62011CJ0001[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2012. március 29-i ítélete. Interseroh Scrap and Metal Trading GmbH kontra Sonderabfall-Management-Gesellschaft Rheinland-Pfalz mbH (SAM). Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgericht Mainz - Németország. Környezet - 1013/2006/EK rendelet - A 18. cikk (1) és (4) bekezdése - Bizonyos hulladékok szállítása - A 3. cikk (2) bekezdése - Kötelező információk - A hulladék termelőjének kiléte - A közvetítő kereskedő általi feltüntetés elmaradása - Az üzleti titok védelme. C-1/11. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2012. március 29. ( *1 )

"Környezet - 1013/2006/EK rendelet - A 18. cikk (1) és (4) bekezdése - Bizonyos hulladékok szállítása - A 3. cikk (2) bekezdése - Kötelező információk - A hulladék termelőjének kiléte - A közvetítő kereskedő általi feltüntetés elmaradása - Az üzleti titok védelme"

A C-1/11. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgericht Mainz (Németország) a Bírósághoz 2011. január 3-án érkezett, 2010. november 26-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Interseroh Scrap and Metals Trading GmbH

és

a Sonderabfall-Management-Gesellschaft Rheinland-Pfalz mbH (SAM)

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: J.-C. Bonichot tanácselnök, A. Prechal, K. Schiemann (előadó), L. Bay Larsen és C. Toader bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Impellizzeri tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. október 26-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Interseroh Scrap and Metals Trading GmbH képviseletében A. Oexle Rechtsanwalt,

- a Sonderabfall-Management-Gesellschaft Rheinland-Pfalz mbH (SAM) képviseletében C. v. der Lühe Rechtsanwalt,

- a belga kormány képviseletében M. Jacobs és T. Materne, meghatalmazotti minőségben,

- az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben,

- a portugál kormány képviseletében L. Fernandes és M. João Lois, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében G. Wilms és A. Marghelis, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2011. december 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. április 15-i 308/2009/EK bizottsági rendelettel (HL L 97., 8. o.) módosított, a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 1. o., a továbbiakban: 1013/2006 rendelet) 18. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet az acél- és fémhulladék forgalmazására szakosodott Interseroh Scrap and Metals Trading GmbH (a továbbiakban: Interseroh) és a Rheinland-Pfalz Land területén a különleges hulladékszállítmányok felügyeletéért felelős Sonderabfall-Management-Gesellschaft Rheinland-Pfalz mbH (a továbbiakban: SAM) közötti jogvita keretében nyújtották be, amelynek tárgyát az 1013/2006 rendelet VII. mellékletében szereplő okmányban (a továbbiakban: szállítási okmány) feltüntetendő adatok képezik.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 Az 1013/2006 rendelet (7) preambulumbekezdése emlékeztet annak fontosságára, hogy a hulladékszállítás felügyeletének és ellenőrzésének megszervezésére és szabályozására olyan módon kerüljön sor, amely számításba veszi a környezet minősége és az emberi egészség megőrzésének, védelmének és javításának szükségességét, és amely a rendelet egységesebb alkalmazását segíti elő az Európai Unió egész területén.

4 Az 1013/2006 rendelet (15) preambulumbekezdése értelmében a III., a III.A. vagy a III.B. mellékletekben felsorolt, hasznosításra szánt hulladék szállítása esetén az ilyen szállítások felügyeletének és ellenőrzésének minimumszintjét, meghatározott kísérőadatok előírásával kell biztosítani.

5 Az 1013/2006 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében e rendelet meghatározza a hulladékszállítással kapcsolatos eljárásokat és ellenőrzési rendszereket, a szállítás kiindulási pontjától, rendeltetési helyétől és útvonalától, a szállított hulladék típusától és a célállomáson a hulladék kezelésének típusától függően.

6 Az 1013/2006 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az e rendelet III., a IIIA. vagy a IIIB. mellékleteiben felsorolt, hasznosításra szánt hulladék szállítására az említett rendelet 18. cikkében meghatározott általános információs követelmények vonatkoznak, ha a szállított hulladék mennyisége meghaladja a 20 kg-ot.

7 Az 1013/2006 rendelet III. melléklete a "»Zöld« listás hulladékok" alcím alatt tartalmazza többek között a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-én Bázelben aláírt - és a Közösség nevében az 1993. február 1-jei 93/98/EGK tanácsi határozattal (HL L 39., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 18. kötet, 301. o.) jóváhagyott - egyezmény (kihirdette: a 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet, a továbbiakban: bázeli egyezmény) IX. mellékletében felsorolt hulladékokat.

8 A bázeli egyezmény IX. melléklete pontosítja, hogy az e mellékletben szereplő hulladékok főszabály szerint nem tartoznak ezen egyezmény 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá, főszabály szerint nem tekintendők tehát az említett egyezmény értelmében vett "veszélyes hulladékoknak".

9 Az említett IX. mellékletben, a B 1010 kódszám alatt szerepelnek a "Fém- és fémötvözet-hulladékok fémes, nem diszpergált megjelenési formában", köztük a vas és acél, króm, réz, nikkel, alumínium, cink és etán hulladéka".

10 Az 1013/2006 rendelet "Bizonyos információkkal kísérendő hulladékok" című 18. cikke így rendelkezik: "(1) A 3. cikk (2) és (4) bekezdésében említett hulladékokra az alábbi eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni: (2) A VII. mellékletben említett, a szállítást szervező személy és a hulladék hasznosítását végző címzett közötti szerződésnek a szállítás megkezdésekor érvényesnek kell lennie, és tartalmaznia kell a szállítást szervező személy alábbi kötelezettségét arra az esetre, ha a hulladék szállítása vagy hasznosítása nem teljesíthető, vagy illegális szállítás történt, vagy a címzett alábbi kötelezettségét arra az esetre, ha ez a személy nincs abban a helyzetben, hogy a hulladék szállítását vagy a hasznosítást befejezze (például mert fizetésképtelen): Az érintett illetékes hatóságok kérésére a szállítást szervező személy vagy a címzett köteles a szerződés egy példányát részükre megküldeni. (3) A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban, ellenőrzési, végrehajtási, tervezési és statisztikai célokra kérhetik az (1) bekezdésben említett információ szolgáltatását az e cikk hatálya alá tartozó szállításokra vonatkozóan. (4) Az (1) bekezdésben említett információt bizalmasan kell kezelni, ha a közösségi és nemzeti jogszabályok ezt megkövetelik."

a) Az ilyen hulladékok nyomon követésének segítése érdekében a küldő ország joghatósága alá tartozó, a szállítást szervező személy köteles biztosítani, hogy a hulladékot a VII. mellékletben szereplő dokumentummal kísérjék.

b) A szállítást szervező személy a szállítás megkezdése előtt, valamint a hasznosító intézmény, laboratórium vagy a címzett a hulladék megérkezésekor köteles aláírni a VII. mellékletben szereplő dokumentumot.

a) a hulladék visszavétele vagy hasznosításának más módon történő biztosítása, és

b) amennyiben szükséges, ideiglenes tárolásáról való gondoskodás.

11 Az 1013/2006 rendelet 20. cikkének (2) bekezdése előírja többek között a szállítás szervezője és a szállítmány címzettje számára, hogy az e rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett információkat a szállítás kezdetétől számított legalább három évig megőrizze.

12 Az 1013/2006 rendelet VII. mellékletében szereplő szállítási okmány az alábbi módon néz ki:

A nemzeti jog

13 A Verwaltungsgericht Mainz által a Bíróságnak szolgáltatott információk szerint a Németországi Szövetségi Köztársaság Alkotmánya (Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland, a továbbiakban: Alkotmány) a gazdasági tevékenység szabad gyakorlására vonatkozó 12. cikke és a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 14. cikke rendelkezéseinek értelmében vett üzleti titkokra vonatkozó információk bizalmas kezelését biztosítja. A Bundesverfassungsgericht (alkotmánybíróság) ítélkezési gyakorlata értelmében valamely vállalkozás beszerzési forrásai egyébként üzleti titkoknak minősülnek, amelyek az alapvető jogok védelmének hatálya alá tartoznak.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

14 Az Interseroh az Interseroh SE társaság egyik leányvállalata, amely utóbbi Európa egyik legjelentősebb, másodlagos nyersanyagok, így vashulladék, hulladékpapír, műanyaghulladék és használt faanyag, begyűjtésére, kezelésére és kereskedelmére szakosodott vállalkozása. Az Interseroh SE körülbelül 2000 munkatársat alkalmaz a 13 országban található mintegy száz telephelyén.

15 Az Interseroh kereskedőként különböző minőségű fémhulladékok bármely megrendelt mennyiségben való szállítását biztosítja ügyfelei, úgymint acélművek, öntödék és kohók számára.

16 Ennek keretében az Interseroh tevékenységeit kizárólag "közvetítő kereskedőként" ("Streckenhändlerin") gyakorolja. E különleges forgalmazási forma azzal jellemezhető, hogy a kereskedő megvásárolja az árut a termelőtől vagy a begyűjtőtől, és azt újra eladja, anélkül hogy az áru fizikailag a birtokába kerülne. Szerződéses kapcsolat kizárólag egyrészt a kereskedő és a termelő, másrészt a kereskedő és a címzett között jön létre.

17 Az Interseroh által forgalmazott fémtípusokról megállapítást nyert, hogy azok a bázeli egyezmény IX. mellékletében szereplő, ezen egyezmény B 1010 kódszáma alá tartozó "hulladékok", következésképpen az 1013/2006 rendelet III. mellékletében foglalt "zöld" lista hatálya alá tartoznak. Országhatárokat átlépő szállításuk következésképpen az e rendelet 18. cikkében előírt információszolgáltatási követelményeknek van alávetve.

18 A szállítást szervező személynek, jelen esetben az Interserohnak, a SAM álláspontja szerint, az 1013/2006 rendelet 18. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően gondoskodnia kell arról, hogy a hulladékokat szállításuk során szállítási okmány kísérje. Az 1013/2006 rendelet 18. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 20. cikke (2) bekezdésének értelmében e dokumentumot a szállítmány címzettjének alá kell írnia és legalább három éven keresztül meg kell őriznie.

19 Ezen értelmezés egyik gyakorlati következménye az, hogy valamely, az Interseroh helyzetében található kereskedőnek, tekintettel azon információkra, amelyeket fel kell tüntetni az említett dokumentum 6. rovatában, fel kell fednie ügyfelei előtt a beszerzési forrásaira vonatkozó információkat, ezen ügyfelek számára tehát lehetővé teszi a hulladék termelőjével vagy begyűjtőjével való közvetlen kapcsolatfelvételt, és hogy az ezt követően létrejövő szerződéseket a közvetítő kereskedő szolgáltatásainak megkerülésével kössék meg.

20 Az Interseroh úgy ítéli meg, hogy azon kötelezettség, hogy felfedje ügyfelei előtt beszerzési forrásait, sérti az üzleti titkai védelméhez való jogát, és súlyosan akadályozza közvetítő kereskedői gazdasági tevékenységeinek gyakorlását. E kötelezettség továbbá vagyoni kárt okoz számára, mivel a beszerzési forrásaira vonatkozó információk know-how-jának és vállalkozása értékének lényeges részét képezik. Végül pedig az Interseroh már számos ügyfelet elveszített a beszerzési forrásainak felfedésére vonatkozó kötelezettsége folytán.

21 Az Interseroh következésképpen úgy határozott, hogy saját magát jelöli meg a szállítási okmány 6. rovatában termelőként vagy begyűjtőként, vagy számos hulladékszállítmány esetében egyáltalán nem tölti ki e rovatot. Mivel pedig a termelő vagy a begyűjtő valódi kiléte kiderül a szállítólevélből és a mérlegelési jegyzőkönyvből, amelyeknek ugyancsak kísérniük kell a hulladékszállítmányt, és amelyeket ellenőrzés esetén ugyancsak be kell mutatni, szabálysértési eljárások indultak az Interseroh ügyvezetője ellen, amiért nyilvánvaló ellentmondás van egyrészt a szállítólevél és a mérlegelési jegyzőkönyv, másrészt a szállítási okmány 6. rovata között.

22 Ez volt a helyzet különösen egy, az A3-as autópályán, Montabaur közelében, 2009. május 7-én végzett gépjármű-ellenőrzés alkalmával. 2009. augusztus 5-i határozatával a SAM tehát 150 euró pénzbírságot szabott ki az Interseroh ügyvezetőjével szemben. Az e határozat ellen benyújtott kifogás alapján jelenleg eljárás van folyamatban a Staatsanwaltschaft Mainz (mainzi ügyészség) előtt.

23 Az Interseroh 2009. december 18-án keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt, amelyben annak megállapítását kéri, hogy közvetítő kereskedőként nem köteles a hulladéktermelőt a szállítási okmány 6. rovatában feltüntetni.

24 A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a hulladék termelőjére vonatkozó információk bizalmas kezelését főszabály szerint, 12. és 14. cikkének egymással összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek alkalmazásában, előírja az Alkotmány, mivel általánosságban elismert, hogy valamely vállalkozás beszerzési forrásai üzleti titoknak minősülnek, amelyek az alapvető jogok védelmének hatálya alá tartoznak.

25 Ilyen körülmények között a Verwaltungsgericht Mainz az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) A szállítási folyamat résztvevőire is irányadó-e a[z 1013/2006] rendelet [...] 18. cikkének (4) bekezdése?

2) Ha nem: az üzleti titok védelme érdekében korlátozza-e az elsődleges közösségi jog az említett rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a hatályát?

3) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: az üzleti titok védelme érdekében korlátozza-e az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdése a szállítást szervező személyeknek a [rendelet] 18. cikk[ének] (1) bekezdése szerinti azon kötelezettségét, hogy a[z e rendelet] VII. melléklet[é]ben szereplő dokumentumban a hulladék címzettje számára megnevezze a hulladéktermelőt vagy -begyűjtőt?

4) A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: az érdekek (üzleti érdekek egyrészről, környezetvédelem másrészről) eseti mérlegelésétől függ-e a korlátozás mértéke?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

26 A kérdést előterjesztő bíróság abból a megállapításból indul ki, hogy az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése főszabály szerint az e rendelkezés hatálya alá tartozó hulladékszállítást szervező személy kötelezettségévé teszi, hogy a szállítási okmányt hiánytalanul kitöltse és megküldje a szállítmány címzettje számára aláírás és megőrzés végett. E kötelezettség a hulladék termelője kilétének a szállítmány címzettje előtt történő felfedésével jár, amely potenciálisan káros következményekhez vezethet egy olyan közvetítő kereskedő számára, aki az Interserohéhoz hasonló, a jelen ítélet 20. és 21. pontjában leírt helyzetben van.

27 A kérdést előterjesztő bíróság ilyen körülmények között azt kérdezi, hogy egy, a felpereshez hasonló, hulladékszállítást szervező közvetítő kereskedő, annak elkerülése céljából, hogy a hulladéktermelő kilétét a szállítási okmányon keresztül a szállítmány címzettjének tudomására hozza, hivatkozhat-e érvényesen az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdésére, amely bizonyos körülmények esetén lehetővé teszi az adatok bizalmas kezelését, illetve vagylagosan az uniós jog valamely olyan általános elvére, mint amilyen az üzleti titok védelme.

28 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből, valamint a Bíróság elé terjesztett észrevételekből az következik, hogy az alapeljárás tárgyát képező valamennyi szállítmány olyan nyersanyagokat érint, mint a különböző minőségű fémek, amelyeket a közvetítő megvásárol és újra elad, és amelyek a nem veszélyes hulladékok "zöld" listájának hatálya alá tartozó hulladékoknak tekinthetők.

Az első, a harmadik és a negyedik kérdésről

29 Első, harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a hulladékszállítást szervező közvetítő kereskedő számára, hogy ne hozza a hulladéktermelő kilétét a szállítmány címzettjének tudomására, amennyiben az a közvetítő üzleti titkainak védelme érdekében szükséges.

30 Az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkat, azaz a szállítási okmányban foglalt információkat, bizalmasan kell kezelni, ha a közösségi és nemzeti jogszabályok ezt megkövetelik.

31 Azon személyek kilétével kapcsolatban, akiket az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében hivatkozott, bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettség terhelhet, az említett rendelkezés szó szerinti és rendszertani értelmezéséből az következik, hogy az általa hivatkozott, bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségek terhelhetnek bármely személyt, aki a vonatkozó információknak birtokában van, ideértve mind a küldés helye és a rendeltetési hely hatóságait, mind mindazon természetes vagy jogi személyeket, akik a hulladékszállításban részt vesznek.

32 Az 1013/2006 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének szövege ugyanis egyáltalán nem tesz különbséget azon személyek között, akik a vonatkozó információk birtokában lehetnek, és különösen nem utal az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésére, amely kifejezetten a hatóságokra vonatkozik.

33 Mindazonáltal az 1013/2006 rendelet 18. cikkéből az is következik, hogy azon, bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségek, amelyekre e cikk (4) bekezdése utal, nem akadályozhatják az e rendelet VII. mellékletében foglalt információknak a szállítási folyamatban részt vevő vállalkozások között történő megküldését.

34 Egyrészt az 1013/2006 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja szállítási okmány kiállításáról rendelkezik, amelynek kötelező jelleggel kísérnie kell minden, e rendelkezés hatálya alá tartozó hulladékszállítmányt. E szállítás szervezője köteles kitölteni többek között a szállítási okmány e rendelet VII. mellékletében előírt 6. rovatát, amelyben fel kell tüntetnie a hulladéktermelő nevét.

35 Másrészt az 1013/2006 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a szállítást szervező személy és a szállítmány címzettje köteles aláírni a szállítási okmányt, míg e rendelet 20. cikkének (2) bekezdése azt írja elő a szervező és a címzett számára, hogy az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett információkat a szállítás megkezdésétől számított legalább három éven keresztül őrizzék meg.

36 E rendelkezések szükségképpen azt eredményezik, hogy a szállítmány címzettje a szállítási okmányban foglalt információk teljes egészének birtokába kerül, és így tudomást szerez többek között a hulladéktermelő személyének kilétéről is, amely, az e rendelet VII. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően, az említett dokumentum 6. rovatában kerül meghatározásra.

37 Egy, a bizalmas kezelésre vonatkozó, az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdése szerinti esetleges kötelezettség erre nincs kihatással, mivel - amint azt a főtanácsnok indítványának 50. pontjában lényegében megállapítja - a szállítási okmányban foglalt információk bizalmas kezelése legfeljebb az említett dokumentum kiállítását és megküldését követően merül fel. Az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdése kizárólag akkor alkalmazható, ha az információkat, ezen cikk e rendelet VII. mellékletével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésének megfelelően, előzetesen feltüntették a szállítási okmányban.

38 Ennélfogva - és amint azt a főtanácsnok indítványának 64. pontjában, megállapítja - ezen, bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségek hatálya szükségszerűen a szállítási okmányhoz hozzáférő személyeknek, azaz az illetékes hatóságoknak és az e szállításban részt vevő személyeknek a szállításon kívüli, harmadik személyekkel fennálló kapcsolataira korlátozódik.

39 Ezt az értelmezést megerősíti az 1013/2006 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének szövege, amely kifejezetten a szállítási okmányban feltüntetett információk "bizalmas kezelésére" utal, nem pedig egy, a szállítási okmányban feltüntetendő valamennyi információ megjelölésére vonatkozó kötelezettség alóli hipotetikus kivételre. Alátámasztja ezt az értelmezést e rendelet VII. mellékletének 3. lábjegyzete is, amely kiemeli, hogy ha a szállítást szervező személy nem a termelő vagy a begyűjtő, információt kell szolgáltatni a termelőről vagy a begyűjtőről.

40 Az első, a harmadik és a negyedik kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy, az e cikk említett rendelet VII. mellékletével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésének megfelelően, nem teszi lehetővé a hulladékszállítást szervező közvetítő kereskedő számára, hogy ne hozza a hulladéktermelő kilétét a szállítmány címzettjének tudomására, még akkor sem, ha ez e közvetítő kereskedő üzleti titkainak védelme érdekében szükséges lenne.

A második kérdésről

41 A második kérdést a kérdést előterjesztő bíróság csak arra az esetre terjesztette elő, amennyiben az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (4) bekezdése nem tenné lehetővé a hulladékszállítást szervező közvetítő kereskedő számára annak elkerülését, hogy a hulladéktermelő kilétét a szállítmány címzettjének tudomására hozza. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy - amint az a jelen ítélet 13. pontjában bemutatást nyert - az Alkotmány biztosítja az üzleti titok védelmét, amelynek körébe tartoznak többek között valamely vállalkozás beszerzési forrásai. Nincs olyan alkalmazandó nemzeti rendelkezés, amely lehetővé tenné a szóban forgó alapvető jogok korlátozását. A kérdést előterjesztő bíróság ilyen körülmények között arra vár választ, hogy az üzleti titoknak az elsődleges uniós jogban biztosított védelme korlátozza-e az 1013/2006 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének hatályát.

42 Következésképpen az előterjesztett kérdés úgy értendő, miszerint a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (1) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy az, az e rendelkezés hatálya alá tartozó hulladékszállítmányok összefüggésében, kötelezővé teszi a közvetítő kereskedő számára a szállítási okmány 6. rovatának kitöltését és a címzettnek való megküldését, anélkül hogy e kötelezettség hatályát az üzleti titok védelméhez való jog korlátozhatná.

43 E tekintetben az Európai Unió Alapjogi Chartája 15. cikkének (1) bekezdése, 16. és 17. cikke a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához való jogról, a vállalkozás szabadságáról, illetve a tulajdonhoz való jogról szól. Továbbá az állandó ítélkezési gyakorlat szerint mind a gazdasági tevékenység szabad gyakorlása, mind a tulajdonhoz való jog, az uniós jog általános alapelveinek részét képezi (lásd a C-280/93. sz., Németország kontra Tanács ügyben 1994. október 5-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-4973. o.] 78. pontját; a C-20/00. és C-64/00. sz., Booker Aquaculture és Hydro Seafood egyesített ügyekben 2003. július 10-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-7411. o.] 68. pontját; a C-154/04. és C-155/04. sz., Alliance for Natural Health és társai egyesített ügyekben 2005. július 12-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-6451. o.] 126. pontját, valamint a C-453/03., C-11/04., C-12/04. és C-194/04. sz., ABNA és társai egyesített ügyekben 2005. december 6-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-10423. o.] 87. pontját). Egyébként az üzleti titok védelme, amint az ugyancsak az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, az uniós jog egyik általános elve (lásd a C-450/06. sz. Varec-ügyben 2008. február 14-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-581. o.] 49. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

44 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy még ha feltételezzük is, hogy a hulladéktermelő kilétének a hulladékszállítmány címzettjének részére való felfedésére vonatkozó kötelezettség a közvetítő kereskedők üzleti titkai védelmének sérelmét valósítja meg, ezen megállapításnak nem lehet a következménye egy egyértelmű és feltétel nélküli másodlagos jogi rendelkezés hatályának korlátozása.

45 Márpedig, amint az a jelen ítélet 33-40. pontjában megállapítást nyert, az 1013/2006 rendelet 18. cikkében előírt adminisztratív nyomonkövetési mechanizmus szükségképpen azzal a következménnyel jár, hogy a szállítmány címzettje tudomást szerez a hulladék termelőjének kilétéről, és e rendelet szövegéből nem vezethető le semmilyen mentesség.

46 Ilyen körülmények között az üzleti titok védelmének indokolatlan sérelme, feltéve hogy megállapítást nyer, az 1013/2006 rendelet 18. cikkének nem a hatályát korlátozná, hanem e rendelkezés érvényességét vonná kétségbe. Márpedig a nemzeti bíróság a Bíróságnak nem az 1013/2006 rendelet 18. cikkének érvényessége tárgyában tett fel kérdést, még csak nem is fejezte ki kételyét e tekintetben, és a Bíróság nem rendelkezik elegendő ténybeli adattal ahhoz, hogy e rendelkezés érvényességét vizsgálhassa.

47 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1013/2006 rendelet 18. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az, az e rendelkezés hatálya alá tartozó hulladékszállítmányok esetében kötelezővé teszi a közvetítő kereskedő számára a szállítási okmány 6. rovatának kitöltését és a címzettnek való megküldését, anélkül hogy e kötelezettség hatályát az üzleti titok védelméhez való jog korlátozhatná.

A költségekről

48 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A 2009. április 15-i 308/2009/EK bizottsági rendelettel módosított, a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy, az e cikk említett rendelet VII. mellékletével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésének megfelelően, nem teszi lehetővé a hulladékszállítást szervező közvetítő kereskedő számára, hogy ne hozza a hulladéktermelő kilétét a szállítmány címzettjének tudomására, még akkor sem, ha ez e közvetítő kereskedő üzleti titkainak védelme érdekében szükséges lenne.

2) A 308/2009 rendelettel módosított 1013/2006 rendelet 18. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az, az e rendelkezés hatálya alá tartozó hulladékszállítmányok esetében kötelezővé teszi a közvetítő kereskedő számára a 308/2009 rendelettel módosított 1013/2006 rendelet VII. mellékletében szereplő okmány 6. rovatának kitöltését és a címzettnek való megküldését, anélkül hogy e kötelezettség hatályát az üzleti titok védelméhez való jog korlátozhatná.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.