJEZET

MŰSZAKI RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Folyamatos és egységes szolgáltatás

A tagállamok biztosítják, hogy az EETS-t folyamatos és egységes szolgáltatásként nyújtsák az EETS-felhasználók számára. Ez a következőket jelenti:

a) miután a gépjármű-osztályozási paramétereket - ideértve a változókat is - tárolták és/vagy bevallották, egy utazás során nem szükséges újabb emberi beavatkozás a gépjárműben, kivéve, ha a gépjármű jellemzői megváltoznak;

b) egy adott fedélzeti berendezést érintő emberi beavatkozás módjának az EETS-területtől függetlenül egységesnek kell lennie.

13. cikk

Az EETS-re vonatkozó követelmények

(1) Az EETS teljesíti a III. mellékletben meghatározott alapvető feltételeket.

(2) Az útdíjszedésen túlmenően az EETS fedélzeti berendezésnek lehetővé kell tennie más, jövőbeni helymeghatározás-alapú szolgáltatások bevezetését is. Az EETS fedélzeti berendezés egyéb szolgáltatásokra való használata egyetlen útdíjköteles közúthálózaton sem zavarhatja meg a díjszedési műveleteket.

14. cikk

Átjárhatósági rendszerelemek

(1) Az átjárhatósági rendszerelemeknek, ideértve a csatlakozási pontokat is, meg kell felelniük a II. mellékletben rögzített követelményeknek.

A CE-jelöléssel ellátott átjárhatósági rendszerelemeket a tagállamok úgy tekintik, hogy azok megfelelnek a vonatkozó alapkövetelményeknek.

(2) Az átjárhatósági rendszerelemek előírásoknak való megfelelőségének és/vagy használatra való alkalmasságának értékelését a IV. melléklet alapján kell végezni.

Az EETS átjárhatósági rendszerelemek akkor láthatók el CE-jelöléssel, ha az előírásoknak való megfelelőségük és/vagy használatra való alkalmasságuk tekintetében EK-nyilatkozattal rendelkeznek.

(3) Az előírásoknak való megfelelőségét és/vagy használatra való alkalmasságát igazoló nyilatkozatot az átjárhatósági rendszerelemek gyártója, az EETS-szolgáltató vagy annak felhatalmazott képviselője állítja ki a IV. mellékletnek megfelelően.

A nyilatkozatok tartalmára vonatkozó előírásokat a IV. melléklet 3. része tartalmazza.

(4) A tagállamok e rendeletre való hivatkozással nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják az EETS keretében használandó átjárhatósági rendszerelemek forgalmazását, amennyiben azok CE-jelöléssel, illetve az előírásoknak való megfelelőséget vagy a használatra való alkalmasságot tanúsító nyilatkozattal rendelkeznek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket az előírásoknak való megfelelőség és/vagy a használatra való alkalmasság ellenőrzésére vonatkozó eljárás részeként egyszer már elvégeztek.

(5) Amennyiben e határozat elfogadását követően fontos EETS műszaki előírást tesznek közzé, a Bizottság a 2004/52/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban vizsgálja meg azok alkalmazhatóságát.

V. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

15. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam okkal feltételezi, hogy az CE-jelöléssel ellátott és forgalmazott átjárhatósági rendszerelemek a rendeltetésszerű használat során valószínűleg nem felelnének meg az alapvető követelményeknek, minden szükséges lépést megtesz az alkalmazási területük korlátozására, használatuk betiltására vagy a piacról való kivonásukra. A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megtett intézkedésekről, és döntését indokolja a nem megfelelés okának megjelölésével, amely lehet:

a) a műszaki előírások helytelen alkalmazása;

d) a műszaki előírások elégtelensége.

(2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultál a felekkel.

a) Amennyiben a konzultációt követően a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés jogos, haladéktalanul tájékoztatja az illetékes tagállamot, csakúgy, mint a többi tagállamot.

b) Amennyiben az érintett felekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés nem jogos, haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot, csakúgy, mint a gyártót vagy a Közösségen belül székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselőjét, illetve a többi tagállamot.

(3) Amennyiben a CE-jelöléssel ellátott átjárhatósági rendszerelemek nem felelnek meg az átjárhatósági követelményeknek, az illetékes tagállam kötelezi a gyártót vagy a Közösségen belül székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselőjét, hogy állítsa helyre az átjárhatósági rendszerelemnek a tagállam által előírt feltételek szerinti előírásoknak való megfelelőségét és/vagy használatra való alkalmasságát, és arról értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

16. cikk

Az átjárhatósági rendszerelemek előírásoknak való megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelését illető bármely döntés, illetve a 15. cikk alapján hozott bármely döntés részletes indoklást tartalmaz. Erről és az érintett tagállamban hatályos törvények alapján rendelkezésre álló kiigazítási lehetőségekről, illetve a kiigazításra kijelölt határidőről a lehető leghamarabb értesítik az érintett felet.

VI. FEJEZET

ADMINISZTRATÍV RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Kijelölt szervek

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan szervről, amelyet felhatalmaztak a IV. mellékletben említett előírásoknak való megfelelőség vagy használatra való alkalmasság tekintetében folytatott értékelési eljárás lebonyolítására vagy felügyeletére, valamint minden egyes szerv hatásköréről és a Bizottságtól előzetesen kapott azonosítási számról. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi e szervek jegyzékét, azonosítási számukat és hatáskörüket; a jegyzéket naprakészen tartja.

(2) A tagállamok a kijelölendő szervek értékelésekor az V. mellékletben előírt kritériumokat alkalmazzák. A vonatkozó európai szabványokban előírt értékelési kritériumoknak megfelelő szervek úgy tekinthetők, hogy megfelelnek az említett kritériumoknak.

(3) A tagállam visszavonja a jóváhagyást azon szervtől, amely már nem felel meg az V. mellékletben említett kritériumoknak. Erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam által kijelölt szerv nem felel meg a vonatkozó kritériumoknak, az ügyet az elektronikus útdíjakkal foglalkozó bizottság elé terjeszti, amely három hónapon belül véleményt nyilvánít. Az említett bizottság véleményének fényében a Bizottság tájékoztatja a tagállamot azokról a változtatásokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kijelölt szerv megtarthassa a ráruházott jogállást.

18. cikk

Koordinációs csoport

Az e határozat 17. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt szervekből koordinációs csoportot (a továbbiakban: koordinációs csoport) hoznak létre az elektronikus útdíjakkal foglalkozó bizottság munkacsoportjaként, a bizottság eljárási szabályzatával összhangban.

A koordinációs csoport szabványok, műszaki előírások és normatív dokumentumok átfogó jegyzékét állítja össze és gondozza, amelyek alapján értékelhető az EETS átjárhatósági rendszerelemei előírásoknak való megfelelősége és használatra való alkalmassága. A koordinációs csoport vitafórumként szolgál az előírásoknak való megfelelőség és használatra való alkalmasság értékelési eljárásával összefüggő bármely kérdés megvitatására és a probléma orvoslását célzó javaslatok megtételére.

19. cikk

Nyilvántartások

(1) E határozat végrehajtása céljából minden tagállam a következőkre kiterjedő elektronikus nemzeti nyilvántartást vezet:

a) a területükhöz tartozó EETS-területek, továbbá az alábbiakra vonatkozó adatok:

- a kapcsolódó útdíjszedők,

- az alkalmazott díjszedő technológiák,

- az útdíj megállapításával összefüggő adatok,

- az EETS területi nyilatkozat,

- azon EETS-szolgáltatók, amelyek szerződéses jogviszonyban állnak az illetékességi területükön működő útdíjszedőkkel.

A tagállam a módosítások elfogadása után és figyelemmel a VI. melléklet 3. és 4. pontjára haladéktalanul bevezeti e módosításokat az útdíjszedők nyilvántartásába, beleértve adott esetben a hatálybalépésük időpontját;

b) azon EETS-szolgáltatók, amelyek bejegyzését a tagállam a 3. cikknek megfelelően engedélyezte.

Eltérő rendelkezés hiányában a tagállamok évente legalább egyszer ellenőrzik, hogy a 3. cikk a), d), e) és f) pontjának követelményei, illetve a 4. cikk (2) bekezdése továbbra is teljesülnek-e, és ennek megfelelően frissítik a nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a 3. cikk e) pontjában előírt audit következtetéseit is. A tagállam nem tehető felelőssé a nyilvántartásában szereplő EETS-szolgáltatók cselekedeteiért.

(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek az elektronikus nemzeti nyilvántartásban szereplő adatok naprakészségének és pontosságának biztosítása érdekében.

(3) A nyilvántartásokat elektronikus úton hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(4) A nyilvántartásoknak az e határozat hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül rendelkezésre kell állniuk.

(5) A nyilvántartások vezetésével megbízott tagállami hatóságok minden naptári év végén elektronikus úton eljuttatják a többi tagállam megfelelő hatóságának és a Bizottságnak az EETS-területekről és -szolgáltatókról készült nyilvántartásaikat. Az adatok és az egy adott tagállamban tapasztalt tényleges helyzet közötti eltérés esetén értesíteni kell a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamot és a Bizottságot.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Kísérleti útdíjrendszerek

Az EETS műszaki fejlesztésének érdekében a tagállamok ideiglenesen, az útdíjköteles közúthálózatuk korlátozott részén és az előírt EETS-rendszerrel párhuzamosan a 2004/52/EK irányelv és az e határozat egy vagy több rendelkezésének meg nem felelő új technológiákat vagy új megközelítéseket magukban foglaló kísérleti útdíjrendszereket engedélyezhetnek.

Az engedély kibocsátásához az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Az engedély kezdeti időszaka legfeljebb három év.

Az EETS-szolgáltató nem kötelezhető kísérleti útdíjrendszerben való részvételre.

21. cikk

Jelentéstétel

E határozat hatálybalépését követő legkésőbb 18 hónapon belül a Bizottság jelentést készít az EETS rendszerbe állításának előrehaladásáról.

22. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ EETS TERÜLETI NYILATKOZAT TARTALMA

Az EETS területi nyilatkozat a következő információkat tartalmazza:

1. Az EETS-szolgáltatókkal szemben támasztott követelményekről szóló szakasz, amely minimálisan tartalmazza az útdíjszedő által felügyelt útdíjköteles közúthálózaton az EETS nyújtására alkalmas rendszer rendelkezésre állásával, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatosan az útdíjszedőt terhelő költségeken alapuló, az EETS-szolgáltatóra kivetett fix díjakat, amennyiben az útdíj nem tartalmazza e költségeket.

E szakasz tartalmazhat bankgaranciára és egyéb, azzal egyenértékű pénzügyi eszközre vonatkozó rendelkezéseket is, amelynek értéke azonban nem haladhatja meg az EETS-szolgáltató által a szóban forgó útdíjköteles közúthálózaton fizetett útdíjügyletek havi átlagban vett összegét. Ezt az összeget az EETS-szolgáltató által az előző év során az útdíjköteles közúthálózaton fizetett ügyletek összege alapján számítják ki. Új vállalkozások esetében az összeg alapja az EETS-szolgáltató által az útdíjköteles közúthálózaton fizetendő várható havi becsült átlagösszeg, amelyet az EETS-szolgáltató üzleti tervében szereplő szerződések számának és a szerződésenkénti becsült átlagos útdíjnak megfelelően kell kiszámítani.

2. A megkülönböztetésmentes eljárási feltételekről szóló szakasz, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) díjszedési politika (engedélyezési paraméterek, útdíj megállapításával összefüggő adatok, feketelisták stb.);

b) eljárások és a szolgáltatási megállapodás (így az útdíjbevallás adatainak közlésére szolgáló formátum, az útdíjbevallások megküldésének ideje és rendszeressége, hiányzó/hibás útdíjak százalékban kifejezett befogadási aránya, az útdíjbevallás adatainak pontossága, az operatív rendelkezésre állás teljesítménye stb.);

c) számlázási politika;

d) fizetési politika;

e) kereskedelmi feltételek, amelyekről az útdíjszedő és az EETS-szolgáltató kétoldalú tárgyalások keretében állapodik meg, beleértve a szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeket.

II. MELLÉKLET

AZ EETS ÉRINTETTJEINEK FELADATAI ÉS A KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

1. Az EETS keretében az EETS-felhasználók nem kerülnek közvetlenül kapcsolatba az útdíjszedőkkel. Az EETS-felhasználók és az EETS-szolgáltatók (vagy fedélzeti berendezéseik) közötti interakciók minden EETS-szolgáltatóra nézve különbözőek lehetnek, anélkül, hogy veszélyeztetnék az EETS átjárhatóságát.

2. Az EETS-szolgáltató és az útdíjszedő közötti elektronikus csatlakozási pontok két kategóriába sorolhatók: út menti elektronikus kommunikációs felületek az EETS-szolgáltató fedélzeti berendezése (OBE) és az útdíjszedő fixen telepített vagy mobil berendezése között, illetve a központi adatfeldolgozó (back office) rendszerek közötti csatlakozási felületek.

3. A fedélzeti berendezések és az útdíjszedő fixen telepített vagy mobil berendezései közötti szabványosított út menti illesztőegységeknek legalább a következőket kell lehetővé tenniük:

a) kijelölten rövid hatótávú kommunikáción (DSRC - Dedicated Short-Range Communication) alapuló díjszedési ügyletek;

b) valós idejű, a szabványoknak való megfelelést ellenőrző útdíjügyletek;

c) további egyedi lokalizációs kiterjesztések (ahol ez lehetséges).

Az EETS-szolgáltatónak e három kommunikációs felület mindegyikét a fedélzeti berendezésbe kell építenie. Az útdíjszedők ezen kommunikációs felületek némelyikét vagy mindegyikét beépíthetik a fixen telepített vagy mobil út menti berendezésükbe saját igényeik szerint.

4. Minden EETS-szolgáltatónak legalább az alábbi szabványosított adatfeldolgozási kommunikációs felületeket kell alkalmaznia. Az útdíjszedőknek minden egyes kommunikációs felületet implementálniuk kell, de dönthetnek úgy, hogy csak a GNSS- vagy csak a DSRC-alapú díjszedési folyamatot valósítják meg.

a) Útdíjbevallási adatok cseréje az EETS-szolgáltatók és az útdíjszedők között, különösen:

- a DSRC-alapú díjszedési ügyletek alapján fizetendő útdíjakra vonatkozó igények továbbítása és érvényesítése,

- a GNSS-alapú útdíjbevallások továbbítása és érvényesítése.

b) Számlázás/egyenlegrendezés.

c) Információcsere a következőkben felmerülő kivételek támogatására:

- DSRC-alapú díjszedési folyamat,

- GNSS-alapú díjszedési folyamat.

d) Az EETS feketelisták cseréje.

e) Biztonsági tanúsítványok cseréje.

f) Az útdíj megállapításával összefüggő adatok megküldése az útdíjszedők részéről az EETS-szolgáltatók számára.

III. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Általános előírások

1.1. Biztonság és egészségvédelem

A felhasználó által működtetendő készülékeket úgy kell megtervezni, hogy amennyiben előrelátható módon, de nem a használati útmutatással összhangban használják, akkor se károsítsa sem a készülékek biztonságos üzemeltetését, sem a felhasználó egészségét és biztonságát.

1.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az EETS működtetésében alkalmazott fixen telepített vagy mobil rendszerelemek felügyeletét és karbantartását oly módon kell megszervezni, kivitelezni és mennyiségileg meghatározni, hogy a tervezett körülmények mellett működésük folyamatos legyen.

Az EETS-t úgy kell megtervezni, hogy a rendszer a feladatát a rendszerelemek hibás működése vagy meghibásodása esetén is - adott esetben csökkentett üzemmódban és az EETS-felhasználó szempontjából minimális késési idővel - képes legyen elvégezni.

1.3. Környezetvédelem

A fedélzeti berendezést és a földi infrastruktúrát oly módon kell megtervezni és gyártani, hogy az elektromágneses sugárzás szempontjából kompatibilis legyen azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel és állami vagy magánhálózatokkal, amelyekkel kapcsolatban fennáll a zavarás lehetősége.

1.4. Műszaki összeférhetőség

Az EETS-szolgáltatók és az útdíjszedők berendezéseinek műszaki jellemzőik tekintetében kompatibilisnek kell lenniük, amennyiben a berendezések az EETS keretében kapcsolódási ponttal rendelkeznek.

1.5. Biztonság és adatvédelem

1. Az EETS-nek biztosítania kell, hogy az útdíjszedőket, az EETS-szolgáltatókat és az EETS-felhasználókat megvédje a csalásokkal és visszaélésekkel szemben.

2. Az EETS-nek az EETS-környezetben tárolt, kezelt és az érintettek között továbbított adatok védelmére biztonsági elemeket kell alkalmaznia. A biztonsági elemeknek az európai többfelhasználós környezetek mércéje szerint megfelelő mértékben védeniük kell az EETS érintettjeinek érdekeit a rendelkezésre állás, a bizalmas kezelés, a sértetlenség, a hitelesítés és az el nem utasítás hiányából származó sérüléssel vagy károsodással, illetve az érzékeny felhasználói adatokhoz való hozzáféréssel szemben.

2. Különleges előírások

2.1. Infrastrukturális követelmények

2.1.1. Általános előírások

2.1.1.1.

Annak biztosítása céljából, hogy a tagállamokban már bevezetett, illetve az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás keretében bevezetésre kerülő elektronikus útdíjszedési rendszerek a felhasználók számára a Közösségen belül átjárhatók legyenek, az EETS infrastrukturális alrendszereknek meg kell felelniük a 2004/52/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (3) bekezdésének.

2.1.1.2.

Az EETS-infrastruktúra az EETS-felhasználók közötti, útdíjakat és egyéb díjakat érintő egyenlő bánásmód (méltányosság) biztosítása érdekében gondoskodik róla, hogy az útdíjbevallások adatainak pontossága összemérhető legyen az útdíjrendszer követelményeivel.

2.1.1.3.

Az EETS kapcsolódási pontokra vonatkozóan a II. mellékletben ismertetett követelményekkel összhangban az útdíjszedők és az EETS-szolgáltatók berendezései között egységes kommunikációs protokollokat hoznak létre. Az EETS-szolgáltatók átjárható kommunikációs csatornákon keresztül a díjszedési műveletekkel és az ellenőrzéssel/végrehajtással kapcsolatos biztonságos információkat továbbítanak az útdíjszedők számára, összhangban az alkalmazandó műszaki előírásokkal.

2.1.1.4.

Az EETS biztosítja az útdíjszedők számára, hogy könnyen és egyértelműen kimutathassák, hogy egy, az általuk felügyelt útdíjköteles közúthálózaton közlekedő és feltételezhetően EETS-t használó gépjármű valóban fel van-e szerelve hitelesített és megfelelően működő, valós információkat nyújtó EETS fedélzeti berendezéssel.

2.1.1.5.

A fedélzeti berendezésnek módot kell biztosítania az útdíjszedő számára az illetékes EETS-szolgáltató azonosítására. A fedélzeti berendezésnek rendszeresen ellenőriznie kell ezt a funkciót, szabálytalanság esetén érvénytelenítenie kell önmagát, és amennyiben lehetséges, a rendellenességről tájékoztatnia kell az EETS-szolgáltatót.

2.1.1.6.

Amennyiben lehetséges, az EETS-berendezést úgy kell megtervezni, hogy átjárhatósági rendszerelemei nyílt szabványokat használjanak.

2.1.1.7.

Az EETS fedélzeti berendezés egyrészt olyan ember-gép kommunikációs felületet biztosít, amely jelzi a felhasználónak, hogy a fedélzeti berendezés megfelelően működik, másrészt pedig tartalmaz egy, a változó útdíjparaméterek bevallására és e paraméterek beállításainak kijelzésére szolgáló kommunikációs felületet.

2.1.1.8.

A fedélzeti berendezést biztonságos és megbízható módon építik be. Beszerelése megfelel a gépjármű látóterére ( 11 ) és belső berendezésére ( 12 ) vonatkozó előírásoknak.

2.1.1.9.

Indokolt esetben, különösen az útdíjköteles közúthálózatra lépéskor és annak elhagyásakor az útdíjszedők közúti jelzéssel vagy más eszközzel értesítik a gépjárművezetőket az útdíjköteles közúthálózaton való közlekedéshez kapcsolódó díjfizetési kötelezettségről.

2.1.2. Mikrohullámú technológiákon alapuló útdíjrendszerek

A mikrohullámú technológiákon alapuló EETS-alkalmazások a következőket támogatják:

- az EETS-szolgáltató fedélzeti berendezései esetében: mind az EN15509, mind az ETSI ES 200674-1 szabvány, valamint a kapcsolódó protokollalkalmazási műszaki jelentések,

- az útdíjszedők fixen telepített vagy mobil út menti berendezései esetében: az EN15509 szabvány. Olaszország területén az útdíjszedők fixen telepített vagy mobil út menti berendezései ehelyett az ETSI ES 200674-1 szabványt és az ahhoz kapcsolódó protokollalkalmazási műszaki jelentéseket is támogathatják.

2.1.3. Globális navigációs műholdrendszeren (GNSS) alapuló útdíjrendszerek

Az EETS-szolgáltatók ellenőrzik a műholdas navigációs és helyzetmeghatározó adatok rendelkezésre állását.

Az EETS-szolgáltatók adott esetben tájékoztatják az útdíjszedőket arról, ha a műholdas jelek vétele alapján nem tudják megállapítani az útdíj bevallásához szükséges adatokat. Az útdíjszedők a kapott tájékoztatáson keresztül azonosítják a problématerületet, és szükség esetén az EETS-szolgáltató beleegyezésével további helymeghatározó jeleket biztosítanak.

2.2. Üzemeltetési és irányítási követelmények

1. Az EETS teljesíti az egyének védelmének vonatkozásában a személyes adatok feldolgozásáról és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai jogszabályokban meghatározott követelményeket. Különösen a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelveknek való megfelelést biztosítja.

2. Az útdíjszedők és az EETS-szolgáltatók készenléti tervet határoznak meg, hogy elkerülhetők legyenek a jelentős forgalmi zavarok, ha az EETS nem áll rendelkezésre.

IV. MELLÉKLET

AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI RENDSZERELEMEK ELŐÍRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELŐSÉGE ÉS HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGA

EK-NYILATKOZATOK

1. Az előírásoknak való megfelelés

Annak értékelésére, hogy az átjárhatósági rendszerelemek (ideértve az út menti berendezéseket és kapcsolódási pontjaikat is) megfelelnek-e az e határozatban és valamennyi vonatkozó műszaki előírásban meghatározott követelményeknek, az EETS-szolgáltatásban használandó átjárhatósági rendszerelemek gyártója vagy annak felhatalmazott képviselője a 768/2008/EK határozatban felsorolt modulok közül választ eljárást. Ennek eredményeként elkészíti az átjárhatósági rendszerelemek előírásoknak való megfelelőségről szóló EK-nyilatkozatot, amelynek adott esetben feltétele egy, a kijelölt szerv által kibocsátott vizsgálati tanúsítvány.

A 768/2008/EK határozatban felsoroltak közül kiválasztott megfelelőségi értékelési modultól függően az előírásoknak való megfelelőségről szóló EK-nyilatkozat magában foglalja az elszigetelten vizsgált átjárhatósági rendszerelemek előírásoknak való belső megfelelőségének a gyártó vagy kijelölt szerv(ek) által végzett értékelését.

2. Használatra való alkalmasság (a szolgáltatás átjárhatósága)

Az átjárhatósági rendszerelemek használatra való alkalmasságát annak az útdíjszedőnek az EETS útdíjszedési rendszerébe reprezentatív jelleggel integrált, a szolgáltatásban részt vevő rendszerelemek működtetésével vagy használatával értékelik, amelynek területén a fedélzeti berendezés a meghatározott műveleti idő során közlekedik.

Ahhoz, hogy az átjárhatósági rendszerelemek szolgáltatás közbeni átjárhatóságának bizonyítását célzó, használat közbeni tapasztalatszerzéssel végzett típusvizsgálat megvalósulhasson, a gyártó, az EETS-szolgáltató vagy annak felhatalmazott képviselője a következőket biztosítja:

a) vagy együttműködik azon útdíjszedővel, amelynek területén a fedélzeti berendezés közlekedik. Ebben az esetben

a gyártó, az EETS-szolgáltató vagy annak felhatalmazott képviselője

1. működésbe helyezi a tervezett termék egy (vagy több) reprezentatív mintadarabját;

2. az útdíjszedő(k) által engedélyezett és felügyelt eljárással megfigyeli az átjárhatósági rendszerelemek szolgáltatás közbeni viselkedését;

3. bizonyítja az útdíjszedő(k) számára, hogy az átjárhatósági rendszerelemek megfelelnek az útdíjszedő(k) átjárhatósági követelményeinek;

4. nyilatkozatot készít a használatra való alkalmasságról, amelynek feltétele az útdíjszedő(k) által kibocsátott, a használatra való alkalmasságot tanúsító igazolás. A használatra való alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat magában foglalja az EETS átjárhatósági rendszerelemeknek az útdíjszedő(k) EETS-környezetében történő használatra való alkalmasságának ugyanezen útdíjszedő(k) általi értékelését;

és az útdíjszedő(k)

1. elfogadja/elfogadják a működés közbeni tapasztalatszerzés alapján történő hitelesítés programját;

2. jóváhagyja/jóváhagyják a területükön való működés közbeni viselkedésre vonatkozó felügyeleti eljárást, és konkrét ellenőrzéseket végez(nek);

3. értékeli(k) a rendszerével/rendszerükkel való, működés közbeni átjárhatóságot;

4. az átjárhatósági rendszerelemek sikeres működésének esetében igazolja/igazolják a területén/területükön történő használatra való alkalmasságot;

b) vagy a kijelölt szervet kéri fel. Ebben az esetben

a gyártó, az EETS-szolgáltató vagy felhatalmazott képviselője

1. működésbe helyezi a tervezett termék egy (vagy több) reprezentatív mintadarabját;

2. a kijelölt szerv által engedélyezett és felügyelt (és a 768/2008/EK határozat kapcsolódó moduljaival harmonizált) eljárással megfigyeli az átjárhatósági rendszerelemek szolgáltatás közbeni viselkedését;

3. bizonyítja a kijelölt szerv számára, hogy az átjárhatósági rendszerelemek megfelelnek az e határozatban foglalt összes követelménynek, beleértve a működés közbeni tapasztalatszerzés eredményeit is;

4. EK-nyilatkozatot készít a használatra való alkalmasságról, amelynek feltétele a kijelölt szerv által kibocsátott, a használatra való alkalmasságot tanúsító igazolás. A használatra való alkalmasságról szóló EK-nyilatkozat magában foglalja az EETS átjárhatósági rendszerelemeknek a kiválasztott útdíjszedő(k) EETS-környezetében és - különösen akkor, ha a kapcsolódási pontok is érintettek - főként a funkcionális természetű és ellenőrizendő műszaki követelményekkel összefüggésben vizsgált használatra való alkalmasságának a kijelölt szerv általi értékelését/bírálatát,

és a kijelölt szerv

1. figyelembe veszi az előírásoknak való megfelelőségről szóló nyilatkozatot. Ezért a működés közbeni vizsgálat nem értékeli újra a megfelelőségi nyilatkozatban foglalt típuselőírásokat, kivéve ha bizonyítható, hogy a felmerült átjárhatósági problémák ezen előírásokkal állnak összefüggésben;

2. megszervezi a gyártó által kiválasztott útdíjszedővel/útdíjszedőkkel való együttműködést;

3. ellenőrzi a műszaki dokumentációt és a működés közbeni tapasztalatszerzés alapján történő hitelesítés programját;

4. jóváhagyja a működés közbeni viselkedésre vonatkozó felügyeleti eljárást, és konkrét ellenőrzést végez;

5. értékeli a működés közbeni átjárhatóságot az útdíjszedő(k) rendszereivel és műveleti folyamataival;

6. az átjárhatósági rendszerelemek sikeres viselkedése esetén a használatra való alkalmasságot tanúsító igazolást bocsát ki;

7. az átjárhatósági rendszerelemek sikertelen működése esetén magyarázó jelentést készít. E jelentés számba veszi azon problémákat is, amelyek egy adott útdíjszedő rendszereinek és folyamatainak a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak való meg nem felelése esetében jelentkezhetnek. A jelentés lehetőség szerint javaslatokat tartalmaz a problémák orvoslására.

3. AZ EK-NYILATKOZATOK TARTALMA

Az előírásoknak való megfelelőségről és használatra való alkalmasságról szóló EK-nyilatkozatokat és a kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatokat az útmutatásokkal egyező nyelven kell kitölteni, és a következőket kell tartalmazniuk:

a) az irányelvre történő hivatkozások;

b) a gyártó, az EETS-szolgáltató vagy a Közösségben székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselője neve és címe (kereskedelmi név és teljes cím; felhatalmazott képviselő esetében a gyártó vagy összeszerelő kereskedelmi neve is);

c) az átjárhatósági rendszerelemek leírása (gyártmány, típus, változat stb.);

d) a specifikációnak való megfelelőség vagy használatra való alkalmasság igazolása érdekében folytatott eljárás bemutatása;

e) minden, az átjárhatósági rendszerelemek által teljesített követelmény, és különösen használati feltételeik;

f) adott esetben az előírásoknak való megfelelés vagy a használatra való alkalmasság igazolása céljából folytatott eljárásban részt vevő útdíjszedő(k)/kijelölt szerv(ek) neve és címe;

g) adott esetben a műszaki előírásokra való hivatkozás;

h) a gyártó vagy a gyártó Közösségen belül székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselője részéről kötelezettségvállalásra jogosult aláíró fél azonosítása.

V. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK RÉSZÉRŐL A SZERVEK KIJELÖLÉSEKOR SZÁMÍTÁSBA VEENDŐ ALAPVETŐ KRITÉRIUMOK

a) A szerv az EN 45000 szabványsorozatnak megfelelően hitelesített.

b) Az ellenőrzésekért felelős szervnek és alkalmazottainak a lehető legnagyobb fokú szakmai tisztességgel és műszaki hozzáértéssel kell elvégezniük az ellenőrzéseket, és mentesnek kell lenniük minden olyan, különösen pénzügyi jellegű - és főként az ellenőrzések eredményében érintett személyek vagy csoportok általi - nyomástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatja ítélőképességüket vagy vizsgálataik eredményét.

c) A szerv, annak igazgatója és az ellenőrzés elvégzéséért vagy felügyeletéért felelős alkalmazottak sem közvetlenül, sem felhatalmazott képviselőként nem vehetnek részt az átjárhatósági rendszerelemek tervezésében, gyártásában, összeszerelésében, forgalmazásában, karbantartásában vagy használatában. Ez azonban nem zárja ki a gyártó vagy összeszerelő és a szerv közötti műszaki információcsere lehetőségét.

d) A szervnek rendelkeznie kell az ellenőrzéshez kapcsolódó műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő elvégzéséhez szükséges eszközökkel vagy hozzá kell férnie azokhoz.

e) Az ellenőrzésekért felelős alkalmazottaknak a következők birtokában kell lenniük:

- megfelelő műszaki képzés és szakképzés,

- az általuk végzett ellenőrzésekhez kapcsolódó követelmények kielégítő ismerete és elegendő gyakorlat az ellenőrzésekben,

- a lefolytatott vizsgálatok hivatalos dokumentációját alkotó tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések elkészítésének képessége.

f) Az ellenőrzésekért felelős személyzet függetlenségét biztosítani kell. Egyetlen tisztviselő sem részesülhet díjazásban az elvégzett ellenőrzések száma vagy az ellenőrzések eredménye alapján.

g) A szervnek polgári jogi felelősségbiztosítást kell kötnie, kivéve ha a felelősséget a nemzeti jog alapján a tagállam vállalja, vagy ha az ellenőrzéseket közvetlenül a tagállam végzi el.

h) A 2004/52/EK irányelv, e határozat, illetve az említett irányelvet átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján a szerv alkalmazottait szakmai titoktartás köti a feladataik teljesítése során szerzett információk tekintetében (kivéve az illetékes igazgatási hatóságokat abban az államban, ahol a tevékenységeket végzik).

VI. MELLÉKLET

GÉPJÁRMŰ-OSZTÁLYOZÁSI PARAMÉTEREK

1. Általános rendelkezések

1.1. Az EETS által támogatott gépjármű-osztályozási paraméterek sora nem korlátozhatják az útdíjszedők díjszabásra vonatkozó döntését. Az EETS-nek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az osztályozási paraméterkészletnek a jövőbeni igények szerinti alakulását.

1.2. A 19. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az útdíjszedőnek a használat megkezdése előtt legalább három hónappal - a felelőssége alá tartozó útdíjköteles közúthálózaton alkalmazott minden egyes díjszabás vonatkozásában - tájékoztatást kell nyújtania az alkalmazott gépjármű-osztályozási paraméterek és a díjszabási osztályok közötti megfelelésekről.

1.3. Az útdíjszedőnek a 19. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően közzé kell tennie a díjszabási osztályok díjszabási rendszerbe való illesztésének módját a felelőssége alá tartozó útdíjköteles közúthálózaton alkalmazott minden egyes díjszabás vonatkozásában.

2. Gépjármű-osztályozási paraméterek

2.1. A fenti általános rendelkezések 1.1. pontjának sérelme nélkül az útdíjszedő a következőket használhatja gépjármű-osztályozási paraméterként:

a) bármely mérhető gépjármű-paraméter, amelyet az út menti berendezése egyértelműen képes mérni;

b) az EN15509 és az ETSI ES 2000674-1 szabványok és a kapcsolódó protokollalkalmazási műszaki jelentések által támogatott bármely gépjármű-paraméter;

c) a gépjármű-nyilvántartási okmányokban ( 13 ) kötelező és a CEN ISO/TS24534 szabványban szereplő gépjármű-paraméterek;

d) az útdíjszabási rendszerekben jelenleg használt változó gépjármű-osztályozási paraméterek, így a tengelyszám (beleérve a felemelt tengelyeket), pótkocsi stb.;

e) a következő környezetvédelmi paraméterek:

- a gépjármű kibocsátási osztálya, vagyis a 88/77/EGK tanácsi irányelvnek ( 14 ) és a 2006/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) irányelvnek megfelelő környezetvédelmi besorolás,

- valamely szén-dioxiddal kapcsolatos harmonizált paraméter, így például a gépjármű-nyilvántartási okmányokban szereplő V.7. harmonizált közösségi kód.

2.2. Útdíjköteles közúthálózaton való közlekedéskor a gépjármű fedélzeti berendezésének képesnek kell lennie a gépjármű-osztályozási paraméterek és a fedélzeti berendezés állapotinformációjának közlésére az útdíjszedő útdíjbevallást ellenőrző berendezései részére.

3. Új gépjármű-osztályozási paraméterek

3.1. Amennyiben egy útdíjszedő új gépjármű-osztályozási paramétereket kíván bevezetni, az útdíjszedő nyilvántartásba vétele szerinti tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot. A Bizottság az ügyet a 2004/52/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett, elektronikus útdíjakkal foglalkozó bizottság elé terjeszti, és hat hónapon belül véleményt nyilvánít a 2004/52/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

4. Új útdíjrendszerek

4.1. Amennyiben egy új díjszabás alapja olyan gépjármű-osztályozási paraméter, amely már legalább egy EETS-területen használatban van, az EETS-szolgáltatók a hatálybalépésének időpontjától kezdődően támogatják azt.

4.2. Amennyiben az új díjszabás egy vagy több új gépjármű-osztályozási paramétert vezet be, a VI. melléklet 3. pontja szerinti eljárás alkalmazandó.

( 1 ) HL L 166., 2004.4.30., 124. o.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

( 4 ) A közvetítői funkcióval megbízott egyeztető szerv gyakorlati létrehozásáról szóló döntés az egyes tagállamok hatásköre, feltéve, hogy az összes EETS-szolgáltatónak a nemzeti EETS-területekhez való méltányos hozzáférését biztosító IV. fejezet követelményei teljesülnek.

( 5 ) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

( 7 ) Az új megközelítés legfőbb elemeit a műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítéséről szóló tanácsi állásfoglalás határozta meg; a Tanács 1985. május 7-i állásfoglalása (HL C 136., 1985.6.4. 1 o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

( 9 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 10 ) A CESARE-projekt és az RCI-program.

( 11 ) A Bizottság 90/630/EGK irányelve (1990. október 30.) a gépjárművezetők látóterére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/649/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról (HL L 341., 1990.12.6., 20. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/4/EK irányelve (2000. február 28.) a gépjárművek belső berendezéseire (a belső visszapillantó tükrök kivételével az utastér belső részeire, a kezelőszervek elrendezésére, a tetőre vagy tolótetőre, az ülések háttámlájára és hátsó ülésfelületére) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 74/60/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 87., 2000.4.8., 22. o.).

( 13 ) A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

( 14 ) A Tanács 88/77/EGK irányelve (1987. december 3.) a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 36., 1988.2.9., 33. o.)

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/38/EK irányelve (2006. május 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 8. o.).