256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet

a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2021-2027 programozási időszakban

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból,

b) az Európai Szociális Alap Pluszból,

c) a Kohéziós Alapból,

d) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alapból,

e) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból,

f) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközből,

g) a Belső Biztonsági Alapból,

h) az Európai Unió Szolidaritási Alapjából és

i) az Igazságos Átmenet Alapból

[az e)-g) pont a továbbiakban együtt: Belügyi Alapok] származó források felhasználására.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközből finanszírozott Interreg-programokból nyújtandó támogatásokra.

2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti dokumentum, valamint az összesítő,

3. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) 1. cikk (1) bekezdése szerinti tevékenység vagy mulasztás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,

4. ellenőrzési nyomvonal: a támogatástervezési, pénzügyi irányítási és kontrollrendszer leírása szövegesen, táblázatba foglalva vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket, kapcsolatokat, az irányítási és kontrollfolyamatokat, valamint az e kontrollokat alátámasztó dokumentumokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését a támogatások felhasználása során,

5.[2] horizontális elvek és politikák: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti elvek és politikák,

6.[3] horizontális követelmények: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti horizontális elvekkel összhangban a támogatási szerződésben a kedvezményezett részére a horizontális elvek és politikák teljesülése érdekében meghatározott követelmények,

7. indikátor: közösségi jogszabályban vagy a programban nevesített, eredményt vagy teljesülést mérő mutató,

8. jogszerű állapot helyreállítása: a kifogásnak helyt adó döntés nyomán a jogsértő eljárási cselekmény jogszabálynak, a felhívásnak, a támogatási szerződésnek és a kifogás tárgyában hozott döntésnek megfelelő megismétlése,

8a.[4] kis támogatási összegű bizonylat: szállítói szerződéshez kapcsolódó, a felhívásban meghatározott támogatási összeget meg nem haladó összegű, összesítőn el nem számolható bizonylat,

9. kitöltőprogram: a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető, a támogatási kérelem kitöltését és beadását támogató felület,

10. konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projekt esetén a tagok polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából,

11.[5] közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése, valamint 7. § (1) és (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, a nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 38/A. §-a szerinti szervezet,

12. négy szem elve: valamely személy munkájának egy másik személy általi, ugyanazon szempontok szerint történő, teljes körű ellenőrzése,

13. nonprofit szervezet: az egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány, alapítvány vagy közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, egyházi jogi személy, európai gazdasági egyesülés, európai szövetkezet, európai területi társulás, társasház, építőközösség, kivéve a biztosítóegyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói vagy munkavállalói érdekképviseleti szervezetet,

14. nyilvánvaló hiba: a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által a támogatási kérelemben vagy a kifizetési kérelemben szolgáltatott adat olyan egyértelmű hiánya vagy hibája, amely a támogatási kérelem vagy a kifizetési kérelem más adataiból vagy más, közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra való felszólítás nélkül pótolható vagy javítható,

15. projekt fizikai befejezése: a projekt keretében támogatott tevékenységnek a felhívás és a támogatási szerződés szerinti végrehajtása,

16.[6] projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezése: a projekt keretében támogatott tevékenységek végrehajtását igazoló záró beszámoló jóváhagyását követően a záró kifizetési kérelem jóváhagyása és a támogatás kifizetése az irányító hatóság által,

17. projekt pénzügyi befejezése: a projekt fizikai befejezését követően a projekt végrehajtása során keletkezett bizonylatok kiegyenlítése,

18.[7] szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában ekként meghatározottak, továbbá nemzeti jogszabály vagy támogatási szerződés, pénzügyi eszköz esetén végső kedvezményezettel vagy a pénzügyi közvetítővel kötött szerződés alapján a kedvezményezettet vagy a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek,

19. szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére utaló tények, körülmények vagy dokumentumok, amelyek alapján megalapozottan lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására,

20. szakaszolt projekt: több programozási időszak forrásaiból finanszírozott projekt,

20a.[8] szállítói szerződés: a kedvezményezett és a szállító között létrejött, a projekt megvalósítása érdekében kötött szerződés, közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés, keretmegállapodás alkalmazása esetén az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, továbbá a visszaigazolt írásbeli megrendelés,

21. teljesítmény-keretrendszer: indikátorokon alapuló, prioritásszintű mérési rendszer, amelynek célja, hogy az egyes prioritásokban kitűzött célok megvalósuljanak,

22. várostérség: a Fenntartható városfejlesztési eszköz végrehajtása érdekében a területi szereplő által egy közös stratégia megvalósítására kijelölt településcsoport.

II. FEJEZET

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER

3. A Kormány feladatai

4. § A Kormány

a) kialakítja a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét,

b) jóváhagyja azon programok tartalmát, amelyek elfogadása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik,

c) elfogadja az éves fejlesztési keretet,

d) elfogadja az integrált területi programot,

e) a 120. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel előzetesen állást foglal azon projekt vonatkozásában, amelynek támogatását az irányító hatóság ötmilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani,

f) dönt a projekt többlettámogatásáról a 168. § (1) bekezdés c) pontja szerint.

4. A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság feladatai

5. § A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) készíti elő a Kormány e rendelet szerinti döntéseit.

5. A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatai[9]

6. § (1)[10] A Nemzeti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: NFK) ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (6) bekezdése szerinti koordináló szervezeti feladatokat.

(2) Az NFK koordináló szervezeti feladatkörében[11]

a) ellátja az európai uniós források felhasználása tervezésének és a programok végrehajtásának koordinációs feladatait,

b) biztosítja

ba) a fejlesztéspolitikai jogszabályok egységes alkalmazását,

bb) az irányító hatóságok végrehajtási tevékenysége egységességét,

bc) a horizontális elvek és politikák érvényesítését,

bd) az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint a klímaváltozás hatásai mérséklésének érvényesítését,

be) a programok összehangolt, a Partnerségi Megállapodásnak megfelelő végrehajtását.

7. § (1) Az NFK koordinációs feladatai keretében[12]

a) biztosítja a program- és projektvégrehajtás teljes folyamatának egységességét,

b) koordinálja az éves fejlesztési keret tervezési folyamatát,

c) biztosítja - a programok sajátosságai figyelembevételével - a programozási és végrehajtási dokumentumok egységességét, a program- és projektvégrehajtási eljárás során használandó dokumentumok egységes tartalmi és formai követelményeit,

d) biztosítja az elszámolhatóság egységes feltételeit,

e) elvégzi a felhívások minőségbiztosítását, ezt követően közzéteszi a felhívásokat,

f) ellátja a programok zárásának koordinációs feladatait,

g) egyeztet az Európai Bizottsággal a több programot érintő kérdésekkel kapcsolatban,

h) képviseli Magyarországot az uniós jogszabályok alapján létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban és koordinálja a tagállami álláspont kialakítását,

i) ellátja a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága titkársági feladatait,

j) az irányító hatósággal együttműködve koordinálja az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatokat,

k) meghatározza a fejlesztéspolitikai intézményrendszer vonatkozásában a képzési stratégiát, megalkotja a képzési szabályzatot és koordinálja a központilag biztosított képzéseket,

l) az irányító hatósággal együttműködve vizsgálja a programok tervezéséhez és módosításához kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálat szükségességét, szükség esetén az irányító hatósággal együttműködve elvégzi a stratégiai környezeti vizsgálatot, koordinálja az érintett hatóságokkal történő egyeztetést, nyomon követi a stratégiai környezeti vizsgálat javaslatainak megvalósítását.

m)[13] gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érzékeny pozícióban lévő - így különösen a szabálytalanságkezeléssel, ellenőrzésekkel, kockázatértékeléssel foglalkozó - munkatársainak az általa kidolgozott módszertan szerinti rendszeres rotációjáról, rendszeres és eredményes felügyeletéről.

(2)[14] Az NFK megteszi a szükséges intézkedéseket a rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése és kezelése érdekében, ideértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is.

8. § Az NFK a fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel összefüggő feladatai keretében[15]

a) az irányító hatóság kezdeményezése alapján javaslatot tesz a Kormány részére közreműködő szervezet kijelölésére,

b) az irányító hatóság bevonásával meghatározza a közreműködő szervezettel kötendő megállapodás tartalmi elemeit,

c) koordinálja az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó leírások elkészítését és aktualizálását.

9. § Az NFK monitoring és értékelési feladatai keretében[16]

a)[17] nyomon követi az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott feljogosító feltételek teljesülését,

b) működteti és fejleszti a programok végrehajtását támogató monitoring és információs rendszert,

c) az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok pénzügyi előrehaladását, koordinálja az európai bizottsági és a hazai jelentések, adatszolgáltatások készítését,

d) koordinálja az egyes programokra vonatkozó összesített adatok Európai Bizottság részére történő továbbításával kapcsolatos feladatokat, ütemtervet, közös sablont, módszertant és adatbázist biztosít az irányító hatóság számára,

e) az irányító hatósággal együttműködve a félidős felülvizsgálat során meghatározza a programmódosítás elveit,

f) felügyeli a teljesítmény-keretrendszert, nyomon követi a részcélok és célértékek teljesülését,

g) az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok szakmai előrehaladását, amely keretében

ga) nyomon követi az indikátorok teljesítését,

gb) módszertani támogatást nyújt az indikátorok előállításához szükséges adatok beszerzéséhez és előállításához,

gc) az irányító hatóság által szakmai szempontból véleményezett rendszeres jelentést készít a Kormány részére a forrásvesztés elkerülése érdekében,

h) az irányító hatósággal együttműködve ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (5) bekezdése szerinti értékelési tervvel összefüggő feladatokat a Partnerségi Megállapodás minden programjára vonatkozóan, amely keretében[18]

ha) koordinálja az értékelési terv végrehajtását és - indokolt esetben - aktualizálását,

hb) lefolytatja az értékelési terven belüli programértékeléseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap programjaira vonatkozóan,

hc) módszertani támogatást nyújt az értékelési terven kívüli egyéb értékelések végrehajtásához,

hd) koordinálja a tagállami jelentéstételi kötelezettséget,

i) az irányító hatósággal együttműködve monitoring és értékelési munkacsoportot működtet a programok előrehaladásának nyomon követése és értékelése érdekében.

j)[19] megküldi az igazoló hatóság részére az irányító hatóságok által összeállított és egyeztetett, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (10) bekezdése szerinti előrejelzéseket,

k)[20] az irányító hatóságok rendelkezésére bocsátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (1) bekezdése szerinti, az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat.

10. § Az NFK ellenőrzési feladatai keretében[21]

a) ellenőrzi, hogy az európai uniós források kezelése és felhasználása szabályszerűen, célszerűen és eredményesen történik-e,

b) ellátja a programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések ellenőrzötti koordinációs feladatait, részt vesz az ellenőrzéseken, koordinálja az adatszolgáltatást és a válaszadást a fejlesztéspolitikai intézményrendszer más szereplőinek bevonásával, gondoskodik az ellenőrzések által előírt intézkedések egységes végrehajtásáról,

c)[22] koordinálja azon szervezetek európai uniós támogatásokkal összefüggő belső ellenőrzési feladatainak stratégiai és éves tervezését, amelyekben irányító hatóság került kijelölésre,

d) koordinálja a több programra kiterjedő ellenőrzésből eredő, költségnyilatkozatot érintő korrekciós folyamatot.

11. § Az NFK pénzügyi feladatai keretében[23]

a) forrást biztosít a programok központi kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin,

b) az európai uniós források jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásából eredő összegeket az igazoló hatóság kérése esetén visszautalja az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számlájára,

c) gondoskodik a közreműködő szervezetek által ellátott feladatok finanszírozásáról,

d) biztosítja a fejlesztéspolitikai intézményrendszer működéséhez szükséges finanszírozási forrásokat, ideértve a technikai segítségnyújtást is, valamint biztosítja azok egységes felhasználását, a teljesítménymérést,

e)[24]

12. §[25]

13. § Az NFK az azonosított kockázatok alapján csalás elleni intézkedéseket alkalmaz, amely keretében[26]

a) az irányító hatóságok bevonásával meghatározza a csalás megelőzéséhez, azonosításához, jelentéséhez, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséhez, szankcionálásához szükséges feladatokat,

b) az irányító hatóságok bevonásával kidolgozza az a) pont szerinti feladatok hatékony megvalósításához szükséges eljárást és módszertant,

c)[27] koordinálja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz eredményes alkalmazását, kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant,

d) működteti a belső és közérdekű bejelentési rendszert (www.anti-lop.hu),

e)[28] koordinálja az integritásirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat az NFK által felügyelt programok lebonyolításában részt vevő szervezeteknél,

f) gondoskodik a csalás elleni tudatosság növeléséről,

g) együttműködik a csalások hatékony és eredményes megelőzése, felderítése és szankcionálása érdekében az érintett intézményekkel.

h)[29] gondoskodik a 4. melléklet szerinti adatoknak az ARACHNE kockázatértékelő eszköz részére kéthavonta történő megküldéséről,

i)[30] biztosítja az ARACHNE kockázatértékelő eszközhöz való hozzáférést a fejlesztéspolitikai intézményrendszer 19. § (2) bekezdés c) pontja és 24. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feladatot ellátó munkatársai részére.

14. § Az NFK a büntetőeljárásokkal összefüggő feladatai keretében[31]

a) nyilvántartja az európai uniós forrásokkal kapcsolatos feljelentéseket és folyamatban lévő büntetőügyeket,

b) gondoskodik a megkeresések megválaszolásáról.

15. § (1) Az NFK kommunikációs feladatai keretében[32]

a) az irányító hatósággal együttműködve gondoskodik a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáról, az uniós jogszabályokban meghatározott, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről,

b) ellátja - szükség esetén az érintett irányító hatóság bevonásával - az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó sajtómegjelenésekkel összefüggő feladatokat,

c) előzetesen állást foglal az irányító hatósághoz érkezett, nyilvános szereplésre, előadás megtartására irányuló felkéréssel összefüggésben,

d) elkészíti az európai uniós források felhasználásával összefüggésben a nyilvános tájékoztatókat, kérdésekre irányuló válaszokat,

e) ellátja - szükség esetén az érintett irányító hatóság bevonásával - az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmekkel összefüggő feladatokat,

f) az irányító hatósággal együttműködve egységes, minden programot lefedő ügyfélszolgálatot alakít ki és működtet.

(2) Az NFK az (1) bekezdés a) pontja keretében[33]

a) kidolgozza a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégiát,

b) a kommunikációs stratégia végrehajtásában elért eredményekről, az eredmények elemzéséről, a következő év során elvégzendő tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről legalább évente egyszer tájékoztatja a monitoring bizottságot,

c) biztosítja, hogy a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplői a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre,

d) kidolgozza az arculati kézikönyvet,

e) kidolgozza a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazó útmutatót,

f) betölti Magyarország tájékoztatási és kommunikációs tisztviselői posztját,

g) működteti a www.palyazat.gov.hu oldalt, amelyen közzéteszi a támogatott projektek listáját az átláthatóság biztosítása érdekében.

16. § Az NFK[34]

a)[35] megvizsgálja az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggő, több programot vagy több irányító hatóságot érintő, valamely érintett irányító hatóság által megküldött információkat,

b) javaslatot tesz az irányító hatóság részére az a) pont szerinti bejelentéssel és a 19. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatással összefüggésben.

16/A. §[36] Az NFK a IX. Fejezet szerint ellenőrzi az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások felhasználása során lefolytatott közbeszerzési eljárások közbeszerzési elszámolhatóságát.

6. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai

17. §[37] Az államháztartásért felelős miniszter biztosítja az igazoló hatósági feladatok ellátását.

7.[38]

18. §[39]

8. Az irányító hatóság feladatai

19. § (1) Az irányító hatóság

1.[40] ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72-75. cikke szerinti feladatokat,

2. a szakpolitikai felelőssel egyeztetett javaslatot tesz a program tartalmára és módosítására,

3. a szakpolitikai felelőssel együttműködve elkészíti az éves fejlesztési keret tervezetét, szükség esetén javaslatot tesz az éves fejlesztési keret módosítására,

4. a szakpolitikai felelős bevonásával elkészíti a felhívás tervezetét, továbbá - szükség esetén - a felhívás módosítását vagy visszavonását,

5. gondoskodik a felhívások és azok módosítása monitoring és információs rendszerbe történő rögzítéséről,

6.[41] gondoskodik - a feladatkörében érintett monitoring bizottsággal és az NFK-val együttműködve - a program végrehajtása során a horizontális elvek és politikák érvényesítéséről, valamint a horizontális követelmények teljesülése előrehaladásával kapcsolatos adatok gyűjtéséről,

7. területi kiválasztási eljárásrend esetén dönt a szakpolitikai felelős és a területi szereplő közötti vitás kérdésben,

8.[42] a szakpolitikai felelős és az NFK részére adatot szolgáltat a programok szakmai előrehaladásáról, a felhívások végrehajtásáról, különös tekintettel az indikátorok és horizontális követelmények teljesítésére,

9. területi kiválasztási eljárásrend esetén adatot szolgáltat a területi szereplő részére a támogatott projektekről,

10.[43] kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, amelyről tájékoztatja az NFK-t,

11.[44] az NFK iránymutatása alapján elkészíti a program irányítási és kontrollrendszere leírását, amelyet az NFK egyidejű tájékoztatása mellett az audit hatóság részére megküld,

12.[45] az NFK részére javaslatot tehet közreműködő szervezet kijelölésére,

13.[46] a pénzügyi eszközök vonatkozásában megköti a finanszírozási megállapodást a holdingalapot végrehajtó szervezettel,

14.[47] nyomon követi a programok pénzügyi és szakmai előrehaladását, amelynek eredményét megküldi az NFK és a szakpolitikai felelős részére,

15. nyomon követi a támogatott projektek előrehaladását,

16. közreműködik az értékelési terv előkészítésében és a programot érintő értékelési tevékenységben,

17. működteti a monitoring bizottságot, közreműködik a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság tevékenységében,

18. közreműködik az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában,

19. közreműködik az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásában,

20.[48] az NFK-val együttműködve ellátja a programra vonatkozó rendszeres adatszolgáltatást az Európai Bizottság számára,

21. elkészíti a program végső teljesítményjelentését,

22.[49] elkészíti az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti vezetői nyilatkozatot,

23. jóváhagyja az integrált területi program területi szereplő által kezdeményezett módosítását, ha az nem érinti az integrált területi programok jóváhagyásáról szóló kormányhatározatban foglaltakat,

24. az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátja a költségnyilatkozat összeállításához, előrejelzések elkészítéséhez, valamint az igazoló hatóság által a monitoring és információs rendszerben rögzített adatok megfelelőségének, hitelességének alátámasztása érdekében lefolytatott ellenőrzésekhez, továbbá a központosított számviteli nyilvántartás vezetéséhez szükséges bizonylatokat és dokumentumokat,

25. megteszi a szükséges intézkedéseket a hatáskörébe tartozó rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése és kezelése érdekében,

26.[50] továbbítja az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül az Európai Bizottság részére az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (1) bekezdése szerinti, az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat,

27.[51] elvégzi a megfelelőségi és hitelességi vizsgálatokat az Európai Bizottság információs rendszerébe feltölteni kívánt összesített indikátoradatok tekintetében az NFK által nyújtott informatikai támogatással és az eredendő adatminőségi hibakockázat figyelembevételével,

28. biztosítja, hogy a költségnyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által kért valamennyi adat, dokumentum és bizonylat teljeskörűen megküldésre kerüljön az igazoló hatóság részére,

29. ellenőrzi a holdingalapot végrehajtó szervezet által ellátott feladatokat a 20. § (2) és (3) bekezdése szerint,

30. az ellenőrzésből eredő, költségnyilatkozatot érintő korrekció végrehajtását az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal és az audit hatósággal előzetesen egyezteti,

31.[52] kezdeményezheti az NFK-nál - a megkeresés céljának bemutatásával - Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének megkeresését.

(2) Az irányító hatóság felelős a csalás elleni politika végrehajtásáért, amelynek keretében

a)[53] együttműködik az NFK-val a csalás kockázatelemzése módszertanának kidolgozásában,

b) elvégzi a csalás kockázatelemzését,

c)[54] a támogatási döntés előkészítése és meghozatala során a támogatást igénylő vonatkozásában, továbbá a támogatási szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében,

d)[55] eljár az NFK által a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,

e)[56] részt vesz az NFK által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken,

f) a támogatott projektek vonatkozásában egyedi kockázatelemzésen alapuló csalásellenes intézkedéseket hozhat.

(3) Az irányító hatóság a büntetőeljárásokkal összefüggő feladatai keretében

a) szükség esetén feljelentést tesz,

b) a folyamatban lévő büntetőügyekkel összefüggésben kapcsolatot tart a bűnüldöző szervekkel, azok megkereséseit megválaszolja,

c)[57] az a) és b) pont szerinti, valamint az egyéb megkeresések kapcsán tett intézkedésekről, továbbá a megindított szabálytalansági eljárásról tájékoztatja az NFK-t, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot és az audit hatóságot.

(4) Az irányító hatóság

a)[58] megvizsgálja az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggő, valamely alapvető jog tekintetében tett bejelentéseket és a rendelkezésére álló információkat,

b)[59] az a) pont szerinti vizsgálat eredményéről tájékoztatja az NFK-t.

(5) Az irányító hatóság területi program esetén a szakpolitikai felelős mellett a feladatkörrel rendelkező minisztert és a területi szereplőket a feladatai ellátásába bevonja.

(6) Ha egy prioritáson belül konstrukciófelelős kerül kijelölésre, az irányító hatóság együttműködik a konstrukciófelelőssel az e rendeletben meghatározott, a konstrukciót érintő feladatok végrehajtása során.

20. § (1) Az irányító hatóság közreműködő szervezet kijelölése esetén

a) közreműködik a közreműködő szervezettel kötendő szerződés egységes tartalmának meghatározásában,

b) jóváhagyja annak éves munkatervét, az éves munkaterv megvalósítására vonatkozó beszámolót, a közreműködő szervezettel kötött szerződésben foglalt feladatok teljesítését.

(2) Az irányító hatóság rendszeresen ellenőrzi a közreműködő szervezet által ellátott feladatokat a következő szempontok szerint:

a) a közreműködő szervezet tevékenysége jogszerű-e, ellenőrzési tevékenysége a módszertani útmutatóknak megfelel-e,

b) a közreműködő szervezet az adatokat szabályosan és teljeskörűen rögzítette-e a monitoring és információs rendszerben.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést az irányító hatóság utólagosan, mintavételezés alapján végzi el.

(4) Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményét tartalmazó dokumentumot az ellenőrzés lezárását követő hét napon belül megküldi az igazoló hatóság, az audit hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.

21. § (1)[60] Az irányító hatóság feladatait az 1. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti program vonatkozásában az 1. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában meghatározott szervezetben felállított szervezeti egység látja el.

(2) Az irányító hatóság kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen vonhat be alvállalkozót feladatai ellátásába. Az alvállalkozó teljesítéséért az irányító hatóság felelős.

9. A közreműködő szervezet feladatai

22. § (1) A közreműködő szervezet az e rendelet által az irányító hatóság feladatkörébe utalt feladatok közül az erre vonatkozóan megkötött megállapodásban meghatározott feladatokat látja el.

(2) A közreműködő szervezet kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, az irányító hatóság által meghatározott értékhatár felett, az irányító hatóság előzetes egyetértésével vonhat be alvállalkozót feladatai ellátásába. Az alvállalkozó teljesítéséért a közreműködő szervezet felelős.

23. §[61] A közreműködő szervezet feladatait az 1. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti program vonatkozásában az 1. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában meghatározott szervezet látja el.

10. Az audit hatóság feladatai

24. § (1) Az audit hatóság az Európai Bizottság iránymutatása, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján[62]

a)[63] ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77-79. cikke szerinti feladatokat,

b) véleményezi az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,

c) kialakítja az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami választ, lefolytatja a szükséges tárgyalásokat, nyomon követi a végleges audit megállapítások megvalósulását.

d)[64] véleményezi a 13. § c) pontja szerinti módszertant,

e)[65] alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszközt,

f)[66] ellenőrzi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használatát, valamint az annak részére történő, 13. § h) pontja szerinti adatküldést.

(2)[67]

11. Az igazoló hatóság feladatai

25. § (1) Az igazoló hatóság

a)[68] ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikke szerinti feladatokat,

b)[69] az irányító hatóság által az NFK útján megküldött pénzügyi adatok alapján összeállítja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (10) bekezdésében meghatározott előrejelzéseket, és továbbítja az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül az Európai Bizottság részére.

(2) Az igazoló hatóság feladatait a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) látja el.

12. A szakpolitikai felelős feladatai

26. § (1) A szakpolitikai felelős a programok tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében

a) elkészíti a felelősségi körébe tartozó éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmai koncepciót és a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során biztosítja, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz,

b) elkészíti a felhívások szakmai koncepcióját az érintett irányító hatósággal és - szükség esetén - más szakpolitikai felelőssel egyeztetve,

c) a kiemelt projektek tekintetében nyomon követi a projektszinten rögzített szakmai elvárások teljesülését,

d) együttműködik a programok megvalósításában érintett minisztériumi felelősökkel a forráselosztási elvek, a szakpolitikai elvárások és horizontális követelmények meghatározása során,

e)[70] a szakpolitikai elvárások és szakmai tartalmak kialakítása során a területfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a területi kohézió horizontális szempontjainak érvényesítését,

f) az irányító hatósággal egyeztetve gondoskodik a korábbi programozási időszakok releváns értékelései hasznosításáról,

g) az éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmai koncepciót és a felhívások szakmai koncepcióját megküldi véleményezésre a gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos részére.

h)[71] a "Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (CRPD) végrehajtása és alkalmazása a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban" megnevezésű horizontális feljogosító feltétel követelményeivel összhangban felhasználja a fogyatékosságokhoz kapcsolódó, a Központi Statisztikai Hivatal által közölt statisztikai adatokat.

(1a)[72] Az (1) bekezdés a), b) és g) pontját technikai segítségnyújtás esetén nem kell alkalmazni.

(2)[73] Ahol e rendelet bármely dokumentum tekintetében az irányító hatóság megküldési kötelezettségét írja elő, az abban foglalt javaslatot a szakpolitikai felelőssel közös álláspontnak kell tekinteni, ha az irányító hatóság és a szakpolitikai felelős ugyanabban a szervezetben került kijelölésre.

(3) Ha egy prioritáson belül konstrukciófelelős kerül kijelölésre, a szakpolitikai felelős együttműködik a konstrukciófelelőssel az e rendeletben meghatározott, az adott felhívást érintő feladatok végrehajtása során.

27. § A szakpolitikai felelős feladatait a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti prioritás vonatkozásában a 2. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában meghatározott személy látja el.

13. A konstrukciófelelős feladatai

28. §[74] (1) A konstrukciófelelős a felhívások tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében

a) közreműködik a felhívások szakmai koncepciója előkészítésében az érintett irányító hatósággal és szakpolitikai felelőssel egyeztetve,

b) a kiemelt projektek tekintetében nyomon követi a projektszinten rögzített szakmai elvárások teljesülését,

c) együttműködik a programok megvalósításában érintett minisztériumi felelősökkel a forráselosztási elvek, a szakpolitikai elvárások és horizontális követelmények meghatározása során,

d) közreműködik az irányító hatóságnak megküldendő, az éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmai koncepció előkészítésében, és a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során biztosítja, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz,

e)[75] az adott felhívásra vonatkozó szakmai tartalom kialakítása során a területfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a területi kohézió horizontális szempontjainak érvényesítését.

(2) A konstrukciófelelősöket a 3. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

14. A területi szereplő feladatai

29. § (1) A területi szereplő

a) az általa elfogadott területfejlesztési koncepció és program alapján, az abban megfogalmazott célokkal összhangban kidolgozza és végrehajtja az integrált területi programot,

b) kidolgozza az integrált területi programszintű kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve a programban és az e rendeletben meghatározott horizontális követelményeket,

c) véleményezi a területi kiválasztási eljárásrendben meghirdetésre kerülő felhívás tervezetét, és meghatározza a területi értékelési szempontokat,

d) részt vesz a döntés-előkészítő bizottság ülésén, vagy az e rendeletben meghatározott esetben a területi jellegű értékelési szempontokat értékeli és az irányító hatóság elé terjeszti,

e) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére az éves fejlesztési keret összeállításához,

f) végrehajtja az integrált területi programot, amelynek keretében a monitoring feladatainak ellátása céljából a kedvezményezettől és az irányító hatóságtól a támogatott projektekkel összefüggésben adatszolgáltatást kérhet, részt vehet a projektfejlesztésben.

(2)[76] A területi szereplő a fővárosi önkormányzat és a vármegyei önkormányzat.

15. A holdingalapot végrehajtó szervezet feladatai

30. § A holdingalapot végrehajtó szervezet az e rendelet által az irányító hatóság feladatkörébe utalt feladatok közül a finanszírozási megállapodásban meghatározott feladatokat látja el.

31. § A holdingalapot végrehajtó szervezet feladatait az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

15/A. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság feladatai[77]

31/A. §[78] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság

a) az e rendeletben meghatározottak szerint elvégzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok mintavételes ellenőrzését, valamint kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló bejelentéseket,

b) azonosítja a lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteket, ennek keretében kockázatelemzést végez,

c) gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplőinek az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésével kapcsolatos tudatossága növeléséről,

d) tevékenységéről évente beszámol az Integritás Hatóság részére,

e) együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel.

31/B. §[79] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság jogorvoslati feladatai keretében elbírálja a kifogásokat és a jogorvoslati kérelmeket, biztosítja ezen döntések egységességét.

III. FEJEZET

A MONITORING BIZOTTSÁG

16. A monitoring bizottság feladatai

32. § A programok végrehajtását - az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó források felhasználása kivételével - monitoring bizottság követi nyomon.

33. § (1)[80] A monitoring bizottság ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikke szerinti feladatokat.

(2) A monitoring bizottság megtárgyalja

a)[81] az Európai Unió Alapjogi Chartáját érintő, valamely alapvető jog tekintetében tett bejelentésekkel és a rendelkezésre álló információkkal,

b) az Egyesült Nemzetek keretében 2006. december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel

összefüggésben megtett, uniós fejlesztéspolitikai tárgyú intézkedéseket.

(2a)[82] A monitoring bizottság véleményezi a kiemelt projektre vonatkozó felhívástervezetet, ha annak társadalmi egyeztetésére nem kerül sor.

(3) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság

a) biztosítja a programok közötti összhangot és koordinációt, valamint

b) nyomon követi a Partnerségi Megállapodásban meghatározott célkitűzések, valamint a horizontális elvek és politikák teljesítését.

17. A monitoring bizottság tagjai

34. § A monitoring bizottság és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

35. § (1)[83] A monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére tagot delegál

a)[84] az NFK,

b) az irányító hatóság,

c) az államháztartásért felelős miniszter,

d) a szakpolitikai felelős,

e) a konstrukciófelelős,

f)[85] területi érintettség esetén a területfejlesztésért felelős miniszter,

g) a gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos és

h) az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet.

(2)[86] A monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére állandó meghívott szakértőt delegálhat különösen

a) - ha az adott program finanszírozásához hozzájárul - az Európai Beruházási Bank,

b) az Európa Tanács Fejlesztési Bank,

c) a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter,

d) a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter,

e) az igazoló hatóság,

f) az audit hatóság,

g) a holdingalapot végrehajtó szervezet,

h) - ha kijelölésre került - a közreműködő szervezet és

i) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló kormányrendelet szerinti nemzeti hatóság.

(2a)[87] A monitoring bizottság munkájában az Európai Bizottság képviselője tanácskozási joggal vesz részt.

(3) A monitoring bizottság (1) bekezdés szerint delegált tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

36. § (1)[88] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságba az NFK felkérésére tagot delegál[89]

a)[90] az NFK,

b) az irányító hatóság,

c) a Magyar Tudományos Akadémia és

d) a 35. § (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti személy, szervezet.

(2)[91] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságba az NFK felkérésére állandó meghívott szakértőt delegálhat különösen[92]

a) a 35. § (1) bekezdésében fel nem sorolt miniszter és

b) a 35. § (2) bekezdés e), f) és i) pontja szerinti szervezet.

(2a)[93] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság munkájában az Európai Bizottság képviselője tanácskozási joggal vesz részt.

(3) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság (1) bekezdés szerint delegált tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

37. § A monitoring bizottságba és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságba tagot delegáló szervezetek listája nyilvános.

18. A monitoring bizottság működése

38. §[94] A monitoring bizottság és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság működésének részletes szabályait az NFK által meghatározott elvek alapján megalkotott ügyrendjében állapítja meg.

39. §[95] A monitoring bizottság titkársági feladatait az irányító hatóság, a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság titkársági feladatait az NFK látja el.

40. § A monitoring bizottság és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság egyes feladatai ellátására monitoring albizottságot hozhat létre.

IV. FEJEZET

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

19. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésével kapcsolatos általános szabályok

41. § Az irányító hatóság, a közreműködő szervezet és az igazoló hatóság

a) olyan irányítási és kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely biztosítja, hogy a szervezet tevékenysége megfelelően szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek, és határidőben rendelkezésre álljanak,

b) biztosítja a négy szem elvének érvényesülését az egyes eljárási cselekmények, valamint a kapcsolódó adatok monitoring és információs rendszerbe történő rögzítése során,

c)[96] gondoskodik az ellenőrzési nyomvonal és az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet XVI. melléklet 2.1.5. pontja szerinti kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról.

42. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.

42/A. §[97] (1) Az irányító hatóság az 1. mellékletben foglalt táblázat

a) 3., 5. és 9. sora szerinti program,

b) 8. sora szerinti program 4. és 5. prioritása, valamint Pest vármegyét érintő felhívásai, továbbá

c) 13. sora szerinti program vonatkozásában a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja

esetén a helyszíni szemlével összefüggő feladatait az NFK bevonásával látja el.

(2) Az irányító hatóság az 1. mellékletben foglalt táblázat

a) 3., 5., 6. és 9. sora szerinti program,

b) 8. sora szerinti program 4. és 5. prioritása, valamint Pest vármegyét érintő felhívásai, továbbá

c) 13. sora szerinti program vonatkozásában a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja

esetén a helyszíni ellenőrzéssel összefüggő feladatait az NFK bevonásával látja el.

(3) Az NFK az irányító hatóság helyszíni szemlével, helyszíni ellenőrzéssel összefüggő feladatai közül a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat látja el.

43. § Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum nyilvánvaló hibáját a dokumentummal kapcsolatos eljárás során kijavíthatják, amelyről a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet értesítik.

20. Az összeférhetetlenség

43/A. §[98] E Fejezet szabályait

a) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 61. cikkével,

b) az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01), valamint

c)[99] a fejlesztéspolitikai intézményrendszer munkatársa jogállására vonatkozó jogszabályban - így különösen a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Kit.) és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ápjt.) - meghatározott összeférhetetlenségi szabályokkal

összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

44. § (1) A támogatási döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt

a) a támogatást igénylő,

b) a támogatást igénylő vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c)[100] a támogatást igénylőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) a támogatást igénylővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

e) az a személy, aki a támogatást igénylő tekintetében a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy évben a b), a c) vagy a d) pont szerint minősült,

f)[101] az a)-e) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hozzátartozó),

g) az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(1a)[102] Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)-f) pontja alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok - így különösen családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek [a továbbiakban együtt: (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok] - rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt az (1) bekezdés g) pontja szerint kell minősíteni.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja nem zárja ki, hogy[103]

a) irányító hatóság vagy olyan szervezet, amelynek az irányító hatóság a szervezeti egysége,

b) szakpolitikai felelős által vezetett szervezet

támogatási kérelmet nyújtson be, és támogatásban részesüljön. Erre akkor kerülhet sor, ha a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a támogatási döntés előkészítéséhez és meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezeti, de legalább személyi szinten elkülönülnek.[104]

(3)[105] Az (1) bekezdés a)-c) pontja nem zárja ki, hogy területi kiválasztási eljárásrend esetén a területi szereplő vagy a területi szereplő többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság támogatási kérelmet nyújtson be és támogatásban részesüljön. Erre akkor kerülhet sor, ha a területi szereplő szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a támogatási döntés előkészítéséhez és meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezeti, de legalább személyi szinten elkülönülnek.

45. §[106] (1) A fejlesztéspolitikai intézményrendszer azon munkatársa, aki valamely projekt vonatkozásában

a)[107] érdemi eljárási cselekményt végzett, a projekt esetén az Ápjt. szerinti állami projektértékelőként (a továbbiakban: állami értékelő) nem járhat el,

b) állami értékelőként járt el, az adott projekt esetén más, érdemi eljárási cselekményt nem végezhet,

c) állami értékelőként az Ápjt. szerinti tartalmi értékelést végzett, akkor az Ápjt. szerinti közbeszerzési értékelést (a továbbiakban: közbeszerzési értékelés) nem végezhet, valamint

d) állami értékelőként közbeszerzési értékelést végzett, akkor az Ápjt. szerinti tartalmi értékelést nem végezhet.

(2) Közbeszerzési értékelést nem végezhet olyan személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.

(3)[108] Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt a (2) bekezdés szerint kell minősíteni.

46. § (1) Folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzést, helyszíni ellenőrzést vagy helyszíni szemlét nem végezheti

a) az ellenőrzés alá vont személy,

b) az ellenőrzés alá vont személy vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c)[109] az ellenőrzés alá vont személynek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) az ellenőrzés alá vont személlyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

e) az a személy, aki az ellenőrzés alá vont személy tekintetében az ellenőrzés vagy a szemle megkezdését megelőző egy évben a b), a c) vagy a d) pont szerint minősült,

f) az a)-e) pont szerinti személy hozzátartozója,

g) az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A kifizetés engedélyezésében nem vehet részt az, aki tekintetében az (1) bekezdésben felsorolt valamely ok fennáll, azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az ellenőrzés alá vont személyen a kifizetést igénylő személyt kell érteni.

(2a)[110] Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)-f) pontja vagy e rendelkezések tekintetében a (2) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt úgy kell tekinteni, mint akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Ezen személy az (1) és a (2) bekezdés szerinti ügyekben nem járhat el.

(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja, valamint az (1) bekezdés a), b) és d) pontja vonatkozásában a (2) bekezdés nem zárja ki, hogy az irányító hatóság, illetve annak munkatársa

a) az irányító hatóság vagy olyan szervezet tekintetében, amelynek az irányító hatóság a szervezeti egysége, vagy

b) szakpolitikai felelős által vezetett szervezet tekintetében

folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzésben, helyszíni ellenőrzésben vagy helyszíni szemlében vegyen részt. Erre akkor kerülhet sor, ha a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint az ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok szervezeti, de legalább személyi szinten elkülönülnek.[111]

47. § (1) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

a) a kedvezményezett, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,

b) az a) pontban meghatározott személy vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c)[112] az a) pontban meghatározott személynek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) az a) pontban meghatározott személlyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

e) az a személy, aki az a) pontban meghatározott személy tekintetében a szabálytalansági eljárás megindítását megelőző egy évben a b), a c) vagy a d) pont szerint minősült,

f) az a)-e) pont szerinti személy hozzátartozója,

g) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(1a)[113] Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)-f) pontja alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt az (1) bekezdés g) pontja szerint kell minősíteni.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja nem zárja ki, hogy az irányító hatóság, illetve annak munkatársa

a) az irányító hatóság vagy olyan szervezet tekintetében, amelynek az irányító hatóság a szervezeti egysége, vagy

b) szakpolitikai felelős által vezetett szervezet tekintetében

szabálytalansági eljárást folytasson le, valamint szabálytalansági döntést készítsen elő és hozzon meg. Erre akkor kerülhet sor, ha a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a szabálytalansági eljárás lefolytatásához és az abban való döntéshozatalhoz kapcsolódó feladatok szervezeti, de legalább személyi szinten elkülönülnek.[114]

48. § (1) A kifogás vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásában nem vehet részt az, aki a kifogásolt döntés vagy a tárgyi szabálytalansági döntés meghozatalában részt vett.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a kifogásolt döntés vagy a szabálytalansági döntés saját hatáskörben történő felülvizsgálatában az alapügyben eljárt személy részt vegyen.

(3) Szabálytalansági döntés megsemmisítése és új eljárás elrendelése, valamint jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati szerv által észlelt új szabálytalansági gyanú miatt elrendelt új eljárás esetén a megismételt eljárásban nem vehet részt az, aki az alapeljárásban a döntés előkészítésében részt vett.

49. § (1) Ha az irányító hatóság hatáskörének egy részét közreműködő szervezet gyakorolja, a közreműködő szervezet nem járhat el, ha

a) a közreműködő szervezet,

b) a közreműködő szervezet vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c)[115] a közreműködő szervezetnek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) olyan személy, aki a közreműködő szervezet tekintetében az adott eljárás megkezdését megelőző egy évben a b) vagy a c) pont szerint minősült,

e) a b)-d) pont szerinti személy hozzátartozója

az eljárásban támogatást igénylő, kedvezményezett, ezek képviselője vagy olyan személy, aki ezek érdekében az ügyben eljárt.

(2) Az irányító hatóság hatáskörének egy részét gyakorló közreműködő szervezet nem járhat el, ha

a) a közreműködő szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

b)[116] olyan személy, aki a közreműködő szervezet tekintetében az adott eljárás megkezdését megelőző egy évben az a) pont szerint minősült,

c) az a) és a b) pont szerinti személy hozzátartozója

az eljárásban támogatást igénylő, kedvezményezett, ezek képviselője vagy olyan személy, aki ezek érdekében az ügyben eljárt, és nincs más olyan, a közreműködő szervezet által foglalkoztatott személy, aki tekintetében összeférhetetlenség ne állna fenn.

(3) Ha az irányító hatóság hatáskörének egy részét gyakorló közreműködő szervezetnek van olyan munkatársa, aki nem összeférhetetlen, akkor a közreműködő szervezet az 50. § és az 51. § szerint jár el, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában az irányító hatóságon közreműködő szervezetet kell érteni.

(4) A közreműködő szervezet akkor sem járhat el, ha az ügy elfogulatlan megítélése tőle az (1) bekezdésben fel nem sorolt okból nem várható.

(4a)[117] Ha a közreműködő szervezet összeférhetetlensége az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor a közreműködő szervezetet a (4) bekezdés szerint kell minősíteni.

(5) Ha a közreműködő szervezet az (1), a (2) vagy a (4) bekezdésben meghatározott okból nem járhat el, akkor helyette az irányító hatóság folytatja le az eljárást.

50. §[118] (1)[119] Az a munkatárs, aki észleli, hogy egy ügyben összeférhetetlen vagy összeférhetetlenségének kockázata vagy látszata objektíven fennáll, ezt haladéktalanul írásban bejelenti a felettese részére. A bejelentésben megjelöli az összeférhetetlenség okát, és ha az ügy elfogulatlan megítélése tőle egyéb okból nem várható, akkor ezt indokolja.

(2) Nem tehet érdemi intézkedést az ügyben, aki az (1) bekezdés szerint bejelentette összeférhetetlenségét.

50/A. §[120] (1)[121][122] Bárki jogosult anonim módon bejelenteni a www.palyazat.gov.hu oldalon, ha az ügyben összeférhetetlenség vagy annak kockázata vagy látszata fennállását észleli.

(1a)[123] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti megalapozott bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplőjét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vizsgálja ki.

(3) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha összeférhetetlenség nem áll fenn. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság döntését indokolja.

(4) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság érdemi indokolás nélkül elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha a bejelentés

a) változatlan tényállás mellett ismételten olyan személyre vonatkozik, aki tekintetében az összeférhetetlenség hiányát korábban az ügyben megállapította, vagy

b) nyilvánvalóan alaptalan.

(5)[124] Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője részére, amely az 52. § szerint jár el.

(6) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett dokumentumokat a vizsgálatok lezárásától számított öt évig megőrzi.

51. § (1)[125] A fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplője hivatalból vizsgálja, hogy összeférhetetlen személy az ügyben ne járjon el. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője az összeférhetetlenségi ügyet soron kívül intézi el.

(2)[126] Az 50. § (1) bekezdése szerinti esetben az érintett felettese, az 50/A. § (5) bekezdése szerinti esetben a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője írásban jelzi az érintett részére az összeférhetetlenség tényét, továbbá gondoskodik más személynek az ügyben történő részvételre kijelöléséről.

(3)[127]

(4)[128]

(5)[129] Az 50/A. § (3) és (4) bekezdése, valamint a (2) bekezdés szerinti döntés ellen önálló kifogásnak vagy önállóan előterjesztett más jogorvoslatnak helye nincs. E döntéseket az ügy érdemében hozott döntés ellen benyújtható kifogásban vagy szabálytalansági döntés elleni jogorvoslati kérelemben lehet támadni.

52. §[130] (1) A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője gondoskodik annak az eljárási cselekménynek a felülvizsgálatáról és szükség szerint helyesbítéséről vagy megismétléséről, amelyben az összeférhetetlen személy közreműködött és amely az ügy érdemére kihathat, valamint egyéb intézkedést hozhat, így különösen

a) a támogatási döntést visszavonja,

b) a támogatási szerződéstől eláll,

c) a támogatási szerződést módosítja,

d) szabálytalansági eljárást kezdeményez,

e) kezdeményezi a 43/A. § c) pontjában meghatározott jogszabály szerinti felelősségre vonást,

f) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén feljelentést tesz.

(2) A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője az (1) bekezdés szerinti intézkedéséről - az arról történő döntéshozataltól számított - tizenöt napon belül tájékoztatja a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.

52/A. §[131] (1)[132] Az irányító hatóság, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (6) bekezdése szerinti koordináló szervezet, a közreműködő szervezet, az audit hatóság, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, a holdingalapot végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő, valamint az NFK-nak a IX. Fejezet szerinti ellenőrzést végző munkatársa, továbbá az értékelő, az állami értékelő és a döntés-előkészítő bizottság tagja a jogviszonya létesítésével egyidejűleg vagy e tevékenysége megkezdését megelőzően általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és - az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) 6.3. pontja szerinti adatokat is tartalmazó - érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekménye megkezdését megelőzően az adott eljárási cselekményre vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokat öt évig megőrzi. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében a nyilatkozattétel időpontjától számított öt évig kezeli.

(2) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság - a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, valamint az audit hatóság munkatársai által tett nyilatkozatok kivételével - az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok valóságtartalmát két évre szóló ellenőrzési terv alapján mintavételesen, évente az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-ára kiterjedően ellenőrzi. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az ellenőrzést különösen a közhiteles nyilvántartásokban elérhető adatok figyelembevételével végzi el. Ha a közhiteles nyilvántartásokban nem vagy csak korlátozottan érhető el adat, akkor önbevallást kell alkalmazni, amelyet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a bármilyen nyilvános forrásból rendelkezésére álló információkkal vet össze.

(3) Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság ellenőrzése során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a fejlesztéspolitikai intézményrendszer azon szereplője részére, amelynek tevékenysége során az összeférhetetlenségi nyilatkozatot tették. A megkeresett szervezet az 52. § szerint jár el.

(4) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (2) bekezdés szerint ellenőrzött nyilatkozatokat és az ellenőrzések dokumentumait az ellenőrzések lezárásától számított öt évig megőrzi. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (2) bekezdés szerint ellenőrzött nyilatkozatokban és az ellenőrzések dokumentumaiban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében az ellenőrzések lezárásától számított öt évig kezeli.

(5) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság tevékenységét, az érvényességi ellenőrzések tervezését és a kétéves tervek végrehajtását az audit hatóság validálja rendszerellenőrzés keretében.

(6) Az (1) bekezdés szerinti személyek, valamint azon személyek, akik részt vesznek a támogatások végrehajtásában (ideértve az előkészítést, a döntéshozatalt, a végrehajtást és az ellenőrzést), tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely sérti vagy veszélyezteti az Európai Unió érdekeit, vagy saját érdekeiknek az Európai Unió érdekei elé helyezését eredményezi, továbbá megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladataik végrehajtása során megakadályozzák az összeférhetetlenségi ok vagy az összeférhetetlenségi ok objektív kockázata vagy látszata kialakulását. A feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartoznak a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért. A kedvezményezettek, a szállítók, az alvállalkozók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) szerinti esetekben. A nyilatkozatokat öt évig meg kell őrizni. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében a nyilatkozattétel időpontjától számított öt évig kezeli.

20/A. Titoktartás[133]

52/B. §[134] (1) Az értékelőt, az állami értékelőt és a támogatási döntés előkészítésében részt vevőt az e tevékenysége során megismert információk vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a támogatási kérelem projektkiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról történő tájékoztatásra.

(2) Az értékelő, az állami értékelő és a támogatási döntés előkészítésében részt vevő e tevékenysége megkezdését megelőzően titoktartási nyilatkozatot tesz.

21. Az elektronikus kapcsolattartás

53. § (1)[135] Az NFK gondoskodik az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. melléklete szerinti, a monitoring és információs rendszer részeként működő elektronikus alkalmazás (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus alkalmazás) működtetéséről.

(2) Ha e rendelet, felhívás vagy támogatási szerződés másként nem rendelkezik, akkor a támogatást igénylő, a kedvezményezett és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer az elektronikus alkalmazást használja az egymással való kapcsolattartásra.

(3) Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett olyan kapcsolattartási módot használ, amely az adott tárgykörben nem alkalmazható, úgy cselekménye érvénytelen. Erről az irányító hatóság a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére tájékoztatást ad.

(4) Ha az elektronikus alkalmazáson keresztül történő kapcsolattartás nem lehetséges, postai úton történő kézbesítésnek van helye.

54. § (1) Az elektronikus alkalmazás használata egyedi azonosításhoz kötött. Az elektronikus alkalmazás titkosított csatornán keresztül, egyedi és titkos jelszóval érhető el.

(2) A támogatást igénylő és a kedvezményezett felelős a kapott vagy a regisztráció során általa megadott jelszó biztonságáért és a jelszó használatával az elektronikus alkalmazásban elvégzett cselekményekért.

55. § (1) Az elektronikus alkalmazásban használt elektronikus aláírás a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősül, kiváltja az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásban bizonyítékként elfogadható.

(2) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl hiteles kiadmánynak minősül az elektronikus alkalmazással meghozott automatizált egyedi döntésről szóló elektronikus tájékoztatás, ha azon a kiadmányozó szervezet neve és az automatizált döntéshozatal ténye egyértelműen feltüntetésre kerül.

56. § (1)[136] Az NFK az elektronikus alkalmazás útján elvégzendő cselekményekre kötelezően alkalmazandó mintát vagy sablont állapíthat meg.

(2) Aki az elektronikus alkalmazás felhasználója kíván lenni, a regisztráció keretében az (1) bekezdésben meghatározott minták és sablonok alkalmazására kötelezettséget vállal. E kötelezettségvállalás az eredményes regisztráció feltétele.

(3)[137] Az NFK gondoskodik az elektronikus alkalmazás olyan módon történő beállításáról, hogy az (1) és a (2) bekezdés szerinti előírások alkalmazását az kikényszerítse.

57. § (1) Az elektronikus alkalmazás visszaigazolja a küldő fél részére, ha a dokumentum feltöltése rendben végbement. Az elektronikus alkalmazás a feltöltött dokumentum megérkezéséről a küldeményt fogadó felet értesíti.

(2) Az elektronikus alkalmazás útján megküldött dokumentumot az átvétel visszaigazolásával kell kézbesítettnek tekinteni.

(3) Ha a dokumentum elektronikus alkalmazáson keresztül történő átvételének visszaigazolása a küldés napját követő három napon belül nem történik meg, a dokumentumot - az ellenkező bizonyításig - kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Az elektronikus alkalmazás útján megküldött küldeményt nyomtatott formában nem kell tárolni.

58. § (1) Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett olyan digitális állományt tölt fel, amely nem nyitható meg vagy nem olvasható, akkor az irányító hatóság hiánypótlásra kötelezi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megnyithatósági vagy olvashatósági hiba a hiánypótlási felhívás kiadását követően jelentkezik, úgy az irányító hatóság hiánypótlási felhívásnak nem minősülő korrekcióra kötelezést ad ki és megállapítja annak teljesítési határidejét.

(3) A támogatást igénylő és a kedvezményezett a korrekcióra kötelezést az abban meghatározott határidőn belül teljesíti.

59. § (1) Nem kérhető sem a támogatást igénylőtől, sem a kedvezményezettől az azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amely jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásból vagy más adatbázisból az elektronikus alkalmazással létesített adatkapcsolat útján lekérdezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok lekérdezéséről a támogatást igénylőt és a kedvezményezettet tájékoztatni kell.

60. § (1) Ha olyan alátámasztó dokumentum benyújtása szükséges, amely az elektronikus alkalmazásba jogi vagy infrastrukturális okból nem tölthető fel, akkor a dokumentum benyújtásáért felelős személy ezt jelzi az irányító hatóság részére, és a dokumentumot postai úton nyújtja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi ok az, ha

a) egy dokumentumnak csak a papíralapú változatához kötődik bizonyító erő, vagy

b) a papíralapú dokumentum digitalizált változatához - a polgári perrendtartásról szóló törvény okiratokra vonatkozó szabályai szerint - az eredetinél alacsonyabb szintű bizonyító erő kötődik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti infrastrukturális ok az, ha az elektronikus alkalmazás műszaki jellemzőiből fakadóan nem képes fogadni a kérdéses dokumentumot.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a postai küldemény nem érkezik be az irányító hatósághoz a jelzéstől számított tizenöt napon belül, akkor az irányító hatóság a rendelkezésére álló információk alapján jár el.

61. § (1) Ha e rendelet szerint a küldeményt postai úton kell megküldeni, akkor a küldeményt tértivevénnyel - ha ennek a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott feltételei teljesülnek, akkor hivatalos iratként - kell feladni és átvételének napján kell kézbesítettnek tekinteni.

(2) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja a küldeményt nem veszi át, a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) Ha a postai úton kézbesített küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a küldeményt - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

62. § Az irányító hatóság a részére postai úton szabályosan benyújtott dokumentum megőrzéséről és nyilvántartásáról gondoskodik, valamint e dokumentumról digitális másolatot készít, és azt rögzíti az elektronikus alkalmazás adatbázisában.

22. A határidő

63. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(1a)[138] Ha a határidő kezdőnapja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon kezdődik.

(2)[139] A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a megállapított határidő a hónap utolsó napján jár le.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon jár le.

64. § (1) A támogatást igénylő és a kedvezményezett rendelkezésére álló határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor az elektronikus alkalmazás nem érhető el.

(2) Az NFK az elektronikus alkalmazás rendelkezésre nem állásáról és annak oka elhárításáról[140]

a) az irányító hatóságot közvetlenül,

b) az érintetteket a www.palyazat.gov.hu oldalon közzétett közlemény útján

tájékoztatja.

64/A. §[141] Az e rendelet szerinti, napokban megállapított határidőbe nem számít bele a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időtartama.

65. § (1) Az elektronikus úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a dokumentum elküldésének napja.

(2) A postai úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a postára adás napja.

66. § (1) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(2) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

V. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS TERVEZÉSE

23. A költségvetési tervezés

67. §[142] Az NFK a programok költségvetési előirányzatait - az irányító hatóságok bevonásával, azok adatszolgáltatása alapján - e rendelet, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az Ávr. előírásaival összhangban tervezi meg.

24. A területi tervezés

68. § (1) A területi szereplő a monitoring bizottság által jóváhagyott értékelési szempontok figyelembevételével elkészíti az integrált területi program elfogadására irányuló javaslatot és megküldi az irányító hatóság részére.

(2) Az irányító hatóság - egyetértése esetén - az integrált területi program elfogadására irányuló javaslatot az FKB elé terjeszti.

(3) Az integrált területi program elfogadására irányuló javaslatról - annak FKB általi megtárgyalását követően - a Kormány dönt.

(4) Az integrált területi programot normatív kormányhatározat állapítja meg, amely meghatározza

a) az elfogadott integrált területi program megnevezését,

b) az integrált területi programot végrehajtó területi szereplő megnevezését,

c) az integrált területi program hétéves forráskeretét,

d) az integrált területi program végrehajtása során elérendő indikátorok célértékét,

e) az intézkedés és a tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt,

f) a fenntartható városfejlesztésre kijelölt városok megnevezését,

g) a fenntartható városfejlesztés városi szintű forráskeretét, tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációját és indikátor célértékét.

(5) A területi szereplő az integrált területi program módosítását évente két alkalommal, április 30-ig és december 31-ig kezdeményezheti.

(6)[143] Az irányító hatóság soron kívül felhívhatja a területi szereplőt az integrált területi program módosítására, ha a program módosítása érinti a (4) bekezdés c)-g) pontja szerinti adatokat.

69. § (1)[144] Az integrált területi programban kijelölt város vagy várostérség a Fenntartható városfejlesztési eszköz megvalósítására az integrált területi programban meghatározott keretek szerint stratégiát készít, és megküldi azt az irányító hatóság részére. A stratégia a 75. § (4) bekezdése szerinti felhívás esetén tartalmazza az alkalmazandó területi értékelési szempontokat.

(1a)[145] Az irányító hatóság a területi értékelési szempontokat megküldi a monitoring bizottság részére jóváhagyás céljából.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti stratégia végrehajtása céljából együttműködési megállapodást köt azzal a várossal vagy várostérséggel, amelynek stratégiája illeszkedik a programhoz.

25. Az éves fejlesztési keret előkészítése

70. § (1) Az éves fejlesztési keret tervezési dokumentum, amely meghatározza egy program végrehajtásának módját és ütemezését.

(2) Az éves fejlesztési keretben szerepeltetni kívánt felhívások szakmai koncepcióját a szakpolitikai felelős készíti el a programok, az ágazati stratégiák és az összefüggő egyéb fejlesztések figyelembevételével.

(3)[146] Ha egy felhívás a szakpolitikai felelősön kívüli miniszter feladatkörét is érinti, vagy, ha a szakpolitikai felelős és az irányító hatóság nem ugyanabban a szervezetben került kijelölésre, a szakpolitikai felelős köteles felhívás előkészítő munkacsoportot létrehozni és a munkacsoport munkáját dokumentálni.

(4) A szakpolitikai felelős a felhívások szakmai koncepcióját benyújtja az irányító hatóság részére.

26. Az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslat

71. § (1) Az irányító hatóság a felhívások szakmai koncepciója alapulvételével készíti el az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot.

(2) Területi kiválasztási eljárásrend esetén az irányító hatóság az integrált területi programok és a területi szereplők adatszolgáltatása alapján készíti el az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot.

72. § Az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban felhívásonként be kell mutatni

a) a felhívás címét,

b) a felhívás célját,

c) a felhívásra vonatkozó helyzetelemzést és beavatkozási logikát,

d) a támogatható tevékenységek felsorolását,

e) a felhívás keretösszegét és annak alátámasztását,

f)[147] a felhívás meghirdetésének tervezett időpontját negyedéves bontásban,

g) a projektkiválasztási eljárásrendet,

h) a lehetséges kedvezményezettek körét,

i) az igényelhető támogatás összegét és annak alátámasztását, valamint

j) a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét.

72/A. §[148] (1) A felhívás célja kizárólagosan előkészítés akkor lehet, ha ahhoz a Kormány előzetesen hozzájárult.

(2) Az egy prioritás keretében meghirdetett, kizárólagosan előkészítési célú felhívások keretösszegének összege nem haladhatja meg a prioritás keretösszegének 10%-át.

73. § A felhívás keretösszege ötmilliárd forintnál akkor lehet kevesebb, ha

a) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusból ez következik,

b) a támogatási kérelmek kiválasztása területi kiválasztási eljárásrend alkalmazásával történik,

c) az irányító hatóság a felhívás keretösszegének alátámasztása során részletes indokolást ad az eltérésre, vagy

d) a felhívást a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretében hirdetik meg.

74. § (1) A felhívásban

a) egyszerűsített,

b) standard,

c) kiemelt vagy

d) területi

kiválasztási eljárásrend határozható meg.

(2) Az irányító hatóság a (3)-(5) bekezdés szerinti kivétellel a felhívásban egyszerűsített kiválasztási eljárásrendet vagy standard kiválasztási eljárásrendet határoz meg. Az irányító hatóság az alkalmazandó kiválasztási eljárásrendet a 105. §-ra figyelemmel határozza meg.

(3) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni

a) feltételesen vissza nem térítendő támogatás esetén, vagy

b) ha a projektek lehetséges elszámolható összköltsége nem haladja meg a háromszázmillió forintot és a felhívás keretében mikro-, kis- és középvállalkozás is benyújthat támogatási kérelmet.

(4) Kiemelt kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni, ha

a)[149] az irányító hatóság javaslata alapján a Kormány kormányhatározatban határozza meg a projekt címét, a támogatást igénylőt, az indikatív támogatási összeget, a projekttel kapcsolatos szakmai elvárásokat és a projekt benyújtásának várható időpontját, valamint

b) a projekt közfeladat vagy általános közérdekű feladat ellátására irányul és nemzetgazdasági érdeket szolgál.

(5) Területi kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni területi program esetén.

(5a)[150]

(6) A kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló felhívás esetén az irányító hatóság a (3) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállása esetén is alkalmazhat standard kiválasztási eljárásrendet.

75. § (1) Ha a területi kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásra kizárólag egy területi szereplő, az általa vezetett konzorcium vagy olyan közvetlenül vagy közvetve állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság nyújthat be támogatási kérelmet, amelyben a területi szereplő többségi tulajdonnal rendelkezik, - a 76. § (1) bekezdése kivételével - a kiemelt kiválasztási eljárásrendre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a területi kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, a standard kiválasztási eljárásrendre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)[151] Ha a területi kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívás fenntartható városfejlesztési eszköz megvalósítására irányul és arra a területi szereplő integrált területi programjában kijelölt város, várostérség települése vagy többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság nyújthat be támogatási kérelmet, - a 76. § (1) bekezdése kivételével - a kiemelt kiválasztási eljárásrendre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha a területi kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívás fenntartható városfejlesztési eszköz megvalósítására irányul és arra a (3) bekezdésben meg nem határozott támogatást igénylő nyújthat be támogatási kérelmet, a standard kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) döntés-előkészítő bizottságot nem kell összehívni,

b) a benyújtott támogatási kérelmeket az irányító hatóság felkérésére a területi szereplő integrált területi programjában kijelölt város, várostérség a felhívásban meghatározott területi értékelési szempontok alapján értékeli.

76. § (1) Kiemelt projekt támogatására irányuló felhívás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a 72. § a)-g) és j) pontjában meghatározottakat, továbbá

a) a támogatási jogosultság feltételeit,

b) a projektkijelölés objektív szakmai szempontrendszerét, ideértve a projektszintű forrásallokáció és a projektkiválasztás eljárásrendje alátámasztását,

c) a szakmai szempontrendszer alapján kiválasztott projekt vagy projektek felsorolását,

d) az adott közfeladatban érintett fejlesztés számára projektszinten rendelkezésre álló indikatív támogatási keretet,

e)[152] a kiemelt projekt tárgyának és támogatást igénylőjének meghatározása során a projektek versenyeztetése mellőzésének jogszabályban vagy kormányhatározatban történt kijelölésen alapuló indokait.

(2)[153]

(3)[154]

77. § Területi kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban a 72. § a), e)-h) és j) pontjában meghatározottakat kell bemutatni.

78. § A technikai segítségnyújtást szolgáló felhívás esetén nem kell bemutatni az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban a 72. § c) és d) pontjában meghatározottakat.

27. Az éves fejlesztési keret elfogadása

79. § (1)[155] Az irányító hatóság az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot megküldi értékelésre az NFK részére.

(2)[156] Az NFK az értékelés alapján kezdeményezheti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslat módosítását.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az irányító hatóság a szakpolitikai felelőssel együttműködve módosítja az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot. Ha az irányító hatóság a módosítási javaslattal nem ért egyet, az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslat módosításától indokolt döntéssel eltekint.

80. § (1) A 79. § szerinti folyamat lezárását követően az irányító hatóság az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot megküldi véleményezésre a monitoring bizottság részére.

(2) A monitoring bizottság a véleményezés alapján kezdeményezheti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslat módosítását.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az irányító hatóság a szakpolitikai felelőssel együttműködve módosítja az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot. Ha az irányító hatóság a módosítási javaslattal nem ért egyet, az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslat módosításától indokolt döntéssel eltekint.

81. § A 80. § szerinti folyamat lezárását követően az irányító hatóság az FKB elé terjeszti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot, amelyben bemutatja

a)[157] az NFK értékelését,

b) a monitoring bizottság véleményét és

c)[158] az NFK, illetve a monitoring bizottság által megfogalmazott módosítási javaslat elutasítása esetén az elutasítás indokolását.

82. § (1) Az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatról - annak FKB általi megtárgyalását követően - a Kormány dönt.

(2)[159] Az éves fejlesztési keretet normatív kormányhatározat állapítja meg, amely meghatározza

a) a felhívás

aa) azonosító jelét,

ab) címét,

ac) keretösszegét,

ad) vonatkozásában alkalmazott projektkiválasztási eljárásrendet,

ae) meghirdetésének tervezett időpontját negyedéves bontásban,

b) az adott programból finanszírozni tervezett kiemelt projekt

ba) felhívásának azonosító jelét,

bb) címét,

bc) támogatást igénylője nevét,

bd) indikatív támogatási összegét,

be) támogatási kérelme benyújtásának várható időpontját,

bf) szakmai elvárásait.

(3)[160]

(4)[161]

(5)[162]

28. Az éves fejlesztési keret módosítása

83. § (1) Az irányító hatóság az éves fejlesztési keretet negyedévente egy alkalommal módosíthatja.

(2) Az irányító hatóság a felhívás éves fejlesztési keretben meghatározott

a)[163]

b) keretösszegétől legfeljebb 20%-kal

eltérhet, azzal, hogy az eltérést az éves fejlesztési keret negyedéves módosítása során át kell vezetni.

(3) Az éves fejlesztési keret soron kívül módosítható, ha

a) költségnövekmény támogatásának átvezetése miatt szükséges,

b) jogszabály vagy a program módosítása miatt szükséges,

c) a kiemelt projekt esetén a támogatást igénylő személye változik, vagy

d) a kiemelt projekt esetén a támogatási kérelem benyújtásának várható időpontja változik.

(4) Az éves fejlesztési keret módosítására az éves fejlesztési keret elfogadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

29. Többlet-kötelezettségvállalás

84. § (1) Az irányító hatóság a program egyes prioritásai vonatkozásában történő többlet-kötelezettségvállalást az éves fejlesztési keret módosításával kezdeményezheti.

(2)[164] Az éves fejlesztési keret (1) bekezdés szerinti módosítására irányuló előterjesztésben be kell mutatni a tervezett többlet-kötelezettségvállalás indokait és a felhívások közötti megoszlását, valamint a tervezett többlet-kötelezettségvállalással összefüggésben az NFK és az államháztartásért felelős miniszter álláspontját.

(3) Az éves fejlesztési keret (1) bekezdés szerinti módosítását követően az irányító hatóság köteles projektenként vagy a Kormány egyedi döntése esetén felhívásonként a Kormány előzetes jóváhagyását kérni a kötelezettségvállalás megtételéhez, ha a kötelezettségvállalás a prioritás (1) bekezdés szerint megemelt keretösszegén belül az eredeti keretösszeg 110%-át meghaladó rész terhére történne.

(4) Ha kormányhatározat a program prioritására maximális kötelezettségvállalási szintet állapít meg, akkor a (3) bekezdéstől eltérően a Kormány projektenkénti vagy felhívásonkénti előzetes jóváhagyására csak akkor van szükség, ha a kötelezettségvállalás a prioritásnak e kormányhatározatban megállapított maximális kötelezettségvállalási szintjét meghaladná.

VI. FEJEZET

A FELHÍVÁS

30. A felhívás elkészítése

85. §[165] Az NFK elkészíti a felhívás, a támogatási szerződés és a támogatói okirat sablonját, valamint az általános szerződési feltételeket és - a felhívás sablonja kivételével - közzéteszi azokat a www.palyazat.gov.hu oldalon.

86. § (1) Az irányító hatóság a felhívástervezetet a szakpolitikai felelős - területi program esetén a területi szereplő - bevonásával, a szakmai koncepció, a jogszabályok, az éves fejlesztési keret és a felhívás sablon alapján készíti el.

(2) Az irányító hatóság a felhíváshoz kapcsolódó támogatási szerződés vagy támogatói okirat mintáját a 85. § szerinti sablon alapján készíti el.

87. § (1) Az irányító hatóság biztosítja a felhívásnak a programhoz való illeszkedését, továbbá az elszámolhatósági, a költséghatékonysági, az adminisztratív terhek csökkentésére és az egységes eljárásrendi megoldások alkalmazására irányuló szempontok érvényesítését.

(2) A felhívás elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) a támogatási kérelemben - a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokon túl - csak olyan információ kérhető, amely alapján a projekt értékelésre kerül,

b) a támogatási kérelemhez a támogatást igénylő megfelelősége, alkalmassága és a projekt megfelelősége alátámasztásához szükséges, legfeljebb tíz melléklet benyújtása írható elő,

c) - kiemelt kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívás kivételével - a támogatási kérelem legkorábban a felhívás közzétételét követő harmincadik napon nyújtható be,

d) a támogatási kérelem benyújtására legalább harminc nap álljon rendelkezésre,

e) a támogatási kérelem benyújtása során a nyilatkozatot minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy - a felhívásban meghatározott - azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással kell hitelesíteni.

(3) A felhívás elkészítése során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a támogatási kérelemben

a) egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén egy mérföldkövet kell tervezni,

b) standard kiválasztási eljárásrend esetén

ba) egy mérföldkövet kell tervezni, ha a projekt megvalósítása nem haladja meg az egy évet és a támogatható tevékenységek száma nem haladja meg a kettőt,

bb) legalább egy, legfeljebb hat mérföldkövet kell tervezni, ha a projekt megvalósítása meghaladja az egy évet vagy a támogatható tevékenységek száma meghaladja a kettőt,

c) kiemelt kiválasztási eljárásrend esetén legalább két, legfeljebb hat mérföldkövet kell tervezni,

d)[166]

(3a)[167] Ha a projekt megvalósításának időtartama eléri

a) az öt évet, vagy

b) a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében finanszírozott projekt esetén a három évet,

akkor a támogatási kérelemben - a (3) bekezdés a)-c) pontjától eltérően - évente legfeljebb két mérföldkő tervezhető.

(4) Az irányító hatóság a felhívásban értékelési szakaszokat, az értékelési szakaszok között szünetet határozhat meg.

88. § Ha a felhívás feltételesen vissza nem térítendő támogatási formát alkalmaz, a felhívás kidolgozása során figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) csak mérlegelést nem igénylő értékelési szempontot lehet meghatározni,

b) a hiánypótlás, tisztázó kérdés lehetőségét biztosítani szükséges,

c) konzorcium nem nyújthat be támogatási kérelmet, és

d) biztosítéknyújtási kötelezettség nem írható elő.

31. A felhívás meghirdetése

89. § (1)[168] Az irányító hatóság a felhívástervezetet megküldi az NFK részére a társadalmi egyeztetés lefolytatásának kezdeményezése céljából.

(1a)[169] Az (1) bekezdéstől eltérően kiemelt projektre vonatkozó felhívástervezet, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 118a. cikke alkalmazása esetén az irányító hatóság dönt a társadalmi egyeztetés szükségességéről.

(2)[170] Az NFK a felhívástervezetet tíznapos határidő biztosításával társadalmi egyeztetésre bocsátja a www.palyazat.gov.hu oldalon.

(3) Az irányító hatóság a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményeket a www.palyazat.gov.hu oldalon tekintheti meg.

(4) Az irányító hatóság a felhívástervezetet a beérkezett vélemények figyelembevételével véglegesíti.

90. § (1)[171] Az irányító hatóság a felhívástervezetet megküldi az NFK részére minőségbiztosítás céljából.

(2) Az NFK a felhívástervezet kézhezvételét követő harminc napon belül a minőségbiztosítás keretében megvizsgálja a felhívástervezet[172]

a) az éves fejlesztési kerettel,

b) hazai és uniós jogszabályokkal,

c)[173] az NFK által kiadott dokumentumsablonokkal,

d) az állami támogatási szabályokkal és

e) az adott program, illetve más program kapcsolódó felhívásával

való összhangját.

(3) Az NFK a felhívástervezetben foglalt indikátorok minőségbiztosítása keretében a következő szempontok teljesülését ellenőrzi:[174]

a)[175] a technikai segítségnyújtás tárgyú felhívás és az előkészítési célú felhívás kivételével a felhívásnak legalább egy, a programba foglalt indikátort kell tartalmaznia,

b) a felhívásnak tartalmaznia kell az adott felhívás esetén releváns, közösségi jog alapján meghatározott közös indikátorokat,

c) a felhívás csak a szükséges és indokolt számú indikátort tartalmazza.

(4) A minőségbiztosítás során tett észrevételek alapján az irányító hatóság - szükség esetén - a felhívástervezetet átdolgozza.

(5) Az irányító hatóság felkészíti az ügyfélszolgálatot a felhívással összefüggő kérdések megválaszolására.

(6)[176] Az NFK a minőségbiztosítás lezárását követően a felhívást - kivéve a technikai segítségnyújtási projektek felhívását - közzéteszi a www.palyazat.gov.hu oldalon.

(7) A felhívás nem minősül az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak.

32. A felhívás módosítása

91. § (1) Az irányító hatóság szükség esetén módosítja a felhívást és elkészíti az erről szóló közleményt.

(2) Ha a módosított felhívás közzététele

a) a támogatási kérelem benyújtásának első lehetséges napját megelőző nyolc napon belül történik, akkor a támogatási kérelem benyújtása legkorábban a módosított felhívás közzétételét követő nyolcadik napon lehetséges,

b) a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban történik, akkor a módosított felhívás közzétételét követő legalább nyolc napig biztosítani kell a támogatási kérelem benyújtásának lehetőségét.

(3) A (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha az irányító hatóság a felhívás módosítása során a támogatási kérelem benyújtását felfüggesztette vagy a felhívást lezárta.

(4)[177] Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat megküldi az NFK részére minőségbiztosítás és közzététel céljából.

92. § (1)[178] Az NFK a 90. § szerint elvégzi a 91. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok minőségbiztosítását és közzétételét.

(2) A módosított felhívás közzététele során biztosítani kell, hogy a felhívás korábban közzétett dokumentumai - közzétételük időpontjával együtt - elérhetőek legyenek a www.palyazat.gov.hu oldalon.

(3) Ha a felhívás módosítása esetén a kitöltőprogram módosítása is szükséges, a módosított felhívás csak a módosított kitöltőprogrammal együtt tehető közzé.

33. A felhívás felfüggesztése vagy lezárása

93. § (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő vége előtt a felhívást felfüggesztheti vagy lezárhatja, ha

a) a felhívás keretösszege kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető vagy

b) szakmailag indokolt.

(2) A felhívás tervezett felfüggesztése vagy lezárása

a) folyamatos elbírálás esetén az erről szóló közlemény közzétételét követő harmadik naptól lehetséges,

b) szakaszos elbírálás esetén a szakasz zárását követő naptól lehetséges, azzal, hogy az erről szóló közleményt a szakasz lezárása előtt legalább nyolc nappal közzé kell tenni.

(3) Szakaszos elbírálás esetén az irányító hatóság a szakaszok közötti szünetben a felhívást felfüggesztheti vagy lezárhatja.

(4)[179] Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén, ha a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő kezdetétől számított huszonnegyedik óra végén a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri a felhívásban rögzített szakasz keretösszegének 130%-át, az irányító hatóság a benyújtás lehetőségét azonnal felfüggeszti vagy a felhívást azonnal lezárja, azzal, hogy az addig beérkezett támogatási kérelmek értékelését el kell végezni.

(4a)[180] Ha a (4) bekezdés szerinti azonnali felfüggesztésre vagy azonnali lezárásra okot adó esemény a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő kezdetétől számított huszonnegyedik órát követően, de a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő lejártát megelőzően következik be, az irányító hatóság a benyújtás lehetőségét azonnal felfüggesztheti vagy a felhívást azonnal lezárhatja.

(5)[181] Az irányító hatóság a felhívás felfüggesztésére vagy lezárására irányuló döntéséről közleményt készít és azt megküldi az NFK részére közzététel céljából.

(6)[182] Az NFK a közleményt a www.palyazat.gov.hu oldalon közzéteszi.

94. § (1) Az irányító hatóság indokolt esetben a felhívás felfüggesztését vagy lezárását megszüntetheti.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben új benyújtási határidőt határozhat meg.

(3) Az irányító hatóság indokolt esetben a lejárt benyújtási határidejű, de le nem zárt felhívásokat új benyújtási határidő meghatározásával újranyithatja.

VII. FEJEZET

A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

34. A támogatási kérelem benyújtása

95. § (1) A támogatást igénylő az irányító hatósághoz benyújtott támogatási kérelemmel igényli a támogatást.

(2) Ha a gazdaságfejlesztést célzó projekt megvalósítására irányuló felhívásra közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv önállóan is jogosult támogatási kérelmet benyújtani, akkor csak a Kormány előzetes hozzájárulása esetén nyújthatja be támogatási kérelmét.

(3) Az irányító hatóság a támogatást igénylőt a támogatási kérelem beérkezéséről értesíti.

96. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, támogatási kérelmet konzorcium is benyújthat.

(2) A konzorcium tagja csak az lehet, aki a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel.

(3) A konzorciumot az irányító hatósággal szemben a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviseli.

97. § (1) A támogatást igénylő a támogatási kérelmét a támogatási döntés meghozataláig visszavonhatja.

(2) Az irányító hatóság a támogatási kérelem visszavonását tudomásul veszi és erről értesíti a támogatást igénylőt.

98. § (1) Ha a Kormány a felhívást törli az éves fejlesztési keretből, az irányító hatóság a támogatási kérelmet - jogosultsági ellenőrzés és tartalmi értékelés nélkül vagy azok eredményének figyelmen kívül hagyásával - elutasítja.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben haladéktalanul tájékoztatja a támogatást igénylőt.

35. A helyszíni szemle

99. § (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződés hatálybalépését megelőzően helyszíni szemlét rendelhet el a támogatási kérelemben rögzített adatok ellenőrzése érdekében.

(2) A helyszíni szemlét az irányító hatóság által megbízólevéllel megbízott legalább két fő - a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz esetén legalább egy fő - végzi.

(3) Ha a támogatást igénylő a helyszíni szemle lebonyolítását akadályozza, az irányító hatóság a támogatási kérelmet elutasíthatja.

(4) A helyszíni szemlét végző a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet készít.

36. A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése

100. § (1) Az irányító hatóság

a) folyamatos elbírálás esetén a támogatási kérelmek beérkezése sorrendjében,

b) szakaszos elbírálás esetén az egy szakaszra beérkezett támogatási kérelmek vonatkozásában

elvégzi a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontok szerint a támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzését.

(2) Az állami projektértékeléssel érintett felhívásra benyújtott támogatási kérelem esetén a jogosultsági ellenőrzés kizárólag

a) a közigazgatási adatbázisokban, az irányító hatóság által létrehozott nyilvántartásokban rendelkezésre álló vagy közhiteles nyilvántartásokból elérhető adat ellenőrzésére,

b) az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek való megfelelésre és

c) a támogatási kérelemhez csatolandó mellékletek teljeskörűségének vizsgálatára

irányulhat.

101. § (1) Ha a támogatási kérelem hiányos vagy hibás, és ezért nem felel meg a jogosultsági szempontoknak, de a hiba vagy hiányosság hiánypótlás keretében pótolható, az irányító hatóság egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével, az összes hiány vagy hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel támogatást igénylőt.

(2) Az irányító hatóság nem rendelhet el hiánypótlást, ha a támogatást igénylő azonosítására szolgáló nyilatkozat a felhívásban meghatározott módon nem került aláírásra vagy az a támogatási kérelem mellékleteként nem került benyújtásra.

(3) Az irányító hatóság a felhívásban meghatározhat további eseteket, amelyek fennállása esetén hiánypótlásra nem kerülhet sor.

(4) Ha a támogatást igénylő nem nyújt be hiánypótlást, a hiánypótlást követően sem felel meg a jogosultsági szempontoknak vagy a jogosultsági szempont vonatkozásában a (2) vagy (3) bekezdés szerint hiánypótlás nem rendelhető el, az irányító hatóság a támogatási kérelmet indokolt döntéssel elutasítja.

(5) Az irányító hatóság a (4) bekezdés szerinti döntést megküldi a támogatást igénylő részére.

102. § Ha a támogatási kérelem megfelel a jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság erről tájékoztatja a támogatást igénylőt és a támogatási kérelem tartalmi értékelését megkezdi.

37. A támogatási kérelem tartalmi értékelése

103. § (1) A támogatási kérelmet - kiemelt projekt kivételével - pontozással kell értékelni.

(2) Kiemelt projekt esetén a támogatási kérelem tartalmi értékelése során azt kell vizsgálni, hogy a határidőben benyújtott támogatási kérelem megfelel-e a felhívásban előírt értékelési szempontoknak.

(3) Ha a Kbt. 53. § (6) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzési eljárás dokumentációjának műszaki tartalmát az irányító hatóság előzetesen jóváhagyta, a támogatási kérelem tartalmi értékelése során a jóváhagyott közbeszerzési eljárással érintett műszaki tartalom esetén csak az e rendelet hatálya alá tartozó forrásból való támogathatóság vizsgálható.

104. § (1) Az irányító hatóság egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén folyamatos vagy szakaszos elbírálást, standard kiválasztási eljárásrend esetén szakaszos elbírálást alkalmaz.

(2) Az irányító hatóság

a) folyamatos elbírálás esetén a jogosultsági szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendben bocsátja tartalmi értékelésre a támogatási kérelmeket és a tartalmi értékelés lezárásának sorrendjében,

b) szakaszos elbírálás esetén legkésőbb a felhívásban rögzített szakasz zárását követően bocsátja tartalmi értékelésre a támogatási kérelmeket és az egy szakaszban beérkezett támogatási kérelmekről az értékelés során elért pontszám sorrendjében

hoz támogatási döntést.

105. § (1) Az irányító hatóság egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén csak mérlegelést nem igénylő értékelési szempontot alkalmaz. Az irányító hatóság legalább öt értékelési szempontot állapít meg.

(2) Az irányító hatóság standard kiválasztási eljárásrend esetén legalább egy mérlegelést igénylő, valamint mérlegelést nem igénylő értékelési szempontokat is alkalmaz.

106. § Az irányító hatóság olyan értékelési szempontokat alkalmaz, amelyek

a)[183] megfelelnek az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 73. cikkében meghatározott feltételeknek,

b) biztosítják a támogatásra legalkalmasabb projektek kiválasztását,

c) biztosítják a költséghatékonysági, fenntarthatósági és eredményességi szempontból magas minőségű projektek kiválasztását,

d) olyan projektek kiválasztását teszik lehetővé, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az érintett egyedi célkitűzés specifikus céljaihoz,

e) biztosítják az állami támogatási szabályoknak való megfelelést,

f)[184] kiterjednek a támogatást igénylő korábbi projektjeivel kapcsolatban a monitoring és információs rendszerben rendelkezésre álló információk - így különösen a pénzügyi korrekciót eredményezett szabálytalanságok - vizsgálatára,

g)[185] figyelembe veszik a támogatási kérelemmel összefüggésben a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének eredményét, és

h)[186] figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok érvényesülését.

107. § (1) A tartalmi értékelést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az irányító hatóság munkatársa végzi. Az értékelőt az irányító hatóság rendeli hozzá a támogatási kérelemhez.

(2) A

a) mikro-, kis- és középvállalkozás számára nyitva álló, standard kiválasztási eljárásrenddel, valamint

b) a helyi önkormányzatok számára nyitva álló, standard kiválasztási eljárásrenddel vagy a 75. § (2) bekezdése szerinti kiválasztási eljárásrenddel

érintett felhívásra benyújtott támogatási kérelem tartalmi értékelését törvényben meghatározott szakértői névsorból sorsolással kiválasztott állami értékelő végzi.[187]

108. § (1) A támogatási kérelem tartalmi értékelését végző értékelők számát az irányító hatóság határozza meg.

(2)[188] A kiemelt projekt és az állami értékelő által értékelt projekt tartalmi értékelését - minden értékelési szempontra kiterjedően - két értékelő végzi.

109. § (1) Az irányító hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátásával, képzések szervezésével felkészíti az értékelőt az értékelés elvégzésére.

(2) Az értékelő az értékelésre vonatkozóan nem utasítható.

(3)[189]

(4)[190]

110. § (1) Ha a támogatási kérelemben szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz és a felhívás lehetőséget ad tisztázó kérdésre, az értékelő egy alkalommal tisztázó kérdést tehet fel.

(2) A tisztázó kérdés megválaszolására legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidőt kell biztosítani.

(3) Ha az állami értékelő az (1) és (2) bekezdés szerint tisztázó kérdés feltevésére tesz javaslatot, az irányító hatóság a javaslat beérkezését követő öt napon belül megküldi a tisztázó kérdést a támogatást igénylő részére. Ha több állami értékelő tesz javaslatot tisztázó kérdés feltevésére, akkor az irányító hatóság a javaslatokat együttesen, az utolsó javaslat beérkezését követő öt napon belül küldi meg a támogatást igénylő részére.

(4) Az értékelő a támogatási kérelmet a benyújtott tartalom alapján értékeli, ha a tisztázó kérdésre határidőben nem érkezik válasz.

111. § (1) Ha a támogatási kérelemben szereplő projekt összetett jellege indokolja és erre a felhívás lehetőséget ad, az irányító hatóság szóbeli egyeztetési lehetőséget biztosíthat a támogatást igénylő részére.

(2) Az irányító hatóság a szóbeli egyeztetésről emlékeztetőt készít.

112. § (1) Ha a támogatást igénylő a támogatási kérelmet a felhívás módosítása előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a támogatási kérelmet a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be.

(2) Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott támogatási kérelem nem értékelhető, az irányító hatóság tisztázó kérdést küld a támogatást igénylő részére.

113. § Az értékelő a támogatási kérelem tartalmi értékelése során értékelőlapot tölt ki.

114. § (1) Az irányító hatóság állami értékelés esetén az értékelés lezárását követő öt napon belül elvégzi az értékelés minőségellenőrzését.

(2) Ha az értékelőlap hiányos vagy hibás, az irányító hatóság az értékelőt egy alkalommal hiánypótlásra, illetve a hiba javítására hívja fel.

(3) Ha az állami értékelő a hibát nem javítja vagy a hiányosságot nem pótolja, az irányító hatóság az érintett értékelési szempont vonatkozásában javasolt pontszámot határozhat meg.

115. § (1)[191] Az irányító hatóság az értékelt támogatási kérelmeket az értékelőlapon meghatározott összpontszám - több értékelő esetén az értékelési szempontonként számított átlagpontszámok összege - alapján, a 103. § (3) bekezdése figyelembevételével az összesített értékelő táblázatban sorba rendezi.

(2) Ha a támogatást igénylő a támogatási kérelemben valótlan adatot közölt vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett - a nyilvánvaló hiba kivételével -, a támogatási kérelem nem támogatható.

116. § (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelem újraértékelését rendeli el, ha az értékelők által elkészített értékelések eredménye vagy a 114. § (3) bekezdése szerinti esetben a javasolt pontszám közötti különbség meghaladja a magasabb pontszám 30%-át.

(2) Az irányító hatóság nem rendeli el az újraértékelést, ha az értékelők által adott pontszámok nem érik el a támogathatósághoz a felhívásban meghatározott minimális pontszámot.

38. A döntés-előkészítő bizottság

117. § (1) A 75. § (2) bekezdése szerinti esetben az irányító hatóság döntés-előkészítő bizottságot hív össze a támogatási döntés megalapozása érdekében.

(2)[192] A döntés-előkészítő bizottságba egy-egy tagot delegál

a) az irányító hatóság,

b) a területi szereplő,

c) az a gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, akinek a feladatkörébe tartozó zónát a támogatási döntés érintené, és

d) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz 3. prioritása keretében meghirdetett, alap- és középfokú köznevelési intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló felhívás esetén az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz 2. prioritásának szakpolitikai felelőse.

(3)[193]

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csak az a támogatási kérelem támogatható, amelyet a területi szereplő képviselője is támogatásra javasolt. A területi szereplő képviselője a döntés-előkészítő bizottságban a területi szereplő közgyűlése határozatában hozott döntési javaslatot képviseli.

118. § (1)[194] Az irányító hatóság a 117. §-tól eltérően döntés-előkészítő bizottságot akkor hívhat össze, ha ahhoz az NFK hozzájárult.

(2)[195] Az (1) bekezdés szerinti esetben a döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma legfeljebb három - ha a szakpolitikai felelős és az irányító hatóság nem ugyanabban a szervezetben került kijelölésre, legfeljebb öt - fő.

119. § (1) A döntés-előkészítő bizottság összehívását, működését, tagjait az irányító hatóság által kiadott ügyrendben kell meghatározni.

(2) A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot készít.

39. A támogatási döntés

120. § (1) Ha a projekt javasolt támogatási összege meghaladja az ötmilliárd forintot, a támogatási döntéshez szükséges a Kormány előzetes állásfoglalása.

(2) Nincs szükség a Kormány előzetes állásfoglalására

a) technikai segítségnyújtási projekt esetén, vagy

b)[196] kiemelt projekt esetén, ha a javasolt támogatási összeg nem haladja meg a kiemelt projekt indikatív támogatási összegét.

121. § (1) Az irányító hatóság a kiemelt projekt támogatásáról szóló döntést megelőzően beszerzi a jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott más felelős véleményét.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felelős a megkereséstől számított nyolc napon belül nem ad véleményt, azt egyetértőnek kell tekinteni.

122. § (1)[197] Állami támogatással érintett projekt esetén a támogatási kérelem adatait a támogatáshalmozódás vizsgálata céljából meg kell küldeni a kincstár által működtetett monitoring rendszer részére.

(2) Az irányító hatóság a támogatáshalmozódás vizsgálatát

a) a kincstár által nyilvántartott adatok,

b) a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megítélt, valamint az igényelt csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló nyilatkozata, valamint

c) a monitoring és információs rendszerben rögzített adatok

alapján végzi el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok között eltérés van, a támogatást igénylővel hiánypótlás, illetve tisztázó kérdés keretében tisztázni kell az eltérés okát.

(4) A támogatást igénylő részére megítélhető támogatás összege a csekély összegű (de minimis) támogatásra, valamint a monitoring és információs rendszerben rögzített támogatási kategóriákra vonatkozó támogatáshalmozódási határértékeket nem lépheti túl.

(5) Ha az állami támogatással érintett projekt esetén a támogatási kérelem benyújtása és a támogatási döntés időpontja között hat hónapnál hosszabb idő telik el vagy a támogatást igénylő gazdálkodásában évforduló történt, a támogatáshalmozódás vizsgálatát ismételten el kell végezni.

123. § (1)[198] Az irányító hatóság a bruttó ötmilliárd forintot meghaladó elszámolható összköltségű, építési beruházás megvalósítására irányuló projekt esetén kötelezettséget akkor vállalhat, ha a támogatást igénylő a projekt alapvető célját jelentő projektelem vonatkozásában a projektelem megvalósítására vonatkozó szállítói szerződést - ha az a Kbt. hatálya alá tartozik, a Kbt. 3. § 24. pontja szerinti közbeszerzési szerződést - (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés) a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként szerződő félnek a támogatási szerződés megkötéséről való tájékoztatására vonatkozó hatályba léptető feltétellel megkötötte, vagy már rendelkezik az e bekezdésben meghatározott értéket meghaladó közbeszerzési szerződéssel vagy - saját vagy általa igénybe vehető - keretmegállapodással.

(2) A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséről a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként szerződő felet haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A szerződés alapján nyújtott teljesítés - a (4) bekezdés kivételével - akkor számolható el a támogatási szerződés terhére, ha a szerződés megkötése és a hatálybalépése közötti idő a hat hónapot nem haladja meg.

(4)[199] A (3) bekezdés szerinti határidőt követően a támogatási szerződés terhére a szerződés alapján nyújtott teljesítés akkor számolható el, ha arra az irányító hatóság indokolt kérelmére az NFK egyedi engedélyt ad.

(5) Az (1)-(4) bekezdést úgy kell alkalmazni, hogy az irányító hatóságnak elegendő idő álljon rendelkezésére a támogatási szerződés megkötésére.

(6)[200] Projektfejlesztés esetén a támogatási szerződés projektfejlesztést lezáró módosítása minősül az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak.

124. § (1) A támogatási kérelemről az irányító hatóság az összesített értékelő táblázat vagy - döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén - a döntési javaslat alapján dönt.

(2) A támogatási döntés kötelezettségvállalásnak minősül.

(3) A kötelezettségvállalás az irányító hatóság fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásbeli intézkedése. A kötelezettségvállalás feltétele, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg és annak felhasználási ütemezése az éves fejlesztési keretben, valamint a monitoring és információs rendszerben rögzített legyen.

(4) Az irányító hatóság módosítja a kötelezettségvállalást a monitoring és információs rendszerben, ha valamely

a) támogatásban részesített támogatást igénylővel nem jön létre támogatási jogviszony, vagy

b) kedvezményezett részére megítélt támogatási összeg változik.

125. § (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelemről folyamatos elbírálás esetén a támogatási kérelem beérkezésétől, szakaszos elbírálás esetén a felhívásban rögzített szakasz zárásától számított harminc napon belül dönt.

(2) Döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő tíz nappal meghosszabbodik.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, ha a támogatási kérelmek száma meghaladja a tervezettet.

(3a)[201] Ha a 93. § (4) bekezdése szerinti esetben a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri a felhívásban rögzített szakasz keretösszegének háromszorosát, az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőtől eltérhet.

(4) A döntési határidőbe nem számít bele

a) a hiánypótlás időtartama,

b) a tisztázó kérdés megválaszolásának időtartama,

c) a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama,

d) az az időtartam, amikor törvényben meghatározott szakértői névsorban nem szerepel a támogatási kérelem tartalmi értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező értékelő, és

e) a 120. § (1) bekezdése szerinti előzetes állásfoglaláshoz szükséges előterjesztés FKB részére történő megküldésétől a Kormány döntéséig terjedő időtartam.

126. § (1) Az irányító hatóság a támogatási döntést részletesen indokolja, ha a projektet

a) csökkentett elszámolható összköltséggel, támogatási összeggel vagy támogatási intenzitással támogatja,

b) feltétellel támogatja,

c) újraértékelésre javasolja,

d) elutasítja, vagy

e) az összesített értékelő táblázatban vagy - döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén - a döntési javaslatban szereplő javaslat ellenére támogatja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatási döntésben meg kell határozni a teljesítendő feltételeket és az azok teljesítésére nyitva álló határidőt.

127. § (1) Az újraértékelést egy értékelő végzi.

(2) A támogatási kérelem újraértékelése nem késleltetheti az összesített értékelő táblázatban vagy - döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén - a döntési javaslatban szereplő támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatalt.

(3) Az irányító hatóság a kifogásnak helyt adó döntés alapján lefolytatott újraértékelés során a támogatási kérelemről a kifogásnak helyt adó döntéstől számított harminc napon belül dönt.

128. § (1) Az irányító hatóság a forráshiány miatt elutasított támogatási kérelmekből tartaléklistát képezhet.

(2) Ha a felhívás keretében további támogatás megítélésére nyílik lehetőség, elsődlegesen a tartaléklistán szereplő támogatási kérelmek kaphatnak támogatást.

(3) Az irányító hatóság a tartaléklistát megszünteti, ha

a) a felhívás vonatkozásában nincs lehetőség további támogatás megítélésére, vagy

b) a tartaléklista elkészítésétől számított tizenkét hónap eltelt.

(4) Az irányító hatóság a tartaléklista megszüntetéséről haladéktalanul értesíti a tartaléklistán szereplő támogatást igénylőket.

129. § Ha az irányító hatóság a kiemelt projekt támogatási kérelmét elutasítja, a támogatást igénylőnek új támogatási kérelmet kell benyújtania.

130. § (1) Az irányító hatóság tájékoztatja a támogatást igénylőt a támogatási döntésről és megküldi részére a támogatási szerződés tervezetét.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén az irányító hatóság az aláírt támogatói okirat megküldésével tájékoztatja a támogatást igénylőt a támogatási döntésről.

(3) A támogatást igénylő a támogatási kérelme értékelését a támogatási döntésről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően megtekintheti.

131. §[202] A szakaszolt projekt e rendelet szerinti programozási időszakra eső szakasza vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtására és elbírálására e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 118. és 118a. cikk rendelkezéseire.

VIII. FEJEZET

A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY

40. A támogatási szerződés megkötése

132. § (1) Az irányító hatóság a kedvezményezettel polgári jogi támogatási szerződést köt. A támogatási szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor, ha a támogatási jogviszony az irányító hatóság által kibocsátott támogatói okirattal jön létre.

(2) Támogatói okirat alkalmazásáról az irányító hatóság a felhívásban dönt.

(3) Ha a szerződéskötési folyamat során változik a projekttartalom, arról az irányító hatóság a 43. alcím szerint dönt. Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási döntés és a támogatói okirat hatálybalépése között a projekttartalom változása nem kezdeményezhető.

133. § (1) A támogatási szerződés megkötése vagy - ha a támogatási szerződés hatálybalépése későbbi mint a szerződéskötés időpontja - a támogatási szerződés hatálybalépése előtt az irányító hatóság helyszíni szemlét rendelhet el a 99. § szerint.

(2) Ha a támogatást igénylő a helyszíni szemlét akadályozza, az irányító hatóság a támogatási döntést visszavonhatja.

(3) Ha a támogatást igénylő több felhívásra is nyújtott be támogatási kérelmet, az irányító hatóság az egyik felhívás keretében lefolytatott helyszíni szemle eredményét a másik felhívás keretében is felhasználhatja.

134. § (1) Nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

b) jogerős végzéssel elrendelt kényszertörlési, felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll,

c) a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatot nem teszi meg, dokumentumot nem nyújtja be vagy ezek valamelyikét visszavonja,

d) nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek, vagy

e) mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy a támogatási rendszer céljaival ellentétesen előnyhöz jusson.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatási döntést visszavonja.

135. § (1) A támogatási döntésről szóló értesítés kedvezményezett általi kézhezvételétől számított harminc napon belül meg kell kötni a támogatási szerződést.

(2) Ha a kedvezményezett által megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, az irányító hatóság azok beérkezésétől számított tíz napon belül, egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(3) Ha a szerződéskötéshez szükséges valamely információ nem egyértelmű, az irányító hatóság egy alkalommal tisztázó kérdést tehet fel, amelynek megválaszolására legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidőt biztosít. A tisztázó kérdés a projekt műszaki, szakmai tartalmának részletesebb kifejtésére is irányulhat.

(4) Ha a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettől vagy harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges és a 136. § (1) bekezdése alkalmazására nem kerül sor, a harmincnapos határidőt a feltételek teljesítésére megállapított határidő utolsó napjától kell számítani. A határidőbe a kedvezményezett hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási ideje, valamint a kifogás elbírálásának időtartama nem számít bele.

(5) Ha a feltételek teljesítése a kedvezményezett érdekkörén kívül, a támogatási jogviszonnyal összefüggésben felmerült okból, a feltételek teljesítésére megadott határidőn belül nem lehetséges, az irányító hatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére vagy saját hatáskörében a határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(6) Ha a feltételek teljesítésére nyitva álló határidő a kedvezményezettnek felróható okból eredménytelenül telik el vagy a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, az irányító hatóság a támogatási döntést visszavonja.

136. § (1) A felhívásban meghatározott feltételek teljesítésének hiányában is megköthető a támogatási szerződés, azzal, hogy a támogatási szerződés a feltételek teljesítése esetén lép hatályba.

(2) A feltételek teljesítésére a támogatási szerződésben megfelelő határidőt kell tűzni.

(3) Ha a kedvezményezett a feltételeket határidőben nem teljesíti, a támogatási szerződés nem lép hatályba.

(4) Ha az irányító hatóság támogatói okiratot bocsát ki, az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazható.

137. §[203] A szakaszolt projekt e rendelet szerinti programozási időszakra eső szakasza vonatkozásában akkor köthető támogatási szerződés vagy a támogatási szerződés akkor léphet hatályba, ha a szakaszolt projekt előző szakaszának megvalósítására kötött támogatási szerződés alapján kifizetett előleggel a kedvezményezett elszámolt vagy az előleg felhasználása érdekében harmadik személlyel szállítói szerződést kötött.

41. A projektfejlesztés

138. § (1) Ha a kiemelt projekt megvalósítása nem kezdhető meg, az irányító hatóság és a kedvezményezett a projekt megvalósításának előkészítésére és a megvalósítására támogatási szerződést köt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg az irányító hatóság projektfejlesztést kezdeményezhet. A projektfejlesztés célja a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő projektdokumentáció ütemezett kidolgozásának elősegítése.

(3) A projektfejlesztés folyamatát dokumentálni kell.

(4) Ha a kedvezményezett által kidolgozott projektdokumentáció megfelel a felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak, az irányító hatóság a támogatási szerződést a megvalósítás érdekében módosítja.

41/A. A kedvezményezett KKV státuszának változása[204]

138/A. §[205] (1) Ha a kedvezményezett KKV státusza a támogatási döntés után, de a fenntartási időszak vége előtt egyesülés (beolvadás, összeolvadás), szétválás (kiválás, különválás) vagy tulajdonosi körében bekövetkezett egyéb változás folytán változik, és a kedvezményezett a felhívás feltételeinek

a) továbbra is megfelel, az irányító hatóság a változásnak megfelelően köti meg a támogatási szerződést, vagy a támogatási szerződést módosítja,

b) már nem felel meg, az irányító hatóság a támogatási döntést visszavonja, vagy a támogatási szerződéstől eláll.

(2) Ha a kedvezményezett KKV státusza az (1) bekezdéstől eltérően a vállalkozás árbevétele, mérlegfőösszege vagy létszámváltozása folytán módosul, a KKV státusz megváltozása nem igényel intézkedést.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a kapcsolódó és partnervállalkozásokat és az azokat érintő, a kedvezményezett KKV státuszára kiható változásokat is figyelembe kell venni.

42. A biztosíték

139. § (1) A támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.

(2) A biztosítékról szóló dokumentumnak tartalmaznia kell a projekt azonosító számát, címét, valamint a biztosíték értékét.

(3) Ha a biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a támogatás folyósításának feltétele.

140. § A biztosíték a felhívás szerint lehet

a) hitelintézet által kibocsátott garanciavállaló nyilatkozat,

b) ingatlan jelzálogjog,

c) a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének, legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalása,

d) garanciaszervezet által vállalt kezesség,

e) biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény,

f) az Áht. 92. § (1) bekezdése szerinti állami kezesség,

g) hitelintézet által kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény.

141. § (1) A biztosítéknak rendelkezésre kell állnia a fenntartási kötelezettség megszűnéséig.

(2) A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható, azzal, hogy a kedvezményezettnek legalább negyvenöt nappal a biztosíték érvényességének lejárata előtt igazolnia kell a biztosíték meghosszabbítását vagy cseréjét.

142. § A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték értéke és végrehajthatósága megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

143. § (1) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési kérelemben igényelt és a már kifizetett támogatás együttes összegét.

(2) A kedvezményezett a kifizetési kérelemben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni.

(3) Ha a kedvezményezett a megemelt biztosíték rendelkezésre állását nem igazolja, a kifizetési kérelmet el kell utasítani. Ha a kedvezményezett a megemelt biztosíték rendelkezésre állását később igazolja, akkor az elutasított kifizetési kérelem ismételten benyújtható.

(4) A záró kifizetési kérelemhez a biztosítéki értéket csak akkor kell kiegészíteni, ha az addig nyújtott biztosítéki érték nem éri el a kedvezményezett által a fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értéket. Biztosíték legfeljebb a támogatás összegét elérő biztosítéki értékig kérhető.

144. § (1) Nem kell biztosítékot nyújtani a húszmillió forintot meghaladó, de az ötvenmillió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projekt esetén a fenntartási időszakra.

(2) Az ötvenmillió forintot meghaladó támogatással megvalósuló projekt esetén a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő értékű biztosítékot kell nyújtani.

(3) Közszolgáltatási tevékenységre irányuló támogatási szerződéssel, valamint közszolgáltatás nyújtásáról szóló, legalább a fenntartási időszak végéig hatályos szerződéssel rendelkező, többségi állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnak nem kell biztosítékot nyújtania a fenntartási időszakra.

(4) A kifizetett támogatás 10%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtania a fenntartási időszakban annak a fenntartási időszakban egyébként biztosíték nyújtására köteles kedvezményezettnek, aki a megvalósítási időszakra vállalt indikátorokat határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása során az irányító hatóság nem állapított meg szabálytalanságot.

145. § (1) Az ingatlan jelzálogszerződés az irányító hatóság és a kedvezményezett között jön létre.

(2) Az ingatlan jelzálogszerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni.

(3) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre - akár ranghelycsere útján történő - bejegyzés akkor alkalmas elfogadásra, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.

(4) A kedvezményezett köteles az ingatlan jelzálogszerződés megkötéséhez hatvan napnál nem régebbi értékbecslést benyújtani az irányító hatóság részére.

(5) Ha a kedvezményezett a fejlesztés tárgyát képező ingatlant ajánlja fel biztosítékként, az ingatlannak az ingatlan jelzálogszerződés aláírásakor fennálló értékét kell figyelembe venni annak megállapítása során, hogy a felajánlott biztosíték eléri legalább a már folyósított és az igényelt támogatási összeg összértékét.

(6)[206] A biztosítékként felajánlott ingatlant a kedvezményezett csak az irányító hatóság előzetes engedélyével idegenítheti el vagy terhelheti meg.

146. § (1) A kezes kizárólag közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességet vállalhat.

(2) Természetes személy legfeljebb százötvenmillió forint megítélt támogatási összegig vállalhat kezességet.

147. § (1) Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól

a) a költségvetési szerv,

b) az egyházi jogi személy,

c) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás, ha

ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy

cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy azzá válik,

d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,

e) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen

ea) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy önkormányzati társulás, vagy

eb) a projekt fenntartására vonatkozó időszaknak megfelelő tartamú elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság

kizárólagos tulajdonába kerül,

f) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatást tömegközlekedési tárgyú projekt megvalósításához kapja és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

g) a kedvezményezett, ha a támogatás nem haladja meg a húszmillió forintot,

h) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy önkormányzati társulás többségi befolyása alatt álló, az e) és f) pont alapján a biztosítéknyújtási kötelezettség alól nem mentes gazdasági társaság, ha a támogatást

ha) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás vagy - központi költségvetési szerv kivételével - költségvetési szerv vagyonának fejlesztésére fordítja, vagy

hb) a ha) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikének többségi befolyása alatt álló jogi személy olyan vagyonának fejlesztésére fordítja, amely közfeladat ellátását szolgálja, vagy közfeladat ellátását mozdítja elő,

és a biztosítéknyújtási kötelezettség alól kormányhatározat mentesíti,

i) a szociális szövetkezet,

j) a műszaki, szakmai érdekképviseletet ellátó köztestület,

k) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kéri,

l) a társasház és a lakásszövetkezet a szociális célú városrehabilitációra vonatkozó felhívás keretében,

m)[207] kérelemre az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy a köztartozás-mentességét harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja, és vele szemben nincs folyamatban e rendelet szerinti követeléskezelési eljárás,

n) a térségi fejlesztési tanács,

o) az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy.

(2) A felhívás eltérő rendelkezése hiányában nem köteles biztosítékot nyújtani a kedvezményezett, ha a támogatás

a) nem beruházási célú, vagy

b) kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja nem alkalmazható a konzorciumvezető esetén.

148. § (1) Ha a biztosíték mérsékelhető vagy megszüntethető, az irányító hatóság haladéktalanul kiadja az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnése esetén a biztosíték megszüntetésének költsége a kedvezményezettet terheli.

43. A támogatási szerződés módosítása

149. § (1) A kedvezményezett köteles bejelenteni az irányító hatóság részére

a) a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül,

b) az a) pontba nem tartozó adat változását legkésőbb a következő beszámolóval vagy fenntartási jelentéssel egyidejűleg.

(2) A változás kezelését szolgáló intézkedést indokolt esetben az irányító hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti.

150. § (1) Ha a bejelentés hiányos vagy hibás, vagy az észlelés tisztázásához szükséges, az irányító hatóság egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(2)[208] Ha a támogatási szerződés módosításához szükséges valamely információ nem egyértelmű, az irányító hatóság egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidővel tisztázó kérdést tehet fel.

151. § (1) Az irányító hatóság a kiemelt projekt támogatási szerződése szakmai tartalmat is érintő módosítását megelőzően beszerzi a jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott más felelős véleményét.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felelős a megkereséstől számított nyolc napon belül nem ad véleményt, egyetértőnek kell tekinteni.

152. § (1) Az irányító hatóság a változás bejelentését vagy észlelését követő harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedést. Az irányító hatóság az intézkedést a bejelentés tartalmára és a projekt eredményes végrehajtására figyelemmel választja meg.

(2) Ha a támogatási szerződés módosítása szükséges, az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt harminc nappal meghosszabbíthatja.

(3)[209] Az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőbe a hiánypótlásra, a tisztázó kérdés megválaszolására és a kifogás elbírálására rendelkezésre álló, valamint a 151. § (1) bekezdése szerinti időtartam nem számít bele.

(4) Az irányító hatóság az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

153. § A bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

a) a projekt tényleges megkezdése a támogatási szerződésben foglalthoz képest legfeljebb tizenkét hónapot késik és a projekt megkezdésének időpontja megfelel a felhívásnak,

b) a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest legfeljebb kilencven napot késik,

c) a projektszintű mérföldkövek elérése késik a hatályos támogatási szerződésben rögzített időponthoz képest, de a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest legfeljebb kilencven napot késik,

d) a változás következtében a támogatási szerződésben rögzítetthez képest azonos vagy jobb műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni,

e) a kedvezményezett egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra tér át,

f) a változás a projekt műszaki, szakmai tartalmát, a támogathatóság feltételeit nem érinti, és nem jelent kockázatot a projekt eredményességére.

154. § (1) A támogatási szerződés módosítása

a) akkor fogadható el, ha megfelel a felhívás céljának,

b) akkor fogadható el, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna,

c) nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt a támogatási kérelem elbírálása során és a módosítást követően már nem teljesülne,

d) nem változtathatja meg kedvezőtlen módon a támogatási kérelem elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket, ha ennek következtében a projekt nem érte volna el a támogatásban részesüléshez szükséges legalacsonyabb pontszámot vagy az adott szempont vonatkozásában meghatározott belső korlátot,

e) - a projekt célját elősegítő módosítás kivételével - nem fogadható el, ha az a projekt előkészítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel,

f) a támogatás arányos csökkentésével hagyható jóvá, ha a támogatási szerződés tartalmát kedvezőtlenül érintő módosítási igény a kedvezményezettnek felróható okból merült fel,

g) eredményeként az önerő aránya - a 168. § (1) bekezdés b) pontja kivételével - a támogatás növelése esetén sem csökkenhet, azzal, hogy az eltérő támogatási intenzitású tevékenységeket tartalmazó projekt esetén az önerő aránya - a 168. § (1) bekezdés b) pontja kivételével - tevékenységenként vizsgálandó,

h) eredményeként a támogatást a projekt összköltségének csökkenése arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően,

i) eredményeként a projekt fizikai befejezésének határideje csak indokolt esetben haladhatja meg a felhívásban rögzített végső határidőt, azzal, hogy a módosított határidő meghatározása során figyelemmel kell lenni a program zárásának időpontjára, valamint az elszámolhatósági szabályokra.

(2) Vis maior esetén az irányító hatóság egyedileg dönt a módosítási igény jóváhagyásáról.

155. §[210] A felhívásban közgazdasági, illetve pénzügyi elemzés benyújtására kötelezett kedvezményezett támogatási szerződésének módosítása esetén

a) a közgazdasági, illetve pénzügyi elemzés mutatóinak továbbra is meg kell felelniük a támogathatósági feltételeknek, és

b) a megvalósíthatósági tanulmányban vagy egyéb, a projektet megalapozó dokumentumban kiválasztott változattól eltérő változat megvalósítása esetén a változatelemzés ismételt elvégzésével vagy módosításával kell igazolni, hogy az új változat megvalósítása a legmegfelelőbb.

156. § (1) A projekt műszaki, szakmai tartalma akkor csökkenthető, ha

a) a módosítás oka jogszabályváltozás, hatósági előírás, előre nem látható, a kedvezményezettnek fel nem róható esemény, vagy a projekt módosított műszaki, szakmai tartalma jogszabálynak, szerződésnek, szabványnak és rendeltetésszerű használatnak való megfelelőségét az igénybe vett, a jogszabály-, illetve szerződésszerű teljesítésért felelős személy vagy szervezet igazolja, és

b) az elszámolható összköltség és a támogatás összege is arányosan csökkentésre kerül.

(2) Ha a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítása jogerős hatósági engedély miatt válik szükségessé, annak megfelelőségét az irányító hatóság nem vizsgálja. A módosítás elbírálása során a 154. § (1) bekezdésére figyelemmel kell lenni.

(3) Ha az indikátor a projekt műszaki, szakmai tartalmának részét is képezi, a támogatási szerződés módosítása során az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni. Ha az indikátor nem képezi a projekt műszaki, szakmai tartalmának részét, a támogatási szerződés módosítása során a 160. § szerint kell eljárni.

(4) Ha a projekt elszámolható összköltsége változatlan műszaki, szakmai tartalom mellett csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az elszámolható összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell. Az így keletkezett maradvány a projekten belüli költségátcsoportosításra felhasználható.

157. § (1) Nem minősül a projekt műszaki, szakmai tartalma csökkentésének, ha a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonságának elérését szolgáló tevékenység megvalósítása során bekövetkezett költségnövekedés támogatása céljából valamely, nem a projekt alapvető célját jelentő tevékenység műszaki, szakmai tartalmának módosítására kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosításra akkor kerülhet sor, ha az irányító hatóság megítélése szerint

a) a projekt céljai teljesülnek,

b) a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítása nem érint értékelési szempontot, valamint

c) a projekt vonatkozásában megállapított indikátorok száma, értéke nem csökken, figyelemmel a 160. §-ban foglalt rendelkezésekre is.

158. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az áfa-levonási jogosultságban vagy egyes beszerzett termékek, szolgáltatások áfa-kulcsában bekövetkezett változás, továbbá eltérő áfa-levonási jogosultságú tevékenységek közötti költségátcsoportosítás eredményeként felszabaduló, le nem vonható áfára megítélt támogatást nem lehet más költségre átcsoportosítani, azzal a megítélt támogatás összegét csökkenteni kell.

(2) Nem szükséges csökkenteni a megítélt támogatást az áfa-levonási jogosultságban vagy egyes beszerzett termékek, szolgáltatások áfa-kulcsában bekövetkezett változás, továbbá eltérő áfa-levonási jogosultságú tevékenységek közötti költségátcsoportosítás eredményeként felszabaduló összeggel, ha ez az összeg nem éri el a harminc millió forintot és az irányító hatóság ezen összeg adott tevékenységen belüli átcsoportosításához előzetesen hozzájárult.

159. § (1) A projekten belüli költségátcsoportosítás akkor lehetséges, ha a költségátcsoportosítás forrásául szolgáló költségtípuson megtakarítás keletkezett vagy projektszintű tartalék áll rendelkezésre.

(2) A költségátcsoportosítás szükségességét igazolni kell.

(3) A költségátcsoportosítás eredményeként a tevékenységenként meghatározott támogatási intenzitás nem változhat, az elszámolható költség és a támogatás összege - a 168. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével - nem nőhet.

(4) Ha szabálytalanság miatt korrekció érvényesítésére kerül sor, a korrekció végrehajtását követően lehet a korrekcióval érintett költségtípusra átcsoportosítani, kivéve, ha a korrekció kifejezetten az adott költségtípusra irányult. Ha a korrekció a költségtípusra nem átalány jelleggel, hanem meghatározott költségtétel vonatkozásában került megállapításra, a korrekcióval érintett tétel csak a korrekció mértékét figyelembe véve elszámolható.

160. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződésben csak a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértékét.

(2) Az irányító hatóság a támogatás összegét csökkenti, ha a támogatási szerződésben meghatározott indikátor teljesítése a célérték elérésének vállalt időpontjában nem éri el a célérték 75%-át.

(3) A támogatás csökkentésének aránya megegyezik az indikátor célérték 75%-a és az indikátor teljesítésének százalékos mértéke közötti különbséggel.

(4) Ha az indikátor egy tevékenységhez köthető, az arányosítást e tevékenységre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha a projekt célja több indikátor teljesítése és több indikátor nem érte el a támogatási szerződésben meghatározott célérték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátor alapján kell elvégezni.

(5) A (2)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni vis maior esetén.

161. § A támogatási szerződés 138. § (4) bekezdése szerinti módosítására a 160. §-t nem kell alkalmazni.

162. § (1) Átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén az új kedvezményezett akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha megfelel a felhívásban foglalt feltételeknek, és ahhoz az irányító hatóság hozzájárul.

(2) A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett megfelel a felhívásban foglalt feltételeknek és ahhoz az irányító hatóság hozzájárul.

(2a)[211] Ha az irányító hatóság nem járul hozzá az új kedvezményezett támogatási jogviszonyba történő belépéséhez, akkor elállhat a támogatási szerződéstől.

(3) Ha az új kedvezményezett jogszabályon vagy a Kormány határozatán alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba, akkor a támogatási szerződés módosul az új kedvezményezett által bejelentett és az irányító hatóság által elfogadott változással.

(4) Az irányító hatóság az új kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépésével egyidejűleg elvégzi az érintett projekt támogatási szerződésének pénzügyi rendezését.

163. § Ha a Kormány döntése alapján több kiemelt projekt összevonása szükséges, az irányító hatóság - az összevonással érintett projektek támogatási szerződéseinek pénzügyi rendezésével egyidejűleg - módosítja a hatályban maradó támogatási szerződést.

44. Áttérés a projekt másik felhívás kerete terhére történő finanszírozásra

164. § (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződés módosítása révén a projekt másik felhívás kerete terhére történő finanszírozásra térhet át, ha

a) a projekt keretében támogatott tevékenység jelentős mértékben megvalósult,

b) a projekt célja vis maiornak nem minősülő, a kedvezményezettnek fel nem róható okból nem valósult meg, vagy észszerű módon nem valósítható meg,

c) a projekt keretében megvalósított tevékenység megfelel valamely e rendelet szerinti felhívás céljának és követelményeinek,

d) az áttérés az áttérést megelőző feltételeknél nagyobb mértékben segíti elő az indikátorok teljesítését, illetve az abszorpciót,

e)[212]

f) az áttérés nem okoz kettős finanszírozást, és

g) az áttérést az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik.

(2)[213]

(3) Az (1) bekezdés szerinti áttérést az irányító hatóság és a kedvezményezett is kezdeményezheti.

165. § (1) Ha a 164. § (1) bekezdése szerinti áttérés nem azonos irányító hatóságok által végrehajtott programok között történik, az áttérésre az érintett irányító hatóságok egyeztetését és az áttéréssel való egyetértését követően kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kedvezményezettel új támogatási szerződést kell kötni.

166. § (1) Ha az áttérés feltételei fennállnak, az irányító hatóság módosítja a támogatási szerződést vagy új támogatási szerződést köt.

(2) Ha az érintett irányító hatóságok a projekt más programból való finanszírozásáról döntenek, akkor az új támogatási szerződésben meg kell határozni a programok közötti elszámolás és finanszírozás rendjét, valamint azok fordulónapját is.

167. § (1) Az irányító hatóság a projekttel összefüggő követelés behajtását felfüggesztheti.

(2) Az irányító hatóság a támogatást a korábban előírt követelésre figyelemmel állapítja meg.

(3) Ha a támogatási szerződés módosítása vagy az új támogatási szerződés megkötése a kedvezményezettnek felróható okból nem jön létre, az irányító hatóság elrendeli a felfüggesztett követelés behajtását.

44/A. Áttérés a projekt 2014-2020 programozási időszakban végrehajtott operatív program felhívása kerete terhére történő finanszírozására[214]

167/A. §[215] (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződés módosítása révén a projekt 2014-2020 programozási időszakban végrehajtott operatív program felhívása kerete terhére történő finanszírozására térhet át (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: áttérés), ha

a) a projekt keretében megvalósított tevékenység megfelel valamely, a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] szerint meghirdetett felhívás céljának és követelményeinek,

b) az áttérés az áttérést megelőző feltételeknél nagyobb mértékben segíti elő az indikátorok teljesítését, illetve az abszorpciót,

c) az áttérés nem okoz kettős finanszírozást,

d) az áttérést az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik, és

e) az áttérés megfelel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.

(2) Az áttérést az irányító hatóság kezdeményezi.

167/B. §[216] (1) Az irányító hatóság az áttéréshez szükséges

a) felhívást technikailag újranyitja, vagy

b) új technikai felhívást hirdet meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás vonatkozásában a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

a) VIII-XIV. Fejezetét - a 45. §, a 46. §, a 49. § (1) és (2) bekezdése, az 52. § (1), (2) és (5) bekezdése, valamint a 67. § (1) bekezdése kivételével -, valamint

b) 1. melléklet II. Fejezetét

nem kell alkalmazni.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívás újranyitását vagy meghirdetését követően a monitoring és információs rendszerben elvégzi mindazokat a műveleteket, amelyek a 167/A. § (1) bekezdése szerinti szerződésmódosításhoz szükségesek.

(4) A 167/A. § (1) bekezdése szerinti szerződésmódosítás során a 43. alcímet kell alkalmazni.

45. A költségnövekmény támogatása

168. § (1) A támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegen felüli, a központi költségvetés valamely fejezetéből nyújtott többlettámogatás biztosítására, kivéve, ha közszféra szervezet esetén

a)[217] az eredeti támogatási összeg 30%-át, de legfeljebb százmillió forintot el nem érő többlettámogatás vonatkozásában - feltéve, hogy a program érintett prioritása eredeti keretösszegének 110%-án belül szabad forrás áll rendelkezésre - az irányító hatóság,

b) a nettó bevételt termelő, nem kiemelt projekt finanszírozási hiányának meghatározása során a támogatási intenzitás változik akként, hogy a projekt elszámolható összköltsége változatlan marad - feltéve, hogy a program érintett prioritása eredeti keretösszegének 110%-án belül szabad forrás áll rendelkezésre - az irányító hatóság,

c) - az a) és b) pontba nem tartozó esetben - a Kormány

eltérően dönt.

(2) Projektfejlesztés esetén a támogatási szerződés projektfejlesztést lezáró módosítása alapján megállapított támogatási összeget kell a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegnek tekinteni.

(3) Az eredményességi keretbe tartozó indikátorok célértékeihez nem vagy aránytalanul alacsony mértékben hozzájáruló projektek esetén nem lehetséges hazai költségvetési többlettámogatás biztosítása.

(4)[218] Nem minősül költségnövekménynek, ha a többlettámogatás a projekt műszaki-szakmai tartalmának bővítését szolgálja.

169. § (1) A 168. § (1) bekezdése szerinti döntést megelőzően vizsgálni kell

a) helyi önkormányzat kedvezményezett esetén azt, hogy

aa) területi szereplő esetén az integrált területi programban megállapított keretösszegén belül szabad forrás nem áll rendelkezésre vagy valamely nem megfelelően előrehaladó projekttől történő elállással, az érintett vagy más projekt műszaki tartalmának módosításával nem szabadítható fel forrás,

ab) a kedvezményezett részéről nem vonható be önerő vagy annak mértéke nem növelhető,

ac) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtható kedvezményes finanszírozási lehetőség nem biztosított, és

ad) a hitelfelvétel lehetősége nem biztosított,

b) az a) ponttól eltérő közszféra szervezet kedvezményezett esetén azt, hogy

ba) nem lehet elállni ugyanazon prioritáson belül az el nem indult, nem megfelelően előrehaladó vagy a prioritás eredeti keretösszegének 110%-át meghaladó forrás terhére támogatott projekttől, illetve az érintett vagy más projekt műszaki tartalmát nem lehet módosítani,

bb) a kedvezményezett más költségvetési forrásból finanszírozni tervezett, még nem megkezdett projektje számára nyújtott forrás terhére a költségnövekmény nem finanszírozható,

bc) a fenntartó nem rendelkezik olyan forrással, amely a költségnövekmény finanszírozása céljából bevonható, és

bd) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtható kedvezményes finanszírozási lehetőség nem biztosított.

(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási lehetőségek hiányában, ha az adott program érintett prioritása eredeti keretösszegének 110%-án belül szabad forrás áll rendelkezésre, akkor ennek terhére kell kezdeményezni a költségnövekmény támogatását.

170. § A 168. § (1) bekezdése szerinti döntést megelőzően vizsgálni kell azt, hogy a többlettámogatás nyújtása az állami támogatási szabályok alapján lehetséges-e.

171. § (1) Ha a támogatási szerződés megkötését követően felmerült költségnövekmény

a)[219] nem éri el a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg 30%-át, akkor az irányító hatóságnak kell alátámasztania a költségnövekmény piaci árnak megfelelését,

b)[220] eléri a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg 30%-át, akkor az államháztartásért felelős miniszter által megbízott igazságügyi szakértőnek kell alátámasztania a költségnövekmény piaci árnak megfelelését,

c)[221]

(1a)[222] Ha a költségnövekmény jogszabályban meghatározott építőanyag vagy termék árának emelkedésével függ össze, amelynek alátámasztását a jogszabály szerint kérelmezték, akkor a költségnövekmény piaci árnak megfelelése szempontjából az építésgazdaságért felelős miniszter szakvéleménye irányadó.

(2) Az irányító hatóság a költségnövekmény támogatására irányuló igény benyújtását követően jogosult kezdeményezni az igazságügyi szakértő megbízását.

172. § Ha a költségnövekmény az éves fejlesztési keret elfogadását követően, de a támogatási döntés meghozatala előtt merül fel, a kiemelt projekt éves fejlesztési keretben szereplő indikatív támogatási keretének módosítása vonatkozásában a 171. §-t alkalmazni kell.

173. § A Kormány a 171. § és a 172. § szerinti szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet.

174. § (1)[223] Az irányító hatóság a 168. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntésekről negyedévente tájékoztatja a Kormányt.

(2) A 168. § (1) bekezdés c) pontja szerinti határozat tartalmazza

a) a kapcsolódó program megjelölését vagy a projekt azonosító számát,

b) a projekt megnevezését,

c) a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett nevét,

d) a projekt rövid bemutatását,

e) a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeget,

f) a többlettámogatás összegét és

g) a támogatás megnövelt összegét.

46. A támogatási jogviszony megszűnése, megszüntetése

175. § (1) A támogatási szerződés a teljesítést megelőzően - ideértve az ellenőrzéstűrési és a dokumentummegőrzési kötelezettséget is - csak elállás, felbontás, vis maior, lehetetlenülés, bírósági határozat vagy a 163. § szerinti esetben szűnik meg.

(2) Az irányító hatóság a Ptk.-ban és a támogatási szerződésben meghatározott esetben jogosult a támogatási szerződéstől elállni.

(3) Ha a projekt egy vagy több, a felhívásban meghatározott, önállóan támogatható eleme már megvalósult, az irányító hatóság a támogatási szerződés módosításával kezdeményezheti a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítását, a meg nem valósult projektelem vonatkozásában a támogatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését.

(4) Területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projekt esetén, ha a projekt támogatási szerződésétől történő elállás más projekt célját és indikátorvállalásait is veszélyezteti, a veszélyeztetett projekt támogatási szerződésétől is elállhat az irányító hatóság.

(5) Ha az elállási ok bekövetkezik, az irányító hatóság az elállásra vonatkozó döntés meghozataláig a kedvezményezett más támogatási kérelme vonatkozásában a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését felfüggesztheti.

(6) Ha a támogatási szerződéstől a kedvezményezett áll el, az irányító hatóság az elállás kézhezvételét követő tizenöt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet az elállás tudomásulvételéről és annak következményeiről.

(7) Az elállás időpontja az elállásról szóló értesítés kézhezvételének napja.

IX. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE

47. Általános szabályok

176. § (1)[224] A támogatást igénylő, a kedvezményezett (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kedvezményezett) európai uniós támogatásból finanszírozott vagy finanszírozni tervezett közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: közbeszerzési eljárás) lefolytatása és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása során e fejezet szerint jár el.

(2)[225] Az ajánlatkérő az e fejezet szerinti ellenőrzést akkor is kezdeményezheti, ha a közbeszerzést támogatásból tervezi finanszírozni, de a támogatási kérelmét még nem nyújtotta be.

(3) Az e fejezet szerinti kötelezettségeket a kedvezményezett teljesíti akkor is, ha a Kbt. 29. §-a alapján nem ő minősül ajánlatkérőnek.

(4) Az e fejezet szerinti kötelezettségeket a kedvezményezett akkor is teljesíti, ha a közbeszerzési eljárást olyan szervezet folytatja le, amellyel a kedvezményezett a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja vagy a Kbt. 9. § (2) bekezdése alapján kötött szerződést.

(5)[226] Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor, a támogatási kérelem, illetve a támogatási szerződés és a központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával létrejövő, a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló szállítói szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumai rendelkezésre bocsátásáért - a (6) bekezdés figyelembevételével - a kedvezményezett felel.

(6)[227] Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor, a központi beszerző szerv az általa lefolytatott közbeszerzési eljárás, valamint az ennek eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása vonatkozásában az e fejezet szerinti ellenőrzést az ellenőrzést végző szervezetnél közvetlenül kezdeményezheti.

176/A. §[228] A kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem kezdeményezi azon, közbeszerzéssel beszerzett költségtétel vonatkozásában, amelynek az elszámolása egyszerűsített elszámolás vagy költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásával történik.

176/B. §[229] Eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén az e fejezet szerinti ellenőrzés az eredménytelenség okára terjed ki, kivéve, ha egy későbbi közbeszerzési eljárás jogalapja megfelelőségének megállapítása céljából az azt megelőző eredménytelen közbeszerzési eljárást más szempontból is ellenőrizni szükséges.

177. § (1)[230] A kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzésre benyújtandó dokumentumokat a monitoring és információs rendszeren keresztül küldi meg az irányító hatóság, illetve az NFK részére.

(2)[231] Az e fejezet szerinti ellenőrzés során hiánypótlásra van lehetőség, azzal, hogy a 183. § és a 184. § szerinti ellenőrzés során az irányító hatóság és az NFK is legfeljebb három alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra a kedvezményezettet.

(3)[232] Az irányító hatóság, illetve az NFK számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás és szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.

(4)[233] Ha a kedvezményezett a hiánypótlást nem teljesíti a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül, akkor az irányító hatóság, illetve az NFK az ellenőrzést - adott esetben az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozat, tanúsítvány vagy jelentés kibocsátása nélkül - lezárja, és erről értesíti a kedvezményezettet, valamint az ellenőrzést végző egyéb szerveket.

(5)[234] Ha a közbeszerzési eljárás vagy a szállítói szerződés módosítása vonatkozásában a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indítására kerül sor az e fejezet szerinti ellenőrzés kezdeményezésének határidejét követően, de még az e fejezet szerinti ellenőrzést lezáró dokumentum megküldését megelőzően, az irányító hatóság, illetve az NFK az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti közzététele napjáig felfüggeszti.

(6)[235] A kedvezményezett a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indításáról az irányító hatóságot és - ha a közbeszerzési ellenőrzés a hatáskörébe tartozik - az NFK-t értesíti.

178. § (1) A kedvezményezett az ellenőrzésre benyújtott dokumentumokkal együtt megküldi a Kbt. 19. §-a szerinti, részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályoknak való megfelelés vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát, valamint ennek alátámasztására a vizsgált eljárások listáját.

(2) A Kbt. 19. § (4) bekezdése szerint lefolytatott eljárás ellenőrzésére a 48. alcímet kell alkalmazni.

179. § (1)[236] Ha a támogatási jogviszonyban álló kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem vagy nem határidőben kezdeményezi, az irányító hatóság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárást indít vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.

(2) Ha az utóellenőrzésre nem határidőben vagy e fejezet szabályainak megsértése miatt kerül sor, az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti szabálytalansági döntést az utóellenőrzés - és a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indulása esetén a jogorvoslati eljárás - eredménye figyelembevételével hozza meg.

(3)[237] Ha az irányító hatóság az e fejezet szabályainak megsértése miatt pénzügyi korrekciót alkalmaz, azt elsődlegesen a projektmenedzsment vagy a közbeszerzés költsége terhére kell megállapítani.

(4) Ha az irányító hatóság a támogatási döntés előtt megállapítja, hogy a támogatást igénylő az e fejezet szerinti kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy közbeszerzési elszámolhatósági akadály merül fel, akkor az igényelthez képest csökkentett támogatást ítélhet meg részére.

(5)[238] Közbeszerzési elszámolhatósági akadály miatt indult szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság az NFK jelentésében, illetve tanúsítványában foglaltak, a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati eljárás eredménye alapján hozza meg a szabálytalansági döntést.

47/A. A közbeszerzési értékelés[239]

179/A. §[240] (1) Ha az irányító hatóság úgy dönt, akkor a közbeszerzési értékelést szakértői névsor alapján az irányító hatóság által meghatározott értékelői csoportból sorsolással kiválasztott állami értékelő végzi az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével.

(2) Az irányító hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátásával felkészíti az állami értékelőt a közbeszerzési értékelés elvégzésére.

(3) Az állami értékelő a közbeszerzési értékelés során - a közbeszerzési eljárások és az értékelésre rendelkezésre álló határidő meghatározásán kívül - nem utasítható.

179/B. §[241] (1) A közbeszerzési értékelést egy állami értékelő végzi.

(2)[242]

(3) Az állami értékelő a közbeszerzési értékelés során értékelőlapot tölt ki.

179/C. §[243] (1) Az irányító hatóság a közbeszerzési értékelés lezárását követően haladéktalanul elvégzi annak minőségellenőrzését.

(2) Ha a közbeszerzési értékelés hiányos vagy hibás, az irányító hatóság az állami értékelőt egy alkalommal hiánypótlásra, illetve a hiba javítására hívja fel.

(3) Ha az állami értékelő a hibát nem javítja vagy a hiányosságot nem pótolja, az irányító hatóság az érintett szempont vonatkozásában a közbeszerzési értékelést maga végzi el.

48. Az uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárások ellenőrzése

180. § (1) A kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés (a továbbiakban: összegezés) megküldését követő öt munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot, a 178. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat, valamint - jogorvoslati eljárás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot az irányító hatóság részére.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat utóellenőrzés keretében, közbeszerzési elszámolhatósági, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontból ellenőrzi.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről utóellenőrzési jelentést állít ki, amelyet megküld a kedvezményezett részére.

(4) Ha a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, az irányító hatóság a dokumentumokat a (2) és (3) bekezdés szerint ellenőrzi, a 179. § (1)-(4) bekezdése alkalmazása mellett.

181. § (1) A kedvezményezett részére támogatás - a támogatási előleg kifizetése kivételével - csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.

(2) Szabálytalansági gyanú esetén - az (1) bekezdéstől eltérően - a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés irányadó a támogatás kifizetése tekintetében.

48/A. Az uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárások útján megkötött szállítói szerződések ellenőrzése[244]

181/A. §[245] (1)[246] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződést - annak megkötését követő két munkanapon belül - megküldi az irányító hatóság részére.

(2)[247] Az irányító hatóság a szállítói szerződés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül ellenőrzi, hogy a megkötött szállítói szerződés tartalma megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek és a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalmának.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben megküldi a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát.

49. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások ellenőrzése

182. § (1)[248] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat és az egyéb, ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat előzetes ellenőrzés céljából megküldi az irányító hatóság és ezzel egyidejűleg az NFK részére.

(2)[249] Az irányító hatóság és az NFK a közbeszerzési eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(3)[250] Az irányító hatóság és az NFK együttműködnek, és a kedvezményezettel folytatott minden kommunikációt (ideértve a kedvezményezett által új vagy módosult dokumentumok beküldését) kölcsönösen figyelemmel kísérnek.

183. § (1) Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzését.

(2) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az irányító hatóság a hatósági engedély által érintett műszaki szempontokat nem vizsgálja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása elszámolhatósági, támogathatósági, illetve műszaki szempontból szükséges, az irányító hatóság három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(4) A kedvezményezett a (3) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat, vagy - ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet - a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi az irányító hatóság részére.

(5)[251] Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőben megküldi a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát és erről tájékoztatja az NFK-t.

184. § (1)[252] Az NFK a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését.

(2)[253] Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása közbeszerzési elszámolhatósági szempontból szükséges, az NFK három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(3)[254] A kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat, vagy - ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet - a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi az NFK részére.

(4)[255] Az NFK az (1) bekezdés szerinti határidőben vagy - ha ez későbbi időpont - az irányító hatóság nyilatkozata kézhezvételét követő két munkanapon belül a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki.

(5)[256] Az NFK támogató vagy feltétellel támogató tartalmú tanúsítványa kiállításának feltétele az irányító hatóság támogató vagy feltétellel támogató tartalmú nyilatkozatának rendelkezésre állása.

(6)[257] Az NFK a tanúsítvány kiállításáról tájékoztatja a kedvezményezettet és az irányító hatóságot.

185. § (1)[258] A kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat az irányító hatóság nyilatkozata és az NFK tanúsítványa figyelembevételével véglegesíti.

(2)[259] A kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését a 182. § szerint ismételten kezdeményezi, ha az NFK tanúsítványa nem támogató tartalmú és a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági vagy műszaki szempontból módosítja.

(3)[260] Ha az NFK tanúsítványa nem támogató tartalmú, de a közbeszerzési dokumentumok támogathatósági, elszámolhatósági vagy műszaki szempontú módosítása nem szükséges, a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését csak az NFK-nál kezdeményezi.

(4)[261] Az NFK a (3) bekezdés szerinti esetben a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő öt munkanapon belül a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki, amelyről tájékoztatja a kedvezményezettet és az irányító hatóságot.

186. § Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményéről szóló támogató vagy feltétellel támogató tartalmú nyilatkozatát nem állítja ki, ha a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet] 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetén

a) a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti esetben a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése szerinti minősítés, illetve

b) a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. §-a és 11. §-a szerinti esetben a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jóváhagyás

nem áll rendelkezésre.

187. § (1) Az irányító hatóság az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet] szerinti alkalmazásfejlesztés vonatkozásában csak akkor állítja ki a nyilatkozatát, ha a kedvezményezett rendelkezésére áll a 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti támogató tanúsítvány.

(2) A 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetén az (1) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása is, ha arra a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.

(3)[262]

188. § (1)[263] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárást akkor indíthatja meg, ha rendelkezésére áll az irányító hatóság támogató vagy feltétellel támogató tartalmú nyilatkozata és az NFK támogató vagy feltétellel támogató tartalmú tanúsítványa.

(2)[264] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását követő öt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság és az NFK részére a végleges közbeszerzési dokumentumokat.

(3)[265] Az NFK a végleges közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő hét munkanapon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a dokumentumok jóváhagyásáról vagy felhívja a kedvezményezettet azok javítására.

(4)[266] A kedvezményezett haladéktalanul tájékoztatja az irányító hatóságot és az NFK-t a végleges közbeszerzési dokumentumokban történt változásokról.

189. § (1)[267] Az NFK a közbeszerzési eljárás megindítását követően a közbeszerzési eljárást a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok vizsgálatával ellenőrzi.

(2)[268] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás során az eljárási cselekményekről haladéktalanul, írásban tájékoztatja az irányító hatóságot és az NFK-t.

(3)[269] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat haladéktalanul megküldi az irányító hatóság és az NFK részére.

190. § (1)[270] Az NFK az összegezésnek a gazdasági szereplők részére történő megküldését megelőzően - vagy a 192. § (3) bekezdése esetén azt követően, illetve több szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában - elvégzi a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését.

(2)[271] Az NFK a közbeszerzési eljárás közbeszerzési elszámolhatóságának megítéléséhez szükséges, műszaki szempontú vizsgálatot igénylő kérdésben az irányító hatóság véleményének figyelembevételével dönt.

(3)[272] Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti véleményét az erre irányuló megkeresés kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküldi az NFK részére.

(4)[273] Az NFK az összegezés és a döntéstervezet kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül vagy - ha ez későbbi időpont - az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti véleménye kézhezvételét követően haladéktalanul közbeszerzési záró tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a kedvezményezett és az irányító hatóság részére.

191. §[274] (1) Ha a kedvezményezett a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltakkal nem ért egyet, a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal szemben egy alkalommal jogorvoslattal élhet. A jogorvoslatra a 97-100. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a (2)-(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Ahol a 97-100. alcím

a) szabálytalansági döntést említ, azon közbeszerzési záró tanúsítványt,

b) szabálytalansági eljárást említ, azon közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzést,

c)[275] irányító hatóságot említ, azon az NFK-t

kell érteni.

(3)[276] A jogorvoslati kérelmet a közbeszerzési záró tanúsítvány kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kell benyújtani az NFK-nál az indokok megjelölésével.

(4) Az NFK a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal való[277]

a) egyetértése esetén a közbeszerzési záró tanúsítványt módosítja,

b) egyet nem értése esetén a jogorvoslati kérelmet az ellenőrzés dokumentumaival és a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával együtt megküldi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére.

(5)[278] Az NFK haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet és az irányító hatóságot a (4) bekezdés szerinti döntéséről.

(6) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelemről - az annak kézhezvételétől számított - tíz munkanapon belül dönt.

(7) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást követően

a) a közbeszerzési záró tanúsítványt helybenhagyja, vagy

b) a közbeszerzési záró tanúsítványt módosítja.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerint módosított záró tanúsítvány egyenértékű a 190. § (4) bekezdése szerint kiállított záró tanúsítvánnyal.

(9) A közbeszerzési záró tanúsítvánnyal szemben lefolytatott jogorvoslati eljárás esetén a 403. § (1) és (2) bekezdését, a 405. § (1) bekezdését, a 406. §-t, a 408. § (1) bekezdés f) pontját, a 410. §-t, a 411. §-t, a 412. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 414. § (1), (3), (4) és (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

192. § (1)[279] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését - több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését - akkor hozhatja meg, ha az NFK az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki.

(2) A közbeszerzési eljárást lezáró döntést - több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést - a kedvezményezett a közbeszerzési záró tanúsítvány figyelembevételével hozza meg.

(3)[280] Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a kedvezményezett meghozhatja a közbeszerzési eljárást lezáró döntését - több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi szakaszát lezáró döntését - az NFK általi ellenőrzés befejezése előtt is.

(4)[281] A (3) bekezdés szerinti esetben - a szerződéskötési moratórium letelte után - a közbeszerzés eredményeként a szállítói szerződés is megköthető, azzal, hogy az csak a közbeszerzési záró tanúsítvány megléte esetén léphet hatályba.

(5)[282] A kedvezményezett az ajánlattevőknek, illetve részvételre jelentkezőknek való megküldést követő három munkanapon belül megküldi az összegezést az irányító hatóság és az NFK részére. Az NFK a monitoring és információs rendszerben rögzíti a közbeszerzési eljárás jóváhagyását.

193. § (1)[283] Ha a kedvezményezett a közbeszerzési záró tanúsítvány kiállítását követően módosítja a közbeszerzési eljárást lezáró döntést - több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést - az NFK új közbeszerzési záró tanúsítványt állít ki.

(2)[284] Az NFK az új közbeszerzési záró tanúsítványt - szükség esetén az irányító hatóság műszaki szempontú véleménye figyelembevételével - a módosult közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő hét munkanapon belül állítja ki.

194. § (1)[285] A kedvezményezett részére támogatás a támogatási előleg kivételével akkor fizethető ki, ha az NFK a közbeszerzési eljárásra vonatkozóan támogató vagy feltétellel támogató tartalmú, az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt, támogató tartalmú közbeszerzési záró tanúsítványt vagy utóellenőrzésről szóló jelentést, valamint az irányító hatóság támogató tartalmú nyilatkozatot állított ki.

(2)[286]

(3)[287] Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti feltételt a támogatási szerződésbe beépíti.

195. § (1)[288] Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és az NFK utóellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2)[289] Az (1) bekezdés szerinti utóellenőrzésre a 197-200. §-t, a 204. §-t és a 205. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy a szállítói szerződés módosítása alatt közbeszerzési eljárást, valamint a szállítói szerződés, a szállítói szerződés módosítása és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumok alatt közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat kell érteni.

(3)[290] Ha az utóellenőrzésre a 182-193. § szerinti kötelezettség megszegése miatt kerül sor, a 179. § (1)-(4) bekezdését is alkalmazni kell.

(4)[291] Az utóellenőrzésről készült nyilatkozat, illetve jelentés tartalmában egyenértékű az irányító hatóság ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatával, az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvánnyal és a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal.

49/A. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások útján megkötött szállítói szerződések ellenőrzése[292]

195/A. §[293] (1)[294] A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződést - annak megkötését követő két munkanapon belül - megküldi az irányító hatóság részére.

(2)[295] Az irányító hatóság a szállítói szerződés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül ellenőrzi, hogy a megkötött szállítói szerződés tartalma megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek és a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalmának.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben megküldi a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát.

50. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosításának ellenőrzése[296]

196. § (1)[297] Az uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű, valamint építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása esetén - ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást - az irányító hatóság utóellenőrzést folytat le.

(2)[298] A kedvezményezett a szállítói szerződést, a szállítói szerződés módosítását és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a szállítói szerződés módosítását követő tizenöt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat a 180. § (2) és (3) bekezdése szerint ellenőrzi.

(4)[299] Ha a kedvezményezett a szállítói szerződés módosítása utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, az irányító hatóság a dokumentumokat az (1)-(3) bekezdés szerint ellenőrzi, a 179. § (1)-(4) bekezdése alkalmazása mellett.

197. § (1)[300] Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű, valamint építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása esetén - ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást - az irányító hatóság és az NFK utóellenőrzést folytat le.

(2)[301] Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett a szállítói szerződés módosítása 201. § szerinti előzetes ellenőrzését kéri.

198. § (1)[302] A kedvezményezett a szállítói szerződést, a szállítói szerződés módosítását és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a szállítói szerződés módosítását követő öt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére utóellenőrzés céljából.

(2)[303] Az irányító hatóság a szállítói szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(3) Az irányító hatóság a dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzését és megküldi a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát.

(4) Ha a kedvezményezett a nyilatkozattal nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi észrevételeit az irányító hatóság részére.

(5) Az irányító hatóság az észrevételekkel való

a) egyetértése esetén a nyilatkozatot módosítja,

b) egyet nem értése esetén a nyilatkozatban foglaltakat fenntartja.

(6) Az irányító hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet az (5) bekezdés szerinti döntéséről.

199. § (1)[304] A kedvezményezett a 198. § szerinti végleges nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a dokumentumok NFK általi utóellenőrzését.

(2)[305] Az NFK a szállítói szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(3)[306] Az NFK a dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését és megküldi a kedvezményezett, valamint az irányító hatóság részére az ellenőrzés eredményéről szóló jelentést.

(3a)[307] Nem támogató tartalmú jelentés esetén az NFK a közbeszerzésre irányadó jogszabályokra való hivatkozással megállapítja a jelentésben a közbeszerzési elszámolhatósági akadályokat.

(4)[308] Ha a kedvezményezett a jelentéssel nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi észrevételeit az NFK részére.

(5) Az NFK az észrevételekkel való[309]

a) egyetértése esetén a jelentést módosítja,

b) egyet nem értése esetén a jelentésben foglaltakat fenntartja.

(6)[310] Az NFK haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet az (5) bekezdés szerinti döntéséről.

200. §[311] Ha a kedvezményezett a szállítói szerződés módosítása utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte és nem élt a 201. § szerinti lehetőséggel, az irányító hatóság és az NFK a dokumentumokat a 197-199. § szerint ellenőrzi, a 179. § (1)-(4) bekezdése alkalmazása mellett.

201. § (1)[312] Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása esetén - ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást - a kedvezményezett kezdeményezheti a szállítói szerződés módosítása előzetes ellenőrzését az irányító hatóságnál és az NFK-nál.

(2)[313] Előzetes ellenőrzés kezdeményezése esetén a kedvezményezett megküldi a szállítói szerződést, a szállítói szerződés módosítása tervezetét és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat az irányító hatóság részére.

202. § (1) Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása elszámolhatósági, támogathatósági, illetve műszaki szempontból szükséges, az irányító hatóság három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(3) A kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat, vagy - ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet - a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi az irányító hatóság részére.

(4)[314] Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőben megküldi a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát és erről tájékoztatja az NFK-t.

(5)[315] A kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti végleges nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a dokumentumok NFK általi ellenőrzését.

203. § (1)[316] Az NFK a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését.

(2)[317] Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása közbeszerzési elszámolhatósági szempontból szükséges, az NFK három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(3)[318] A kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat, vagy - ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet - a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi az NFK részére.

(4)[319] Az NFK az (1) bekezdés szerinti határidőben a kedvezményezett részére a szállítói szerződés módosítása ellenőrzéséről tanúsítványt állít ki.

(5)[320] Ha a tanúsítvány alapján a dokumentumok módosítása szükséges, a kedvezményezett a módosított dokumentumokat a tanúsítvány kézhezvételét követő három munkanapon belül megküldi az NFK részére.

(6)[321] A kedvezményezett a szállítói szerződés módosítását az aláírását követő három munkanapon belül megküldi az irányító hatóság és az NFK részére.

204. § (1)[322] Az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít, ha a szállítói szerződés módosítása vonatkozásában a 196. § szerinti utóellenőrzés eredményeként az irányító hatóság nem támogató tartalmú nyilatkozatot vagy a 197-200. § szerinti utóellenőrzés eredményeként az irányító hatóság nem támogató tartalmú nyilatkozatot állított ki.

(1a)[323] Ha az NFK a 197-200. § szerinti utóellenőrzés eredményeként nem támogató tartalmú jelentést állított ki, a jelentésben foglalt megállapítások jogkövetkezményének meghatározása céljából az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.

(2)[324] Ha a szállítói szerződés módosítása ellenőrzésére a 201-203. § alapján kerül sor, és a kedvezményezett az irányító hatóság vagy az NFK nem támogató tartalmú nyilatkozata vagy tanúsítványa ellenére, vagy nem a nyilatkozat vagy tanúsítvány tartalmának megfelelően módosítja a szállítói szerződést, az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.

(3)[325] Az (1a) vagy a (2) bekezdés szerinti szabálytalansági döntéssel szemben a kedvezményezett a 97-100. alcím szerint élhet jogorvoslattal. A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni, hogy az

a)[326] az irányító hatóság jelentésében vagy az NFK jelentésében foglalt megállapításokra vagy tanúsítványában foglaltakra,

b) az irányító hatóság szabálytalansági döntésében foglalt jogkövetkezményekre vagy

c) az a) és b) pontban foglaltakra együttesen

irányul.

205. § (1) A kedvezményezett részére a szállítói szerződés módosításával érintett támogatás[327]

a) a 196. § szerinti ellenőrzés esetén az irányító hatóság támogató tartalmú nyilatkozata,

b)[328] a 197-200. § szerinti ellenőrzés esetén az irányító hatóság támogató tartalmú nyilatkozata és az NFK támogató tartalmú jelentése,

c)[329] a 201-203. § szerinti ellenőrzés esetén az irányító hatóság támogató tartalmú nyilatkozata és az NFK támogató tartalmú tanúsítványa

rendelkezésre állása esetén fizethető ki.

(2) Szabálytalansági gyanú esetén - az (1) bekezdéstől eltérően - a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés az irányadó a támogatás kifizetése tekintetében.

206. § (1)[330] Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződés módosítása azért válik szükségessé, mert a támogatási szerződésben módosult a szállítói szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja, akkor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra vonatkozó, a támogatási szerződésnek megfelelő módosítására az ezen alcím szerinti ellenőrzést nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kifizetésének nem feltétele a 205. § szerinti nyilatkozat és jelentés rendelkezésre állása.

(3) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosításról tizenöt napon belül tájékoztatja az irányító hatóságot az azt alátámasztó dokumentumok megküldésével.

51. Keretmegállapodáshoz kapcsolódó ellenőrzés

207. § (1) A keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás ellenőrzésére - annak becsült értékétől függően - a 48. alcímet vagy a 49. alcímet kell alkalmazni.

(2) Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor vagy más keretmegállapodás esetén a támogathatósági és elszámolhatósági ellenőrzés nem végezhető el, az (1) bekezdés szerinti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az irányító hatóság az e fejezet szerinti ellenőrzése során a közbeszerzési dokumentumokat csak műszaki szempontból ellenőrzi.

(3)[331] A (2) bekezdés szerinti irányító hatósági ellenőrzést a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő irányító hatóság végzi el. Ha a keretmegállapodás tárgya több tárgyat is magában foglal, a keretmegállapodás fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő irányító hatóság nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró irányító hatóságot az NFK jelöli ki.

(4) A keretmegállapodás alkalmazásával létrejövő, a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló közbeszerzés ellenőrzésére - annak értékétől függetlenül - a 48. alcímet kell alkalmazni.

(5) E fejezetet nem kell alkalmazni a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzés esetén, ha arra a Kbt. szerinti közvetlen megrendelés útján kerül sor. Ilyen esetben a támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzésre a kifizetési kérelem ellenőrzése során kerül sor.

(6) Ha a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzés a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az uniós értékhatárt - építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot - eléri vagy meghaladja, és a keretmegállapodás ezt lehetővé teszi, a kedvezményezett köteles beszerzési igényét a Kbt. szerinti verseny újranyitása útján kielégíteni.

52. Dinamikus beszerzési rendszerhez kapcsolódó ellenőrzés

208. § (1) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárás, valamint a dinamikus beszerzési rendszer módosítása ellenőrzésére a közbeszerzési eljárás becsült értékétől függetlenül a 49. alcímet kell alkalmazni.

(2) Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor vagy más dinamikus beszerzési rendszer esetén a támogathatósági és elszámolhatósági ellenőrzés nem végezhető el, az (1) bekezdés szerinti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumokat csak műszaki szempontból ellenőrzi.

(3)[332] A (2) bekezdés szerinti irányító hatósági ellenőrzést a dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő irányító hatóság végzi el. Ha a dinamikus beszerzési rendszer tárgya több tárgyat is magában foglal, a dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő irányító hatóság nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró irányító hatóságot az NFK jelöli ki.

(4)[333] A dinamikus beszerzési rendszer alapján megkötött szállítói szerződések ellenőrzése vonatkozásában a kedvezményezett az irányító hatóság, majd az NFK utóellenőrzését kezdeményezi a 209. § és 210. § szerint.

(5)[334] A dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt benyújtott valamennyi részvételi jelentkezés esetén a kedvezményezett az NFK utóellenőrzését kezdeményezi.

(6)[335] A részvételi jelentkezések utóellenőrzése során - a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 210. § (2)-(6) bekezdése és a 211. § megfelelően alkalmazandó.

(7)[336] A kedvezményezett a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételről vagy annak elutasításáról hozott döntést követő öt munkanapon belül megküldi a részvételi jelentkezést és annak bírálatához kapcsolódó valamennyi dokumentumot az NFK részére.

(8)[337] Az NFK a (7) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül jelentést állít ki a részvételi jelentkezések elbírálásának közbeszerzési elszámolhatóságáról, amelyet megküld a kedvezményezett részére.

209. § (1) A kedvezményezett az összegezés ajánlattevők részére történt megküldését követő öt munkanapon belül megküldi a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzéshez kapcsolódó dokumentumokat az irányító hatóság részére.

(2) Az irányító hatóság a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontból ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményéről nyilatkozatot állít ki a dokumentumok kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül.

(3) Ha a kedvezményezett az irányító hatóság nyilatkozatával nem ért egyet, a nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül az irányító hatóság részére megküldi.

(4) Az irányító hatóság az észrevételekkel való

a) egyetértése esetén a nyilatkozatot módosítja,

b) egyet nem értése esetén a nyilatkozatban foglaltakat fenntartja.

(5) Az irányító hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet a (4) bekezdés szerinti döntéséről.

210. § (1)[338] A kedvezményezett az irányító hatóság végleges nyilatkozata kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi az NFK közbeszerzési elszámolhatósági szempontú ellenőrzését.

(2)[339] Az NFK a dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül jelentést állít ki a beszerzés közbeszerzési elszámolhatósági megfelelőségéről.

(3)[340] Ha a kedvezményezett a jelentésben foglaltakkal nem ért egyet, a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi az NFK részére.

(4) Az NFK az észrevételekkel való[341]

a) egyetértése esetén a jelentést módosítja,

b) egyet nem értése esetén a jelentésben foglaltakat fenntartja.

(5) Ha a dinamikus beszerzési rendszer keretében történő beszerzés kapcsán az utóellenőrzés eredményeként közbeszerzési elszámolhatósági szempontú akadály merül fel, az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít.

(6) A támogatás kifizetése vonatkozásában a 194. §-t kell alkalmazni.

211. §[342] Ha a kedvezményezett a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzés utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, az irányító hatóság és az NFK a dokumentumokat a 209. § és a 210. § (1)-(4) bekezdése szerint ellenőrzi, a 179. § (1)-(4) bekezdése alkalmazása mellett.

52/A. Az előminősítési rendszerhez kapcsolódó ellenőrzés[343]

211/A. §[344] Az előminősítési rendszer létrehozásának, valamint az előminősítési rendszer módosításának ellenőrzésére a közbeszerzési eljárás becsült értékétől függetlenül a 182-188. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előminősítési rendszer létrehozása alatt - ezen alcím alkalmazásában - az előminősítési hirdetmény közzétételét kell érteni.

211/B. §[345] (1)[346] Az előminősítési rendszer fennállása alatt benyújtott valamennyi, az előminősítési listára történő felvétel iránti kérelem esetén a kedvezményezett az NFK ellenőrzését kezdeményezi.

(2)[347] A kedvezményezett az előminősítési rendszerhez történő csatlakozásról szóló döntést megelőzően megküldi az előminősítési kérelmet és annak bírálatához kapcsolódó valamennyi dokumentumot az NFK részére.

(3)[348] Az NFK a (2) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül tanúsítványt állít ki az előminősítési rendszerhez történő csatlakozás vagy annak elutasítása közbeszerzési elszámolhatóságáról, amelyet megküld a kedvezményezett részére.

(4)[349] Ha a kedvezményezett a tanúsítványban foglaltakkal nem ért egyet, a tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi az NFK részére.

(5) Az NFK az észrevételekkel való[350]

a) egyetértése esetén a tanúsítványt módosítja,

b) egyet nem értése esetén a tanúsítványban foglaltakat fenntartja.

(6)[351] Az NFK haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet az (5) bekezdés szerinti döntéséről.

(7)[352] A kedvezményezett az előminősítési rendszerhez történő csatlakozásról vagy annak elutasításáról szóló döntését akkor hozhatja meg, ha az NFK az eljárás lefolytatását ellenőrizte, és támogató vagy feltétellel támogató tartalmú tanúsítványt állított ki.

(8)[353] Ha a kedvezményezett az előminősítési kérelmek ellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, az NFK a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat - a 179. § (1)-(4) bekezdése alkalmazásával - a 197-199. § szerint ellenőrzi.

53. Az európai uniós támogatásból finanszírozott minősített beszerzés vagy alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés mentesítési eljárást megelőző vizsgálata

212. § Ezen alcím alkalmazásában

a) alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés: az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti beszerzés,

b) minősített beszerzés: a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti beszerzés.

213. § (1) Minősített beszerzés vagy alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés közbeszerzési eljárás lefolytatása alóli felmentésre irányuló mentesítési eljárás megkezdése előtt a kedvezményezett az irányító hatóság hozzájáruló nyilatkozatát kéri.

(2) A kedvezményezett a mentesíteni kívánt beszerzés tárgyát, becsült értékét, a mentesítési kérelem indokolását és az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egyéb dokumentumokat megküldi az irányító hatóság részére.

(3) Az irányító hatóság a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontból megvizsgálja, különös tekintettel a következőkre:

a) a beszerzés tárgya illeszkedik-e a projekthez, programhoz,

b) a beszerzés betervezésre került-e a projekt költségvetésébe,

c) a közbeszerzési eljárás alóli mentesítés indokolása megfelelő-e.

(4) Az irányító hatóság a mentesítési kérelem vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiánytalan beküldésétől számított nyolc napon belül nyilatkozatot állít ki.

(5) Ha a kedvezményezett az ezen alcím szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti és ezt az irányító hatóság szabálytalansági eljárás keretében megállapítja, a támogatás egy része vagy egésze visszavonható. Ha az irányító hatóság a támogatási döntés előtt megállapítja, hogy a kedvezményezett az ezen alcím szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, akkor az igényelthez képest csökkentett mértékű támogatás ítélhető meg részére.

(6) A kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat ellen kifogást nyújthat be.

X. FEJEZET

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS

54. Alapelvek

214. § (1) A projekt megvalósítása során azon költségek számolhatóak el, amelyek a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek, teljesítettek, és jogalapjuk, teljesítésük igazolható (a továbbiakban: valósköltség-alapú elszámolás).

(2)[354] A támogatás egyszerűsített elszámolás alapján történő kifizetése teljesíti a valósköltség-alapú elszámolás elvét, ha a költségek az Európai Bizottság, az NFK vagy az irányító hatóság által kidolgozott módszertan alapján kerültek elszámolásra.

(3)[355] A támogatás kifizetése történhet az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti költségfüggetlen finanszírozással, ha annak Európai Bizottsággal való elszámolása az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikke szerint történik.

215. § (1)[356] A költségtétel egységára nem haladhatja meg a szokásos piaci árat. A 234. § (2) bekezdése szerinti útmutató határozza meg azokat a szempontokat, amelyek teljesítése a szokásos piaci árnak való megfelelőség megállapíthatóságának feltétele.

(2)[357] A szokásos piaci ár meghatározható

a)[358] a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződésben rögzített ár,

b)[359] legalább három - egymástól és a kedvezményezettől független, teljesítésre alkalmas lehetséges szállítóktól történő ajánlatkérés keretében beérkezett - érvényes ajánlat,

c) az irányító hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos árak,

d) legalább három, teljesítésre alkalmas lehetséges szállító online elérhető ajánlatán alapuló online végzett piacfelmérés,

e)[360] az e-beszerzés felületen közzétett ajánlatkérés alapján lefolytatott beszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződésben rögzített ár vagy

f) a beszerzés egyedi jellegének támogatást igénylő vagy kedvezményezett által történő megfelelő alátámasztása esetén a felhívásban előírt egyéb módszer

g)[361] az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett ajánlatkérés alapján lefolytatott beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben rögzített ár

alapján.

216. § A projekt támogatásban részesülhet más uniós vagy hazai forrásból, ha a támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi és a felhívás ezt lehetővé teszi.

55. Hiánypótlás, tisztázó kérdés a pénzügyi lebonyolítás során

217. § (1)[362] Ha a kedvezményezett által benyújtott előleg igénylésére irányuló kérelem, időközi kifizetési kérelem, záró kifizetési kérelem vagy beszámoló (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: dokumentum) hiányos vagy hibás, az irányító hatóság határidő kitűzésével, valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(2) Hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor.

218. § (1) Ha a kedvezményezett által benyújtott dokumentum a hiánypótlást követően ellentmondást tartalmaz, az irányító hatóság legfeljebb háromnapos határidő kitűzésével az ellentmondás feloldását kéri a kedvezményezettől tisztázó kérdés keretében.

(2) Tisztázó kérdésre egy alkalommal kerülhet sor.

219. § (1) Ha a kedvezményezett a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, az ellentmondást tisztázó kérdés keretében nem oldja fel vagy a határidőt elmulasztja, az irányító hatóság a rendelkezésére álló információk alapján dönt.

(2) Ha az irányító hatóság a kedvezményezett által benyújtott dokumentumot az (1) bekezdés alapján elutasítja, a kedvezményezett új dokumentumot nyújthat be.

56. Az uniós források fogadására és kifizetésére szolgáló számlák

220. § (1) Az igazoló hatóság az Európai Bizottságtól érkező uniós források fogadására pénzforgalmi számlát nyit a kincstárban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzforgalmi számla felett az igazoló hatóság rendelkezik.

221. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője programonként előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit a kincstárban.

(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámla a támogatás kifizetésére és a visszakövetelt összeg fogadására szolgál.

222. § (1)[363] Az előirányzat-felhasználási keretszámla felett az NFK és az irányító hatóság rendelkezik.

(2) Közreműködő szervezet kijelölése esetén a fejezetet irányító szerv vezetője rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezet részére.

(3) Az előirányzat-felhasználási keretszámla felett két bejelentett személy együttes aláírással jogosult rendelkezni.

223. § (1) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstár részére.

(3) Az előirányzat-felhasználási keretszámla felett rendelkező a kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait annak kézhezvételét követő öt napon belül rögzíti.

57. A projektszámla

224. § (1) Ha a felhívás előírja, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezett a támogatás fogadására és a támogatás terhére kifizetés teljesítésére valamely hitelintézetnél fizetési számlát (a továbbiakban: projektszámla) nyit.

(2) A projektszámla forintban vezetett, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 21. § (2) bekezdése szerinti korlátozott rendeltetésű számla, amely felett a kedvezményezett rendelkezik.

(3) A kedvezményezett a projektszámla megnyitását a támogatási kérelem beérkezéséről szóló értesítéssel kezdeményezi. A kedvezményezett a támogatási szerződés hatálybalépéséről haladéktalanul tájékoztatja a hitelintézetet.

(4) A kedvezményezett legkésőbb az önerő projektszámlára utalásáig igazolja az irányító hatóság részére a projektszámla megnyitását.

(5) Ha a kedvezményezett több projektet valósít meg, a projektek megvalósítása során felmerült költségek kezelése az egyes projektekhez tartozó elkülönült projektszámlán történik.

(6) A projektszámla betétlekötés és készpénztranzakció teljesítésére nem használható. A projektszámlához hitelkeret nem kapcsolódhat. A projektszámlához bankkártya kapcsolódhat.

225. § (1) Ha a felhívás lehetővé teszi, a támogatást igénylő a támogatási szerződés megkötése előtt is megkezdheti a projektjét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben kifizetés csak a projektszámláról teljesíthető.

(3) A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően időközi kifizetési kérelemben jelzi az irányító hatóság részére, hogy a projektszámláról már teljesített kifizetést.

(4) Az irányító hatóság a beküldött időközi kifizetési kérelem ellenőrzését követően kifizeti a kedvezményezett részére a támogatást.

226. § A kedvezményezett csak

a) a projektszámláról fizetheti a projekt megvalósítása során felmerülő, támogatással érintett költségtételeket,

b) a projekt megvalósítása során felmerülő, támogatással érintett költségtételeket fizetheti a projektszámláról,

c) a projektszámlára utalhatja a projekt megvalósítása során szükséges önerőt (ideértve a kölcsönszerződés alapján biztosított önerőt is).

227. § (1) A kedvezményezett köteles a projektszámlát az utolsó szállítói számla kiegyenlítéséig fenntartani. Az ezt követően fenntartott projektszámla költsége a kedvezményezettet terheli.

(2) A kedvezményezett más hitelintézetnél vezetett projektszámla használatára akkor térhet át, ha az általa használt projektszámla egyenlege nulla.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a projektszámlához hitelintézeti finanszírozási is kapcsolódik, akkor a hitelintézet hozzájáruló nyilatkozatát a kedvezményezettnek be kell szereznie, mielőtt más hitelintézetnél vezetett projektszámla használatára tér át.

(4) A kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti esetben az áttérés előtt használt projektszámlát megszünteti, majd erről haladéktalanul tájékoztatja az irányító hatóságot.

228. § (1) A kedvezményezett a támogatás kifizetését az önerő projektszámlára utalásával kezdeményezheti.

(2) A kedvezményezett vállalkozási számlájáról a projektszámlára érkező befizetés minősül önerőnek.

(3) A kedvezményezett a projekt előrehaladásának megfelelően utalja az önerőt a projektszámlára.

229. § (1) Az irányító hatóság a támogatás projektszámlára történő kifizetése előtt ellenőrzi

a) a hatályos támogatási szerződés rendelkezésre állását,

b) a kedvezményezett köztartozás-mentességét,

c) azt, hogy a kedvezményezett részére történő kifizetések nincsenek felfüggesztve, és

d) azt, hogy van-e a kedvezményezettel szemben fennálló, esedékes követelés, amelyet a kedvezményezett még nem teljesített.

(2) Ha a kedvezményezettnek köztartozása van, az irányító hatóság felhívja a köztartozás megszüntetésére a 321. § (3) és (4) bekezdése szerint.

230. § (1) Az irányító hatóság a 229. § szerinti ellenőrzést követően haladéktalanul kifizeti a támogatást a projektszámlára.

(2) Az irányító hatóság a kedvezményezett által a projektszámlára utalt önerő arányában fizeti ki a támogatást.

231. § (1) A kedvezményezett a szállító részére történő kifizetés során az átutalás közleményében feltünteti a szállító adószámát és a teljesítendő számla sorszámát.

(2) A kedvezményezett nem kezdeményezhet a projektszámláról olyan kifizetést, amelynek eredményeként a projektszámla egyenlege negatív lenne.

(3) Ha a kedvezményezett a támogatást kilencven napon belül nem használja fel a projekt megvalósítása érdekében, a hitelintézet visszautalja azt az irányító hatóság által használt előirányzat-felhasználási keretszámlára.

(4) A kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a XIV. Fejezet szerint teljesíti.

(5) A kedvezményezett a támogatás felhasználására rendelkezésre álló kilencven nap leteltét követő harminc napon belül időközi kifizetési kérelemmel elszámol a támogatás felhasználásával.

232. § (1) A támogatási szerződés kedvezményezett általi bejelentésétől a projektszámlát vezető hitelintézet a monitoring és információs rendszer útján naponta adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a projektszámla forgalmáról.

(2) Ha a projektszámla a támogatási szerződés megkötése előtt került megnyitásra, a projektszámlát vezető hitelintézet a megnyitás időpontjáig visszamenőleg adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a projektszámla forgalmáról.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a SWIFT rendszer MT940 sablonja (ISO 10011 szabvány) szerinti adattartalommal teljesíti.

(4) A hitelintézet adatszolgáltatási kötelezettsége a projektszámla megszüntetéséig tart.

233. § (1) A projektszámla vonatkozásában a 234. § (1) bekezdését, az 59-66. alcímet, a 275. § (1) bekezdését, a 286. §-t, a 70. alcímet, a 74. alcímet, a 75. alcímet és a 77. alcímet nem kell alkalmazni.

(2) A 278. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az irányító hatóság a felhívásban vagy a támogatási szerződésben előírhatja összesítők használatát.

(3) A 68. alcímet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a záró kifizetés során nem történik kifizetés.

58. Az elszámolható költségek

234. § (1)[364] Az irányító hatóság a támogatás kifizetését - az előleg és a 214. § (3) bekezdése szerinti költségfüggetlen finanszírozás kivételével - a valósköltség-alapú elszámolás elve alapján, a felhívásban meghatározott elszámolható költségek vonatkozásában teljesíti.

(2)[365] Az elszámolható költségekről szóló, az NFK által készített útmutató a felhívás mellékletét képezi. A felhívásban az elszámolható költségek köre szűkíthető az útmutatóban foglaltakhoz képest. Az irányító hatóság a felhívásban az elszámolható költségekre korlátokat határozhat meg.

(3) Ha a felhívás vagy a támogatási szerződés nem zárja ki, szóbeli megállapodás alapján bruttó kétszázezer forintot meg nem haladó összegű megrendelés esetén kerülhet sor a költség elszámolására.

(4) A kedvezményezett nem számolhat el olyan, készpénzben kiegyenlített bizonylatot - ide nem értve a bér jellegű költségek elszámolására szolgáló összesítőt -, amelynek az ellenértéke meghaladja az irányító hatóság által a felhívásban meghatározott összeget, de legfeljebb a másfél millió forintot.

235. § (1) A projekt keretében valós költség alapon[366]

a) projekt-előkészítésre, tervezésre az összes elszámolható költség legfeljebb 7%-a,

b) közbeszerzési eljárások lefolytatására az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a,

c) ingatlanvásárlásra az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a, kölcsön formájában nyújtott pénzügyi eszköz esetén legfeljebb 10%-a,

d) terület-előkészítésre az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a,

e) műszaki ellenőri szolgáltatásra az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a,

f) projektmenedzsmentre az összes elszámolható költség legfeljebb 2,5%-a,

g) tájékoztatásra, a nyilvánosság biztosítására az összes elszámolható költség legfeljebb 0,5%-a,

h) könyvvizsgálatra az összes elszámolható költség legfeljebb 0,5%-a,

i)[367] általános költségekre az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a

számolható el.

(2) A felhívásban elszámolhatóként megjelölt, (1) bekezdés szerinti költségtípusokra vonatkozó százalékos mértékek összege nem haladhatja meg a 15,5%-ot, kölcsön formájában nyújtott pénzügyi eszköz esetén a 23,5%-ot.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti százalékos mértékeket szűkítheti a felhívás céljának figyelembevételével.

(4)[368] Az (1) bekezdés szerinti százalékos mérték a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezésekor - a műszaki-szakmai tartalom csökkenésével nem járó - projektszintű megtakarítás eredményeként átléphető, azzal, hogy az egyes költségtípusokra megállapított összeg nem növekedhet. Közösségi jogszabályban vagy az (1) bekezdésben nem szabályozott százalékos mérték túllépését az irányító hatóság engedélyezi.

(5) Ha a projekt fő célja az (1) bekezdés szerinti költségtípusok valamelyikének elszámolása, az adott költségtípus elszámolhatósága vonatkozásában megállapított százalékos korlátot nem kell alkalmazni.

(6) Tőkebefektetés esetén a céltársaságba befektetett összegre az (1) és (2) bekezdés szerinti százalékos korlátokat nem kell alkalmazni.

236. § (1)[369] Ha a felhívás lehetővé teszi, a 235. § (1) bekezdése alapján a felhívásban elszámolhatóként megjelölt költségekre vonatkozó százalékos mértékek átcsoportosítással módosíthatók, azzal, hogy így sem haladhatják meg a felhívásban elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó százalékos mértékek együttes összegét, valamint a 235. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb százalékos mértéket.

(2) Az ingatlanvásárlás költségtípusra - ha az meghaladná a 235. § (1) bekezdés c) pontja szerinti százalékos mértéket - a Kormány egyedi hozzájárulása esetén lehet átcsoportosítani.

(3) Ha a felhívás lehetővé teszi, a felhívásban elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó százalékos mértékek együttes összege az adott projekt esetén a Kormány egyedi hozzájárulása alapján meghaladható.

(4)[370]

237. § (1) A 235. § (1) bekezdése szerinti százalékos mértékek szabálytalanság megállapítása esetén átléphetőek, azzal, hogy az egyes költségtípusokra megállapított összeg nem növekedhet.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szabálytalanság egyes költségtípusok vonatkozásában került megállapításra.

238. § (1) A projektmenedzsmenthez kapcsolódó költség csak a projekt szakmai előrehaladása arányában számolható el.

(2) A projekt pénzügyi lebonyolítása során a kifizetett és a megítélt projektmenedzsmentre jutó támogatás aránya - egyszerűsített elszámolási módok alkalmazását kivéve - legfeljebb tíz százalékponttal haladhatja meg a teljes projekt vonatkozásában kifizetett és megítélt támogatás arányát.

(3) Költségnövekmény támogatása esetén a projektmenedzsmenthez kapcsolódó költségre támogatás nem folyósítható a (2) bekezdés szerinti arány helyreállításáig.

59. Az egyszerűsített elszámolás

239. §[371] Ha a felhívás előírja, akkor

a) az Európai Bizottság által készített vagy

b)[372] az irányító hatóság által készített, valamint az NFK és az audit hatóság által előzetesen véleményezett

módszertan szerint előre rögzített átalány alapján történő elszámolást kell alkalmazni.

239/A. §[373] Százalékban meghatározott átalány alkalmazása esetén az átalány mértéke a projekt megvalósítása során állandó.

240. § (1) A kedvezményezettnek az átalány alapján elszámolt költséget alátámasztó dokumentumokat nem kell benyújtania, az irányító hatóság azokat helyszíni ellenőrzés keretében nem ellenőrzi.

(2)[374] A kedvezményezett köteles benyújtani az átalány alapján elszámolt költségtétel eredményét alátámasztó, a felhívásban meghatározott dokumentumokat.

59/A. A költségfüggetlen finanszírozás[375]

240/A. §[376] (1) A költségfüggetlen finanszírozás során a projekt megvalósítása és finanszírozása mérföldkövenként történik.

(2)[377] A kedvezményezett előleg igénylésére irányuló kérelemmel mérföldkövenként előleget igényelhet. Az előleg mértéke az adott mérföldkőre jutó támogatás összegének legfeljebb 25%-a.

(3)[378] Az irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a (2) bekezdés szerinti százalékos mértéket megemelheti, ha a kedvezményezett a magasabb mértékű előleg szükségességét megalapozottan indokolja, az előleg kifizetése ütemezését alátámasztó likviditási tervet készít, valamint az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik.

(3a)[379] Ha az előleg igénylésére irányuló kérelem hiányos vagy hibás, a hiánypótlás vonatkozásában a 244. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A kedvezményezett a felhívás által előírt eredmény vagy feltétel teljesítését a felhívás által előírt beszámolóval és az ahhoz tartozó alátámasztó dokumentummal (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: beszámoló) támasztja alá.

(5)[380] Az irányító hatóság a beszámoló ellenőrzése során a felhívás által előírt eredmény vagy feltétel teljesítését a 69. alcím szerint vizsgálja. A költségfüggetlen finanszírozás esetén a 156. §-t és a 160. §-t nem kell alkalmazni.

(6)[381] A program eltérő rendelkezése hiányában az irányító hatóság az adott mérföldkőre jutó támogatást nem hagyja jóvá, ha a beszámoló a felhívás által előírt eredmény vagy feltétel teljesítését nem támasztja alá. Az irányító hatóság az adott mérföldkőre jutó kifizethető támogatást az adott mérföldkőre kifizetett előleg figyelembevételével állapítja meg.

(7) A beszámoló benyújtásának elmulasztása vagy elutasítása esetén az irányító hatóság az adott mérföldkőre jutó támogatást nem fizeti ki, a kedvezményezett a folyósított előleget a 427. § (2) bekezdése szerint visszafizeti.

(8)[382] A költségfüggetlen finanszírozás esetén a 87. § (3) és (3a) bekezdését nem kell alkalmazni.

60. Tartalék

241. § (1) A tartalék az elvárható gondos tervezés alapján előre nem látható, de elszámolható költség fedezetére szolgál.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tartalék felhasználható akkor is, ha a projekt alapvető céljainak teljesülését elősegítő, észszerűsítést célzó módosítások miatt pótlólagos műszaki, szakmai tartalom megvalósítása válik szükségessé.

242. § (1) Az irányító hatóság a tartalék lehetséges legmagasabb arányát a felhívásban határozza meg, azzal, hogy az nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 10%-át.

(2) A támogatás kifizetése során felmerülő árfolyamkockázat kezelése érdekében kötelező a projekt összes elszámolható költségének legalább 5%-ával megegyező mértékű általános tartalék képzése, ha várhatóan szállítói finanszírozás keretében forinttól eltérő devizában kötött, a projekt összes elszámolható költségéhez mérten nagy összegű szállítói szerződés elszámolására kerül sor.

243. § (1) A tartalék csak az irányító hatóság előzetes engedélyével, a projekt költségvetésén belüli átcsoportosítással használható fel. Az átcsoportosítást követően igényelhető a tartalékra eső előleg, számolható el a tartalékra költség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás előtt a tartalék összege nem számít vetítési alapnak a felhívásban, támogatási szerződésben meghatározott költségkorlátok esetén.

61. Az előlegre vonatkozó általános szabályok

244. § (1) A kedvezményezett az előleg kifizetését előleg igénylésére irányuló kérelemmel igényelheti.

(2) Az előleg igénylésére irányuló kérelem vonatkozásában az 55. alcímet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hiánypótlási felhívást az előleg igénylésére irányuló kérelem beérkezésétől számított három napon belül, legfeljebb ötnapos határidő kitűzésével kell megküldeni a kedvezményezett részére,

b) tisztázó kérdés nem tehető fel.

245. § Az irányító hatóság akkor fizethet előleget, ha

a) a felhívás és a támogatási szerződés lehetőséget biztosít a kedvezményezett részére az előleg igénylésére,

b) a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,

c) a biztosítéknyújtásra kötelezett kedvezményezett legkésőbb az előleg igénylésére irányuló kérelem benyújtásáig igazolja a szükséges mértékű biztosíték rendelkezésre állását,

d) az előleg igénylésére irányuló kérelem és az azzal összefüggő dokumentáció tartalmi szempontból megfelelő, és

e) a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési kérelmet.

246. § (1) Az irányító hatóság az előleget az előleg igénylésére irányuló kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kifizeti, ha a kérelem ellenőrzése során nem merült fel olyan ok, amely miatt a kifizetést fel kellene függeszteni.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási szerződés megkötését követően haladéktalanul kifizeti az előleget, ha

a) a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a 147. § (1) bekezdése alapján mentes közszféra szervezet kedvezményezett, vagy

b) a feltételesen vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje

a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a szerződéskötési folyamat során az előleg igénylésére irányuló kérelmet is benyújtotta.

247. § Az előleg felhasználására és az előleggel való elszámolásra vonatkozó szabályokat a felhívásban, illetve a támogatási szerződésben rögzíteni kell.

248. § Állami támogatás esetén az irányító hatóság a felhívásban rögzíti, hogy a kedvezményezettnek az előleg folyósításától számított három éven belül el kell számolnia az előleggel.

62. A támogatási előleg

249. § (1)[383] Támogatási előleg indokolt esetben, - a 253. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kivétellel - a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben nyújtható a kedvezményezett részére.

(2) A támogatási előleg mértékét, összegét a támogatási szerződésben rögzíteni kell, amelyet a kifizetett támogatási előleg nem haladhat meg.

(3) Támogatási előleg csak a támogatási szerződésben utófinanszírozásúként rögzített elszámolható költség vonatkozásában igényelhető.

(3a)[384] Projektfejlesztés esetén a támogatási szerződés projektfejlesztést lezáró módosításáig kizárólag a projekt előkészítési költségeire igényelhető támogatási előleg.

(4) A 88. § szerinti felhívás kivételével egyszeri elszámolás esetén támogatási előleg nem igényelhető.

250. § Ha a kedvezményezett a támogatási előleg igénylésére irányuló kérelmét a támogatási szerződés hatálybalépése előtt benyújtja, a kérelem beérkezési dátumának a támogatási szerződés hatálybalépése minősül.

251. § (1) Költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, közvetlen vagy közvetett többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, térségi fejlesztési tanács, köztestület , közalapítvány, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány vagy az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy kedvezményezett esetén támogatási előleg akkor nyújtható, ha[385]

a) a kedvezményezett a fizetési számláit az Áht. alapján a kincstárban köteles vezetni vagy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy

b) a megítélt támogatás összege nem éri el az ötvenmillió forintot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti számlára kifizetett támogatási előleg esetén csak a projekt megvalósítása érdekében adható fizetési megbízás vagy gyakorolható más rendelkezési jog.

252. § (1)[386] A 251. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére támogatási előleg akkor fizethető ki, ha az irányító hatóság a kedvezményezett - konzorcium esetén a konzorciumi tagok - által benyújtott, az adott naptári évre vonatkozó likviditási tervet jóváhagyta.

(2) Az adott naptári évben kifizetett támogatási előleg összege nem haladhatja meg a likviditási tervben támogatási előlegként az adott naptári év vonatkozásában eredetileg meghatározott összeg 150%-át.

(3) Az adott naptári évre a támogatási előleg likviditási tervben eredetileg meghatározott összege 150%-ánál több támogatási előleg akkor kerülhet kifizetésre, ha a már folyósított támogatási előleggel a kedvezményezett elszámolt és a likviditási terv módosítását az irányító hatóság jóváhagyta.

253. § (1) A támogatási előleg mértéke a megítélt támogatás összegének legfeljebb

a) 25%-a, azzal, hogy természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, civil szervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett esetén legfeljebb ötszázmillió forint,

b) 50%-a kutatás-fejlesztés esetén,

c)[387] 50%-a a 88. § szerinti felhívás esetén,

d)[388] 100%-a a 251. § (1) bekezdése szerinti esetben.

(2)[389] Az irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti százalékos mértéket, illetve összeghatárt megemelheti, ha a kedvezményezett - vagy technikai segítségnyújtási projekt esetén az irányító hatóság - a magasabb mértékű, illetve összegű támogatási előleg szükségességét megalapozottan indokolja, a támogatási előleg kifizetése ütemezését alátámasztó likviditási tervet készít, valamint az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik.

(3)[390] Az irányító hatóság az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kedvezményezett részére - annak indokolt kérelme alapján - további támogatási előleget adhat.

254. § (1) A támogatási előleg igénylésére és kifizetésére több részletben is sor kerülhet.

(2) A támogatási előleg részletekben történő kifizetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a kedvezményezett több részletben igényli a támogatási előleget, vagy

b) a kedvezményezett egy összegben igényli a támogatási előleget, de az irányító hatóság a projekt költségei felmerülését mérlegelve a részletekben történő kifizetés mellett dönt.

255. §[391] (1) A kedvezményezett köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be a kifizetett támogatási előleg legalább 60%-ával megegyező támogatástartalmú időközi kifizetési kérelmet a támogatási előleg - vagy annak első részlete - kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül, vagy az időközi kifizetési kérelem vagy más körülmény a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.

(2) Rendeltetésszerű a támogatás felhasználása, ha az időközi kifizetési kérelem az ellenőrzési szempontoknak megfelel, és a bizonylatok egy része vagy egésze jóváhagyásra kerül.

256. § (1)[392] A közszféra szervezet kedvezményezett a támogatási előleg terhére szeptember 15-ig pénzügyileg teljesített költségeket tartalmazó időközi kifizetési kérelmet - figyelemmel a 238. § (2) bekezdésére és a 276. §-ra - október 1-ig elszámolásra benyújtja.

(2)[393] Ha a közszféra szervezet kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét felróható okból nem, vagy nem megfelelően teljesíti, az irányító hatóság a projekt Európai Unióval elszámolható összköltségét

a) a késedelmes napokra jutó projektmenedzsment költség összegével vagy

b) - egyszerűsített elszámolás esetén - a 397. § (4a) bekezdése szerint

csökkenti.

257. § (1) A támogatási előlegen alapuló követelés beszámítása vagy visszafizetése után a támogatási előleg újra igényelhető, ha erre a felhívás vagy a támogatási szerződés lehetőséget biztosít.

(2)[394] A folyósított támogatási előleg teljes összegével történt elszámolást követően az előleg a 253. § szerinti mértékig, összegig újra igényelhető, ha erre a felhívás vagy a támogatási szerződés lehetőséget biztosít.

258. § (1) A támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési kérelemben el kell számolni oly módon, hogy a támogatási előleg teljes összege erejéig rendelkezésre álljon a kedvezményezett által kifizetési kérelem keretében benyújtott, alátámasztó dokumentumokkal igazolt és az irányító hatóság által elfogadott költség.

(2) Az el nem számolt támogatási előleget a kedvezményezettől vissza kell követelni.

259. § A támogatási előlegből származó kamat nem minősül bevételnek, így annak az irányító hatóság felé történő elszámolása nem szükséges, annak összegével a támogatást nem kell csökkenteni.

63. A támogatási előleg terhére a szállítónak nyújtott előlegre vonatkozó speciális szabályok

260. § (1) A Kbt. 135. § (8) bekezdése alapján az a közlekedésfejlesztési tárgyú projektet megvalósító közszféra szervezet kedvezményezett, amely

a) fizetési számláit az Áht. alapján a kincstárnál köteles vezetni vagy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a kincstárnál fizetési számlával rendelkezik, és

b) a 312. § szerinti egyetértés alapján utófinanszírozás keretében támogatási előlegben részesül,

a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szállítói szerződésben köteles biztosítani a szállító részére előleg igénybevételének lehetőségét.[395]

(1a)[396] Ha az (1) bekezdés szerinti szállítói szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összege

a) nem haladja meg az ötmilliárd forintot, akkor az előleg mértéke az (1) bekezdés szerinti szállítói szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összegének legfeljebb 30%-a,

b) meghaladja az ötmilliárd forintot, akkor az előleg mértéke az (1) bekezdés szerinti szállítói szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összegének ötmilliárd forintot elérő része után az a) pont szerinti mérték, az ötmilliárd forintot meghaladó része után legfeljebb 10%-a.

(1b)[397] Az irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1a) bekezdés szerinti százalékos mértéket, illetve összeghatárt megemelheti, ha a kedvezményezett a magasabb mértékű, illetve összegű előleg szükségességét megalapozottan indokolja, és az előleg kifizetése ütemezését alátámasztó likviditási tervet készít.

(1c)[398] Ha a szállító az előleggel elszámolt, újra igényelhet előleget.

(2)[399] Az (1) bekezdés szerinti esetben a közszféra szervezet kedvezményezett köteles biztosítékot kérni a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szállítói szerződés elszámolható összegének 10%-a és a kifizetett előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben.

64. A szállítói előleg

261. § (1)[400] Szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett a szállítói szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előleg igénylésére irányuló kérelmet.

(2)[401] A szállítói előleg a szállítói szerződésben foglalt - tartalékkeret nélküli - összegre igényelhető.

(3) A kedvezményezett - ha releváns - az előleg igénylésére irányuló kérelem benyújtása során igazolja az önerő kifizetését.

(4)[402] A szállítói előleg több részletben történő igénylése vagy kifizetése a 254. § szerint, a szállítói szerződéssel összhangban történhet.

262. §[403] (1) A közszféra szervezet kedvezményezett szállítói finanszírozás esetén

a) a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás és

b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzés

eredményeként kötött szállítói szerződésben köteles biztosítani a szállító részére szállítói előleg igénybevételének lehetőségét.[404]

(2)[405] Ha az (1) bekezdés szerinti szállítói szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összege

a) nem haladja meg az ötmilliárd forintot, akkor a szállítói előleg mértéke az (1) bekezdés szerinti szállítói szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összegének legfeljebb 30%-a,

b) meghaladja az ötmilliárd forintot, akkor a szállítói előleg mértéke az (1) bekezdés szerinti szállítói szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összegének ötmilliárd forintot elérő része után az a) pont szerinti mérték, az ötmilliárd forintot meghaladó része után legfeljebb 10%-a.

(3)[406] Az irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a (2) bekezdés szerinti százalékos mértéket, illetve összeghatárt megemelheti, ha a kedvezményezett a magasabb mértékű, illetve összegű szállítói előleg szükségességét megalapozottan indokolja, és a szállítói előleg kifizetése ütemezését alátámasztó likviditási tervet készít.

(4) Ha a szállító a szállítói előleggel elszámolt, újra igényelhet szállítói előleget.

263. § (1) Az irányító hatóság a szállítói előleget közvetlenül a szállító részére folyósítja.

(2)[407] A szállítói előleg kifizetésének feltétele, hogy az aláírt szállítói szerződés az irányító hatóság rendelkezésére álljon.

264. § (1) A szállító - választása szerint -

a)[408] biztosítékot nyújt a szállítói szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben az irányító hatóság javára a 140. § vagy a Kbt. 134. § (6) bekezdése szerint, vagy

b) - a 423. § (2) bekezdésére figyelemmel - nem nyújt biztosítékot.

(2) A szállító az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szállítói előleggel történő elszámolás elfogadásáig köteles fenntartani a biztosítékot. Ha a szállító a szállítói előleggel több részletben számol el, a biztosíték értéke arányosan csökkenthető a szállítói szerződéssel összhangban.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a Magyarországon adószámmal nem rendelkező szállító esetén.

265. § (1) A szállító a szállítói előleg kifizetését követő nyolc napon belül megküldi az előlegszámlát a kedvezményezett részére.

(2) A kedvezményezett az előlegszámlát annak beérkezését követő öt napon belül záradékolja és megküldi az irányító hatóság részére.

266. § (1) Jogosulatlan a szállítói előleg igénybevétele különösen, ha

a) a szállító, illetve a kedvezményezett az előlegszámlát a 265. § szerinti határidőben nem nyújtja be,

b) a szállítói előleggel nem, vagy nem teljes mértékben számolnak el,

c) a szállítói előleggel való elszámolást legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-ának teljesítését követően nem kezdik meg.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett szállítói előleget a XIV. Fejezet szerint kell visszakövetelni.

267. § (1) A szállítói előleggel való elszámolás rész- vagy végszámlával történik.

(2)[409]

(3)[410] A szállítói előleget vissza kell követelni, ha a kedvezményezett nem nyújt be a kifizetett szállítói előleg legalább 60%-ával megegyező támogatástartalmú időközi kifizetési kérelmet a szállítói előleg - vagy annak első részlete - kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül, vagy a kifizetési kérelem vagy más körülmény - figyelemmel a 255. § (2) bekezdésére - a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.

268. § (1) A szállítói előleg elszámolását az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatással és a fővállalkozónak járó ellenszolgáltatással szemben arányosan kell elvégezni.

(2) A kifizetett szállítói előleg és a bizonylat alapján a szállítónak kifizetett támogatás együttesen nem haladhatja meg a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összegének támogatástartalmát.

65. A szállítói előlegre jutó támogatás finanszírozása utófinanszírozás esetén

269. § (1) Ha a kedvezményezett a projekt vagy valamely projektelem vonatkozásában utófinanszírozást alkalmaz, a szállító részére előlegbekérő alapján előleget utalhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az elszámolás bizonylata az előlegszámla.

(3)[411] Az előlegszámla csak a tényleges teljesítést követően, rész-, illetve végszámlával együtt képezi a pénzügyi elszámolás részét, amely alátámasztja, hogy a rész-, illetve végszámlában a szállító felé az előleg érvényesítésre vagy levonásra került.

66. A fordított áfa-előleg

270. § (1) A közszféra szervezet kedvezményezett fordított áfa-előleget az erre irányuló kérelemmel és az érintett bizonylat elszámolásra történő benyújtásával igényelhet.

(2) Az irányító hatóság a fordított áfát megelőlegezi, ha

a) a bizonylat szállítói finanszírozással érintett,

b) a közszféra szervezet kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult, és

c) az általános forgalmi adóról szóló törvényben foglalt feltételek teljesülnek.

271. § A fordított áfa-előleg összege nem haladhatja meg a fordított áfával érintett bizonylat elszámolható nettó összegére jutó áfa támogatástartalmát.

272. § (1) A közszféra szervezet kedvezményezett köteles

a) a fordított áfa-előleget annak kifizetését követő harminc napon - vagy ha az általános forgalmi adóról szóló törvény rövidebb határidőt állapít meg, akkor e rövidebb határidőn - belül a fordított áfa befizetésére fordítani,

b) a fordított áfát a projekt megvalósítási időszakán belül az adóhatósággal rendezni.

(2) A közszféra szervezet kedvezményezett köteles a fordított áfa-előleg befizetését vagy rendezését az azt követő öt napon belül igazolni.

273. § (1) A fordított áfa-előleggel való elszámolás történhet önálló kifizetési kérelem vagy más bizonylatot tartalmazó kifizetési kérelem keretében is.

(2) Ha az elszámolt összeg

a) nagyobb, mint a kifizetett fordított áfa-előleg, a különbözetet utófinanszírozás keretében kell megtéríteni a közszféra szervezet kedvezményezett részére,

b) kisebb, mint a kifizetett fordított áfa-előleg, a különbözetet a közszféra szervezet kedvezményezettől vissza kell követelni.

274. § A fordított áfa-előleget vissza kell követelni, ha

a) a közszféra szervezet kedvezményezett a 272. § szerinti kötelezettségét nem teljesíti, vagy

b) az érintett bizonylat visszavonásra vagy elutasításra kerül.

67. Az időközi kifizetési kérelem

275. § (1) A kedvezményezett a támogatás igénybevételét kifizetési kérelem benyújtásával kezdeményezheti.

(2) A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési kérelmet be kell nyújtani, amelyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel.

(3) Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítása során csak egy kifizetési kérelmet nyújt be, arra a záró kifizetési kérelem szabályait kell alkalmazni.

276. § (1) Utófinanszírozás esetén kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az abban igényelt támogatás meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a kétszázezer forintot.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a fordított áfa-előleg elszámolása céljából benyújtott, kizárólag fordított áfa-elszámolást tartalmazó kifizetési kérelmekre.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti mértéktől, összegtől a felhívásban eltérhet.

(4) Ha a projekt támogatása meghaladja az egymilliárd forintot, utófinanszírozás esetén kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az abban igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott legkisebb kifizethető összeget.

277. § (1)[412] A kifizetési kérelemben benyújtandó alátámasztó dokumentumok körét, azok benyújtása módját, valamint a záradékolásra vonatkozó előírásokat a 234. § (2) bekezdése szerinti útmutató határozza meg.

(2) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásakor nyújtja be.

(3)[413] Ha többször is felmerül a kapcsolódó költség, az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési kérelemben kell benyújtani, kivéve, ha a korábban benyújtott dokumentum megváltozott vagy új dokumentumot állítottak ki.

278. § (1)[414] Az irányító hatóság a felhívásban előírhatja, hogy valamely utófinanszírozással érintett költségtípust összesítőn kell elszámolni.

(2)[415] Szállítói szerződéshez kapcsolódó költséget - a 234. § (2) bekezdése szerinti útmutatóban meghatározott kivételektől eltekintve, valamint az irányító hatóság által a felhívásban meghatározott összeghatárt meg nem haladó összegű visszaigazolt írásbeli megrendelés kivételével - összesítőn nem lehet elszámolni.

(3) Az összesítőben szereplő költségek alátámasztó dokumentumait nem kell benyújtani.

(4) Az összesítőben szereplő költségek alátámasztó dokumentumait helyszíni ellenőrzés keretében kell ellenőrizni.

279. § (1)[416] Az irányító hatóság a kifizetési kérelem és az alátámasztó dokumentumok ellenőrzésére vonatkozóan a monitoring és információs rendszer útján kockázatelemzést végez.

(2)[417] Az irányító hatóság a kockázatelemzés módszertanát az NFK iránymutatásának figyelembevételével a bevezetés előtt határozza meg. A kockázatelemzési módszertan kiterjed a kockázatelemzés szempontrendszerére és a kockázati szintek meghatározására.

(3)[418] Az irányító hatóság felhívásonként gondoskodik a kockázatelemzési szempontrendszer monitoring és információs rendszerben történő kialakításáról.

(4) Az irányító hatóság a kockázatelemzési módszertant indokolt esetben vizsgálhatja felül. Az irányító hatóság a kockázatelemzés szempontrendszerét indokolt esetben módosíthatja.

(5)[419]

280. §[420] (1) Az irányító hatóság a 279. § szerinti kockázatelemzést a kifizetési kérelem beérkezését követően végzi el.

(2) Ha a 279. § szerinti kockázatelemzés eredménye

a) magas kockázat, a bizonylatot ellenőrizni kell,

b) alacsony kockázat, a bizonylatok legalább 20%-át, konzorcium esetén 30%-át ellenőrizni kell.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben legalább egy bizonylatot ellenőrizni kell. Az irányító hatóság a (2) bekezdés b) pontja szerinti százalékos mértéket meghaladó számú bizonylatot is ellenőrizhet, ha az uniós és hazai források felhasználása jogszerűségének biztosítása érdekében azt szükségesnek tartja.

281. § Ha nem áll rendelkezésre a 279. § (2) bekezdése szerinti kockázatelemzési módszertan, az irányító hatóság elvégzi a kifizetési kérelem és az alátámasztó dokumentumok teljes körű ellenőrzését.

282. §[421] (1) Az irányító hatóság a kifizetési kérelemben benyújtott bizonylatokat és az alátámasztó dokumentumokat a vonatkozó jogszabályok, a felhívás és a támogatási szerződésben foglalt elszámolhatósági szabályok szerint, ellenőrzőlista alapján ellenőrzi.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdéstől eltérően a kis támogatási összegű bizonylatokat és az alátámasztó dokumentumokat helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi.

283. § (1) Az irányító hatóság ellenőrzi a bizonylattal kapcsolatban a közbeszerzési dokumentáció rendelkezésre állását.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési dokumentációról a IX. Fejezet szerint még nem született döntés, vagy azt elutasították, az irányító hatóság az érintett bizonylatra jutó összeggel csökkenti a kifizethető támogatást.

284. § Ha a támogatási kérelem benyújtása óta a kedvezményezett átláthatósági feltételeit képező adataiban változás állt be, az irányító hatóság a kifizetési kérelem ellenőrzésével egyidejűleg ellenőrzi, hogy a kedvezményezett átlátható szervezetnek minősül-e.

285. § Az időközi kifizetési kérelem vonatkozásában az 55. alcímet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiánypótlási felhívást az időközi kifizetési kérelem beérkezésétől számított harminc - szállítói finanszírozás esetén tizenöt - napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével kell megküldeni a kedvezményezett részére.

286. § (1) Az irányító hatóság utófinanszírozás esetén az időközi kifizetési kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon, szállítói finanszírozás esetén harminc napon belül dönt az időközi kifizetési kérelemről.

(2) Az időközi kifizetési kérelmet vagy annak egy részét el kell utasítani, ha az nem felel meg valamely ellenőrzési szempontnak.

(3) Ha az időközi kifizetési kérelem részben megfelelő, az irányító hatóság a jó tételezés szabályai szerint az elfogadott támogatási összeget kifizeti.

(4) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet az (1) bekezdés szerinti döntéséről, valamint - az időközi kifizetési kérelem vagy annak egy része elutasítása esetén - annak indokáról.

(5) A kedvezményezett az elutasított bizonylatra jutó támogatást új időközi kifizetési kérelem benyújtásával igényelheti, ha a korábbi elutasítási indok ezt lehetővé teszi.

68. A záró kifizetési kérelem

287. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott határidőben záró kifizetési kérelmet nyújt be. A kedvezményezett a projekt pénzügyi befejezését követően a záró kifizetési kérelemben elszámol a projekttel összefüggésben felmerült, korábban el nem számolt költségekkel.

(2) A záró kifizetési kérelmet akkor is be kell nyújtani, ha a kedvezményezett a korábbi kifizetési kérelmek keretében már elszámolt a teljes támogatással.

(3) A záró kifizetési kérelemben - ha korábban nem történt meg - az előleggel el kell számolni.

288. § (1) A kedvezményezett a záró kifizetési kérelemhez mellékeli a támogatási szerződésben előírt alátámasztó dokumentumokat, ha azokat korábban nem nyújtotta be az irányító hatóság részére vagy azokat az irányító hatóság nem fogadta el.

(2) Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló, az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat nem kell mellékelni a záró kifizetési kérelemhez.

(3)[422] Ha a projekt megvalósítása során a projekttel összefüggésben bevétel keletkezett, a kedvezményezett a záró kifizetési kérelemben adatot szolgáltat a bevételről, a nettó bevételről, valamint állami támogatás esetén a működési eredményről.

(4) A záró kifizetési kérelemben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a záró kifizetési kérelem benyújtását követően a fel nem használt támogatásról lemond.

289. § (1) Az irányító hatóság a záró kifizetési kérelmet és az alátámasztó dokumentumokat az időközi kifizetési kérelem ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi, azzal, hogy az ellenőrzésnek ki kell terjednie a támogatási szerződésben meghatározott támogatási intenzitás ellenőrzésére is.

(2) Ha a projekt a támogatási szerződésben foglaltakhoz képest csökkentett műszaki, szakmai tartalommal valósul meg, a záró kifizetési kérelem ellenőrzése során vizsgálni kell az elszámolható költségek vonatkozásában meghatározott korlátok érvényesülését is.

(3)[423] Az irányító hatóság a 288. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján, az elszámolható költségekről szóló, az NFK által készített útmutató szerint gondoskodik a projekt Európai Unióval elszámolható összköltsége és a megítélt támogatás újraszámításáról.

289/A. §[424] (1) Ha a kedvezményezett a záró kifizetési kérelemben kifizethető támogatást vagy előlegelszámolást tartalmazó bizonylatot nyújt be, az irányító hatóság e bizonylatot - a monitoring és információs rendszerben szükséges módosításokat követően - az időközi kifizetési kérelemre irányadó rendelkezések szerint dolgozza fel.

(2) Az irányító hatóság a záró kifizetési kérelem ellenőrzését az (1) bekezdés szerinti időközi kérelem ellenőrzésének és jóváhagyásának időtartamára felfüggeszti.

290. § (1)[425] A záró kifizetési kérelem vonatkozásában az 55. alcímet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az irányító hatóság a záró kifizetési kérelemről annak beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt, azzal, hogy hiánypótlásra, tisztázó kérdésre több alkalommal is sor kerülhet. A hiánypótlásra és a tisztázó kérdésre vonatkozó határidőket az irányító hatóság a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.

(2)[426] A záró kifizetési kérelem elfogadásának feltétele a kedvezményezett záró beszámolójának elfogadása.

291. §[427] Az irányító hatóság a záró kifizetési kérelem[428]

a) elfogadását követően tájékoztatja a kedvezményezettet, és kifizeti a jóváhagyott költségtételeket, vagy

b) elutasításának tényéről és okáról tájékoztatja a kedvezményezettet.

292. §[429] Az irányító hatóság korrekciós elszámolást kezdeményez, ha a projekt záró kifizetési kérelmét jóváhagyta, és

a) észleli, hogy a záró kifizetési kérelemhez kapcsolódóan az irányító hatóság érdekkörében olyan hiba, hiányosság vagy mulasztás lépett fel, amely érdemben kihatott a jóváhagyó döntésre, és amely folytán

aa) a záró kifizetési kérelemre alacsonyabb összegben vagy

ab) nem megfelelő forrás vagy a projekt költségvetésének nem megfelelő sora terhére

teljesített kifizetést, vagy

b) a kedvezményezett záró kifizetési kérelméről meghozott döntéssel szembeni kifogásnak helyt adtak, és emiatt az irányító hatóságnak pótlólagos kifizetést kell teljesítenie az arra jogosult részére.

293. §[430] Az irányító hatóság a korrekciós elszámolás keretében tizenöt napon belül

a) a 292. § a) pont aa) alpontja és b) pontja esetén pótlólagos kifizetést teljesít,

b) a 292. § a) pont ab) alpontja esetén a hibát kijavítja.

293/A. §[431] Visszatérítendő támogatás esetén a záró kifizetési kérelem jóváhagyását követően ki kell vezetni a tízezer forint alatti el nem számolt előleg összegét. Erre az összegre követelést nem kell előírni.

69. A beszámoló

294. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződés szerinti mérföldkő elérését követő tizenöt napon belül a projekt műszaki-szakmai előrehaladását bemutató beszámolót nyújt be az irányító hatóság részére, amelyhez mellékeli az azt alátámasztó dokumentumokat.

(2)[432] A záró beszámolót az utolsó mérföldkő elérését követő hatvan napon belül kell benyújtani.

(3) Az irányító hatóság a támogatási szerződés szerinti mérföldkövek között is kérhet beszámolót a kedvezményezettől.

295. § (1) Az irányító hatóság a beszámolót és az alátámasztó dokumentumokat a vonatkozó jogszabályok, a felhívás és a támogatási szerződés szerint ellenőrzi.

(2) Az irányító hatóság a beszámoló ellenőrzése során a korábban lefolytatott helyszíni ellenőrzés megállapításait is figyelembe veszi.

(3) A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv - a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok tényleges csatolása nélkül is - alátámasztó dokumentumként szolgál, ha a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok köre és azok elfogadhatósága a jegyzőkönyvben tételesen bemutatásra került.

296. §[433] (1) A beszámoló vonatkozásában az 55. alcímet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiánypótlási felhívást a beszámoló beérkezésétől számított hét napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével kell megküldeni a kedvezményezett részére.

(2)[434] A záró beszámoló esetén hiánypótlásra, tisztázó kérdésre több alkalommal is sor kerülhet, azzal, hogy a hiánypótlásra és a tisztázó kérdésre vonatkozó határidőket az irányító hatóság a körülmények mérlegelése alapján - de legalább három napban - állapítja meg.

296/A. §[435] (1) A beszámolóról szóló döntés határidejét felfüggeszti

a) a hiánypótlási felhívás, tisztázó kérdés kedvezményezett részére történő megküldése,

b) a támogatási szerződés módosítása, ha a módosítás a beszámolót érintő adatokra vonatkozik.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést feloldja, ha az arra okot adó körülmény megszűnik.

297. § (1) Az irányító hatóság a beszámolóról annak beérkezését követő harminc napon belül dönt.

(2) Az irányító hatóság elutasítja a beszámolót, ha az nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, a felhívásnak, illetve a támogatási szerződésnek.

(3) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet az (1) bekezdés szerinti döntéséről, valamint - a beszámoló vagy annak egy része elutasítása esetén - annak indokáról.

(4) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti esetben tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja a kedvezményezettet a beszámoló ismételt benyújtására.

298. § Az irányító hatóság a beszámoló benyújtásának elmulasztása vagy elutasítása esetén felfüggesztheti a támogatás kifizetését a beszámoló jóváhagyásáig.

70. Az egyszeri elszámolás

299. § (1) Ha a felhívás lehetővé teszi az egyszeri elszámolást, a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően nyilatkozik ennek igénybevételéről.

(2)[436] Ha a projekt támogatása a tízmillió forintot nem haladja meg, egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén az irányító hatóság a felhívásban előírhatja, hogy kizárólag egyszeri elszámolás alkalmazható.

300. § A kedvezményezett egy alkalommal térhet át az egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra.

71. A hitelesítés

301. § (1) Az irányító hatóság a folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzés és a helyszíni ellenőrzés keretében tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmet, beszámolót és az azokat alátámasztó dokumentumokat annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási kérelem alapján vállalt vagy a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit teljesítette.

(2) Az irányító hatóság a dokumentumalapú ellenőrzés során ellenőrzi

a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai, illetve pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a benyújtott bizonylat valós költségen alapul-e, a program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült-e fel, és megfelel-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

c) a kedvezményezett kifizette-e szállítói finanszírozás esetén a számla teljes összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetén a számla összegét,

d) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,

e) a kedvezményezett köztartozás-mentességét,

f) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,

g) azt, hogy a benyújtott bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van-e a versenyeztetésre vonatkozó előírásokkal,

h) azt, hogy mely költségvetési fejezet biztosította a kifizetett költségek forrását, ha a projekt fedezete kizárólag központi költségvetési forrásból került megelőlegezésre, valamint

i) az elszámolásra benyújtott költségek szokásos piaci árnak való megfelelését, azzal, hogy az irányító hatóság köteles az ellenőrzést alátámasztó dokumentumot a monitoring és információs rendszerben rögzíteni.

(3)[437] Az irányító hatóság a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint a horizontális követelmények érvényesítését folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési kérelem jóváhagyásáig ellenőrzi.

(4) A folyamatba épített ellenőrzést dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzés eredményét, valamint szabálytalansági gyanú és hiányosság feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

302. § (1)[438] Azon szállítói szerződések esetén, amelyek szerződéses összege nem haladja meg a nettó kétszázezer forintot, nem szükséges a piaci ár alátámasztása, azt az irányító hatóság nem vizsgálja.

(2)[439] A hárommillió forintnál nagyobb elszámolható összköltségű projektek azon szállítói szerződései esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a háromszázezer forintot, a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek nem kell benyújtania az irányító hatósághoz, de azokat az irányító hatóság helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

72. Az egyszerűsített hitelesítés

303. § (1) Az irányító hatóság eltekinthet a dokumentumalapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a közszféra szervezet kedvezményezett utalványozási vagy egyéb belső szabályzatai valamennyi kifizetés esetén tartalmazzák a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályokat, továbbá a 301. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelőség ellenőrzését.

(2) A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.

304. § (1)[440] A közszféra szervezet kedvezményezett a hitelesítés megkezdése előtt megküldi a 303. § (1) bekezdése szerinti szabályzatokat az irányító hatóság részére véleményezés céljából. Az irányító hatóság a véleményezett szabályzatokat megküldi az NFK részére jóváhagyás céljából.

(2)[441] Az NFK tájékoztatja az irányító hatóságot az (1) bekezdés szerinti döntéséről.

(3) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerint jóváhagyott szabályzat módosítását haladéktalanul bejelenteni az irányító hatóság részére ismételt jóváhagyás céljából.

305. § Az irányító hatóság a jóváhagyott szabályzatnak megfelelő hitelesítést mintavétellel ellenőrzi.

73. A hitelesítési jelentés

306. § (1) Az irányító hatóság a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést állít ki és megküldi azt az igazoló hatóság részére.

(2) Az irányító hatóság a hitelesítési jelentésben

a) igazolja, hogy a 301. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettség teljesült, és

b) számszaki és szabályossági szempontból alátámasztja a támogatásként kifizetendő és az Európai Bizottság felé elszámolandó költségek megfelelőségét.

(3) Ha az irányító hatóság a hitelesítési jelentést nem vagy nem megfelelő tartalommal küldi meg az igazoló hatóság részére, vagy a hitelesítési jelentés tartalma alapján az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az igazoló hatóság a kedvezményezetteknél felmerült költségek hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozat (a továbbiakban: költségigazoló nyilatkozat) kiállítását felfüggesztheti.

307. § (1) Közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezet állítja ki az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést, amit az irányító hatóság ellenjegyez, mielőtt elektronikusan megküld az igazoló hatóság részére.

(2) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az irányító hatóság is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezetnél. Ezen ellenőrzések eredményéről az irányító hatóság rendszeresen tájékoztatja az igazoló hatóságot.

74. A támogatás kifizetése

308. § (1) Az irányító hatóság a kifizetési kérelem jóváhagyását követően

a) a kedvezményezett,

b) a szállító,

c) az engedményes vagy

d) a zálogjogosult

fizetési számlájára történő utalással fizeti ki a támogatást.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően korlátozott rendelkezésű számlára is utalható támogatás, ha a korlátozott rendelkezésű számla az e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló projekt megvalósítása érdekében került megnyitásra.

309. § (1) Az engedményes részére történő kifizetés feltétele, hogy az engedményezési okirat az irányító hatóság rendelkezésére álljon. Az engedményezési okiratot a kedvezményezett nyújtja be az irányító hatóság részére.

(2) A zálogjogosult részére történő kifizetés akkor lehetséges, ha a zálogjogot az e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló projekt érdekében alapították.

(3) Az irányító hatóság kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást fogadja el zálogjogosultként és - a szállítói finanszírozás kivételével - engedményesként.

310. § (1) Az engedményezési okiratnak, zálogszerződésnek tartalmaznia kell

a) a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait,

b) a támogatási szerződés azonosító számát,

c) a támogató megnevezését,

d) az engedményezett vagy elzálogosított követelés összegét és

e) az engedményes vagy zálogjogosult fizetésiszámla-számát.

(2) A zálogszerződésnek tartalmaznia kell a zálogjogosult nyilatkozatát is arra vonatkozóan, hogy a támogatási szerződés feltételeit ismeri, valamint annak tudomásulvételét, hogy

a) a támogatás csak akkor kerülhet kifizetésre, ha a támogató e rendelet és a támogatási szerződés alapján azt kifizethetőnek minősítette,

b) a támogatás műszaki és pénzügyi teljesítés esetén is csak akkor kerülhet kifizetésre, ha annak felhasználása e rendelet és a támogatási szerződés alapján szabályos volt,

c) a támogatás a támogatási jogviszony fennállása alatt csökkenhet, amelynek következtében a támogató csak a csökkentett támogatást fizeti ki,

d) előleget és szállítói finanszírozású számla támogatástartalmának megfelelő támogatást - a 311. §-ban meghatározott kivétellel - a támogató nem utal részére.

311. § Előleget és szállítói finanszírozású számla támogatástartalmának megfelelő támogatást nem lehet zálogjogosult részére vagy korlátozott rendelkezésű számlára utalni, kivéve a 251. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett esetén a szállítói előlegnek vagy szállítói finanszírozású számla támogatástartalmának megfelelő támogatásnak a szállítóval zálogszerződést kötött zálogjogosult részére vagy korlátozott rendelkezésű számlára történő utalását.

312. § Építési beruházás vagy építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó elszámolható költségelem vonatkozásában a 251. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett esetén csak szállítói finanszírozás alkalmazható, kivéve a szakaszolt projekt esetén, vagy ha az irányító hatóság vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével ettől eltérően dönt.

313. § (1) A támogatás kifizetésének feltétele - az átalányalapú elszámolás kivételével -, hogy a kedvezményezett a fizikai és pénzügyi teljesítést igazolja, és azt az irányító hatóság elfogadja.

(2) A kedvezményezett

a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének,

b) nettó tervezés esetén - a fordított áfa kivételével - az önerő és az áfa összegének

a szállító vagy a szállítói engedményes részére történő megfizetésével igazolja szállítói finanszírozási esetén a pénzügyi teljesítést az irányító hatóság részére.

314. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatást forintban kell megállapítani.

(2)[442] A forinttól eltérő pénznemben kiállított bizonylat esetén az arra jutó támogatást a bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.

(3)[443] Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított bizonylat esetén az arra jutó támogatást a bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átszámítani.

(4)[444] Ha a bizonylat nem tartalmazza a teljesítés időpontját vagy az folyamatos teljesítésű, úgy a bizonylaton megjelölt összeget - a (2) és (3) bekezdéstől eltérően - a bizonylat keltezése napján érvényes árfolyamon kell átszámítani.

(5) A devizában kiállított bizonylatot összesítőn nem lehet elszámolni.

315. § Ha utófinanszírozás esetén a kedvezményezett devizában előleget fizetett, akkor az erre jutó támogatást a 314. § (2)-(4) bekezdése szerint kell átszámítani.

316. § (1)[445] Szállítói finanszírozás esetén a szállító és a kedvezményezett forinttól eltérő devizában kötött szállítói szerződésére jutó támogatást a szállítói szerződésben megjelölt devizában fizeti ki az irányító hatóság.

(2) Támogatásnak az előirányzat-felhasználási keretszámlán forintban terhelt összeget kell tekinteni.

317. § (1) Ha a bizonylat ellenőrzése során kiderül, hogy árfolyamváltozás miatt a bizonylattal érintett költségvetési sor a kifizetéssel túllépésre kerülne, a projekt keretében történt megtakarítás vagy a projektszintű tartalék átcsoportosításával a költségvetési sor keretösszege a kedvezményezett általi változásbejelentéssel megemelhető.

(2) Ha a költségvetési sor keretösszege az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítással nem rendezhető, az irányító hatóság az érintett bizonylatra jutó támogatást kifizeti, a fennmaradó összeg pedig a kedvezményezettet terheli.

318. § (1) Az irányító hatóság

a) utófinanszírozás esetén a kifizetési kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül,

b) szállítói finanszírozás, valamint szállítói finanszírozást és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési kérelem esetén a kifizetési kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül

fizeti ki a támogatást.

(2) Az Ávr. 5. melléklet 11. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget nem kell alkalmazni.

(3) Ha a kifizetési kérelem alapján támogatás kifizetésére nem kerül sor, a kifizetési kérelmet és az alátámasztó dokumentumokat az (1) bekezdés szerinti határidőben kell ellenőrizni.

319. § (1) A kifizetési határidőt felfüggeszti

a) a hiánypótlási felhívás, tisztázó kérdés kedvezményezett részére történő megküldése,

b) a tervezett helyszíni ellenőrzés alapján tett megállapítás, ha annak súlya indokolja a felfüggesztést,

c) a rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelése,

d) az irányító hatóság erre irányuló, 393. § (1) bekezdése szerinti döntése,

e) a támogatási szerződés módosítása, ha a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik, vagy azt egyszeri elszámoló kezdeményezi.

(2) A kifizetési határidőbe nem számít bele az év végi számlazárási és év eleji számlanyitási folyamatok - www.palyazat.gov.hu oldalon közlemény formájában közzétett - időtartama.

(3) Az irányító hatóság felfüggeszti a támogatás kifizetését, ha ezt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz vagy az irányító hatóság olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását vagy a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé.

(4) Az irányító hatóság a támogatás kifizetése felfüggesztésről és annak okáról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

320. § (1) Az irányító hatóság a támogatás kifizetése felfüggesztését feloldja, ha az arra okot adó körülmény megszűnik vagy a kivizsgálást követően a támogatás visszavonása vagy az elállás nem indokolt.

(2) Az irányító hatóság a támogatás kifizetése felfüggesztésének feloldásáról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

321. § (1) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról akkor lehet kifizetést kezdeményezni, ha

a) a kedvezményezettnek nincs köztartozása,

b) a kedvezményezett nem áll a 389. § b) pontja szerinti valamely eljárás hatálya alatt.

(2) Az irányító hatóság a köztartozás-mentességet a pénzügyi lebonyolítás során egyszer, a támogatásnak az előirányzat-felhasználási keretszámláról történő kifizetése előtt vizsgálja.

(3) Ha a kedvezményezettnek köztartozása van, az irányító hatóság legfeljebb kilencvennapos határidő kitűzésével felhívja a köztartozás rendezésére.

(4) Ha a kedvezményezett a (3) bekezdés szerinti határidőben a köztartozását nem szünteti meg, az irányító hatóság a kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatást nem fizeti ki.

(5)[446] Szállítói finanszírozás esetén az irányító hatóság az (1)-(4) bekezdés szerinti vizsgálatot a szállító vonatkozásában végzi el.

322. § (1)[447] Ha az irányító hatóság a kifizetési határidőt neki felróható okból elmulasztja, késedelmének időtartamára a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot fizet annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a százezer forintot.

(2) A késedelmi kamatot a támogatástól pénzügyi és számviteli szempontból elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet a kifizetési határidő elmulasztásáról és a késedelmi kamat fizetéséről.

323. § Az irányító hatóság nem fizet késedelmi kamatot

a) azon kedvezményezett részére, akinek a felhívás, illetve a támogatási szerződés nem teljesítéséből adódóan visszafizetési kötelezettsége keletkezett,

b) központi költségvetési szerv kedvezményezett részére,

c) a kifizetés felfüggesztésének időtartamára.

75. A támogatás kifizetése alvállalkozó igénybevétele esetén

324. §[448] (1) Szállítói finanszírozás alkalmazásakor a kedvezményezettel szerződött szállító által a teljesítésbe bevont alvállalkozó esetén az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-a szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az irányító hatóság számára irányadó fizetési határidő a bizonylat beérkezésétől számított harminc nap.

(2) Utófinanszírozás alkalmazásakor alvállalkozói teljesítést is tartalmazó bizonylat esetén az irányító hatóság számára irányadó fizetési határidő a bizonylat beérkezésétől számított negyvenöt nap.

325. §[449]

326. §[450]

327. §[451]

76. A pénzügyi zárás

328. § (1) A pénzügyi zárás a záró kifizetést követő dokumentumalapú ellenőrzés, amelynek során az irányító hatóság ellenőrzi a projekt megvalósításához kapcsolódó dokumentumok rendelkezésre állását, valamint e dokumentumok adatainak a monitoring és információs rendszerben való rögzítettségét.

(2) Az irányító hatóság a pénzügyi zárást a monitoring és információs rendszerbe feltöltött ellenőrzési lista alapján végzi.

(3) Az irányító hatóság a projekteket az általa meghatározott értékhatár alatt mintavétel alapján, az értékhatár felett teljeskörűen ellenőrzi.

(4) Az irányító hatóság csoportos pénzügyi zárást végezhet azon projektek esetén, amelyek nem érik el a (3) bekezdés szerinti értékhatárt, mintavétel alapján nem kerültek kiválasztásra és megfelelnek a csoportos zárás feltételeinek.

(5) A mintavétel módszertanát, az értékhatárt és a csoportos zárás feltételeit az irányító hatóságnak alá kell támasztania.

329. § (1) A pénzügyi zárást

a) fenntartási kötelezettséggel nem rendelkező projekt esetén a záró kifizetést követően,

b) fenntartási kötelezettséggel rendelkező projekt esetén a záró projektfenntartási jelentésről hozott döntéssel kapcsolatban

a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követő hatvan napon belül kell elvégezni.

(2) Az irányító hatóság a záró kifizetési kérelem elutasítása esetén a pénzügyi zárást a szabálytalansági döntés véglegessé válása után végzi el.

330. § (1) Pénzügyi zárás akkor végezhető, ha

a) a projekttel összefüggésben nincs folyamatban

aa) kifogás elbírálása,

ab) szabálytalansági eljárás vagy jogorvoslati eljárás,

ac)[452] a támogatási szerződés módosítása,

ad) a záró kifizetési kérelem javítása,

b) a projekttel összefüggésben nincs kifizetetlen vagy el nem számolt előleg, vagy

c) a kedvezményezettet nem terheli visszafizetési kötelezettség.

(2) A pénzügyi zárást megelőzően a fel nem használt támogatást fel kell szabadítani a kötelezettségvállalás alól a kedvezményezett záró kifizetési kérelmében tett nyilatkozata alapján.

77. A technikai átforgatás

331. § (1) Költségvetési támogatásból előfinanszírozott projekt kedvezményezettje kezdeményezheti az irányító hatóságnál a felmerült költségek e rendelet szerinti támogatás terhére történő elszámolását (a továbbiakban: technikai átforgatás).

(2)[453] A kedvezményezett a költségvetési előfinanszírozással érintett bizonylatokat önálló kifizetési kérelem részeként nyújthatja be.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti bizonylatok ellenőrzését követően végrehajtja a technikai átforgatást, amely során nem fizet ki támogatást a kedvezményezett részére.

(4) A (2) bekezdés szerinti bizonylatok nem számolhatóak el támogatási előleg terhére.

(4a)[454] A (2) bekezdéstől eltérően a költségvetési előfinanszírozással érintett bizonylatokat tartalmazó önálló kifizetési kérelem tartalmazhat olyan, előfinanszírozással nem érintett tételeket, amelyek

a) átalány alapján kerülnek elszámolásra, vagy

b) átalányszámítás alapját képezik.

(4b)[455] A (4a) bekezdés szerinti esetben az irányító hatóság az előfinanszírozással nem érintett tételekre jutó támogatást a kedvezményezett részére kifizeti.

(5)[456] Az irányító hatóság a technikai átforgatásról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az igazoló hatóság és az NFK részére.

78. A közösségi hozzájárulás rendezése

332. § (1) Az igazoló hatóság a jogszerűen igénybe vett támogatás kifizetését követően a monitoring és információs rendszer adatai alapján elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét.

(2) Az igazoló hatóság a közösségi hozzájárulás rendezésekor - a rendelkezésre álló európai uniós források figyelembevételével, saját hatáskörben eljárva - átutalja az (1) bekezdés szerinti összeget a pénzforgalmi számlájáról a központi költségvetés közvetlen bevétele megfelelő számlájára.

79. Az igazolás

333. § Az igazoló hatóság a kedvezményezetteknél felmerült költségek alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és költségigazoló nyilatkozatot (a továbbiakban együtt: átutalásigénylési dokumentáció) állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.

334. § (1) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat kiállítását megelőzően meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a kedvezményezetteknél felmerült költségek

a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerből származnak,

b) ellenőrizhető bizonylaton alapulnak,

c) megfelelnek a közösségi és nemzeti szabályoknak, valamint

d) a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban a finanszírozás céljából kiválasztott, a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek vonatkozásában merültek fel.

(2) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó kiegészítő információt kérhet, amelyet az irányító hatóság köteles haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.

(3) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet vagy tényfeltáró látogatást tehet az irányító hatóságnál, amelyről előzetesen tájékoztatja az irányító hatóságot.

335. § (1) Az irányító hatóság hozzáférést biztosít az igazoló hatóság által írásban meghatalmazott személy részére a rendelkezésére álló, költségigazoló nyilatkozathoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz.

(2) Az irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság részére

a) az ellenőrzési nyomvonalat,

b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.

80. Átutalás igénylése az Európai Bizottságtól

336. § (1)[457] Az igazoló hatóság az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 91. és 92. cikke szerint igényel átutalást az Európai Bizottságtól.

(2)[458] Az igazoló hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett önerejének felhasználása alapján összeállítja az időközi átutalásigénylési dokumentációt, valamint számviteli évenként az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 91. cikk (1) bekezdése szerinti utolsó időközi átutalásigénylési dokumentációt és megküldi az Európai Bizottság részére.

(3)[459] Az igazoló hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentációt finanszírozó alapok, prioritások, régiókategóriák és a feljogosító feltételek teljesülése szerinti bontásban, a monitoring és információs rendszer adatai alapján állítja össze.

(4) Az igazoló hatóság szükség esetén helyesbíti az Európai Bizottság részére benyújtott átutalásigénylési dokumentációt alátámasztó költségnyilatkozatokat.

81. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal

337. §[460] Az éves elszámolás az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 98-102. cikke szerint történik.

338. § (1) Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott költségnyilatkozatokból több alkalommal is végezhet mintavételt.

(2) Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül, illetve május 15-ig megküldi az audit hatóság részére a számviteli évben benyújtott költségnyilatkozatok alapját jelentő alapsokaságot statisztikai mintavételezés céljából.

(3) Az igazoló hatóság július 31-ig az adott év június 30-ig tartó számviteli év vonatkozásában nem nyújthat be új költségtételt vagy korábbi költségtételhez kapcsolódó költségnövekményt tartalmazó költségnyilatkozatot.

(4) Az audit hatóság a mintán végzett ellenőrzései alapján tett, az egyes költségtételekre vonatkozó megállapításait október 31-ig megküldi az igazoló hatóság és az irányító hatóság részére.

339. § (1)[461]

(2)[462] Az irányító hatóság november 15-ig elkészíti a számviteli évre vonatkozó, az irányítási és kontrollrendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásairól szóló beszámoló első tervezetét, majd megküldi azokat az audit hatóság és az igazoló hatóság részére.

(3) Az irányító hatóság azon költségtételek listáját is megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére, amelyeket nem kíván szerepeltetni az éves elszámolásban.

(4) A (3) bekezdés szerinti költségtételeket ki kell venni az éves elszámolásból. E költségtételekről az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az audit hatóság január 10-ig egyeztet.

340. § Az igazoló hatóság november 30-ig elkészíti az éves elszámolás tervezetét, majd megküldi az audit hatóság részére.

341. § (1)[463] Az audit hatóság az éves elszámolásra vonatkozó észrevételeit december 31-ig megküldi az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére.

(2)[464]

342. § Az irányító hatóság

a)[465]

b) azon költségtételek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni

december 31-i fordulónappal, január 10-ig küldi meg az igazoló hatóság és az audit hatóság részére.

343. § (1) Az igazoló hatóság január 31-ig megküldi az audit hatóság részére a véglegesített éves elszámolást.

(2)[466]

(3) Az audit hatóság az éves elszámolás megfelelőségéről audit véleményt állít ki.

(4)[467] Az irányító hatóság február 5-ig elkészíti a vezetői nyilatkozatot.

344. § (1)[468] Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az audit hatóság az általuk véglegesített dokumentumokat, valamint a dokumentumokon alapuló adatokat február 12-ig feltöltik az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet XV. melléklete szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe.

(2)[469] Az igazoló hatóság az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 98. cikk (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti megbízhatósági dokumentumokat február 15-ig továbbítja az Európai Bizottság részére az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül.

XI. FEJEZET

A FENNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

82. A fenntartási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok

345. § (1)[470] A kedvezményezettet az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke szerint fenntartási kötelezettség terheli.

(2) Az Európai Szociális Alap Pluszból támogatott projektre az állami támogatási feltételrendszer szerinti fenntartási kötelezettséget kell alkalmazni.

(3) A kizárólag előkészítésre irányuló projektre nem vonatkozik a fenntartási kötelezettség.

346. § (1)[471] A fenntartási kötelezettség időtartama a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezésétől számított öt év.

(2)[472] Ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás, az irányító hatóság a fenntartási kötelezettség időtartamát a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezésétől számított három évre csökkentheti.

(3)[473] Ha a 251. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettel szemben követelés áll fenn, az irányító hatóság a korábban kifizetett támogatás, a projekt elszámolható költsége, valamint a visszafizetendő támogatás összege figyelembevételével mérlegeli, hogy a projektben megkezdhető-e a fenntartási kötelezettség teljesítése.

347. § (1) Ha a vállalkozás kis- és középvállalkozássá válik, vagy e minősítése megszűnik, az irányító hatóság a fenntartási időszak időtartamát felülvizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a kapcsolódó és partnervállalkozásokat figyelembe kell venni.

348. § (1)[474] A fenntartási kötelezettség megsértésének minősül, ha az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (1) bekezdése szerinti valamely feltétel bekövetkezik.

(2) Nem minősül a fenntartási kötelezettség megsértésének

a) a technológiai változás vagy modernizáció miatti csere, fejlesztés,

b) ha a termelő tevékenység nem a közösségi jogszabályok szerinti csalásból eredő fizetésképtelenség miatt szűnik meg, vagy

c) ha a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változás a felhívásban leírtaknak megfelelően, az irányító hatóság előzetes hozzájárulásával vagy jogszabály rendelkezése alapján történik.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerint minősül, ha az üzemeltetőt vagy a vagyonkezelőt jogszabály jelöli ki, és a kedvezményezett a projekt megvalósítását követően a létrehozott vagyont e vagyonkezelőnek, üzemeltetőnek átadja, aki a vagyon nyilvántartásba vételéről, működtetéséről és fenntartásáról gondoskodik.

349. § (1) A fenntartási kötelezettség megsértése esetén az irányító hatóság megvizsgálja a szerződésszerű állapot helyreállításának lehetőségét.

(2) Ha a szerződésszerű állapot helyreállítható, az irányító hatóság erre kötelezi a kedvezményezettet.

(3) Ha a szerződésszerű állapot

a) nem,

b) részben vagy

c) aránytalan nehézség árán

állítható helyre, az irányító hatóság a támogatási szerződés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.

350. § A projektben létrehozott vagyon a záró projektfenntartási jelentés (a továbbiakban: ZPFJ) elfogadásáig csak az irányító hatóság előzetes jóváhagyásával és a támogatási jogviszony szempontjából releváns kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg.

351. § Ha a kedvezményezett a jelentéstételi kötelezettségét nem teljesíti, az irányító hatóság a támogatási szerződés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.

352. § (1) A projekttel kapcsolatos dokumentumokat a projekt helyszínén kell megőrizni.

(2) Ha a projekt helyszíne nem alkalmas a dokumentumok megőrzésére vagy több megvalósítási helyszín van, a dokumentumokat a kedvezményezett telephelyén vagy székhelyén kell megőrizni.

83. A jelentéstételi kötelezettség

353. § (1) A kedvezményezett a felhívásban vagy a támogatási szerződésben rögzített időponttól kezdve évente projektfenntartási jelentést (a továbbiakban: PFJ) nyújt be az irányító hatóságnak.

(2) Ha az irányító hatóság a fenntartási időszakra nem írta elő indikátor teljesítését, más számszerűsíthető eredmény elérést vagy a támogatási szerződés nem tartalmaz évenkénti jelentéstételi kötelezettséget, akkor a kedvezményezett az (1) bekezdéstől eltérően egy alkalommal, ZPFJ-t nyújt be.

(3) A kedvezményezett teljesíti a jelentéstételi kötelezettséget a 348. § (3) bekezdése szerinti esetben.

354. § (1) A kedvezményezett a PFJ-ben a tárgyidőszakra vonatkozóan számol be a fenntartási kötelezettségek teljesítéséről.

(2) A kedvezményezett a ZPFJ-ben számol be a fenntartási kötelezettségek teljes körű teljesítéséről.

(3) A fenntartási időszak során benyújtott fenntartási jelentés PFJ-nek, utolsóként és a 353. § (2) bekezdése szerint benyújtott fenntartási jelentés ZPFJ-nek minősül.

355. § (1)[475] A kedvezményezett a PFJ-ben a tárgyidőszak vonatkozásában a projektnek az e rendelet, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke által meghatározott fenntartási követelményeknek és a támogatási szerződésben vállaltaknak való megfelelőségéről számol be.

(2) A fenntartási jelentésben be kell számolni a fenntartási időszakra vállalt indikátorokról, más számszerűsíthető eredményekről, a horizontális követelmények teljesítéséről, az esetleges bevételek alakulásáról és a projekt működőképességéről.

84. A projektév és a speciális projektév

356. § (1) Az irányító hatóság az e fejezet szerinti jelentéstétel ütemezését a felhívás tartalma alapján határozza meg. Ennek során a jelentéstétel tárgyidőszakának projektévet vagy speciális projektévet határoz meg.

(2) Az irányító hatóság speciális projektév szerinti jelentéstételt ír elő, ha a fenntartási jelentésben benyújtandó adatok csak az így meghatározott időszak elteltével állnak rendelkezésre. Más esetben az irányító hatóság projektév szerinti jelentéstételt ír elő.

357. § (1)[476] Az első projektév első napja a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezése napját követő nap.

(2)[477]

(3) A második és ezt követő projektév első napja a megelőző projektév utolsó napját követő nap.

358. § (1) A speciális projektév kezdőnapja a kedvezményezett által szolgáltatott adatok alapján kerül meghatározásra.

(2) Speciális projektév esetén a fenntartási jelentések tárgyidőszaka a speciális projektévre vonatkozó adatok rendelkezésre állásának napja alapulvételével kerül meghatározásra.

(3) A speciális projektév esetén az első fenntartási jelentés tárgyidőszaka a projekt fenntartási időszakának kezdetétől az első speciális projektév végéig tart.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, az irányító hatóság döntése alapján az első speciális projektév a projekt fizikai befejezését követő napon is kezdődhet, amely a fenntartási időszak kezdetét nem érinti.

359. § A fenntartási jelentést annak tárgyidőszaka utolsó napját - vagy a tárgyidőszakra vonatkozó adatok rendelkezésre állását - követő tizenöt napon belül kell benyújtani.

85. A fenntartási jelentés formai és szakmai ellenőrzése

360. § Az irányító hatóság a fenntartási jelentést formai és szakmai szempontból ellenőrzi.

361. § Az irányító hatóság a fenntartási jelentés ellenőrzését felfüggeszti, ha a fenntartási jelentés ellenőrzését megelőzően vagy annak időtartama alatt

a) a projektben a fenntartási jelentés ellenőrzése és elbírálása szempontjából jelentős adatra, tényre vagy körülményre kiterjedő helyszíni ellenőrzést rendelt el,

b) a projekt tekintetében szabálytalansági eljárást indít és az eljárás eredménye befolyásolhatja a fenntartási jelentés ellenőrzését és elbírálását,

c) a támogatási szerződés módosítása folyamatban van és a módosítás befolyásolhatja a fenntartási jelentés ellenőrzését és elbírálását, vagy

d) a projekt ellenőrzésére jogosult szervezet a projekttel kapcsolatban vizsgálatot folytat és annak eredménye befolyásolhatja a fenntartási jelentés ellenőrzését és elbírálását.

362. § A ZPFJ esetén vizsgálni kell a fenntartási időszakra vonatkozó indikátorok támogatási szerződésben meghatározott értékeinek teljesítését.

86. Hiánypótlás

363. § (1) Ha az irányító hatóság a fenntartási jelentéssel összefüggésben hiányosságot vagy hibát észlel, a fenntartási jelentés beérkezését vagy a jelentéstételi határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet.

(2) Az irányító hatóság indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti határidőnél hosszabb időtartamot is meghatározhat.

(3) Az irányító hatóság egy fenntartási jelentéssel összefüggésben több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kedvezményezettet, azzal, hogy a hiánypótlási folyamatot az első hiánypótlási felhívás kedvezményezett általi kézhezvételét követő kilencven napon belül le kell zárni.

364. § (1) A hiánypótlást a fenntartási jelentéssel megegyező módon kell benyújtani.

(2) A hiánypótlás során csak a fenntartási jelentés hiányzó, illetve javítandó részeit kell benyújtani.

365. § Az irányító hatóság indokolt esetben szóbeli egyeztetési lehetőséget biztosíthat a kedvezményezett részére. Az irányító hatóság a szóbeli egyeztetésről emlékeztetőt készít.

87. Döntés a fenntartási jelentésről

366. § (1)[478] Az irányító hatóság a fenntartási jelentésről az annak beérkezésétől számított harminc napon belül dönt. Az irányító hatóság a határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele a fenntartási jelentés ellenőrzése felfüggesztésének és a hiánypótlás időtartama.

367. § Az irányító hatóság a fenntartási jelentést akkor hagyja jóvá, ha az abban foglaltak alapján a projekt a támogatási szerződésben leírtaknak teljeskörűen megfelel, figyelemmel a 160. §-ra.

368. § (1) A fenntartási jelentést el kell utasítani, ha

a) a kedvezményezett a fenntartási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette,

b) a hiánypótlásra határidőben nem kerül sor vagy a hiányok pótlása, hibák javítása nem teljes körű.

(2) A fenntartási jelentés elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás indokát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az irányító hatóság a támogatási szerződés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.

369. § (1) Ha az irányító hatóságnak a kedvezményezettel szemben bármely jogcímen követelése áll fenn, a követelés teljesítésének napjáig az irányító hatóság a ZPFJ-t nem fogadhatja el.

(2)[479]

370. § Az irányító hatóság a fenntartási jelentésről meghozott döntéséről a kedvezményezettet a döntést követő öt napon belül értesíti.

371. § A ZPFJ elfogadását követően az irányító hatóság írásban nyilatkozik a biztosíték visszavonhatóságáról és a projekt lezárásáról, amelyet az irányító hatóság a pénzügyi zárást követő öt napon belül küld meg a kedvezményezett részére.

XII. FEJEZET

A KIFOGÁS

88. A kifogás benyújtása

372. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt a valamely folyamatot vagy részfolyamatot lezáró döntés ellen kifogást nyújthat be.

(2) A kifogást az irányító hatósághoz kell benyújtani.

(3) A kifogást a kifogásolt döntés kézhezvételétől számított tíz napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével lehet benyújtani.

(4) Nem nyújtható be kifogás

a) a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló döntés,

b) a szabálytalansági döntés és az ez alapján tett intézkedés,

c) a jogorvoslati döntés és az ez alapján tett intézkedés,

d) a közbeszerzési eljárás ellenőrzése során kiállított jelentés, tanúsítvány,

e) a projektfejlesztés, konzultáció keretében adott észrevétel, javaslat,

f) az egyenlegközlő,

g) a projekt tartaléklistára helyezéséről szóló döntés,

h) a tartaléklista megszüntetéséről hozott döntés,

i) a hiánypótlási felhívás vagy tisztázó kérdés megküldése,

j) a támogatási kérelem visszavonásának tudomásulvétele

ellen.

(5)[480] A kifogást a benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a kifogás elbírálása nem történt meg. A visszavont kifogást nem lehet ismételten benyújtani.

89. A kifogás elbírálására vonatkozó általános szabályok

373. § A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.

374. §[481] Az irányító hatóság és a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság kizárólag a kifogásolt döntést vizsgálhatja, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemeit, megállapításait, amelyeket a kifogás vitat.

375. § A kifogást elbíráló döntés kifogást benyújtó részére történő megküldéséig nem adható a döntés tartalmára vonatkozó tájékoztatás.

90. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

376. § (1) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) a kifogást nem határidőben nyújtották be,

b) a kifogást nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) korábbi kifogással azonos tartalmú kifogást nyújtottak be,

d) a kifogás nem tartalmazza valamely jogszabály, a felhívás vagy a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére történő hivatkozást,

e) azt kifogást elbíráló döntés ellen nyújtották be,

f) a kifogást a 372. § (4) bekezdése szerint nem lehetne benyújtani,

g) azt nem az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint nyújtották be,

h) a kifogás a döntés olyan elemére irányul, amely által előidézett jogsértés a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható, vagy

i) a kifogást a 381. § (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés alapján megismételt folyamatban vagy részfolyamatban született döntés ellen nyújtották be, és a kifogásban új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényekre, adatokra, körülményekre nem történik hivatkozás.

(2)[482] A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról - az irányító hatóság szakmai álláspontja figyelembevételével - a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság dönt.

91. A kifogás elbírálása

377. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2)[483] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az elbírálás határidejét egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(3) A határidő meghosszabbításáról a határidő lejárta előtt a kifogás benyújtóját értesíteni kell.

378. § (1)[484] Ha a kifogást elbíráló döntéshez más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a kifogást elbíráló döntés különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az eljárását a hatóság döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti.

(2) A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.

379. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig[485]

a) a kifogást annak benyújtója visszavonta,

b) a forráshiány miatt elutasított támogatási kérelem alapján a támogatást igénylő támogatásban részesült,

c) a kifogásolt döntést visszavonták,

d) a támogatási jogviszony nem a kifogásolt döntés miatt szűnt meg,

e) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelmet ismételten benyújtotta,

f) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelemre vonatkozó támogatási szerződést megkötötte vagy nyilatkozott a támogatói okirat elfogadásáról,

g) a kedvezményezett a kifogásolt döntés alapjául szolgáló eljárási cselekményt megismételte,

h) a kedvezményezett a kifogásolt döntésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének eleget tett,

i) a kifogás benyújtója jogutód nélkül megszűnt, vagy

j) a támogatást igénylő teljesítette a kifogásolt támogatási döntésben feltételként meghatározott követelményt.

(1a)[486] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kifogás elbírálására irányuló eljárást az irányító hatóság is megszüntetheti, ha a kifogás visszavonására a kifogás Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósághoz történő felterjesztését megelőzően kerül sor.

(2) Ha a támogatási kérelmet forráshiány miatti elutasító döntésben az szerepel, hogy a támogatási kérelem költségcsökkentéssel, illetve feltétellel támogatható, és a kifogás a költségcsökkentés, illetve a feltétel ellen is irányul, a kifogás elbírálására irányuló eljárás az (1) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással nem szüntethető meg.

380. § (1) Ha az irányító hatóság a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül megállapítja, hogy a kifogásolt döntés jogszabálysértő, a felhívás vagy a támogatási szerződés rendelkezésébe ütközik, a döntést felülvizsgálja.

(2) Az irányító hatóság a felülvizsgálat során a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti döntésről haladéktalanul értesíti a kifogás benyújtóját.

(4) A felülvizsgált döntés ellen a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett kifogást nyújthat be a 372. § szerint.

381. § (1)[487] A 380. § szerinti felülvizsgálat hiányában az irányító hatóság a kifogást, a kifogással kapcsolatos szakmai álláspontját és az ügyben keletkezett dokumentációt a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére.

(2) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság indokolt döntésével[488]

a) a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, vagy

b) a kifogást elutasítja.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés végrehajtása során

a) az ismételt döntéshozatalra a kifogásolt döntés meghozatalára vonatkozó eredeti határidő vonatkozik,

b)[489] az irányító hatóság figyelembe veszi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság által meghatározott szempontokat.

(4)[490] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság haladéktalanul értesíti a (2) bekezdés szerinti döntéséről a kifogás benyújtóját és az irányító hatóságot.

382. § (1)[491] Ha a kifogást elbíráló döntésben elírás, illetve számítási hiba van, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem változtatja meg érdemben a kifogást elbíráló döntést.

(2)[492] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a döntését a döntés kézhezvételét követő harminc napon belül visszavonja és új döntést hoz, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik.

XIII. FEJEZET

A SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

92. A szabálytalanságkezelésre vonatkozó általános szabályok

383. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le.

(3) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárást az érintett projekt célja megvalósulására figyelemmel folytatja le.

384. § (1) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról döntött.

(2) A szabálytalansági döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül kell meghozni.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a kedvezményezettet értesíti.

385. §[493] (1) Az irányító hatóság a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált.

(2)[494] Az (1) bekezdéstől eltérően a kedvezményezettel szemben nem kell szabálytalansági eljárást indítani, ha a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján megvalósított közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szállítói szerződés végrehajtása során keletkezett elszámoló bizonylat a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárásra visszavezethető okból nem számolható el teljeskörűen az Európai Bizottsággal.

(3)[495] A (2) bekezdés szerinti bizonylaton szereplő, az Európai Bizottsággal el nem számolható költség mértékét a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő irányító hatóság határozza meg. Ha a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer tárgya több tárgyat is magában foglal, a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő irányító hatóság nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró irányító hatóságot az NFK jelöli ki.

(4) Az irányító hatóság a (3) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a többi irányító hatóságot és az államháztartásért felelős minisztert.

(5) A (2) bekezdés szerint el nem számolható összeg a támogatási szerződés egyoldalú, irányító hatóság általi módosítását követően a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet hazai forrása terhére számolható el.

(6)[496] A (2) és (5) bekezdés a központosított közbeszerzési rendszerbe önként csatlakozó kedvezményezett esetén akkor alkalmazható, ha a kedvezményezett a központi beszerző szerv bevonásával a megrendelést megelőzően igazolni tudja, hogy a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása megfelelő volt.

386. § (1) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indult és az irányító hatóság azokban még nem hozott szabálytalansági döntést, az irányító hatóság a szabálytalansági eljárásokat egyesítheti.

(2) Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalansági döntést indokolatlanul késleltetné vagy a projekt céljának megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.

93. A szabálytalansági gyanú

387. § (1) Szabálytalanság gyanúját bárki bejelentheti az irányító hatóságnál.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon munkatársa, akinek a támogatási szerződés megkötését követően szabálytalansági gyanú jut a tudomására, a szabálytalansági gyanút haladéktalanul, írásban rögzíti és megküldi az irányító hatóság részére.

(3) Ha a szabálytalansági gyanú bejelentése hiányos vagy hibás, az irányító hatóság a hibák, hiányok megjelölésével haladéktalanul felhívja a szabálytalansági gyanú bejelentőjét a hibák javítására, hiányok pótlására.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően az irányító hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a szabálytalansági gyanúbejelentést kiegészítheti, kijavíthatja.

388. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági gyanú kézhezvételtől számított nyolc napon belül dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról.

(2) Ha a szabálytalansági gyanú az irányító hatóság tevékenységével függ össze, az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít.

94. A szabálytalansági eljárás mellőzése

389. § Az irányító hatóság szabálytalansági eljárási jegyzőkönyv alapján, de szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot és rendelhet el jogkövetkezményt, ha

a)[497] a szabálytalansággal érintett összeg nem éri el a hatályos támogatási szerződésben meghatározott támogatási összeg 1%-át, de legfeljebb az egymillió forintot,

b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás indult,

c) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanságot,

d) a szabálytalanság még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére kifizetés történt volna,

e) az audit hatóság vagy más ellenőrző szervezet által tett szabálytalansági gyanúbejelentés megállapításait elfogadja,

f)[498] az NFK nem támogató tartalmú jelentésében vagy tanúsítványában foglalt megállapításokat elfogadja,

g) a kedvezményezett nem teljesíti a biztosíték meghosszabbítására vagy cseréjére vonatkozó kötelezettségét,

h)[499] rendszerszintű szabálytalanság történt,

i)[500] a jogkövetkezményt uniós jogszabály határozza meg, vagy

j)[501] a kedvezményezett nem nyújtja be határidőben a záró kifizetési kérelmet, vagy nem teljesíti a záró kifizetési kérelemmel összefüggő hiánypótlási kötelezettséget.

95. A szabálytalansági eljárás

390. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról három napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szabálytalansági gyanú ismertetését, valamint határidőt arra vonatkozóan, amelyen belül a kedvezményezett észrevételt tehet, és az azokat alátámasztó dokumentumokat az irányító hatóság részére megküldheti.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségtől eltekinthet, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné.

391. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás során

a) betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges,

b) helyszíni ellenőrzést végezhet, és

c) a kedvezményezettet meghallgathatja.

(2) Az irányító hatóság közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

392. § (1) Ha a szabálytalansági döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság, hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozó vagy különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés elbírálásától függ, az irányító hatóság a szabálytalansági eljárást a külön döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti előzetes kérdés elbírálására irányuló eljárás még nincs megindítva, de annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül még lehetőség van, az irányító hatóság kezdeményezi az eljárás megindítását.

(3) A szabálytalansági eljárás felfüggesztésének időtartama a 384. § (2) bekezdése szerinti határidőbe nem számít be.

(4) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről öt napon belül értesíti a kedvezményezettet.

393. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági gyanúval érintett projekthez kapcsolódó valamely kifizetést felfüggesztheti, ha a kifizetés szabálytalanság megállapítása esetén veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha

a) a kedvezményezett nem nyújtott biztosítékot,

b) a szabálytalansági gyanúhoz vezető cselekmény ismétlődő jellegű,

c) bűncselekmény gyanúja merül fel,

d) a kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,

e) ugyanazon kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy

f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.

(2) A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás során bármikor lehetséges.

(3) A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn.

(4) Az irányító hatóság a kifizetés felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről öt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, kivéve, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné.

394. § (1) Ha az irányító hatóságnak a szabálytalansági eljárás során új szabálytalansági gyanú jut tudomására, a szabálytalansági eljárást kiterjeszti az új szabálytalansági gyanú kivizsgálására is és erről három napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

(2)[502] Ha felmerül annak gyanúja, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben a kedvezményezett vagy a kedvezményezett érdekkörébe eső más személy, illetve szervezet bűncselekményt követett el, az irányító hatóság a bűncselekmény gyanújának felmerülésétől számított tizenöt napon belül feljelentést tesz és erről tájékoztatja az NFK-t, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.

395. § (1) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során átutalásigénylési dokumentációban el nem számolható tételt talál, felkéri az irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalásigénylési dokumentáció korrekcióját.

(2) Az irányító hatóság az audit hatóság megállapítására vonatkozóan lefolytatja a szabálytalansági eljárást, vagy a 389. § e) pontja szerint jár el.

(3) Az igazoló hatóság az érintett tételeket kiveszi az éves elszámolásból és az irányító hatóságtól kapott tájékoztatás alapján gondoskodik az átutalásigénylési dokumentáció megfelelő korrekciójáról.

396. § Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás során szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

96. A szabálytalansági döntés

397. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági döntést a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján hozza meg.

(2) Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság

a)[503] a projekt elszámolható költségeit és a támogatást arányosan csökkentheti, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezheti a kedvezményezettet, valamint - szükség esetén - további intézkedést rendelhet el,

b) a támogatási szerződéstől elállhat,

c) javaslatot tehet a kedvezményezettnek az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből határozott időre, de legfeljebb öt évre történő kizárására,

d) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmazhat.

(3) Az irányító hatóság a szabálytalansággal arányos jogkövetkezményt állapít meg.

(4) Ha a pénzügyi korrekció mértékét nem lehet számszerűsíteni, aránytalan lenne a szabálytalansággal érintett kiadás egészének visszavonása vagy az félrevezető eredményt adna, átalánykorrekciót kell alkalmazni. Az átalánykorrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következménye alapján kell meghatározni.

(4a)[504] Ha egyszerűsített elszámolás esetén a szabálytalanságot a számított költséggel érintett tevékenységgel kapcsolatban állapították meg, az átalánykorrekciót az átalányszámítás alapját képező költségre és a számított költségre is alkalmazni kell.

(5) Az irányító hatóság a támogatási jogviszonyt érintő intézkedést rendelhet el, ha szabálytalanság nem kerül megállapításra, de jogsértő helyzet megszüntetése szükséges.

397/A. §[505] (1) Ha az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás során azt állapítja meg, hogy az eljárás során vizsgált, jogszabályba, a felhívásba vagy a támogatási szerződésbe ütköző cselekmény vagy mulasztás

a) nem befolyásolta érdemben a támogatási döntést, a támogatási jogviszony létrehozását, módosítását vagy a projekt költségeinek elszámolhatóságát, és

b) nem veszélyezteti a felhívás szerinti fejlesztéspolitikai cél megvalósulását,

az irányító hatóság nem állapít meg szabálytalanságot, de a támogatási szerződés egyoldalú módosításával a projekt hatályos támogatási összegét 1%-kal, de legfeljebb tízmillió forinttal csökkenti.

(2) Az irányító hatóság a támogatási összeg (1) bekezdés szerinti csökkentését az általa meghatározott költség vonatkozásában érvényesíti.

(3) Ha a kedvezményezett részére még kifizetendő támogatási összeg kevesebb, mint a támogatási összeg (1) bekezdés szerint szükséges csökkentése, akkor az irányító hatóság követelést ír elő.

398. § (1)[506] A 397. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kizárásról az irányító hatóság javaslata alapján az NFK dönt.

(2) A kizárás akkor alkalmazható, ha a kedvezményezett a szabálytalanságot szándékosan vagy ismételten valósítja meg. Ismételten valósítja meg a kizárás alapjául szolgáló cselekményt a kedvezményezett, ha ugyanazon tényállással kapcsolatos szabálytalanságot öt éven belül legalább két alkalommal követi el.

(3)[507] Az NFK a kizárt kedvezményezettek nevét, a kizárás okát és időtartamát a www.palyazat.gov.hu oldalon közzéteszi.

399. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági döntésről öt napon belül értesíti a kedvezményezettet.

(2)[508] Rendszerszintű szabálytalanság esetén az irányító hatóság haladéktalanul értesíti azon szervezet belső ellenőrzésekért felelős szervezeti egységét, amelyben az irányító hatóság kijelölésre került, az NFK-t, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, az audit hatóságot és az igazoló hatóságot.

(3)[509] Az egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti szabálytalanság esetén az irányító hatóság az ügyet csalás gyanújaként minősíti, feljelentést tesz, erről az NFK-t, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot tájékoztatja és az OLAF-jelentést megküldi.

400. §[510] Az NFK a www.palyazat.gov.hu oldalon közzéteszi a végleges szabálytalansági döntés vonatkozásában a kedvezményezett nevét, a projekt címét, a szabálytalanság elkövetése módját, a szabálytalanság következményét és a szabálytalansággal érintett összeget.

401. § (1) Ha külső ellenőrző szerv jelentése vagy a bíróság döntése alapján a szabálytalansági döntés felülvizsgálata szükséges, az irányító hatóság a szabálytalansági döntést visszavonja és a végleges ellenőrzési jelentés alapján készült intézkedési terv elkészítésétől vagy a bíróság jogerős döntése kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül új szabálytalansági döntést hoz.

(2)[511] Ha az (1) bekezdés szerint visszavont szabálytalansági döntés után jogorvoslati eljárás került lefolytatásra, az irányító hatóság a szabálytalansági döntés visszavonásáról haladéktalanul értesíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.

402. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben elírás, illetve számítási hiba van, az irányító hatóság a hiba észlelésétől számított öt napon belül a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki a szabálytalansági döntés érdemére.

(2)[512] Az irányító hatóság a kijavító döntést haladéktalanul megküldi a kedvezményezett és - ha a szabálytalansági döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a kedvezményezett, amely már felterjesztésre került - a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére.

(3) A szabálytalansági döntés kijavítása ellen jogorvoslati kérelem nem nyújtható be.

97. A jogorvoslati kérelem

403. § (1) Ha a szabálytalansági döntés jogszabálysértő, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, a kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés kézhezvételétől számított tíz napon belül, az indokok megjelölésével kell benyújtani az irányító hatóságnál.

(3)[513] Ha a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére nyújtja be, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság haladéktalanul továbbítja azt az irányító hatóság részére.

404. § A kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet a jogorvoslati eljárás lezárásáig visszavonhatja.

98. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó általános szabályok

405. § (1)[514] A jogorvoslati kérelemről a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül dönt.

(1a)[515] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt - annak lejárta előtt - indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a kedvezményezettet értesíti.

(2)[516] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólítja fel a kedvezményezettet, ha a tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges.

(3) A jogorvoslati kérelem kiegészítésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be.

406. § A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése a jogorvoslati eljárás lezárásáig vagy megszüntetéséig nem kezdhető meg.

407. §[517] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

408. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha[518]

a) a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet határidőn túl nyújtotta be,

b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) a jogorvoslati kérelmet ugyanazon kedvezményezett ugyanazon szabálytalansági döntés ellen terjesztette elő,

d) a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet jogorvoslati döntés ellen nyújtotta be,

e) a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a megsértett jogszabályban, felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését,

f) a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet a 414. § (1) bekezdés c) pontja alapján lefolytatott szabálytalansági eljárásban hozott szabálytalansági döntés ellen nyújtja be, kivéve, ha a jogorvoslati kérelemben új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényre, adatra, körülményre hivatkozik.

(2)[519] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogorvoslati kérelem nem utasítható el, ha a kedvezményezett a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidőben a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnál nyújtotta be.

409. § (1) A jogorvoslati eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmét visszavonta,

b) a támogatási jogviszony - nem a jogorvoslati kérelemmel érintett szabálytalansági döntés következtében - megszűnt, vagy

c) a kedvezményezett jogutód nélkül megszűnt.

(2)[520] A jogorvoslati eljárás megszüntetéséről a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

410. § (1)[521] Az irányító hatóság a jogorvoslati eljárás során saját hatáskörben vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság kezdeményezésére elrendelheti a kifizetés felfüggesztését.

(2) Ha a kifizetés felfüggesztésének oka már nem áll fenn, az irányító hatóság a kifizetés felfüggesztését megszünteti.

(3)[522] A kifizetés felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről az irányító hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet és a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.

99. A jogorvoslati eljárás

411. § (1) Ha a jogorvoslati kérelem alapján az irányító hatóság megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja.

(2) Az irányító hatóság a szabálytalansági döntés visszavonásáról a döntéstől számított három napon belül tájékoztatja kedvezményezettet.

(3) Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, az irányító hatóság annak kivizsgálására új szabálytalansági eljárást folytat le.

412. § (1)[523] Az irányító hatóság megküldi a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére a jogorvoslati kérelem beérkezését követő tíz napon belül, ha a szabálytalansági döntést nem vonja vissza.

(2) Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelemhez mellékeli a szabálytalansági eljárás dokumentumait, a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal kapcsolatos részletes szakmai álláspontját és a szabálytalansági eljárással összefüggésben folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb eljárásról szóló tájékoztatást.

(3)[524] A jogorvoslati kérelem Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére történő felterjesztéséről az irányító hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

413. § (1) Ha a jogorvoslati döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság, hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozó vagy különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés elbírálásától függ, a jogorvoslati eljárás során a 392. §-t alkalmazni kell.

(2)[525] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a jogorvoslati döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amellyel összefüggésben szabálytalansági eljárás van folyamatban.

100. A jogorvoslati döntés

414. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást követően[526]

a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,

b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, vagy

c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és kezdeményezi az irányító hatóságnál új szabálytalansági eljárás lefolytatását.

(2)[527] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati döntést megindokolja.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntésre akkor kerülhet sor, ha

a) a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat,

b) a szabálytalansági döntésben megállapított jogkövetkezmény nem igazodik a szabálytalanság súlyához,

c) a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy

d) a tényállás további tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség.

(4)[528] Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, új szabálytalansági eljárás lefolytatását kezdeményezi az irányító hatóságnál.

(5)[529] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati döntésről haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet és az irányító hatóságot.

(6)[530] Az (1) bekezdés c) pontja és a (4) bekezdés szerinti esetben az irányító hatóság a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság döntése kézhezvételétől számított két napon belül elrendeli az új szabálytalansági eljárás lefolytatását.

415. § (1)[531] Ha a jogorvoslati döntésben elírás, illetve számítási hiba van, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki a jogorvoslati döntés érdemére.

(2)[532] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a kijavító döntést haladéktalanul megküldi a kedvezményezett és az irányító hatóság részére.

416. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati döntést annak kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja és új jogorvoslati döntést hoz, ha[533]

a) a jogorvoslati döntés meghozatalát követően tudomására jutott tény alapján a jogorvoslati döntés

aa) jogszabályt sért,

ab) a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, vagy

b) a jogorvoslati eljárásban el nem bírált lényeges információ jut a tudomására.

(2)[534] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a 401. § (2) bekezdése szerinti értesítéstől számított negyvenöt napon belül a jogorvoslati döntést visszavonja, ha az a külső ellenőrző szerv jelentése vagy a bíróság döntése alapján szükséges.

(3)[535] Ha külső ellenőrző szerv jelentése vagy a bíróság döntése alapján a jogorvoslati döntés felülvizsgálata szükséges, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a végleges ellenőrzési jelentés alapján készült intézkedési terv elkészítésétől vagy a bíróság jogerős döntése kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a jogorvoslati döntést visszavonja és új jogorvoslati döntést hoz.

101. Jelentéstétel az Európai Bizottság részére

417. § (1) Az irányító hatóság a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalansági döntést követő tíz napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő négy héten belül az Európai Bizottság által meghatározott formában, elektronikus úton jelentést küld az igazoló hatóság részére.

(2) Az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés kézhezvételét követő tizennégy napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő hat héten belül az igazoló hatóság elektronikus úton jelentést küld az OLAF Koordinációs Iroda részére a jelentéstételi kötelezettség alá eső szabálytalanságokról, valamint az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről.

(3) Az OLAF Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés kézhezvételét követő tizennégy napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül elektronikus úton megküldi a jelentést az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, valamint annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóság részére.

(4) Az igazoló hatóság és az OLAF Koordinációs Iroda a részére megküldött jelentést a hibák, hiányosságok megjelölésével hiánypótlás céljából visszaküldheti az irányító hatóság részére, azzal, hogy a jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal részére történő megküldése tagállami határidejét a visszautasítás nem módosítja.

XIV. FEJEZET

A KÖVETELÉSKEZELÉS

102. A követeléskezelés általános szabályai

418. § A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felbontása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.

419. § (1) A kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

(2) A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás kifizetésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha

a) a kedvezményezett visszafizetési kötelezettsége a támogatási szerződés módosítása miatt keletkezett, a kamatszámítás kezdő időpontja a módosítás hatálybalépésének napja,

b) beszámításra kerül sor, a kamatszámítás utolsó napja a beszámítással érintett bizonylat megfelelő benyújtásának napja,

c) a kedvezményezett ellen felszámolási eljárás indul, a kamatszámítás utolsó napja a felszámolási eljárás indulásának napja.

(4) Ha a kedvezményezett a tőkét kiegyenlítette, a kamat nem nő tovább.

(5) Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettséget megállapító döntés ellen benyújtott kifogását vagy jogorvoslati kérelmét elutasítják, a kamatot a kifogás vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásának időtartamára, de legfeljebb a kifogás vagy a jogorvoslati kérelem elbírálására e rendeletben biztosított időtartamra is fel kell számítani.

420. § (1) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni.

(2) Az irányító hatóság a késedelmi kamatot a tőkére vetítve határozza meg.

(3) A késedelmi kamatszámítás kezdő időpontja a késedelembe esés napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

421. § Nem kell kamatot fizetni

a) a feltételesen vissza nem térítendő támogatás támogatási szerződés szerinti visszatérítése során,

b) a támogatás határidőben történő visszafizetése esetén, ha a visszafizetési kötelezettség az irányító hatóság érdekkörében felmerült okból keletkezett,

c) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén,

d) az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy kedvezményezett esetén,

e)[536] az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti esetben, vagy

f)[537] az 506. § (4) bekezdése szerinti esetben.

422. § (1) Kis összegű a követelés, ha annak összege a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott értékhatárt nem éri el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeget projektenként, jogcímenként és számviteli évenként kell vizsgálni, valamint a tőkére és a kamatra külön-külön kell meghatározni.

(3) Kis összegű követelés esetén az irányító hatóság leírja a követelést. Kis összegű kamatkövetelés csak akkor írható le, ha a tőke visszafizetése már teljesült.

(4) Ha a követelés részleges megtérülése után a fennmaradó követelés a fenti szabályok alapján kis összegű, az irányító hatóság leírja a követelést.

423. § (1) Szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele esetén a visszafizetési kötelezettséget a kedvezményezettel szemben kell előírni.

(2) Ha a szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele a szállítónak felróható és a szállító nem nyújtott biztosítékot, a követelés behajthatatlansága esetén az irányító hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a szállító és a szállítóban többségi befolyással rendelkező szervezet adószámának törlését.

103. Az önkéntes visszafizetés

424. § (1) Ha a kedvezményezett visszafizetési szándékáról tájékoztatja az irányító hatóságot és a visszafizetendő összeget teljesen vagy részben visszafizeti, az irányító hatóság a visszafizetést követő öt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a visszafizetés teljesüléséről és az esetlegesen fennálló tartozásról.

(2) Ha a kedvezményezett vagy a szállító az irányító hatóság tájékoztatása nélkül visszafizetést teljesít, az irányító hatóság a visszafizetést követő öt napon belül tájékoztatást kér a kedvezményezettől a visszafizetés okáról, majd ezt követően az (1) bekezdés szerint jár el.

104. A beszámítás

425. § (1) Ha a kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az irányító hatóság a követelés összegét a kedvezményezett részére a projekt keretében megítélt, de még ki nem fizetett támogatásba beszámítja.

(2) A beszámítás a kedvezményezett jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére történő felszólítása vagy a részletfizetési megállapodás megkötése után is lehetséges.

426. § Az irányító hatóság a beszámításról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

105. A kedvezményezett visszafizetésre történő felszólítása

427. § (1) Ha a leírás, beszámítás nem vagy csak részben lehetséges, az irányító hatóság felszólítja a kedvezményezettet a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére.

(2) A kedvezményezett köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a visszafizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül visszafizetni.

428. § (1) A kedvezményezett visszafizetésre történő felszólítását követően további kifizetés nem teljesíthető a kedvezményezett részére a visszafizetéssel érintett támogatási szerződés vonatkozásában.

(2) A kifizetés (1) bekezdés szerinti felfüggesztése a kedvezményezett más projektjét nem érinti.

(2a)[538] Ha a kedvezményezettel szemben a 103-107/A. alcím szerinti eljárások nem vezettek eredményre, az irányító hatóság a kedvezményezett bármely programozási időszakban támogatott projektje vonatkozásában felfüggesztheti a kifizetést.

(3) Az irányító hatóság a kifizetés felfüggesztését megszünteti, ha a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizeti.

429. § Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét teljesíti, az irányító hatóság a visszafizetési kötelezettség megszűnéséről tizenöt napon belül tájékoztatja.

430. § (1) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét meghaladó mértékben teljesít visszafizetést és

a) még maradt a részére kifizethető támogatás, az irányító hatóság a túlfizetést a következő elszámolással együtt fizeti vissza,

b) már nincs a részére kifizethető támogatás, az irányító hatóság a túlfizetést haladéktalanul visszafizeti.

(2) Az irányító hatóság nem fizeti vissza a kedvezményezett részére a túlfizetés összegét, ha annak összege nem haladja meg a tízezer forintot.

106. A hitelezői igény érvényesítése

431. § (1) Az irányító hatóság figyelemmel kíséri a kedvezményezett fizetésképtelensége miatt, illetve megszüntetésével összefüggésben indult vagy a kedvezményezett megszüntetésére irányuló eljárások megindítását és közzétételét.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a követelését bejelenti.

107. A részletfizetés

432. § (1) A kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében egy alkalommal részletfizetési kérelmet nyújthat be az irányító hatósághoz.

(2) Az irányító hatóság a részletfizetési kérelem elbírálása során figyelembe veszi

a) a visszafizetési kötelezettség összegét,

b) a még ki nem fizetett támogatást,

c) a projekt megvalósításának és fenntartásának tervezett időtartamát,

d) a kedvezményezett korábbi visszafizetési kötelezettsége teljesítését és

e) a program zárásának várható dátumát.

(3) A visszafizetési kötelezettség futamideje nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A részletfizetés meghatározásánál a részletfizetési kérelem beérkezése napjáig számolt kamatokkal terhelt összeget kell figyelembe venni, kamatot a részletfizetés idejére nem kell felszámítani.

433. § (1) Az irányító hatóság a részletfizetési kérelemről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt.

(2) Ha az irányító hatóság a részletfizetési kérelmet elfogadja, erről a kedvezményezettet a döntéstől számított öt napon belül a részletfizetési megállapodás tervezete megküldésével tájékoztatja.

(3)[539] Ha a kedvezményezett az általa aláírt megállapodást - annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül - nem küldi meg az irányító hatóság részére, a részletfizetési kérelem elfogadása érvényét veszti.

(4) Ha az irányító hatóság a részletfizetési kérelmet elutasítja, erről a kedvezményezettet az elutasítástól számított öt napon belül az indokok megjelölésével tájékoztatja.

434. § (1) Ha a kedvezményezett előtörlesztést vagy a visszafizetési kötelezettség átütemezését kéri, az irányító hatóság a kérelemről a részletfizetési kérelem elbírálására irányadó szabályok szerint dönt.

(2) A kedvezményezett három alkalommal kérheti a visszafizetési kötelezettség átütemezését.

(3) Ha az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet elfogadja, a részletfizetési megállapodást módosítani kell.

435. § (1) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét a részletfizetési megállapodás szerint teljesíti, az irányító hatóság csak a futamidő végén, a visszafizetési kötelezettség megszűnéséről tájékoztatja a kedvezményezettet.

(2) Ha a kedvezményezett bármely részlet megfizetését annak esedékességekor elmulasztja vagy részben teljesíti, az irányító hatóság a késedelembe eséstől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a részletfizetési megállapodás megszűnéséről és az újraszámolt visszafizetési kötelezettség összegéről.

107/A. A biztosíték érvényesítése[540]

435/A. §[541] Ezt az alcímet kell alkalmazni akkor, ha

a) a fizetési határidő eredménytelenül telt el,

b) a beszámítás nem vezetett eredményre, és

c) nem jött létre részletfizetési megállapodás.

435/B. §[542] Az irányító hatóság a 435/A. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén megkezdi a biztosíték érvényesítését.

435/C. §[543] (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt érvényesíti, amellyel a visszakövetelt összeg leghatékonyabban beszedhető.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint választott biztosíték érvényesítésével történő behajtás eredménytelen vagy részben eredményes, akkor az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti szempont alapján más biztosíték érvényesítésére tér át.

435/D. §[544] Ha a biztosíték érvényesítése hat hónapnál több időt vesz igénybe, az irányító hatóság hathavonta újraszámolja a követelés és a napi kamat összegét az irányadó jegybanki alapkamat figyelembevételével.

435/E. §[545] Ha az irányító hatóság a követelést szabálytalanság miatt írta elő, és a kifizetést nem függesztette fel, akkor a fizetési határidő letelte után a kifizetést felfüggeszti, ha van még fennálló követelés.

108. Az adók módjára történő behajtás

436. § (1)[546] Ha a beszámítás nem volt lehetséges vagy azt követően a kedvezményezett visszafizetési kötelezettsége továbbra is fennáll és a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget, továbbá a 107/A. alcím szerinti eljárás nem vagy csak részben vezetett eredményre, az irányító hatóság a vissza nem fizetett támogatás adók módjára történő behajtása céljából haladéktalanul megkeresi az állami adóhatóságot.

(2) Az irányító hatóság indokolt esetben a vissza nem fizetett támogatás adók módjára történő behajtása céljából soron kívül is megkeresheti az állami adóhatóságot.

(3) Az irányító hatóság a megkereséssel egyidejűleg megküldi az állami adóhatóság részére a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségével összefüggésben rendelkezésére álló dokumentumokat.

(4) Ha a kedvezményezett a 147. § (1) bekezdés m) pontjára tekintettel nem nyújtott biztosítékot és az adók módjára történő behajtás eredménytelen volt, az irányító hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a kedvezményezett adószámának törlését.

109. A követelés behajthatatlanná nyilvánítása

437. § (1) Ha a követelés adók módjára történő behajtása nem járt eredménnyel, a követelést az irányító hatóság behajthatatlannak nyilvánítja. Az államháztartás szervezetei esetén a behajthatatlanná nyilvánításra az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja figyelembevételével kerülhet sor.

(1a)[547] Az irányító hatóság a követelést behajthatatlannak minősíti, ha a követelés elévült.

(2) A nem az irányító hatóság által kezdeményezett, fizetésképtelenség esetén lefolytatandó, illetve fizetésképtelenséget eredményező eljárások esetén

a) gazdasági társaság vonatkozásában a szervezet jogutód nélküli megszűnéséről szóló, a Cégközlönyben megjelent határozat,

b) nonprofit szervezet vonatkozásában a bírósági nyilvántartásból való törlés

alapján kerülhet sor a követelés behajthatatlanná nyilvánításra.

(3) A behajthatatlan követelést le kell írni. A leírt összeget tőke, kamat és forrás szerinti bontásban kell nyilvántartani.

110. A támogatás visszafizetését megállapító döntés visszavonása

438. § (1) Az irányító hatóság a támogatás visszafizetését megállapító döntését indokolt esetben visszavonja.

(2) Az irányító hatóság a támogatás visszafizetését megállapító döntés visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet, valamint - ha a visszafizetési kötelezettséggel érintett számla közösségi hozzájárulás rendezésben már elszámolásra került - az igazoló hatóságot.

439. § Ha a támogatás visszafizetését megállapító döntés visszavonását megelőzően a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét részben vagy hiánytalanul teljesítette, az irányító hatóság a befolyt összeget visszafizeti a kedvezményezett részére.

XV. FEJEZET

A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS

111. A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok

440. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóság kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.

(2) A helyszíni ellenőrzés a támogatási szerződés megkötése után rendelhető el.

(3)[548] Projektfejlesztés esetén a támogatási szerződés projektfejlesztést lezáró módosítása hatálybalépéséig nem kötelező a helyszíni ellenőrzés lefolytatása.

(4) Az első helyszíni ellenőrzésnek az elszámolhatóság felhívás szerinti kezdetétől, egyéb esetben az előző helyszíni ellenőrzés által vizsgált időszak végétől számított időszakot kell lefednie.

(5) A kedvezményezett vonatkozásában több intézkedés keretében felmerülő helyszíni ellenőrzéseket egy időpontban is le lehet folytatni.

441. § (1) A helyszíni ellenőrzés tervezhetősége szerint lehet

a) tervezett helyszíni ellenőrzés,

b) rendkívüli helyszíni ellenőrzés.

(2) A helyszíni ellenőrzés időpontját tekintve lehet

a) közbenső helyszíni ellenőrzés, amely a projektmegvalósítás szakaszában végzett ellenőrzés,

b) záró helyszíni ellenőrzés, amely a záró kifizetési kérelem jóváhagyását megelőzően végzett ellenőrzés,

c) fenntartási helyszíni ellenőrzés, amely a fenntartási időszakban végzett ellenőrzés.

442. § (1) A százmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén az irányító hatóság legalább a projektek 5%-át a helyszínen ellenőrzi a záró kifizetési kérelem jóváhagyása előtt. Ha a százmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén a jóváhagyott kifizetési kérelemben az összesítővel elszámolt összes támogatás meghaladja a húszmillió forintot, a projektek legalább 15%-át egyszer ellenőrizni kell a záró kifizetési kérelem jóváhagyása előtt.

(2) Ha a projekt támogatása eléri a százmillió forintot, de nem éri el az egymilliárd forintot, az irányító hatóság a projektet legalább egyszer - ha kockázatelemzés korábban nem indokolja - a záró kifizetési kérelem jóváhagyása előtt a helyszínen ellenőrzi.

(3) Ha a projekt támogatása eléri az egymilliárd forintot, az irányító hatóság a projektet a megvalósítás során legalább egyszer, és a záró kifizetési kérelem jóváhagyása előtt a helyszínen ellenőrzi.

(4) Ha az előkészítési tárgyú projekt nem érintett projektfejlesztéssel, az irányító hatóság a projektet egyszer, a záró kifizetési kérelem jóváhagyása előtt a helyszínen ellenőrzi.

443. §[549] Az irányító hatóság rendkívüli helyszíni ellenőrzést rendelhet el, ha a projektmegvalósítás vagy a fenntartás során felmerült információk ezt indokolják. Az irányító hatóság mellőzheti a rendkívüli helyszíni ellenőrzésről történő értesítést, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

444. §[550] A helyszíni ellenőrzés a kedvezményezett dokumentált egyetértése és a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén történhet elektronikus alkalmazás használatával, távellenőrzés keretében is. A helyszíni ellenőrzés tervezett helyszínén a kedvezményezett által készített olyan kép- és videófelvétel, amely kétségkívül igazolja a bizonyítandó tényt, elfogadható helyszíni ellenőrzésnek.

112. Az összesítőn szereplő tételek helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok

445. § (1) Ha a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött, jóváhagyott kifizetési kérelemben az összesítővel elszámolt támogatás aránya

a) nem éri el a 10%-ot, az összesítővel elszámolni kívánt támogatás legalább 5%-át, de legalább tíz tételt,

b) eléri a 10%-ot, az összesítővel elszámolni kívánt támogatás legalább 10%-át, de legalább harminc tételt

ellenőrizni kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az Európai Szociális Alap Plusz terhére támogatott kiemelt projekt esetén, ha az egy összesítőtípuson szereplő tételek száma

a) nem haladja meg a harminc tételt, akkor legalább tíz tételt,

b) meghaladja a harminc tételt, de nem haladja meg a száz tételt, az összesítővel elszámolni kívánt támogatás legalább 10%-át - de legalább tizenöt tételt -,

c) meghaladja a száz tételt, de nem haladja meg az ezer tételt, az összesítővel elszámolni kívánt támogatás legalább 1%-át - de legalább húsz tételt -,

d) meghaladja az ezer tételt, de nem haladja meg az ötezer tételt, az összesítővel elszámolni kívánt támogatás legalább 1%-át - de legalább harminc tételt -,

e) meghaladja az ötezer tételt, az összesítővel elszámolni kívánt támogatás legalább 0,1%-át - de legalább negyven tételt -

szükséges ellenőrizni.

(3) A tételeket véletlenszerűen kell kiválasztani, és a kiválasztást dokumentálni kell.

(4) Ha a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján indokolt, az ellenőrizendő tételek véletlenszerű kiválasztása mellett további tételek közvetlen kijelölése is lehetséges.

(5) Ha az ellenőrzött tételek között ismétlődő elszámolási hiba kerül feltárásra, a további érintett tételeket is ellenőrizni kell.

112/A. A kis támogatási összegű bizonylatok helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok[551]

445/A. §[552] (1) Ha a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött, jóváhagyott kifizetési kérelemben a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolt támogatás aránya

a) nem éri el az 1%-ot, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 2%-át, de legalább egy bizonylatot,

b) eléri az 1%-ot, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 5%-át, de legalább három bizonylatot

ellenőrizni kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az Európai Szociális Alap Plusz terhére támogatott kiemelt projekt esetén a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött, jóváhagyott kifizetési kérelemben szereplő kis támogatási összegű bizonylatok száma

a) nem haladja meg a harmincat, akkor legalább tíz kis támogatási összegű bizonylatot,

b) meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a százat, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 10%-át, de legalább tizenöt kis támogatási összegű bizonylatot,

c) meghaladja a százat, de nem haladja meg az ezret, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 1%-át, de legalább húsz kis támogatási összegű bizonylatot,

d) meghaladja az ezret, de nem haladja meg az ötezret, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 1%-át, de legalább harminc kis támogatási összegű bizonylatot,

e) meghaladja az ötezret, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 0,1%-át, de legalább negyven kis támogatási összegű bizonylatot

szükséges ellenőrizni.

(3) A kis támogatási összegű bizonylatok helyszíni ellenőrzése során a 445. § (3)-(5) bekezdését alkalmazni kell.

113. A rendezvények, képzések helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok

446. § (1) Rendezvény, képzés (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartására irányuló projekt helyszíni ellenőrzését - ha lehetséges - a rendezvény konkrét időpontjában kell lefolytatni.

(2) A kedvezményezett a rendezvény helyszínéről, időpontjáról nyolc nappal korábban tájékoztatja az irányító hatóságot.

(3) A rendezvény a kedvezményezett távollétében is ellenőrizhető.

(4) Ha a helyszíni ellenőrzés nem terjed ki minden szempontra, akkor az ellenőrzés célellenőrzésnek minősül, és nem vehető figyelembe a 442. § szerinti arányok számításakor.

114. A helyszíni ellenőrzések tervezése

447. § Az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzések tervezése során

a) kockázatelemzési módszertant készít,

b) a kockázatelemzési módszertan alapján kockázatelemzést végez,

c) meghatározza a helyszíni ellenőrzések várható számát, és

d) éves ellenőrzési tervet állít össze.

448. § (1) A kockázatelemzési módszertanban meg kell határozni a kockázatelemzés szempontjait, annak menetét, valamint az éves ellenőrzési terv elkészítésére és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat.

(2) Az irányító hatóság a kockázatelemzési módszertant évente legkésőbb október 15-ig a hibaszázalékok és más ismert kockázati tényezők figyelembevétele érdekében felülvizsgálja.

(3) A felülvizsgálati folyamatot írásban dokumentálni kell.

449. § A kockázatelemzés során mérlegelni kell különösen

1. az érintett felhívás kapcsán felmerülő kockázati tényezőket,

2. a projekt típusát,

3. a projekt összköltségét,

4. a projekt tervezett megvalósítási időtartamát,

5. a kedvezményezett típusát,

6. a kedvezményezett által megvalósított projektek számát,

7. a támogatási arányt,

8. az elszámolás típusát,

9. az előleg mértékét és összegét,

10. a projekt megvalósítása során korábban felmerült problémák, szabálytalanságok számát,

11. a kedvezményezett más projektjei kapcsán felmerült szabálytalanságokat és azok számát,

12. a projekt megvalósításának jelentős elmaradását a tervezett ütemtervhez képest,

13. az előző helyszíni ellenőrzés óta eltelt időt,

14. az audit hatóság ellenőrzései során megállapított szabálytalanságokat és kockázatokat,

15. a projekt életútja során bekövetkezett jogutódlás vagy projekt-átadás miatti változásokat,

16. a projektmenedzsment költségek javára történt átcsoportosítást az elszámolható összköltségen belül.

450. § (1) A kockázatelemzés alapján az irányító hatóság minden év október 31-ig éves ellenőrzési tervet készít a következő naptári évre vonatkozóan.

(2) Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell különösen

a) a vizsgálandó projektek megnevezését vagy - ha a vizsgálandó projektek megnevezése még nem lehetséges az éves ellenőrzési terv készítésének időpontjában - legalább a vizsgálandó projektek darabszámát vagy arányát konstrukciónként,

b) az ellenőrzés típusát,

c) az ellenőrzések ütemezését féléves bontásban,

d) a szükséges humán erőforrást, betervezve a rendkívüli ellenőrzéseket is.

(3)[553]

451. § (1) Az éves ellenőrzési tervet legalább félévente felül kell vizsgálni.

(2) A felülvizsgált éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell az első félévben lefolytatott helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó adatokat is.

(3)[554]

115. A helyszíni ellenőrzés előkészítése

452. § (1) A helyszíni ellenőrzést legalább két fő végzi.

(2) Az irányító hatóság a helyszíni ellenőr részére megbízólevelet állít ki.

(3)[555] A helyszíni ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.

453. § (1)[556] Ha a felhívás jellege, illetve a projekt összetettsége indokolja, az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés lefolytatásába külső szakértőt von be.

(2) Az irányító hatóság a külső szakértővel szerződést köt, amelyben a szakértő titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.

453/A. §[557] A helyszíni ellenőrzésen az irányító hatóság által kiállított megbízólevél birtokában megfigyelő is részt vehet. A megfigyelő a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.

454. §[558] Az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés elvégzéséhez szükséges dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátásával felkészíti a helyszíni ellenőrt a helyszíni ellenőrzésre.

455. § (1) Az irányító hatóság előzetesen egyezteti a kedvezményezettel a helyszíni ellenőrzés időpontját.

(2) Az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés időpontja előtt legalább öt nappal értesíti a kedvezményezettet a helyszíni ellenőrzésről.

(3) A (2) bekezdés szerinti időtartamnál rövidebb akkor állapítható meg, ha ahhoz a kedvezményezett dokumentáltan hozzájárult.

(4) Az irányító hatóság mellőzheti a helyszíni ellenőrzés időpontjának egyeztetését és a helyszíni ellenőrzésről történő értesítést, ha az a helyszíni ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

116. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása

456. § A helyszíni ellenőrzés lefolytatása előtt a helyszíni ellenőr köteles

a) személyazonosságát igazolni, megbízólevelét bemutatni és tájékoztatást adni arról, hogy mely szervezet nevében végzi az ellenőrzést,

b) tájékoztatást adni a helyszíni ellenőrzés típusáról, céljáról, a vizsgálandó szempontokról.

457. § (1) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b)[559] azt, hogy a projekt megvalósítását és a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok eredeti példánya vagy azok jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolata rendelkezésre áll,

c) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását,