BH 2014.3.78 Minta szerinti vételnek minősül, ha a munkavégzéshez szükséges anyagok megrendelésére oly módon került sor, hogy azok kiválasztása minta alapján történt. Minta szerinti vétel esetén fajtaazonosság mellett is lehet hibás a teljesítés [Ptk. 372. § (1) bek.].

Az I. Kft. mint vállalkozó a C. Zrt. megrendelővel kötött vállalkozási szerződésben egy áruház felújítási, átalakítási munkáit vállalta el. Az alperes az I. Kft.-vel kötött alvállalkozási szerződés szerint az áruház padlóburkolatának kialakítását vállalta 4 978 941 forint + áfa vállalkozói díj ellenében. Az alperes munkavégzéséhez szükséges anyagok megrendelésére oly módon került sor, hogy a megrendelő képviselője a felperest képviselő B. M. által bemutatott több U. típusú padlóburkolat-minta közül választotta ki a számára megfelelőt.

Az alperes 2008. július 24-én a kiválasztott U. padlót az áruház eladóterébe kiöntötte, majd július 30-án megkezdte az eladótér polírozását. Miután a megrendelő 2008. július 31. napjától kezdődően több ízben jelezte a padlóval kapcsolatos kifogásait, 2008. szeptember 2-án a megrendelő, a fővállalkozó, az alperes és a felperes képviselői helyszíni szemlét tartottak. A jelenlévők közösen megállapították, hogy a ténylegesen elkészült padlóburkolat sem esztétikailag, sem színében, sem szemcsézettségében nem egyezik meg a mintával.

A felperes képviselőjének javaslatára az alperes még felületkezelést és javítást végzett. A megrendelő által kért színárnyalatot és szemcsézettséget azonban nem sikerült elérni, ezért miután a padló átvételét a megrendelő 2008. szeptember 10-én megtagadta, az alperes kijelentette, hogy a vállalt munkát nem tudja teljesíteni, mert a felperes által leszállított anyaggal a minta szerinti felületet nem tudja előállítani.

A megrendelő, a fővállalkozó és a felperes megállapodtak abban, hogy az U. padló helyett egy műgyanta padló kerül kialakításra. Ezt a munkát nem az alperes végezte el.

A fővállalkozó az alperes részére csupán 1 000 000 forint vállalkozói díjat fizetett meg.

Az alperes a felperes által szállított áruk ellenértékét 2 874 813 forint összegben a kiállított számlák esedékességekor nem fizette meg a felperesnek.

A felperes módosított keresetében összesen 2 874 813 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja az volt, hogy az U. padló hibái az alperes hibás, szakszerűtlen kivitelezésének következményei.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes hibás teljesítésére figyelemmel kifogást terjesztette elő arra hivatkozással, hogy a felperes által szolgáltatott U. anyag alkalmatlan volt a minta szerinti felület előállítására, a kivitelezés szakszerűsége mellett is. Védekezése szerint a felperes hibás teljesítésével okozati összefüggésben 5 823 386 forint összegű kára keletkezett, amelyet beszámítási kifogásként érvényesített a felperesi követeléssel szemben.

A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperesi termék kivitelezés során történő felhasználása eredményeképpen létrehozandó padlófelület olyan lényeges tulajdonságokkal bírt az alperes, illetve megrendelője számára, hogy arra a minta utáni vételre vonatkozó Ptk. szabályokat indokolt alkalmazni. A tanúvallomások és a szakértői vélemények mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi kivitelezéssel készült padlóban túlvizezésre utaló jelek nem találhatók, ugyanakkor az alperesnek szállított anyagból az ajánlati minta szerinti megjelenésű padlóburkolat nem volt kiképezhető. A jogerős ítélet értelmében további bizonyítás lefolytatása szükségtelen, mivel a szakértők vizsgálták, hogy a használati utasításhoz képest 10-15%-kal több víz adagolása esetén milyen felület alakul ki. A bíróság kifejtette, hogy az aljzatbeton hiányossága érdemben nem befolyásolja a felperesi hibás teljesítés megállapítását, mivel a felperes által szolgáltatott anyagból nem lehetett elkészíteni azt a felületet, amely a szerződéses tartalom szerint az általa bemutatott mintának megfelelt volna.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a keresetének megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, és a mellőzött bizonyítási indítvány lefolytatásának elrendelésére utasítását kérte. A Ptk. 372. §-ának és a Pp. 206. §-ának megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint, miután nem kész padlóburkolat, hanem olyan termék értékesítését vállalta, amelyből szakszerű kivitelezéssel és felületkezelő anyagok felhasználásával a bemutató tablón látható felülethez hasonló padlóburkolat készíthető, nem alkalmazhatók az ügyben a minta szerinti vétel szabályai. Kifogásolta a szakértői vizsgálatok alapjául szolgáló mintavétel körülményeit, és e körben a bizonyítási kérelmének elutasítását is. Érvelése értelmében nem teljesített hibásan, a keletkezett minőségi hiba a rossz fogadószerkezet és a hibás alperesi kivitelezés eredményeként állt elő.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem Pp. 271. § (2) bekezdése szerinti hivatalbóli elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A 2012. évi CXVII. törvény 17. §-a szerint - többek között - a Pp. 271. § (2) bekezdésének a 2012. évi CXVII. törvény 7. §-ával módosított rendelkezéseit a hatályba lépését követő 60 nap után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében kell alkalmazni. A 2012. évi CXVII. törvény idézett, Pp. rendelkezést módosító szabálya 2012. szeptember 1. napján lépett hatályba [2012. évi CXVII. törvény 130. § (3) bekezdés]. A jogerős ítélet meghozatalára 2012. október 16-án került sor. A felülvizsgálati kérelem pertárgyértéktől függő felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott korlátozó szabálya így jelen ügyben nem érvényesül, ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelmet érdemben kellett vizsgálnia.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

A Ptk. 372. § (1) bekezdése értelmében minta szerinti a vétel, ha a megállapodás értelmében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. A minta a szolgáltatás tulajdonságainak, minőségének a megjelenítésére és ellenőrzésére is alkalmas egyed. A minta az adásvétel tárgyának minőségét is meghatározza, a felek a megállapodásukban azt kötik ki, hogy a szolgáltatandó dolog feleljen meg a mintának. A bírói gyakorlat minta szerinti vételnek tekinti a katalógus alapján történő értékesítést (BH 1994/207.), és a munkával elérhető eredmény minőségének referenciamunkával történő meghatározását is (BH 1991/445.). A bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelően, a felmerült bizonyítékok logikus, okszerű és helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a peres felek között minta szerinti vételre vonatkozó jogviszony jött létre, e megállapítása a Ptk. 372. §-ának és az e körben kialakult bírói gyakorlatnak is megfelel.