T/2928. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról

2018. évi XCIV. törvény az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha

a) a képzés a gyermek fél éves korának betöltését követően kezdődik meg,

b) kereső tevékenységet nem folytat, és

c) - a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesülő személyt kivéve - a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát."

(2) Az Flt. 14. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Képzési támogatásként

a) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,

b) a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek - ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek - felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt költség megtérítése,

c) az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott személy részére keresetpótló juttatás, valamint

d) az (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott személy részére keresetkiegészítés adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért havi átlagjövedelem és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet."

2. §

Az Flt. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevétele érdekében a támogatás időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek - ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek - felügyeletével kapcsolatban a támogatott munkavállaló kérelmére a felmerült indokolt költség megtéríthető."

3. §

(1) Az Flt. 21 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az állami foglalkoztatási szerv a teljesítés napjáig késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amíg a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel."

(2) Az Flt. 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az állami adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi kamat vagy késedelmi pótlék."

(3) Az Flt. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője, erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában

a) eltekinthet az ügyleti kamat, vagy a késedelmi kamat felszámításától,

b) dönthet a már felszámított ügyleti kamat, vagy késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, valamint a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban."

4. §

(1) Az Flt. 29. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)

"b) letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve ha

ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy

bb) reintegrációs őrizetben van,"

(2) Az Flt. 29. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)

"d) rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével -, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,"

5. §

Az Flt. 30. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel az álláskeresési segély folyósítása)

"b) - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével - a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,"

6. §

Az Flt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ellátást megállapító állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel."

7. §

Az Flt. 41/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során - az 54. § (9b) bekezdésében foglaltakat kivéve - a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia."

8. §

Az Flt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nyújtható be."

9. §

Az Flt. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben foglalt fizetési kedvezménnyel kapcsolatos elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye."

10. §

(1) Az Flt. 54. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:

"(9c) A 13/A. §-ban foglalt munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevétele esetén, valamint - a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a (9) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség keretében a személyes megjelenés kötelező."

(2) Az Flt. 54. § (14a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása - a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - szünetel, ha az álláskereső]

"f) szabadságvesztés büntetését tölti, annak időtartama alatt, kivéve ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van."

11. §

(1) Az Flt. 57/B. § (4) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:]

"3. Fogyatékossággal élő munkavállaló, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - valamint ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;"

(2) Az Flt. 57/B. § (4) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:]

"4. Megváltozott munkaképességű személy."

12. §

(1) Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

kereső tevékenység: - az 1-6. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.)

"6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az e bekezdés s) pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti."

(2) Az Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki)

"2. letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, kivéve ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van, valamint elzárás büntetését tölti,"

(3) Az Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)

"m) megváltozott munkaképességű személy:

ma) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

maa) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

mab) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,

mac) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű,

mb) aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás folyósításának időtartama alatt,"

(4) Az Flt. 58. § (5) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"u) havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, munkaerőpiaci járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni."

13. §

Az Flt. "Fogalommeghatározások és záró rendelkezések" című alcíme a következő 59/G. §-sal egészül ki:

"59/G. § E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi ... tv.) megállapított 21. § (4) és (5) bekezdését, valamint 41/A. § (5) bekezdését a 2018. évi ... tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

14. §

Az Flt. 60. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"e) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 2018. július 18-i Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

15. §

Az Flt.

a) 13/A. § (5) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg,

b) 39/A. § (2), (3), (11) és (13) bekezdésében, 40. § (2) bekezdés c) pontjában, 47. § (5) bekezdésében, valamint 57/D. § (3) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

c) 14. § (6) bekezdésében a "közfoglalkoztatási bér" szövegrészek helyébe a "kötelező legkisebb munkabér" szöveg,

d) 14/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "(betanító képzésben)" szövegrész helyébe a "(betanító képzésben), vagy munkakör betöltéséhez szükséges nyelvi képzésben" szöveg,

e) 20. § (6) bekezdésében az "a kötelező legkisebb munkabér" szövegrész helyébe az "a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum" szöveg,

f) 21. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában a "de minimális" szövegrész helyébe a "de minimis" szöveg,

g) 25. § (3) bekezdésében a "megváltozott munkaképességű álláskereső" szövegrész helyébe a "megváltozott munkaképességű személy" szöveg,

h) 25. § (4) bekezdés b) pontjában és 54. § (10c) bekezdésében a "közeli hozzátartozó" szövegrész helyébe a "hozzátartozó" szöveg,

i) 27. § (4) bekezdésében az "elektronikus levél útján" szövegrész helyébe az "elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) foglaltak szerint" szöveg,

j) 30. § (4) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében, 54. § (9a) bekezdésében és 54. § (14) bekezdés d) pontjában az "elektronikus levél útján" szövegrész helyébe az "e-ügyintézési tv. -ben foglaltak szerint" szöveg,

k) 36/B. § (1) bekezdésében és 57/A. § (3) bekezdés d) pontjában az "adóhatóság" szövegrész helyébe az "adó- és vámhatóság" szöveg,

l) 41/A. § (4) bekezdésében a "végzése" szövegrész helyébe a "döntése" szöveg,

m) 41/A. § (5) bekezdésében a "késedelmi pótlék" szövegrész helyébe a "késedelmi kamat" szöveg,

n) 41/A. § (9) bekezdésében a "hatósági ügyben" szövegrész helyébe a "kérelemre induló hatósági ügyben" szöveg,

o) 54. § (14a) bekezdés b) pontjában az "egyszerűsített foglalkoztatást" szövegrész helyébe az "58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt" szöveg,

p) 57/D. § (2) bekezdés g) pont gd) alpontjában a "fogyatékkal élőnek" szövegrész helyébe a "fogyatékossággal élőnek" szöveg,

q) 58. § (5) bekezdés g) pontjában a "kötelező legkisebb munkabér, minimálbér" szövegrész helyébe a "kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum" szöveg,

r) 58. § (5) bekezdés y) pontjában az "örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek" szövegrész helyébe az "örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek" szöveg

lép.

16. §

Hatályát veszti az Flt.

a) 2. § (2) bekezdésében a "vagy menedékesként" szövegrész,

b) 14. § (1) bekezdés c) pontjában az "illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban" szövegrész,

c) 14. § (1) bekezdés c) pontjában, 1 4. § (2) bekezdés c) pontjában, 25. § (4) bekezdés a) pontjában és 54. § (12) bekezdésében a "gyermekgondozási segélyben" szövegrész,

d) 26. § (7) bekezdésében a "vagy átlagkeresetet" szövegrész,

e) 27. § (1) bekezdés d) pontjában, 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész,

f) 27. § (1) bekezdés d) pontjában, 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a "gyermekgondozási segély" szövegrész,

g) 27. § (12) bekezdésében a "vagy átlagkeresetre" szövegrész,

h) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyre," szövegrész,

i) 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 54. § (14a) bekezdés d) pontjában és 54. § (18) bekezdésében a "gyermekgondozási segélyre," szövegrész,

j) 41/A. § (2) bekezdése,

k) 57/A. § (4) bekezdésében a "vagy rehabilitációs járadékban" szövegrész,

l) 57/D. § (2) bekezdés g) pont gh)-gj) alpontja,

m) 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontjában a "rehabilitációs járadékban," szövegrész,

n) 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben"

szövegrész.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

17. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 12. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni, valamint az Mt. 13. §-a nem alkalmazható."

18. §

A Kjt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A 6-6/A. §-ban foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti tankerületi központ tekintetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tankerületi központ vezetője járási, továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett járási, valamint megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel a járási, valamint a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet,

b) járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a tankerületi központ illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,

c) az oktatási központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő - az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.

(2) Az ágazati reprezentativitás megállapítása során a tankerületi központnál foglalkoztatott közalkalmazottakat a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerint a 85 Oktatás ágazaton belül, a 850 Tankerületek közoktatási kódja elnevezésű technikai kódszám alatt szükséges figyelembe venni, függetlenül a tankerületi központ alapító okiratában meghatározott főtevékenység államháztartási szakágazati besorolásától."

19. §

A Kjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "13. § Kollektív szerződés

a) e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre e jogszabályok felhatalmazást adnak,

b) az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,

c) az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja."

20. §

A Kjt. 6/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "10 %-át, vagy" szövegrész helyébe a "10%-át." szöveg lép.

21. §

Hatályát veszti a Kjt. 6/A. § (2) bekezdés c) pontja.

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

22. §

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány."

23. §

Az Mvt. 54. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles)

"d) a technológia változtatását és az új technológia bevezetését érintő döntés előtt megtárgyalni a munkavállalókkal, valamint munkavédelmi képviselőikkel a változtatás, vagy bevezetés egészségre és biztonságra kiható következményeit;"

24. §

Az Mvt. 72. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében]

"e) az adatvédelmi előírások betartásával részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;"

25. §

Az Mvt. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak az intézkedésről, vagy az intézkedés elmaradásának okáról 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt (bizottságot)."

26. §

(1) Az Mvt. 75. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen)

"c) a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét."

(2) Az Mvt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet."

27. §

Az Mvt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogai gyakorlásában nem akadályozható és jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti."

28. §

Az Mvt. 78. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"Országos Munkavédelmi Bizottság"

29. §

Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 . napig a hivatalos honlapján elektronikusan teszi közzé."

30. §

Az Mvt. 82/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82/A. § Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak betartása, továbbá a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól, valamint a munkabalesetek alakulásáról a munkavédelmi hatóság félévente beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára. A beszámolót a miniszter a tárgyidőszakot követő 60 napon belül elektronikusan közzéteszi. A beszámolóban foglalt megállapításokra a 14. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jelentésnek ki kell terjednie."

31. §

Az Mvt. 82/D. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)

"c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció valódi okát eltitkolja, vagy kivizsgálását akadályozza, vagy

d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselő választásra vonatkozó szabályokat megszegi, a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz."

32. §

(1) Az Mvt. 86/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.

(3) A munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket."

(2) Az Mvt. 86/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja - így különösen a 8. §-ban, valamint 57-58. §-ban megjelölt személy - a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén."

(3) Az Mvt. 86/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi."

33. §

Az Mvt. 87. § 1/G. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1/G. Közúti közlekedés: a vízi, a légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely földalatti vagy föld feletti útvonalon járművel történő helyváltoztatás."

34. §

Az Mvt.

a) 71. §-ában az "a kellő időben" szövegrész helyébe a "még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt" szöveg,

b) 75. § (1) bekezdés a) pontjában az "átlagkeresettel" szövegrész helyébe a "távolléti díjjal" szöveg,

c) 78. §-ában és 79. § (1) és (2) bekezdésében a "Munkavédelmi Bizottság" szövegrész helyébe az "Országos Munkavédelmi Bizottság" szöveg,

d) 87. § 3. pontjában a "kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt" szövegrész helyébe a "kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt" szöveg

lép.

4. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény

35. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bérgarancia eljárásban az ügyintézési határidő 10 nap."

36. §

A Bgtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A támogatás megállapítása esetén az állami foglalkoztatási szerv a döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből

a) a 7. § (1) és (2) bekezdése szerint meghatározott bértartozás - a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett - összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,

b) a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adó- és vámhatóság - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével - részére történő megfizetéséről, valamint

c) a munkabért - határozat vagy jogszabály alapján - terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről."

37. §

A Bgtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogatás visszafizetése a támogatásról szóló határozat véglegessé válását követő napon válik esedékessé."

38. §

A Bgtv. 15. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi ... tv.) megállapított 4. § (3) bekezdését és 5. § (2) bekezdését a 2018. évi ... tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

39. §

A Bgtv.

a) 6. § (1) bekezdésében az "adóhatósággal" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatósággal" szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében a "kérelem időpontjában" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtásának időpontjában" szöveg

lép.

40. §

Hatályát veszti a Bgtv. 8. § (1a) bekezdése.

5. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

41. §

(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A jogviszony minősítése során figyelembe kell venni, hogy

a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására,

b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre,

c) a jogviszonynak a 3/B. § (2) bekezdés hatálya alá tartozását vagy az ellenérték hiányát a foglalkoztatónak kell bizonyítania."

(2) A Met. 1. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Ha az ellenőrzött munkahelyen munkát végző munkavállalók tényleges foglalkoztatója a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható, az (5) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig a következő sorrendben - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az,

a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,

c) aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, vagy

d) akinek a területén a munkavégzés folyik.

(7) A (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a), b), valamint i) pontjának megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a vélelmezett foglalkoztatóval szemben a vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat véglegessé válását követően történt elkövetés esetén hozható határozat."

42. §

(1) A Met. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés, a munkaügyi hatóság a végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a végrehajtás elrendelése előtt utóellenőrzés keretében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti."

(2) A Met. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja, és egyidejűleg a döntés végrehajtását elrendeli.

(5) A munkaügyi hatóság a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a végrehajtás elrendelése előtt benyújtott kérelme alapján fizetési kedvezményt biztosíthat. A végrehajtást a munkaügyi hatóság a fizetési kedvezményben foglaltak elmulasztása esetén rendeli el."

43. §

A Met. 7/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A (2)-(5) bekezdés alkalmazásában minimálbéren a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabályban megállapított kötelező legkisebb munkabérnek a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor irányadó havi összegét kell érteni. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították."

44. §

A Met. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti vagy elengedheti, feltéve, hogy

a) a kötelezett, örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, vagy

b) a kötelezett, vagy örököse vagyoni helyzetében

a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését."

45. §

A Met. 8/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A munkaügyi hatóság az ügyfél kérelmére - más hatóság vagy szerv előtti felhasználás céljából - hatósági bizonyítványt ad ki arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél adatait a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tartalmazta-e."

46. §

Hatályát veszti a Met. 9. § (4) bekezdése.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

47. §

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. § (7) bekezdés b) pontjában a "8 óráig" szövegrész helyébe a "9 óráig" szöveg lép.

7. Záró rendelkezések

48. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § és a 12. § (3) bekezdése 2019. január 2-án lép hatályba.

(3) A 16. § c), e), f), h), i) és n) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

49. §

A 14. § az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 2018. július 18-i Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet végrehajtását szolgálja.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az elmúlt években több olyan törvény - így az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.), az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.), valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) - megalkotására vagy módosítására került sor, melyekhez a foglalkoztatási tárgyú törvények is kapcsolódnak. A jogszabályok koherenciájának biztosítása és a megváltozott jogszabályi környezethez való igazodás érdekében, valamint az egységes jogalkalmazás megteremtése, továbbá a jogtechnikai szövegpontosítások átvezetése miatt szükségessé vált több foglalkoztatási tárgyú törvény módosítása is.

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Mvt.), a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt (a továbbiakban: Bgtv.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Met.), valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Efotv.).

1. Az Ákr. és az Ávt. szabályaival történő még teljesebb összhang megteremtése miatt szükséges az Flt. módosítása a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatás visszakövetelése, az ügyleti és késedelmi kamat, továbbá a méltányossági jogkör gyakorlása körében. Az Flt. eljárási szabályait a Javaslat az e-ügyintézési tv. -re tekintettel módosítja. A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a képzési támogatás és a keresetkiegészítés szabályai is módosulnak. A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében pontosításra kerül a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személy, valamint a hozzátartozó fogalma. Új elemként meghatározza a Javaslat a szabadságvesztés büntetését töltő, reintegrációs őrizetben lévő személy álláskereséséhez kapcsolódó szabályokat. Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek való megfelelés okán az Európai Szociális Alap adatbázisban szereplő közös kimeneti és eredménymutatókhoz kapcsolódó szükséges módosítás is megvalósul.

2. A Javaslat módosítja a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) alkalmazási szabályait, valamint szabályozza a kollektív szerződéseknek az Mt.-től való eltérését. A Javaslat kiegészíti továbbá a Kjt. közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitásnak a tankerületi központok tekintetében eltérést biztosító rendelkezéseit.

3. Az Mvt. tekintetében a távmunkára vonatkozó - társadalmi, gazdasági és technológiai változásokhoz igazodó, a korábbiakhoz képest egyszerűbb - módosított munkavédelmi szabályozást jelenít meg a Javaslat. A távmunkát érintő szabályok korszerűsítése a munkáltatói adminisztratív terhek csökkentése mellett biztosítja, hogy a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogai se sérüljenek.

A Javaslat egyértelműsíti a gyakorlati tapasztalatok alapján a munkavédelmi képviselőre vonatkozó szabályokat is. A konkrét eljárási szabályok megállapításával módosulnak az ellenőrzési irányelvek, illetve a beszámoló közzétételére vonatkozó szabályok.

4. A Javaslat az Ákr.-rel összhangban módosítja, pontosítja a Bgtv.-nek a bérgarancia eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, szem előtt tartva a támogatásról való döntés gyorsaságának és hatékonyságának követelményét. A bérgarancia követeléseknél a speciális esedékességi szabály eltörlésével és a többi felszámolási költséghez hasonló, általános szabály érvényesülésével a bérgarancia igények kielégítési arányának nagymértékű javulása várható.

5. A Met. tekintetében a Javaslat a gyakorlati ellenőrzési tapasztalatokhoz és az irányadó bírósági gyakorlathoz igazodóan pontosítja a munkaügyi hatóság minősítési jogkörére vonatkozó szabályokat. Kiegészül a Met. - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel (Ávr.) való összhang erősítése érdekében - a végrehajtás előtti fizetési kedvezmény szabályozásával, ezzel támogatva az állami adó- és vámhatóság, mint általános végrehajtó hatóság tevékenységét is.

6. A Javaslat az Efotv.-t az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására biztosított határidő tekintetében módosítja. A gyakorlati igényeket - különösen az agrárágazat igényeit - figyelembe véve a korábbinál hosszabb határidőt biztosít.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az Flt. nem tette lehetővé, hogy 30 óránál magasabb óraszámú képzésben vegyen részt az a szülő, aki gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesült és nem álláskereső, annak ellenére, hogy kereső tevékenységet a gyermek féléves korát követően időkorlátozás nélkül folytathatott. A gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesülő képzésben résztvevők tekintetében megszűnik a heti 30 órás tanfolyami korlát. Az Flt. pontosítja, hogy a 14. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör képzése milyen feltételek fennállása esetén támogatható. [Flt. 14. § (2) bekezdése]

Az egységes jogalkalmazás érdekében, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve pontosításra kerülnek a képzési támogatásra vonatkozó rendelkezések. A megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel, - figyelembe véve különösen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításait, - a teljes alanyi kör számára támogathatóvá válik a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése. Ezen túlmenően a módosítás konkretizálja azt az alanyi kört, amely a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítésén túl keresetpótló juttatást vagy keresetkiegészítést kaphat. [Flt. 14. § (4) bekezdése]

A keresetkiegészítés megállapítása a képzést megelőzően elért jövedelem vizsgálatán alapul. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) 152. §-a tartalmazta az átlagkereset fogalmát, ami az Mt.-ben nem szerepel, ezért az új szabályozási környezetben a keresetkiegészítés átlagkereseten alapuló számítási szabálya értelmezhetetlenné vált. Az egységes és egyértelmű jogalkalmazás érdekében az Flt. rendelkezik az átlagjövedelem fogalmáról, ami kizárólag a keresetkiegészítés kiszámításának alapjául szolgál, így megállapítható a képzési támogatás részeként adható keresetkiegészítés összege. [Flt. 14. § (5) bekezdése]

A 2. §-hoz

A módosítás célja a hozzátartozójukat gondozók, valamint a kisgyermekes nők munkába állásának megkönnyítse. Bértámogatás esetén a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek a munkavállaló kérelmére megtéríthetők. [Flt. 16. § (5) bekezdése]

A 3. §-hoz

Az Flt. késedelemi kamatra vonatkozó módosított rendelkezései tisztázzák az eljáró hatóságok tekintetében a késedelmi kamat és a késedelmi pótlék felszámításának szabályait. A rendelkezés megoldást jelent arra, hogy a párhuzamosan késedelmi kamat, illetve pótlék felszámítása ne fordulhasson elő. [Flt. 21. § (4) bekezdése]

A kamatos kamat tilalmára tekintettel a késedelmesen megfizetett ügyleti kamatra késedelmi kamat sem számítható fel. A módosítás jogtechnikai jellegű pontosítást is tartalmaz. [Flt. 21. § (4a) bekezdése]

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az állami foglalkoztatási szerv vezetője erre irányuló kérelem esetén sem tekinthet el az ügyleti kamat, vagy a késedelmi kamat felszámításától, továbbá nem dönthet a már felszámított ügyleti kamat, vagy késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, illetve a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről abban az esetben, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. [Flt. 21. § (5) bekezdése]

A 4. §-hoz

A szabadságvesztés ideje alatt az ún. reintegrációs őrizetben lévő fogvatartott a Bv. tv. 187/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján foglalkoztatási jogviszonyban állhat. Mivel a reintegrációs őrizet időtartama alatt a fogvatartott álláskeresőként is nyilvántartható, az álláskeresési járadék folyósítása nem szünetel a szabadságvesztés időtartama alatt, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van. [Flt. 29. § (1) bekezdés b) pontja]

Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától, ha az álláskereső rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat és a bejelentési kötelezettségének is eleget tett. Alkalmi munka esetén folyamatos az álláskeresési járadék folyósítása, az nem szünetel. [Flt. 29. § (1) bekezdés d) pontja]

Az 5. §-hoz

Az alkalmi foglalkoztatás olyan rövid időtartamú foglalkoztatási forma, ami érdemben nem befolyásolja a járadékra való jogosultságot. Az álláskeresési járadékban részesülők esetében [Flt. 29. § (1) bekezdés d) pontja] sem alapozza meg az alkalmi foglalkoztatás a folyósítás szüneteltetését. A nyugdíj előtti álláskeresési segély tekintetében, az álláskeresési járadékhoz hasonlóan indokolatlan a segély folyósításának szüneteltetése alkalmi foglakoztatás esetén. Erre tekintettel, ha a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyt létesít, akkor a segély folyósítása nem szünetel. [Flt. 30. § (7) bekezdés b) pontja]

A 6. §-hoz

A jogalap nélkül felvett ellátást az állami foglalkoztatási szerv döntése alapján a kötelezett köteles visszafizetni. A módosítás kijelöli a döntésre jogosult, hivatalból eljáró hatóságot, amely az ellátást megállapító állami foglalkoztatási szerv. [Flt. 37. § (1) bekezdése]

A 7. §-hoz

Az Ákr. szerint, amikor az ügyfél személyes eljárási kötelezettsége kerül előírásra, akkor az képviselő útján nem teljesíthető. Az Flt. a cselekvőképtelen és a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyek tekintetében kivételszabályt állapít meg a személyes eljárás tekintetében. A módosítás további indoka, hogy elhatárolható legyen a hatósági feladatok során a személyes eljárás, és az 54. § (9c) bekezdésben nevesített, különösen a szolgáltatások nyújtása esetén szükséges személyes megjelenés. A pontosítás a gyakorlatban tényleges változást nem jelent, a terminológiai pontosítását és a jogalkalmazás egységességét szolgálja. [Flt. 41/A. § (8) bekezdése]

A 8. §-hoz

A rendelkezés az e-ügyintézési tv.-nek való megfelelést szolgálja. Az Flt. továbbra sem határozza meg a természetes személyek vonatkozásában a kérelem formáját, így az e-ügyintézési tv. 9. § (3) bekezdésére tekintettel a természetes személyekre nézve nem kötelező az elektronikus ügyintézés. [Flt. 42. § (1) bekezdése]

A 9. §-hoz

A rendelkezés megteremti a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos elsőfokú végzésekkel szemben a fellebbezés lehetőségét. Az Ákr. hatálybalépését követően az Flt. nem biztosította a jogorvoslati jogot, a módosítás ezen jogosultság biztosítását pótolja. [Flt. 45. § (3) bekezdése]

A 10. §-hoz

A rendelkezés nevesíti azokat az esetköröket, amikor az ügyfél személyes megjelenése szükséges, mivel anélkül az eljárás nem folytatható le. [Flt. 54. § (9c) bekezdése]

A szabadságvesztés ideje alatt az ún. reintegrációs őrizetben lévő fogvatartott a Bv. tv. 187/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján foglalkoztatási jogviszonyban állhat. A reintegrációs őrizet céljainak megvalósítása, és az abban résztvevő fogvatartott társadalomba történő visszaintegrálódása sikere érdekében, valamint, hogy ténylegesen munkahelykereső tevékenységet folytathasson, szükséges lehetővé tenni, hogy álláskeresőként megjelenhessen a munkaerőpiacon. A rendelkezés értelmében annak a fogvatartottnak, aki reintegrációs őrizetben van, nem szünetel az aktív munkahelykereső tevékenysége, álláskeresőként nyilvántartásba vehető, és a többi álláskeresővel azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. [Flt. 54. § (14a) bekezdés f) pontja]

A 11. §-hoz

A fogyatékossággal élő munkavállaló fogalma a jogalkalmazás egységesítése érdekében, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben foglaltakkal összhangban került szabályozásra. A fogyatékossággal élők tekintetében az Flt. a hatályos uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelő fogalmat használ. [Flt. 57/B. § (4) bekezdés 3. pontja]

A törvény terminológiájának egységesítése, valamint a jogalkalmazás egységesítése érdekében módosult a megváltozott munkaképességű személy fogalma. Az Flt. a hatályos uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelő fogalmat használ a megváltozott munkaképességű személyek tekintetében. [Flt. 57/B. § (4) bekezdés 4. pontja]

A 12. §-hoz

A rendelkezés az Alkotmánybíróság 25/2016. (XII. 21) AB határozatában foglaltakra tekintettel és az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésére figyelemmel az egyéni vállalkozónak nem minősülő önálló vállalkozók esetén is szabályozza a szünetelés szabályait. Az Flt. 58. § (5) bekezdés s) pontja szerint az egyéni vállalkozó kör fogalma a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) meghatározott kör, amely esetében szintén felmerülhet a tevékenység szünetelése, amely időtartam alatt az érintett szintén nem folytat kereső tevékenységet. [Flt. 58. § (5) bekezdés e) pont 6. alpontja]

A szabadságvesztés ideje alatt az ún. reintegrációs őrizetben lévő fogvatartott a Bv. tv. 187/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján foglalkoztatási jogviszonyban állhat. A reintegrációs őrizet céljainak megvalósítása és az abban résztvevő fogvatartott társadalomba történő visszaintegrálódása sikere érdekében álláskeresőként is nyilvántarthatóvá válik, ezért indokolt, hogy pályakezdő álláskeresőként is nyilvántartásba lehessen venni. A rendelkezés szerint az a fogvatartott, aki reintegrációs őrizetben van, és az egyéb feltételek is fennállnak, pályakezdő álláskeresőnek tekintendő. [Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja]

A törvény terminológiájának egységesítése, valamint a jogalkalmazás egységesítése érdekében módosult a megváltozott munkaképességű személy fogalma. Az Flt. a hatályos uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelő fogalmat használ a megváltozott munkaképességű személyek tekintetében. [Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontja]

A keresetkiegészítés összegének megállapítása a képzést megelőzően elért jövedelem vizsgálatán alapul. A régi Mt. 152. §-a tartalmazta az átlagkereset fogalmát, ami az Mt.-ben nem szerepel, ezért az új szabályozási környezetben a keresetkiegészítés átlagkereseten alapuló számítási szabálya értelmezhetetlenné vált. Az egységes és egyértelmű jogalkalmazás érdekében az Flt. rendelkezik az átlagjövedelem fogalmáról, így megállapítható a képzési támogatás részeként adható keresetkiegészítés összege. [Flt. 58. § (5) bekezdés u) pontja]

A 13. §-hoz

Átmeneti rendelkezések. [Flt. 59/G. §]

A 14. §-hoz

Jogharmonizációs klauzulát határoz meg. [Flt. 60. § (2) bekezdés e) pontja]

A 15. §-hoz

E szakasz szövegcserés módosításokat tartalmaz:

Az a)-b) pontokhoz

Szövegpontosító, jogtechnikai jellegű rendelkezések. Az Flt. 7. § (6) bekezdése alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert a továbbiakban miniszterként szükséges megjelölni. A rendelkezések alapján a törvényben következetessé válik a fogalomhasználat. [Flt. 13/A. § (5) bekezdése, 39/A. § (2), (3), (11) és (13) bekezdése, 40. § (2) bekezdés c) pontja, 47. § (5) bekezdése, 57/D. § (3) bekezdése]

A c) ponthoz

Az erősödő munkaerő-kereslet egyre inkább felértékeli a képzések jelentőségét, ezért indokolttá vált a képzések vonzóbbá tétele az álláskeresők számára a közfoglalkoztatásba történő belépéssel szemben. Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás és a képzési támogatás közötti választás esetén motiváció lehet az ellentételezés, ezért célszerű a képzés alatti keresetpótló juttatás összegét a közfoglalkoztatási bérnél magasabb összeghez kötni. A keresetpótló juttatás összegének a kötelező munkabérhez való kötése elősegíti a közfoglalkoztatottak számának csökkenését és az uniós források abszorpcióját is. A rendelkezés szerint a kötelező legkisebb munkabér képzi a keresetpótló juttatás számítási alapját. [Flt. 14. § (6) bekezdése]

A d) ponthoz

A globalizáció következtében a munka világában a magasabb képzettséget igénylő állások növekedése várható, melyeknél elvárás, hogy a foglalkoztatott megfelelő nyelvtudással rendelkezzen. A nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő területek esetében jelenleg is gyakori elvárás a nyelvismeret, melynek ismeretanyaga nem feltétlenül egyezik a nyelvvizsga letételéhez szükséges tudással. A nyelvi képzés támogatásával célzott, az adott munkáltató ágazatának megfelelő speciális nyelvtudásra történő felkészítés válik biztosítottá. A rendelkezés alapján a munkáltatónál a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges nyelvi képzés is támogatható. [Flt. 14/A. § (1) bekezdés a) pontja]

Az e) ponthoz

A garantált bérminimum széles munkavállalói kört érint, és annak összege jelentősen eltér a kötelező legkisebb munkabértől. A foglalkoztatást elősegítő támogatások hatékonyságának javítása érdekében a rendelkezés következtében a támogatás összege a kötelező legkisebb munkabér mellett a garantált bérminimum növekedése esetén is a munkaadó kérelmére megemelhetővé válik. [Flt. 20. § (6) bekezdése]

Az f) ponthoz

A módosítás jogtechnikai jellegű, elírást pontosít. [Flt. 21. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja]

A g) ponthoz

A törvény terminológiájának egységesítése, valamint a jogalkalmazás egységesítése érdekében módosult a megváltozott munkaképességű személy fogalma. Az Flt. a hatályos uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelő fogalmat használ a megváltozott munkaképességű személyek tekintetében. [Flt. 25. § (3) bekezdése]

A h) ponthoz

Tekintettel arra, hogy a törvény egységesen csak a hozzátartozó fogalmát határozza meg, a szabályozással kivezetésre kerülnek a közeli hozzátartozókra vonatkozó rendelkezések. [Flt. 25. § (4) bekezdés b) pontja, 54. § (10c) bekezdése]

Az i) ponthoz:

A rendelkezés az e-ügyintézési tv.-nek való megfelelést szolgálja. Az Flt. továbbra sem határozza meg a természetes személyek vonatkozásában a kérelem formáját, így az e-ügyintézési tv. 9. § (3) bekezdésére tekintettel a természetes személyekre nézve nem kötelező az elektronikus ügyintézés. [Flt. 27. § (4) bekezdése]

A j) ponthoz:

A rendelkezés az e-ügyintézési tv.-nek való megfelelést szolgálja. Az Flt. továbbra sem határozza meg a természetes személyek vonatkozásában a kérelem formáját, így az e-ügyintézési tv. 9. § (3) bekezdésére tekintettel a természetes személyekre nézve nem kötelező az elektronikus ügyintézés. [Flt. 30. § (4) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, 54. § (9a) bekezdése, 54. § (14) bekezdés d) pontja]

A k) ponthoz:

Az állami adó- és vámhatóságra vonatkozóan egységesíti az Flt. szóhasználatát. [Flt. 36/B. § (1) bekezdése, 57/A. § (3) bekezdés d) pontja]

Az l) ponthoz:

Az állami foglalkoztatási szerv döntése - határozat és végzés egyaránt - a jogutóddal szemben is hatályos, változatlan kivételi körrel. [Flt. 41/A. § (4) bekezdése]

Az m) ponthoz

A rendelkezés következtében az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott, késedelmi kamat elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntése hatályos a jogutóddal szemben. [Flt. 41/A. § (5) bekezdése]

Az n) ponthoz:

Az Ákr.-re tekintettel csak a kérelemre induló hatósági ügyekben alkalmazhatóak az Flt. 41/A. § (9) bekezdésében szabályozott illetékességi szabályok. [Flt. 41/A. § (9) bekezdése]

Az o) ponthoz

A jogtechnikai jellegű rendelkezés, az egységes szóhasználatot szolgálja. [Flt. 54. § (14a) bekezdés b) pontja]

A p) ponthoz

A fogyatékossággal élő munkavállaló fogalma a jogalkalmazás egységesítése érdekében, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben foglaltakkal összhangban került szabályozásra. A fogyatékossággal élők tekintetében az Flt. a hatályos uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelő fogalmat használ. [Flt. 57/D. § (2) bekezdés g) pont gd) alpontja]

A q) ponthoz

A megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel bevezette a rendelkezés a garantált bérminimum fogalmát, és kivezette a minimálbér fogalmát. [Flt. 58. § (5) bekezdés g) pontja]

Az r) ponthoz

Az életviszonyok sajátosságait és az Mt. hozzátartozó fogalmát figyelembe véve, a jogalkalmazás egységessége érdekében az Flt. kibővítette a hozzátartozó fogalmát a mostohagyermek és mostohaszülő személyi körével. [Flt. 58. § (5) kezdésben y) pontja]

A 16. §-hoz

Hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmaz:

Az a) módosításához:

A menedékes a korábbi szabályozás alapján külön engedély nélkül volt jogosult munkavállalásra [1997. évi CXXXIX. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja]. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint a menedékes a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint jogosult munkavégzésre. Erre tekintettel a menedékes nem válhat álláskeresővé, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket sem gyakorolhatja. [Flt. 2. § (2) bekezdése]

A b) pont módosításához

Tekintettel az Flt. 14. § (2) bekezdésben foglaltakra, miszerint a gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek féléves kora előtt nem támogatható, nem indokolt a képzési támogatás alanyi körében a gyermek féléves kora előtti ellátására jogosultakat feltüntetni. A jogalkotó szándéka az, hogy a képzési támogatás csak a gyermek féléves kora után legyen adható az ellátásban részesülő szülőnek, ezért kikerülnek a támogatás alanyi köréből a terhességi-gyermekágyi segélyben és a csecsemőgondozási díjban részesülők. [Flt. 14. § (1) bekezdés c) pontja]

A c), f) és i) pontokhoz:

A gyermekgondozási segélyt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján 2016. január 1-je után gyermekgondozást segítő ellátásként kell továbbfolyósítani. Az idő múlását is figyelembe véve a gyermekgondozási segély folyósítása már megszűnt. Erre tekintettel hatályukat vesztik a gyermekgondozási segéllyel összefüggő rendelkezések.

[Flt. 14. § (1) bekezdés c) pontja, a 14. § (2) bekezdés c) pontja, a 25. § (4) bekezdés a) pontja és az 54. § (12) bekezdése,

Flt. 27. § (1) bekezdés d) pontja, a 29. § (1) bekezdés a) pontja és az 54. § (14a) bekezdés d) pontja,

Flt. 29. § (1) bekezdés a) pontja, az 54. § (14a) bekezdés d) pontja és az 54. § (18) bekezdése]

A d) és g) pontokhoz:

A 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikke alapján a másik tagállam által igazolt bér vagy szakmai jövedelem lehet járulékalap. Az uniós szabályokhoz képest az Flt. külön nevesítette az átlagkeresetet is. A régi Mt. 152. §-a tartalmazta az átlagkereset fogalmát, ami az Mt.-ben nem szerepel. Az átlagkereset a megváltozott jogszabályi környezetben számítási mód hiányában nem értelmezhető, szerepeltetése nem feltétele az uniós szabályoknak való megfelelésnek, ezért hatályát veszti az átlagkereset kitétel. [Flt. 26. § (7) bekezdése, 27. § (12) bekezdése]

Az e), h) és n) pontokhoz:

A terhességi gyermekágyi segély a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján 2015. január 1-je után nem állapítható meg, az idő múlását figyelembe véve már a folyósítása is megszűnt. Erre tekintettel hatályukat vesztik a terhességi gyermekágyi segéllyel összefüggő rendelkezések.

[Flt. 27. § (1) bekezdés d) pontja, a 29. § (1) bekezdés a) pontja az 54. § (14a) bekezdés d) pontja,

Flt. 29. § (1) bekezdés a) pontja és az 54. § (14a) bekezdés d) pontja,

Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontja]

A j) ponthoz:

Az Flt. 41/A. § (2) bekezdése az Ákr. 11. § (1) bekezdésében foglalt kógens eljárási szabályra tekintettel hatályát veszti. [Flt. 41/A. § (2)]

A k) és m) ponthoz:

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék nem állapítható meg. A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 10. §-ában szabályozott ellátási időtartamot és az átmeneti szabályokat figyelembe véve megállapítható, hogy már nincs olyan személy, aki rehabilitációs járadékban részesül. Erre tekintettel a módosítás kivezeti a törvényből a rehabilitációs járadék kiüresedett jogintézményét. [Flt. 57/A. § (4) bekezdése, Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontja]

Az l) ponthoz:

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) több uniós jogszabályt is módosított, többek között 2018. augusztus 2-ai hatállyal az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendeletét, amely rendelet alapján tartalmazza az Flt. 57/D. § (2) bekezdése az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomon követéshez szükséges mutatókat. Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek való megfelelés okán szükséges az Európai Szociális Alap adatbázisban szereplő közös kimeneti és eredménymutatók módosítása. A módosításra tekintettel vesztik hatályukat az Flt. 57/D. § (2) bekezdés g) pont gh)-gj) alpontjai. [Flt. 57/D. § (2) bekezdés g) pont gh)-gj) alpontjai]

A 17. §-hoz

A módosítás oka, hogy az Mt. az általános adatvédelmi rendelettel összhangban módosításra került. Az Mt. már nem rendelkezik a személyes adatok harmadik fél számára történő továbbításának szabályairól, mivel az általános adatvédelmi rendelet ezt generálisan rendezi, így ez irányadó a Kjt.-re is. Továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény egyértelműen kimondja, hogy mi minősül közérdekű adatnak, és azt bárki megismerheti. [Kjt. 3. § (1) bekezdése]

A 18. §-hoz

Kiegészíti a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitásnak a Kjt. -ben szabályozott, a tankerületi központok tekintetében eltérést biztosító rendelkezéseit. Ezáltal a tankerületi központok esetében is mérhetővé válik a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás a TEÁOR'08 szerinti 85 Oktatás ágazathoz kapcsolódó tevékenységük keretében, egy újonnan létrehozott - kizárólag a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása során alkalmazásra kerülő - technikai kódszám bevezetése útján. [Kjt. 7. §]

A 19. §-hoz

A Kjt. nem tartalmaz az Mt.-től való eltérés tekintetében egyértelmű rendelkezést, ezért a Javaslat rendezi, hogy az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályaitól hogyan térhet el a kollektív szerződés. [Kjt. 13. §]

A 20-21. §-hoz

A Kjt. 2012. évi módosítása hatályon kívül helyezte a szakszervezeti reprezentativitás munkahelyi szintű megállapításának szabályait. A 6/A. § (2) bekezdés c) pontja a korábbi szabályozási időszakban volt értelmezhető, ennek törlése a szabályozás koherenciájának biztosítására szolgál. [Kjt. 6/A. § (2) bekezdés b)-c) pontja]

A 22. §-hoz

A gyakorlatban gyakran előfordult, hogy magyar nyelvű fedlappal ellátott, de ténylegesen idegen nyelvű szabvány kerül közzétételre nemzeti szabványként. A rendelkezés szerint idegen nyelvű szabvány alkalmazása nem követelhető meg, ezért csak a teljes egészében magyar nyelvű szabvány fogadható el munkavédelmi szabályként. [Mvt. 11. §-a]

A 23. §-hoz

Annak érdekében, hogy a helytelenül megválasztott technológia a munkahelyen ne okozzon többletköltséget a munkáltatónak, a döntés meghozatala előtt kell megtárgyalni a bevezetés egészségre és biztonságra kiható következményeit az érdekeltekkel. [Mvt. 54. § (7) bekezdés d) pontja]

A 24. §-hoz

A munkavédelmi képviselő - az adatvédelmi előírások betartásával - minden esetben jogosult részt venni az őt megválasztó munkavállalókat érintő balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában a további balesetek és megbetegedések megelőzése, valamint az őt megválasztó munkavállalók érdekében. [Mvt. 72. § (2) bekezdés e) pontja]

A 25. §-hoz

A munkáltató a felek közötti érdemi együttműködés érdekében tájékoztatja a munkavédelmi képviselőt a megtett intézkedésről vagy annak elmaradása okairól. [Mvt. 73. § (1) bekezdése]

A 26. §-hoz

Az (1) bekezdéshez

A munkavédelmi képviselőket megillető jog megtartásával, de a munkáltató költségeinek csökkentése érdekében az újraválasztott munkavédelmi képviselőnél szükségtelen előírni az új munkavédelmi képviselő esetén alkalmazandó 16 órás képzési időt, elegendő évente 8 órás továbbképzés előírása. [Mvt. 75. § (1) bekezdés c) pontja]

A (2) bekezdéshez

A képzés a munkavédelmi képviselők jogai gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, de a képzések minőségi és tartalmi követelményeinek szabályozása nélkül nem elegendő feltétel. A munkavédelmi képviselők képzésével elérendő cél fontossága indokolttá teszi, hogy a képzések felnőttképzési tevékenység keretében történjenek, ami garantálja, hogy a képzések kizárólag engedéllyel rendelkező képzők szervezésében, szakértő által előminősített képzési program alapján, megfelelő végzettségű oktatók alkalmazásával, adatszolgáltatási kötelezettség mellett és ellenőrzött módon valósuljanak meg. Cél, hogy a munkáltató által a képzésre fordított költség a munkahelyi egészség és biztonság érdekében hasznosuljon. [Mvt. 75. § (2) bekezdése]

A 27. §-hoz

A munkavédelmi képviselő feladatellátásának megerősítését célzó módosítás. [Mvt. 76 § (1) bekezdése]

A 28. §-hoz

A munkahelyi és országos szinten is működő érdekegyeztetés megkülönböztetése érdekében az országos érdekegyeztetés fórumának neve Országos Munkavédelmi Bizottságra módosul. [Mvt. 78. §-át megelőző alcím címe]

A 29. §-hoz

Az Mvt. szabályozása szerint a minisztérium hivatalos lapjában kellett közzétenni az ellenőrzési irányelveket. A módosítást követően a közzétételt elegendő elektronikus úton, a minisztérium tematikus honlapján végrehajtani. [Mvt. 81/A. § (1) bekezdése]

A 30. §-hoz

A gyakorlati tapasztalatok alapján módosulnak a beszámoló közzétételére vonatkozó rendelkezések. A munkavédelmi hatóság adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében elegendő féléves gyakorisággal, elektronikusan közzétenni a 82/A. §-a szerinti tapasztalatokat. [Mvt. 82/A. §-a]

A 31. §-hoz

A rendelkezés a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálását akadályozó magatartások tilalmát mondja ki. [Mvt. 82/D. § (1) bekezdés c) pontja] A munkavédelmi képviselő választással kapcsolatos munkáltatói visszaélések elkerülése érdekében szükséges kiegészítés. [Mvt. 82/D. § (1) bekezdés d) pontja]

A 32. §-hoz

A munkavégzés új formáinak terjedése miatt a vállalkozások versenyképességének megőrzését szolgálja a távmunkára vonatkozó külön munkavédelmi előírások egyszerűsítése. A távmunka mint foglalkoztatási forma jobb kihasználhatósága érdekében került sor a módosításra. A módosítás célja a távmunkát érintő szabályok korszerűsítése, a munkáltatói adminisztratív terhek csökkentése, biztosítva ugyanakkor, hogy a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogai se sérüljenek. [Mvt. 86/A. § (2) bekezdése, 86/A. § (3) bekezdése, 86/A. § (5) bekezdése, 86/A. § (8) bekezdése]

A 33. §-hoz

A közúti közlekedés fogalmából kivezetésre kerül a helyi és helyközi menetrendszerinti járat kitétel, mely tévesen szerepelt a törvény szövegében, mivel közúti közlekedés nyilvánvalóan nem csak menetrendszerinti járatokkal történhet. [Mvt. 87. § 1/G. pontja]

A 34. §-hoz

Ez a szakasz szövegcserés módosításokat tartalmaz:

Az a) ponthoz

Pontosító rendelkezés, a "kellő időben" szövegrész helyett a körülhatárolhatóbb "még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt" kifejezés kerül bevezetésre. [Mvt. 71. §-a]

A b) ponthoz

Technikai jellegű pontosítás, a régi Mt.-ben használt átlagkereset fogalom helyett a távolléti díj kerül szabályozásra. [Mvt. 75. § (1) bekezdés a) pontja]

A c) ponthoz

A munkahelyi és országos szinten is működő érdekegyeztetés megkülönböztetése érdekében az országos érdekegyeztetés fórumának neve Országos Munkavédelmi Bizottságra módosul. [Mvt. 78. §-a, 79. § (1), (2) bekezdése]

A d) ponthoz

A ma már változatos utaztatási formákra tekintettel a bérelt jármű alatt értendő a munkáltató által igénybe vett szerződéses járatokkal (járművekkel) történő és egyéb megállapodáson alapuló utaztatás is. A szabályozás ehhez a gyakorlati tapasztalathoz igazodik. [Mvt. 87. § 3. pontja]

A 35. §-hoz

A bérgarancia eljárásban az ügyintézési határidő 10 nap. Ez a rendelkezés az Ákr.-rel összhangba hozza a törvény szóhasználatát. A módosított rendelkezésnek megfelelően az eljárás esetleges felfüggesztésének vagy szünetelésének az ideje nem számít be az eljárási határidőbe. [Bgtv. 4. § (3) bekezdése]

A 36. §-hoz

A rendelkezés az Ákr. fogalomrendszerét figyelembe véve pontosítva az egyes eljárási lépéseket. A módosítást követően a továbbiakban nem a kérelem átvételétől számított 15 napon belül, hanem a támogatást megállapító döntést meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik a kifizetésről az állami foglalkoztatási szerv. [Bgtv. 5. § (2) bekezdése]

A 37. §-hoz

A jogalkalmazás során felmerült nehézségek alapján felmerült módosítást vezeti át a rendelkezés. A bérgarancia kiadások és azok megtérülésének alakulása azt mutatja, hogy a megtérülési ráta 10-20 % között mozgott. A visszafizetésre előírt, a támogatásról szóló határozat véglegessé válását követő 70 nap túlságosan hosszú türelmi időnek bizonyult, túlságosan tág időtartamot biztosított az eljárás szereplőinek a bérgarancia követelések visszafizetése esedékességének a beálltához. A bérgarancia követeléseknél a 70 napos speciális esedékességi szabály eltörlésével - és a többi felszámolási költséghez hasonlóan, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény általános szabályának érvényesülésével - a bérgarancia követelés nyomban esedékessé válik. A visszafizetendő bérgarancia támogatás tekintetében ez biztosítja azt, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb arányban ténylegesen megtörténjen a visszafizetés. [Bgtv. 9. § (1) bekezdése]

A 38. §-hoz

Átmeneti rendelkezések. [Bgtv. 15. § (1b) bekezdése]

A 39. §-hoz

E szakasz szövegcserés módosításokat tartalmaz:

Az a) ponthoz:

Az állami adó- és vámhatóság egységes megnevezését vezeti át a rendelkezés. [Bgtv. 6. § (1)]

A b) ponthoz:

A módosítás pontosítja, hogy mely időpontban hatályos jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni a támogatás visszakövetelésekor. A támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontja irányadó a jegybanki alapkamat figyelembe vétele során. [Bgtv. 8. § (1) bekezdése]

A 40. §-hoz

A Bgtv. a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel, valamint a törvényben meghatározott egyéb szankciók eredményességét figyelembe véve, hatályon kívül helyezi a csekély visszatartó erővel és hatékonysággal bíró késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket. [Bgtv. 8. § (1a) bekezdése]

A 41. §-hoz

Módosítja a gyakorlati ellenőrzési tapasztalatokhoz és az irányadó bírósági gyakorlathoz igazodóan a munkaügyi hatóság minősítési jogkörére vonatkozó szabályokat. [Met. 1. § (5) bekezdése]

A gyakorlati ellenőrzési tapasztalatokhoz igazodóan pontosítja az ún. fővállalkozói felelősség fogalmát. [Met. 1. § (6) bekezdése]

Fogalmi pontosítást tartalmaz az 1. § (6) bekezdés módosításával, valamint az Ákr. -rel összefüggésben. [Met. 1. § (7) bekezdése]

A 42. §-hoz

Pontosítja az utóellenőrzésre vonatkozó szabályokat, csökkentve ezzel az adóhatóságra, mint általános végrehajtó szervre nehezedő terheket. Rendelkezik a kötelezett által benyújtott fizetési kedvezmény - részletfizetés - elbírálásáról a végrehajtás elrendelése előtt. [Met. 5. § (3), (4), (5) bekezdése]

A 43. §-hoz

A rendelkezés egyértelművé teszi a jogalkalmazás számára, hogy a befizetésre kötelezés összegét minden esetben a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor hatályos jogszabályban meghatározott teljes munkaidőre járó kötelező legkisebb munkabér figyelembe vételével kell kiszámítani. [Met. 7/A. § (5a) bekezdése]

A 44. §-hoz

A Met. alapján a munkaügyi hatóság méltányossági jogkörben hozott határozata ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre hivatkozva lehetett indítani. A Javaslatban szereplő módosítás oka az Alkotmánybíróság 14/2018. (IX. 27.) AB határozata, amely megállapította, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz való jogot és tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, így arányosságának vizsgálhatósága fel sem merült. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott rendelkezést megsemmisítette és a folyamatban lévő ügyekben alkalmazásának kizárásáról döntött. Mivel a probléma analóg módon jelent meg a Met. 8/A. § (2) bekezdés utolsó mondatában, ezért a Met. hivatkozott rendelkezése módosításra kerül. A módosítás alapján hatályát veszti az a rendelkezés, miszerint a munkaügyi hatóság méltányossági jogkörben hozott határozata ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre hivatkozva lehet indítani. [Met. 8/A. § (2) bekezdése]

A 45. §-hoz

A jelenlegi joggyakorlat szerint nem az ügyfeleknek kell a munkaügyi hatóságtól hatósági bizonyítványt kérni arra nézve, hogy szerepelnek-e a hatóság által vezetett nyilvántartásban, hanem az adott pályázat elbírálójának kötelessége megtekinteni azt az interneten. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban szükséges megteremteni a hatósági bizonyítvány kiállításának lehetőségét a munkáltatók számára, mivel pl.: számos hazai cég a külföldi közbeszerzési eljárások során csak a magyar hatóság által kiállított bizonyítvány benyújtásával tudja igazolni, hogy nem követett el olyan munkaügyi jogsértést, amely miatt a hatósági nyilvántartásban szerepelni kellene. [Met. 8/C. § (5a) bekezdése]

A 46. §-hoz

Hatályát vesztő rendelkezés. A Met. 7/A. § (5a) bekezdésében foglalt új fogalom meghatározásra tekintettel veszti hatályát a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó értelmező rendelkezés. [Met. 9. § (4) bekezdése]

A 47. §-hoz

A korábbi szabályozás szerint az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig volt lehetőség. A gyakorlati tapasztalatok és ágazati visszajelzések alapján - különösen a mezőgazdasági munkavégzés tekintetében - a délelőtt 8 órai időpont túl korai határidőnek bizonyult, mivel eddig az időpontig még nem derül ki a gazdálkodók számára, hogy az aznapra várt munkavállaló ténylegesen meg tud-e jelenni munkavégzés céljából, illetve az időjárási viszonyok megfelelőek lesznek-e a munkavégzéshez. A felesleges termelői adminisztráció elkerülése, a hatékonyabb munkaszervezés, valamint a jogkövetés elősegítése érdekében a bejelentés esetleges visszavonására vagy módosítására délelőtt 9 óráig kerülhet sor. [Efotv. 11. § (7) bekezdés b) pontja]

A 48. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

A 49. §-hoz

Jogharmonizációs klauzulát határoz meg.