32014L0026[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/26/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére és 62. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2 ),

(1)

A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott uniós irányelvek már magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, és így egy olyan keretül szolgálnak, amelyen belül az e jogok által védett tartalom felhasználása megtörténhet. Ezen irányelvek hozzájárulnak a kreativitás fejlesztéséhez és fenntartásához. Egy olyan belső piacon, ahol a verseny nem torzult, az innováció és a szellemi alkotás védelme ösztönzi az innovatív szolgáltatásokba és termékekbe történő befektetést is.

(2)

A szerzői és szomszédos jogok által védett tartalom terjesztése, beleértve a könyveket, audiovizuális műveket és hangfelvételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, szükségessé teszi azt, hogy a jogokat a szerzői és szomszédos jogok különböző jogosultjai, mint például a szerzők, az előadóművészek, a hangfelvétel előállítók és a kiadók engedélyezzék. Alapesetben a jogosult választhat a jogai egyéni vagy közös kezelése között, amennyiben a tagállamok az uniós joggal és az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeivel összhangban másként nem rendelkeznek. A szerzői és szomszédos jogok kezelése magában foglalja a felhasználók számára történő engedélyezést, a felhasználók ellenőrzését, a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérését, a szerzői és szomszédos jogok érvényesítését, a jogok gyakorlásából származó jogdíjbevételek beszedését és a jogosultakat megillető összegek felosztását. A közös jogkezelő szervezetek lehetővé teszik a jogosultak számára, hogy díjazásban részesüljenek az olyan felhasználások után, amelyek ellenőrzésére vagy érvényesítésére maguknak nem lenne lehetőségük, beleértve a nem belföldi piacokat is.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikke értelmében az Európai Uniónak tevékenységei során figyelembe kell vennie a kulturális sokszínűséget, és hozzá kell járulnia a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. A közös jogkezelő szervezetek a kulturális kifejezésmódok sokszínűségének előmozdítóiként fontos szerepet töltenek be - és továbbra is fontos szerepet kell betölteniük - azáltal, hogy a legkisebb és a kevésbé népszerű repertoárok számára is piacra jutási lehetőséget teremtenek, valamint szociális, kulturális és oktatási szolgáltatásokat nyújtanak jogosultjaik és a nyilvánosság számára.

(4)

Az Európai Unióban letelepedett közös jogkezelő szervezetek számára biztosítani kell a más tagállamokban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett jogosultak képviselete, vagy a más tagállamokban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett felhasználók részére történő engedélyek adás során a Szerződések által garantált szabadságok gyakorlását.

(5)

A közös jogkezelő szervezetek működésére vonatkozó nemzeti szabályozások között jelentős eltérések mutatkoznak, különösen ami az átláthatóságukat valamint a tagjaik és a jogosultak általi elszámoltathatóságukat illeti. Ez számos esetben vezetett nehézségekhez, elsősorban a nem belföldi jogosultak esetében, amikor megkísérelték gyakorolni jogaikat, valamint a beszedett bevételekkel kapcsolatos pénzügyi gazdálkodási hiányosságokhoz. A közös jogkezelő szervezetek működésével kapcsolatos problémák a belső piacon a szerzői és szomszédos jogok kevéssé hatékony gyakorlását eredményezik, hátrányt okozva ezzel mind a közös jogkezelő szervezetek tagjai, mind pedig a jogosultak és a felhasználók számára.

(6)

Már a 2005/737/EK bizottsági ajánlásban ( 3 ) is azonosításra került a közös jogkezelő szervezetek működése fejlesztésének szükségessége. Ez az ajánlás számos alapelvet határoz meg, többek között a jogosultak szabadságát arra nézve, hogy megválasszák a közös jogkezelő szervezetüket, a jogosultak különböző kategóriáira vonatkozó egyenlő elbánást és a jogdíjak méltányos elosztását Az ajánlás arra hívta fel a közös jogkezelő szervezeteket, hogy a közöttük folytatandó tárgyalásokat megelőzően adjanak kellő tájékoztatást a felhasználók számára a díjszabásokról és a repertoárról. Továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a felelősségre vonhatóság, a közös jogkezelő szervezetek döntéshozó testületeiben való jogosulti képviselet és a vitarendezés terén. Azonban az ajánlás követése nem kiegyenlített.

(7)

A közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak és harmadik személyek érdekeinek védelme szükségessé teszi a szerzőt megillető jogok kezelésével és a zeneművek online felhasználása több területre kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatos tagállami jogszabályok összehangolását annak érdekében, hogy uniós szinten egyenértékű biztosítékok álljanak rendelkezésre. Ennek megfelelően ezen irányelv jogalapjának az EUMSZ 50. cikke (1) bekezdésének kell lennie.

(8)

Ez az irányelv arra irányul, hogy összehangolja azokat a tagállami szabályokat, amelyek a szerzői és szomszédos jogok közös jogkezelő szervezetek általi kezelésének tevékenységéhez való hozzáférésre, a közös jogkezelő szervezetek irányításának módjaira, valamint ezek felügyeleti keretére vonatkoznak, és ezért az EUMSZ 53. cikke (1) bekezdésének kell lennie ezen irányelv további jogalapjának. Továbbá, mivel ez az ágazat az egész Unióban kínál szolgáltatásokat, az EUMSZ 62. cikkének is ezen irányelv jogalapjának kell lennie.

(9)

Ezen irányelv célja, hogy az irányítás, a pénzügyi gazdálkodás, az átláthatóság és a beszámolás magas szintű biztosítása érdekében meghatározza a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó követelményeket. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok a területükön letelepedett közös jogkezelő szervezetek esetében az irányelv II. címében meghatározottaknál szigorúbb előírásokat tartsanak fenn vagy állapítsanak meg, amennyiben ezek a szigorúbb előírások összhangban állnak az uniós joggal.

(10)

Az irányelvben semmi sem zárhatja ki eleve a tagállamok számára azt, hogy az Unión kívül letelepedett, de a tagállamban működő közös jogkezelő szervezetekre ugyanilyen vagy hasonló rendelkezéseket alkalmazzanak.

(11)

Az irányelvben semmi sem zárhatja ki eleve a közös jogkezelő szervezetek számára azt, hogy egyéb közös jogkezelő szervezetekkel az EUMSZ 101. és 102. cikkében meghatározott versenyjogi szabályokkal összhangban képviseleti szerződést kössenek a jogkezelés területén annak érdekében, hogy elősegítsék, javítsák és egyszerűsítsék a felhasználási engedélyek egyenlő, megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek melletti megadására irányuló eljárásokat, például az egységes számlázás céljából, valamint annak érdekében, hogy az ezen irányelv III. címében említetteken kívüli körben is engedélyezhessenek több területre kiterjedő felhasználásokat.

(12)

Ez az irányelv - amellett, hogy a kizárólag a zeneművek online felhasználására vonatkozóan a szerzőket megillető, több területre kiterjedő hatállyal jogokat kezelő közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó III. cím kivételével az összes közös jogkezelő szervezetre vonatkozik - nem érinti a jogkezelésre, például az egyéni jogkezelésre, egy reprezentatív közös jogkezelő szervezet és egy felhasználó között létrejött megállapodás kiterjesztett hatályára, azaz a kiterjesztett hatályú közös engedélyezésre, a kötelező közös jogkezelésre, a képviselet és a jogok közös jogkezelő szervezetekre történő átruházásának törvényes vélelmére vonatkozó tagállami rendelkezéseket.

(13)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy törvényben, rendeletben vagy bármely más ezzel egyenértékű konkrét mechanizmus által meghatározzák a területükön alkalmazandó, a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 4 ) meghatározott, a többszörözési jogra vonatkozó kivételekre és korlátozásokra tekintettel a jogosultakat megillető méltányos díjazást, valamint a 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 5 ) meghatározott, a nyilvános haszonkölcsönzés kizárólagos joga alóli kivételekre tekintettel a jogosultakat megillető díjazást, valamint beszedésük feltételeit.

(14)

Ezen irányelv nem írja elő, hogy a közös jogkezelő szervezetek egy meghatározott jogi formában működjenek. E szervezetek a gyakorlatban különböző jogi formákban működnek, például olyan egyesületként, szövetkezetként vagy korlátolt felelősségű társaságként, amelyek felett az ellenőrzést a szerzői és szomszédos jogok jogosultjai, illetve az őket képviselő szervezetek gyakorolják, illetve amelyek az ő tulajdonukban állnak. A közös jogkezelő szervezetek jogi formájából eredően bizonyos kivételes esetekben azonban nincs jelen a tulajdonosi vagy az ellenőrzési elem. Ez a helyzet például a tagsággal nem rendelkező alapítványok esetében. Az irányelv rendelkezései mindazonáltal rájuk is vonatkoznak. Ugyanígy a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak megelőzésére, hogy az irányelv szerinti kötelezettségeket a jogi forma megválasztása révén ki lehessen játszani. Megjegyzendő, hogy a jogosultakat képviselő szervezetek - amelyek egyúttal közös jogkezelő szervezetek tagjai is - más közös jogkezelő szervezetek, jogosultak szövetségei, szakszervezetek és egyéb szervezetek is lehetnek.

(15)

A jogosultak jogaik kezelését független jogkezelő szervezetekre is rábízhatják. Ezek a független jogkezelő szervezetek üzleti jellegű szervezetek, de különböznek a közös jogkezelő szervezetektől többek között azért, mert a felettük való ellenőrzést és a tulajdonosi jogokat nem a jogosultak gyakorolják. Azonban attól függően, hogy e független jogkezelő szervezetek a közös jogkezelő szervezetekhez képest milyen mértékben végzik ugyanazokat a tevékenységeket, kötelezni kell őket arra, hogy az általuk képviselt jogosultak, a közös jogkezelő szervezetek, a felhasználók és a nyilvánosság számára is bizonyos információkkal szolgáljanak.

(16)

Az audiovizuális művek előállítói, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzók saját jogaik, és bizonyos esetekben például az előadóművészek által egyedi megállapodások alapján rájuk ruházott jogok tekintetében adnak felhasználási engedélyeket, és saját érdekükben járnak el. A könyv-, zenemű- és lapkiadók az egyedi megállapodások alapján rájuk ruházott jogok tekintetében adnak felhasználási engedélyeket, és saját érdekükben járnak el. Ezért az audiovizuális művek előállítói, a hangfelvétel-előállítók, a műsorsugárzók és a kiadók sem tekintendők "független jogkezelő szervezeteknek". Továbbá a szerzők és előadóművészek közvetítőjeként működő és a jogosultakat képviselő menedzserek és ügynökök a közös jogkezelő szervezetekkel való kapcsolataik során nem tekintendők "független jogkezelő szervezeteknek", nem kezelik más személyek jogait: nem állapítanak meg díjakat nem adnak felhasználási engedélyeket, és nem szednek be jogdíjat.

(17)

A közös jogkezelő szervezeteknek meg kell hagyni a lehetőséget, hogy dönthessenek úgy, hogy bizonyos tevékenységeiket - például a felhasználók felé történő számlázást vagy a jogosultakat megillető összegek felosztását - leányvállalatokon vagy más, ellenőrzésük alatt álló szervezeteken keresztül végezzék el. Ilyen esetekben az irányelv azon rendelkezései, amelyek az adott tevékenység közös jogkezelő szervezet általi közvetlen ellátásakor alkalmazandóak lennének, a leányvállalatokra és más szervezetekre is alkalmazandók.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szerzői és szomszédos jogok jogosultjai a jogaik közös kezelése során teljes mértékben részesülhessenek a belső piac előnyeiből, valamint a jogaik gyakorlásának szabadságát érintő hátrányok elkerülése érdekében a közös jogkezelő szervezetek alapokmányaiba megfelelő biztosítékokat kell foglalni. Ezenkívül a közös jogkezelő szervezetek a kezelési szolgáltatásaik nyújtása során nem alkalmazhatnak közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést a jogosultak között azok állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedésének helye alapján.

(19)

Tekintettel az EUMSZ-ben megállapított szabadságokra, a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésének maga után kell vonnia, hogy az adott jogosult szabadon választhassa meg azt a közös jogkezelő szervezetet, amely a jogait kezeli, legyen szó nyilvánossághoz közvetítési, többszörözési jogokról vagy a jogok olyan fajtáiról, amelyek bizonyos felhasználási módokhoz, például műsorsugárzáshoz, színházi előadáshoz vagy online forgalmazáshoz szükséges többszörözéshez kapcsolódnak, feltéve, hogy az adott jogosult által választani kívánt közös jogkezelő szervezet már kezel ilyen jogokat vagy a jogok ilyen fajtáit.

A közös jogkezelő szervezet által kezelt jogokat, jogfajtákat vagy műtípusokat és egyéb teljesítményeket a közös jogkezelő szervezet tagjainak közgyűlése határozza meg, amennyiben ezek az alapokmányában nincsenek meghatározva vagy a törvény által előírva. A jogok és a jogok fajtáinak meghatározásánál fontos fenntartani az egyensúlyt a jogosultak műveik vagy egyéb teljesítményeik feletti szabad rendelkezése, illetve a szervezetnek a jogok hatékony kezelésére irányuló képessége között, figyelembe véve különösen a szervezet által kezelt jogok fajtáját és a kreatív ágazatot, amelyben a szervezet működik. Ezen egyensúly megfelelő figyelembevételével biztosítani kell, hogy a jogosultak a közös jogkezelő szervezetnél könnyen tiltakozhassanak az ilyen jogoknak vagy ilyen jogfajtáknak a közös kezelése ellen, és hogy egyénileg kezelhessék ezeket a jogokat, vagy azok összességének vagy egy részének kezelését egy másik közös jogkezelő szervezetre vagy más szervezetre bízhassák vagy ruházhassák át, a közös jogkezelő szervezet, a másik szervezet, illetve a jogosult állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállamtól függetlenül. Ha egy tagállam az uniós joggal és az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel összhangban úgy rendelkezik, hogy a jogokat közös jogkezelő szervezeteknek kell kezelniük, akkor a jogosultak választása más közös jogkezelő szervezetekre korlátozódik.

A különböző típusú műveket és egyéb teljesítményeket, mint például irodalmi, zeneműveket vagy fotóművészeti alkotásokat kezelő közös jogkezelő szervezeteknek szintén ilyen rugalmasságot kell biztosítaniuk a jogosultak részére a különböző műtípusok és egyéb teljesítmények kezelése tekintetében. A nem kereskedelmi felhasználások tekintetében a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a közös jogkezelő szervezetek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ilyen felhasználások engedélyezésére irányuló jogukat jogosultjaik gyakorolhassák. Az ilyen intézkedéseknek többek között a közös jogkezelő szervezetnek az e jog gyakorlásához kapcsolódó feltételekről szóló döntésére, valamint e feltételekről a tagok számára történő tájékoztatás nyújtására kell kiterjedniük. A közös jogkezelő szervezeteknek tájékoztatniuk kell a jogosultakat erről a választásról, és lehetővé kell tenniük számukra az e választáshoz kapcsolódó jogok lehető legegyszerűbb gyakorlását. A közös jogkezelő szervezetet megbízó jogosultak a szervezet honlapján keresztül is megkaphatják a tájékoztatást. Valamely jog, a jogok valamely fajtája vagy valamely műtípus és egyéb teljesítmény kezelésére vonatkozó megbízás tekintetében a jogosulti hozzájárulásra vonatkozó követelmény nem gátolhatja a jogosultakat abban, hogy a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően hallgatólagosan elfogadhassák a megbízás javasolt későbbi módosításait. Ez az irányelv nem zárja ki azokat a szerződéses megállapodásokat, amelyek szerint a jogosultak felmondása vagy a közös jogkezelés elleni tiltakozása azonnali hatállyal kiterjed az ilyen felmondást vagy tiltakozást megelőzően adott felhasználási engedélyekre, sem pedig azokat a szerződéses megállapodásokat, amelyek szerint az ilyen felhasználási engedélyek az ilyen felmondást vagy tiltakozást követően egy bizonyos ideig még hatályban maradnak. Az ilyen megállapodások azonban nem akadályozhatják ezen irányelv teljes körű alkalmazását. Ez az irányelv nem akadályozhatja azt, hogy a jogosultak a jogaikat egyénileg kezelhessék, beleértve a nem kereskedelmi felhasználásokat is.

(20)

A közös jogkezelő szervezetekben való tagságnak objektív, átlátható és megkülönböztetés nélküli feltételeken kell alapulnia, azon kiadók tekintetében is, amelyek egy, a jogok gyakorlására vonatkozó megállapodás alapján a jogdíjbevételből való részesedésre és arra jogosultak, hogy az ilyen részesedést a közös jogkezelő szervezetektől követelhessék. E követelmények nem kötelezhetik a közös jogkezelő szervezeteket, hogy olyan tagokat fogadjanak be, akik jogainak, jogfajtáinak, műtípusainak vagy egyéb teljesítményeinek kezelése nem tartozik tevékenységi körükbe. A közös jogkezelő szervezet által vezetett nyilvántartásnak lehetővé kell tennie azon tagok és jogosultak azonosítását és tartózkodási helyének meghatározását, akiknek a jogait a szervezet a jogosultak által adott megbízások alapján képviseli.

(21)

Azon jogosultak védelme érdekében, akiknek a jogait a közös jogkezelő szervezet közvetlenül képviseli, de akik a tagsági követelményeknek nem tesznek eleget, helyénvaló annak előírása, hogy ezen irányelv tagokra vonatkozó bizonyos rendelkezéseit az ilyen jogosultakra is alkalmazzák. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy az ilyen jogosultaknak részvételi jogot is biztosítsanak a közös jogkezelő szervezet döntéshozatali eljárásában.

(22)

A közös jogkezelő szervezeteknek az általuk képviselt jogosultak közös érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk. Ezért fontos az olyan rendszerek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek tagjai számára, hogy a szervezetek döntéshozatali eljárásában történő részvétel útján gyakorolják a tagsági jogaikat. Egyes közös jogkezelő szervezetek különböző tagsági kategóriákkal rendelkeznek, amelyek a jogosultak különböző típusait - például a hangfelvétel- előállítókat és az előadóművészeket - képviselhetik. E különböző tagsági kategóriák döntéshozatali eljárásban való képviseletének méltányosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A közös jogkezelő szervezetek tagjainak közgyűlését szabályozó rendelkezések hatékonyságát aláásná, ha nem lennének szabályok a közgyűlés működésére vonatkozóan. Ezért szükséges annak biztosítása, hogy a közgyűlést rendszeresen, legalább évente összehívják, és a közös jogkezelő szervezet legfontosabb döntéseit a közgyűlés hozza meg.

(23)

A közös jogkezelő szervezetek valamennyi tagja számára lehetővé kell tenni a tagok közgyűlésén való részvételt és szavazást. E jogok gyakorlása csak méltányosan és arányosan korlátozható. Bizonyos kivételes esetekben a közös jogkezelő szervezeteket alapítvány formájában hozzák létre, és így nincsenek tagjaik. Ebben az esetben a tagok közgyűlésének hatáskörét egy felügyeleti feladatokkal megbízott testületnek kell gyakorolnia. Amennyiben a közös jogkezelő szervezetek tagjai között jogosultakat képviselő szervezetek vannak - ilyen eset lehet például, ha a közös jogkezelő szervezet korlátolt felelősségű társaság, és tagjait jogosultak szövetségei alkotják -, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezhessenek úgy, hogy a tagok közgyűlésének minden hatáskörét vagy egyes hatásköreit e jogosultak gyűlése gyakorolja. A tagok közgyűlésének hatáskörrel kell rendelkeznie legalább arra, hogy meghatározhassa a vezetőség tevékenységének kereteit, különös tekintettel a jogdíj bevételek közös jogkezelő szervezet általi felhasználására. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy a tagállamok például a befektetésekkel, az összeolvadásokkal vagy a hitelfelvétellel - ideértve a bármely ilyen tranzakcióra vonatkozó tilalmat is - kapcsolatosan szigorúbb szabályokról rendelkezzenek. A közös jogkezelő szervezeteknek ösztönözniük kell tagjaik közgyűlésen való tevékeny részvételét. Meg kell könnyíteni a közgyűlésen személyesen részt vevő és a részt nem vevő tagok számára is a szavazati jogok gyakorlását. Amellett, hogy a tagok elektronikus úton gyakorolhatják jogaikat, lehetővé kell tenni számukra, hogy meghatalmazott útján vegyenek részt, illetve szavazzanak a tagok közgyűlésén. A meghatalmazás útján történő szavazást összeférhetetlenség esetén korlátozni kell. Ugyanakkor a tagállamoknak csak akkor kell a meghatalmazással kapcsolatos korlátozásokról rendelkezniük, ha ez a döntéshozatali eljárásban nem érinti hátrányosan a tagok megfelelő és hatékony részvételét. Különösen a meghatalmazottak kijelölése hozzájárul a tagok megfelelő és hatékony részvételéhez a döntéshozatali eljárásban, és valódi döntési lehetőséget biztosít a jogosultak számára, hogy melyik közös jogkezelő szervezetet válasszák maguknak, függetlenül attól, hogy az adott szervezet melyik tagállamban letelepedett.

(24)

A tagok számára lehetővé kell tenni a közös jogkezelő szervezetek vezetésének folyamatos figyelemmel kísérésében való részvételt. Ebből a célból e szervezeteknek rendelkezniük kell egy, a saját szervezeti felépítésüknek megfelelő felügyeleti funkcióval, és lehetővé kell tenniük a tagok számára az e funkciót gyakorló testületben való képviseletet. A közös jogkezelő szervezet szervezeti felépítésétől függően a felügyeleti funkciót egy külön testület is elláthatja, így például egy felügyelőbizottság, vagy az igazgatótanács egyes tagjai vagy összes azon tagja, aki nem vesz részt a közös jogkezelő szervezet vezetésében. A tagok tisztességes és kiegyensúlyozott képviseletével kapcsolatos követelmény nem akadályozhatja a közös jogkezelő szervezeteket abban, hogy a felügyeleti funkció ellátására harmadik feleket, köztük megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket, illetve olyan jogosultakat jelöljenek ki, akik nem tesznek eleget a tagsági követelményeknek, vagy akiket a szervezet nem közvetlenül, hanem egy olyan szereplőn keresztül képvisel, aki a közös jogkezelő szervezet tagja.

(25)

A gondos irányítás érdekében a közös jogkezelő szervezet vezetésének függetlennek kell lennie. A vezetők számára - függetlenül attól, hogy választott vezető tisztségviselők-e, vagy a szervezet szerződéssel foglalkoztatja vagy,munkaviszonyban alkalmazza őket - elő kell írni, hogy tisztjük elfoglalása előtt, majd azt követően évente nyilatkozzanak arról, hogy fennáll-e valamilyen összeférhetetlenség az érdekeik és a közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak érdekei között. A felügyeleti funkciót ellátó személyek szintén évente tesznek ilyen nyilatkozatot. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közös jogkezelő szervezetek számára előírják az ilyen nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalát vagy közigazgatási szervek részére történő megküldését.

(26)

A közös jogkezelő szervezetek szedik be, kezelik és osztják fel a jogosultak által rájuk bízott jogok gyakorlásából származó bevételeket. Ez a bevétel végső soron a jogosultakat illeti meg, akik közvetlen jogviszonyban állhatnak a szervezettel, vagy akiket a közös jogkezelő szervezetben tagsággal bíró szervezet, vagy képviseleti szerződés alapján más képviselhet. Ezért fontos, hogy a közös jogkezelő szervezetek e bevételek beszedése, kezelése és elosztása során a lehető legnagyobb gondossággal járjanak el. A bevételek pontos elosztására csak akkor nyílik lehetőség, ha a közös jogkezelő szervezetek pontos nyilvántartást vezetnek a tagokról, a felhasználási engedélyekről és a művek és egyéb teljesítmények felhasználásáról. A hatékony közös jogkezeléshez szükséges lényeges adatokat szintén a jogosultak és a felhasználók szolgáltatják, ellenőrzésük pedig a közös jogkezelő szervezet feladata.

(27)

A jogosultakat megillető beszedett összegeket a könyvelésben a szervezet saját vagyonától elkülönítetten kell kezelni. A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének a sérelme nélkül, hogy a befektetéssel - köztük a jogdíjbevételek befektetésére vonatkozó tilalommal - kapcsolatosan szigorúbb szabályokról rendelkezzenek, amennyiben az ilyen összegeket befektetik, úgy ennek a közös jogkezelő szervezet általános befektetési és kockázatkezelési politikája szerint kell történnie. Annak érdekében, hogy a jogosultak jogainak védelme magas szintű maradjon és biztosítható legyen, hogy az említett jogok gyakorlásából eredő bevétel hozzájuk folyjon be, a közös jogkezelő szervezetnek olyan követelmények mentén kell a befektetéseit megtennie és kezelnie, amelyek körültekintő eljárásra kötelezik, lehetővé téve számára, hogy a legbiztonságosabb és leghatékonyabb befektetési politika mellett döntsön. A közös jogkezelő szervezet számára így lehetőséget kell biztosítani eszközállományának olyan módon történő összeállítására, hogy az igazodjon a jogokból származó befektetett bevétel kockázati kitettségének konkrét jellegéhez és időtartamához, és ne veszélyeztesse túlzott mértékben a jogosultakat megillető jogdíjbevételeket.

(28)

Mivel a jogosultakat díjazás illeti meg jogaik gyakorlása fejében, fontos, hogy a kezelési díjak ne haladják meg a jogkezelés indokolt költségeit, valamint hogy a kezelési díj címén történő levonáson kívüli bármely egyéb - például szociális, kulturális vagy oktatási célú - levonáshoz a közös jogkezelő szervezet tagjainak döntése legyen szükséges. A közös jogkezelő szervezetnek átláthatóvá kell tennie a jogosultak számára e levonások szabályozását. Ugyanezen követelmények vonatkoznak a jog gyakorlásából származó bevételek közös célra történő felosztására, például ösztöndíjakra történő felhasználásról szóló bármely döntésre. Az ilyen levonásokból finanszírozott bármely szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatáshoz a jogosultak számára megkülönböztetés nélkül hozzáférést kell biztosítani. Ez az irányelv nem érintheti a nemzeti jog alapján történő bármely levonást - például a közös jogkezelő szervezetek által a jogosultaknak nyújtott szociális szolgáltatások címén történt levonásokat - olyan esetekben, amelyet nem ez az irányelv szabályoz, feltéve, hogy az ilyen levonások összhangban vannak az uniós joggal.

(29)

Az egyes jogosultakat, vagy adott esetben a jogosultak csoportjait megillető összegek felosztását és kifizetését megfelelő időben és az érintett közös jogkezelő szervezetek felosztásra vonatkozó általános politikájának megfelelően kell elvégezni, ideértve azt az esetet is, ha ez a jogosultakat képviselő másik szervezeten keresztül történik. Kizárólag a közös jogkezelő szervezeten kívül álló objektív okok indokolhatják a jogosultakat megillető összegek késedelmes felosztását és kifizetését. Ezért az olyan körülmény, mint például a jogokból származó bevételek egy adott lejárati napig történő befektetési célú lekötése nem lehet elfogadható indok a késedelemre. Az ilyen objektív okok előfordulásakor célszerű a tagállamokra bízni olyan szabályok kidolgozását, amelyek biztosítják az időben történő felosztást, valamint a jogosultak hatékony felkutatását és azonosítását. A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének a sérelme nélkül, hogy szigorúbb szabályokról rendelkezzenek, a jogosultakat megillető összegek megfelelő és hatékony felosztásának biztosítása érdekében elő kell írni a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy jóhiszeműen tegyenek ésszerű és gondos intézkedéseket az adott jogosultak azonosítása és megtalálása céljából. Célszerű továbbá, hogy - amennyiben ezt a nemzeti jog lehetővé teszi - a közös jogkezelő szervezet tagjai dönthessenek bármely olyan összeg felhasználásról, amelyet amiatt nem lehet felosztani, mert az összegekre jogosult jogosultakat nem lehet azonosítani illetve megtalálni.

(30)

Indokolt, hogy a közös jogkezelő szervezetek más közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződés alapján jogokat kezelhessenek és beszedhessék az azok gyakorlásából származó bevételt. Más közös jogkezelő szervezetek tagjai jogainak védelme érdekében a közös jogkezelő szervezet nem tehet különbséget a képviseleti szerződések alapján általa kezelt jogok és a közvetlenül képviselt jogosultak számára általa kezelt jogok között. A közös jogkezelő szervezet nem lehet jogosult továbbá arra, hogy a másik közös jogkezelő szervezet által adott kifejezett hozzájárulás nélkül a másik szervezet javára beszedett jogdíjbevételből a kezelési díjon kívül más levonást hajtson végre. Megfelelő továbbá előírni a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy az ilyen képviseleti szerződések alapján más szervezetek számára történő felosztást és kifizetést legkésőbb akkor hajtsák végre, amikor saját tagjaik, és az általuk képviselt nem tag jogosultak számára hajtanak végre felosztást és kifizetést. A kedvezményezett szervezet számára pedig elő kell írni, hogy az általa képviselt jogosultakat megillető összegek szétosztását késedelem nélkül teljesítse.

(31)

Az engedélyezés tisztességes és megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi feltételei különösen fontosak annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók felhasználási engedélyt kapjanak olyan művek és egyéb teljesítmények tekintetében, amelyek esetében közös jogkezelő szervezet képviseli a jogokat, valamint a jogosultak megfelelő díjazásának a biztosítása érdekében. Ezért a közös jogkezelő szervezeteknek és a felhasználóknak a felhasználási engedélyezéssel kapcsolatos tárgyalásokat jóhiszeműen kell lefolytatniuk, és kötelesek objektív és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján megállapított díjszabásokat alkalmazni. Indokolt előírni, hogy a közös jogkezelő szervezet által megállapított felhasználási díj vagy díjazás ésszerű legyen, többek között a felhasználás egyedi körülmények esetén irányadó gazdasági értékére tekintettel. Végül a közös jogkezelő szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül kell választ adnia a felhasználók felhasználási engedély iránti kérelmeire.

(32)

A digitális környezetben rendszeresen szükség van arra, hogy a közös jogkezelő szervezetek teljesen új felhasználási módok és üzleti modellek számára engedélyezzék a repertoárjuk felhasználását. Ilyen esetekben, és az ilyen engedélyek adását a lehető legjobban előmozdító környezet kialakítása érdekében a közös jogkezelő szervezeteknek - a versenyjogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül - rendelkezniük kell az innovatív online szolgáltatók személyre szabott felhasználási engedélyeinek lehető leghamarabbi megadásához szükséges rugalmassággal annak veszélye nélkül, hogy ezen engedélyek feltételeit precedensként használnák más engedélyek feltételeinek meghatározásához.

(33)

Annak biztosítására, hogy a közös jogkezelő szervezetek teljesíthessék az irányelvben meghatározott kötelezettségeiket, a felhasználók megadják e szervezetek számára a közös jogkezelő szervezetek által képviselt jogok gyakorlására vonatkozó lényeges információkat. Ez a kötelezettség nem vonatkozhat a kereskedelmi, üzleti, foglalkozási vagy szakmai tevékenységi körükön kívül eső célból eljáró természetes személyekre, akik ezért kívül esnek a felhasználó ezen irányelvben szereplő fogalommeghatározásán. A közös jogkezelő szervezetek feladatai ellátásának lehetővé tétele érdekében az ilyen szervezetek által kért tájékoztatásnak továbbá az ésszerű, szükséges és a felhasználók rendelkezésére álló információkra kell korlátozódnia, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások sajátos helyzetét. Ez a kötelezettség belefoglalható egy, a közös jogkezelő szervezet és a felhasználó közötti megállapodásba; ez nem zárja ki a tájékoztatáshoz való, nemzeti jogszabályban rögzített jogok gyakorlását. A felhasználók által nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó határidőket úgy kell megállapítani, hogy a közös jogkezelő szervezetek is betarthassák a jogosultakat megillető összegek felosztására vonatkozó határidőket. Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a területükön letelepedett közös jogkezelő szervezeteknek közös számlák kibocsátását írják elő.

(34)

A közös jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységébe a jogosultak, a felhasználók és a más közös jogkezelő szervezetek által vetett bizalom növelése érdekében valamennyi közös jogkezelő szervezetet kötelezni kell arra, hogy megfeleljen bizonyos átláthatósági előírásoknak. A közös jogkezelő szervezeteket, vagy a jogosultakat megillető összegek felosztásáért és kifizetéséért felelős nem természetes személy (szervezeti) tagjaikat kötelezni kell arra, hogy a jogosultak számára legalább évente egyszer tájékoztatást nyújtsanak, például a részükre felosztott vagy kifizetett összegekről és a levonásokról. A közös jogkezelő szervezetek részére elő kell írni azt is, hogy nyújtsanak kielégítő tájékoztatást, beleértve pénzügyi adatokat is, azon más közös jogkezelő szervezetek részére, amelyeknek a jogait képviseleti szerződések útján kezelik.

(35)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jogosultak, más közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók hozzáférjenek a szervezet tevékenységi körére, valamint az általa képviselt művekre vagy egyéb teljesítményekre vonatkozó adatokhoz, a közös jogkezelő szervezetnek kellően indokolt kérelemre tájékoztatást kell nyújtania ezekről. Nemzeti szinten kell szabályozni azt, hogy fel lehet-e számítani ezért a szolgáltatásért ésszerű díjat, és ha igen, milyen mértékben. A közös jogkezelő szervezeteknek szervezeti felépítésükről és működési módjukról - különösen alapokmányukról, valamint a kezelési díjakra, a levonásokra és a díjszabásra vonatkozó általános szabályaikról - is tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jogosultak képesek legyenek figyelemmel kísérni és egymással összehasonlítani a közös jogkezelő szervezetek teljesítményét, az ilyen szervezeteknek évente közzé kell tenniük egy kifejezetten a közös jogkezelő szervezetek tevékenységére vonatkozó, összehasonlítható auditált pénzügyi adatokat tartalmazó átláthatósági jelentést. A közös jogkezelő szervezeteknek ezen felül az éves átláthatósági jelentés részeként évente közzé kell tenniük egy olyan különjelentést is, amely a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatásokra szánt összegek felhasználását részletezi. Ez az irányelv nem akadályozhatja meg a közös jogkezelő szervezeteket abban, hogy az éves átláthatósági jelentéshez szükséges információkat - például az éves pénzügyi jelentés részeként - egyetlen, illetve több különálló dokumentumban hozzák nyilvánosságra.

(37)

A zeneműveket felhasználó online szolgáltatásokat, például azokat a zeneszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek a fogyasztók részére lehetővé teszik zene letöltését vagy annak streaming szolgáltatás útján történő hallgatását, valamint azok a szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek fontos zenei elemet tartalmazó filmekhez vagy játékokhoz nyújtanak hozzáférést, először kötelesek megszerezni az ilyen művek felhasználására vonatkozó jogot. A 2001/29/EK irányelv a zeneművek online felhasználása során minden egyes jog tekintetében előírja a felhasználási engedély megszerzését. A szerzők szempontjából ezek a jogok a zeneművek többszörözésének és a nyilvánossághoz közvetítésének kizárólagos jogait képezik, amelyek magukban foglalják a nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétel jogát is. Ezeket a jogokat akár maguk a jogosultak, így a szerzők vagy a zeneműkiadók, akár a jogosultak számára közös jogkezelési szolgáltatásokat nyújtó közös jogkezelő szervezetek is kezelhetik. Különböző közös jogkezelő szervezetek kezelhetik a szerzők többszörözésre és a nyilvánossághoz közvetítésére vonatkozó jogait. Vannak továbbá olyan esetek, amikor ugyanazon mű tekintetében számos jogosult rendelkezik jogokkal, és előfordulhat az is, hogy különböző közös jogkezelő szervezeteket bíztak meg a mű vonatkozásában fennálló jogosultsági hányaduk tekintetében történő engedélyezésével. Bármely felhasználónak, aki az online szolgáltatás keretében a zeneművek széles körét kívánja a fogyasztók részére ajánlani, össze kell vonnia a művek különböző jogosultaktól és közös jogkezelő szervezetektől származó jogait.

(38)

Míg az internet nem ismer határokat, a zeneszolgáltatások online piaca az Unióban még mindig szétaprózódott, és az egységes digitális piac még nem alakult ki teljes egészében. Az európai közös jogkezelés åösszetettsége és nehézkessége számos esetben súlyosbítja az online zeneszolgáltatások európai digitális piacának szétaprózódottságát. Ez a helyzet éles ellentétben áll a fogyasztók digitális tartalmak, valamint azokhoz kapcsolódóan - akár határokon átnyúló - innovatív szolgáltatások iránti, gyorsan növekvő igényeivel.

(39)

A 2005/737/EK ajánlás egy olyan új szabályozási környezetet támogatott, amely alkalmasabb a jogszerű online zeneszolgáltatások nyújtásával összefüggő szerzői és szomszédos jogok uniós szintű kezelésére. Felismerte, hogy a zeneművek online felhasználásának korában a kereskedelmi felhasználóknak felhasználási engedélyezési megoldásokra van szükségük, amely megfelel a mindenütt jelen lévő online környezet jellegzetességeinek, és amely több területre terjed ki. Az ajánlás azonban nem volt elegendő a zeneművek online felhasználása széles körben több területre kiterjedő hatályú engedélyezésének ösztönzésére, vagy a több területre kiterjedő felhasználás engedélyezése egyedi igényeinek megoldására.

(40)

Az online zenei ágazatban, ahol a szerzőket megillető jogok területi alapú közös kezelése marad a főszabály, elengedhetetlen, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek a közös jogkezelő szervezetek általi leghatékonyabb felhasználási engedélyezési gyakorlatokat segítik elő, az egyre inkább határokon átnyúlóvá váló rendszerben. Ezért indokolt egy olyan szabályrendszer megalkotása, amely rendelkezik a zeneművek, köztük a zeneművek szövegeinek szerzőit megillető online jogok körében a közös jogkezelő szervezetek által adott, több területre kiterjedő felhasználási engedélyezés alapfeltételeiről. Ugyanezeknek a szabályoknak kell vonatkozniuk minden zenemű, köztük az audiovizuális művek részét képező zeneművek felhasználásának az engedélyezésére is. A zeneműveket kizárólag kotta formájában elérhetővé tevő online szolgáltatásokra azonban ez a szabály nem vonatkozhat. Ezen irányelv rendelkezéseinek biztosítaniuk kell a közös jogkezelő szervezetek által nyújtott, határokon átnyúló szolgáltatások minimálisan szükséges minőségi szintjét, különösen a képviselt repertoár átláthatósága és a jogok hasznosításához kapcsolódó pénzügyi folyamatok pontossága terén. Keretet kell teremteniük továbbá a zenei repertoárok és jogok önkéntes összevonásának támogatásához, így csökkentve a felhasználó számára a több területre és több repertoárra kiterjedő szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges felhasználási engedélyek számát. E rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük a közös jogkezelő szervezet számára, hogy felkérjen egy másik közös jogkezelő szervezetet a repertoárjának több területre kiterjedő hatályú képviseletére, amennyiben önmaga nem képes a követelmények teljesítésére, illetve azoknak nem kíván megfelelni. A megkeresett közös jogkezelő szervezet számára kötelezővé kell tenni a kérelmező szervezet általi felkérés elfogadását, amennyiben a megkeresett szervezet már összevonta a repertoárját, és több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket ajánl vagy ad. A jogszerű online zeneszolgáltatások fejlődésének az Unióban a szerzőt megillető jogok online megsértése elleni küzdelemhez is hozzá kell járulnia.

(41)

A felhasználási engedélyezési folyamat hatékonysága és átláthatósága, a felhasználói jelentések feldolgozása, a szolgáltatók részére ehhez kapcsolódóan történő számlázás és a jogosultakat megillető összegek felosztása tekintetében is különösen fontos a zeneművekre, a jogosultakra és az adott területen az egyes közös jogkezelő szervezetek által képviselt jogokra vonatkozó pontos és átfogó adatok rendelkezésre állása. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a zeneművek tekintetében több területre kiterjedő hatályú engedélyezést folytató közös jogkezelő szervezetek ezeket a részletes adatokat képesek legyenek gyorsan és pontosan feldolgozni. Ez szükségessé teszi a több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedéllyel érintett jogosultakra vonatkozó, olyan adatokat tartalmazó adatbázisok használatát, amelyek alapján azonosíthatók azon művek, jogok és jogosultak, amelyek képviseletével a közös jogkezelő szervezetet megbízták, valamint meghatározhatók a megbízással érintett területek is. Az ezen adatokban bekövetkező változásokat késedelem nélkül át kell vezetni, és az adatbázisokat folyamatosan frissíteni kell. Ezeknek az adatbázisoknak továbbá azt is elő kell segíteniük, hogy a művekre vonatkozó adatok összekapcsolhatók legyenek a hangfelvételekre vagy a mű megőrzésére szolgáló más rögzítésre vonatkozó adatokkal. Fontos biztosítani azt is, hogy a lehetséges felhasználók, jogosultak és közös jogkezelő szervezetek hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyek a közös jogkezelő szervezetek által képviselt repertoár azonosításához szükségesek. A közös jogkezelő szervezeteknek képeseknek kell lenniük intézkedéseket tenni az adatok pontosságának és megbízhatóságának védelme, az újrafelhasználásuk ellenőrzése, illetve a kereskedelmileg érzékeny adatok védelme érdekében.

(42)

A zeneművek több területre kiterjedő felhasználásának engedélyezését végző közös jogkezelő szervezetek számára elő kell írni adatbázisaik folyamatos és késedelem nélküli frissítését annak biztosítása érdekében, hogy az általuk feldolgozott zenei repertoárra vonatkozó adatok a lehető legpontosabbak legyenek. A közös jogkezelő szervezetek által nyilvántartott adatok pontosságának és megbízhatóságának veszélyeztetése nélkül könnyen hozzáférhető eljárásokat kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik az online szolgáltatók, valamint a jogosultak és más közös jogkezelő szervezetek számára, hogy tájékozódjanak arról, hogy tartalmaznak-e valamilyen pontatlanságot a közös jogkezelő szervezet adatbázisai a tulajdonukban lévő vagy az általuk ellenőrzött művek tekintetében, beleértve - részben vagy egészben - azokat a jogokat, illetve azokat a területeket is, amelyek tekintetében a közös jogkezelő szervezet számára megbízást adtak. Mivel a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) amely minden érintett számára biztosítja a pontatlan vagy hiányos adatok helyesbítésére, törlésére vagy zárolására vonatkozó jogot, ennek az irányelvnek arról is rendelkeznie kell, hogy a jogosultakkal vagy a más közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos pontatlan információk a több területre kiterjedő hatályú felhasználás engedélyezése terén késedelem nélkül kijavításra kerüljenek. A közös jogkezelő szervezeteknek arra is kell rendelkezniük kapacitással, hogy elektronikusan feldolgozzák a művek nyilvántartását és a jogkezelési megbízásokat. Figyelemmel arra, hogy az információk automatizálása milyen fontos a gyors és hatékony adatfeldolgozás érdekében, a közös jogkezelő szervezeteknek elektronikus eszközöket kell alkalmazniuk arra a célra, hogy ezeket az információkat strukturált módon közöljék a jogosultak. A közös jogkezelő szervezeteknek lehetőség szerint biztosítaniuk kell azt, hogy az ilyen elektronikus eszközök figyelembe vegyék a nemzetközi vagy uniós szinten kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat.

(43)

A zenefelhasználásra, az értékesítési jelentésekre és a számlázásra vonatkozó iparági normák jelentős szerepet játszanak a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók közötti adatcsere hatékonyságának növelésében. Az engedélyek felhasználásának figyelemmel kísérése során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, köztük a magánszféra és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére irányuló jogot. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a hatékonysági előnyök gyorsabb pénzügyi feldolgozást és végső soron a jogosultak részére történő korábbi kifizetéseket eredményezzenek, a közös jogkezelő szervezetek számára elő kell írni azt, hogy a szolgáltatók részére történő számlázást és a jogosultakat megillető összegek felosztását késedelem nélkül teljesítsék. E követelmény érvényesüléséhez az is szükséges, hogy a felhasználók a közös jogkezelő szervezeteket pontos és időszerű információkkal lássák el a művek felhasználásáról. A közös jogkezelő szervezetek nem kötelesek a bármilyen egyéni formátumban készült felhasználói jelentéseket elfogadni, ha rendelkezésre állnak széles körben használt iparági normák. A közös jogkezelő szervezetek számára lehetővé kell tenni a zeneművek online felhasználására vonatkozó több területre kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatos szolgáltatások kiszervezését. A háttérirodai szolgáltatások megosztása vagy összevonása segítheti a közös jogkezelő szervezeteket a jogkezelési szolgáltatásaik fejlesztése és az adatkezelési eszközökre vonatkozó beruházásaik ésszerűsítése terén.

(44)

A különböző zenei repertoárok felhasználásának a több területre kiterjedő hatályú engedélyezés céljából történő összevonása elősegíti az engedélyezési folyamatot és - azáltal, hogy az összes repertoár felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezését elérhetővé teszi a piacon - növeli a kulturális sokszínűséget, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az online szolgáltatóknak az adott szolgáltatás ajánlása érdekében kevesebb tranzakciót kelljen végezniük. A repertoárok összevonásának elő kell segítenie új online szolgáltatások kialakulását és a fogyasztókra hárított tranzakciós költségek csökkenését. Ezért azokat a közös jogkezelő szervezeteket, amelyek nem akarnak vagy nem képesek közvetlenül a saját zenei repertoárjukra több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adni, arra kell ösztönözni, hogy önkéntesen más közös jogkezelő szervezeteket bízzanak meg azzal, hogy megkülönböztetésmentes feltételek mellett kezeljék a repertoárjukat. A több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyekre vonatkozó megállapodások kizárólagos jellege korlátozná a több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket kereső felhasználók számára rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint szintén korlátozná azon közös jogkezelő szervezetek lehetőségeit is, amelyek több területre kiterjedő adminisztrációs szolgáltatásokat keresnek a repertoárjuk számára. Ezért a közös jogkezelő szervezetek közötti, több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyezésre vonatkozó valamennyi képviseleti szerződést nem kizárólagos alapon kell megkötni.

(45)

A közös jogkezelő szervezetek tagjai számára különösen fontos azoknak a feltételeknek az átláthatósága, amelyek alapján a közös jogkezelő szervezetek az online jogokat kezelik. A közös jogkezelő szervezetek ezért kötelesek elegendő információt szolgáltatni tagjaik számára bármely olyan szerződés fő feltételeiről, amellyel egy másik közös jogkezelő szervezetet bíznak meg azzal, hogy e tagok zeneműveit, e zeneművek online felhasználására vonatozó, több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyezése céljából képviselje.

(46)

Fontos továbbá előírni azt, hogy bármely olyan közös jogkezelő szervezet, amely több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket ajánl vagy ad, köteles vállalni bármely másik olyan közös jogkezelő szervezet repertoárjának képviseletét, amely úgy dönt, hogy ilyen tevékenységet közvetlenül nem végez. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a követelmény ne legyen aránytalan, és ne lépje túl a szükséges mértéket, a felkért közös jogkezelő szervezet csak akkor lehet köteles elfogadni a képviseletet, ha a felkérés olyan online jogra vagy az online jogok olyan fajtáira korlátozódik, amelyet maga is képvisel. Ezt a követelményt továbbá csak az olyan közös jogkezelő szervezetekre kell alkalmazni, amelyek összevont repertoárt képviselnek, és nem terjed ki azokra a közös jogkezelő szervezetekre, amelyek csak a saját repertoárjukra vonatkozóan adnak több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket. Nem vonatkozik ez a követelmény azokra a közös jogkezelő szervezetekre sem, amelyek csupán az egyazon műre nézve fennálló jogokat vonják össze abból a célból, hogy képesek legyenek az ilyen művek tekintetében mind a többszörözési, mind pedig a nyilvánossághoz közvetítésre vonatkozó jogok együttes engedélyezésére. A megbízást adó közös jogkezelő szervezetekben tömörülő jogosultak érdekének védelmében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a kisebb és kevésbé ismert repertoárok a tagállamokban egyenlő feltételek mellett férhessenek hozzá a belső piachoz, fontos, hogy a megbízást adó közös jogkezelő szervezetek repertoárjait ugyanolyan feltételek mellett kezeljék, mint a megbízást vállaló közös jogkezelő szervezetek repertoárjait, és hogy azok szerepeljenek a megbízást vállaló közös jogkezelő szervezetek által az online szolgáltatóknak címzett ajánlatokban. A megbízást vállaló közös jogkezelő szervezetek által felszámított kezelési díjnak fedeznie kell e szervezetek szükséges és ésszerű keretek között eszközölt beruházásainak megtérülését. Bármely olyan szerződés, amelyben egy közös jogkezelő szervezet megbíz egy vagy több másik közös jogkezelő szervezetet, hogy a zenei repertoárjának online felhasználására vonatkozó, több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adjon ki, nem akadályozza meg azt, hogy az elsőként említett közös jogkezelő szervezet továbbra is engedélyezze a letelepedése szerinti tagállam területére korlátozott felhasználásokat, akár a saját repertoárja, akár bármely olyan egyéb repertoár tekintetében, amelynek ezen a területen való képviseletére megbízást kapott.

(47)

A közös jogkezelő szervezetek általi, több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyezés céljait és hatékonyságát nagymértékben veszélyeztetné az, ha a jogosultak nem gyakorolhatnák a több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyek kiadására vonatkozó jogaikat abban az esetben, ha az a közös jogkezelő szervezet, amelyet megbíztak a jogaik kezelésével, nem ad vagy ajánl több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket, továbbá nem kíván egy másik közös jogkezelő szervezetet sem megbízni ezzel a feladattal. Ezért fontos lenne az, hogy ilyen körülmények között a jogosultak képesek legyenek saját maguk gyakorolni az online szolgáltatók által kért, több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyezésre vonatkozó jogukat, illetve hogy ezt egy másik fél vagy felek útján tehessék meg oly módon, hogy tiltakoznak a közös jogkezelés ellen az eredeti közös jogkezelő szervezettnél az online felhasználás több területre kiterjedő hatályú engedélyezéshez szükséges mértékben, akként, hogy az egy területre kiterjedő hatályú engedélyezésre a tiltakozás hatály nem terjed ki.

(48)

A műsorszolgáltató szervezetek általában egy helyi közös jogkezelő szervezet engedélyét használják saját televízió- és rádióműsoraik sugárzásához, amelyek zeneműveket is tartalmaznak. Ez az engedély gyakran a műsorsugárzási tevékenységekre korlátozódik. A zeneműveken fennálló online jogokra vonatkozó felhasználási engedélyre lenne szükség ahhoz, hogy az ilyen televízió- vagy rádióműsorok sugárzását online is elérhetővé tegyék. A televízió- és rádióműsorok egyidejű vagy késleltetett online közvetítésének célját szolgáló, a zeneműveken fennálló online jogokra vonatkozó felhasználási engedélyezés elősegítése érdekében szükség van arra, hogy a Bizottság eltérést tegyen lehetővé a zeneműveken fennálló online jogok több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyezésére egyébként érvényes szabályoktól. Az eltérésnek a televízió- vagy rádióműsorok online elérése, valamint az eredeti műsorokkal egyértelmű és alárendelt viszonyban álló, az adott televízió- vagy rádióműsort kiegészítő, előzetesen bemutató vagy ismétlő anyag elérése érdekében feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia. Az eltérés nem működhet úgy, hogy torzítsa az olyan más szolgáltatásokkal folytatott versenyt, amelyek egyedi zenei vagy audiovizuális művekhez biztosítanak online hozzáférést a fogyasztók részére, és nem eredményezhet olyan korlátozó gyakorlatot, mint a piacok vagy a fogyasztói csoportok felosztása, amely sértené az EUMSZ 101., illetve 102. cikkét.

(49)

Biztosítani kell az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések hatékony végrehajtását. A közös jogkezelő szervezeteknek egyedi eljárásokat kell a tagjaik részére biztosítaniuk a panaszok kezelése céljából. Ezeknek az eljárásoknak a közös jogkezelő szervezet által közvetlenül képviselt más jogosultak számára, valamint azon más közös jogkezelő szervezetek számára is rendelkezésre kell állniuk, amelyek javára e szervezet képviseleti szerződés alapján jogokat kezel. Lehetővé kell tenni továbbá a tagállamok számára annak előírását, hogy ezen irányelv alkalmazása tekintetében a közös jogkezelő szervezetek, azok tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között felmerülő vitákat gyors, független és pártatlan alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. A zeneművek online jogainak felhasználására vonatkozó, több területre kiterjedő hatályú engedélyezésére vonatkozó szabályok hatékonyságát alááshatná különösen az, ha a közös jogkezelő szervezetek és a velük szerződő felek közötti vitákat nem rendeznék gyorsan és hatékonyan. Ezért kívánatos az, hogy a bírósághoz való fordulás jogának sérelme nélkül legyen lehetőség egy olyan - a közvetítéshez vagy a választott bírósághoz hasonló - könnyen elérhető, hatékony és pártatlan, bíróságon kívüli eljárás igénybevételére, amely alkalmas egyrészről a több területre kiterjedő felhasználást engedélyező közös jogkezelő szervezetek, másrészről pedig az online szolgáltatók, a jogosultak vagy más közös jogkezelő szervezetek közötti viták rendezésére. Ez az irányelv nem írja elő konkrétan, hogy milyen módon kell megszervezni a vitarendezési lehetőségek biztosítását, és nem határozza meg azt sem, hogy mely testületet kell megbízni a vitarendezések bonyolításával, azzal a feltétellel, hogy az adott testület függetlensége, pártatlansága és hatékonysága garantált. Végezetül kívánatos annak előírása is, hogy a szellemi alkotások joga területén szakértelemmel rendelkező vitarendezési testületek vagy bíróságok révén a tagállamok rendelkezzenek olyan független, pártatlan és hatékony vitarendezési eljárásokkal, amelyek képesek rendezni a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók közötti, a fennálló vagy a javasolt engedélyezési feltételekkel, illetve a szerződésszegésekkel kapcsolatos kereskedelmi vitákat.

(50)

A tagállamok kötelesek olyan megfelelő eljárásokat bevezetni, amelyek révén ellenőrizni lehet, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfelelnek-e ezen irányelv rendelkezéseinek. Nem lenne helyénvaló, hogy ez az irányelv korlátozza a tagállamok választási lehetőségét az illetékes hatóság kijelölését, vagy a közös jogkezelő szervezetek előzetes és utólagos ellenőrzését illetően, azonban biztosítani kell azt, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan és megfelelő időkeretek között képesek legyenek az ezen irányelv alkalmazásakor felmerülő bármilyen kétely tisztázására. A tagállamok nem kötelezhetők új illetékes hatóságok létrehozására. Ezen túlmenően lehetőséget kell teremteni a közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak, a felhasználók, a közös jogkezelő szervezetek és más érdekelt felek számára, hogy amennyiben véleményük szerint egy közös jogkezelő szervezet, vagy adott esetben egy felhasználó tevékenysége vagy egy kialakult helyzet jogsértő, értesítsék az illetékes hatóságot. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések be nem tartása esetén illetékes hatóságaik megfelelő szankciókat alkalmazhassanak és megfelelő intézkedéseket hozhassanak. Ez az irányelv nem rendelkezik konkrétan a szankciók vagy intézkedések fajtájáról, azonban azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciók vagy intézkedések közé tartozhat a hanyagul eljáró igazgatók menesztése, a közös jogkezelő szervezetek helyiségeiben tartott ellenőrzések, vagy - amennyiben a működés engedélyhez kötött - az engedély visszavonása. Ennek az irányelvnek semlegesnek kell maradnia a tagállamokon belüli előzetes engedélyezési és ellenőrzési rendszerek tekintetében, ideértve a közös jogkezelő szervezetek reprezentativitására vonatkozó követelményeket is, amennyiben ezek a rendszerek összeegyeztethetők az uniós joggal, és nem akadályozzák ezen irányelv teljes körű végrehajtását.

(51)

A több területre kiterjedő hatályú felhasználás engedélyezésére vonatkozó követelmények betartásának biztosítása érdekében ki kell alakítani a végrehajtásuk figyelemmel kísérését szolgáló egyedi rendelkezéseket. E célból a tagállamok illetékes hatóságainak és a Bizottságnak együtt kell működnie. A közös jogkezelő szervezetek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságok közötti információcsere révén a tagállamoknak kölcsönösen segítséget kell nyújtaniuk egymásnak.

(52)

Fontos, hogy a közös jogkezelő szervezetek tiszteletben tartsák a jogosultak, tagok, felhasználók és más olyan személyek magánélethez és adatvédelemhez fűződő jogait, akiknek a személyes adatát kezelik. A 95/46/EK irányelv az irányadó a személyes adatoknak az ezen irányelvvel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A jogosultakat megfelelően tájékoztatni kell adataik feldolgozásáról, arról, hogy kik kapták meg ezeket az adatokat, mennyi ideig maradnak ezek az adatok az adatbázisban, és hogy a jogosultak milyen módon gyakorolhatják a 95/46/EK irányelvvel összhangban a személyes adataikhoz való hozzáférésre, valamint az ezek kijavítására vagy törlésére vonatkozó jogaikat. Különösen a személyek közvetett azonosítására alkalmas egyedi azonosítókat kell az említett irányelv szerinti személyes adatként kezelni.

(53)

A végrehajtási intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nem érintik azoknak a független nemzeti hatóságoknak a hatáskörét, amelyeket a tagállamok a 95/46/EK irányelvnek megfelelően hoztak létre az adott irányelv végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezések betartásának figyelemmel kísérése érdekében.

(54)

Ez az irányelv tiszteletben tartja és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a Charta) elismert alapelveket. A vitarendezésre vonatkozóan az irányelvben foglalt rendelkezések nem akadályozhatják meg a feleket abban, hogy gyakorolhassák a bírósághoz való fordulás tekintetében az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogukat.

(55)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a közös jogkezelő szervezetek tagjai azon képességeinek javítását, hogy a szervezet tevékenysége felett ellenőrzést gyakoroljanak, a közös jogkezelő szervezetek megfelelő átláthatóságának biztosítását, és a zeneművek online felhasználására vonatkozó, szerzőket megillető jogok több területre kiterjedő hatályú engedélyezésének fejlesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban, az intézkedések léptéke és hatása miatt, e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(56)

Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a versenyjogi szabályok és a bármely más területre vonatkozó egyéb jogszabályok alkalmazását, beleértve a titoktartást, az üzleti titkot, a magánszféra védelmét, az iratokhoz való hozzáférést, a szerződések jogát, valamint a kollíziós szabályokra és a bíróságok illetékességére vonatkozó nemzetközi magánjogot, továbbá a munkavállalók és munkáltatók egyesülési és önszerveződési jogát.

(57)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával ( 7 ) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(58)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki 2012. október 9-én véleményt adott,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv a szerzői és szomszédos jogok közös jogkezelő szervezetek általi kezelése megfelelő működésének biztosításához szükséges követelményeket határozza meg. Meghatározza továbbá a szerzők zeneműveinek online, több területre kiterjedő felhasználásának közös jogkezelő szervezetek általi, engedélyezésének szabályait.

2. cikk

Hatály

(1) Az I., II., IV. és V. cím - a 34. cikk (2) bekezdése és a 38. cikk kivételével - az Unióban letelepedett valamennyi közös jogkezelő szervezetre vonatkozik.

(2) A III. cím, valamint a 34. cikk (2) bekezdése és a 38. cikk azokra az Unióban letelepedett közös jogkezelő szervezetekre vonatkozik, amelyek több területre kiterjedő hatállyal kezelik a szerzőket zeneműveik online felhasználására vonatkozóan megillető jogokat.

(3) Ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a közös jogkezelő szervezetek közvetlen vagy közvetett, teljes vagy részleges tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezetekre, amennyiben az ilyen szervezetek olyan tevékenységet végeznek, amely - ha azt közös jogkezelő szervezet végezné - ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozna.

(4) A 16. cikk (1) bekezdése, a 18. és 20. cikke a 21. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e), f) és g) pontja, valamint a 36. és a 42. cikk hatálya az Unióban letelepedett valamennyi független jogkezelő szervezetre kiterjed.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)

"közös jogkezelő szervezet" :

olyan szervezet, amely jogszabály, jogátruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás alapján, egynél több jogosult javára és közös érdekében kizárólagos vagy fő céljaként szerzői vagy szomszédos jogokat kezel, és amely a következő feltételek közül az egyiket vagy mindkettőt teljesíti:

i. a tagjai tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;

ii. nonprofit szervezetként működik;

b)

"független jogkezelő szervezet" :

olyan szervezet, amely jogszabály, jogátruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás alapján, egynél több jogosult javára és közös érdekében kizárólagos vagy fő céljaként szerzői vagy szomszédos jogokat kezel, és amely:

i. nem áll a jogosultak közvetlen vagy közvetett, teljes vagy részleges tulajdonában vagy ellenőrzése alatt, és

ii. profitorientált szervezetként működik;

c)

"jogosult" : közös jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, aki/amely szerzői vagy szomszédos jogokkal rendelkezik, vagy aki/amely a művek felhasználására vonatkozó megállapodás alapján vagy jogszabály alapján részesedésre jogosult a jogdíjbevételből;

d)

"tag" : olyan jogosult vagy olyan jogosultakat képviselő szervezet, beleértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultak szövetségeit is, aki/amely megfelel a közös jogkezelő szervezet tagsági követelményeinek, és akit/amelyet a közös jogkezelő szervezet tagként felvett;

e)

"alapokmány" : a közös jogkezelő szervezet alapító okirata, alapokmánya, alapszabálya vagy létesítő okirata;

f)

"a tagok közgyűlése" : a közös jogkezelő szervezeten belüli azon szerv, amelyben - a szervezeti formától függetlenül - a tagok vesznek részt és gyakorolják szavazati jogukat;

g)

"igazgató" :

i. amennyiben a nemzeti jog vagy a közös jogkezelő szervezet alapokmánya egyszintű vezetést ír elő, az irányító testület bármely tagja;

ii. amennyiben a nemzeti jog vagy a közös jogkezelő szervezet alapokmánya kétszintű vezetést ír elő, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság bármely tagja;

h)

"jogdíjbevétel" : a közös jogkezelő szervezet által a jogosultak javára beszedett bevétel, amely származhat kizárólagos jog gyakorlásából, díjigény vagy megfelelő díjazás iránti igény érvényesítéséből

i)

"kezelési díj" : a közös jogkezelő szervezet által a jogdíjbevételekből vagy azok befektetéséből eredő bármely bevételből a szerzői és szomszédos jogok kezelése költségeinek fedezésére felszámított, azok beszámítására fordított vagy azokból levont összegek;

j)

"képviseleti szerződés" : közös jogkezelő szervezetek közötti bármely olyan megállapodás, amely alapján az egyik közös jogkezelő szervezet egy másik közös jogkezelő szervezetet bíz meg az általa képviselt jogok kezelésével, beleértve a 29. és 30. cikk alapján kötött megállapodást is;

k)

"felhasználó" : nem fogyasztói minőségben eljáró személy vagy szervezet, aki/amely tevékenységét a jogosultak felhasználási engedélyéhez, a jogosultakat megillető díjigényhez vagy megfelelő díjazáshoz kötötten végzi;

l)

"repertoár" : azok a művek, amelyek tekintetében a közös jogkezelő szervezet jogokat kezel;

m)

"több területre kiterjedő hatályú engedély" : egynél több tagállam területére kiterjedő engedély;

n)

"zeneműveken fennálló online jogok" : a szerzőt a zenemű vonatkozásában megillető, a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében meghatározott jogok, amelyek online szolgáltatás nyújtásához szükségesek.

II. CÍM

KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK

1. FEJEZET

A jogosultak képviselete, valamint a közös jogkezelő szervezetek tagsága és szervezete

4. cikk

Alapelvek

A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek az általuk kezelt jogok vonatkozásában képviselt jogosultak érdekeinek maradéktalan figyelembevételével tevékenykedjenek, és ne rójanak rájuk olyan kötelezettségeket, amelyek e jogosultak jogainak és érdekeinek védelme, illetve jogaik eredményes kezelése érdekében objektív szempontból nem szükségesek.

5. cikk

A jogosultakat megillető jogok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultakat megillessék a (2)-(8) bekezdésben meghatározott jogok, és hogy e jogokat kifejezetten tartalmazza a közös jogkezelő szervezet alapokmánya vagy tagsági szabályzata.

(2) A jogosultak megbízhatják a választásuk szerinti közös jogkezelő szervezetet, hogy kezelje a választásuk szerinti jogokat, jogfajtákat vagy műtípusokat és egyéb teljesítményeket a választásuk szerinti terület tekintetében, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban van a közös jogkezelő szervezet letelepedési helye vagy a jogosult letelepedési helye vagy lakóhelye, illetve a jogosult mely tagállam állampolgára. Amennyiben a közös jogkezelő szervezetnek nincs objektíven alátámasztott indoka a jogkezelés visszautasítására, köteles kezelni ezeket a jogokat, jogfajtákat vagy műtípusokat és egyéb teljesítményeket, feltéve, hogy ezek kezelése a tevékenységi körébe tartozik.

(3) A jogosultak engedélyezhetik a választásuk szerinti bármely jog, jogfajta vagy műtípus és egyéb teljesítmény nem kereskedelmi célú felhasználását.

(4) A jogosultak ésszerű, legfeljebb hat hónapos felmondási idő mellett felmondhatják a közös jogkezelő szervezetnek jogok, jogfajták vagy műtípusok és egyéb teljesítmények vonatkozásában általuk adott, jogok kezelésére vonatkozó megbízást, vagy tiltakozhatnak a közös jogkezelés ellen a (2) bekezdés szerint meghatározott bármely választásuk szerinti jogra, jogfajtára vagy műtípusra és egyéb teljesítményre vonatkozóan, a választásuk szerinti területek tekintetében. A közös jogkezelő szervezet dönthet úgy, hogy az ilyen felmondás vagy tiltakozás csak a pénzügyi év végén lépjen hatályba.

(5) Amennyiben a jogosult a megbízás felmondása vagy a tiltakozás hatálybalépését megelőzően történt felhasználási tevékenység ellenértékeként vagy a felmondás vagy tiltakozás hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján őt megillető összegekre jogosult, a jogosultat változatlanul megilletik a 12., 13., 18., 20., 28. és 33. cikk alapján fennálló jogok.

(6) A közös jogkezelő szervezet nem korlátozhatja a (4) és (5) bekezdésben biztosított jogok gyakorlását annak a feltételnek az előírásával, hogy a felmondással vagy tiltakozással érintett jogok, jogfajták vagy műtípusok és egyéb teljesítmények kezelését egy másik közös jogkezelő szervezetre kell bízni.

(7) Azokban az esetekben, amikor a jogosult közös jogkezelő szervezetet bíz meg jogai kezelésével, minden egyes jogra, jogfajtára vagy műtípusra és egyéb teljesítményre vonatkozóan, amelynek kezelésével a közös jogkezelő szervezetet megbízza, kifejezett hozzájárulását kell adnia. Minden ilyen hozzájárulást bizonyító erejű okirat formájában kell megadni.

(8) A közös jogkezelő szervezet tájékoztatja a jogosultakat az (1)-(7) bekezdés szerinti jogaikról, valamint a (3) bekezdésben meghatározott joghoz kapcsolódó bármely feltételről, mielőtt beszerzi a valamely jog, jogfajta vagy műtípus és egyéb teljesítmény kezelésére vonatkozó hozzájárulásukat.

A közös jogkezelő szervezet 2016. október 10-ig tájékoztatja az őt már megbízó jogosultakat az (1)-(7) bekezdés szerinti jogaikról, valamint a (3) bekezdésben meghatározott joghoz kapcsolódó valamennyi feltételről.

6. cikk

A közös jogkezelő szervezetek tagsági szabályzata

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfeleljenek a (2)-(5) bekezdésben meghatározott szabályoknak.

(2) A közös jogkezelő szervezet felveszi tagnak azokat a jogosultakat, illetve azokat a jogosultakat képviselő szervezeteket - beleértve más közös jogkezelő szervezeteket és jogosultak szervezeteit is -, akik teljesítik a tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételeken alapuló tagsági követelményeket. Ezeket a tagsági követelményeket a közös jogkezelő szervezet alapokmányában vagy tagsági szabályzatában rögzíteni kell és a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. Azokban az esetekben, amikor a közös jogkezelő szervezet elutasítja a tagfelvételi kérelmet, a jogosult számára világosan meg kell indokolnia a döntését.

(3) A közös jogkezelő szervezet alapokmánya megfelelő és hatékony mechanizmusokat biztosít a tagoknak a szervezet döntéshozatali folyamatában való részvételére vonatkozóan. A különböző tagsági kategóriák döntéshozatali folyamatban való képviseletének méltányosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(4) A közös jogkezelő szervezet lehetővé teszi tagjai számára a szervezettel elektronikus úton történő kapcsolattartást, beleértve a tagsági jogok gyakorlása céljából történő kapcsolattartást is.

(5) A közös jogkezelő szervezet tagjairól nyilvántartást vezet, amelyet rendszeresen frissít.

7. cikk

Azon jogosultak jogai, akik nem tagjai a közös jogkezelő szervezeteknek

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfeleljenek a 6. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikkben, a 29. cikk (2) bekezdésében és a 33. cikkben meghatározott szabályoknak azon jogosultak tekintetében, akik jogszabály, jogátruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás alapján közvetlen jogviszonyban állnak velük, de nem tagjaik.

(2) A tagállamok ezen irányelv egyéb rendelkezéseit is alkalmazhatják az (1) bekezdésben említett jogosultakra.

8. cikk

A közös jogkezelő szervezet tagjainak közgyűlése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a tagok közgyűlésének megszervezésére a (2)-(10) bekezdésben meghatározott szabályokkal összhangban kerüljön sor.

(2) A tagok közgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

(3) A tagok közgyűlése dönt a közös jogkezelő szervezet alapokmánya, valamint tagsági szabályzata módosításáról, amennyiben a tagsági szabályokat nem az alapokmány tartalmazza.

(4) A tagok közgyűlése dönt az igazgatók kinevezéséről és felmentéséről, ellenőrzi általános teljesítményüket, valamint jóváhagyja díjazásukat és egyéb juttatásaikat, így a pénzbeli és nem pénzbeli juttatásokat, a nyugdíjfolyósítást és -jogosultságokat, a más juttatás folyósításához való jogot és a végkielégítéshez való jogot.

A kétszintű vezetéssel rendelkező közös jogkezelő szervezetben a tagok közgyűlése nem dönt az igazgatótanács tagjainak a kinevezéséről vagy felmentéséről, illetve a díjazásuk és egyéb juttatásaik jóváhagyásáról, ha az ilyen döntések meghozatalára vonatkozó jogkör a felügyelőbizottságot illeti meg.

(5) A II. cím 2. fejezetében meghatározott rendelkezésekkel összhangban a tagok közgyűlésének döntési jogköre legalább a következő kérdésekre terjed ki:

a) a jogosultakat megillető összegek felosztásának általános politikája;

b) a fel nem osztható összegek felhasználásának általános politikája;

c) az általános befektetési politika, tekintettel a jogdíjbevételekre, valamint a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételekre;

d) a jogdíjbevételek, valamint a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételek terhére történő levonások általános politikája;

e) a fel nem osztható összegek felhasználása;

f) a kockázatkezelési politika;

g) ingatlanok beszerzésének, értékesítésének vagy jelzáloggal való megterhelésének jóváhagyása;

h) összeolvadásoknak és szövetségeknek, leányvállalatok alapításának, valamint más szervezetek, illetve más szervezetekben részesedés vagy az azokban fennálló jogok megszerzésének jóváhagyása;

i) hitelfelvétel, hitelnyújtás, vagy hitelbiztosíték nyújtásának jóváhagyása.

(6) A tagok közgyűlése határozat vagy az alapokmányban foglalt rendelkezés útján a felügyeleti feladatot gyakorló szervre ruházhatja az (5) bekezdés f), g), h) és i) pontjában felsorolt jogköröket;

(7) Az (5) bekezdés a)-d) pontjának alkalmazásában a tagállamok előírhatják a tagok közgyűlésének a jogdíjbevételek, valamint a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételek felhasználására vonatkozó részletes feltételek meghatározását.

(8) A tagok közgyűlése ellenőrzi a közös jogkezelő szervezet tevékenységét azáltal, hogy dönt - legalább - a könyvvizsgáló kinevezéséről és visszahívásáról, valamint a 22. cikkben említett éves átláthatósági jelentés jóváhagyásáról.

A tagállamok különböző rendszereket vagy módokat is engedélyezhetnek a könyvvizsgáló kinevezésére és visszahívására, feltéve, hogy ezeket a rendszereket vagy módokat úgy alakítják ki, hogy biztosítsák a könyvvizsgálónak a közös jogkezelő szervezetet vezető személyektől való függetlenségét.

(9) A közös jogkezelő szervezet valamennyi tagjának jogában áll részt venni és szavazni a tagok közgyűlésén. A tagállamok azonban engedélyezhetik a közös jogkezelő szervezet tagjainak a tagok közgyűlésen való részvételi és szavazati jogának korlátozását az alábbi követelmények egyike vagy mindkét alábbi követelmény alapján:

a) a tagság időtartama;

b) a tag által kapott vagy a részére esedékes összegek;

feltéve, hogy ezeket a követelményeket méltányosan és arányosan alkalmazzák.

Az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményeket a közös jogkezelő szervezet alapokmányában vagy tagsági szabályzatában kell rögzíteni és a 19. és 21. cikkel összhangban a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(10) A közös jogkezelő szervezet minden tagjának jogában áll bármely más személyt vagy szervezetet meghatalmazni abból a célból, hogy a nevében részt vegyen és szavazzon a tagok közgyűlésén, feltéve, hogy e meghatalmazás nem vezet összeférhetetlenséghez, amelyre például akkor kerülhet sor, ha a meghatalmazó tag és a meghatalmazott a közös jogkezelő szervezeten belül a jogosultak különböző kategóriáiba tartozik.

A tagállamok azonban korlátozhatják a képviselők meghatalmazását és az általuk képviselt tagok szavazati jogainak gyakorlását, ha ezek a korlátozások nem érintik hátrányosan a tagok megfelelő és hatékony részvételét a közös jogkezelő szervezet döntéshozatali folyamataiban.

Egy adott meghatalmazás a tagok egyetlen közgyűlésére érvényes. A tagok közgyűlésén a meghatalmazott a meghatalmazó tagéval azonos jogokkal rendelkezik. A meghatalmazott a meghatalmazó tag utasításai szerint szavaz.

(11) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a tagok közgyűlésének jogköreit egy, a közös jogkezelő szervezet tagjai által legalább négyévente megválasztott küldöttekből álló gyűlés is gyakorolhatja, feltéve, hogy:

a) biztosított a tagok megfelelő és hatékony részvétele a közös jogkezelő szervezetek döntéshozatali folyamataiban; és

b) a különböző tagsági kategóriáknak a küldöttgyűlésben való képviselete méltányos és kiegyensúlyozott.

A (2)-(10) bekezdésben meghatározott szabályokat a küldöttgyűlésre megfelelően alkalmazni kell.

(12) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben egy közös jogkezelő szervezet - szervezeti formája miatt - nem rendelkezik tagok közgyűlésével, a tagok közgyűlésének jogköreit a felügyeleti feladatokat ellátó szerv gyakorolja. A (2)-(5) bekezdésben, valamint az (7) és (8) bekezdésben meghatározott szabályokat a felügyeleti feladatokat ellátó ilyen szervre megfelelően alkalmazni kell.

(13) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben egy közös jogkezelő szervezetnek olyan tagjai vannak, akik jogosultakat képviselő szervezetek, a tagok közgyűlésének minden jogkörét vagy egyes jogköreit e jogosultak közgyűlése gyakorolja. A (2)-(10) bekezdésben meghatározott szabályokat a jogosultak közgyűlésére megfelelően alkalmazni kell.

9. cikk

Felügyeleti feladatkör

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden közös jogkezelő szervezet rendelkezzen felügyeleti feladatkörrel a szervezetet vezető személyek tevékenységének és kötelezettségeik teljesítésének folyamatosan figyelemmel kísérésére.

(2) A felügyeleti feladatkört ellátó szervben a közös jogkezelő szervezet különböző tagsági kategóriáinak méltányos és kiegyensúlyozott képviselettel kell rendelkezniük.

(3) A felügyeleti feladatkört ellátó minden személy évente egyéni összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz a tagok közgyűlésének címezve, amely tartalmazza a 10. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett információkat.

(4) A felügyeleti feladatkört ellátó szerv rendszeresen ülésezik és legalább az alábbi jogkörökkel rendelkezik:

a) a tagok közgyűlése által a 8. cikk (4) és (6) bekezdése alapján ráruházott jogkörök gyakorlása;

b) a 10. cikkben említett személyek tevékenységeinek és feladataik ellátásának nyomon követése, beleértve a tagok közgyűlése által hozott határozatok és különösen a 8. cikk (5) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt általános politikák végrehajtását.

(5) A felügyeleti feladatkört ellátó szerv jogkörei gyakorlásáról legalább évente egyszer beszámol a tagok közgyűlésének.

10. cikk

A közös jogkezelő szervezetet vezető személyek kötelezettségei

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden közös jogkezelő szervezet hozza meg valamennyi szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az adott közös jogkezelő szervezetet vezető személyek megbízható, körültekintő és megfelelő módon lássák el ezt a feladatukat, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások, továbbá belső ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek kialakítsák és alkalmazzák az összeférhetetlenség elkerülését, és ahol az összeférhetetlenség elkerülhetetlen, a tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség azonosítását, kezelését, figyelemmel kísérését, valamint nyilvánosságra hozatalát szolgáló eljárásaikat annak megelőzése érdekében, hogy ezek az összeférhetetlenségek hátrányosan érintsék a szervezet által képviselt jogosultak közös érdekeit.

Az első albekezdésben említett eljárásoknak elő kell írniuk, hogy az (1) bekezdésben említett valamennyi személy köteles évente a tagok közgyűlésének címzett személyes nyilatkozatot tenni, amely tartalmazza a következőket:

a) a közös jogkezelő szervezetben fennálló bármely érdekeltség;

b) a közös jogkezelő szervezettől az előző pénzügyi évben kapott bármely díjazás, beleértve a nyugdíjprogramok formájában kapott díjazásokat, a természetbeni juttatásokat és más jellegű juttatásokat;

c) a közös jogkezelő szervezettől az előző pénzügyi évben jogosultként kapott bármely összeg;

d) nyilatkozat arra vonatkozóan, ha bármely személyes érdek és a közös jogkezelő szervezet érdekei, illetve a közös jogkezelő szervezettel és bármely más természetes vagy jogi személlyel szemben fennálló bármely kötelezettségek között bármilyen tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség áll fenn.

2. FEJEZET

A jogdíjbevételek kezelése

11. cikk

A jogdíjbevételek beszedése és felhasználása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfeleljenek a (2)-(5) bekezdésben meghatározott szabályoknak.

(2) A közös jogkezelő szervezetek kötelesek gondosan eljárni a jogdíjbevételek beszedése és kezelése során.

(3) A közös jogkezelő szervezet számláin elkülönítetten tartja a következőket:

a) a jogdíjbevételek és a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételek; és

b) esetleges saját eszközök és az ilyen eszközökből, kezelési díjakból vagy egyéb tevékenységekből származó bevétel.

(4) A közös jogkezelő szervezet a jogdíjbevételeket vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételt kizárólag a jogosultak között való felosztásra használhatja, kivéve, ha levonhatja vagy beszámíthatja a kezelési díjakat a 8. cikk (5) bekezdésének d) pontjával összhangban hozott döntésnek megfelelően, vagy ha felhasználhatja a jogdíjbevételeket vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételt a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban hozott döntésnek megfelelően.

(5) Amennyiben a közös jogkezelő szervezet befekteti a jogdíjbevételeket vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételt, akkor ennek során az általa kezelt jogok vonatkozásában képviselt jogosultak érdekeinek maradéktalan figyelembevételével, a 8. cikk (5) bekezdésének c) és f) pontjában említett általános befektetési politika és kockázatkezelési politika, valamint a következő szabályok szerint kell eljárnia:

a) bármilyen lehetséges érdekellentét esetén a közös jogkezelő szervezet biztosítja, hogy a befektetés kizárólag e jogosultak érdekében történjen;

b) a vagyont annak érdekében kell befektetni, hogy a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége biztosítva legyen;

c) a vagyont megfelelően diverzifikálni kell annak elkerülése érdekében, hogy túlzott legyen a bármely meghatározott vagyonelemtől való függőség és a portfólió egészében a kockázat felhalmozódása.

12. cikk

Levonások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy jogosult közös jogkezelő szervezetet bíz meg jogai kezelésével, a közös jogkezelő szervezetnek tájékoztatást kelljen nyújtania a jogosultnak a kezelési díjakról és a jogdíjbevételekből vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételekből történő egyéb levonásokról, mielőtt a jogosult hozzájárulna a jogai kezeléséhez.

(2) A levonásoknak ésszerűnek kell lenniük, és összhangban kell állniuk a közös jogkezelő szervezet által a jogosultaknak nyújtott - ezen belül adott esetben a (4) bekezdésben említett - szolgáltatásokkal, valamint objektív kritériumok alapján kell megállapítani azokat.

(3) A kezelési díjak nem haladhatják meg a közös jogkezelő szervezetnek a szerzői és szomszédos jogok kezelése során felmerülő indokolt és dokumentált költségeit.

A tagállamok biztosítják, hogy a kezelési díjak céljára levont vagy azokba beszámított összegek felhasználására és a felhasználás átláthatóságára vonatkozó követelmények a szerzői és szomszédos jogok kezelése költségeinek fedezésére eszközölt minden egyéb levonásra is vonatkozzanak.

(4) Amennyiben a közös jogkezelő szervezet a jogdíjbevételt vagy a jogdíjbevétel befektetéséből eredő bevételt terhelő levonásokból finanszíroz szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatásokat, e szolgáltatásokat tisztességes kritériumok alapján kell nyújtani, különösen e szolgáltatások elérhetőségére és terjedelmére tekintettel.

13. cikk

A jogosultakat megillető összegek felosztása

(1) A 15. cikk (3) bekezdése és a 28. cikk sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy minden közös jogkezelő szervezet rendszeresen, gondosan és pontosan felossza és kifizesse a jogosultakat megillető összegeket a 8. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett általános felosztási politikával összhangban.

A tagállamok azt is biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek vagy azok jogosultakat képviselő szervezet tagjai a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 9 hónappal a jogdíjbevétel beszedése szerinti pénzügyi év végét követően osszák fel és fizessék ki a jogosultaknak ezeket az összegeket, kivéve, ha a közös jogkezelő szervezetet, vagy adott esetben annak tagjait objektív - különösen a felhasználók általi adatszolgáltatással, a jogok vagy a jogosultak azonosításával, illetve a művekre és egyéb teljesítményekre vonatkozó információknak a jogosultakkal való összekapcsolásával összefüggő - okok akadályozzák abban, hogy betartsák ezt a határidőt.

(2) Amennyiben a jogosultakat megillető összegek felosztása az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül nem lehetséges, mert a megfelelő jogosultakat nem lehet azonosítani vagy felkutatni, és az e határidőre vonatkozó kivétel nem alkalmazható, ezeket az összegeket elkülönítetten kell tartani a közös jogkezelő szervezet számláin.

(3) A közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdéssel összhangban megtesz minden szükséges intézkedést a jogosultak azonosítása és felkutatása érdekében. Legkésőbb három hónappal az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejárta után a közös jogkezelő szervezet tájékoztatja azokról a művekről és egyéb teljesítményekről, amelyek tekintetében egy vagy több jogosultat nem azonosítottak vagy nem kutattak fel:

a) az általa képviselt jogosultakat vagy a jogosultakat képviselő szervezeteket, amennyiben azok a közös jogkezelő szervezet tagjai; és

b) minden olyan közös jogkezelő szervezetet, amellyel képviseleti szerződést kötött.

Amennyiben ezek az információk rendelkezésre állnak, az első albekezdésben említett tájékoztatásnak ki kell terjednie:

a) a mű vagy egyéb teljesítmény címére;

b) a jogosult nevére;

c) az adott kiadó vagy hangfelvétel-előállító nevére; és

d) minden egyéb olyan rendelkezésre álló kapcsolódó információra, amely segíthet a jogosult azonosításában.

A közös jogkezelő szervezet ellenőrzi a 6. cikk (5) bekezdésében említett, és az egyéb, könnyen hozzáférhető nyilvántartásokat is. Ha a fent említett intézkedések nem vezetnek eredményre, a közös jogkezelő szervezet ezt az információt legkésőbb egy évvel a három hónapos időszak leteltét követően nyilvánosságra hozza.

(4) Amennyiben a jogosultakat megillető összegek felosztása 3 évvel a jogdíjbevétel beszedése szerinti pénzügyi év végét követően sem lehetséges, és feltéve, hogy a közös jogkezelő szervezet megtett a (3) bekezdésben említett minden szükséges intézkedést a jogosultak azonosítása és felkutatása érdekében, ezek az összegek fel nem oszthatónak tekintendők.

(5) A közös jogkezelő szervezet tagjainak közgyűlése a fel nem osztható összegek felhasználásáról a 8. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban dönt, a jogosultak azon jogának sérelme nélkül, hogy az igények elévülésére vonatkozó tagállami jogszabályokkal összhangban az adott összeget a közös jogkezelő szervezettől követeljék.

(6) A tagállamok korlátozhatják vagy meghatározhatják a fel nem osztható összegek megengedett felhasználását többek között annak biztosítása révén, hogy az ilyen összegeket külön és függetlenül használják fel a jogosultak javát szolgáló szociális, kulturális és oktatási tevékenységek finanszírozására.

3. FEJEZET

Jogkezelés más közös jogkezelő szervezetek javára

14. cikk

Képviseleti szerződés alapján kezelt jogok

A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet ne különböztessen meg hátrányosan egyetlen olyan jogosultat sem, akinek a jogait képviseleti szerződés alapján kezeli, különös tekintettel az alkalmazott díjszabásokra, a kezelési díjakra, valamint a jogdíjbevételek beszedésének feltételeire és a jogosultakat megillető összegek felosztására.

15. cikk

Levonások és kifizetések a képviseleti szerződésekben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet a kezelési díjak céljára történő levonások kivételével ne eszközöljön levonásokat a képviseleti szerződés alapján általa kezelt jogokból származó jogdíjbevételekből, illetve az e jogdíjbevételek befektetéséből eredő bármely bevételből, kivéve, ha a képviseleti szerződést aláíró másik közös jogkezelő szervezet kifejezetten hozzájárul az ilyen levonásokhoz.

(2) A közös jogkezelő szervezet köteles a más közös jogkezelő szervezeteket megillető összegek rendszeres, gondos és pontos felosztására és kifizetésére.

(3) A közös jogkezelő szervezet a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 9 hónappal a jogdíjbevétel beszedése szerinti pénzügyi év végét követően teljesíti a másik közös jogkezelő szervezet részére az említett felosztást és kifizetést, kivéve, ha a közös jogkezelő szervezetet objektív - különösen a felhasználók általi adatszolgáltatással, a jogok vagy a jogosultak azonosításával, illetve a művekre és egyéb teljesítményekre vonatkozó információknak a jogosultakkal való összekapcsolásával összefüggő - okok akadályozzák abban, hogy betartsa ezt a határidőt.

A másik közös jogkezelő szervezet vagy - amennyiben tagjai között jogosultakat képviselő szervezetek is vannak - tagjai a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 6 hónappal a jogdíjbevétel beszedése után felosztják és kifizetik a jogosultakat megillető összegeket, kivéve, ha a közös jogkezelő szervezetet vagy adott esetben annak tagjait objektív - különösen a felhasználók általi adatszolgáltatással, a jogok vagy a jogosultak azonosításával, illetve a művekre és egyéb teljesítményekre vonatkozó információknak a jogosultakkal való összekapcsolásával összefüggő - okok akadályozzák abban, hogy betartsák ezt a határidőt.

4. FEJEZET

A felhasználókkal való kapcsolat

16. cikk

A felhasználás engedélyezése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók jóhiszeműen folytassanak tárgyalásokat a jogok engedélyezésére vonatkozóan. A közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók kötelesek egymásnak megadni minden szükséges tájékoztatást.

(2) A felhasználás engedélyezésének objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell történnie. A jogok engedélyezésekor a közös jogkezelő szervezetek nem kötelesek az egyéb online szolgáltatásokra vonatkozóan irányadónak tekinteni a felhasználóval kötött megállapodásban szereplő engedélyezési feltételeket, ha a felhasználó olyan új típusú online szolgáltatást nyújt, amely kevesebb mint három éve áll az uniós fogyasztók rendelkezésére.

A jogosultak a felhasználás engedélyezése fejében megfelelő díjazásban részesülnek. A kizárólagos jogok és a díjazáshoz való jogok díjszabásának ésszerűnek kell lennie, többek között a jogok gyakorlásának gazdasági értékéhez képest, szem előtt tartva a művek és egyéb teljesítmények felhasználásának jellegét és körét, valamint a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás gazdasági értékéhez képest. A közös jogkezelő szervezetek tájékoztatják az érintett felhasználót az e díjszabások megállapítására használt kritériumokról.

(3) A közös jogkezelő szervezet indokolatlan késedelem nélkül választ ad a felhasználók kérelmeire, amelyben feltünteti többek között, hogy a közös jogkezelő szervezetnek milyen információkra van szüksége ahhoz, hogy megtehesse a felhasználási engedélyre vonatkozó ajánlatát.

Miután megkapja az összes lényeges információt, a közös jogkezelő szervezet indokolatlan késedelem nélkül vagy ajánlatot tesz a felhasználás engedélyezésére, vagy indokolással ellátott nyilatkozatot tesz arról, hogy miért nem kíván valamilyen meghatározott szolgáltatásra nézve felhasználási engedélyt adni.

(4) A közös jogkezelő szervezet a vele történő kapcsolattartást elektronikus úton teszi lehetővé a felhasználók számára, beleértve adott esetben a felhasználással összefüggő adatszolgáltatást is.

17. cikk

A felhasználók kötelezettségei

A tagállamok rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy a felhasználók közösen megállapított vagy előre meghatározott időpontban és közösen megállapított vagy előre meghatározott formátumban megadják a közös jogkezelő szervezet számára a közös jogkezelő szervezet által képviselt jogok gyakorlására vonatkozóan rendelkezésükre álló olyan lényeges információkat, amelyek szükségesek a jogdíjbevételek beszedéséhez és a jogosultakat megillető összegek felosztásához és kifizetéséhez. Az ilyen információnyújtás formátumának eldöntésekor a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók lehetőség szerint figyelembe veszik az önkéntes iparági normákat.

5. FEJEZET

Átláthatóság és adatszolgáltatás

18. cikk

A jogosultak tájékoztatása a jogaik kezeléséről

(1) E cikk (2) bekezdésének, valamint a 19. cikk és a 28. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közös jogkezelő szervezet valamennyi olyan jogosult számára, akik között az információk által érintett időszakban jogdíjbevételt osztott fel, vagy akik számára kifizetéseket teljesített, legalább évente egyszer tegye elérhetővé legalább a következő információkat:

a) bármely olyan elérhetőségi adat, amelynek használatára a jogosult felhatalmazta a közös jogkezelő szervezetet a jogosult azonosítása és felkutatása céljából;

b) a jogosult részére felosztott jogdíjbevétel;

c) a jogosult számára a közös jogkezelő szervezet által kifizetett összegek a kezelt jogfajták és a felhasználás típusa szerinti bontásban;

d) azon időszak, amely során a jogosult részére felosztott és kifizetett összegek alapjául szolgáló felhasználásra sor került, kivéve akkor, ha a felhasználók általi adatszolgáltatáshoz kapcsolódó objektív okok megakadályozzák a közös jogkezelő szervezetet ezen információk elérhetővé tételében;

e) a kezelési díjak céljára eszközölt levonások;

f) a kezelési díjak céljára történő levonásoktól eltérő célra eszközölt levonások, ideértve a nemzeti jogszabályok által előírt, szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatások célját szolgáló levonásokat;

g) a jogosult számára felosztott, bármely időszakra vonatkozó, még ki nem fizetett jogdíjbevételek.

(2) Amennyiben a közös jogkezelő szervezet jogdíjbevételeket oszt fel, és tagjai olyan szervezetek, amelyek a jogdíjbevételek jogosultak számára történő felosztásáért felelnek, a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdésben felsorolt információkat ezen szervezetek rendelkezésére bocsátja, ha ezek az információk még nem állnak ezen szervezetek rendelkezésére. A tagállamok biztosítják, hogy a szervezetek valamennyi jogosult számára, akik számára az információk által érintett időszakban jogdíjbevételt osztottak fel vagy kifizetéseket teljesítettek, legalább évente egyszer tegyék elérhetővé az (1) bekezdésben felsorolt információkat.

19. cikk

Más közös jogkezelő szervezetek tájékoztatása a képviseleti szerződések alapján történő jogkezelésről

A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet legalább a következő információkat legalább évente egyszer elektronikus úton hozzáférhetővé tegye azon közös jogkezelő szervezetek számára, amelyek nevében az információk által érintett időszakra nézve képviseleti szerződés alapján jogokat kezel:

a) a felosztott jogdíjbevételek, a közös jogkezelő szervezet által az általa képviseleti szerződés alapján kezelt jogokért kifizetett összegek a kezelt jogfajták és a felhasználás típusa szerinti bontásban, valamint a felosztott. bármely időszakra vonatkozó, még ki nem fizetett jogdíjbevételek;

b) a kezelési díjak céljára eszközölt levonások;

c) a kezelési díjak céljára történő levonásoktól eltérő célra eszközölt levonások, a 15. cikkben említetteknek megfelelően;

d) a képviseleti szerződés hatálya alá tartozó művek és egyéb teljesítmények tekintetében megadott és elutasított valamennyi felhasználási engedéllyel kapcsolatos tájékoztatás;

e) a tagok közgyűlése által elfogadott határozatok, amennyiben ezek a határozatok lényegesek a képviseleti szerződés szerinti jogok kezelése szempontjából.

20. cikk

A jogosultak, más közös jogkezelő szervezetek és felhasználók kérelmére szolgáltatott információk

A 25. cikk sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet kellően megindokolt kérelemre legalább a következő információkat elektronikus úton, indokolatlan késedelem nélkül hozzáférhetővé tegye bármely olyan közös jogkezelő szervezet számára, amelynek javára képviseleti szerződés alapján jogokat kezel, illetve bármely jogosult vagy bármely felhasználó számára:

a) az általa képviselt művek vagy egyéb teljesítmények, a közvetlenül vagy képviseleti szerződés alapján általa kezelt jogok, továbbá az érintett területek; vagy

b) amennyiben a közös jogkezelő szervezet tevékenységi köre miatt ezek a művek vagy egyéb teljesítmények nem határozhatók meg, az általa képviselt művek vagy egyéb teljesítmények típusai, az általa kezelt jogok, továbbá az érintett területek.

21. cikk

Adatszolgáltatás a nyilvánosság részére

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet nyilvánosságra hozza legalább a következő információkat:

a) az alapokmánya;

b) a tagsági szabályzata és a jogok kezelésére vonatkozó megbízás felmondására vonatkozó feltételei, ha ezeket az alapokmány nem tartalmazza;

c) a felhasználási szerződések általános feltételei és az alkalmazandó általános díjszabások, a kedvezményekkel együtt;

d) a 10. cikkben említett személyek felsorolása;

e) a jogosultakat megillető összegek felosztására vonatkozó általános politikája;

f) a kezelési díjakra vonatkozó általános politikája;

g) a jogdíjakból és a jogdíjak befektetéséből eredő bevételekből történő - a kezelési díj céljára eszközölt levonásoktól eltérő,- levonásokra vonatkozó általános politikája, beleértve a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások célját szolgáló levonásokat;

h) az általa kötött képviseleti szerződések és azon közös jogkezelő szervezetek neveinek felsorolása, amelyekkel ezeket a képviseleti szerződéseket megkötötte;

i) a fel nem osztható összegek felhasználásával kapcsolatos általános politika;

j) a 33., 34. és 35. cikkel összhangban rendelkezésre álló panaszkezelési és vitarendezési eljárások.

(2) A közös jogkezelő szervezetnek az (1) bekezdésben említett információkat a nyilvános honlapján közzé kell tennie és frissítenie kell.

22. cikk

Éves átláthatósági jelentés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet - függetlenül attól, hogy a nemzeti jog szerint milyen szervezeti formában működik - minden pénzügyi év tekintetében legkésőbb az adott pénzügyi év végét követő nyolc hónapon belül elkészítse és közzétegye az éves átláthatósági jelentést, amely tartalmazza a (3) bekezdésben említett különleges jelentést is.

A közös jogkezelő szervezetnek az éves átláthatósági jelentést a honlapján közzé kell tennie, és annak a honlapon legalább öt évig a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell maradnia.

(2) Az éves átláthatósági jelentés legalább az ezen irányelv mellékletében meghatározott információkat tartalmazza.

(3) Egy különleges jelentésnek kell foglalkoznia a szociális, kulturális és oktatási célokra levont összegek felhasználásával, és legalább az ezen irányelv mellékletének 3. pontjában meghatározott információkat kell tartalmazza.

(4) Az éves átláthatósági jelentésben szereplő számviteli adatokat egy vagy több, jogszabályban könyvvizsgálatra feljogosított személy ellenőrzi, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 9 ) összhangban.

A könyvvizsgálói jelentést ideértve az esetleges záradékokat is, az éves átláthatósági jelentésben teljes egészében közölni kell.

E bekezdés alkalmazásában számviteli adatnak a melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett pénzügyi kimutatások és a melléklet 1. pontjának g) és h) alpontjában, valamint 2. pontjában említett bármely pénzügyi adatok minősülnek.

III. CÍM

A ZENEMŰVEK ONLINE FELHASZNÁLÁSÁNAK KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK ÁLTAL TÖRTÉNŐ, TÖBB TERÜLETRE KITERJEDŐ HATÁLYÚ ENGEDÉLYEZÉSE

23. cikk

Több területre kiterjedő hatályú engedélyezés a belső piacon

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett közös jogkezelő szervezetek megfeleljenek az e címben foglalt követelményeknek, amikor a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több területre kiterjedő hatályú engedélyeket adnak ki.

24. cikk

A több területre kiterjedő hatályú engedélyek feldolgozására való képesség

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a zeneművek online felhasználására vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezet rendelkezzen az ilyen engedélyek adminisztrációjához szükséges adatok hatékony és átlátható módon történő elektronikus feldolgozását lehetővé tevő kapacitással, a repertoár azonosítása és felhasználásának figyelemmel kísérése, a felhasználók felé történő számlázás, a jogdíjbevételek beszedése és az összegek jogosultak közötti felosztása céljából is.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közös jogkezelő szervezetnek legalább az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) képes legyen pontosan azonosítani azon zeneműveket vagy azok egy részét, amelyek képviseletére a közös jogkezelő szervezet megbízást kapott;

b) képes legyen valamennyi vonatkozó terület tekintetében pontosan azonosítani a jogokat és a hozzájuk tartozó jogosultakat vagy azok egy részét mindazon zeneművek vagy egy részük vonatkozásában, amelyek képviseletére a közös jogkezelő szervezet megbízást kapott;

c) használjon egyedi azonosítókat a jogosultak és a zeneművek azonosítására, lehetőség szerint figyelembe véve a nemzetközi vagy uniós szinten kialakult önkéntes iparági normákat és gyakorlatokat;

d) használjon megfelelő eszközöket a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több területre kiterjedő hatályú engedélyeket kiadó más közös jogkezelő szervezeteknél található ellentmondásos adatok kellő időben és hatékony módon történő azonosítására és az ellentmondások feloldására.

25. cikk

A több területen felhasználható repertoárra vonatkozó adatok átláthatósága

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a zeneművek online felhasználására vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezet kellően megindokolt kérelemre válaszul elektronikus úton olyan időszerű tájékoztatást nyújtson az online szolgáltatók, az általa kezelt jogok vonatkozásában képviselt jogosultak, valamint más közös jogkezelő szervezetek részére, amely lehetővé teszi az általa képviselt online zenei repertoár azonosítását. Ebbe beleértendők a következők:

a) a képviselt zeneművek;

b) a teljes körűen vagy részlegesen képviselt jogok; valamint

c) a lefedett területek.

(2) A közös jogkezelő szervezet szükség esetén ésszerű lépéseket tehet az adatok pontosságának és integritásának védelme, az ismételt felhasználásuk ellenőrzése, valamint a kereskedelmileg érzékeny információk védelme érdekében.

26. cikk

A több területen felhasználható repertoárra vonatkozó információk pontossága

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a zeneművek online felhasználására vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezetek olyan eljárásokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a jogosultak, a más közös jogkezelő szervezetek és az online szolgáltatók számára, hogy kérelmezzék a 24. cikk (2) bekezdésében felsorolt feltételekben említett adatok vagy a 25. cikk szerint nyújtott információk javítását, amennyiben az ilyen jogosultak, közös jogkezelő szervezetek és online szolgáltatók magalapozott bizonyítékok alapján úgy vélik, hogy az adatok vagy az információk pontatlanok a zeneműveken fennálló online jogaik tekintetében. Amennyiben az említett igények kellőképpen megalapozottak, a közös jogkezelő szervezet biztosítja az adatok vagy az információ késedelem nélküli kijavítását.

(2) A közös jogkezelő szervezet azon jogosultak számára, akiknek a zeneműveit saját zenei repertoárja tartalmazza, valamint akik a 31. cikkel összhangban a zeneműveken fennálló online jogaik kezelésével megbízták, biztosítja azon zeneműveikre, az azokon fennálló azon jogaikra, valamint azokra a területekre vonatkozó információk elektronikus formában számára történő benyújtásához szükséges eszközöket, amelyek tekintetében a jogosultak a szervezetet megbízzák. Ennek során a közös jogkezelő szervezet és a jogosultak lehetőség szerint figyelembe veszik a nemzetközi vagy uniós szinten az információcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat, lehetővé téve a jogosultak számára, hogy meghatározzák azon zeneművet vagy annak azon részét, azon online jogokat vagy azok azon részét, valamint azokat a területeket, amelyek tekintetében a szervezetet megbízzák.

(3) Ha a közös jogkezelő szervezet a 29. és 30. cikk alapján megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket adjon ki, a megbízott közös jogkezelő szervezet - hacsak a jogkezelő szervezetek máshogy meg nem egyeznek - e cikk (2) bekezdését azon jogosultak esetében is alkalmazza, akiknek a zeneműveit a megbízó közös jogkezelő szervezet zenei repertoárja tartalmazza.

27. cikk

Pontos és időben történő jelentés és számlázás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet figyelemmel kísérje, hogyan gyakorolja az általa teljes körűen vagy részlegesen képviselt zeneművek vonatkozásában az online felhasználás jogát az az online szolgáltató, amelynek több területre kiterjedő felhasználást engedélyezett.

(2) A közös jogkezelő szervezet lehetőséget kínál arra, hogy az online szolgáltatók elektronikus úton nyújthassák be a zeneművek online felhasználása jogának tényleges gyakorlására vonatkozó jelentésüket, az online szolgáltatók pedig pontos adatokat szolgáltatnak ezen művek tényleges felhasználásáról. A közös jogkezelő szervezet felajánlja legalább egy olyan jelentési módszer használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten az ilyen elektronikus adatcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat. A közös jogkezelő szervezet megtagadhatja az online szolgáltató által egyedi formátumban benyújtott jelentés elfogadását, ha a szervezet lehetővé teszi az elektronikus adatcsere tekintetében elfogadott iparági norma használatával történő jelentést.

(3) A közös jogkezelő szervezet az online szolgáltató részére elektronikus úton küld számlát. A közös jogkezelő szervezet felajánlja legalább egy olyan formátum használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat. A számlán a 24. cikk (2) bekezdésében szereplő feltétellistában említett adatok alapján azonosítani kell a részben vagy egészben engedélyezett műveket és jogokat, valamint az ezek tényleges felhasználásait, amilyen mértékben ez lehetséges az online szolgáltató által szolgáltatott információk és az információszolgáltatásra használt formátum alapján. Ha a közös jogkezelő szervezet iparági normát használ, az online szolgáltató nem tagadhatja meg a számla elfogadását annak formátuma miatt.

(4) A közös jogkezelő szervezet a zenemű tényleges online felhasználására vonatkozó jelentést követően késedelem nélkül megküldi a pontos számlát az online szolgáltató részére, kivéve, ha ez az online szolgáltatónak felróható okból nem lehetséges.

(5) A közös jogkezelő szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy az online szolgáltató kifogást emelhessen a számla pontosságát illetően, beleértve azt az esetet is, amikor az online szolgáltató ugyanazon zeneműn fennálló ugyanazon online jogok tekintetében egy vagy több közös jogkezelő szervezettől több számlát kap.

28. cikk

A jogosultakat megillető pontos és időben történő kifizetés

(1) A (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az a közös jogkezelő szervezet, amely a zeneművek online felhasználására vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket ad ki, a jogosultakat az ilyen engedélyek alapján megillető összegeket pontosan és a mű tényleges felhasználására vonatkozó jelentést követően késedelem nélkül ossza fel, kivéve, ha ez az online szolgáltatónak felróható okból nem lehetséges.

(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti minden egyes kifizetéssel együtt legalább a következőkről tájékoztatja a jogosultakat:

a) az az időszak, amelynek során a jogosultakat megillető összegek alapjául szolgáló felhasználásokra sor került, és azok a területek, ahol a felhasználások történtek;

b) a közös jogkezelő szervezet által beszedett összegek, eszközölt levonások és felosztott összegek, bármely zeneműn fennálló minden olyan online jogra nézve, amelyek képviseletével a jogosultak teljes körűen vagy részlegesen megbízták a közös jogkezelő szervezetet;

c) a közös jogkezelő szervezet által a jogosultak számára beszedett összegek, az eszközölt levonások és a felosztott összegek, minden egyes online szolgáltató tekintetében.

(3) Ha a közös jogkezelő szervezet a 29. és 30. cikk alapján megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket adjon ki, a megbízott közös jogkezelő szervezet fizeti ki pontosan és késedelem nélkül az (1) bekezdésben említett összegeket, és nyújtja a megbízó közös jogkezelő szervezet részére a (2) bekezdésben említett tájékoztatást. A közös jogkezelő szervezetek közötti eltérő megállapodás hiányában a megbízó közös jogkezelő szervezet felel ezen összegek jogosultak részére történő későbbi felosztásáért és a tájékoztatás részükre történő továbbításáért.

29. cikk

Közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodások a több területre kiterjedő hatályú engedélyezésről

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ne legyenek kizárólagos jellegűek a közös jogkezelő szervezetek közötti azon képviseleti szerződések, amelyek által valamely közös jogkezelő szervezet azzal bíz meg egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy a saját zenei repertoárjában található zeneműveken fennálló online jogokra vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyt adjon ki. A megbízott közös jogkezelő szervezet ezeket az online jogokat megkülönböztetéstől mentesen kezeli.

(2) A megbízást adó közös jogkezelő szervezet tájékoztatja a tagjait a megállapodás fő feltételeiről, többek között tartamáról és a megbízott közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatások költségeiről.

(3) A megbízott közös jogkezelő szervezet tájékoztatja a megbízó közös jogkezelő szervezetet azokról a főbb feltételekről, amelyek mellett az utóbbi online jogai tekintetében felhasználást engedélyez, beleértve a felhasználás jellegét, a felhasználási díjra vonatkozó vagy azt érintő minden rendelkezést, az engedély tartamát, a beszámolási időszakokat és a lefedett területeket.

30. cikk

Másik közös jogkezelő szervezet több területre kiterjedő hatályú engedélyezés terén történő képviseletére vonatkozó kötelezettség

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben valamely olyan közös jogkezelő szervezet, amely nem ad vagy nem ajánl a saját repertoárjában található zeneműveken fennálló online jogokra vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket, felkér egy másik közös jogkezelő szervezetet arra, hogy kössön vele képviseleti szerződést e jogok képviseletére, a felkért közös jogkezelő szervezetnek el kelljen fogadnia az ilyen felkérést, ha egy vagy több másik közös jogkezelő szervezet repertoárjában található zeneműveken fennálló online jogok ugyanazon fajtájára vonatkozóan már kiad vagy ajánl több területre kiterjedő hatályú engedélyeket.

(2) A felkért közös jogkezelő szervezet indokolatlan késedelem nélkül írásbeli választ ad a felkérő közös jogkezelő szervezet számára.

(3) A (5) és (6) bekezdés sérelme nélkül a felkért közös jogkezelő szervezet a saját repertoárjának kezelésére alkalmazottakkal azonos feltételek mellett kezeli a felkérő közös jogkezelő szervezet általa képviselt repertoárját.

(4) A felkért közös jogkezelő szervezet a felkérő közös jogkezelő szervezet általa képviselt repertoárját beilleszti az online szolgáltatóknak tett valamennyi ajánlatába.

(5) A felkért közös jogkezelő szervezet által a felkérő szervezet részére nyújtott szolgáltatás kezelési díja nem haladhatja meg a felkért közös jogkezelő szervezetnél indokoltan felmerülő költségeket.

(6) A felkérő közös jogkezelő szervezet a felkért közös jogkezelő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a saját zenei repertoárjára vonatkozó azon információkat, amelyek a zeneműveken fennálló online jogok több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséhez szükségesek. Amennyiben az információk nem kielégítőek vagy azokat olyan formában nyújtották, amely nem teszi lehetővé a felkért közös jogkezelő szervezet számára, hogy megfeleljen az e címben foglalt követelményeknek, a felkért közös jogkezelő szervezet jogosult felszámítani az e követelményeknek való megfelelés során indokoltan felmerült költségeit, vagy jogosult kizárni azokat a műveket, amelyekre vonatkozóan nem kielégítő vagy nem használható információkat kapott.

31. cikk

A több területre kiterjedő hatályú engedélyezéshez való hozzáférés

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben valamely közös jogkezelő szervezet nem ad vagy nem ajánl a zeneműveken fennálló online jogokra vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket, illetve nem engedélyezi egy másik közös jogkezelő szervezet részére az ilyen jogok e célból történő képviseletét 2017. április 10-ig, azok a jogosultak, akik az adott közös jogkezelő szervezetet megbízták a zeneműveiken fennálló online jogok képviseletével, valamennyi terület vonatkozásában anélkül tiltakozhassanak a közös jogkezelés ellen a zeneművek több területre kiterjedő online felhasználásának engedélyezése tekintetében, hogy a zeneművek egy területen történő felhasználásának engedélyezése ellen is tiltakozniuk kellene, és így akár saját maguk, akár bármilyen általuk megbízott egyéb fél vagy az e cím rendelkezéseinek megfelelő bármilyen közös jogkezelő szervezet útján engedélyezhessék a zeneműveiken fennálló online jogaikra vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú felhasználásokat.

32. cikk

A rádió- és televíziós műsorokhoz szükséges online zenei jogokra vonatkozó eltérés

Az e címben foglalt követelményeket nem kell alkalmazni a közös jogkezelő szervezetekre akkor, amikor a szükséges jogok önkéntes összevonása alapján az EUMSZ 101. és 102. cikkében meghatározott versenyjogi szabályokkal összhangban több területre kiterjedő hatályú engedélyt adnak ki zeneműveken fennálló azon online jogokra vonatkozóan, amelyekre a műsorszolgáltatónak abból a célból van szüksége, hogy rádió- és televízióműsorait az eredeti sugárzással egyidejűleg vagy azt követően nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy rádió- vagy televízióműsora eredeti sugárzásának kiegészítésére az általa vagy számára készített bármely online tartalmakat - a műsorajánlókat is beleértve - a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye.

IV. CÍM

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

33. cikk

Panasztételi eljárások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek hatékonyan és gyorsan működő panaszkezelési eljárásokat tegyenek elérhetővé a tagjaik és azon közös jogkezelő szervezetek részére, amelyek javára képviseleti szerződés alapján jogokat kezelnek, különösen a jogok kezelésével való megbízással, a megbízás felmondásával vagy a közös jogkezelés elleni tiltakozással, a tagsági szabályzattal, a jogosultakat megillető összegek beszedésével, a levonásokkal és az összegek felosztásával kapcsolatban.

(2) A közös jogkezelő szervezet írásban válaszol a tagok vagy azon közös jogkezelő szervezetek panaszaira, amelyek javára képviseleti szerződés alapján jogokat kezel. A közös jogkezelő szervezet köteles megindokolni, ha elutasít egy panaszt.

34. cikk

Alternatív vitarendezési eljárások

(1) A tagállamok előírhatják, hogy a közös jogkezelő szervezetek, a közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezések tekintetében felmerülő vitákat gyors, független és pártatlan alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni.

(2) A tagállamok a III. cím tekintetében biztosítják, hogy a zeneműveken fennálló online jogokra vonatkozóan több területre kiterjedő hatályú engedélyeket ajánló vagy kiadó, a területükön letelepedett közös jogkezelő szervezettel kapcsolatban felmerülő alábbi vitákat független és pártatlan alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni:

a) tényleges vagy lehetséges online szolgáltatóval folyatott viták a 16., 25., 26. és 27. cikk alkalmazásával kapcsolatban;

b) egy vagy több jogosulttal folytatott viták a 25., 26., 27., 28., 29., 30. és 31. cikk alkalmazásával kapcsolatban;

c) valamely másik közös jogkezelő szervezettel folytatott viták a 25., 26., 27., 28., 29. és 30. cikk alkalmazásával kapcsolatban.

35. cikk

Vitarendezés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók közötti, elsősorban a fennálló vagy a javasolt engedélyezési feltételekre vagy szerződésszegésre vonatkozó vitáikkal a felek bírósághoz vagy adott esetben egy másik független és pártatlan vitarendező testülethez fordulhassanak, ha ez a testület rendelkezik a szellemi alkotások joga területén szakértelemmel.

(2) A 33. és a 34. cikk, valamint az e cikk (1) bekezdése nem érinti a felek azon jogát, hogy jogaikat bíróság előtt érvényesítsék és védjék meg.

36. cikk

Megfelelés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az e célból kijelölt illetékes hatóságok ellenőrizzék, hogy a területükön letelepedett közös jogkezelő szervezetek teljesítik-e az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik, hogy a közös jogkezelő szervezet tagjai, a jogosultak, a felhasználók, a közös jogkezelő szervezetek és más érdekelt felek értesíteni tudják az e célból kijelölt illetékes hatóságokat azokról a tevékenységekről vagy körülményekről, amelyek - véleményük szerint - az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezések megsértését jelentik.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy ha az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott nemzeti jogszabályokat nem tartják be, az e célból kijelölt illetékes hatóságaik hatáskörrel rendelkezzenek megfelelő szankciók alkalmazására és megfelelő intézkedések meghozatalára. E szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok 2016. április 10-ig értesítik a Bizottságot az e cikkben, valamint a, 37. és 38. cikkben említett illetékes hatóságokról. A Bizottság az e tekintetben beérkező adatokat közzéteszi.

37. cikk

Az illetékes hatóságok közötti információcsere

(1) Az irányelv alkalmazásának nyomon követését megkönnyítendő valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy egy másik tagállam e célból kijelölt illetékes hatósága részéről az irányelv alkalmazása szempontjából lényeges ügyben, különösen a megkeresett tagállam területén letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban beérkező, tájékoztatás iránti kérelemre egy e célból kijelölt illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül válaszoljon, feltéve, ha a kérelem kellően indokolt.

(2) Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy véli, hogy egy másik tagállam területén letelepedett közös jogkezelő szervezet esetleg nem tartja be a szóban forgó szervezet letelepedési helye szerinti tagállam által a jelen irányelvben meghatározott feltételeknek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezéseket, valamennyi vonatkozó információt továbbíthatja a közös jogkezelő szervezet letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, amelyhez adott esetben kérelmet csatolhat arra vonatkozóan, hogy ez utóbbi hatóság a hatáskörén belül tegye meg a megfelelő lépéseket. A megkeresett illetékes hatóság erre a kérelemre három hónapon belül indokolással ellátott választ küld.

(3) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a kérelmet előterjesztő illetékes hatóság a 41. cikk szerint felállított szakértői csoporthoz is fordulhat.

38. cikk

A több területre kiterjedő felhasználás engedélyezésének kialakítására irányuló együttműködés

(1) A Bizottság ösztönzi a tagállamok e célból kijelölt illetékes hatóságai, továbbá e hatóságok és a Bizottság közötti rendszeres információcserét a több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyezés helyzete és alakulása tárgyában.

(2) A Bizottság rendszeres konzultációkat folytat a jogosultak, a közös jogkezelő szervezetek, a felhasználók, a fogyasztók és más érintett felek képviselőivel az irányelv III. címe rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó tapasztalataikról. A Bizottság a (1) bekezdésben meghatározott információcsere keretei között tájékoztatja az illetékes hatóságokat az e konzultációk során felmerülő minden fontos információról.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb 2017. október 10-ig illetékes hatóságaik jelentést tegyenek a Bizottságnak a több területre kiterjedő hatályú felhasználások engedélyezésének helyzetéről és alakulásáról a területükön. E jelentésnek különösen azzal kapcsolatban kell információkat tartalmaznia, hogy az érintett tagállamban rendelkezésre állnak-e több területre kiterjedő hatályú felhasználási engedélyek, és hogy a közös jogkezelő szervezetek megfelelnek-e az ezen irányelv III. címének végrehajtása során elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezéseknek, valamint tartalmaznia kell a felhasználók, a fogyasztók, a jogosultak és más érdekelt felek értékelését a zeneműveken fennálló online jogok több területre kiterjedő felhasználások engedélyezésének alakulásáról.

(4) A (3) bekezdésnek megfelelően beérkezett jelentések, valamint a (1) és (2) bekezdésnek megfelelően összegyűjtött információk alapján a Bizottság értékeli ezen irányelv III. címének alkalmazását. Szükség esetén, és adott esetben egy külön jelentés alapján a Bizottság megfontolja az azonosított problémák megoldásához szükséges további lépéseket. Ez az értékelés különösen a következőkre vonatkozik:

a) a III. címben foglalt követelményeknek megfelelő közös jogkezelő szervezetek száma;

b) a 29. és 30. cikk alkalmazása, beleértve a közös jogkezelő szervezetek által e cikkeknek megfelelően kötött képviseleti szerződések számát;

c) a felhasználás több területre kiterjedő hatályú engedélyezésére rendelkezésre álló repertoárok aránya a tagállamokban.

V. CÍM

JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

A közös jogkezelő szervezetek bejelentése

A tagállamok a rendelkezésükre álló információk alapján legkésőbb 2016. április 10-ig benyújtják a Bizottság számára a területükön letelepedett közös jogkezelő szervezetek listáját.

A tagállamok az e listában történő bármilyen változásról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot.

A Bizottság közzéteszi és naprakészen tartja ezeket az információkat.

40. cikk

Jelentés

A Bizottság 2021. április 10-ig megvizsgálja ennek az irányelvnek az alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentésnek ki kell térnie ezen irányelvnek a határon átnyúló szolgáltatásokra, a kulturális sokszínűségre, a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók közötti kapcsolatra, valamint az Unión kívüli letelepedett közös jogkezelő szervezetek Unión belüli működésére gyakorolt hatásaira, és szükség esetén a felülvizsgálat szükségességére is. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.

41. cikk

Szakértői csoport

Ezennel szakértői csoport áll fel. A csoport a tagállamok illetékes hatóságainak képviselőiből áll. A szakértői csoport elnöke a Bizottság képviselője, üléseit az elnök kezdeményezésére vagy valamely tagállam küldötteinek kérésére tartja. A csoport feladatai a következők:

a) megvizsgálja az irányelv átültetésének a belső piacon működő közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek működésére gyakorolt hatását, és felhívja a figyelmet a nehézségekre;

b) konzultációkat szervez az ezen irányelv alkalmazása során felmerült bármely kérdésről;

c) megkönnyíti a jogalkotás és a joggyakorlat vonatkozó fejleményeivel, valamint elsősorban a művek és egyéb teljesítmények digitális piacával kapcsolatos gazdasági, társadalmi, kulturális és technológiai fejleményekkel kapcsolatos információk megosztását.

42. cikk

A személyes adatok védelme

A személyes adatok ezen irányelv keretében végzett feldolgozására a 95/46/EK irányelv alkalmazandó.

43. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. április 10-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

44. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

45. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

(1) A 22. cikk (2) bekezdésében említett éves átláthatósági jelentés a következő információkat tartalmazza:

a) a mérleget vagy vagyonmérleget, a pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási kimutatást és a cash flow kimutatást tartalmazó pénzügyi kimutatások;

b) a pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló beszámoló;

c) a felhasználási engedély megadásának elutasítására vonatkozó, a 16. cikk (3) bekezdése szerinti információk;

d) a közös jogkezelő szervezet jogi és irányítási felépítésének leírása;

e) egészben vagy részben a közös jogkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bármely szervezetre vonatkozó információ;

f) az előző évben a 9. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikkben említett személyek részére kifizetett díjazás teljes összegére és a részükre biztosított egyéb juttatásokra vonatkozó információ;

g) az e melléklet 2. pontjában említett pénzügyi információk;

h) a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások céljaira levont összegek felhasználására vonatkozó különleges jelentés, amely tartalmazza az e melléklet 3. pontjában említett információt.

(2) Az éves átláthatósági jelentésnek a következő pénzügyi információkat kell tartalmaznia:

a) a jogdíjbevételekre vonatkozó pénzügyi információk, a kezelt jogfajták és a felhasználási módok (például műsorsugárzás, online felhasználás, nyilvános előadás) szerint, beleértve a jogdíjbevétel befektetéséből eredő bevételre és az ilyen bevétel felhasználására (felosztják-e a jogosultak vagy a közös jogkezelő szervezetek között, vagy máshogyan használják fel) vonatkozó információt is;

b) a jogkezelés és a közös jogkezelő szervezet által a jogosultak részére nyújtott egyéb szolgáltatások költségeire vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

i. az összes működési és pénzügyi költség a kezelt jogfajták szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával;

ii. működési és pénzügyi költségek, a kezelt jogfajták szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával, csak a jogkezelés tekintetében, beleértve a jogdíjbevételekből vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bármely bevételből levont vagy azokba beszámított kezelési díjakat a 11. cikk (4) bekezdése és a 12. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint;

iii. működési és pénzügyi költségek a jogkezelésnek nem minősülő szolgáltatások tekintetében, ugyanakkor beleértve a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatásokat;

iv. a költségek fedezésére használt források;

v. a jogdíjbevételek terhére eszközölt levonások, a kezelt jogfajták, a felhasználási módok és a levonás célja szerinti bontásban, így a jogkezelés, illetve a szociális, kulturális vagy oktatási célú szolgáltatások költségei;

vi. a közös jogkezelő szervezet által nyújtott jogkezelési és egyéb szolgáltatások költségeinek százalékos arányai az adott pénzügyi évben a jogdíjbevétellel összevetve, a kezelt jogfajták szerint, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával;

c) a jogosultakat megillető összegekre vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

i. a jogosultak részére felosztott teljes összeg, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;

ii. a jogosultak részére kifizetett teljes összeg, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;

iii. a kifizetések gyakorisága, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;

iv. a beszedett, de a jogosultak részére még fel nem osztott teljes összeg, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

v. a jogosultak részére felosztott, de még ki nem fizetett teljes összeg, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

vi. a késedelem okai, ha a közös jogkezelő szervezet a felosztást és a kifizetést nem hajtotta végre a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül;

vii. a fel nem osztható összegek összértéke, az azok felhasználására irányuló magyarázatokkal;

d) más közös jogkezelő szervezetekkel való kapcsolatra vonatkozó információ, legalább a következő tételek megjelölésével:

i. más közös jogkezelő szervezetektől kapott összegek és más közös jogkezelő szervezetek részére kifizetett összegek, a jogfajták, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;

ii. a más közös jogkezelő szervezeteket megillető bevétel utáni kezelési díj és a bevételeket terhelő más levonások, a jogfajták, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;

iii. a más közös jogkezelő szervezetek által fizetett összegek utáni kezelési díj és az ezeket terhelő más levonások, a jogfajták és a szervezetek szerinti bontásban;

iv. más közös jogkezelő szervezetektől származó, a jogosultak részére közvetlenül felosztott összegek, a jogfajták és a szervezetek szerinti bontásban.

(3) A 22. cikk (3) bekezdésében említett különleges jelentés a következő információkat tartalmazza:

a) a pénzügyi évben szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások céljaira levont összegek a rendeltetés típusa szerinti bontásban, és valamennyi rendeltetéstípus esetében a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;

b) az ezen összegek felhasználására vonatkozó magyarázat, a rendeltetés típusa szerinti bontásban, beleértve a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások céljaira levont összegek kezelésének költségeit, valamint a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások céljaira felhasznált, elkülönített összegeket.

( 1 ) HL C 44., 2013.2.15., 104. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2014. február 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 20-i határozata.

( 3 ) A Bizottság 2005. május 18-i ajánlása a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről (HL L 276., 2005.10.21., 54. o.)

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.)

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28. o.)

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

( 7 ) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).