62008CJ0260[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. december 10-i ítélete. Bundesfinanzdirektion West kontra HEKO Industrieerzeugnisse GmbH. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesfinanzhof - Németország. Közösségi Vámkódex - 24. cikk - Áruk nem preferenciális származása - A »lényeges feldolgozás vagy megmunkálás« fogalma - A vámtarifa-besorolás megváltozásának kritériuma - Kínából származó acélsodronyból Észak-Koreában készített acélkötél. C-260/08. sz. ügy

C-260/08. sz. ügy

Bundesfinanzdirektion West

kontra

HEKO Industrieerzeugnisse GmbH

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közösségi Vámkódex - 24. cikk - Áruk nem preferenciális származása - A »lényeges feldolgozás vagy megmunkálás« fogalma - A vámtarifa-besorolás megváltozásának kritériuma - Kínából származó acélsodronyból Észak-Koreában készített acélkötél"

Az ítélet összefoglalása

1. Áruk eredete - Meghatározás

(2913/92 tanácsi rendelet, 24. cikk)

2. Áruk eredete - Meghatározás - Lényeges feldolgozás vagy megmunkálás

(2913/92 tanácsi rendelet, 24. cikk)

1. A tagállamok bíróságai a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 tanácsi rendelet 24. cikkének értelmezése során a Bizottság által az említett 24. cikkben szereplő kifejezések pontosítása érdekében kidolgozott, és az áruk nem preferenciális származásának meghatározásához hozzájáruló listás szabályokban szereplő kritériumokhoz folyamodhatnak, amennyiben ez nem vezet e cikk módosításához. Mivel az említett listás szabályok nem bírnak jogi kötelező erővel, azok tartalmának összhangban kell lennie a Vámkódex 24. cikkében megfogalmazott származási szabályokkal, és nem változtathatja meg azok hatályát.

(vö. 13., 20-23. pont)

2. Az 1719/2005 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 7312 vámtarifaszáma alá tartozó árukat illetően a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 24. cikke értelmében vett lényeges feldolgozás vagy megmunkálás nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amelyek során a feldolgozással vagy megmunkálással létrejött terméket a Kombinált Nómenklatúra más vámtarifaszáma alá kell besorolni, hanem azokra is, amikor a feldolgozás vagy megmunkálás következtében a vámtarifa-besorolás megváltozása nélkül olyan sajátos egyedi jellemzőkkel és összetétellel rendelkező áru jön létre, amelyekkel az említett műveletet megelőzően nem bírt.

Ugyanis a Vámkódex 24. cikkében szereplő "lényeges feldolgozás vagy megmunkálás" fogalmának értelmezése során kizárólag egyetlen, az áru vámtarifa-besorolásának megváltozására vonatkozó kritériumnak az ezen árukat érintő sajátos feldolgozásra vagy megmunkálásra történő bármiféle utalás nélkül való alkalmazása alkalmas az említett cikk hatályának korlátozására. E kritérium sem az alaptermék és az előállított termék közötti objektív és valós megkülönböztetésen, sem e termékek sajátos anyagi minőségén nem alapul, és nem veszi figyelembe az előállított termék gyártásához vezető sajátos feldolgozást vagy megmunkálást. Igaz ugyan, hogy valamely áru vámtarifa-besorolásának megváltozása az áru feldolgozásának vagy megmunkálásának lényeges jellegét tükrözi, és az esetek nagy részét lefedi, azonban e kritérium önmagában nem teszi lehetővé az összes olyan eset azonosítását, amelyben az áru feldolgozása vagy megmunkálása lényeges.

(vö. 33-37. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2009. december 10.(*)

"Közösségi Vámkódex - 24. cikk - Áruk nem preferenciális származása - A »lényeges feldolgozás vagy megmunkálás« fogalma - A vámtarifa-besorolás megváltozásának kritériuma - Kínából származó acélsodronyból Észak-Koreában készített acélkötél"

A C-260/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2008. június 18-án érkezett, 2008. május 6-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Bundesfinanzdirektion West

és

a HEKO Industrieerzeugnisse GmbH

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: J. N. Cunha Rodrigues, a második tanács elnöke, a harmadik tanács elnökeként eljárva, P. Lindh, A. Rosas, U. Lőhmus (előadó) és A. Ó Caoimh bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. július 9-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a HEKO Industrieerzeugnisse GmbH képviseletében T. Lieber Rechtsanwalt,

- a görög kormány képviseletében G. Kanellopoulos, I. Bakopoulos és M. Tassopoulou, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében R. Lyal és B.-R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 7312 vámtarifaszáma alá tartozó áruk eredetének meghatározása céljából a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92 tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.; a továbbiakban: Vámkódex) 24. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Bundesfinanzdirektion West (a továbbiakban: Bundesfinanzdirektion) és a HEKO Industrieerzeugnisse GmbH (a továbbiakban: HEKO) közötti, Kínából származó acélsodronyból az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban készített acélkötél nem preferenciális származásának meghatározására vonatkozó jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

A származási szabályokról szóló megállapodás

3 A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozatban (HL L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) az Európai Unió Tanácsa többek között jóváhagyta az 1994. április 15-én Marrakeshben aláírt záróokmányhoz csatolt, a származási szabályokról szóló megállapodást (WTO-GATT 1994) (HL L 336., 144. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 231. o.). E megállapodás célja a származási szabályok harmonizációja, és az átmeneti időszakra nézve harmonizációs munkaprogramot állapít meg.

4 Az említett megállapodásnak "Az átmeneti időszakra vonatkozó szabályok" című 2. cikke előírja:

"A származási szabályok összehangolásának a IV. részben lefektetett munkaprogramja befejezéséig, a tagok biztosítják, hogy:

a) amikor általános érvényű adminisztratív határozatokat bocsátanak ki, egyértelműen meghatározzák a teljesítendő követelményeket. Nevezetesen:

i. azokban az esetekben, amelyekben a vámtarifa-besorolás megváltozásának kritériumát alkalmazzák, az ilyen származási szabálynak, illetve az alóla való bármely kivételnek, világosan meg kell határoznia a vámtarifa-nómenklatúra azon vámtarifaszámait vagy alszámait, amelyekre a szabály vonatkozik;

[...]"

A közösségi vámjogi szabályozás

5 A Közösségi Vámkódex 24. cikke kimondja:

"Azokat az árukat, amelyeknek az előállításában egynél több ország vett részt, úgy kell tekinteni, hogy abból az országból származnak, amelyben az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozáson vagy megmunkáláson mentek keresztül az ehhez felszerelt vállalkozás területén, és új termék létrehozását eredményezték vagy az előállítás fontos szakaszát képezték."

6 A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.) IV. címének "Nem preferenciális származás" elnevezésű 1. fejezete tartalmazza a 35-40. cikket.

7 A végrehajtási rendelet 35. cikke értelmében:

"Ez a fejezet a [KN] XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagokra és textilárukra, valamint egyes, a textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékekre vonatkozóan határozza meg, hogy milyen megmunkálást vagy feldolgozást kell olyannak tekinteni, hogy az teljesíti a Vámkódex 24. cikkében megállapított kritériumokat, és az érintett termékeket abból az országból származóvá teszi, amelyben ezt a megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték.

[...]"

8 E rendelet 39. cikke előírja:

"A 11. mellékletben felsorolt előállított termékek vonatkozásában az abban a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában említett megmunkálást, illetve feldolgozást kell olyan eljárásnak vagy műveletnek tekinteni, amely a létrejött terméknek a Vámkódex 24. cikke szerinti származó helyzetet megalapozza.

[...]"

9 A KN 7312 vámtarifaszáma, vagyis a "[s]odort huzal, kötél, kábel, fonott szalag, heveder és hasonló vasból vagy acélból, az elektromos szigetelésű kivételével" nem szerepel a végrehajtási rendelet 11. mellékletében.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

10 2005 májusában a HEKO kötelező érvényű származási felvilágosítást kért a Bundesfinanzdirektiontól a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó, Kínából származó sodronyokra, valamint az e sodronyokból készült, ugyancsak a Kombinált Nómenklatúra 7312 vámtarifaszáma alá tartozó, Észak-Koreában gyártott különböző acélkötelekre nézve.

11 Az iratokból kitűnik, hogy e köteleket több szálból álló sodrony tekercselésével állítják elő, az e célra kötélkészítő gépekkel felszerelt észak-koreai vállalkozásnál. Az acélköteleket emellett a későbbi felhasználástól függően darabolják, illesztik, préselik, impregnálják, lapítják, kötik egybe és/vagy vonják be.

12 2006. január 11-én a Bundesfinanzdirektion öt kötelező érvényű származási felvilágosítást adott ki, amelyek a Kínai Népköztársaságot jelölik meg az acélkötelek származási helyeként, azon az alapon, hogy a vámtarifa-besorolás megváltozásának hiányában az acélkötelek gyártási folyamatának végső szakaszában a sodronyok Észak-Koreában történő tekercselése nem jelent a Vámkódex 24. cikke értelmében vett lényeges feldolgozást vagy megmunkálást.

13 Álláspontjának alátámasztására a Bundesfinanzdirektion az Európai Közösségek Bizottsága által a Vámkódex 24. cikkében szereplő kifejezések pontosítása érdekében kidolgozott és a Bizottság internetes honlapján megtalálható úgynevezett "listás" szabályokra (a továbbiakban: listás szabályok) hivatkozott. Az említett szabályokból kitűnik, hogy a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó árukat csak akkor lehet lényeges feldolgozáson vagy megmunkáláson átmentnek tekinteni, ha a vámtarifaszámuk megváltozik.

14 A HEKO megsemmisítés iránti keresetet indított a Bundesfinanzdirektion határozatai ellen a Finanzgericht Düsseldorf előtt. E bíróság 2007. májusi ítéletében megsemmisítette a kötelező érvényű származási felvilágosításokat, és arra kötelezte a Bundesfinanzdirektiont, hogy olyan kötelező érvényű származási felvilágosításokat bocsásson ki, amelyekben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot jelölik meg az acélkötelek származási országaként. Az említett bíróság szerint ugyanis a listás szabályok nem összeegyeztethetőek a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, és nem minősülnek kötelező erejű jogi aktusnak.

15 A Bundesfinanzdirektion felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a fellebbviteli bírósághoz, azzal érvelve, hogy noha a listás szabályok nem rendelkeznek jogi kötelező erővel, bizonyos mértékig a Vámkódex 24. cikkének értelmezését adják.

16 E körülmények között a Bundesfinanzhof felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"A Kombinált Nómenklatúra 7312 vámtarifaszáma alá tartozó áruknak csak olyan lényeges feldolgozása vagy megmunkálása tekintendő-e a nem preferenciális származás szempontjából döntőnek, amely azt eredményezi, hogy a feldolgozással vagy megmunkálással létrejött terméket a Kombinált Nómenklatúra más vámtarifaszáma alá kell besorolni?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

17 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a Vámkódex 24. cikkében szereplő "lényeges feldolgozás vagy megmunkálás" fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó áruk csak akkor tartoznak e fogalom körébe, ha a feldolgozás vagy megmunkálás következtében a terméket a KN más vámtarifaszáma alá kell besorolni.

18 Mindenekelőtt a listás szabályok alkalmazhatóságára vonatkozóan a HEKO azzal érvel, hogy mivel e szabályokat nem tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, azok nem rendelkeznek kötelező erővel, és nem kötik a tagállamok bíróságait.

19 A Bizottság szintén nem tulajdonít kötelező erőt e listás szabályoknak, amelyek tartalmában szerinte a tagállamok képviselői a Vámkódex bizottsággal állapodtak meg. A Bizottság mindazonáltal azt javasolja, hogy e szabályokat vegyék figyelembe a közösségi vámjogi szabályozásnak az Európai Közösség által a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében vállalt kötelezettségekkel való összhangjának biztosítása céljából. A listás szabályok ugyanis konkrét kritériumokat írnak elő a származási szabályokról szóló megállapodás 2. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében, amely szerint általános érvényű adminisztratív határozatok kibocsátásakor egyértelműen meg kell határozni a teljesítendő követelményeket.

20 E tekintetben fontos leszögezni, hogy noha a Bizottság által kidolgozott listás szabályok hozzájárulnak az áruk nem preferenciális származásának meghatározásához, e szabályok nem bírnak jogi kötelező erővel.

21 E ténynél fogva e szabályok tartalmának összhangban kell lennie a Vámkódex 24. cikkében megfogalmazott származási szabályokkal, és nem változtathatja meg azok hatályát (lásd analógia útján a KN magyarázó megjegyzéseire vonatkozóan a C-311/04. sz. Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht ügyben 2006. január 12-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-609. o.] 28. pontját és a C-376/07. sz. Kamino International Logistics ügyben 2009. február 19-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 48. pontját).

22 Hozzá kell tenni azt is, hogy noha a releváns másodlagos jogi aktusokat a WTO keretében elfogadott megállapodások fényében kell értelmezni (lásd ebben az értelemben a C-392/98. sz., Dior és társai ügyben 2000. december 14-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-11307. o.] 47. pontját, valamint a C-245/02. sz. Anheuser-Busch ügyben 2004. november 16-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-10989. o.] 55. pontját), ettől még a származási szabályokról szóló megállapodás a jelen pillanatban csupán az átmeneti időszakra vonatkozó harmonizációs munkaprogramot képez. E megállapodás nem jelent teljes harmonizációt, a WTO tagjai mérlegelési lehetőséggel rendelkeznek saját származási szabályaik elfogadását illetően. E tekintetben a WTO munkacsoport 2003. június 20-án az Amerikai Egyesült Államokban közzétett, a textíliák és ruházati cikkek származási szabályaira vonatkozó jelentésének 6.23 és 6.24 pontjából kitűnik, hogy a WTO tagjai szabadon állapíthatják meg a származást meghatározó kritériumokat, azokat módosíthatják, illetve különböző termékekre nézve különböző kritériumokat alkalmazhatnak.

23 E megállapításokból kitűnik, hogy a tagállamok bíróságai a Vámkódex 24. cikkének értelmezése során a listás szabályokban szereplő kritériumokhoz folyamodhatnak, amennyiben ez nem vezet e cikk módosításához.

24 Ami különösen a Vámkódex 24. cikkében szereplő "lényeges feldolgozás vagy megmunkálás" fogalmát illeti, a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó árukra vonatkozóan a HEKO azzal érvel, hogy a vámtarifa-besorolás megváltozásának listás szabályokból eredő kritériuma nem áll összhangban a 24. cikkel, mivel e kritérium nem az alaptermék és az előállított termék közötti, lényegében e termékek sajátos anyagi minőségére vonatkozó objektív és valós megkülönböztetésen alapul.

25 Ezzel szemben a görög kormány és a Bizottság véleménye az, hogy a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó árukra nézve a származást meghatározó utolsó lényeges feldolgozás vagy megmunkálás magában foglalja a vámtarifa-besorolás megváltozását. A vámtarifa-besorolás megváltozásán alapuló kritérium lehetővé tenné egyrészt a Közösség vámterületén a Vámkódex 24. cikkének egységes alkalmazását, másrészt a kábelgyártás során a feldolgozás vagy megmunkálás technológiai szakaszainak figyelembevételét. E tekintetben a Bizottság hozzáteszi, hogy a sodronyok acélkötéllé alakítása nem jár az alaptermék minőségének érdemi megváltozásával, és csupán a termék származását nem befolyásoló összeszerelési műveletnek minősül. Ezzel szemben a kábelek acélhuzalból történő előállítása a vámtarifa-besorolás megváltozásával jár, következésképpen meghatározza e termékek új származását.

26 Ezen érvelésnek nem lehet helyt adni.

27 A Vámkódex 24. cikkének szövegéből ugyanis az következik, hogy amikor az áru előállításában több ország vett részt, úgy kell tekinteni, hogy abból az országból származik, amelyben az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozáson vagy megmunkáláson ment keresztül az ehhez felszerelt vállalkozás területén, és új termék létrehozását eredményezték, vagy az előállítás fontos szakaszát képezték.

28 A Bíróságnak az áruk származása fogalmának közös meghatározásáról szóló 1968. június 27-i 802/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 148., 1. o.) 5. cikkének - amely rendelkezés megelőzte a Vámkódex 24. cikkét, és amelynek megfogalmazása azzal azonos - értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az utolsó feldolgozás vagy megmunkálás e rendelkezés értelmében csak akkor tekinthető "lényegesnek", ha az így létrejött termék olyan sajátos egyedi jellemzőkkel és összetétellel rendelkezik, amelyekkel e feldolgozás vagy megmunkálás előtt nem bírt. A termék külalakját a felhasználása céljából megváltoztató műveletek, amelyek azonban nem járnak a termék tulajdonságainak jelentős minőségi megváltoztatásával, nem alkalmasak a termék származásának meghatározására (a 49/76. sz. Gesellschaft für Überseehandel ügyben 1977. január 26-án hozott ítélet [EBHT 1977., 41. o.] 6. pontja és a 93/83. sz. Zentrag-ügyben 1984. február 23-án hozott ítélet [EBHT 1984., 1095. o.] 13. pontja).

29 Ezen ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy nem elegendő megkeresni az áruk származását meghatározó kritériumokat az előállított termékek tarifális besorolásában, ugyanis a közös vámtarifát sajátos követelményekhez igazodva alkották meg, nem pedig a termékek származása meghatározásának függvényében. Éppen ellenkezőleg, az áruk származásának az alaptermék és az előállított termék közötti, e termékek sajátos anyagi minőségét figyelembe vevő objektív és valós megkülönböztetésen kell alapulnia (lásd a fent hivatkozott Gesellschaft für Überseehandel ügyben hozott ítélet 5. pontját, valamint a 162/82. sz., Cousin és társai ügyben 1983. március 23-án hozott ítélet [EBHT 1983., 1101. o.] 16. pontját).

30 Emellett arra a kérdésre vonatkozóan, hogy különböző alkotóelemek összeszerelésének művelete lényeges feldolgozásnak vagy megmunkálásnak minősül-e, a Bíróság korábban úgy ítélte meg, hogy vannak olyan esetek, amikor a technikai szempontok alapján végzett vizsgálat nem lehet döntő az áru származásának megállapításában, és ilyen esetekben másodlagos szempontként figyelembe kell venni az összeszereléssel hozzáadott értéket is (lásd ebben az értelemben a C-26/88. sz. Brother International ügyben 1989. december 13-án hozott ítélet [EBHT 1989., 4253. o.] 20. pontját, a C-447/05. és C-448/05. sz., Thomson és Vestel France egyesített ügyekben 2007. március 8-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-2049. o.] 27. pontját, valamint a C-372/06. sz. Asda Stores ügyben 2007. december 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-11223. o.] 37. pontját).

31 A Bíróság ezáltal elismerte az olyan egyértelmű és objektív kritérium alkalmazásának érvényességét, mint a hozzáadott érték, lehetővé téve a bonyolult összetételű áruk vonatkozásában annak kifejezését, hogy miből is áll a származást megalapozó lényeges feldolgozás (lásd többek között a fent hivatkozott Thomson és Vestel France ügyben hozott ítélet 39. pontját).

32 A jelen esetben meg kell vizsgálni, hogy a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó áruk származásának meghatározása céljából egyetlen kritérium, nevezetesen a vámtarifa-besorolás megváltozása kritériumának alkalmazása összhangban áll-e a jelen ítélet 28. és 29. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlattal, és minden esetben lehetővé teszi-e annak megállapítását, hogy az acélkötél előállítása a sodronyból a Vámkódex 24. cikke értelmében lényeges feldolgozásnak vagy megmunkálásnak minősül-e.

33 E tekintetben rá kell mutatni, hogy a vámtarifa-besorolás megváltozásának kritériuma sem az alaptermék, vagyis az acélsodrony és az előállított termék, vagyis az acélkötél közötti objektív és valós megkülönböztetésén, sem e termékek sajátos anyagi minőségén nem alapul, és nem veszi figyelembe az előállított termék gyártásához vezető sajátos feldolgozását vagy megmunkálását.

34 Igaz, a Bíróság már kimondta, hogy a sajátos feldolgozás vagy megmunkálás elvont fogalmának pontosítása érdekében nem összeegyeztethetetlen a 802/68 rendelet 5. cikkével, hogy a Bizottság olyan rendszerhez folyamodott, amelyben a vámtarifa-besorolás megváltozása szolgált alapszabályként, amelyet maga a Bizottság egészített ki és pontosított a sajátos feldolgozás vagy megmunkálás jellegzetességeit figyelembe vevő kiegészítő listákkal (lásd a fent hivatkozott Cousin és társai ügyben hozott ítélet 17. pontját).

35 Mindazonáltal, igaz ugyan, hogy valamely áru vámtarifa-besorolásának megváltozása az áru feldolgozásának vagy megmunkálásának lényeges jellegét tükrözi, azonban ettől még a feldolgozás vagy megmunkálás lényegesnek minősülhet a vámtarifa-besorolás megváltozása nélkül is. Ahogyan a Bizottság maga is elismeri, a vámtarifa-besorolás megváltozásának a listás szabályokban előírt kritériuma az esetek nagy részét lefedi, de nem teszi lehetővé az összes olyan eset azonosítását, amelyben az áru feldolgozása vagy megmunkálása lényeges. Ennélfogva más szempontokat is figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy a Vámkódex 24. cikke szerinti feltételek teljesültek-e.

36 Ebből következően a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó árukra vonatkozóan a Vámkódex 24. cikkében szereplő "lényeges feldolgozás vagy megmunkálás" fogalmának értelmezése során kizárólag a vámtarifa-besorolás megváltozása kritériumának alkalmazása, anélkül hogy bármiféle utalás történne az ezen árukat érintő sajátos feldolgozásra vagy megmunkálásra, alkalmas az említett cikk hatályának korlátozására.

37 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 7312 vámtarifaszáma alá tartozó árukat illetően a Vámkódex 24. cikke értelmében vett lényeges feldolgozás vagy megmunkálás nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amelyek során a feldolgozással vagy megmunkálással létrejött terméket a Kombinált Nómenklatúra más vámtarifaszáma alá kell besorolni, hanem azokra is, amikor a feldolgozás vagy megmunkálás következtében, a vámtarifa-besorolás megváltozása nélkül, olyan sajátos egyedi jellemzőkkel és összetétellel rendelkező áru jön létre, amelyekkel az említett műveletet megelőzően nem bírt.

A költségekről

38 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (korábbi harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 7312 vámtarifaszáma alá tartozó árukat illetően a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 24. cikke értelmében vett lényeges feldolgozás vagy megmunkálás nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amelyek során a feldolgozással vagy megmunkálással létrejött terméket a Kombinált Nómenklatúra más vámtarifaszáma alá kell besorolni, hanem azokra is, amikor a feldolgozás vagy megmunkálás következtében, a vámtarifa-besorolás megváltozása nélkül, olyan sajátos egyedi jellemzőkkel és összetétellel rendelkező áru jön létre, amelyekkel az említett műveletet megelőzően nem bírt.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.