32001R0883[1]

A Bizottság 883/2001/EK rendelete (2001. április 24.) az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról

A BIZOTTSÁG 883/2001/EK RENDELETE

(2001. április 24.)

az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2826/2000/EK rendelettel ( 1 ) módosított, a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére, 46. cikkére, 59. cikkének (3) bekezdésére, 60. cikke (4) bekezdésére, 61. cikke (4) bekezdésére, 63. cikke (8) bekezdésére, 64. cikke (5) bekezdésére, valamint 68. cikke (3) bekezdésére,

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet VII. címe megállapítja a harmadik országokkal való kereskedelem általános szabályait, a többit pedig a Bizottság által elfogadandó részletes végrehajtási szabályok körébe utalja.

(2)

Mostanáig a szóban forgó szabályokat nagyszámú bizottsági rendelet tartalmazta. Az összes, szóban forgó rendelkezést - mind a Közösség gazdasági szereplői, mind pedig a közösségi szabályok alkalmazásáért felelős hatóságok érdekében - egyetlen szövegszerkezetben kell egyesíteni, és a Bizottságnak a most már ebben a rendeletben érintett témakörökre vonatkozó rendeleteit hatályon kívül kell helyezni, úgymint a legutóbb a 2739/1999/EK rendelettel ( 3 ) módosított, a borágazatban a behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 1981. november 27-i 3388/81/EGK rendeletet ( 4 ); a legutóbb a 2730/95/EK rendelettel ( 5 ) módosított, a borágazatban az export-visszatérítésekre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1981. november 27-i 3389/81/EGK rendeletet ( 6 ); a legutóbb a 960/98/EK rendelettel ( 7 ) módosított, a bor, a szőlőlé és a szőlőmust behozatalához szükséges tanúsítványról és analitikai bizonylatról szóló, 1985. december 18-i 3590/85/EGK rendeletet ( 8 ); a legutóbb a 2512/2000/EK rendelettel ( 9 ) módosított, a borágazati termékekre érvényes kiviteli engedélyek kibocsátására vonatkozó rendelkezésekről, valamint a borágazatban a behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló 3388/81/EGK rendelet módosításáról szóló, 1995. július 11-i 1685/95/EK rendeletet ( 10 ); és végül a szőlőlé és mustok belépési árára vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. június 18-i 1281/1999/EK rendeletet ( 11 ).

(3)

Ennek a rendeletnek tartalmaznia kell az érvényben lévő szabályokat, és hozzá kell igazítania azokat az 1493/1999/EK rendelet új követelményeihez. A szóban forgó szabályokat egyszerűsíteni kell és koherenssé kell tenni, valamint bizonyos joghézagokat meg kell szüntetni.

(4)

Az 1291/2000/EK bizottsági rendelet a mezőgazdasági termékek import- és kiviteli engedélyei, valamint előzetes megerősítő igazolási rendszere alkalmazásának közös részletes szabályainak meghatározásáról ( 12 ). Ezeket a szabályokat ki kell egészíteni kifejezetten a borágazattal kapcsolatos szabályokkal, különös tekintettel a kérelmek előterjesztésére és az engedélykérelmekben, illetve az engedélyekben feltüntetett információkra vonatkozó szabályokra.

(5)

Az 1493/1999/EK rendelet 59. cikk (1) bekezdése értelmében minden, a Közösségbe irányuló behozatal importengedély bemutatásához van kötve. Export-visszatérítés kizárólag kiviteli engedély bemutatása ellenében nyújtható.

(6)

A hosszú szállítás eredményeként, különösen az érintett termékek be- és kirakása során az alkoholtartalomban beálló változások figyelembevételéhez - a legutóbb az 1622/2000/EK rendelettel ( 13 ) módosított, a boranalízis közösségi módszereinek meghatározásáról szóló, 1990. szeptember 17-i 2676/90/EGK bizottsági rendelet ( 14 ) alapján alkalmazott elemzési módszernél előírt hibahatáron túl - további tűréshatárt kell engedélyezni.

(7)

Ahhoz, hogy az import- és kiviteli engedélyek rendszere kifogástalanul működjön, az engedélyekben bizonyos minimális információt meg kell adni. Ennélfogva lényeges, hogy az engedélyeket kiadó, illetékes hatóságot az érdekelt fél a származási országról és a termék rendeltetési helyéről tájékoztassa. Az importőrök és exportőrök számára engedélyezni kell, hogy - bizonyos körülmények között - a származási ország vagy a rendeltetési hely megváltoztatását kérhessék.

(8)

A tapasztalat azt mutatja, hogy tanácsos lenne, ha egyetlen engedély vonatkozna a Közös Vámtarifának a friss szőlőből készült sűrített szőlőlével és szőlőmusttal, sűrítetlen szőlőlével és szőlőmusttal, valamint borral kapcsolatos altételeire.

(9)

Az engedélyek érvényességi időtartamának tükröznie kell a nemzetközi kereskedelemben szokásos gyakorlatot és szállítási határidőket. Kiviteli engedélyek esetén a szóban forgó időszaknak rövidebbnek kell lennie, hogy a kiviteli engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos spekulációt meg lehessen akadályozni.

(10)

Az 1493/1999/EK rendelet 59. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése előírja, hogy az engedélyek kiadása olyan biztosíték nyújtásához kötött, amely - teljes egészében vagy részben - elvész, ha az ügyletet nem, vagy csak részben hajtják végre. A biztosíték összegét rögzíteni kell.

(11)

Ahhoz, hogy a Bizottság átfogó képet kaphasson a kereskedelmi irányzatokról, a tagállamoknak rendszeresen közölniük kell a kiadott importengedélyekben szereplő mennyiségekkel és termékekkel kapcsolatos információkat. Kívánatos, hogy az említett bejelentéseket hetente eljuttassák a Bizottsághoz, és azok egységes formát kövessenek. Azonban - annak érdekében, hogy biztosítható legyen a borpiac megfelelő irányítása - a tagállamoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, ha úgy tűnik, hogy azok a mennyiségek, amelyekre importengedély iránti kérelmeket nyújtottak be, esetleg piaci zavart eredményezhetnek.

(12)

Az 1493/1999/EK rendelet 63. cikkének (7) bekezdése - a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során kötött megállapodásokból fakadó, az exportvolumennel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének biztosítása céljából - kiviteli engedélyeket ír elő. Ennélfogva pontos szabályokat kell megállapítani a kérelmek benyújtására és az engedélyek kiadására nézve.

(13)

A borágazat importengedélyeinek kiadására vonatkozó szabályok alkalmazásának eddigi tapasztalatai azt jelzik, hogy a készletek idő előtti kimerülésének megakadályozása érdekében a kiszállításra rendelkezésre álló mennyiségeknek jobban meg kell oszlaniuk a borászati év során. Az egyes borászati években szóban forgó összmennyiséget két hónapos időszakokra kell felosztani, és elsősorban az egyik időszakban fel nem használt mennyiségeknek a következő időszakra történő átvitelét előíró közigazgatási intézkedéseket kell bevezetni.

(14)

Minden borászati év elején mérlegelési időszak szükséges, hogy a piaci helyzetet - a visszatérítések mértékének megfelelő szinten való rögzítése céljából - felmérhessék. Ennek megfelelően a kiviteli engedély iránti kérelmeket minden évben szeptember 16-áig lehet benyújtani.

(15)

A legutóbb a 90/2001/EK rendelettel ( 15 ) módosított, a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet ( 16 ) 4. cikke bevezeti annak lehetőségét, hogy a kiviteli engedélyek érvényességét - az engedélyekben feltüntetetteken túl - további termékekre is kiterjesszék, feltéve hogy a szóban forgó termékek ugyanabba, a még meghatározandó kategóriába vagy termékcsoportba tartoznak. A 800/1999/EK rendelet 4. cikkében előírt termékcsoportokat - túlzott szankciók megelőzése céljából, valamint az arányosság miatt - a borágazatban is be kell vezetni.

(16)

A Bizottságnak különleges intézkedéseket kell elfogadnia, hogy biztosítható legyen az egyes időszakokban szóban forgó volumennek - a termékkategóriának és a rendeltetési hely zónájának megfelelő - teljesítése. Ezen túlmenően - azzal a céllal, hogy megakadályozzák, hogy egyes exportőrök spekulációs kérelmeket nyújtsanak be az igényeiket jóval meghaladó mennyiségekre, és az ezzel okozott kártól megvédjék azokat az exportőröket, akik valós igényekre nézve nyújtanak be kérelmet - a volument, amelyre nézve bármely exportőr kérelmet nyújthat be, az egyes időszakokban szóban forgó mennyiségre kell korlátozni.

(17)

Az exportengedély-kérelmekkel kapcsolatos határozatokat csak a mérlegelési időszakot követően kell közölni. A szóban forgó időszak alatt a Bizottságnak fel kell mérnie a kérelmezett mennyiségeket és a vonatkozó kiadásokat, és minden olyan különleges intézkedést el kell fogadnia, amelyet az érintett kérelmekre még alkalmazni kell.

(18)

Az intézkedések megfelelő alkalmazásának biztosítása és a spekuláció megakadályozása érdekében az engedélyek nem ruházhatók át.

(19)

A szóban forgó intézkedések irányítása érdekében a Bizottságnak pontos információval kell rendelkeznie az engedélykérelmekről és a kiadott engedélyek felhasználásáról. Az ügyvitel hatékonyságának érdekében a tagállamok és a Bizottság közötti közléseknél formanyomtatványt kell alkalmazni.

(20)

Az 1493/1999/EK rendelet 60. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy - azoknál a szőlőléknél és mustoknál, amelyek esetében a vám alkalmazása a termék importárától függ - a szóban forgó ár tényleges mértékét vagy minden egyes szállítmány ellenőrzésével, vagy behozatali átalányérték alkalmazásával igazolják. A szőlőléknek és -mustoknak a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó intézkedések jelenlegi jellemzői - különösen a szóban forgó behozatalnak mind a volumenre, mind pedig a gyakoriságra vonatkozó rendszertelensége, valamint a behozatal helye és a szóban forgó termékek származási helye - nem teszik lehetővé reprezentatív behozatali átalányértékek kiszámítását az importár tényleges mértékének igazolására. Ilyen körülmények között a szóban forgó árat minden egyes szállítmány ellenőrzésével kell igazolni.

(21)

Az importárnak, amelynek alapján a behozott termékeket a Közös Vámtarifába besorolják, egyenlőnek kell lennie a szóban forgó termékek biztosítással és a közösségi vámterületre történő belépés helyéig történő szállítási költségével növelt FOB árával.

(22)

A visszatérítéseket időszakonként rögzíteni kell. A nemzetközi kereskedelemben jelentkező ártrendekkel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok azt jelzik, hogy elegendő minden borászati évben legalább egyszer rögzíteni a visszatérítéseket.

(23)

Lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a visszatérítésekre jogosult asztali boroknak meglegyenek a származási hely szerinti termőterülethez tartozó asztali borokra jellemző minőségi jellemzői, és a tagállamoknak meg kell tenniük minden, az ellenőrzéshez szükséges intézkedést.

(24)

A visszatérítést igénylő exportőrök részére elő kell írni, hogy bizonyítékot mutassanak be arra nézve, hogy az érintett termékek megfelelnek a Közösség minőségi szabványainak, továbbá hogy a tagállam illetékes hatóságát tájékoztassák az érintett boroknak mind az eredetéről, mind pedig a mennyiségéről. Ebből a célból - többek között - jelezniük kell a legutóbb az 1592/1999/EK rendelettel ( 17 ) módosított, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérő okmányokról, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokról szóló, 1993. július 26-i 2238/93/EGK bizottsági rendeletben ( 18 ) előírt kísérő okmányok számát és keltét. Azonban, a 2238/93/EGK rendelet 4. cikke alapján, a tagállamok előírhatják, hogy a szóban forgó okmányt bizonyos esetekben és bizonyos termékeknél nem szükséges kiállítani. Ennélfogva - a hatékony felügyelet biztosítása érdekében - szükséges előírni, hogy a tagállamok - a visszatérítési rendszer összefüggésében - a szóban forgó előírást nem alkalmazhatják.

(25)

A visszatérítésre jogosult készletellátó hajók és repülőgépek számára történő szállítások esetén - különösen a nem termelő tagállamokban - a szállítási időpontok előre történő tisztázásának nehézsége miatt nem mindig könnyű kellő időben beszerezni a szükséges okmányokat. Figyelembe kell venni, hogy a szükséges bizonyítéknak a bemutatása ily módon aránytalanságot jelenthet azoknak az asztali boroknak a kis mennyiségéhez képest, amelyek általában egyedi szállítmányok részét képezik olyan kereskedők számára, akik nem alkalmazzák a 800/1999/EK rendelet 26. cikkében vagy a legutóbb a 2026/83/EGK rendelettel ( 19 ) módosított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés előzetes kifizetéséről szóló, 1980. március 4-i 565/80/EGK tanácsi rendeletben ( 20 ) megállapított eljárást.

(26)

Az 1493/1999/EK rendelet 68. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szóban forgó cikkben érintett, importált termékeket a termékek származási helye szerinti harmadik ország által kijelölt szerv vagy szolgálat révén kibocsátott tanúsítványnak és analitikai bizonylatnak kell kísérnie. Azokat a követelményeket is meg kell állapítani, amelyeknek az analitikai bizonylat meg kell feleljen.

(27)

Az 1493/1999/EK rendelet 68. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján elő kell írni a tanúsítvány és az analitikai bizonylat alóli mentesítést olyan termékek esetében, amelyeket korlátozott mennyiségben és kis konténerekbe csomagoltan, harmadik országokból importálnak. Az ellenőrzések leegyszerűsítése céljából a mennyiségre vonatkozó követelményt teljesítettnek lehet tekinteni az azokból a harmadik országokból származó behozatal esetén, amelyek éves, a Közösségbe irányuló összexportja már rendkívül kicsi. Ez esetben - a kereskedelem eltérülésének elkerülése érdekében - a boroknak nemcsak, hogy a szóban forgó országokból kell származniuk, de onnan is kell azokat behozni.

(28)

A jogharmonizáció érdekében a Közösségbe importálandó borászati termékek tanúsítványa és analitikai bizonylata bemutatását célzó követelmény alóli mentesítésnek összhangban kell lennie a mentesítésre vonatkozó vámszabályokkal, valamint a borászati termékek szállítmányait a Közösségen belül kísérő okmányokra alkalmazandó intézkedésekkel.

(29)

Néhány harmadik ország, amely a szerveik vagy szolgálataik révén a bortermelőik ellenőrzésére megvalósított, az 1493/1999/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, hatékony rendszert alakított ki, kinyilvánította azon kívánságát, hogy engedélyezhessék a tanúsítványok és analitikai bizonylatok termelők általi kiadását. Azzal a céllal, hogy ezekkel a harmadik országokkal való kereskedelmet megkönnyítsék - feltéve, hogy a Közösséggel olyan kötelezettségvállalásokat írtak alá, amelyek a csalás megakadályozására vonatkozó, szorosabb együttműködéssel kapcsolatos záradékokat tartalmaznak, és hogy a Közösséggel jó kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak - helyes a szóban forgó érdekelteket felhatalmazni, hogy maguk a termelők által kiadott okmányokat - a közösségi eredetű boroknál már engedélyezettekhez hasonlóan - a harmadik országok szóban forgó szervei, illetve szolgálatai által kiadott okmányoknak tekintsék, feltéve hogy azok a szóban forgó okmányok kiadására nézve megfelelő biztosítékokat adnak és e tekintetben kellő ellenőrzést gyakorolnak. Kezdettől fogva rögzíteni kell, hogy a szóban forgó szabályok csupán próbaidőre alkalmazandók, abból a célból, hogy az új rendszer hatékonyságát ki lehessen próbálni.

(30)

A harmadik országokban tanúsítványok és analitikai bizonylatok kiállítását engedélyező szervek és laboratóriumok nevét és címét tartalmazó jegyzékeket úgy kell kihirdetni, hogy a Közösség azon hatóságai, amelyek a borászati termékek behozatalát felügyelik, a feltétlenül szükséges ellenőrzéseket végrehajthassák.

(31)

A tagállamok illetékes hatóságai általi ellenőrzések megkönnyítése érdekében meg kell állapítani az előírt tanúsítvány és analitikai bizonylat formáját és, ahol szükséges, tartalmát, valamint azok alkalmazásának követelményeit.

(32)

A csalás megakadályozása céljából ellenőrizni kell az importált termék minden egyes szállítmányára vonatkozó tanúsítványt és adott esetben az analitikai bizonylatot. Ezért az okmánynak (okmányoknak) mindaddig kísérnie (kísérniük) kell minden egyes szállítmányt, amíg az közösségi ellenőrzés alá nem kerül.

(33)

A kereskedelmi gyakorlat figyelembevétele érdekében fel kell hatalmazni az illetékes hatóságokat arra, hogy felügyelhessék a tanúsítvány és az analitikai bizonylat azon kivonatainak elkészítését, amelyek aztán a borszállítmány-megosztásból származó új szállítmányokat kísérik.

(34)

A fogyasztók gyors és hatékony védelmének biztosítása érdekében, lényeges előírni annak lehetőségét, hogy - csalás vagy a fogyasztók egészségének kockázata esetén - a próbaidőszak vége előtt felfüggeszthessék az új intézkedéseket.

(35)

Egyszerű szabályokat is meg kell állapítani a nem a borászati termék származási országa szerinti harmadik országból történő behozatalnál bemutatandó okmányokkal kapcsolatban abban az esetben, ha a termék nem ment át még lényeges feldolgozáson.

(36)

Az 1493/1999/EK rendelet 45. cikkéből nyilvánvaló, hogy borászati termékeket a Közösségben közvetlen emberi fogyasztásra kizárólag akkor lehet felkínálni, ha azok a Közösségben megengedett borászati eljárások alkalmazásával készültek. Továbbá, amennyiben egy importált termék alkoholtartalmát, illetve savtartalmát növelték, vagy savtartalmát csökkentették, elő kell írni, hogy a szóban forgó terméknek a Közösségen belüli, közvetlen emberi fogyasztása csak akkor engedélyezhető, ha az eleget tesz a Közösség azon szőlőtermő övezetére előírt határértékeknek, amelynek természetes termelési feltételei egyenértékűek az importált termék származási helye szerinti szőlőtermő övezetre vonatkozó feltételekkel.

(37)

Az exportőrök és a hatóságok feladatát egy, a V I 1 okmányba foglalt olyan nyilatkozat előírásával kell megkönnyíteni, amelyben szerepel, hogy a likőrborokhoz és a szeszezett borokhoz adott alkohol szőlészeti-borászati eredetű, ahelyett hogy e nyilatkozat helyett egy külön okmányt is megkövetelnének. Ugyanezen okból lehetővé kell tenni, hogy a V I 1 okmány olyan tanúsítványként szolgáljon, amely a vámcsökkentésre jogosult borok behozatalához megkövetelt eredetmegjelölést tanúsítja. Nincs azonban szükség tanúsítványra vagy analitikai bizonylatra bizonyos borok esetében, amennyiben bemutatják az eredetmegjelölési igazolást. A szóban forgó likőrborok eredetmegjelölésének tanúsításánál meg kell engedni a V I 1 okmány felhasználását, és az analitikai bizonylatra vonatkozó részt nem kell kitölteni.

(38)

A harmadik országból származó és közvetlen emberi fogyasztásra szánt borokat - pezsgők és likőrborok kivételével - az 1493/1999/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nem lehet a Közösségbe importálni, ha azok összes térfogatszázalékban mért alkoholtartama vagy azok összes szabad savtartalma meghalad vagy nem ér el bizonyos határértékeket. A szóban forgó rendelet 68. cikk (2) bekezdésének a) pontja azonban kivételeket ír elő abban az esetben, ha egy földrajzi árujelzéssel ellátott bornak különleges minőségi jellemzői vannak.

(39)

Bizonyos egyedi, különleges minőségű, Magyarországról és Svájcból származó borok esetében, amelyeket korlátozott mennyiségben termelnek, a maximális összes alkoholtartalmat, illetve a minimális összes szabad savtartalmat - különleges, hagyományos termelési módszerek következtében - túllépik, illetve nem érik el. A szóban forgó boroknak a Közösség piacán való értékesítését engedélyezni kell. Azonban az előírások teljesítésének biztosítása érdekében - még mielőtt a szóban forgó jogot élvezhetnék - a származási ország hivatalos szervének tanúsítását az ezzel a rendelettel bevezetett importokmányon meg kell követelni.

(40)

Amikor a bornevek ellenőrzésére és kölcsönös védelmére vonatkozó megállapodásokat az Európai Közösség és Magyarország, illetve Románia között megkötötték ( 21 ), a Közösség vállalta, hogy a magyar borokra vonatkozó eltéréseket határozatlan ideig fenntartja, és bizonyos, Romániából származó minőségi borokra ugyanezeket az eltéréseket bevezeti.

(41)

Bizonyos, az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletében felsorolt termékek meghatározásai csak a Közösségben előállított termékekre alkalmazhatók. Ennélfogva szükséges meghatározni a megfelelő, harmadik országokból származó termékeket is. Azoknak, a szóban forgó harmadik országokból származó termékeknek a meghatározása, amelyekre ez a rendelet vonatkozik, a lehető legnagyobb mértékben hasonlítaniuk kell a közösségi termék meghatározásához.

(42)

A legutóbb a 731/2001/EK rendelettel ( 22 ) módosított 1608/2000/EK bizottsági rendelet ( 23 ), amely az 1493/1999/EK rendelet végrehajtására vonatkozó végleges intézkedésekig átmeneti intézkedéseket állapított meg, 2001. január 31-ig hatályban tartott bizonyos, az ebben a rendeletben érintett témakörrel kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek megfelelően - azzal a céllal, hogy a szóban forgó előírásokban és az ebben a rendeletben érintett termékek kereskedelmének zavarait elkerüljék - az utóbbi 2001. február 1-jétől alkalmazandó.

(43)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEHOZATALI ÉS KIVITELI ENGEDÉLYEK

1. cikk

Közös végrehajtási szabályok

Az 1291/2000/EK rendeletben megállapított mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek, valamint előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására vonatkozó, közös részletes szabályok alkalmazandók az ebben a fejezetben említett engedélyekre.

2. cikk

Az engedélyen közölt információ

(1) Abban az esetben, ha a Kombinált Nómenklatúra kódja egy termék alkoholtartalmát előírja, az engedély céljára történő meghatározás vonatkozásában 0,4 térfogat-százalékos tűrés megengedett.

A behozatali engedély és a kiviteli engedély 20. rovatának tartalmaznia kell az I. mellékletben felsorolt bejegyzések egyikét.

(2) A behozatali engedély iránti kérelem és a behozatali engedély 8. rovata tünteti fel a származási országot.

E rendelet 9. cikkének (6) bekezdésének megfelelően a kiviteli engedély iránti kérelem, valamint az engedély 7. rovata tünteti fel a rendeltetési országot vagy a rendeltetési zónát. Abban az esetben, ha a rendeltetési zónát megadják, a "kötelező: igen" rovatot kell megjelölni. Abban az esetben, ha a rendeltetési országot megadják, a "kötelező: nem" rovatot kell megjelölni. Továbbá a kiviteli engedély iránti kérelmek, valamint engedélyek 20. rovata a következő bejegyzést tartalmazza: "zóna X kötelező". A rendeltetési országot az érdekelt fél kérésére helyettesítheti másik, ugyanabba a rendeltetési zónába tartozó ország.

(3) A behozatali engedély iránti kérelem és a behozatali engedély 14. rovatában az e rendelet 34. cikkében és az 1439/1999/EK tanácsi rendelet I. mellékletében megadott meghatározásokkal összhangban feltüntetik a termék nevét és a bor vagy must színével kapcsolatos következő információt: "fehér" vagy "vörös/rozé".

(4) A kérelmezők egy behozatali engedély iránti kérelemben egynél több vámtarifaszám alá tartozó termékeket is feltüntethetnek, amennyiben a kérelem 15. és 16. rovatát a következőképpen töltik ki:

a) 15. rovat: a Kombinált Nómenklatúra szerinti árumegnevezés,

b) 16. rovat: KN-kódok.

A kérelemben megadott árumegnevezést és KN-kódokat a behozatali engedélyen is fel kell tüntetni.

A tagállamok előírhatják, hogy a 16. rovat kérelmenként csak egy vámtarifaszámot tartalmazhat.

3. cikk

Érvényesség tartama

(1) A behozatali engedély a kiadásnak az 1291/2000/EK rendelet 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott keltétől a szóban forgó időpontot követő negyedik hónap végéig érvényes.

(2) A kiviteli engedély a kiadásnak az 1291/2000/EK rendelet 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott keltétől a szóban forgó időpontot követő második hónap végéig érvényes, de semmilyen körülmények között sem maradhat a folyó GATT- (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) év augusztus 31. után érvényes.

4. cikk

Biztosítékok

(1) A behozatali engedélyre nyújtandó biztosíték:

a) sűrített szőlőlé és szőlőmust esetében 2,5 euró/100 kilogramm, illetve 2,5 euró/hektoliter,

b) más szőlőlé és szőlőmust esetében 1,25 euró/100 kilogramm, illetve 1,25 euró/hektoliter,

c) bor esetében 1,25 euró/hektoliter.

(2) A kiviteli engedélyre nyújtandó biztosíték a 2009 69 11, a 2009 69 19, a 2009 69 51, a 2009 69 71, a 2204 30 92 és a 2204 30 96 KN-kód alá tartozó termékek esetében 8 euró/hektoliter, egyéb termékek esetében pedig 2,5 euró/hektoliter.

5. cikk

Behozatali engedélyekkel kapcsolatos közlemények

A tagállamok minden csütörtökön, vagy ha a csütörtök állami ünnep, az azt követő első munkanapon - a Kombinált Nómenklatúra kódjai, valamint az országoknak a Közösség külkereskedelméről készült statisztikájához szükséges nómenklatúra kódjai szerinti lebontásban - az Ia. mellékletre látható minta felhasználásával információt továbbítanak a Bizottsághoz azoknak a termékeknek a mennyiségére és származási országára nézve, amelyre az előző héten behozatali engedélyt adtak ki.

Ha azonban a mennyiségek, amelyre egy tagállamban behozatali engedély iránti kérelmet nyújtottak be, a piac szempontjából zavart okozó kockázatot jelentenek, erről a tagállam a Bizottságot ennek megfelelően és haladéktalanul tájékoztatja, és - terméktípusonkénti lebontásban - közli az érintett mennyiségeket.

II. FEJEZET

KIVITELI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK A GATT-MEGÁLLAPODÁSOK ALAPJÁN

6. cikk

Cél

Ez a fejezet a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója alatt kötött mezőgazdasági megállapodás - továbbiakban: "a megállapodás" - alapján további, előzetesen rögzített mértékű visszatérítést magában foglaló kiviteli engedélyek kiadására kiegészítő szabályokat állapít meg.

7. cikk

A teljes mennyiség éves elosztása és a kérelmek benyújtása

(1) Az egyes GATT-években rendelkezésre álló összmennyiséget hat részre kell osztani. A kiviteli engedély iránti kérelmek:

- az összmennyiség 25 %-ára november 15-ig,

- az összmennyiség 25 %-ára január 15-ig,

- az összmennyiség 15 %-ára március 15-ig,

- az összmennyiség 15 %-ára április 30-ig,

- az összmennyiség 10 %-ára június 30-ig,

- az összmennyiség 10 %-ára augusztus 31-ig nyújthatók be.

(2) Az egy adott időszakról felhasználatlan mennyiségeket automatikusan átviszik a szóban forgó év következő időszakára.

(3) Az első időszakra vonatkozó kiviteli engedély iránti kérelmet évente szeptember 16-tól folyamatosan lehet benyújtani.

8. cikk

Termékkategóriák és csoportok

(1) Az 1291/2000/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett termékkategóriákat ennek a rendeletnek a II. melléklete sorolja fel.

(2) A 800/1999/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második francia bekezdésében említett termékcsoportokat, amelyek - az 1291/2000/EK rendelet 14. cikk (4) bekezdésének megfelelően - az engedélykérelmen, valamint az engedélyen feltüntethetők, ennek a rendeletnek a III. melléklete sorolja fel.

9. cikk

Kiviteli engedély iránti kérelmek

(1) A kiviteli engedély iránti kérelmet szerdától a következő kedd délután egy óráig lehet az illetékes hatóságoknál benyújtani.

(2) Az egy exportőr által az (1) bekezdésben említett időszakra benyújtott kiviteli engedély iránti kérelmek a (6) bekezdésben említett rendeltetési zónánkénti 30 000 hektoliteres maximális mennyiséget nem léphetik túl. Az ugyanarra a zónára vonatkozó kérelmeket egyetlen közleményben az illetékes szervnél kell benyújtani.

Ha egy exportőr egy zóna esetében 30 000 hektoliternél nagyobb összmennyiségre nyújt be kérelmeket, az a szerv, amelynél azokat benyújtották, minden érintett kérelmet visszautasít.

Abban az esetben, ha az egy zónára még rendelkezésre álló összmennyiség 30 000 hektoliternél több, a szerv, ahol a kérelmeket benyújtották, csökkenti az exportőröknek az ezt meghaladó kérelmeit, hogy azokat összhangba hozza a rendelkezésre álló mennyiséggel.

(3) A kiviteli engedélyeket az (1) bekezdésben említett keddet követő hétfőn, vagy ha a hétfő munkaszüneti nap, a következő munkanapon kell kiadni, feltéve hogy a Bizottság a közbeeső időben nem tett egyéb, különleges intézkedéseket.

(4) Ha a mennyiségek - amelyekre a Bizottsághoz a 12. cikk (1) bekezdése alapján kitűzött napon küldött közlemény szerint engedély iránti kérelmet nyújtottak be - meghaladják a 7. cikk (1) bekezdésében említett időszakra még rendelkezésre álló mennyiségeket, a Bizottság minden, szóban forgó kérelemre érvényes egységes százalékot állapít meg és a következő időszak kezdetéig felfüggeszti az engedélykérelmek benyújtását.

(5) A Bizottság, ha az igényelt engedélyek kiadása a szőlő- és borágazatra a megállapodás alapján megállapított költségvetés idő előtti kimerülésének kockázatát vonja maga után, a folyamatban lévő kérelmeket elfogadhatja, vagy azokat a kérelmeket, amelyekre kiviteli engedélyeket még nem adtak ki, visszautasíthatja, és a kérelmek benyújtását felfüggesztheti legfeljebb tíz munkanapra, amelyet az 1493/1999/EK rendelet 75. cikke alapján megállapított eljárással meghosszabbíthat.

A Bizottság, ha a kérelmezett engedélyek kiadása a borágazatra a megállapodás alapján megállapított költségvetés túllépésének kockázatát vonja maga után, az összes, elintézés alatt álló kérelemre vonatkozó egységes százalékot állapíthat meg, és a borászati év végéig felfüggesztheti a kérelmek benyújtását.

(6) A (4) és az (5) bekezdésben előírt intézkedéseket a termékek kategóriájához és a rendeltetési zónához igazíthatják. A rendeletetési hely szerinti zónák a következők:

- 1. zóna: Afrika,

- 2. zóna: Ázsia és Ausztrálázsia, valamint

- 3. zóna: Kelet-Európa, beleértve a Független Államok Közösségét is.

Az egyes rendeletetési helyek szerinti zónákba tartozó országokat a IV. melléklet sorolja fel.

(7) Azokban az esetekben, ahol a kérelmezett mennyiséget visszautasítják vagy csökkentik, az azzal a mennyiséggel szembeni, a 4. cikk (2) bekezdésében említett biztosítékot - amelyre a kérelmet nem fogadták el - haladéktalanul fel kell szabadítani.

(8) A (3) bekezdéstől eltérően, abban az esetben, ha 85 %-nál kisebb átvételi százalékot állapítanak meg, az engedélyeket a szóban forgó százaléknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik munkanapon adják ki. Az exportőrök az engedélyek kiadása előtt vagy visszavonják kérelmüket, amely esetben az ezen rendelet 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott biztosítékot haladéktalanul fel kell szabadítani, vagy kifejezetten elfogadják az engedélyt, amely esetben az engedély azonnal kiadható.

10. cikk

Engedélyek átruházása

A kiadott engedélyek nem ruházhatók át.

11. cikk

Tűréshatár

További, az 1291/2000/EK rendelet 8. cikk (4) bekezdésében említett tűréshatáron belül exportált mennyiségek visszatérítésre nem jogosultak.

Az engedélyek 22. rovatának tartalmaznia kell a IVa. mellékletben szereplő bejegyzések legalább egyikét.

12. cikk

A tagállamok közleményei

(1) A tagállamok minden szerdán, vagy, ha a szerda munkaszüneti nap, a következő munkanapon értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a) a kiviteli engedélyekre - a visszatérítés előre történő rögzítésével együtt - az előző hét szerdája és az adott hét keddje között benyújtott kérelmekről, illetve a kérelmek hiányáról;

b) azokról a mennyiségekről, amelyekre az előző hétfőn, illetve adott esetben a 9. cikk (8) bekezdésben említett időszak alatt kiviteli engedélyeket adtak ki;

c) azokról a mennyiségekről, amelyekre az előző hét során a 9. cikk (8) bekezdése alapján engedélykérelmeket vontak vissza.

A szóban forgó közleményekben a 9. cikk (6) bekezdésében említett rendeltetési zónát is meg kell határozni.

(2) A tagállamok a Bizottságot az előző hónapra nézve, minden hónap 15-e előtt a következőkről értesítik:

a) azokról a mennyiségekről - a 9. cikk (6) bekezdésében említett rendeltetési zónával együtt -, amelyekre engedélyeket adtak ki, azonban ezeket az engedélyeket nem használták fel;

b) azokról a mennyiségekről, amelyekre - a 800/1999/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján engedély nélkül visszatérítéseket nyújtottak.

A szóban forgó közleményekben meg kell határozni az (1) bekezdésben említett mennyiségeket és a visszatérítés mértékét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közleményekben meg kell határozni a következőket:

a) a hektoliterben megadott mennyiséget minden, a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának tizenkét jegyű termékkódjára vonatkozólag. Amennyiben a II. melléklet ugyanazon kategóriájában egynél több tizenkét jegyű kódra állítanak ki engedélyt, akkor fel kell tüntetni a kategóriaszámot;

b) az egyes kódokra vonatkozó mennyiséget, rendeltetési hely szerinti lebontásban, ha a visszatérítés mértéke rendeltetési helyenként eltér;

c) az (1) bekezdés c) pontjában érintett mennyiségek tekintetében alkalmazandó visszatérítés mértékét.

Ha a visszatérítés mértéke az engedély kérelmezésének időszakában módosul, a kérelmeket minden egyes különböző visszatérítési mértékű időszakra külön bontásban kell bemutatni.

(4) Minden, az (1), (2) és (3) bekezdés alapján küldött közleményt - ideértve a "nincs" közleményt is - az V. mellékletben található minta felhasználásával kell továbbítani.

13. cikk

Bizottsági határozatok

(1) Ha a megfelelő mennyiség - a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján született közlemények figyelembevételével - ismét rendelkezésre áll, a Bizottság elhatározhatja a kiviteli engedély iránti kérelmek benyújtási lehetőségének újbóli megnyitását.

(2) A Bizottság a tagállamokat havonta tájékoztatja arról, milyen mértékben használták fel addig az adott GATT-évben a megállapodásban előírt, éves kötelezettségvállalási szintben meghatározott mennyiségeket, valamint kiadásokat, és ha eljön az ideje, szintén tájékoztatja őket azok kimerüléséről.

III. FEJEZET

A SZŐLŐLÉ ÉS MUST IMPORTÁRÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Ellenőrzés szállítmányonként

(1) Azoknak a 2009 69 és a 2204 30 KN-kód alá tartozó, a Közös Vámtarifa I. melléklete harmadik része I. szakaszának 2. mellékletében felsorolt és az importárral kapcsolatos intézkedések alá eső termékeknél a tényleges importárat az egyes szállítmányok ellenőrzésével kell igazolni.

(2) A "szállítmány" a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat alapján bemutatott árut jelenti. Az egyes nyilatkozatok csak a Kombinált Nómenklatúra azonos kódja alá tartozó, egy és ugyanazon származási helyről jövő árura vonatkozhatnak.

15. cikk

Ellenőrzés

(1) Az importárnak, amelynek alapján a 14. cikkben említett termékeket a Kombinált Nómenklatúrába besorolják, meg kell egyeznie a szóban forgó termékek származási országa szerinti FOB ár és a biztosítás, valamint a közösségi vámterületre való belépés helyére történő szállítás költségének összegével.

(2) Ha az importár ennek a cikknek az (1) bekezdése alapján nem határozható meg, a 14. cikkben említett termékeket a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 30. és 31. cikkének ( 24 ) megfelelően meghatározott vámérték alapján sorolják be a Kombinált Nómenklatúrába.

IV. FEJEZET

EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK A BORÁGAZATBAN

16. cikk

Gyakoriság

A borágazat export-visszatérítéseit időszakonként, minden egyes borászati év során legalább egyszer felül kell vizsgálni.

17. cikk

Engedélykiadási követelmény

Visszatérítés - a 800/1999/EK rendelet 36. cikkében említett, különleges célra szánt szállítások, valamint az 1291/2000/EK rendelet III. mellékletének K. szakaszában említett mennyiségek szállításai kivételével - olyan bizonyíték bemutatása ellenében nyújtható, amely igazolja, hogy a termékeket exportengedély alapján vitték ki.

18. cikk

Bizonyítékok

(1) A visszatérítés feltétele bizonyíték bemutatása arról, hogy a kivitt termékeket kivitelkor a termelő tagállam vagy az exportáló tagállam hivatalos szerve által kiadott analitikai bizonylat kísérte, amely tanúsítja, hogy azok a szóban forgó termékekre vonatkozó közösségi minőségi szabványoknak vagy, ilyen szabványok hiányában, az exportáló tagállam által alkalmazott nemzeti szabványoknak megfelelnek.

Asztali borok vagy - meghatározott termőhelyről származó likőrborok kivételével - likőrborok esetén, további bizonyítékot kell bemutatni arra vonatkozólag, hogy azokat az exportáló tagállam által kinevezett bíráló bizottság jóváhagyta. Abban az esetben, ha a szóban forgó tagállam nem a termelő, arra vonatkozó bizonyítékról is gondoskodni kell, hogy a szóban forgó bor közösségi asztali bor, illetve likőrbor.

Az első albekezdésben említett tanúsítványban legalább a következőket fel kell tüntetni:

a) asztali bor és - a meghatározott termőhelyről származó likőrbor kivételével - likőrbor esetén:

- a színt,

- az összes alkoholtartalmat térfogatszázalékban,

- a tényleges alkoholtartalmat térfogatszázalékban,

- az összes szabad savtartalmat,

- azt, hogy a szóban forgó bor az 1493/1999/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének értelmében a szokásos mennyiséget meghaladóan termelt bor, illetve - a háziasításból, illetve elegyítésből származó bor exportja esetén - az ilyen bor mennyiségét;

b) sűrített szőlőmust esetén, az 1493/1999/EK rendelet I. melléklet 6. pontjában említett módszernek megfelelően használt refraktométerrel 20 °C-on leolvasott értéket.

(2) Az exportőrök kötelesek a tagállam illetékes hatóságát a következőkről tájékoztatni:

a) a háziasításból származó boroknál a használt borok eredetéről és mennyiségéről;

b) a kísérő okmányok számáról és keltéről.

(3) Ha a visszatérítési igény tárgyát képező asztali bor az 1622/2000/EK rendelet V. fejezetének II. címében meghatározott háziasításból vagy a különböző visszatérítési mértékekre jogosult asztali borok elegyítéséből származik, a visszatérítés összegét a háziasításban vagy elegyítésben részt vevő asztali bor mennyiségével arányosan kell kiszámítani.

19. cikk

Ellenőrzések a tagállamok által

(1) A tagállamok előírhatják, hogy a 18. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdésében említett jóváhagyást azok a regionális bizottságok adják meg, amelyek tanúsítják, hogy a bor rendelkezik a származási hely szerinti termelőterülethez tartozó asztali borok minőségi jellemzőivel.

(2) A tagállamok minden, a 17. és 18. cikkben említett ellenőrzés végrehajtásához szükséges lépést megtesznek. Azonban a 18. cikk - annak (2) bekezdése b) pontja kivételével - nem vonatkozik azokra, a 800/1999/EK rendelet 36. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett asztalibor-szállításokra, amelyekre a szóban forgó rendelet 26. cikkében, illetve az 565/80/EGK rendeletben említett eljárást nem alkalmazzák.

(3) A 18. cikk (2) bekezdésének b) pontja céljaira az exportáló tagállamok a 2238/93/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdését nem alkalmazhatják.

V. FEJEZET

TANÚSÍTVÁNYOK ÉS ANALITIKAI BIZONYLATOK SZŐLŐLÉ ÉS MUST IMPORTJA ESETÉN

1. rész

Általános rendelkezések

20. cikk

Előírt okmányok

Az 1493/1999/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i., illetve ii. pontjában említett tanúsítvány és analitikai bizonylat egyetlen okmányt képez:

a) amelynek "tanúsítvány" részét a termékek származási helye szerinti harmadik országnak valamelyik szerve állítja ki;

b) amelynek "analitikai bizonylat" részét a termékek származási helye szerinti harmadik ország által elismert hivatalos laboratórium állítja ki.

21. cikk

Az analitikai bizonylat tartalma

Az analitikai bizonylat a következő információt tartalmazza:

a) erjedő borok és szőlőmust esetén:

- az összes alkoholtartalmat térfogatszázalékban,

- a tényleges alkoholtartalmat térfogatszázalékban;

b) szőlőmust és szőlőlé esetén a sűrűséget;

c) borok, szőlőmust és szőlőlé esetén:

- az összes szárazanyagot,

- az összes szabad savat,

- az illósavtartalmat,

- a citromsavtartalmat,

- az összes kén-dioxid-tartalmat,

- a fajok közötti keresztezésből nyert fajták (közvetlen termelői hibridek vagy egyéb, a Vitis vinifera fajhoz nem tartozó fajták) jelenlétét.

22. cikk

Kivételek

(1) Nincs szükség tanúsítvány vagy analitikai bizonylat bemutatására a harmadik országokból származó és onnan - újra fel nem használható záreszközzel ellátott, öt liternél nem nagyobb, címkézett tárolóedényben - érkező termékeknél abban az esetben, ha a szállított összmennyiség - akár külön szállítmányokból áll, akár nem - nem haladja meg a 100 litert.

(2) Továbbá nincs szükség tanúsítvány és analitikai bizonylat bemutatására:

a) az utasonként 30 litert meg nem haladó, a 918/83/EGK tanácsi rendelet 45. cikkének ( 25 ) értelmében az utasok személyi poggyászához tartozó termékmennyiségeknél;

b) a 918/83/EGK rendelet 29. cikkének értelmezésében, a 30 litert meg nem haladó, az egyik magánszemélytől a másik magánszemélyhez továbbított szállítmányok formájában küldött bormennyiségeknél;

c) az újra fel nem használható záreszközzel ellátott, öt liternél nem nagyobb, címkézett tárolóedényben lévő, harmadik országokból származó és onnan érkező bornál, valamint szőlőlénél, amelynek a Közösségbe irányuló, éves behozatala 1000 hektoliternél kevesebb. Az érdekelt országokat ennek a rendeletnek a VI. melléklete sorolja fel;

d) az olyan magánszemélyek tulajdonának részét képező bornál és szőlőlénél, akik költözködnek;

e) a 918/83/EGK rendelet vonatkozó előírásaiban meghatározott kereskedelmi szakvásárokra szánt bornál és szőlőlénél, feltéve hogy a szóban forgó termékeket újra fel nem használható záróeszközzel ellátott, két liternél nem nagyobb, címkézett tárolóedényekben helyezik el;

f) tudományos és műszaki kísérletek céljára importált bor-, szőlőmust- és szőlőlémennyiségeknél, feltéve hogy nem haladják meg az egy hektolitert;

g) a diplomáciai, konzuli vagy hasonló létesítmények számára, azok vámmentességi kedvezménye részeként importált boroknál és szőlőlénél;

h) a nemzetközi szállítóeszközökön készletellátásként tárolt boroknál és szőlőlénél.

(3) Az (1) bekezdésben említett kivételek nem kombinálhatók a (2) bekezdésben említett kivételekkel.

23. cikk

Kizárás

Ez a fejezet nem alkalmazandó az eredetmegjelölési igazolással kísért Boberg likőrborokra.

2. rész

Teljesítendő követelmények és részletes szabályok a tanúsítvány és analitikai bizonylat megfogalmazására és felhasználására, bor, szőlőlé, valamint szőlőmust importjánál

24. cikk

V I 1 okmány

(1) A tanúsítványt és az analitikai bizonylatot - minden egyes, a Közösségbe irányuló importra szánt szállítmánynál - egyetlen V I 1 okmányon töltik ki. A "szállítmány" az egy feladó által egy címzettnek feladott termék mennyiségét jelenti.

Ezt az okmányt, a VII. mellékletben látható mintának megfelelő, és a VIII. mellékletben rögzített technikai követelményeknek eleget tevő V I 1 nyomtatványon töltik ki. A nyomtatványt egy hivatalos szerv tisztviselője és egy elismert, a 29. cikkben említett laboratórium tisztviselője írja alá.

(2) A nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt termékek esetén a V I 1 nyomtatvány analitikai bizonylat részét nem kell kitölteni.

Az újra fel nem használható záróeszközzel ellátott, 60 litert meg nem haladó, címkézett tárolóedényekben palackozott bor esetén, és feltéve, hogy a bor olyan, a IX. fejezetben megjelölt országból származik, amely különleges, a Közösség által elfogadott garanciákat kínált, a V I 1 nyomtatvány analitikai bizonylat részének kitöltésére csak a következők tekintetében van szükség:

- a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban,

- az összes szabad sav,

- az összes kén-dioxid-tartalom.

25. cikk

Az okmányok leírása

(1) A V I 1 nyomtatványok egy gépelt vagy kézzel írott eredeti és egy egyidejűleg kiállított másolatból állnak, ebben a sorrendben. A V I 2 nyomtatványok egy eredeti példányból és két másolatból állnak, ebben a sorrendben. A V I 2 nyomtatvány egy, a X. mellékletben bemutatott mintának megfelelően kiállított, a V I 1 nyomtatványon vagy egy másik V I 2 kivonaton szereplő adatokat tartalmazó kivonat, amelyet a Közösség vámhivatala lepecsételt.

Mind az eredeti példány, mind pedig a másolat a terméket kíséri. A V I 1, valamint V I 2 nyomtatványokat géppel vagy kézzel, vagy hivatalos szerv által elismert, ezekkel azonos műszaki eszközzel kell kitölteni. A kézírásos nyomtatványokat tintával és nagybetűvel töltik ki. A törlés vagy átírás nem megengedett. Minden módosítást a pontatlan adatok áthúzásával, és adott esetben a szükséges adatokkal történő kiegészítéssel kell elvégezni. Minden, ily módon végrehajtott változtatást szignálnia kell a kitöltőnek, és adott esetben le kell pecsételnie a hivatalos szervnek, a laboratóriumnak vagy a vámhatóságnak.

(2) A V I 1 okmányok, valamint a V I 2 kivonatok sorozatszámot viselnek, amit a V I 1 okmányok esetében az a hivatalos szerv ad ki, amelynek tisztviselője a tanúsítványt aláírja, a V I 2 kivonatok esetében pedig az a vámhivatal ad ki, amely a 28. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően azokat lebélyegzi.

26. cikk

Egyszerűsített eljárás

(1) Az azoknak, a IX. mellékletben felsorolt harmadik országoknak a bortermelői által megszerkesztett V I 1 okmányokat, amelyek különleges, a Közösség által elfogadott garanciákat kínáltak, a 29. cikkben említett jegyzéken feltüntetett szervek és laboratóriumok által megszerkesztett tanúsítványoknak vagy analitikai bizonylatoknak kell tekinteni, feltéve hogy a termelők a szóban forgó harmadik országok illetékes hatóságaitól egyedi jóváhagyást kaptak, és az utóbbiak ellenőrzési hatáskörébe tartoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyást megszerző termelők a V I 1 nyomtatványokat úgy használják, hogy a 10-es rovatban megadják a jóváhagyást megadó harmadik ország hivatalos szerveinek nevét és címét. Ezenfelül a termelők a nyomtatványon feltüntetik a következőket:

- az 1-es számú rovatban nevüket és címüket, valamint a IX. mellékletben felsorolt harmadik országokban érvényes nyilvántartási számukat,

- a 11. rovatban legalább a 24. cikk (2) bekezdésében említett adatokat.

A "tisztviselő neve és beosztása" szavak áthúzása után a nyomtatványt aláírják a 10. és 11. rovatban az erre a célra biztosított helyen.

Nincs szükség sem a laboratórium bélyegzőjére, sem pedig nevére és címére.

27. cikk

Eltérések

(1) A 24. cikk (2) bekezdésének, valamint a 26. cikknek az alkalmazása felfüggeszthető, ha bebizonyosodik, hogy azok a termékek, amelyekre a szóban forgó intézkedések vonatkoznak, valószínűleg a fogyasztók egészségének kockázatát eredményező hamisítás, vagy a Közösségben nem engedélyezett borászati gyakorlat tárgyát képezik.

(2) A 24. cikk (2) bekezdése és a 26. cikk az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a borkereskedelemről szóló megállapodás 4. és 9. cikkének a hatálybalépéséig, de az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között levélváltás formájában létrejött, a borkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított három évet nem meghaladóan alkalmazható ( 26 ).

28. cikk

Felhasználásra vonatkozó előírások

(1) A V I 1 okmányok vagy a V I 2 kivonatok eredetijét és másolatát azon tagállam illetékes hatósága részére kell átadni, ahol az adott szállítmány szabad forgalomba helyezéséhez szükséges vámalakiságokat elvégzik.

Amennyiben szükséges, a hatóságok a V I 1 okmány vagy a V I 2 kivonat hátoldalát láttamozzák. Az eredetit visszaküldik az érdekelt személynek, a másolatot pedig legalább öt évig megőrzik.

(2) Abban az esetben, ha egy szállítmányt - a szabad forgalomba bocsátás előtt - hiánytalanul vissza kell küldeni, az új feladó a szállítmány felügyeletét ellátó vámhatóságoknak átadja az arra a szállítmányra vonatkozó V I 1 okmányt vagy a V I 2 kivonatot, valamint adott esetben a folytatólagosan kitöltött V I 2 nyomtatványt.

A hatóságok ellenőrzik, hogy a V I 1 okmányon feltüntetett adatok egyeznek-e a V I 2 okmányon feltüntetettekkel, illetve hogy a V I 2 kivonaton feltüntetett adatok egyeznek-e a folytatólagosan kitöltött V I 2 nyomtatványon feltüntetettekkel, majd ez utóbbit lebélyegzik, így ez egyenértékűvé válik a V I 2 kivonattal; majd ennek megfelelően hátirattal látják el az okmányt vagy az előző kivonatot. A kivonatot és a V I 1 okmány eredetijét vagy az előző V I 2 kivonatot visszaküldik az új feladónak, és az okmány másolatát vagy az előző kivonatot legalább öt évig megőrzik.

A V I 2 nyomtatvány kitöltése azonban nem szükséges abban az esetben, ha egy termékszállítmányt harmadik országba reexportálnak.

(3) Abban az esetben, ha egy szállítmányt a szabad forgalomba bocsátás előtt megosztanak, az érdekelt személy a megosztandó szállítmányra vonatkozó V I 1 okmány eredetijét és másolatát vagy a V I 2 kivonatot - a minden egyes, új szállítmánynál folytatólagosan kitöltött V I 2 nyomtatvánnyal, valamint két másolattal együtt - átadja a szóban forgó szállítmány felügyeletét ellátó vámhatóságoknak.

A hatóságok ellenőrzik, hogy a V I 1 okmányon vagy a V I 2 kivonaton feltüntetett adatok megfelelnek-e az egyes új szállítmányokra folytatólagosan kitöltött V I 2 nyomtatványon szereplő adatoknak; majd az utóbbit lebélyegzik, így az azonos lesz a V I 2 kivonattal; ezután pedig ennek megfelelően hátirattal látják el az alapul szolgáló V I 1 okmánynak vagy annak a V I 2 kivonatnak a hátoldalát. A V I 2 kivonatot, az előzőleg kitöltött V I 1 okmánnyal, vagy a V I 2 kivonattal együtt visszaküldik az érdekelt személynek, az említett okmányok mindegyikének másolatát pedig legalább öt évig megőrzik.

29. cikk

Az illetékes szervek jegyzéke

(1) A Bizottság, a harmadik országok illetékes hatóságaitól származó bejelentések alapján, megszerkeszti és felfrissíti a szervek, valamint laboratóriumok és a V I 1 okmányok elkészítésére jogosult bortermelők nevét és címét tartalmazó jegyzékeket. Ezeket a jegyzékeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának"C" sorozatában közzéteszik.

(2) Az (1) bekezdésben említett harmadik országok illetékes hatóságaitól származó bejelentések a következőket tartalmazzák:

a) a V I 1 okmányok elkészítése céljára jóváhagyott vagy kinevezett hivatalos szervek és laboratóriumok nevét, valamint címét;

b) a V I 1 okmányok elkészítésére jogosult bortermelők nevét, címét és hivatalos nyilvántartási számát.

A jegyzékeken csak azok, az első albekezdés a) pontjában említett szervek és laboratóriumok szerepelhetnek, amelyeket az érintett harmadik ország illetékes hatóságai felhatalmaztak, hogy - kérésre - a Bizottságnak és a tagállamoknak megadjanak minden, az okmányon megjelenő adatok értékeléséhez szükséges információt.

(3) A jegyzékeket, különösen a szervek vagy laboratóriumok cím- és/vagy névváltozásának figyelembevételével, folyamatosan frissítik.

30. cikk

Közvetett behozatalra vonatkozó előírások

Abban az esetben, ha egy bort abból a harmadik országból, amelynek területén készült (a továbbiakban: "származási ország") újabb harmadik országba (a továbbiakban: "az exportáló ország") exportálnak, ahonnan azután a Közösségbe exportálják, az exportáló ország illetékes hatóságai - a V I 1 okmány vagy a származási ország illetékes hatóságai által elkészített, azzal azonos okmány alapján - anélkül kitölthetik a V I 1 okmányt, hogy az érintett borra nézve további elemzéseket kellene elvégezniük, ha a szóban forgó bort:

a) már a származási országban palackozták és címkézték és azon változtatás nem történik; vagy

b) a származási országból hordóban exportálták, és az exportáló országban - bármiféle további feldolgozás nélkül - palackozták és címkézték.

Az exportáló ország illetékes hatósága a V I 1 okmányon tanúsítja, hogy a szóban forgó bor az a bor, amelyre az első albekezdés utal, valamint hogy az teljesíti az ott rögzített feltételeket.

A származási ország V I 1 okmányának eredetiét vagy annak hitelesített másolatát, vagy azzal egyenértékű okmányt az exportáló ország V I 1 okmányához csatolják.

E cikk alkalmazásában kizárólag azok az országok minősülnek származási országnak, amelyek szerepelnek azoknak a hivatalos szerveknek és laboratóriumoknak a 29. cikk (1) bekezdése alapján közzétett jegyzékében, amelyeket a harmadik országok jelöltek ki a behozott borszállítmányokhoz csatolandó okmányok kiállítására.

31. cikk

A borászati eljárások megfelelősége

(1) A harmadik országokból származó termékeket - az 1493/1999/EK rendelet 45. cikkének és a 46. cikk (1) bekezdés a), b), valamint c) pontjának és az ezek végrehajtására elfogadott rendelkezéseknek a fenntartásával - közvetlen emberi fogyasztás céljára csak akkor lehet felkínálni vagy szállítani, ha azokat - az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének C., D., valamint E. részében említett borászati eljárások esetén - az arra a közösségi szőlőtermő övezetre előírt határértékeknek a betartásával állították elő, ahol a természetes termelési feltételek azonosak a termékek származási helye szerinti termelő régiónak a feltételeivel.

A termelési feltételek azonosságának értékelését - az 1493/1999/EK rendelet 75. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően - az érdekelt harmadik ország illetékes hatóságaitól érkező javaslatok alapján kell lefolytatni.

(2) Abban az esetben, ha egy tagállam illetékes hatóságaiban felmerül a gyanú, hogy egy harmadik országból származó termék nem felel meg az (1) bekezdésnek, haladéktalanul tájékoztatják erről a Bizottságot.

32. cikk

Bizonyos borokra vonatkozó különleges szabályok

(1) Likőrborok és szeszezett borok esetén a V I 1 okmányok érvényessége csak abban az esetben ismerhető el, ha a 29. cikkben említett hivatalos szerv a 15. rovatban feltünteti a következőket:

"Az ehhez a borhoz hozzáadott alkohol igazoltan boralkohol"

.

A bejegyzést a következő információ egészíti ki:

a) a kibocsátó szerv teljes neve és címe;

b) a szerv tisztviselőjének aláírása;

c) a szerv bélyegzője.

(2) A Közösségbe irányuló behozatal utáni vámkedvezményre jogosult boroknál a V I 1 okmányok olyan eredetmegjelölést tanúsító tanúsítványként szolgálhatnak, amely a szóban forgó kedvezményekre jogosult; abban az esetben, ha a hivatalos ügynökség a 15. rovatban feltüntette a következőket:

"Az ebben az okmányban szereplő bor a... szőlőtermő zónában termeltnek minősül és, a származási ország rendelkezéseinek megfelelően, a 6-os rovatban feltüntetett eredetmegjelölést kapta"

.

A bejegyzést az (1) bekezdés második albekezdésében előírt információ kíséri.

VI. FEJEZET

ELTÉRÉS BIZONYOS IMPORTÁLT BOROK ANALITIKAI VIZSGÁLATÁTÓL

33. cikk

(1) A következő borok importálhatók a Közösségbe közvetlen emberi fogyasztás céljára:

b) a Svájcból származó, az m.t. minőségi borhoz hasonló borok, amelyeket kötelező jelleggel földrajzi jelzéssel láttak el, valamint amelyek borkősavban kifejezett teljes szabad savtartalma 3 g/l-nél magasabb és legalább 85 %-ban egy vagy több szőlőfajtából származnak a következők közül:

- Chasselas,

- Müller-Thurgau,

- Sylvaner,

- Pinot noir,

- Merlot;

d) a Kanadából származó borok, amelyeknek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és feljavítás nélkül a teljes alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, és amelyeket:

- földrajzi árujelzővel, és

- az "Icewine" megnevezéssel látnak el

az Ontario és British Columbia tartományok törvényhozása által meghatározott feltételek mellett.

(2) A származási országban az e rendeletben említett V I 1 okmány elkészítésére jogosult hivatalos szerv - az (1) bekezdés b) és d) pontja alkalmazása céljából - a szóban forgó okmány 15. rovatában a következőket tünteti fel:

"Tanúsítjuk, hogy ez a bor megfelel az 1493/1999/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában, valamint a 883/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek."

A hivatalos szerv ezt a bejegyzést saját bélyegzőjének elhelyezésével hitelesíti.

VII. FEJEZET

EGYES, HARMADIK ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSA

34. cikk

Meghatározások

A borágazat következő, a harmadik országokból származó és a 2009-es, valamint a 2204-es KN-kód alá tartozó termékeinek meghatározása a XI. mellékletben található:

a) alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust;

b) sűrített szőlőmust;

c) finomított szőlőmustsűrítmény;

d) likőrbor;

e) pezsgő;

f) habzóbor;

g) gyöngyöző bor;

h) szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor;

i) túlérett szőlőből készült bor.

VIIa. FEJEZET

KIVITELRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

34a. cikk

(1) A tagállamok elküldik a Bizottság részére azon hivatalos vagy hivatalosan elismert szervek jegyzékét, amelyeknek - javaslatuk szerint - olyan tanúsítványokat kell kiállítaniuk, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó bor megfelel a harmadik országokkal kötött megállapodásokban meghatározott engedmények megszerzéséhez szükséges feltételeknek.

(2) A Bizottság a Közösség nevében összeállítja és kicseréli az érintett harmadik országgal közösen az (1) bekezdésben említett tanúsítványok, illetve az érintett harmadik ország által kiállított egyenértékű bizonyítvány elkészítésére felhatalmazott hivatalos szervek jegyzékét.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett jegyzéket az általa megfelelőnek tartott formában és adathordozón biztosítja.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3388/81/EGK, a 3389/81/EGK, a 3590/85/EGK és az 1685/95/EK, valamint az 1281/1999/EK rendelet hatályát veszti.

36. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2001. február 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett bejegyzések:

bolgár nyelven

:

Oтклонение от 0,4 об. %

spanyol nyelven

:

Tolerancia de 0,4 % vol.

cseh nyelven

:

Přípustná odchylka 0,4 % obj.

dán nyelven

:

Tolerance 0,4 % vol.

német nyelven

:

Toleranz 0,4 % vol.

észt nyelven

:

Lubatud 0,4 mahuprotsendi suurune hälve

görög nyelven

:

Ανοχή 0,4 % vol.

angol nyelven

:

Tolerance of 0,4 % vol.

francia nyelven

:

Tolérance de 0,4 % vol.

olasz nyelven

:

Tolleranza di 0,4 % vol.

lett nyelven

:

0,4 tilp. % pielaide

litván nyelven

:

Leistinas nukrypimas 0,4 tūrio %

magyar nyelven

:

0,4 térfogat-százalékos tűrés

máltai nyelven

:

Varjazzjoni massima ta' 0,4 % vol.

holland nyelven

:

Tolerantie van 0,4 % vol.

lengyel nyelven

:

Tolerancja 0,4 % obj.

portugál nyelven

:

Tolerância de 0,4 % vol.

román nyelven

:

Toleranță de 0,4 % vol.

szlovák nyelven

:

Prípustná odchýlka 0,4 % obj.

szlovén nyelven

:

Odstopanje 0,4 vol. %

finn nyelven

:

Sallittu poikkeama 0,4 til - %

svéd nyelven

:

Tolerans 0,4 vol. %

Ia.MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

A 8. cikk (1) bekezdésében említett termékkategóriák

III. MELLÉKLET

A 8. cikk (2) bekezdésében említett termékcsoportok

IV. MELLÉKLET

A 9. cikk (6) bekezdésében említett rendeltetési hely szerinti zónákba sorolt országok jegyzéke

1. zóna: Afrika

Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Brit Indiai-óceáni Terület, Burkina Faso, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Dzsibuti, Egyenlítői-Guinea, Egyiptom, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Lesotho, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritánia, Mauritius, Mayotte, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, São Tomé és Príncipe, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Szenegál, Szent Ilona és kapcsolt területei, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia, Zimbabwe, Zöld-foki-szigetek.

2. zóna: Ázsia és Ausztrália

Afganisztán, Amerikai Óceánia, Ausztrál Óceánia, Bahrein, Banglades, Bhután, Brunei, Ciszjordánia és a Gázai-övezet, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Északi-Mariana-szigetek, Észak-Korea, Fidzsi-szigetek, Francia Polinézia, Fülöp-szigetek, Hongkong, India, Indonézia, Irak, Irán, Japán, Jemen, Jordánia, Kambodzsa, Katar, Kelet-Timor, Kína, Kiribati, Kuvait, Laosz, Libanon, Makaó, Malajzia, Maldív-szigetek, Marshall-szigetek, Mianmar, Mikronéziai Szövetségi Államok, Mongólia, Nauru, Nepál, Omán, Pakisztán, Palau, Pápua Új-Guinea, Pitcairn-szigetek, Salamon-szigetek, Srí Lanka, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szíria, Tajvan, Thaiföld, Tonga, Tuvalu, Új-Kaledónia és kapcsolt területei, Új-Zéland, Új-zélandi Óceánia, Vanuatu, Vietnam, Wallis- és Futuna.

3. zóna: Kelet-Európa és a Független Államok Közösségének Országai

Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldávia, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán.

IVa. MELLÉKLET

A 11. cikk második albekezdésében említett bejegyzések:

bolgár nyelven

:

Възстановяване, валидно за не повече от ... (количество, за което е издаден лицензът)

spanyol nyelven

:

Restitución válida para ... (cantidad por la que se haya expedido el certificado) como máximo

cseh nyelven

:

Náhrada platná nejvýše pro ... (množství, na něž byla vydána licence)

dán nyelven

:

Restitutionen omfatter hoejst ... (den maengde, licensen er udstedt for)

német nyelven

:

Erstattung gültig für höchstens ... (Menge, für die die Lizenz erteilt wurde)

észt nyelven

:

Toetus ei kehti rohkem kui ... (kogus, millele litsents on väljastatud)

görög nyelven

:

Επιστροφή που ισχύει για ... (ποσότητα για την οποία εκδίδεται το πιστοποιητικό) κατ' ανώτατο όριο

angol nyelven

:

Refund valid for not more than ... (quantity for which licence is issued)

francia nyelven

:

Restitution valable pour ... (quantité pour laquelle le certificat est délivré) au maximum

olasz nyelven

:

Restituzione valida al massimo per ... (quantitativo per il quale è rilasciato il titolo)

lett nyelven

:

Atmaksa ir spēkā par ne vairāk kā ... (daudzums, par ko izdota licence)

litván nyelven

:

Grąžinamoji išmoka mokama ne daugiau kaip už ... (nurodomas kiekis, kuriam išduota licencija)

magyar nyelven

:

Legfeljebb ...-re (az a mennyiség, amelyre az engedélyt kiadták) érvényes visszatérítés

máltai nyelven

:

Valur mrodd lura ta' mhux aktar minn ... (ammont maħrug fil. licenzja)

holland nyelven

:

Restitutie voor ten hoogste ... (hoeveelheid waarvoor het certificaat is afgegeven)

lengyel nyelven

:

Refundacji udziela się na nie więcej niż ... (ilość, na którą wydano licencję)

portugál nyelven

:

Restituição válida para ... (quantidade em relação à qual é emitido o certificado), no máximo

román nyelven

:

Restituție valabilă pentru maxim ... (cantitatea pentru care este eliberată licența)

szlovák nyelven

:

Náhrada platná pre nie viac ako ... (množstvo, na ktoré je licencia vydaná)

szlovén nyelven

:

Nadomestilo velja za največ ... (količina, za katero je izdano dovoljenje)

finn nyelven

:

Vientituki voimassa enintään ... (määrä, jolle todistus on annettu) osalta

svéd nyelven

:

Bidrag som gäller för högst ... (kvantitet för vilken licensen skall utfärdas)

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

A 22. cikkben említett országok listája

- Irán

- Libanon

- Kínai Népköztársaság

- Tajvan

- India

- Bolívia

- San Marino Köztársaság

- Thaiföld

- Indonézia.

VII. MELLÉKLET

VIII. MELLÉKLET

A 24. és 25. cikkben említett V I 1 és V I 2 nyomtatványokra vonatkozó technikai szabályok

A. Nyomtatványok nyomtatása

1.

A nyomtatványok mérete hozzávetőlegesen 210 × 297 mm.

2.

Írásra használt, 40 g/m2-nél nem nehezebb fehér papírt kell használni.

3.

Minden egyes nyomtatványon fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét vagy jelét.

4.

A nyomtatványokat a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén kell kinyomtatni; a V I 2 nyomtatvány esetén a nyomtatvány nyelvét annak a tagállamnak az illetékes hatóságai jelölik ki, ahol a nyomtatványt le kell bélyegezni.

B. A nyomtatványok kitöltése

1.

A nyomtatványokat azon a nyelven kell kitölteni, amelyen nyomtatják.

2.

Minden egyes nyomtatványt sorszámmal kell ellátni, amelyet:

- V I 1 nyomtatványok esetén a "tanúsítvány" részt aláíró hivatalos szerv,

- V I 2 nyomtatványok esetén az azokat lebélyegző vámhivatal ad meg.

3.

A V I 1 nyomtatvány 6-os rovatában és a V I 2 nyomtatvány 5-ös rovatában a termékleírást a 753/2002/EK rendelet 10. cikkének megfelelően kell kitölteni.

IX. MELLÉKLET

A 24. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikkben említett országok jegyzéke

- Ausztrália

- Amerikai Egyesült Államok

X. MELLÉKLET

XI. MELLÉKLET

A 34. cikkben említett meghatározások

Ennek a rendeletnek a behozatalra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában:

a) az "alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust" az a termék:

- amely 12 térfogatszázalék vagy annál több, de 15 térfogatszázaléknál kevesebb alkoholtartalmú, és

- amelyet a bor lepárlásából előállított terméknek a legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú, erjesztetlen szőlőmusthoz való hozzáadásával állítanak elő, és kizárólag a harmadik származási országban megengedett borszőlőfajtákból nyernek;

b) a "sűrített szőlőmust" az a karamellizálatlan szőlőmust, amely:

- a szőlőmustnak bármely, a harmadik származási ország előírásaiban engedélyezett és a Közösség szabályaiban nem tiltott módszerrel - a közvetlen melegítés kivételével - végrehajtott, részleges dehidratálásával állítanak elő oly módon, hogy az 1622/2000/EK rendelet XVIII. mellékletében ismertetett módszernek megfelelően 20 °C-on mért refraktométeres érték nem kevesebb, mint 50,9 %,

- kizárólag a harmadik származási országban engedélyezett borszőlőfajtákból nyernek, és

- olyan szőlőből nyernek, amelynek a térfogatszázalékban meghatározott minimális természetes alkoholtartalma legalább a harmadik származási országban a közvetlen emberi fogyasztásra szánt bor készítésére megállapított értéket eléri; a szóban forgó alkoholtartalom nem lehet 8,5 %-nál kevesebb.

A sűrített szőlőmust legfeljebb 1 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalma megengedhető.

c) A "finomított szőlőmustsűrítmény" az a folyékony, karamellizálatlan termék:

i. amelyet - a közvetlen melegítés kivételével - szőlőmustnak bármely, a harmadik származási ország előírásaiban engedélyezett és a Közösség szabályaiban nem tiltott módszerrel végrehajtott, részleges dehidratálásával állítanak elő oly módon, hogy az 1622/2000/EK rendelet XVIII. mellékletében ismertetett módszernek megfelelően 20 °C-on mért refraktométeres érték nem kevesebb, mint 61,7 %;

ii. amely - a savcsökkentés és cukor kivételével az egyéb összetevők eltávolítása érdekében - a harmadik származási ország rendelkezéseiben engedélyezett és a Közösség egyetlen szabályában sem tiltott kezelésen ment át;

iii. amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:

- 25 ° Brixen legfeljebb 5-ös pH érték,

- a 25 ° Brixen sűrített szőlőmustnál, 1 cm-es vastagság mellett, 425 nm-nél, legfeljebb 0,100-as optikai sűrűség,

- egy meghatározandó analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalom,

- 25 ° Brixnél legfeljebb 6-os Folin-Ciocalteau-mutató,

- legfeljebb 15 milliekvivalenses titrálható savtartalom az összcukortartalom egy kilogrammjára vetítve,

- legfeljebb 25 mg kén-dioxid-tartalom az összcukortartalom egy kilogrammjára vetítve,

- legfeljebb 8 milliekvivalenses össz-kationtartalom az összcukortartalom egy kilogrammjára vetítve,

- 25 ° Brixen és 20 °C-on legfeljebb centiméterenkénti 120 mikrosiemenses vezetőképesség,

- legfeljebb 25 mg hidroxi-metil-furfurol-tartalom az összcukortartalom egy kilogrammjára vetítve,

- mezoinozitol jelenléte;

iv. amelyet kizárólag a harmadik származási országban megengedett borszőlőfajtákból nyernek; és

v. olyan szőlőből nyernek, amelynek a térfogatszázalékban meghatározott minimális természetes alkoholtartalma legalább a harmadik származási országban a közvetlen emberi fogyasztásra szánt bor készítésére megállapított értéket eléri; a szóban forgó alkoholtartalom nem lehet 8,5 %-nál alacsonyabb.

A finomított szőlőmustsűrítmény legfeljebb egy térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalma megengedhető;

d) a "likőrbor" az a termék:

- amelynek a tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék, valamint legalább 17,5 térfogatszázalék a teljes alkoholtartalma, és

- amelyet a likőrbor termeléséhez a harmadik származási országban megengedett szőlőfajtákból származó és legalább 12 térfogatszázalék, a kezdeti, természetes alkoholtartalmú erjedésben lévő szőlőmustból vagy borból, vagy ezeknek a termékeknek a kombinációjából állítanak elő, és az alábbiak hozzáadásával készül:

i. külön-külön vagy együttesen alkalmazott olyan, borászati származású, semleges alkohol - beleértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is -, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék, és olyan bor- vagy szárítottszőlő-párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék, de legfeljebb 86 térfogatszázalék;

ii. adott esetben egy vagy több alábbiakban megadott termék:

- szőlőmustsűrítmény,

- az i. pontban említett termékek egyikének szőlőmusttal, illetve részben erjedt szőlőmusttal való kombinációjának, vagy mindkettőnek a hozzáadásával állítanak elő.

- Azonban egy, a jövőben elfogadásra kerülő listán felsorolt, bizonyos minőségi likőrborok, amelyeknél a termelési feltételeket az m.t. minőségi borra vonatkozó feltételekkel azonosként ismerik el:

- teljes alkoholtartalma lehet 17,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb, de nem kevesebb 15 térfogatszázaléknál abban az esetben, ha a harmadik származási ország 1985. január 1. előtti vonatkozó jogszabályai kifejezetten így írják elő, vagy

- 12 térfogatszázaléknál alacsonyabb, de legalább 10,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú szőlőmustból előállíthatók;

e) a "pezsgő" az a termék:

- amelynek legalább 8,5 térfogatszázalék a tényleges alkoholtartalma,

- amelyet friss szőlő, szőlőmust, illetve bor első vagy második alkoholos erjesztésével állítanak elő, és

- amely, ha a tárolóedényt kinyitják, kizárólag az erjedésből származó szén-dioxidot szabadít fel, és amelynek - az oldatban lévő szén-dioxid miatti - túlnyomása legalább 3 bar, ha zárt tárolóedényekben 20 °C-on tartják;

f) a "szénsavval dúsított habzó bor" az a termék:

- amelynek legalább 8,5 térfogatszázalék a tényleges alkoholtartalma,

- amelyet borból állítanak elő,

- amely, amikor a tárolóedényt kinyitják, részben vagy egészben, a szóban forgó gáz hozzáadásából származó szén-dioxidot szabadít fel, és

- amelynek - az oldatban lévő szén-dioxid következtében fellépő - túlnyomása legalább 3 bar, ha zárt tárolóedényben, 20 °C-on tartják;

g) a "gyöngyöző bor" az a termék:

- amelynek legalább 8,5 térfogatszázalék a tényleges alkoholtartalma, és

- az oldatban lévő endogén szén-dioxid következtében fellépő túlnyomása legalább 1 bar, de legfeljebb 2,5 bar, ha zárt tárolóedényben, 20 °C-on tartják;

h) a "szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor" az a termék:

- amelynek legalább 8,5 térfogatszázalék a tényleges alkoholtartalma, és

- az oldatban lévő, teljes egészében vagy részben hozzáadott szén-dioxid következtében fellépő túlnyomása legalább 1 bar, de legfeljebb 2,5 bar, ha zárt tárolóedényben 20 °C-on tartják;

i) a "túlérett szőlőből készült bor" az a termék:

- amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot,

- amelynek az összes alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék,

- amelyet a harmadik származási országban készítenek, a harmadik származási országban megengedett és a szóban forgó országban leszüretelt borszőlőfajták szőlőjéből,

- amely adott esetben érlelésre került.

( 1 ) HL L 328., 2000.12.23., 2. o.

( 2 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 3 ) HL L 328., 1999.12.22., 60. o.

( 4 ) HL L 341., 1981.11.28., 19. o.

( 5 ) HL L 284., 1995.11.28., 6. o.

( 6 ) HL L 341., 1981.11.28., 24. o.

( 7 ) HL L 135., 1998.5.8., 4. o.

( 8 ) HL L 343., 1985.12.20., 20. o.

( 9 ) HL L 289., 2000.11.16., 21. o.

( 10 ) HL L 161., 1995.7.12., 2. o.

( 11 ) HL L 153., 1999.6.19., 38. o.

( 12 ) HL L 152., 2000.6.24., 1. o.

( 13 ) HL L 194., 2000.7.31., 1. o.

( 14 ) HL L 272., 1990.10.3., 1. o.

( 15 ) HL L 14., 2001.1.18., 22. o.

( 16 ) HL L 102., 1999.4.17., 11. o.

( 17 ) HL L 188., 1999.7.21., 33. o.

( 18 ) HL L 200., 1993.8.10., 10. o.

( 19 ) HL L 199., 1983.7.22., 12. o.

( 20 ) HL L 62., 1980.3.7., 5. o.

( 21 ) HL L 337., 1993.12.31., 94. és 178. o.

( 22 ) HL L 102., 2001.4.12., 33. o.

( 23 ) HL L 185., 2000.7.25., 24. o.

( 24 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

( 25 ) HL L 105., 1983.4.23., 1. o.

( 26 ) HL L 301., 2005.11.18., 16. o.