646/B/1993. AB határozat

a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 6. és 10. §-ai alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 6. és 10. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján indítványozta a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 6. és 10. §-ai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések az Alkotmány 9. §-ába, a földről szóló 1987. évi I. törvény 7. § c) pontjába és 23. §-ába, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 251. § (1) bekezdésébe ütköznek. Az indítványozó előadta, hogy jelzálog biztosítékául beépítési kötelezettséggel eladott építési telket fogadott el, de követelésének érvényesítésekor a zálogtárgyból nem nyert kielégítést, mert az építési telket az általa alkotmányellenesnek tartott jogszabály alapján a beépítési kötelezettség teljesítéséig az ingatlannyilvántartásban az állami tulajdon kezelője javára bejegyzett elidegenítési tilalom terhelte.

II.

A földről szóló 1987. évi I. törvényt a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 80. § a) pontja 1994. július 27-tel hatályon kívül helyezte. A törvény végrehajtásáról szóló 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) azonban hatályban maradt, az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott rendelkezései következőképpen hangzanak:

"6. § Magánerőből beépíthető építési telek a 7-20. §-ok rendelkezései szerint adható el."

"10. § (1) Az építési telket beépítési kötelezettséggel kell eladni. A beépítési kötelezettség teljesítésére három évnél rövidebb határidő nem állapítható meg. Az építési telket a beépítési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalom terheli. Az eladó indokolt esetben a teljesítési határidőt meghosszabbíthatja, illetőleg az elidegenítési tilalom alól felmentést adhat.

(2) Az építési telekre vonatkozó adásvételi szerződés a beépítési kötelezettség nem teljesítésével megszűnik (bontó feltétel). E feltétel bekövetkezte esetén a volt tulajdonos részére a vételár évi kettő százalékkal csökkentett összegét kell visszafizetni, de ez az összeg nem haladhatja meg a szerződés felbontásakor a hasonló építési telekért fizetendő vételárat.

(3) A (2) bekezdés alapján fizetendő összeget a még fennálló - jelzálogjoggal biztosított - tartozással csökkenteni kell.

(4) A szerződés megszűnése esetén a volt tulajdonos a tulajdonában álló vagyontárgyakat elviheti, az ültetvényt azonban a földtől nem választhatja el. Az el nem vitt vagyontárgyak értéküknek megfelelő térítés ellenében a földtulajdonos tulajdonába kerülnek. A volt tulajdonos részére meg kell téríteni a föld értékét növelő munkák ellenértékét is."

Az Alkotmánynak az indítványozó által felhívott rendelkezése így szól:

"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

A Ptk. 1996. május 1-ig hatályos, illetve az addig keletkezett zálogjogokra alkalmazandó 251. § (1) bekezdése így szólt:

"251. § (1) Zálogszerződés alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis."

A Ptk. jelenleg hatályos, az 1996. évi XXVI. törvény 1. §-ával megállapított, a módosítás 1996. május 1-jei hatálybalépését követően keletkezett zálogjogokra alkalmazandó 251. § (1) bekezdése a következőképpen szól:

"251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis."

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 2. §-ának jelenleg hatályos (3) bekezdése következőképpen szól:

"2. § ...

(3) Nem vehető figyelembe, ha harmadik személy arra hivatkozik, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adat, bejegyzett jog vagy tény fennállásáról nem tudott."

A Tvr. 7. §-a rendelkezik az ingatlanhoz kapcsolódó tények bejegyezhetőségéről:

"7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:

...

b) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

(2) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában említett tények bejegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatást nem érinti.

(3) ... ."

A Tvr. végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a 40/1997. (V. 23.) FM rendelet 1. §-ával megállapított, 1997. május 31-ével hatályos szövege az elidegenítési tilalom bejegyzéséről így rendelkezik:

"27. § (1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet bejegyezni az átruházott ingatlanra vagy az átruházott eszmei hányadra.

(2) Az elidegenesítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának a nevét.

(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni.

(4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződött fél javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy eszmei hányadra."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország piacgazdaság. Piacgazdaságban a gazdasági élet alanyaitól elvárható, hogy kellő gondossággal kössék meg ügyleteiket.

Az állam bizonyos jogokat, tilalmakat, korlátozásokat és tényeket jogszabályra alapít. Ezek abszolút (harmadik személyre is kiterjedő) hatályúak, amelynek alapját jelentőségük adja, másik alkotmányos érdek védelme indokolja. Az abszolút hatály a jogszabály alapján jön létre, beálltához nincs szükség nyilvántartásba bejegyzéshez. A közzétett jogszabályok ismerete, illetve azok figyelmebevétele elvárható a gazdaság alanyaitól.

Az állam másrészt egységes, közhiteles és nyilvános nyilvántartások felállításával és vezetésével biztosítja a gazdasági döntésekhez szükséges adatokat, azt, hogy ezek beszerzése a gazdaság alanyaitól ne kívánjon meg aránytalan erőfeszítést. A mindenki számára szabadon hozzáférhető nyilvántartásban szereplő adat, bejegyzett jog vagy tény ismerete a gazdaság szereplőitől elvárható, gondatlanságukra hivatkozva nem követelhetnek maguknak az egyébként őket megilletőnél több jogot.

Adott vagyontárgyat olyan mértékben lehet biztosítékként lekötni, ahogy az a biztosítékul lekötés pillanatában fennáll. Az MT rendelet alapján, beépítési kötelezettséggel eladott építési telken a beépítési kötelezettség teljesítéséig fennálló elidegenítési tilalom jogszabályon, az MT rendelet 10. § (1) bekezdés 3. mondatában foglalt rendelkezésen alapul, amely abszolút hatályú a Ptk. 114. § (1) bekezdése alapján. A vagyontárgyat terhelő elidegenítési tilalom célja, hogy az MT rendelet 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetre, tehát az adásvételi szerződésnek a beépítési kötelezettség nem teljesítésével beálló megszűnése esetére biztosítsa, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen. Aki az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlant biztosítékul elfogadja, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a vagyontárgy az elidegenítési tilalommal szolgál számára biztosítékul. Az indítványozó által sérelmezett esetben az elidegenítési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány indítványozó által felhívott 9. §-ának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelméről szóló rendelkezései nincsenek értékelhető összefüggésben az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezéssel. Az MT rendelet 10. §-ában meghatározott elidegenítési tilalom jogosultja ugyan az állami tulajdon kezelője, mivel az MT rendelet e rendelkezése az állami tulajdonból biztosított építési telek eladásáról és az arra vonatozó beépítési kötelezettség elidegenítési tilalommal való biztosításáról szól, de az elidegenítési tilalom az indítványozó által támadott jogkövetkezménnyel járna bármilyen más jogosult esetében is, függetlenül annak tulajdoni formájától.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy bár a zálogtárgyból való kielégítést az elidegenítési tilalom akadályozza, ez az eredeti követelést nem szünteti meg, az továbbra is érvényesíthető, továbbá az építési telek beépítési kötelezettséggel való eladására vonatkozó szerződésnek az MT rendelet 10. § (2) bekezdésében foglalt bontó feltétel következtében bekövetkező megszűnésekor visszafizetett vételárból kielégítés kereshető.

Az Alkotmánybíróság indítvány hiányában nem vizsgálta a bírósági határozaton alapuló elidegenítési tilalom abszolút hatályának alkotmányosságát.

Budapest, 1998. március 2.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró