32021R0646[1]

A Bizottság (EU) 2021/646 végrehajtási rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/646 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. április 19.)

az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

A gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések és műszaki előírások

2. cikk

Biztonsági ellenőrzés

A vészhelyzeti sávtartó rendszerek elektronikus vezérlőrendszereire vonatkozó biztonsági szempontoknak a jóváhagyó hatóságok vagy műszaki szolgálatok általi ellenőrzésére, valamint a gyártók által rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentáció értékelésére vonatkozó eljárásokat a II. melléklet állapítja meg.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 6-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

1. RÉSZ

Adatközlő lap a járműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő EU-típusjóváhagyásához

MINTA

... számú adatközlő lap a járműtípusoknak a vészhelyzeti sávtartó rendszerük tekintetében történő EU-típusjóváhagyásához

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat vagy ábrákat megfelelő méretarányban és kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtva kell benyújtani. A fényképeknek - amennyiben vannak - kellően részletesnek kell lenniük.

Ha az ezen adatközlő lapon említett rendszerek elektronikus vezérlőegységgel rendelkeznek, az annak teljesítményére vonatkozó információkat is meg kell adni.

0. ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Típus:

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van/vannak):

0.3. A típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön/alkotóelemen/önálló műszaki egységen:

0.3.1. A jelölés helye:

0.4. A jármű kategóriája:

0.5. A gyártó vállalat neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

1. AZ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

1.1. A jóváhagyandó típust képviselő járműről/alkotóelemről/önálló műszaki egységről készített fényképek és/vagy rajzok:

1.8. A vezető helye: bal/jobb

2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK

(kg és mm) (adott esetben utalva a rajzra)

2.6. Menetkész tömeg

a) A legkisebb és a legnagyobb érték mindegyik változat esetében:

b) Az egyes kivitelek tömege (táblázatos formában kell megadni):

4. ERŐÁTVITEL

4.5. Sebességváltó

4.5.1. Típus: kézi/automata/CVT (fokozatmentes sebességváltó)/állandó áttételű/automatizált/egyéb/kerékagyas

4.7. A jármű legnagyobb tervezési sebessége (km/h):

6.6.1. Gumiabroncs/kerék kombináció(k):

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely:

6.6.1.1.2. 2. tengely:

stb.

6.6.1.2. Pótkerék, ha van:

7.4. Vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS)

7.4.1. A rendszer műszaki leírása és rajza:

7.4.2. A vészhelyzeti sávtartó rendszer manuális kikapcsolására szolgáló eszközök:

7.4.3. Az automatikus kikapcsolás leírása (ha van ilyen funkció):

7.4.4. Az automatikus letiltás leírása (ha van ilyen funkció):

7.5. Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LWDS)

7.5.1. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer sebességtartománya:

7.5.2. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer műszaki leírása és rajza:

7.6. Korrekciós iránytartási funkció (CDCF)

7.6.1 A korrekciós iránytartási funkció sebességtartománya:

7.6.2. A rendszer műszaki leírása és rajza (különösen, ha a rendszer kormányzással vagy fékezéssel működik):

Magyarázó megjegyzés:

Ez az adatközlő lap a vészhelyzeti sávtartó rendszerre vonatkozó információkat tartalmazza, és az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott mintának megfelelően kell kitölteni.

2. RÉSZ

Műszaki előírások

1. Fogalommeghatározások

E mellékletek alkalmazásában:

1.1. "járműtípus a jármű vészhelyzeti sávtartó rendszere tekintetében": azon járművek kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól az alábbi lényeges jellemzők tekintetében:

(1) olyan járműtulajdonságok, amelyek jelentősen befolyásolják a vészhelyzeti sávtartó rendszer működését;

(2) a vészhelyzeti sávtartó rendszer típusa és kialakítása;

1.2. "korrekciós iránytartási funkció" (CDCF): valamely elektronikus vezérlőrendszeren belüli vezérlőfunkció, amely a sávelhagyás korrigálása (például a hosszirányú burkolatjelek átlépésének vagy az út elhagyásának elkerülése érdekében) korlátozott ideig módosíthatja egy vagy több kerék kormányzási szögét és/vagy fékezhet egyes kerekeket a jármű fedélzetéről származó jelzések - és opcionálisan a járművön kívülről származó kiegészítő adatok - automatikus értékelése alapján;

1.3. "vizsgált jármű": a vizsgálat tárgyát képező jármű;

1.4. "a hosszirányú burkolatjeltől való távolság" (DTLM): a hosszirányú burkolatjel belső oldala és a gumiabroncs legkülső széle között fennmaradó oldalirányú (a hosszirányú burkolatjelre merőleges) távolság, mielőtt a vizsgált jármű áthaladna a hosszirányú burkolatjel belső oldalán;

1.5. "vízszintes úttest": olyan úttest, amelynek lejtése hosszirányban és oldalirányban kisebb, mint 1 %, a középvonal két oldalán a sávszélesség felén kisebb, mint 2 %, a sáv külső felén pedig kisebb, mint 3 %;

1.6. "száraz úttest": 0,9 értékű névleges legnagyobb fékezési súrlódási együtthatóval rendelkező úttest;

1.7. "rendszer": azon elektronikus vezérlőrendszer és összetett elektronikus vezérlőrendszerek, amelyek a vészhelyzeti sávtartó rendszer vezérlésátvitelét biztosítják vagy annak részét képezik, beleértve a vészhelyzeti sávtartó rendszerre ható más járműrendszerekhez vezető vagy azoktól érkező átviteli kapcsolatokat is;

1.8. "egységek": a rendszer alkotóelemeinek legkisebb tekintetbe vett részei; ezen alkotóelemek kombinációi az azonosítás, az elemzés vagy a csere céljából egyetlen entitásnak minősülnek;

1.9. "átviteli kapcsolatok": a jelek, működési adatok vagy energia továbbítása céljából a különálló egységek összekapcsolására szolgáló elektromos, mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus berendezés;

1.10. "elektronikus vezérlőrendszer": valamely járművezérlési funkció elektronikus adatfeldolgozás útján történő megvalósításában való közreműködésre tervezett egységek együttese;

1.11. "összetett elektronikus járművezérlő rendszer": olyan elektronikus vezérlőrendszer, amelyben az elektronikus rendszerek vagy a járművezető által vezérelt funkciókat egy magasabb szintű elektronikus vezérlőrendszer/-funkció hatástalaníthatja, és ezáltal az az összetett rendszer részévé válik; idetartozik továbbá a rendszer bármely hatástalanítása, beleértve az e rendelet hatályán kívül eső, a hatástalanító rendszerekhez/funkciókhoz vezető és azoktól érkező átviteli kapcsolatokat is;

1.12. "vezérlési stratégia": egy elektronikus vezérlőrendszer funkciójának (funkcióinak) megbízható és biztonságos működését biztosító stratégia, amely a környezeti és/vagy üzemeltetési feltételek (például az útfelület állapota, a forgalom intenzitása, a többi úthasználó, kedvezőtlen időjárási viszonyok stb.) meghatározott együttesére reagál, és amely magában foglalhatja valamely funkció automatikus kikapcsolását vagy az átmeneti teljesítménykorlátozásokat (pl. a legnagyobb üzemi sebesség csökkentését stb.);

1.13. "biztonsági koncepció": a rendszeren belül, például az elektronikus egységek részeként tervezett azon intézkedések leírása, amelyek célja, hogy hibamentes és meghibásodott állapotban is - többek között elektromos meghibásodás esetén is - fenntartsák a rendszer integritását, és gondoskodjanak a biztonságos üzemelésről. A részleges üzemeltetésre való visszalépésnek vagy akár az alapvető járműfunkciók készenléti rendszerre történő átállításának lehetősége a biztonsági koncepció részét képezheti.

2. Általános követelmények

2.1. A vészhelyzeti sávtartó rendszernek (ELKS) magában kell foglalnia a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert (LDWS) és a korrekciós iránytartási funkciót (CDCF).

2.1.1. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek teljesítenie kell a 3.1-3.4. és a 3.5. pontban foglalt követelményeket.

2.1.2. A korrekciós iránytartási funkciónak teljesítenie kell a 3.1-3.4. és a 3.6. pontban foglalt követelményeket.

2.2. A vészhelyzeti sávtartó rendszer sávelhagyásra figyelmeztető jelzései és beavatkozásai

A rendszert - az alább meghatározott egyedi követelményekre is figyelemmel - úgy kell megtervezni, hogy a járművezető szándékos manővereire adott figyelmeztető jelzések és beavatkozások minimálisak legyenek.

3. Különleges követelmények

3.1. A vészhelyzeti sávtartó rendszer meghibásodására figyelmeztető jelzés

Figyelmeztető jelzést kell kibocsátani, ha olyan hiba lépett fel a vészhelyzeti sávtartó rendszerben, amely meggátolja az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését.

3.1.1. A meghibásodást folyamatos vizuális figyelmeztető jelzéssel kell jelezni.

3.1.1.1. A vészhelyzeti sávtartó rendszer beépített önellenőrzési funkcióval rendelkezik, amely legalább a rendszer működése során folyamatosan rendszerhibákat keres. A rendszer által végrehajtott önellenőrzések között nem lehet észlelhető időintervallum, és következésképpen a figyelmeztető jelzés világításának megkezdésében sem lehet késedelem elektromosan észlelhető hiba esetén.

3.1.1.2. Nem elektromos meghibásodás (pl. az érzékelő helytelen beállítása) észlelésekor a 3.1.1 pontban meghatározott figyelmeztető jelzésnek be kell kapcsolnia.

3.1.2. Ha a jármű fel van szerelve a vészhelyzeti sávtartó rendszer kikapcsolására szolgáló eszközzel, figyelmeztető jelzést kell adni, ha a rendszert a 3.2. pont szerint kikapcsolják. A kikapcsolt állapotot folyamatos vizuális figyelmeztető jelzéssel kell jelezni. Erre a célra a 3.1.1. pontban meghatározott meghibásodásra figyelmeztető jelzés is használható.

3.2. A vészhelyzeti sávtartó rendszer kikapcsolása

3.2.1. Manuális kikapcsolás

Amennyiben a jármű rendelkezik a vészhelyzeti sávtartó rendszer teljes vagy részleges manuális kikapcsolására szolgáló eszközzel, a következő feltételeket kell értelemszerűen alkalmazni:

3.2.1.1. A vészhelyzeti sávtartó rendszer valamennyi funkciójának automatikusan és teljes mértékben vissza kell állnia a gépjármű főkapcsolójának minden egyes bekapcsolásakor.

3.2.1.2. A vészhelyzeti sávtartó rendszert úgy kell megtervezni, hogy teljes manuális kikapcsolásához legalább két szándékos műveletet (pl. egy gomb megnyomását és nyomva tartását vagy egy menüpont kiválasztását és megerősítését) kelljen végrehajtani. Lehetővé kell tenni a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer figyelmeztető hangjelzéseinek egyszerű letiltását, de ez a művelet nem kapcsolhatja ki egyidejűleg a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert vagy a korrekciós iránytartási funkciót.

3.2.1.3. A manuális kikapcsolási lehetőséget a 3. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.2.2. Automatikus kikapcsolás

Ha a jármű fel van szerelve a vészhelyzeti sávtartó rendszer részleges vagy teljes automatikus kikapcsolására szolgáló eszközzel, például terepen való használat, vontatás, pótkocsinak a járműre való csatlakoztatása vagy az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC) kikapcsolása esetére, adott esetben a következő feltételeket kell alkalmazni:

3.2.2.1. A biztonsági ellenőrzés részeként a járműgyártónak jegyzéket kell készítenie és a vizsgálati jelentéshez csatolva rendelkezésre bocsátania azokról a helyzetekről és azok megfelelő kritériumairól, amelyekben a vészhelyzeti sávtartó rendszer automatikusan kikapcsol.

3.2.2.2. A vészhelyzeti sávtartó rendszernek automatikusan és teljes mértékben újra be kell kapcsolnia, amint az automatikus kikapcsolást eredményező körülmények már nem állnak fenn.

3.2.3. Folyamatos vizuális figyelmeztető jelzésnek kell tájékoztatnia a járművezetőt arról, hogy a vészhelyzeti sávtartó rendszer ki van kapcsolva. Erre a célra a 3.1.1. pontban meghatározott meghibásodásra figyelmeztető jelzés is használható.

3.3. Automatikus letiltás

3.3.1. A vezető szándékos manőverei esetén

A biztonsági ellenőrzés keretében a gyártónak dokumentációcsomagot kell rendelkezésre bocsátania, amely hozzáférést biztosít a valószínűsíthetően szándékos járművezetői manőverek észlelésére és a vészhelyzeti sávtartó rendszer automatikus letiltására szolgáló rendszer alapvető konstrukciójához és logikájához. E csomagnak tartalmaznia kell az észlelt paraméterek felsorolását és a rendszer letiltásával kapcsolatos döntés meghozatalához használt módszer alapvető leírását, lehetőség szerint a határértékeket is beleértve. A műszaki szolgálatnak mind a korrekciós iránytartási funkció, mind a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer esetében értékelést kell végeznie a dokumentációcsomag alapján annak igazolására, hogy a járművezető olyan, sávon belüli nem szándékos manőverei, amelyek a sávtartási vizsgálat paramétereit (különösen az oldalirányú elmozdulás sebességét) érintik, nem eredményezik a rendszer automatikus letiltását.

3.3.2. A vészhelyzeti sávtartó rendszer automatikus letiltása olyan helyzetekben is megengedett, amikor más vezetéstámogató vagy automatizált kormányzási funkció (pl. az automatikusan vezérelt kormányzási funkció, a vészhelyzeti kormányzási funkció vagy az automatikus sávtartás) irányítja a jármű oldalirányú mozgását, vagy más, biztonsággal kapcsolatos funkció (azaz a jármű dinamikus viselkedésének módosítására alkalmas funkció, például a fejlett vészfékező rendszer, az elektronikus menetstabilizáló rendszer stb.) lép működésbe. Ezeket a helyzeteket a gyártónak a biztonsági ellenőrzés részeként be kell jelentenie.

3.4. Az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések

3.4.1. A járművek időszakos műszaki vizsgálata céljából lehetővé kell tenni a vészhelyzeti sávtartó rendszer következő jellemzőinek ellenőrzését:

a) A rendszer helyes üzemi állapota, melyet a jármű főkapcsolójának bekapcsolását és az izzók ellenőrzését követően a meghibásodásra figyelmeztető jelzés állapotának szemrevételezésével kell ellenőrizni. Ha a meghibásodásra figyelmeztető jelzés egy közös felületen jelenik meg (olyan felületen, amelyen két vagy több tájékoztató funkció/szimbólum is kijelezhető, de nem egyidejűleg), akkor a meghibásodásra figyelmeztető jelzés állapotának ellenőrzése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a közös felület működőképes.

b) A rendszer megfelelő működése és szoftverintegritása, melyet - például a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) III. mellékletének I. (14) pontjában meghatározott - elektronikus járműinterfész használatával kell ellenőrizni, amennyiben a jármű műszaki jellemzői lehetővé teszik és a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A gyártóknak az (EU) 2019/621 bizottsági végrehajtási rendelet ( 2 ) 6. cikkével összhangban rendelkezésre kell bocsátaniuk az elektronikus járműinterfész használatához szükséges műszaki információkat.

3.4.2. A típusjóváhagyás időpontjában a II. melléklet szerinti biztonsági ellenőrzés keretében egy bizalmasan kezelendő dokumentumban vázlatosan ismertetni kell azokat az eszközöket, amelyek a gyártó által választott meghibásodásra figyelmeztető jelzés működésének egyszerű eszközökkel való, jogosulatlan módosításával szemben védelmet nyújtanak. Ez a védelmi követelmény akkor is teljesül, ha a vészhelyzeti sávtartó rendszer helyes üzemi állapotának ellenőrzésére egy második eszköz is rendelkezésre áll.

3.5. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszerre vonatkozó követelmények

3.5.1. Sebességtartomány

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek bármekkora járműterhelés mellett legalább a 65 km/h és 130 km/h (vagy 130 km/h-nál alacsonyabb maximális járműsebesség esetén ez utóbbi sebesség) közötti sebességtartományban üzemelnie kell, kivéve, ha a 3.2. pont szerint kikapcsolták.

3.5.2. A sávelhagyásra való figyelmeztetés

Az előírt sebességtartományon belül a bekapcsolt és működő állapotban lévő sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek legkésőbb akkor figyelmeztetnie kell a járművezetőt, amikor a jármű -0,3 méter hosszirányú burkolatjeltől való távolságot (DTLM) meghaladó mértékben áthalad azon sáv látható hosszirányú burkolatjelén, amelyben közlekedik, a következő feltételek mellett:

a) 0,1 m/s és 0,5 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebesség mellett;

b) egyenes, vízszintes és száraz úttesten;

c) az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 130. számú előírásának (Egységes rendelkezések járművek sávelhagyásra figyelmeztető rendszereik tekintetében történő jóváhagyásáról) ( 3 ) 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott hosszirányú burkolatjelek valamelyikének megfelelő folytonos és szaggatott burkolatjelek, valamint az uniós közutakon várhatóan előforduló egyéb burkolatjelek esetében;

d) amennyiben a burkolatjelek jó állapotban vannak, és az adott szerződő fél látható burkolatjelekre vonatkozó előírásainak megfelelő anyagból készültek;

e) minden megvilágítási körülmény esetén az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

f) olyan időjárási körülmények (pl. köd) hiányában, amelyek befolyásolják a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát.

Elismert tény, hogy az előírt teljesítményt a fent felsoroltaktól eltérő körülmények között nem lehet teljes mértékben elérni. Ettől függetlenül a rendszer ilyen eltérő körülmények között sem módosíthatja indokolatlanul a vezérlési stratégiát.

A sávelhagyásra való figyelmeztetést a 4. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.5.3. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer figyelmeztető jelzése

3.5.3.1. A 3.5.2. pontban említett, sávelhagyásra figyelmeztető jelzésnek a járművezető által észlelhetőnek kell lennie, és a jelzés kibocsátásának a következő módok valamelyikén kell történnie:

a) a figyelmeztető vizuális, hang- és tapintható jelzés közül legalább két jelzési mód; vagy

b) a figyelmeztető tapintható jelzés és hangjelzés közül egy jelzési mód, amelyet a jármű nem szándékos sodródásának irányát mutató térbeli jelzés egészít ki.

A fent említett figyelmeztetés megszüntethető, amennyiben a járművezető által végzett valamely művelet arra utal, hogy el kívánja hagyni a sávot.

3.5.3.1.1. Amennyiben a sávelhagyásra való figyelmeztetés vizuális jelzéssel történik, e célból a fenti 3.1.1. pontban meghatározott, meghibásodásra figyelmeztető jelzés is használható villogó üzemmódban.

3.5.3.1.2. Ha a korrekciós iránytartási funkció sávtartási célú beavatkozást végez, azt a 3.5.3.1. pont szerinti tapintható figyelmeztető jelzésnek kell tekinteni.

3.5.3.2. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer vizuális figyelmeztető jelzésének a jármű főkapcsolójának bekapcsolása után be kell kapcsolódnia. Ez a követelmény nem vonatkozik a közös felületen megjelenített figyelmeztető jelzésekre.

3.5.3.3. A vizuális figyelmeztető jelzéseknek nappal is látszódniuk kell, és úgy kell kialakítani őket, hogy a járművezető a vezetőülésből könnyen meggyőződhessen a jelzések megfelelő állapotáról.

3.5.3.4. A vizuális figyelmeztető jelzést a 4. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.6. A korrekciós iránytartási funkció teljesítményére vonatkozó követelmények

3.6.1. Sebességtartomány

A korrekciós iránytartási funkciónak bármekkora járműterhelés mellett legalább a 70 km/h és 130 km/h (vagy 130 km/h-nál alacsonyabb maximális járműsebesség esetén ez utóbbi sebesség) közötti sebességtartományban üzemelnie kell, kivéve, ha a 3.2. pont szerint kikapcsolták. Abban az esetben azonban, ha a jármű sebessége 70 km/h feletti sebességről 70 km/h alá csökken, a rendszernek legalább addig működnie kell, amíg a jármű sebessége 65 km/h alá nem csökken.

3.6.2. Sávtartás

Amennyiben nem állnak fenn a rendszer kikapcsolásához vagy letiltásához vezető körülmények, a korrekciós iránytartási funkciónak képesnek kell lennie arra, hogy megakadályozza a látható hosszirányú burkolatjelen való áthaladást magában foglaló, -0,3 méter hosszirányú burkolatjeltől való távolságnál (DTLM) nagyobb mértékű sávelhagyást az alábbi táblázatban bemutatott forgatókönyvek esetén:

a) 0,2 m/s és 0,5 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebesség mellett 100 km/h járműsebességig, 0,2 m/s és 0,3 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebesség mellett pedig a 100 km/h és 130 km/h (vagy 130 km/h-nál alacsonyabb maximális járműsebesség esetén ez utóbbi sebesség) közötti járműsebesség-tartományban;

b) egyenes, vízszintes és száraz úttesten;

c) a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározottaknak megfelelő folytonos hosszirányú burkolatjelek mellett;

d) amennyiben a burkolatjelek jó állapotban vannak, és az adott szerződő fél látható burkolatjelekre vonatkozó előírásainak megfelelő anyagból készültek;

e) minden megvilágítási körülmény esetén az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

f) olyan időjárási körülmények hiányában, amelyek befolyásolják a jármű dinamikus teljesítményét (pl. vihar, 5 °C alatti hőmérséklet) vagy a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát (pl. köd). Sorszám A forgatókönyv leírása 1. Folytonos vonal - A jármű jobb oldala felé való elmozdulás 2. Folytonos vonal - A jármű bal oldala felé való elmozdulás

Elismert tény, hogy az e táblázatban szereplő forgatókönyvekhez előírt teljesítményeket a fent felsoroltaktól eltérő körülmények között nem lehet teljes mértékben elérni. Ettől függetlenül a rendszer ilyen eltérő körülmények között sem módosíthatja indokolatlanul a vezérlési stratégiát. Ezt a biztonsági ellenőrzésnek megfelelően kell igazolni.

A sávtartási képességet az 5. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.6.3. A kormányzás felülbírálása

3.6.3.1. A rendszer által biztosított iránytartás felülbírálásához szükséges kormányzási erő nem haladhatja meg az 50 N-t. A kormányzáshoz biztosított támogatás nem csökkenhet hirtelen jelentős mértékben a felülbírálást követően.

3.6.3.2. Olyan korrekciós iránytartási rendszerek esetében, amelyek nem magára a kormányzásra hatnak (pl. differenciálfékezéssel működő korrekciós iránytartási funkció esetében), a kormányzási művelet nem haladhatja meg a 25 fokot.

3.6.3.3. A kormányzás felülbírálását az 5. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.6.4. A korrekciós iránytartási funkció figyelmeztető jelzése

3.6.4.1. A korrekciós iránytartási funkció valamennyi beavatkozásáról azonnal tájékoztatni kell a járművezetőt egy vizuális figyelmeztető jelzéssel, amely legalább 1 másodpercig vagy a beavatkozás időtartamáig látható, attól függően, hogy melyik a hosszabb. A vizuális jelzés a 3.1.1. pontban meghatározott meghibásodásra figyelmeztető jelzés villogó üzemmódja is lehet.

3.6.4.1.1. 10 másodpercnél hosszabb beavatkozás esetén a beavatkozás végéig figyelmeztető hangjelzést kell adni, kivéve, ha a járművezető által végzett valamely művelet arra utal, hogy el kívánja hagyni a sávot.

3.6.4.1.2. Amennyiben egy 180 másodperces időtartamon belül két vagy több beavatkozás követi egymást, és a járművezető nem végez kormányzási műveletet ezen időtartam alatt, a rendszernek figyelmeztető hangjelzést kell kiadnia a 180 másodperces mozgó időtartamon belüli második és az azt követő beavatkozások ideje alatt. A harmadik beavatkozástól kezdődően (és az azt követő beavatkozások során) a figyelmeztető hangjelzésnek legalább 10 másodperccel hosszabbnak kell lennie az előző figyelmeztető jelzésnél.

3.6.4.2. A 3.6.4.1.1. és a 3.6.4.1.2. pontban foglalt követelmények teljesülését az 5. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

4. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszerre vonatkozó vizsgálati követelmények

4.1. Általános követelmények

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszerrel felszerelt járműveknek teljesíteniük kell az e pontban meghatározott, vonatkozó vizsgálati követelményeket.

4.2. Vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat a következő feltételek mellett kell elvégezni:

a) vízszintes és száraz, aszfaltból vagy betonból készült útfelületen, amely nem tartalmazhat szabálytalanságokat (pl. nagy mélyedéseket vagy repedéseket, aknafedlapokat vagy fényvisszaverő burkolati prizmákat) a vizsgálati sáv középvonalától mindkét oldalon 3,0 méteres oldaltávolságon belül és a vizsgálat befejezése utáni ponttól számított 30 méteres hosszanti távolságban a vizsgált jármű előtt;

b) legalább 2 000 lux környezeti megvilágítás mellett, az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

c) 5 °C és 45 °C közötti környezeti hőmérsékleten;

d) olyan időjárási körülmények (pl. köd) hiányában, amelyek befolyásolják a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát.

A gyártó döntése szerint és a műszaki szolgálat beleegyezésével a vizsgálatokat a fent leírtaktól eltérő feltételek mellett is el lehet végezni (pl. alacsonyabb környezeti hőmérsékleten).

4.2.1. Hosszirányú burkolatjelek

A vizsgálatokhoz használt útfelületen található folytonos és szaggatott hosszirányú burkolatjeleknek meg kell felelniük a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott burkolatjeleknek. A jeleknek megfelelő állapotban kell lenniük és a látható hosszirányú burkolatjelekről szóló szabványnak megfelelő anyagból kell állniuk. A hosszirányú burkolatjelek vizsgálatokhoz használt elrendezését rögzíteni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.

Az e pont szerinti vizsgálatok elvégzéséhez a sáv szélességének (a hosszirányú burkolatjelek között mérve) legalább 3,5 méternek kell lennie. A járműgyártónak dokumentációval kell igazolnia a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott összes többi hosszirányú burkolatjelnek való megfelelést. Az ilyen dokumentációt mellékelni kell a vizsgálati jegyzőkönyvhöz.

4.2.2. A vizsgált járműre vonatkozó feltételek

4.2.2.1. Vizsgálati tömeg

A járművet a gyártó és a műszaki szolgálat által közösen megállapított terhelési állapotban kell vizsgálni. A terhelés a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható. A járműgyártónak dokumentációval kell igazolnia, hogy a rendszer valamennyi terhelési feltétel mellett működik.

4.2.2.2. A járművet a járműgyártó által ajánlott gumiabroncsnyomással kell vizsgálni.

4.2.2.3. Ha a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer rendelkezik a felhasználó által beállítható figyelmeztetési küszöbbel, a 4.3. pont szerinti vizsgálatokat a lehető legnagyobb figyelmeztetési küszöbértékre beállított sávelhagyási beállítással kell elvégezni. A beállítás a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható.

4.2.2.4. Vizsgálat előtti kondicionálás

A járműgyártó kérésére az érzékelőrendszer kalibrálása érdekében a járművel legfeljebb 100 km-t lehet megtenni városi és országúti utakon vegyesen, egyéb forgalom és különböző közúti berendezések mellett.

4.3. Vizsgálati eljárások

4.3.1. A vizuális figyelmeztető jelzés ellenőrző vizsgálata

Ellenőrizni kell az álló helyzetben lévő járművön, hogy a vizuális figyelmeztető jelzés(ek) megfelel(nek)-e a 3.5.3.2. pont követelményeinek.

4.3.2. A sávelhagyásra való figyelmeztetés vizsgálata

4.3.2.1. A járművet 70 km/h +/- 3 km/h sebességgel, egyenletes kormánymozdulattal a vizsgálati sáv közepe felé kell irányítani, hogy a jármű viselkedése stabil legyen.

A járművet az előírt sebességet tartva hagyni kell óvatosan balra vagy jobbra sodródni 0,1 és 0,5 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebességgel úgy, hogy a jármű áthaladjon a hosszirányú burkolatjelen.

A vizsgálatot meg kell ismételni egy eltérő, a 0,1-0,5 m/s tartományon belüli elmozdulási sebességgel. A fenti vizsgálatokat a jármű ellenkező irányba történő sodródásával is meg kell ismételni.

4.3.2.2. A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer legkésőbb -0,3 méteres hosszirányú burkolatjeltől való távolságnál (DTLM) a fenti 3.5.3.1. pontban említett, sávelhagyásra figyelmeztető jelzést ad.

4.3.2.3. Emellett a járműgyártónak igazolnia kell a műszaki szolgálat számára, hogy a követelmények a sebesség és az oldalirányú elmozdulási sebesség teljes tartománya tekintetében teljesülnek. E követelmény teljesítése a vizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelt megfelelő dokumentáció révén igazolható.

4.3.3. A manuális kikapcsolás vizsgálata

4.3.3.1. Ha a jármű fel van szerelve a vészhelyzeti sávtartó rendszer (sávelhagyásra figyelmeztető rendszer) manuális kikapcsolására szolgáló berendezéssel, a gépjármű főkapcsolóját bekapcsolt ("Power ON") állásba kell kapcsolni, és ki kell kapcsolni a vészhelyzeti sávtartó rendszert (sávelhagyásra figyelmeztető rendszert). A 3.2.3. pontban említett figyelmeztető jelzésnek be kell kapcsolódnia.

A gépjármű főkapcsolóját kikapcsolt ("Power OFF") állásba kell kapcsolni. Ezután a főkapcsolót ismét "bekapcsolt" ("Power ON") állásba kell kapcsolni, majd ellenőrizni kell, hogy a figyelmeztető jelzés nem kapcsol-e be ismét. Amennyiben nem, az azt jelzi, hogy a vészhelyzeti sávtartó rendszer (sávelhagyásra figyelmeztető rendszer) működése a 3.2.1.1. pontnak megfelelően helyreállt.

5. A korrekciós iránytartási funkcióra vonatkozó vizsgálati követelmények

5.1. Általános követelmények

A korrekciós iránytartási funkcióval rendelkező járműveknek teljesíteniük kell az e pontban meghatározott, vonatkozó vizsgálati követelményeket.

5.2. Vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat a következő feltételek mellett kell elvégezni:

a) vízszintes és száraz, aszfaltból vagy betonból készült útfelületen, amely nem tartalmazhat szabálytalanságokat (pl. nagy mélyedéseket vagy repedéseket, aknafedlapokat vagy fényvisszaverő burkolati prizmákat) a vizsgálati sáv középvonalától mindkét oldalon 3,0 méteres oldaltávolságon belül és a vizsgálat befejezése utáni ponttól számított 30 méteres hosszanti távolságban a vizsgált jármű előtt;

b) legalább 2 000 lux környezeti megvilágítás mellett, az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

c) 5 °C és 45 °C közötti környezeti hőmérsékleten;

d) olyan időjárási körülmények hiányában, amelyek befolyásolják a jármű dinamikus teljesítményét (pl. vihar, 5 °C alatti hőmérséklet) vagy a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát (pl. köd).

A gyártó döntése szerint és a műszaki szolgálat beleegyezésével a vizsgálatokat a fent leírtaktól eltérő feltételek mellett is el lehet végezni (pl. alacsonyabb környezeti hőmérsékleten).

5.2.1. Hosszirányú burkolatjelek

A vizsgálatokhoz használt útfelületen található folytonos hosszirányú burkolatjeleknek meg kell felelniük a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott burkolatjeleknek. A jeleknek megfelelő állapotban kell lenniük és a látható hosszirányú burkolatjelekről szóló szabványnak megfelelő anyagból kell állniuk. A vizsgálatokhoz használt hosszirányú burkolatjeleket rögzíteni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.

Az e pont szerinti vizsgálatok elvégzéséhez a folytonos hosszirányú burkolatjelnek legalább 3,5 méterre kell lennie bármely más hosszirányú burkolatjeltől. A járműgyártónak dokumentációval kell igazolnia a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott összes többi folytonos hosszirányú burkolatjelnek való megfelelést. Az ilyen dokumentációt mellékelni kell a vizsgálati jegyzőkönyvhöz.

5.2.2. A vizsgált járműre vonatkozó feltételek

5.2.2.1. Vizsgálati tömeg

A járművet a gyártó és a műszaki szolgálat által közösen megállapított terhelési állapotban kell vizsgálni. A terhelés a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható. A járműgyártónak dokumentációval kell igazolnia, hogy a rendszer valamennyi terhelési feltétel mellett működik.

5.2.2.2. A járművet a járműgyártó által ajánlott gumiabroncsnyomással kell vizsgálni.

5.2.2.3. Ha a korrekciós iránytartási funkció rendelkezik a felhasználó által beállítható időzítési küszöbbel, az 5.3.3. pont szerinti vizsgálatot a legkésőbbi rendszer-beavatkozást kiváltó időzítési küszöbértékkel kell elvégezni. A beállítás a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható.

5.2.2.4. Vizsgálat előtti kondicionálás

A járműgyártó kérésére az érzékelőrendszer kalibrálása érdekében a járművel legfeljebb 100 km-t lehet megtenni városi és országúti utakon vegyesen, egyéb forgalom és különböző közúti berendezések mellett.

5.3. Vizsgálati eljárások

5.3.1. A figyelmeztető jelzések vizsgálata

5.3.1.1. A vizsgált járművet a korrekciós iránytartási funkció bekapcsolt állapotában, a sáv legalább egyik oldalán folytonos hosszirányú burkolatjellel ellátott úttesten kell vezetni.

A vizsgálati feltételeknek és a vizsgált jármű sebességének a rendszer működési tartományán belül kell lenniük.

A vizsgálat során rögzíteni kell a korrekciós iránytartási funkció beavatkozásainak, illetve a figyelmeztető vizuális és hangjelzéseknek az időtartamát.

A 3.6.4.1.1. pontban említett esetben a vizsgált járművel meg kell kísérelni a sáv elhagyását oly módon, hogy a korrekciós iránytartási funkció beavatkozása 10 másodpercnél hosszabb ideig tartson. Ha ilyen vizsgálatra a gyakorlatban nincs lehetőség (például a vizsgálat helyszínének jellemzői miatt), akkor a típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével ennek a követelménynek a teljesülése dokumentációval is igazolható.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha a rendszer legkésőbb 10 másodperccel a beavatkozás megkezdése után figyelmeztető hangjelzést bocsát ki.

A 3.6.4.1.2. pontban említett esetben a vizsgált járművel meg kell kísérelni a sáv elhagyását oly módon, hogy a rendszer egy 180 másodperces időtartamon belül legalább három beavatkozást végezzen.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) minden beavatkozás esetén bekapcsolódik egy vizuális figyelmeztető jelzés, amely a beavatkozás teljes időtartama alatt aktív marad;

b) a második és harmadik beavatkozás alkalmával figyelmeztető hangjelzés szólal meg;

c) a harmadik beavatkozás során megszólaló figyelmeztető hangjelzés legalább 10 másodperccel hosszabb a második beavatkozás során aktivált hangjelzésnél.

5.3.1.2. Emellett a gyártónak bizonyítania kell a műszaki szolgálat számára, hogy a 3.6.4.1.1. és 3.6.4.1.2. pontban meghatározott követelmények a korrekciós iránytartási funkció teljes működési tartományában teljesülnek. E követelmény teljesítése a vizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelt megfelelő dokumentáció révén igazolható.

5.3.2. A kormányzás felülbírálásának vizsgálata

5.3.2.1. A vizsgált járművet a korrekciós iránytartási funkció bekapcsolt állapotában, a sáv mindkét oldalán folytonos hosszirányú burkolatjellel ellátott úttesten kell vezetni.

A vizsgálati feltételeknek és a vizsgált jármű sebességének a rendszer működési tartományán belül kell lenniük.

A járművel meg kell kísérelni a sáv elhagyását oly módon, hogy az a korrekciós iránytartási funkció beavatkozását eredményezze. A beavatkozás során a járművezetőnek a beavatkozás felülbírálásához szükséges kormányzási erőt kell kifejtenie.

Rögzíteni kell a járművezető által a beavatkozás felülbírálása érdekében a kormányberendezés kezelőszervére kifejtett kormányzási erőt és műveletet.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha:

a) a beavatkozás felülbírálása érdekében a járművezető által a kormányberendezés kezelőszervére kifejtett erő nem haladja meg az 50 N-t;

b) a korrekciós iránytartási funkció felülbírálását követően a kormányzáshoz biztosított támogatás nem csökken hirtelen jelentős mértékben;

c) olyan vészhelyzeti sávtartó rendszerek esetében, amelyek nem magára a kormányzásra hatnak (pl. differenciálfékezéssel működő korrekciós iránytartási funkció esetében), a kormányzási művelet nem haladja meg a 25 fokot.

5.3.2.2. Emellett a gyártónak bizonyítania kell a műszaki szolgálat számára, hogy a 3.6.4. pontban meghatározott követelmények a korrekciós iránytartási funkció teljes működési tartományában teljesülnek. E követelmény teljesítése a vizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelt megfelelő dokumentáció révén igazolható.

5.3.3. A sávtartás vizsgálata

5.3.3.1. A korrekciós iránytartási funkciót a 3.6.2. pontban leírt 1. és 2. számú vizsgálati forgatókönyv alapján kell vizsgálni.

5.3.3.1.1. A vizsgálatokat minden forgatókönyv esetében 0,2 m/s és 0,5 m/s oldalirányú sebességgel kell elvégezni.

5.3.3.1.2. A vizsgált járművet olyan vizsgálati útvonalon kell vezetni, melynek első szakasza a vizsgált folytonos hosszirányú burkolatjellel párhuzamos egyenes útvonalból áll, amelyet egy rögzített sugarú kanyar követ, melynek során ismert oldalirányú sebességet és irányeltérést kell alkalmazni a vizsgált járművön, majd a kormányberendezés kezelőszervére kifejtett erő nélkül (például a kormányberendezés kezelőszervéről felemelt kézzel) levezetett egyenes útvonal zár le.

5.3.3.1.3. A vizsgált jármű sebességének a vizsgálat alatt a rendszer beavatkozási pontjáig 72 ± 1 km/h-nak kell lennie.

Az előírt oldalirányú sebesség alkalmazására szolgáló rögzített sugarú ív sugarának legalább 1 200 m-nek kell lennie.

Az előírt oldalirányú sebességet ± 0,05 m/s tűréssel kell elérni.

A jármű gyártójának információt kell szolgáltatnia a kanyar sugaráról, valamint arról a helyről, ahol a zárt görbevonalat és/vagy a sebességszabályozást be kell fejezni annak érdekében, hogy a 3.3.1. pont szerinti automatikus letiltás ne zavarja a szabadon sodródást.

5.3.3.2. A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha a vizsgált jármű nem halad át -0,3 méter hosszirányú burkolatjeltől való távolságot (DTLM) meghaladó mértékben a hosszirányú burkolatjelen.

5.3.3.3. Emellett a járműgyártónak igazolnia kell a műszaki szolgálat számára, hogy a követelmények a sebesség és az oldalirányú elmozdulási sebesség teljes tartománya tekintetében teljesülnek. E követelmény teljesítése a vizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelt megfelelő dokumentáció révén igazolható.

3. RÉSZ

EU-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY (JÁRMŰRENDSZER)

Értesítés egy járműtípus típusjóváhagyásának megadásáról/kiterjesztéséről/elutasításáról/visszavonásáról ( 4 ) a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében, a legutóbb az (EU) 2021/646 rendelettel módosított (EU) 2021/646 bizottsági végrehajtási rendeletben ( 5 ) meghatározott követelményekkel összhangban

Az EU-típusbizonyítvány száma:

A kiterjesztés/elutasítás/visszavonás oka (1):

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Típus:

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van/vannak):

0.3. A típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön:

0.3.1. A jelölés helye:

0.4. A jármű kategóriája:

0.5. A gyártó neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő adatok (értelemszerűen): lásd a kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma:

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a kiegészítést.

6. Hely:

7. Dátum:

8. Aláírás:

Kiegészítés

a(z) ... számú EU-típusbizonyítványhoz

1. Kiegészítő információk

1.1. A rendszer leírása

1.2. A vészhelyzeti sávtartó rendszer manuális kikapcsolására szolgáló módszer

1.3. Az automatikus kikapcsolás leírása (ha van ilyen funkció)

1.4. Az automatikus letiltás leírása (ha van ilyen funkció)

1.5. Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LWDS)

1.5.1. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer sebességtartománya

1.5.2. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer műszaki leírása és rajza

1.6. Korrekciós iránytartási funkció (CDCF)

1.6.1. A korrekciós iránytartási funkció sebességtartománya

1.6.2. A rendszer leírása (különösen, ha a rendszer kormányzással vagy fékezéssel működik)

II. MELLÉKLET

BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

1. Általános követelmények

1.1. Ez a melléklet a dokumentációra, a hibaelhárítási stratégiára és az ellenőrzésre vonatkozó különleges követelményeket határozza meg a vészhelyzeti sávtartó rendszer elektronikus vezérlőrendszerének (vezérlőrendszereinek) és összetett elektronikus járművezérlő rendszerének (rendszereinek) biztonsági szempontjai tekintetében.

1.1.1. Az elektronikus vezérlőrendszereket általában szoftver vezérli, és olyan különálló funkcionális alkotóelemekből állnak, mint az érzékelők, az elektronikus vezérlőegységek és a működtető egységek, amelyeket átviteli kapcsolatok kötnek össze. Tartalmazhatnak mechanikus, elektropneumatikus vagy elektrohidraulikus elemeket.

1.2. Ez a melléklet nem határozza meg az e rendelet hatálya alá tartozó "rendszer" teljesítménykritériumait, de tartalmazza a tervezési eljárásra vonatkozó módszertant, valamint a típusjóváhagyás céljából a műszaki szolgálattal közlendő információkat.

1.3. Ezeknek az információknak igazolniuk kell, hogy a "rendszer" hibamentes állapotban és meghibásodás esetén is eleget tesz az I. melléklet 2. részében meghatározott vonatkozó teljesítménykövetelményeknek, és tervezéséből adódóan a működése nem jár biztonsági szempontból kritikus kockázattal.

2. Dokumentáció

2.1. Követelmények

A gyártónak gondoskodnia kell egy olyan dokumentációs csomagról, amely ismerteti a "rendszer" alapfelépítését, valamint azon eszközöket, amelyekkel a rendszer más járműrendszerekhez kapcsolódik, vagy amelyekkel a kimeneti változókat közvetlenül vezérli. A "rendszer" gyártó által meghatározott funkciójára (funkcióira), a vezérlési stratégiákra és a biztonsági koncepcióra vonatkozóan is magyarázattal kell szolgálnia. A dokumentációnak tömörnek kell lennie, de bizonyítania kell, hogy a tervezésben és a fejlesztésben valamennyi érintett rendszerrel kapcsolatos terület szakértői részt vettek. Az időszakos műszaki vizsgálatok vonatkozásában a dokumentációnak le kell írnia, hogy a "rendszer" aktuális működési állapota miként ellenőrizhető.

A műszaki szolgálatnak értékelnie kell a dokumentációcsomagot annak kimutatása érdekében, hogy a "rendszer":

a) kialakításából adódóan a hibamentes és meghibásodott állapotában is úgy működik, hogy nem idéz elő biztonsági szempontból kritikus kockázatokat;

b) hibamentes és meghibásodott állapotában egyaránt eleget tesz az e rendelet egyéb részeiben meghatározott vonatkozó teljesítménykövetelményeknek; valamint

c) a gyártó által megadott fejlesztési folyamat/módszer szerint fejlesztették ki, és e fejlesztésnek részét képezték legalább a 2.4.4. pontban felsorolt lépések.

2.1.1. A dokumentációt két részben kell rendelkezésre bocsátani:

a) a 2. pontban (a 2.4.4. pontban szereplők kivételével) felsorolt anyagokból álló hivatalos jóváhagyási dokumentációcsomag, amelyet a típusjóváhagyási kérelem benyújtásakor kell a műszaki szolgálat rendelkezésére bocsátani. A műszaki szolgálat ezt a dokumentációcsomagot használja majd a 3. pontban meghatározott ellenőrzési eljárás hivatkozási alapjául. A műszaki szolgálatnak biztosítania kell, hogy ez a dokumentációcsomag a jóváhagyó hatósággal meghatározott időtartamig hozzáférhető maradjon. Ez az időszak legalább a jármű gyártásának végleges leállításától számított tíz év;

b) a 2.4.4. pontban szereplő további anyagok és elemzési adatok, amelyeket a gyártónak meg kell őriznie, és amelyekbe a típusjóváhagyás ideje alatt vizsgálat céljából betekintést kell nyújtania. A gyártónak biztosítania kell, hogy ezek az anyagok és elemzési adatok a jármű gyártásának végleges leállításától számított tíz évig hozzáférhetők maradjanak.

2.2. Olyan leírást kell benyújtani, amely egyszerűen ismerteti a "rendszer" valamennyi funkcióját, többek között a vezérlési stratégiákat is, valamint a feladatok teljesítéséhez alkalmazott módszereket, beleértve egy nyilatkozatot a vezérlés megvalósításának mechanizmusáról (mechanizmusairól).

A leírt funkciók közül azonosítani kell azokat, amelyek felülírhatók, és további leírást kell biztosítani a funkció működésének módosított logikájáról.

2.2.1. Az összes bemeneti és érzékelt változóról listát kell készíteni, meg kell határozni ezek működési tartományát, és le kell írni, hogy az egyes változók hogyan befolyásolják a rendszer viselkedését.

2.2.2. A "rendszer" által vezérelt összes kimeneti változóról listát kell készíteni, és minden egyes esetben jelezni kell, hogy a vezérlés közvetlenül vagy a jármű egy másik rendszerén keresztül történik-e. Meg kell határozni azt a tartományt, amelyen belül a "rendszer" valószínűsíthetően vezérli az egyes kimeneti változókat.

2.2.3. Meg kell adni a funkcionális működés korlátait jelentő határértékeket (azaz azokat a külső fizikai határértékeket, amelyeken belül a rendszer képes fenntartani a vezérlést), amennyiben azok relevánsak a rendszer teljesítménye szempontjából.

2.3. A rendszer felépítése és vázlata

2.3.1. Alkatrészjegyzék

Be kell nyújtani a "rendszer" valamennyi egységét összegyűjtő, valamint a szóban forgó vezérlési funkció megvalósításához szükséges egyéb járműrendszereket felsoroló listát.

Ezen egységek kombinációjáról egy felépítési tervrajzot is be kell nyújtani, amely világosan mutatja mind a berendezések elhelyezkedését, mind az összekapcsolódásokat.

2.3.2. Az egységek funkciói

A "rendszer" minden egyes egységének funkcióját fel kell vázolni, továbbá fel kell tüntetni azokat a jeleket, amelyek az egységet a többi egységgel vagy más járműrendszerekkel összekapcsolják. Ezen információk megadhatók folyamatábra vagy egyéb egyszerűsített diagram formájában, vagy ilyen diagrammal kiegészített leírásban.

2.3.3. A "rendszeren" belüli kapcsolódásokat az elektromos átviteli kapcsolatok esetében kapcsolási rajzon, a pneumatikus vagy hidraulikus átviteli berendezések esetében csővezetékek elrendezési rajzán, illetve mechanikai kapcsolódások esetében egyszerűsített grafikus vázlaton kell feltüntetni. Az egyéb rendszerek irányába tartó vagy irányából érkező átviteli kapcsolatokat szintén fel kell tüntetni.

2.3.4. Az átviteli kapcsolatok és az egységek között továbbított jelek között egyértelmű megfelelésnek kell lennie. A jelek prioritására vonatkozó információkat meg kell adni a multiplexelt adatcsatornákon, amikor a prioritás hatással lehet a teljesítményre vagy biztonságra.

2.3.5. Az egységek azonosítása

Az egyes egységeket a megfelelő hardver, illetve dokumentáció társítása érdekében világosan és egyértelműen azonosítani kell (például a hardver jelölésének vagy szoftvertartalom esetében a szoftverkimenetnek a feltüntetésével).

Ha a funkciókat egyetlen egységen belül vagy egyetlen számítógépben egyesítik, de a folyamatábrán az egyértelműség és az egyszerűbb magyarázat érdekében külön blokkban szerepelnek, elég egyetlen hardverazonosító jelölést használni. A gyártó ezen azonosító használatával garantálja, hogy a leszállított berendezés megfelel a vonatkozó dokumentumban foglaltaknak.

2.3.5.1. Az azonosító meghatározza a hardver- és a szoftverváltozatot, és amennyiben ez utóbbi olyan mértékben megváltozna, hogy e rendelet vonatkozásában az egység funkciója is módosulna, az azonosítót is meg kell változtatni.

2.4. A gyártó biztonsági koncepciója

2.4.1. A gyártónak be kell nyújtania egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a "rendszer" feladatainak teljesítése érdekében kiválasztott stratégia hibamentes állapotban nincs hatással a jármű biztonságos működésére.

2.4.2. A "rendszer" által alkalmazott szoftver tekintetében ismertetni kell az architektúra vázlatát, valamint meg kell jelölni a felhasznált tervezési módszereket és eszközöket. A gyártónak bizonyítékokkal alátámasztva be kell mutatnia, hogy a tervezési és fejlesztési folyamat során milyen eszközökkel határozták meg a rendszer logikájának megvalósítását.

2.4.3. A gyártónak magyarázatot kell benyújtania a műszaki szolgálat számára azokról a "rendszerbe" beépített tervezési megoldásokról, amelyek meghibásodás esetén is garantálják a biztonságos működést. Példák a "rendszer" meghibásodása esetére szolgáló lehetséges tervezési megoldásokra:

a) visszalépés egy részleges rendszer alkalmazásával történő működésre;

b) átváltás különálló készenléti rendszerre;

c) a magasabb szintű funkció kikapcsolása.

Meghibásodás esetén a járművezetőt például figyelmeztető jelzéssel vagy a kijelzőn megjelenő üzenettel kell figyelmeztetni. Amennyiben a rendszert a járművezető nem kapcsolja ki, például a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) kikapcsolt ("off") állapotba fordításával, vagy - ha erre a célra külön kapcsoló szolgál - a konkrét funkció kikapcsolásával, a figyelmeztető jelzésnek a meghibásodás fennállása alatt mindvégig működnie kell.

2.4.3.1. Ha a kiválasztott megoldás bizonyos meghibásodási körülmények esetén részleges üzemmódot választ, akkor ezeket a körülményeket és a hatékonyság ebből eredő korlátait meg kell határozni.

2.4.3.2. Ha a kiválasztott megoldás a járművezérlési rendszer feladatának teljesítésére másodlagos (készenléti) eszközt választ, akkor meg kell határozni az átváltási mechanizmus elveit, a redundancia logikáját és szintjét, valamint bármilyen beépített készenléti ellenőrző eszközt és a tartalékrendszer hatékonyságának ezekből eredő korlátait.

2.4.3.3. Ha a kiválasztott megoldás a magasabb szintű funkció eltávolítását választja, valamennyi ezzel a funkcióval összefüggő kimeneti vezérlőjelet le kell tiltani, méghozzá olyan módon, hogy az átmenet zavara korlátozott legyen.

2.4.4. A dokumentációt olyan elemzésnek kell alátámasztania, amely átfogó módon bemutatja, hogy a jármű vezérlési teljesítményére vagy biztonságára hatással lévő kockázatok vagy hibák bármelyikének előfordulása esetén a rendszer hogyan fog viselkedni.

A választott elemzési megközelítés(eke)t a gyártó határozza meg és tartja fenn, és a típusjóváhagyás alkalmával betekintés céljából elérhetővé teszi azt a műszaki szolgálat számára.

A műszaki szolgálat elvégzi az elemzési megközelítés(ek) alkalmazásának értékelését. Az értékelés az alábbiakat tartalmazza:

a) a biztonsági megközelítés vizsgálatát a koncepció (jármű) szintjén, annak megerősítésével, hogy az magában foglalja a következőket: i. a jármű egyéb rendszereivel való kölcsönhatások; ii. a rendszernek az e rendelet hatálya alá eső működési zavarai; iii. a 2.2. pontban említett funkciók esetében: - olyan helyzetek, amikor egy hibamentes rendszer biztonsági szempontból kritikus kockázatokat idézhet elő (pl. a jármű környezetének hiányos vagy helytelen feldolgozása miatt), - a járművezető által megvalósított, észszerűen előrelátható rendellenes használat, - a rendszer szándékos módosítása. Ennek a megközelítésnek a rendszerbiztonság szempontjából megfelelő veszély-/kockázatelemzésen kell alapulnia;

b) a biztonsági megközelítés vizsgálatát a rendszer szintjén. Ennek a megközelítésnek hibamód- és hatáselemzésen (FMEA), hibafaelemzésen (FTA), vagy bármely hasonló, a rendszerbiztonság szempontjából megfelelő eljáráson kell alapulnia;

c) a validálási tervek és eredmények vizsgálatát. Ennek során a validáláshoz megfelelő validálási vizsgálatot, például "hardver a hurokban" (hardware in the loop, HIL) teszteket, járművel végzett közúti működési vizsgálatokat vagy a validáláshoz megfelelő bármilyen egyéb eszközt kell használni.

Az értékelés a kiválasztott veszélyek és hibák szúrópróbaszerű ellenőrzéséből áll, és célja annak megállapítása, hogy a biztonsági koncepciót alátámasztó érvelés érthető és logikus-e, valamint hogy a validálási tervek megfelelőek-e és elkészültek-e.

A műszaki szolgálat a biztonsági koncepció ellenőrzése érdekében elvégezheti a 3. pontban meghatározott vizsgálatokat, vagy kérheti azok elvégzését.

2.4.4.1. E dokumentációnak részleteznie kell az ellenőrizendő paramétereket, illetve a 2.4.4. pontban meghatározott egyes hibakörülmények esetén meg kell határoznia a járművezetőnek és/vagy a javító/műszaki ellenőrző személyzetnek adandó figyelmeztető jelzéseket.

2.4.4.2. E dokumentációban be kell mutatni azokat a meglévő intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a "rendszer" nem veszélyezteti a jármű biztonságos működését, amikor a "rendszer" teljesítményére olyan környezeti körülmények vannak hatással, mint az időjárás, a hőmérséklet, a por behatolása, a víz behatolása vagy a jég felhalmozódása.

3. Ellenőrzés és vizsgálat

3.1. A "rendszernek" a 2. pontban előírt dokumentumokban meghatározott funkcionális működését a következőképpen kell vizsgálni:

3.1.1. A "rendszer" működésének ellenőrzése

A műszaki szolgálat hibamentes állapotban ellenőrzi a "rendszert" azáltal, hogy a gyártó által a 2.2. pont szerint leírt funkciók közül kiválasztott egyes funkciókat megvizsgál.

Összetett elektronikus rendszerek esetében e vizsgálatoknak olyan forgatókönyveket is magukban kell foglalniuk, amikor egy bejelentett funkciót hatástalanítanak.

3.1.1.1. Az ellenőrzés eredményeinek meg kell felelniük a gyártó által a 2.2. pontban megadott, a vezérlési stratégiákat is tartalmazó leírásnak.

3.1.2. A 2.4. pontban említett biztonsági koncepció ellenőrzése

Ellenőrizni kell a "rendszernek" az egyes egységekben jelentkező meghibásodásokra adott reakcióját azáltal, hogy az egységen belüli belső meghibásodás hatásának szimulálása érdekében az elektromos vagy mechanikai egységeknek ennek megfelelő kimeneti jeleket továbbítanak. A műszaki szolgálat legalább egy egységben elvégzi ezt az ellenőrzést, azonban nem ellenőrzi a "rendszer" reakcióját azokban az esetekben, amikor az egyes egységekben egyszerre több hiba jelentkezik.

A műszaki szolgálat megvizsgálja, hogy ezek a vizsgálatok kiterjednek-e a jármű irányíthatóságát és a felhasználó tájékoztatását (az ember-gép interfészt, HMI-t) esetlegesen befolyásoló szempontokra.

4. A műszaki szolgálat általi jelentéstétel

A műszaki szolgálat oly módon készít jelentést az értékelésről, amely lehetővé teszi a nyomonkövethetőséget, azaz a megvizsgált dokumentumverziókat kódokkal látja el, és rögzíti az általa vezetett nyilvántartásba.

A műszaki szolgálat által a típusjóváhagyó hatóságnak benyújtandó értékelési adatlap egy lehetséges mintáját e függelék tartalmazza.

Függelék

A vészhelyzeti sávtartó rendszer értékelési adatlapjának mintája

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

1. Azonosítás

1.1. A jármű gyártmánya:

1.2. Típus:

1.3. A típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön:

1.4. A jelölés helye:

1.5. A gyártó neve és címe:

1.6. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

1.7. A gyártó hivatalos dokumentumcsomagja:

A dokumentáció hivatkozási száma:

Az eredeti kiállítás dátuma:

Az utolsó frissítés dátuma:

2. A vizsgált jármű(vek)/rendszer(ek) leírása

2.1. Általános leírás:

2.2. A "rendszer" valamennyi vezérlőfunkciójának bemutatása és a működési módok leírása:

2.3. A "rendszeren" belüli alkotóelemek és kapcsolatok leírása és rajzai:

2.4. Általános leírás:

2.5. A "rendszer" valamennyi vezérlőfunkciójának bemutatása és a működési módok leírása:

2.6. A "rendszeren" belüli alkotóelemek és kapcsolatok leírása és rajzai:

3. A gyártó biztonsági koncepciója

3.1. A jeláram és a működési adatok, illetve azok prioritásainak leírása:

3.2. A gyártó nyilatkozata:

A gyártó(k), ..., kijelenti(k), hogy a "rendszer" feladatainak teljesítése érdekében kiválasztott stratégia hibamentes állapotban nincs hatással a jármű biztonságos működésére.

3.3. A szoftver architektúrájának vázlata, valamint a felhasznált tervezési módszerek és eszközök:

3.4. A "rendszerbe" beépített, meghibásodás esetére szolgáló tervezési megoldások magyarázata:

3.5. A "rendszernek" az egyes kockázatok vagy hibák jelentkezése esetén mutatott viselkedésére vonatkozó dokumentált elemzések:

3.6. A környezeti körülmények vonatkozásában kidolgozott intézkedések leírása:

3.7. A "rendszer" időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozó rendelkezések:

3.8. Az (EU) 2021/646 bizottsági végrehajtási rendelet ( 6 ) II. mellékletének 3.1.1. pontjában említett, a "rendszer" működésének ellenőrzésére irányuló vizsgálat eredményei

3.9. Az (EU) 2021/646 végrehajtási rendelet II. mellékletének 3.1.2. pontjában említett, a biztonsági koncepció ellenőrzésére irányuló vizsgálat eredményei

3.10. A vizsgálat időpontja:

3.11. E vizsgálat elvégzése és az eredmények jelentése a legutóbb az (EU)2021/646 rendelettel módosított (EU) 2021/646 végrehajtási rendelet alapján történt.

A vizsgálatot végző műszaki szolgálat

Aláírás: .... Dátum: ...

3.12. Megjegyzések:

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

( 2 ) A Bizottság (EU) 2019/621 végrehajtási rendelete (2019. április 17.) a vizsgálat tárgyát képező tételek műszaki vizsgálatához szükséges műszaki információkról, az ajánlott vizsgálati módszerek alkalmazásáról, valamint az adatformátumra és a releváns műszaki információkhoz való hozzáférési eljárásokra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 108., 2019.4.23., 5. o.).

( 3 ) HL L 178., 2014.6.18., 29. o.

( 4 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 5 ) A Bizottság (EU) 2021/646 végrehajtási rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 31., 2021.4.20., 133. o.).

( 6 ) A Bizottság (EU) 2021/646 végrehajtási rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 133., 2021.4.20., 31. o.).