BH 2012.4.88 Visszaélés közérdekű adattal bűncselekmény miatt nincs helye pótmagánvádnak [Btk. 177/B. §, Be. 53. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2010. április 13-án pótmagánvádas eljárásban meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közérdekű adattal visszaélés vétségében [Btk. 177/B. § (1) bek. a) pontja]. Ezért 2 évre próbára bocsátotta.

A megállapított tényállás szerint a H. P. Egyesület képviseletében M. G. elnök K. Önkormányzata Polgármesteri Hivatalához 2008. október 13. napján telefax útján érkezett kérelmében a K.-i Városi Kórháznál lefolytatott belső ellenőri jelentés tartalmának megismerését kérelmezte, hivatalos ügyfélfogadási időben az egyesület tagja és az általuk felkért külső szakértő számára. A kérelemre válaszként a terhelt, mint K. város jegyzője a 2008. október 18-án kelt levelében arról tájékoztatta M. G.-t, hogy kérésének eleget téve, a belső ellenőri jelentés dokumentációjába való betekintést, a polgármesteri hivatal hivatalos ügyfélfogadási rendje szerinti időben, a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak és K. Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala adatvédelmi szabályzatában foglaltaknak megfelelően biztosítja.

Ezt követően M. G. elnök a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjével előzetesen telefonon egyeztette az iratbetekintés időpontját, amely időpont megadása a terhelt hozzájárulásával történt.

M. G. elnök, H. I. elnökségi tag, Sz. A. közgazdász és Dr. Ny. A. orvos felkért szakértő 2008. október 27-én az előzetesen megbeszélteknek megfelelően megjelentek K. Város Polgármesteri Hivatalában a belső ellenőri jelentésbe történő betekintés végett.

A terhelt ekkor négyszemközt közölte M. G. elnökkel, hogy a kért dokumentumot nem tudja a rendelkezésére bocsátani, s azokat a 2008. október 30-i képviselő testületi ülés után majd hiánytalanul megkapják. A terhelt a kért dokumentációt végül iratmásolatként 2008. október 31-én postai úton megküldte M. G.-nak.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §-ának 4. pontja értelmében közérdekű adat: az állami, vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső bármilyen módon, vagy formában rögzített információ, vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

Az Avtv. 20. § (1) bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igényt nyújthat be.

Az Avtv. 20. § (2) bekezdése - összhangban a K. Város Polgármesteri Hivatala adatvédelmi szabályzatával - úgy rendelkezik, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban tizenöt napon belül tesz eleget.

A K. Városi Kórháznál lefolytatott belső ellenőri jelentés tartalma - a fentiek értelmében - közérdekű adatnak minősül, az adatot kezelő szerv pedig K. Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala volt a kérelem benyújtásának időpontjában.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. §-ának (2) bekezdése értelmében a jegyző vezeti a képviselő testület hivatalát.

A terheltnek, mint jegyzőnek a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek, a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb tizenöt napon belül - mivel az 2008. október 13-án érkezett a hivatalhoz, legkésőbb 2008. október 28. napjáig - eleget kellett volna tennie. A terhelt az iratokba való betekintést a H. P. Egyesület elnöke és a vele együtt érkező személyek részére 2008. október 27-én megtagadta és e lehetőséget a törvényes határidő végéig, 2008. október 28. napjáig sem biztosította a kérelmezőnek. Az Avtv. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

Az ítélet jogi indokolása körében rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a terhelt védekezését - amely szerint a lefolytatott belső ellenőri vizsgálat akkor zárul le [a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rend értelmében], amikor az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatos valamennyi észrevétel megérkezik és az észrevételezésre nyitva álló határidők letelnek - nem fogadta el. Elvetette azt a terhelti védekezést is, hogy a vizsgálati jelentés az ahhoz kapcsolódó észrevételekkel képez egy dokumentumot.

A terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt bíróság a 2010. szeptember 7-én megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta akként, hogy a terheltet megrovásban részesítette, egyebekben helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálat indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

Az indítvány szerint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet hivatkozott rendelkezései szerint a belső ellenőri jelentés tervezetének elkészítését a jogszabályban szabályozott egyeztetési folyamat követi. Az ellenőrzött szerv esetleges észrevételeit, illetve a vizsgálatvezető arra adott válaszát egyaránt a jelentéshez kell csatolni és mindezt egységes dokumentumként kell kezelni. Az így elkészített végleges jelentést a belső ellenőr 2008. október 18-án írta alá. Ha ez minősülne döntéshozatalnak, akkor a megelőző időszak a döntés-előkészítés nem nyilvános fázisát jelenti, és az Avtv.-ben meghatározott 15 napos határidő is legfeljebb ettől kezdődhetne.

Valójában azonban az ellenőrzést az önkormányzat rendelte el és az ellenőrzéshez kapcsolódó döntések meghozatala is e testület kompetenciájába tartozott. A tényállás tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy K. Város Önkormányzatának képviselő-testülete 2008. október 30-án tárgyalta a belső ellenőri jelentést és akkor hozta meg az ahhoz kapcsolódó döntéseket. A védő szerint a belső ellenőrzés során e döntés meghozataláig keletkezett anyagok nem minősültek közérdekű, nyilvános adatnak. Ennek megfelelő döntést tartalmaz a BH 2008/333. szám alatt közzétett jogeset is. Eddig az időpontig a jegyzőnek nem volt joga kiadni a döntés előkészítése során keletkezett iratokat. A terhelt pedig már másnap, 2008. október 31-én megküldte a kérelmezőnek a vizsgálat iratanyagát másolatban. Ennélfogva bűncselekményt nem követett el.

A védő utalt továbbá arra, hogy amennyiben a terhelt cselekményét a Legfelsőbb Bíróság mégis tényállásszerűnek ítélné, úgy büntetőjogi felelősségét - a büntetőper anyagában fellelhető és a bíróságok által is hivatkozott terjedelmes levelezésre figyelemmel - a gondatlansága zárja ki. Ő ugyanis mindvégig kizárólag az adatvédelmi jogszabályok érvényre juttatása érdekében járt el.

Hivatkozott végül a védő arra, hogy az indokolási kötelezettség megsértése folytán az ügydöntő határozat a Be. 373. § (1) bekezdésének III.a) pontja szerinti - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező és felülvizsgálati okot képező - eljárási szabálysértésben is szenved.