1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat

a Kormány ügyrendjéről

I. A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL ELŐKÉSZÍTÉSE

1. A kormányzati döntéshozatal formái

1. A Kormányhoz

a) a testület döntésének kezdeményezése céljából előterjesztés,

b) döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása céljából jelentés

kerül benyújtásra.

2. A Kormány az 1. pontban foglaltakon kívül döntést hozhat

a) a törvényalkotási programról és munkatervről, valamint

b) a nem kormányzati önálló és nem önálló indítványokról.

3. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (például átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való döntést követő második szakasz a részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére és meghozatalára irányul.

2. Az előterjesztés kötelező tartalmi elemei

4. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára kötelezően alkalmazandó előterjesztés-mintát bocsát ki.

5. Az előterjesztésben

a) a vezetői összefoglalóban kell bemutatni - az előterjesztés jelentőségéhez és jellegéhez igazodva -az előterjesztés szerinti ügy és a döntési javaslat lényegét,

b) a szakmai részletkérdések mellőzésével röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait - szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva -, illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), jogszabály esetében - ezen túlmenően - az alkalmazhatóság feltételeit, a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, valamint hatósági eljárás esetén az elektronizálás ütemezését,

c) javaslatot kell tenni az előterjesztés szerinti döntés kommunikációjára,

d) szükség szerint tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával,

e) az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabálytervezet esetén részletesen - táblázat segítségével - be kell mutatni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a jogszabálytervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat),

f) ha az előterjesztés szerinti jogszabálytervezetet az európai uniós jog szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak, a megküldési kötelezettség teljesítéséről nyilatkozni kell,

g) be kell mutatni a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását,

h) meg kell fogalmazni a határozott döntési javaslatot,

i) - indokolt esetben - szükséges bemutatni a végrehajtási jogszabály tervezetét is,

j) ismertetni kell azon vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, és azokat - az eltérő vélemények ismertetésével - döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni,

k) amennyiben a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni,

l) törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet elfogadására irányuló javaslat esetében ismertetni kell az előterjesztőnek az országgyűlési tárgyalási módra vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait,

m) - amennyiben a javaslat nem jogszabály megalkotására irányul - meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját,

n) pontosan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell megfogalmazni, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is,

o) az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a döntés, illetve az előterjesztés egyes részeinek minősített adattá nyilvánítására, közzétételének módjára, valamint más jogszabályoknak és határozatoknak a döntés következtében szükségessé váló módosítására, továbbá a feleslegessé váló korábbi jogszabályok és határozatok hatályon kívül helyezésére is,

p) ismertetni kell az előterjesztés szerinti jogszabálytervezethez tartozó indokolás közzétételével kapcsolatos előterjesztői álláspontot és annak indokait.

3. Az előterjesztés szakmai véleményezése

6. Az előterjesztőnek az előterjesztésben foglalt tervezetet jogszabályban meghatározottak szerint, továbbá

a) ha az a bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érinti, az Országos Bírósági Hivatal elnökével és a legfőbb ügyésszel,

b) ha az az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot, az autonóm államigazgatási szerveket, illetve az önálló szabályozó szerveket érinti, az adott szerv vezetőjével

egyeztetni kell.

7. (1) Ha az előterjesztés a helyi vagy nemzetiségi önkormányzatok feladatkörét érinti, az előterjesztésben foglalt tervezetet véleménynyilvánításra az érintett országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek meg kell küldeni.

(2) A fővárosi vagy a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a főpolgármestert vagy a megyei közgyűlés elnökét is be kell vonni.

4. Az előterjesztés egyeztetése

8. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét - ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik - egyeztetés céljából határidő megjelölésével meg kell küldeni[1]

a) a közigazgatási államtitkároknak,

b) a miniszterelnök politikai igazgatójának,

c) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának,

d) a feladatkörében érintett kormánybiztosnak és

e) a kormányzati főhivatal vezetőjének,

akik észrevételt tehetnek.

9. A Kormány tagjai és a kormányzati főhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányzati főhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni.

10. Az észrevételezési jogot

a) a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az erre feljogosított helyettes államtitkár,

b) a miniszterelnök politikai igazgatója által kijelölt helyettes államtitkár,

c) a kormánybiztos vagy

d) a kormányzati főhivatal vezetője, akadályoztatása esetén az erre kijelölt helyettese

gyakorolja.

11. A 6-9. pont szerinti véleményt és észrevételt az előterjesztés megérkezésétől számított öt munkanapon belül kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés jelentősége vagy más szempont indokolja, a véleményadásra és az észrevételezésre öt munkanapnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési és észrevételezési határidőt a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára állapítja meg, azzal, hogy az harminc munkanapnál hosszabb nem lehet.

12. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére a 6-8. pont szerint tett véleményeket és észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni.

13. (1) Az előterjesztő az egyeztetésben részt vevővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyetértés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy az egyeztetésben részt vevő az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésben a szerv megnevezésével és a nyilatkozattétel dátumának megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az egyeztetésben részt vevő határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére utalni kell.

(2) Az észrevétel és a vélemény elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt és a véleményt tevőt egyetértőként kell feltüntetni.

(3) A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel vagy vélemény fenntartása esetén a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat, vagy arról gondoskodik, és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára.

14. A közigazgatási egyeztetés keretében minden szakmai, jogi és közigazgatási kérdést lehetőség szerint le kell zárni, és egyetértésre kell jutni. Több változat fennmaradása esetén külön változatnak minősül az előterjesztés szükségességével vagy jogszerűségével való egyet nem értés is.

5. Az előterjesztés előzetes egyeztetése

15. (1) Minden előterjesztést és miniszteri rendelet tervezetét a 6-8. pont szerinti egyeztetést megelőzően meg kell küldeni a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére (előzetes egyeztetés).

(2) Az előzetes egyeztetés határideje az előterjesztésnek, valamint a miniszteri rendelet tervezetének a Miniszterelnöki Kormányirodához való megérkezésétől számított tíz munkanap.

(3) A kísérőlevél - a (2) bekezdésre figyelemmel - határidőtűzést nem tartalmazhat, abban tájékoztatást kell adni arról, hogy az előterjesztő mely közigazgatási, civil és egyéb szervezetekkel kívánja egyeztetni az előterjesztést és a miniszteri rendelet tervezetét.

(4) Az előterjesztésnek és a miniszteri rendelet tervezetének a 6-8. pont szerinti egyeztetésre bocsáthatóságáról, illetve a 18. pont (1) vagy (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt.

16. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a 15. pont szerinti döntés megalapozása céljából vizsgálja, hogy

a) az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete összhangban áll-e a Kormány általános politikájával,

b) az előterjesztő jogilag alkalmas megoldást választott-e a szabályozási cél megvalósításához, valamint az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete megfelel-e az alkotmányossági és az európai uniós jogi követelményeknek,

c) ha az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete költségvetési hatással rendelkezik, az megalapozott-e,

d) az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezetéhez tartozó indokolás, illetve az indokolás közzétételével kapcsolatos előterjesztői álláspont megfelel-e a vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

e) az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete

ea) kormányzati stratégiai szempontból,

eb) a kormányzati döntéshozatal és döntés-előkészítés általános politikai, stratégiai, külpolitikai és közpolitikai szempontjából, valamint

ec) a hazai jogszabályok vonatkozásában az észszerű működés szempontjából

megfelel-e a Kormány célkitűzéseinek.

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára[2]

a) a 16. pont b) és d) alpontja, valamint e) alpont ec) pontja vonatkozásában minden esetben az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára,

b) költségvetési hatás fennállása esetén a 16. pont c) alpontja vonatkozásában a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára,

c) a társadalmi egyeztetési kötelezettségre figyelemmel és az indokolással kapcsolatosan a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára,

d) a 16. pont e) alpont ea) pontja vonatkozásában a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára,

e) a 16. pont e) alpont eb) pontja vonatkozásában a miniszterelnök politikai igazgatója

állásfoglalását kéri.

(2) Az (1) bekezdés alapján állásfoglalásra jogosultak öt munkanapon belül kötelesek válaszolni.

(3) Ha az előterjesztéssel vagy a miniszteri rendelet tervezetével kapcsolatban felmerül a 18. pont (1) vagy (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának lehetősége, ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az (1) bekezdés alapján állásfoglalásra jogosultak véleményét kéri.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés alapján állásfoglalásra jogosultak a 16. pontban meghatározott eseteken túl

a) a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló rendelet szerinti követelményeknek, valamint a magyar nyelv szabályainak való megfeleléssel kapcsolatos észrevételeiket az előterjesztést vagy a miniszteri rendelet tervezetét előterjesztő tárca közigazgatási államtitkárának, valamint

b) egyéb észrevételeiket a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának

küldhetik meg.

18. (1) Ha az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete egyszerű megítélésű, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára - a 17. pont (3) bekezdése alapján adott állásfoglalásokat is figyelembe véve - felmentést adhat a 8. pontban meghatározott egyeztetés kötelezettsége alól.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha az előterjesztésnek vagy a miniszteri rendelet tervezetének a 17. pont (1) bekezdése alapján állásfoglalásra jogosultakon kívül másik közigazgatási államtitkárral történő egyeztetése is szükséges, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára azzal a feltétellel adja meg a felmentést a 8. pont szerinti egyeztetés kötelezettsége alól, hogy az előterjesztő a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által meghatározott közigazgatási államtitkár véleményét beszerzi, és azt az előterjesztésben részletesen bemutatja.

(3) Az (1) bekezdésen kívüli esetben, ha az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete kivételes és sürgős jellege azt indokolja, továbbá azt az előterjesztő írásban kéri, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára felmentést adhat a 8. pont szerinti egyeztetés kötelezettsége alól.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti felmentés nem érinti az előterjesztő 6. és 7. pont szerinti egyeztetési kötelezettségét.

19. Az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete tekintetében a 15. pont szerinti egyeztetés lefolytatásának kötelezettsége alól az előterjesztő írásbeli kérelmére a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára felmentést adhat.

6. Az előterjesztés benyújtása

20. (1) A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be[3]

a) a Kormány tagja,

b) a miniszterelnök politikai igazgatója,

c) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója,

d) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

e) feladatkörében a kormánybiztos, továbbá

f) a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök hozzájárulásával más szerv vagy személy.

(2) A kormányzati főhivatal által előkészített előterjesztést a kormányzati főhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt.

(3) Az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv által előkészített előterjesztést az előterjesztés szabályozási tárgyköre alapján a feladat- és hatáskör szerint érintett miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt.

21. Elektronikus úton, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell megküldeni

a) a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztéseket - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet általi megtárgyalás esetén - legkésőbb a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet időpontját megelőző munkanapon,

b) a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztés átdolgozott változatát, illetve annak írásbeli kiegészítését - a Kormány általi megtárgyalás esetén - legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon.

22. A minősített adatot tartalmazó előterjesztést a 21. pontban meghatározott határidőn belül

a) papír alapon, egy eredeti aláírt példányban és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által meghatározott számú másolati példányban és

b) - a minősített adatkezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - szerkeszthető formátumban, minősített elektronikus adathordozó útján

kell megküldeni a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére.

23. A 21. pont szerinti határidőn túl a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

24. (1) A Kormány tagjának előterjesztését elektronikus úton az adott minisztérium közigazgatási államtitkára vagy az általa kijelölt személy küldheti meg a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet vagy a Kormány általi megtárgyalás céljából.

(2) Az előterjesztőnek - ha a döntés kommunikációjára sor kerül - legkésőbb a Kormány ülését megelőző munkanapon el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felkészítőt.

25. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára megvizsgálja, hogy a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek. Az e határozat előírásainak nem megfelelő előterjesztés tekintetében dönt a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre történő benyújthatóság tárgyában, ennek keretében szükség esetén javaslatot tesz az előterjesztőnek az előterjesztés kijavítására vagy kiegészítésére.

7. A törvénytervezetek benyújtása

26. A törvénytervezetekről, az országgyűlési határozattervezetekről szóló előterjesztések előkészítését, benyújtását úgy kell ütemezni, hogy azok az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) szerinti eljárási rendben, a tervezett hatálybalépés időpontjára figyelemmel időben elfogadhatóak legyenek.

27. Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadhatóak legyenek.

8. A jelentés

28. A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások irányadók, azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni, kivéve abban az esetben, ha - a jelentés tartalma alapján - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára eltérően nem rendelkezik.

29. A 20. pontban felsoroltak, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról - a befejezést követő egy héten belül - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére jelentést nyújtanak be, azzal, hogy szükség szerint kezdeményezhetik a jelentés Közigazgatási Államtitkári Értekezlet általi megtárgyalását.

30. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter útján a Kormánynak jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról.

31. (1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter rendszeresen - általában hetenként - írásbeli jelentést készít az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról, amelyet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyal.

(2) A Kormány az aktuális Európa-politikai kérdéseket rendszeresen áttekinti.

9. A Kormány törvényalkotási programja

32. A Kormány törvényalkotási programja és a Kormány féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkaterve egymással összehangolt tervezetét a miniszterelnök a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez illeszkedve -[4]

a) a miniszterek,

b) a miniszterelnök politikai igazgatója,

c) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója,

d) a kormánybiztosok,

e) a kormánybizottságok,

f) a kormányzati főhivatalok vezetői,

g) az autonóm államigazgatási szervek vezetői, valamint

h) az önálló szabályozó szervek vezetői

javaslatainak figyelembevételével készíti el.

33. A Kormány törvényalkotási programját és a munkatervét a Kormány döntése előtt - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előterjesztése alapján - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet áttekinti.

10. A nem kormányzati önálló és nem önálló indítványok

34. (1) A miniszterelnök eltérő döntése hiányában a feladatkörrel rendelkező miniszter a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésére előterjesztést nyújt be

a) a nem a Kormány által benyújtott, tárgysorozatra került törvényjavaslatokkal és országgyűlési határozati javaslatokkal,

b) a törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott - a szabályozás lényeges tartalmát érintő - módosító javaslatokkal

kapcsolatos kormányzati álláspontról.

(2) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága részéről benyújtandó módosító javaslat kormányoldali kezdeményezése esetén az indítvány tárgya szerint illetékes vagy a miniszterelnök által erre kijelölt miniszter előterjesztést készít, amelyet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyal.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulásáig a feladatkörrel rendelkező miniszter az Országgyűlés bizottságainak ülésein - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkárával történő egyeztetés alapján - képviseli a tárca álláspontját.

(4) A törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokkal kapcsolatban a HHSZ 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatást - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára - a miniszterelnök adja meg.

(5) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának ülésén a Kormány álláspontját a feladatkörrel rendelkező miniszter képviseli. Amennyiben a Kormány döntésére nem kerül sor, a feladatkörrel rendelkező miniszter - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkárával történő egyeztetés alapján - a tárca álláspontját képviseli.

(6) Az egységesjavaslat-tervezetet, valamint az egységes költségvetési javaslatot a feladatkörrel rendelkező miniszter javaslata alapján a miniszterelnök küldi meg a Törvényalkotási bizottság elnökének, illetve a Törvényalkotási bizottság feladatkörében eljáró költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság elnökének.

(7) A zárószavazást előkészítő, valamint a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot a feladatkörrel rendelkező miniszter - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával való egyeztetés alapján - képviseli. A zárószavazással összefüggő, a HHSZ 51. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára - teszi meg.

II. A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ SZAKMAI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMA

11. Általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórum

35. (1) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet.

(2) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet a Kormány általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő testületeként a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet, a Nemzetpolitikai Kabinet, a Védelmi Tanács (a továbbiakban együtt: kabinet), továbbá a Kormány ülései előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és a kabinet, illetve a Kormány által hozott döntések végrehajtását ellenőrző fórumaként működik.[5]

36. A kabinet és a Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést - ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit és jelentéseit is - előzetesen a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten kell megtárgyalni. E szabály alkalmazása alól a Kormány vonatkozásában a miniszterelnök, a kabinet vonatkozásában a kabinet elnöke - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára - kivételt tehet.

37. (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet állandó és eseti munkabizottságokat hozhat létre.

(2) Az állandó munkabizottságok közvetlenül javasolhatják az általuk tárgyalt előterjesztés politikai döntéshozó fórumon történő megtárgyalását.

(3) Az eseti munkabizottság feladata különösen

a) a 44. pontban foglalt egyeztetési folyamat lezárása,

b) több tárca feladatkörét érintő vagy nagyobb jelentőségű szabályozási javaslatok előkészítése.

12. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet összehívása

38. (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti.

(2) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet rendszeresen - általában hetenként - tart ülést.

39. (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző munkanapon állapítja meg.

(2) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjére kizárólag az előzetesen egyeztetett, az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára indokolt esetben kivételt tehet.

40. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet résztvevői:

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

b) a minisztériumok közigazgatási államtitkárai,

c) a miniszterelnök politikai igazgatója által kijelölt helyettes államtitkár.

41. (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezleten a 40. pontban meghatározott személyek - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - személyesen kötelesek részt venni.

(2) Akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárt, valamint a meghívottat a jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a helyettesítésére jogosult vezető, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti.

42. (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezleten állandó meghívottként vesz részt

a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke,

b) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,

c) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke,

d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kijelölt minisztérium valamely államtitkára vagy helyettes államtitkára.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre más személyt is meghívhat.

43. A Közigazgatási Államtitkári Értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést követő második munkanapon gondoskodik.

44. Az előterjesztő - a kabinet, illetve a Kormány ülését megelőzően - személyes egyeztetés útján megkísérli - a Közigazgatási Államtitkári Értekezletet követően - az esetlegesen fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását. Az eljárásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát tájékoztatja, illetve a személyes egyeztetésre a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára képviselőjét meghívja.

13. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet feladata

45. (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet feladata a kabinet és a Kormány üléseinek előkészítése.

(2) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet döntés-előkészítő feladata keretében

a) állást foglal az előterjesztések és jelentések döntésre való alkalmasságáról, a kabinet vagy a Kormány ülésének napirendjére vételéről, a kabinet, illetve a Kormány részére javaslatokat tesz;

b) állást foglal a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről, további egyeztetések lefolytatása céljából eseti munkacsoport felállításáról rendelkezhet;

c) amennyiben az ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban - előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan - jelentősebb új elem merül fel, az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről, és újabb egyeztetést írhat elő;

d) javasolhatja továbbá, hogy az általa megtárgyalt előterjesztésben foglalt kormányrendelet vagy kormányhatározat a Kormány két ülése között a 77. pont szerint kerüljön kiadásra, a politikai döntéshozó fórumok által történő megtárgyalás nélkül;

e) az általa tárgyalt előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban kikérheti a Kormány tanácsadó szervének a véleményét;

f) az előterjesztőt felhívhatja arra, hogy a kabinet, illetve a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő - lehetőség szerint egyeztetett -, kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be;

g) ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő;

h) a 18. pont (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetben az előterjesztés 5 munkanapos egyeztetését követő benyújtását írhatja elő.

46. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ellátja a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozat 3. pontjában foglalt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia érvényesítését, megvalósítását elősegítő, a fenntartható fejlődés ügyét érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat.

13/A. Kormányzati Igazgatási Értekezlet[6]

46/A. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésezésének különös formája a Kormányzati Igazgatási Értekezlet.[7]

46/B. (1) A Kormányzati Igazgatási Értekezlet célja a központi kormányzati igazgatás és a területi kormányzati igazgatás közötti kapcsolat megteremtése.[8]

(2) A Kormányzati Igazgatási Értekezlet döntés-előkészítő feladata keretében - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő feladatához illeszkedően -

a) lehetőséget biztosít a központi kormányzati igazgatás, valamint a területi kormányzati igazgatás közötti egyeztetések lefolytatására,

b) nyomon követi a központi kormányzati igazgatás, valamint a területi kormányzati igazgatás között megvalósuló szakmai irányítás és az azzal összefüggő feladatok végrehajtását, a szakmai irányítási jogkörök gyakorlását,

c) a központi kormányzati igazgatás, valamint a területi kormányzati igazgatás közötti szakmai irányítással összefüggésben biztosítja az irányító szint és az irányítás alanyai szempontrendszerének kölcsönös megismerését, összehangolását,

d) a szakmai irányítás gyakorlásával összefüggő kérdések rendezésére javaslatot, ajánlást fogadhat el.

46/C. (1) A Kormányzati Igazgatási Értekezlet vezetője a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.[9]

(2) A Kormányzati Igazgatási Értekezlet tagjai

a) a közigazgatási államtitkárok,

b) a főispánok,

c) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára,

d) a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára

által együttesen felkért személyek.

(3) A Kormányzati Igazgatási Értekezlet állandó meghívottjai a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által együttesen felkért személyek.

46/D. A Kormányzati Igazgatási Értekezlet szükség szerint, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kezdeményezésére ülésezik.[10]

III. A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ SZAKMAI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMAI

14. Különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumok

47. A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma[11]

a) a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB),

b) a Védelmi Munkacsoport.

48. Az FKB a Kormány - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján létrehozott és működtetett - fejlesztéspolitikai javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő és koordináló szerve.

49. (1) A Védelmi Munkacsoport a Védelmi Tanács döntés-előkészítő testülete.[12]

(2) A Védelmi Tanács további eseti munkacsoportot hozhat létre a Védelmi Tanács feladatkörébe tartozó, a Védelmi Tanács által meghatározott feladatok összehangolására, illetve ellátására.

15. A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság

50. (1) Az FKB elnökből és tagokból álló testület.

(2) Az FKB elnökét a miniszterelnök jelöli ki és menti fel.

(3) Az FKB elnökét az FKB elnöke által kijelölt FKB-tag helyettesítheti.

(4) Az FKB elnöke a helyettesítéséről szóló intézkedésében a helyettes jogait korlátozhatja. Ilyen rendelkezés hiányában az FKB elnöke által kijelölt helyettes az FKB elnökének jogait gyakorolja és kötelezettségeit teljesíti.

(5) Ha az FKB elnöke helyettes kijelöléséről nem intézkedett, akkor az FKB elnökét az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár helyettesítheti.

51. (1) Az FKB tagja

a) az irányító hatóságok vezetői,

b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt személyek,

c) a szakpolitikai felelős által kijelölt államtitkár vagy helyettes államtitkár,

d) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

e) az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt államtitkár vagy helyettes államtitkár,

f) a nemzetgazdasági miniszter által kijelölt államtitkár vagy helyettes államtitkár,[13]

g) az igazoló hatóság vezetője,

h) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója.

i) a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója vagy az általa delegált személy.[14]

j) a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (a továbbiakban: HET) végrehajtásáért felelős nemzeti hatóság (a továbbiakban: nemzeti hatóság) vezetője.[15]

(2) Az FKB tagját az FKB tagja által kijelölt vezető jogállású - döntéshozatalra és állásfoglalásra feljogosított -személy helyettesítheti.

(3) A helyettesítés további szabályait az FKB ügyrendje állapítja meg.

52. (1) Az FKB ülésének állandó meghívottjai

a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatainak ellátását segítő minisztérium

aa) állami támogatások uniós versenyjogi szempontú vizsgálatáért felelős helyettes államtitkára,

ab) fejlesztéspolitikai ellenőrzésekért felelős szervezeti egységének vezetője,

ac) európai uniós és hazai fejlesztéspolitikai szabályozásért felelős helyettes államtitkára,

ad) európai uniós projektek monitoringjáért és értékeléséért felelős helyettes államtitkára,

ae) közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára,

b) az FKB titkárságának vezetője.

(2) Az FKB ülésére az elnök a tagon és az állandó meghívotton kívül más személyt is meghívhat.

53. (1) Az FKB elnöke állapítja meg az FKB ülésének napirendjét.

(2) Az FKB üléséről összefoglaló készül, amelynek összeállításáról az FKB titkársága gondoskodik. Az FKB ülésének összefoglalóját az FKB elnöke hagyja jóvá.

(3) Az FKB ügyrendjét a tagok véleményének kikérését követően az FKB elnöke állapítja meg.

(4) A FKB működésének feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatainak ellátását segítő minisztérium szervezetén belül működő szervezeti egység gondoskodik.

54. (1) Az FKB feladata az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása, a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések előkészítése és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter központi koordinációs tevékenységének elősegítése.

(2) Az FKB az (1) bekezdés szerinti feladata érdekében különösen

a) javaslatot dolgoz ki, állást foglal a Kormány számára a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatokról, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervekről, a programokról, azok végrehajtásáról, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról, valamint az e témakörökben indokolt szabályozásról,

b) összehangolja az európai uniós források - ideértve az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési alapokat, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt is - eredményes felhasználásával kapcsolatos feladatokat, ennek érdekében tájékoztatást kér az operatív program és a HET intézkedéseinek, indikátorainak, mérföldköveinek előrehaladásáról, a kormányjelentések és az európai uniós jelentések tartalmáról,[16]

c) megtárgyalja és véleményezi a Kormány döntését nem igénylő ágazati fejlesztési tervet, programot, stratégiát a fejlesztéspolitikával való összhang megteremtése és a központi koordináció biztosítása érdekében,

d) megtárgyalja a Kormány döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú, illetve azzal összefüggő fejlesztési, tervezési és végrehajtási dokumentumokat, és döntési javaslatot tesz azokra,

e) döntési javaslatot tesz az operatív program, az azzal és a HET-tel összefüggő stratégiai dokumentumok - így különösen az éves fejlesztési keret és a HET intézkedési lista -, valamint az irányító hatóság és a nemzeti hatóság munkatervének elfogadásáról és módosításáról szóló tervezetre vonatkozóan, ennek keretében véleményezi az éves fejlesztési keret, a HET intézkedési lista és a munkaterv intézkedéseivel elérni kívánt célokat, azok mérhető indikátorait, a lehetséges kedvezményezettek körét, a támogatás formáját, mértékét, a támogatható tevékenységet, a támogatni tervezett projektek számát és a támogatási értéket, valamint ezek éves ütemezését,[17]

f) megtárgyalja a kiemelt projektről szóló előterjesztést, és - figyelemmel az érintett operatív program és a HET tartalmára, célrendszerére, továbbá a rendelkezésre álló források felhasználásának időbeli korlátaira -javaslatot tesz annak Kormány általi megtárgyalására,[18]

g) megtárgyalja a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet vonatkozásában a hárommilliárd forintot, a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet vonatkozásában pedig az ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokat - ideértve azt is, ha a projekt elszámolható összköltsége a költségnövekménnyel együtt a jelzett értékhatárt meghaladja -, és döntési javaslatot tesz azokra,

h) véleményezi a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat,

i) véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, projekteket és a komplex programokat,

j) az FKB elnöke döntése alapján véleményezi a projektkiválasztás elbírálási szempontjait az operatív programok vonatkozásában, az a) pontban meghatározottakon kívüli eljárásrendi szabályokról és utasításokról szóló dokumentumokat, és javaslatot tesz azokra,[19]

k) nyomon követi az irányító hatóságok és a nemzeti hatóság munkatervének megvalósulását, azok végrehajtásáról tájékoztatást kérhet,[20]

l) részt vesz a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében a fejlesztéspolitikát érintő jogszabályok előkészítésében,

m) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet, és intézkedést javasolhat,

n) az európai uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések összehangolása érdekében adatot kérhet a hazai fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztésekre vonatkozóan,

o) véleményezi a közreműködő szervezetek kialakításának, kiválasztásának módszerét, feltételrendszerét, nyomon követi tevékenységüket, e szervezetektől rendszeresen beszámolót, tájékoztatót kérhet.

p) megtárgyalja a HET-re vonatkozó hiteltámogatás felvételéről és a hitelfelvétel indokoltságát alátámasztó dokumentációról szóló előterjesztést,[21]

q) biztosítja a HET, az egyéb közvetlen és közvetett, továbbá a megosztott irányítású európai uniós források kiegészítő jellegét, összhangját, következetességét a forrástervezés és a végrehajtás során,[22]

r) figyelemmel kíséri a kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket.[23]

55. (1) Az 54. pontban meghatározott tárgykörbe tartozó előterjesztés és jelentés a Gazdasági Kabinet napirendjére csak akkor vehető fel, ha azt az FKB előzetesen megtárgyalta, vagy azt az előterjesztő az FKB-val előzetesen egyeztette.[24]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben és kizárólag akkor lehet eltérni, ha ahhoz a miniszterelnök, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter vagy az FKB elnöke hozzájárul.

56. Ha az FKB a feladatkörébe tartozó előterjesztést megvitatta, és a Gazdasági Kabinet általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Gazdasági Kabinet ülésére.[25]

15/A. Védelmi Munkacsoport[26]

56/A. A Védelmi Munkacsoport különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórum, feladata a Védelmi Tanács üléseinek, valamint a Védelmi Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó kormányzati döntések előkészítése.[27]

56/B. (1) A Védelmi Munkacsoport a Védelmi Tanács üléseihez igazodva, illetve szükség szerint tart ülést.[28]

(2) A Védelmi Munkacsoport vezetője hívja össze a Védelmi Munkacsoport ülését és állapítja meg annak napirendjét.

56/C. (1) A Védelmi Munkacsoport vezetője a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója által kijelölt - a Védelmi Munkacsoport tekintetében a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója helyetteseként eljáró - személy.[29]

(2) A Védelmi Munkacsoport

a) további tagjait, valamint

b) ülésén állandó meghívottként részt vevőket

a Védelmi Tanács döntése alapján a Védelmi Tanács vezetője kéri fel.

(3) A Védelmi Munkacsoport vezetőjének felkérésére, illetve - a Védelmi Munkacsoport vezetőjének jóváhagyásával - a Védelmi Munkacsoport tagjául felkért személy javaslatára az adott napirendi pont tárgyalásán a képviselt szerv szakértője is részt vehet.

(4) A 49. pont (2) bekezdése szerinti eseti munkacsoport tagjait a Védelmi Tanács jelöli ki.

56/D. A Védelmi Munkacsoport az 56/A. pontban foglalt feladatával összefüggésben[30]

a) gondoskodik a Védelmi Tanács ülésére benyújtandó előterjesztések és jelentések döntésre való alkalmasságáról, ennek keretében meghatározza a döntéshozatal megalapozásához szükséges tartalmi és formai feltételeket az e határozatban foglaltakkal összhangban,

b) állást foglal előterjesztések és jelentések Védelmi Tanács ülésének napirendjére vételéről, a Védelmi Tanács részére javaslatokat tesz,

c) állást foglal a további egyeztetések, valamint az előterjesztés vagy jelentés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről,

d) az előterjesztőt felhívhatja arra, hogy a Védelmi Tanács ülésére a Védelmi Munkacsoport állásfoglalásának megfelelő - a Védelmi Munkacsoport javaslata szerint egyeztetett -, kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be,

e) figyelemmel kíséri a Védelmi Tanács döntéseinek, valamint a Védelmi Tanács által meghatározott feladatok végrehajtását, jelentés benyújtására hívhatja fel a felelős szervet a Kormány vagy a Védelmi Tanács által hozott döntés vagy feladat végrehajtásáról, megtett intézkedésről.

56/E. A Védelmi Munkacsoport egyéb feladatai keretében[31]

a) a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelmével, valamint a haza védelmével és a szövetségi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a késedelem nélküli és szükséges intézkedések végrehajtása érdekében összehangolja a feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek (a továbbiakban: érintett szervek) közötti információcserét,

b) javaslatot tesz az érintett szervek tevékenységével kapcsolatos szakfeladatok ellátására, azok összehangolására, a felelősség rendjére,

c) biztosítja az érintett szervek által feladat- és hatáskörükben szerzett, a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelmével, valamint az élet- és vagyonvédelemmel összefüggő műveleti, bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és elhárítási célból hasznosítható információk közvetlen, koordinált cseréjét és összegzését, az operatív együttműködést,

d) a Védelmi Tanács feladatkörébe tartozó ügyben feladatot határozhat meg, illetve információs igényt fogalmazhat meg az érintett szerveknek, valamint együttműködésre kérheti fel a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szerveket,

e) a Védelmi Tanács feladatkörébe tartozó ügyben tájékoztatást kérhet az érintett szervek felderítő és műveleti, valamint hatósági intézkedéseiről, továbbá a műveleti helyzetnek megfelelően javaslatot tehet a szükséges intézkedésekre.

16.[32]

57.[33]

58.[34]

59.[35]

17.[36]

60.[37]

61.[38]

62.[39]

IV. A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ POLITIKAI DÖNTÉSHOZÓ FÓRUMA

18. Általános hatáskörű politikai döntéshozó fórum

63. (1) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma a Kormány.

(2) A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.

18/A. A Kormány ülésének előkészítése[40]

63/a. A Kormány ülésének előkészítésében közreműködik az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport és a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport.

63/b. (1) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport hatásköre valamennyi jogszabály és a Magyar Közlönyben közzétételre kerülő kormányhatározat tervezetére és az azokat magában foglaló előterjesztésekre terjed ki.

Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport a hatáskörébe tartozó tervezeteket és előterjesztéseket jogi szempontból véleményezi.

(2) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoportot az igazságügyi miniszter vezeti.

(3) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport tagja

a) az előterjesztő miniszter,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

c) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és

d) a miniszterelnök politikai igazgatója.

(4) A (3) bekezdés szerinti tagot az általa kijelölt személy képviselheti az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport ülésén.

(5) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport titkára a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

(6) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport szükség szerint ülésezik, ülését a Munkacsoport vezetője hívja össze.

(7) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport ülés tartása nélkül, rövid úton is hozhat döntést, illetve kialakíthat véleményt.

(8) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport a kabinet ülését követő öt napon belül napirendjére tűzi a hatáskörébe tartozó, a különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum által megtárgyalt tervezetet, előterjesztést, ha azzal kapcsolatosan a különvélemény vagy a vétó lehetősége a Munkacsoport vezetőjének megítélése szerint felmerül.

(9) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport a hatáskörébe tartozó tervezetek és előterjesztések kapcsán

a) jogi vétóval élhet, ha a tervezettel, illetve az előterjesztéssel szemben az alkotmányellenesség gyanúja merül fel,

b) jogi különvéleményt fogalmazhat meg, ha a tervezet, illetve az előterjesztés jogilag kiemelten kockázatos,

c) megállapíthatja a tervezet, illetve az előterjesztés kockázatmentességét, amennyiben azzal kapcsolatosan jogi kockázat nem merül fel.

(10) A (9) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tervezet, illetve az előterjesztés nem kerül a Kormány napirendjére, hanem azt az ügyben érintett különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum vagy szakmai döntés-előkészítő fórum ismételten megtárgyalja.

(11) A (9) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Munkacsoport rövid indokolással ellátott írásbeli véleményben ismerteti a felmerült jogi kockázatot.

(12) Ha az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport a különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum ülését követő öt napon belül nem él jogi vétóval, illetve nem fogalmaz meg jogi különvéleményt, úgy kell tekinteni, hogy a különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum által megtárgyalt tervezettel, előterjesztéssel kapcsolatosan nem merül fel jogi kockázat.

63/c. (1) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport hatásköre valamennyi jogszabály és a Magyar Közlönyben közzétételre kerülő kormányhatározat tervezetére és az azokat magában foglaló előterjesztésekre kiterjed. A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport a Kormány döntéseinek költségvetési szempontú előkészítéséért felelős.

(2) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoportot a pénzügyminiszter vezeti.

(3) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport tagja

a) az előterjesztő miniszter,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

c) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és

d) a miniszterelnök politikai igazgatója.

(4) A (3) bekezdés szerinti tagot az általa kijelölt személy képviselheti a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport ülésén.

(5) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport titkára a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

(6) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport szükség szerint ülésezik, ülését a Munkacsoport vezetője hívja össze.

(7) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport ülés tartása nélkül, rövid úton is hozhat döntést, illetve kialakíthat véleményt.

(8) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport a különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum ülését követő öt napon belül napirendjére tűzi a hatáskörébe tartozó, a különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum által megtárgyalt tervezetet, előterjesztést, ha azzal kapcsolatosan a különvélemény vagy a vétó lehetősége a Munkacsoport vezetőjének megítélése szerint felmerül.

(9) A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport a hatáskörébe tartozó tervezetek és előterjesztések kapcsán

a) költségvetési vétóval élhet, ha a tervezet, illetve az előterjesztés államháztartási szempontból nem megfelelően került előkészítésre,

b) költségvetési különvéleményt fogalmazhat meg, ha a tervezet, illetve az előterjesztés költségvetési szempontból kiemelten kockázatos,

c) megállapíthatja a tervezet, illetve az előterjesztés kockázatmentességét, amennyiben azzal kapcsolatosan költségvetési kockázat nem merül fel.

(10) A (9) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tervezet, illetve az előterjesztés nem kerül a Kormány napirendjére, hanem azt az ügyben érintett különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum vagy szakmai döntés-előkészítő fórum ismételten megtárgyalja.

(11) A (9) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Munkacsoport rövid indokolással ellátott írásbeli véleményben ismerteti a felmerült költségvetési kockázatot.

(12) Ha a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport a különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum ülését követő öt napon belül nem él költségvetési vétóval, illetve nem fogalmaz meg költségvetési különvéleményt, úgy kell tekinteni, hogy a különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum által megtárgyalt tervezettel, előterjesztéssel kapcsolatosan költségvetési kockázat nem merül fel.

63/d. (1) Az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport és a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport döntésének elemzéséért és vizsgálatáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter a felelős.

(2) A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámol a miniszterelnöknek az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport és a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport döntéseiről.

(3) A miniszterelnök által a (2) bekezdés szerinti beszámoló alapján meghozott döntésről és megállapított feladatról a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatja

a) az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport, illetve a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport tagjait, továbbá

b) az a) pont alá nem tartozó érintett minisztereket.

63/e. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján előterjesztett kérelemre - engedélyezheti a jelen alcímben foglaltaktól való eltérést.

19. A Kormány ülése

64. A Kormány rendszeresen tart ülést.

65. (1) Az előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére - az FKB, a Védelmi Munkacsoport által tárgyalt előterjesztések és jelentések kivételével - akkor vehető fel, ha azt a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyalta. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kivételt tehet.[41]

(2) Az ülés napirendjének javaslatát - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet a kabinet állásfoglalásainak figyelembevételével - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a miniszterelnök hagyja jóvá, és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára küldi ki, legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon, az ülés résztvevőinek.

(3) A végleges napirendről a Kormány dönt.

(4) A miniszterelnök engedélyével a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók a Miniszterelnöki Kormányiroda útján.

66. A Kormányt az előterjesztés lényegéről az előterjesztő, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet állásfoglalásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tájékoztatja.

67. (1) A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai.

(2) A Kormány ülésén

a) a minisztert akadályoztatása esetén a miniszterhelyettese,

b) a miniszter és a miniszterhelyettese egyidejű akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt államtitkár

helyettesíti.

(3) A miniszter - eseti jelleggel - más miniszter részére megbízást adhat a Kormány ülésén történő képviseletére.

68. (1) A Kormány ülésén tanácskozási joggal vesz részt[42]

a) a miniszterelnök politikai igazgatója,

b) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója,

c) az előterjesztő és

d) az állandó meghívott.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatója, valamint a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Kormány ülésén akadályoztatása esetén nem helyettesíthető.[43]

69. (1) A Kormány ülésén állandó meghívott

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

b) a kormányszóvivő.

(2) Ha az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettes hiányában a miniszterelnök által kijelölt személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán.

70. (1) A Kormány ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a miniszterelnök által meghívott személyek.

(2) A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen kizárólag a meghívott vehet részt.

(3) A feladatkörét érintő napirendi pont tárgyalásához a Kormány ülésére meg kell hívni azt, aki tekintetében törvény ekként rendelkezik.

71. A Kormány ülésének megszervezéséről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

72. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök általános helyettese vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal.

73. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli eszmecseréből, eligazításból, bejelentésekből, valamint - a miniszterelnök egyedi felhívása esetén - a Kormány tagja által adott tájékoztatásból áll.

74. (1) A Kormány ülésén jelen lévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről tanácskozást folytatnak, amelyet követően a miniszterelnök összefoglalja a tanácskozás során elhangzottakat, és kimondja a Kormány döntését.

(2) Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat.

20. A Kormány döntései

75. (1) A Kormány a feladatkörében

a) rendeletet bocsát ki,

b) határozatot hoz,

c) irányelvet fogad el, illetve

d) elvi állásfoglalást fogad el.

(2) Ha a miniszteri rendeletet más miniszterrel egyetértésben kell kiadni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről a miniszterelnök előterjesztése alapján - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet álláspontjának figyelembevételével - a Kormány dönt.

76. A Kormány a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a kabinet javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha vitás kérdés nem maradt fenn.

77. A miniszterelnök a Kormány ülései között - kivételesen indokolt esetben - feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából kormányhatározatot, továbbá más esetben a Kormány felhatalmazása alapján kormányrendeletet és kormányhatározatot adhat ki.

78. A Kormány döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik, és felterjesztésében azt a miniszterelnök - akadályoztatása esetén a miniszterelnök helyettese - írja alá.

78/a. A 77. pont alapján történő felterjesztéshez a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter jóváhagyása szükséges, melynek beszerzéséről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.[44]

79. Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket - a 78. és 78/a. pont szerinti eljárást megelőzően - a Kormány, ennek hiányában a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által kijelölt politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár koordinálja.[45]

80. A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított nyolc munkanapon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetve az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg.

81. A Kormány határozatait a Magyar Közlöny Határozatok Tárában kell közzétenni.

82. A Kormány döntése alapján a Miniszterelnöki Kormányiroda sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg

a) a minősített adatot tartalmazó,

b) a kizárólag a Kormány tagja, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztos, a kormányzati főhivatal vezetője, a rendvédelmi szerv vezetője és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője számára feladatot kijelölő és pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó

határozatokat.

83. (1) A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztendő önálló indítványait a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előterjesztése alapján - küldi meg az Országgyűlés elnöke részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéshez szükséges benyújtólevelet a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök-helyettes kiadmányozza.

(3) A benyújtásra megfelelően előkészített javaslatot papír alapon és elektronikus úton a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell eljuttatni.

(4) A benyújtott önálló indítványnak az Országgyűléshez történő, a tárgyaláshoz szükséges példányszámban való eljuttatásáról az előadó miniszter gondoskodik.

21. A Kormány ülésének dokumentálása

84. A Kormány ülésének dokumentálásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

85. A Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül.

86. (1) A hangfelvétel a Kormány tagjai, a miniszterelnök politikai igazgatója és az állandó meghívottak személyes használatára a Miniszterelnöki Kormányirodán rendelkezésre áll.

(2) A Kormány tagjainak, a miniszterelnök politikai igazgatójának és a kormányülés állandó meghívottjainak megbízottja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának engedélyével a felvételt meghallgathatja.

(3) Ha folyamatban lévő feladat végrehajtásához szükséges, az érdekeltnek a hangfelvétel alapján készített kivonat adható.

87. (1) Az összefoglaló elkészítéséről - az ülést követő három munkanapon belül - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

(2) Az összefoglalót a miniszterelnök írja alá.

(3) Az aláírt összefoglaló mellékleteként a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben meghatározottakat kell megőrizni.

(4) Az összefoglaló egy-egy példányát a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és a közigazgatási államtitkárok kapják meg.[46]

(5) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.

88. A külön határozatba foglalást vagy intézkedést nem igénylő döntést az összefoglalóban kell rögzíteni. Erről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára szükség esetén emlékeztetőt ad ki, és azt a 87. pont (4) és (5) bekezdése szerinti személyeknek megküldi.

89. A kormányülés dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

22. A Kormány döntésének végrehajtása és annak ellenőrzése

90. A miniszterelnök felhívhatja[47]

a) a minisztert,

b) a miniszterelnök politikai igazgatóját,

c) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját,

d) a kormánybiztost és

e) a kormányzati főhivatal vezetőjét

a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra.

91. (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára rendszeresen előterjesztést készít a Kormány számára a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtásáról. A végrehajtásért felelős írásban számot ad a határidő elmulasztásának okairól.

(2) A Kormány határozataiban előírt feladatok teljesítési határidejének módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmazó előterjesztést a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - nyújtja be a Kormányhoz.

92. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárásrendről, valamint az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről külön kormányhatározat rendelkezik.

V. A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ POLITIKAI DÖNTÉSHOZÓ FÓRUMAI

23. Különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumok

93. A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján létrehozott és működtetett -[48]

a) Stratégiai Kabinet,

b) Gazdasági Kabinet,

c) Védelmi Tanács, valamint

d) Nemzetpolitikai Kabinet.

94. A kabinet működésének célja a Kormány döntéseinek előkészítése, valamint döntés a Kormány hatáskörébe tartozó ügyekben.

24. A Stratégiai Kabinet[49]

95. (1) A Stratégiai Kabinet elnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter.[50]

(2) A Stratégiai Kabinet elnökének jogkörét - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az európai uniós ügyekért felelős miniszter gyakorolja a 99. pont (1) bekezdés 9-11. pontja szerinti felelősségi körbe tartozó ügyekben.

96. (1) A Stratégiai Kabinet tagja - az elnökén kívül -[51]

a) a belügyminiszter,

b) az európai uniós ügyekért felelős miniszter,

c) a nemzetgazdasági miniszter,[52]

d) a kultúráért és innovációért felelős miniszter,

e) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

f) a közigazgatási és területfejlesztési miniszter,[53]

g) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek és

h) a miniszterelnök politikai igazgatója.

(2) A 95. pont (2) bekezdése szerinti esetben a Miniszterelnökséget vezető minisztert az (1) bekezdés szerinti tagokéval azonos jogok illetik meg a Stratégiai Kabinet ülésén.

97. (1) A Stratégiai Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz[54]

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és

b) a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelős kormánybiztos.

(2) A Stratégiai Kabinet ülésén - a 96. pont (1) bekezdése szerinti minisztereken túl - bármely miniszter részt vehet a hozzászólás jogával, amennyiben a részvételi szándékát előzetesen jelzi a Stratégiai Kabinet elnökénél.

97/A. A Stratégiai Kabinet - a Stratégiai Kabinet elnökének döntése alapján - félévente két alkalommal kép és hang közvetítésére alkalmas elektronikus eszköz útján is tarthat ülést.[55]

98. (1) Ha a Stratégiai Kabinet döntésének előrelátható költségvetési hatásai szükségessé teszik, a pénzügyminiszter a Stratégiai Kabinet ülésétől számított öt munkanapon belül kifogással élhet a döntéssel szemben.[56]

(2) Az (1) bekezdés szerinti, határidőben tett kifogás esetén az előterjesztést a Kormány napirendjére tűzi. Kifogás hiányában a Stratégiai Kabinet döntése szerint kell eljárni.[57]

99. (1) A Stratégiai Kabinet feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen[58]

1. az aktív Magyarországért,

2. az anyakönyvi ügyekért,

3. az áldozatsegítésért,

4. az általános politikai koordinációért,

5. a családpolitikáért,

6. az e-közigazgatásért,

7. az egészségügyért,

8. a Magyar Falu Program működtetéséért,[59]

9. az európai uniós ügyek koordinációjáért,

10. az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért,

11. az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének előkészítéséért és lebonyolításáért,

12. a felsőoktatásért,

13. az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,

14. a fogyasztóvédelemért,

15. a gyermek- és ifjúságpolitikáért,

16. a gyermekek és az ifjúság védelméért,

17. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,

18. a helyi önkormányzatokért,

19. az igazságügyért,

20. az ingatlan-nyilvántartásért,

21. a kárpótlásért,

22. a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért,

23. a kormányzati kommunikációért,

24. a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,

25. a közbeszerzésekért,

26. a közigazgatás-fejlesztésért,

27. a közigazgatás-szervezésért,

28. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

29. a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,

30. a köziratok kezelésének szakmai irányításáért,

31. a köznevelésért,

32. a közszolgálati életpálya kidolgozásáért,

33. a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért,

34. a kultúráért,

35. a külpolitikáért,

36. a mozgóképszakmáért,

37. az országmárkáért,

38. a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,

39. a sportpolitikáért,

40. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,

41. a szociálpolitikáért,

42. a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,

43. a társadalmi felzárkózásért,

44. a társadalmi párbeszédért,

45. a társadalompolitika összehangolásáért,

46. a természetvédelemért,

47. a térképészetért,

48. a választójogi és népszavazási szabályozásért,

49. a vízgazdálkodásért,

50. a víziközmű-szolgáltatásért,

51. a vízügyi igazgatási szervek irányításáért,

52. a vízvédelemért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

(2) A Stratégiai Kabinet feladatai - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kiterjednek minden olyan előterjesztésre és jelentésre, amelynek napirendre felvételét a Stratégiai Kabinet ülését vezető miniszter kéri.[60]

25. A Gazdasági Kabinet

100. A Gazdasági Kabinet elnöke a nemzetgazdasági miniszter.[61]

101. A Gazdasági Kabinet tagja - az elnökén kívül -[62]

a) az agrárminiszter,

b) az energiaügyi miniszter,

c) az építési és közlekedési miniszter,

d) a kultúráért és innovációért felelős miniszter,

e) a külgazdasági és külügyminiszter,

f) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

g) a közigazgatási és területfejlesztési miniszter,[63]

h) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek és

i) a miniszterelnök politikai igazgatója.

102. (1) A Gazdasági Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz[64]

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és

b) a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelős kormánybiztos.

(2) A Gazdasági Kabinet ülésén - a 101. pont szerinti tagokon túl - bármely miniszter részt vehet a hozzászólás jogával, amennyiben a részvételi szándékát előzetesen jelzi a Gazdasági Kabinet elnökénél.

(3) A Gazdasági Kabinet - a Gazdasági Kabinet elnökének döntése alapján - félévente két alkalommal kép és hang közvetítésére alkalmas elektronikus eszköz útján is tarthat ülést.

103. (1) A Gazdasági Kabinet feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen[65]

1. az adópolitikáért,

2. a vidékfejlesztésért,

3. az agrárpolitikáért,

4. az audiovizuális politikáért,

5. az államháztartásért,

6. az állami beruházásokért,

7. az állami vagyon felügyeletéért,

8. az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,

9. a bányászati ügyekért,

10. a belgazdaságért,

11. az egészségbiztosításért,

12. az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért,

13. az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,

14. az elektronikus hírközlésért,

15. az energiapolitikáért,

16. az élelmiszeriparért,

17. az élelmiszerlánc-felügyeletért,

18. az erdőgazdálkodásért,

19. az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,

20. az építésgazdaságért,

21. az európai uniós források felhasználásáért,

22. a felnőttképzésért,

23. a foglalkoztatáspolitikáért,

24. a földügyért,

25. a gazdaságfejlesztésért,

26. a halgazdálkodásért,

27. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért,

28. a hulladékgazdálkodásért,

29. a hulladékgazdálkodás felügyeletéért,

30. az informatikáért,

31. az iparügyekért,

32. a kereskedelemért,

33. a kormányzati tudománypolitikáért,

34. a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért,

35. a környezetvédelemért,

36. a közfoglalkoztatásért,

37. a közlekedésért,

38. a kulturális örökség védelméért,

39. a külgazdasági ügyekért,

40. a lakáscélú állami támogatásokért,

41. a lakáspolitikáért,

42. a nemzeti közműszolgáltatásokért,

43. a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,

44. a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,

45. a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,

46. a nyugdíjpolitikáért,

47. a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért,

48. a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,

49. a postaügyért,

50. a sportlétesítmény-fejlesztésért és -gazdálkodásért,

51. a szakképzésért,

52. a számviteli szabályozásért,

53. a szerencsejáték szabályozásért,

54. a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,

55. a településfejlesztésért és településrendezésért,

56. a településkép védelméért,

57. a területfejlesztésért,

58. a területfejlesztés stratégiai tervezéséért,

59. a területrendezésért,

60. a tudománypolitika koordinációjáért,

61. a turizmusért,

62. az űrkutatásért,

63. a vadgazdálkodásért,

64. a vállalkozásfejlesztésért,

65. a vendéglátásért,

66. a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

(2) A Gazdasági Kabinet feladatai - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kiterjednek

a) bármely olyan előterjesztésre, amely állami támogatással megvalósuló építési beruházás megvalósítására tesz javaslatot;

b) a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat 2. pontja szerinti állami támogatással megvalósuló építési beruházásokra;

c) az FKB feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztésre és jelentésre, továbbá az FKB által előkészített egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházásokra, illetve befektetésekre.

(3) A Gazdasági Kabinet feladatai - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl - kiterjednek minden olyan előterjesztésre és jelentésre, amely napirendre felvételét a Gazdasági Kabinet elnöke kéri.

26.[66]

104.[67]

105.[68]

106.[69]

107.[70]

27. A Védelmi Tanács

108. (1) A Védelmi Tanács ülését a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vezeti.[71]

(2) Ha a miniszterelnök a Védelmi Tanács ülésén részt vesz, a Védelmi Tanács ülését a miniszterelnök elnökli.

109. A Védelmi Tanács titkára a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.[72]

110. A Védelmi Tanács tagja[73]

a) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója - mint a Védelmi Tanács vezetője -,

b) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

c) a belügyminiszter,

d) a honvédelmi miniszter és

e) a külgazdasági és külügyminiszter.

111. A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz[74]

a) a nemzetgazdasági miniszter,

b) a miniszterelnök politikai igazgatója,

c) a Honvéd Vezérkar főnöke,

d) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

112. (1) A Védelmi Tanács szükség szerint, de legalább havonta ülésezik, ülését a Védelmi Tanács titkára hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

(2) A Védelmi Tanács úgy is hozhat döntést, illetve alakíthat ki véleményt, hogy az adott ügyben a tagok elektronikus úton vagy távbeszélő útján közlik szavazatukat. Ebben az esetben a Védelmi Tanács tagja az ülésen személyes megjelenésre nem köteles.[75]

(3) A Védelmi Tanács a Védelmi Tanács vezetője által meghatározott ügyben határidő tűzésével írásban kérheti a tagok döntését olyan módon is, hogy amennyiben a határidőben nem érkezik be vélemény, az támogató álláspontnak minősül. Az ilyen eljárásban hozott döntés esetén a kitűzött határidő 8 napnál rövidebb nem lehet. A Védelmi Tanács vezetője az eljárás eredményéről a tagokat tájékoztatja.[76]

113. A Védelmi Tanács - a 120. pontban foglaltak figyelembevételével - akkor határozatképes, ha a Védelmi Tanács ülésén a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója mellett legalább három további tag jelen van, vagy a 112. pont (2) bekezdése szerinti esetben - személyes megjelenéstől függetlenül - legalább hárman szavaznak.[77]

114.[78]

115. A Védelmi Tanács feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,

2. a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,

3. a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáért,

4. a bűncselekmények megelőzéséért,

5. a büntetés-végrehajtásért,

6. az élet- és vagyonbiztonság védelméért,

7. a határrendészetért,

8. a honvédelemért,

9. az idegenrendészetért és menekültügyért,

10. a katasztrófák elleni védekezésért,

11. a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,

12. a közbiztonságért,

13. a közlekedésrendészetért,

14. a közterület-felügyelet szabályozásáért,

15. a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,

16. a külföldre utazás szabályozásáért,

17. a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,

18. az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáért,

19. a rendészetért,

20. a szabálysértési szabályozásért,

21. a terrorizmus elleni küzdelemért,

22. a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó beszerzésekért,

23. a védelmi fejlesztésekért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

28. A Nemzetpolitikai Kabinet

116. A Nemzetpolitikai Kabinet elnöke a miniszterelnök általános helyettese.

117. A Nemzetpolitikai Kabinet tagja

a) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

c) a kultúráért és innovációért felelős miniszter,

d) a külgazdasági és külügyminiszter,

e) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén benyújtó) miniszter vagy miniszterek.

118. A Nemzetpolitikai Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

119. A Nemzetpolitikai Kabinet feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az állampolgársági ügyekért,

2. az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,

3. a nemzetiségpolitikáért,

4. a nemzetpolitikáért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

29. A kabinet működése

120. (1) A kabinet elnöke és - e határozat eltérő rendelkezésének a hiányában - tagja a kabinet ülésén személyesen köteles részt venni.

(2)[79]

(3)[80]

(4) A Nemzetpolitikai Kabinet kivételével a kabinet tagja nem helyettesíthető. A Nemzetpolitikai Kabinet tagja a Nemzetpolitikai Kabinetet vezető kormánytag engedélyével helyettesíthető.[81]

(5)[82]

(6) A Védelmi Tanács ülésén a külgazdasági és külügyminisztert - a 112. pont (2) bekezdése szerinti esetben személyes megjelenés hiányában is - az általa kijelölt államtitkár helyettesítheti.

(7) A miniszterelnök politikai igazgatója tanácskozási joggal részt vesz a Nemzetpolitikai Kabinet munkájában. A miniszterelnök politikai igazgatója e kabinet ülésén helyettesíthető. A miniszterelnök politikai igazgatóját az általa kijelölt helyettes államtitkár helyettesítheti.[83]

(8) A kabinet ülésére más személyt a kabinet elnöke hívhat meg.

121. (1) A kabinet szükség szerint ülésezik.

(2) A kabinet ülését a kabinet elnöke hívja össze.

(3) Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

122. (1) Előterjesztés vagy jelentés a kabinet ülésének napirendjére - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor vehető fel, ha a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve annak állandó vagy eseti munkabizottsága megtárgyalta, és napirendre tűzését javasolta. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a kabinet vezetője kivételt tehet.[84]

(1a) Előterjesztés vagy jelentés a Védelmi Tanács ülésének napirendjére akkor vehető fel, ha a Védelmi Munkacsoport megtárgyalta, és napirendre tűzését javasolta. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a Védelmi Tanács vezetője kivételt tehet.[85]

(2) A kabinet ülésének napirendi javaslatát a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint annak állandó vagy eseti munkabizottsága állásfoglalásainak - a Védelmi Tanács esetében a Védelmi Munkacsoport állásfoglalásának - figyelembevételével a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára[86]

a) a Stratégiai Kabinet esetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a 95. pont (2) bekezdése szerinti esetben az európai uniós ügyekért felelős miniszter,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a nemzetgazdasági miniszter,[87]

c) a Védelmi Tanács esetében a Védelmi Tanács elnöke, illetve annak akadályoztatása esetén a Védelmi Tanács titkára,

d) a Nemzetpolitikai Kabinet esetében a miniszterelnök általános helyettese

hagyja jóvá, amelyet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára küld ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a kabinet dönt.

(3) A kabinet napirendjén szereplő előterjesztést és jelentést - a Védelmi Tanács által tárgyalt előterjesztés és jelentés kivételével - valamennyi miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója részére szükséges eljuttatni.[88]

123. (1) Elektronikus úton a 24. pont (1) bekezdése szerint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell megküldeni a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztés vagy jelentés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését legkésőbb a kabinet ülésének időpontját megelőző második munkanapon.

(2) A minősített adatot tartalmazó előterjesztést vagy jelentést az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül

a) papír alapon, egy eredeti aláírt példányban és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által meghatározott számú másolati példányban és

b) -a minősített adatkezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - szerkeszthető formátumban, minősített elektronikus adathordozó útján

kell megküldeni a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidőn túl a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

124. (1) A kabinet ülésén jelen lévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről tanácskozást folytatnak, amelyet követően a kabinet elnöke összefoglalja a tanácskozás során elhangzottakat, és kimondja a kabinet döntését.

(2) Ha a kabinet valamely tagja a kabinet elnöke által az előbbiek szerint kimondott döntéssel nem ért egyet, arról szavazás megtartását kezdeményezheti. A szavazás megtartása ebben az esetben kötelező.

(3) A szavazás során a kabinet tagjai rendelkeznek szavazati joggal. A döntés meghozatalára szavazattöbbséggel kerül sor, szavazategyenlőség esetén a kabinet elnökének szavazata dönt.

(4) A 112. pont (2) bekezdése szerinti esetben a Védelmi Tanács üléséről távol maradó tag az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó támogató vagy elutasító szavazatát az ülést megelőzően a Védelmi Tanács elnökének megküldheti.

30. A kabinet döntései

125. A kabinet a következő döntéseket hozhatja:

a) elfogadja az előterjesztést, amely a 77. pont szerint miniszterelnöki aláírásra történő felterjesztésre vagy az Országgyűlés számára benyújtásra kerül, illetve tudomásul veszi a jelentést,

b) a kabinet javasolhatja, hogy az általa megtárgyalt előterjesztésről vagy jelentésről a Kormány döntsön, ha az ügy politikai jelentősége indokolja,

c) nem fogadja el az előterjesztést, nem veszi tudomásul a jelentést.

126. A kabinet a feladatkörében javaslatot tesz kormányrendeletnek és kormányhatározatnak a 77. pontban foglaltak szerinti kiadására, valamint a Kormány nevében irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

126/a. A 125. pont a) alpontja és a 126. pont szerinti esetben a 78/a. pontban foglaltak szerint kell eljárni.[89]

127. A Védelmi Tanács

a) a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzési tervről,

b) a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzésről, valamint

c) a közbeszerzési eljárás, továbbá a védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárás lefolytatása alóli felmentésre irányuló kezdeményezésről

szóló napirendi pontok kapcsán véleményt alakít ki.

128. A kabinet az általa megtárgyalt előterjesztés további közigazgatási egyeztetését rendelheti el.

129. Ha a kabinet az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket[90]

a) a Stratégiai Kabinet esetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter által, a 95. pont (2) bekezdése szerinti esetben az európai uniós ügyekért felelős miniszter által kijelölt politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a nemzetgazdasági miniszter,[91]

c) a Védelmi Tanács esetében a nemzetbiztonsági főtanácsadó,

d) a Nemzetpolitikai Kabinet esetében a miniszterelnök általános helyettese

koordinálja.

130. A kabinet döntéseit, annak véglegesítése előtt a kabinet vezetője a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - tájékoztatás céljából - minden kormánytag részére megküldi.

131. (1) A kabinet döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik, és azt[92]

a) a Stratégiai Kabinet esetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a 95. pont (2) bekezdése szerinti esetben az európai uniós ügyekért felelős miniszter,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a nemzetgazdasági miniszter,[93]

c) a Védelmi Tanács esetében a nemzetbiztonsági főtanácsadó,

d) a Nemzetpolitikai Kabinet esetében a miniszterelnök általános helyettese

felterjesztésében a miniszterelnök írja alá.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felterjesztés a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján kerül a miniszterelnök részére megküldésre.

132. Ha a miniszterelnök a kabinet aláírásra felterjesztett döntésével nem ért egyet, az előterjesztésnek a kabinet általi, a Kormány általi megtárgyalását rendelheti el.

133. A 83. pontban foglaltakat a kabinet döntése alapján az Országgyűlés elé terjesztendő önálló indítványok tekintetében is alkalmazni kell.

31. A kabinet döntésének dokumentálása

134. A kabinet dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a kabinet döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

135. (1) A kabinet üléséről összefoglaló készül. Az összefoglaló elkészítéséről - az ülést követő három munkanapon belül - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

(2) Az összefoglalót a kabinet elnöke írja alá.

(3) Az összefoglaló egy-egy példányát a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója és a közigazgatási államtitkárok kapják meg. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.[94]

(4) Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni a kabinet ülésére megtárgyalás céljából megküldött előterjesztés, jelentés, valamint a kabinet döntése alapján kiadott kormányrendelet, kormányhatározat egy-egy példányát.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

136. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

137.[95]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök