Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

28/2002. (VI. 28.) AB határozat

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 28/2000. (XII. 23.) rendeletének felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 28/2000. (XII. 23.) rendelete 16. § (4) bekezdése törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával az erzsébetvárosi képviselő-testület nem értett egyet - Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 28/2000. (XII. 23.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 16. § (4) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a támadott előírás ellentétes a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. § (2) bekezdésében foglalt szabályozással s ezáltal az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével.

Az indítványozó úgy vélekedett, hogy az Ör. sérelmezett rendelkezése "az Lt. szabályozását kiterjesztve, a bérlőként való elismerés további feltételeit írja elő", amikor a bérlő által alapított gazdasági társaság jogutódlása esetén a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

Az Lt. több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg az önkormányzat képviselő-testülete számára.

Az Lt. 42. § (1) bekezdés első mondata lehetővé teszi, hogy "a bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti". E § (2) bekezdésének megfelelően az "önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni".

E rendelkezés tartalmát szűkíti az Lt. 41. § (2) bekezdése, amikor a következőket írja elő: "Ha a bérlő a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján társaságot, illetőleg az 1992. évi I. törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság, illetőleg a szövetkezet a jogutód."

Az Ör. "Hozzájárulás a bérleti jogviszony átruházásához és cseréjéhez" című 16. § (4) bekezdése így rendelkezik: "Ha a bérlő gazdasági társaságot alapít, és úgy nyilatkozik, hogy a társaságot tekinti a jogutód bérlőnek [Tv. 41. § (2) bekezdése], a bérleti jog átruházására vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kell eljárni."

III.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott.

Az Alkotmánybíróság már több határozatában, elvi jelleggel a 3/1999. (III. 24.) AB határozatban értelmezte a helyi önkormányzatnak a bérleti jogviszonyok szabályozására irányuló rendeletalkotási hatásköre tartalmát, e hatáskör gyakorlásának alkotmányos kereteit. Az Alkotmánybíróság - álláspontja kialakításakor - abból indult ki, hogy a helyi önkormányzat szabályozási jogkörét kizárólag az Lt. keretei között gyakorolhatja. Az Lt. szabályozási módszerére ugyanis az a jellemző, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokkal kapcsolatos bérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet. (ABH 1999. 375., 377-378.)

Az Lt. 42. § (1) bekezdés idézett első mondatából kitűnik, hogy a bérlő - a bérbeadó hozzájárulásával - átruházhatja vagy elcserélheti a helyiséget, a 42. § (2) bekezdése pedig e feltételek szabályozását illetően a képviselőtestület számára rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg.

A 8/1995. (II. 22.) AB határozat azonban már rámutatott a következőkre: az Lt. nem tette lehetővé, hogy "a képviselő-testület a bérleti jogviszony folytatásának más, a törvényben nem említett jogcímeit meghatározza, illetve a bérleti jogviszony folytatását a rendeletben meghatározott feltételekhez kösse". (ABH 1995. 453., 454.)

Az Lt. és az Ör. bemutatott rendelkezései alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg: az Ör. 16. § (4) bekezdése azáltal, hogy a bérlő által alapított gazdasági társaságot az Lt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak mellőzésével nem tekintette külön feltételek nélkül jogutódnak, hanem a bérleti jogviszony átruházására és cseréjére vonatkozó (a bérlő számára előnytelenebb) előírásokat rendelte alkalmazni, túlterjeszkedett az Lt.-ben meghatározott jogalkotási felhatalmazáson.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 16. § (4) bekezdését törvényellenesnek és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértő szabályozásnak tekintette, s ezért a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ában foglalt rendelkezésen alapul.

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 242/H/2002.

Tartalomjegyzék