32012R0448[1]

A Bizottság 448/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2012. március 21. ) az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által létrehozott központi adatbázis számára a hitelminősítő intézetek részéről rendelkezésre bocsátandó információk bemutatására vonatkozó szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG 448/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. március 21.)

az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által létrehozott központi adatbázis számára a hitelminősítő intézetek részéről rendelkezésre bocsátandó információk bemutatására vonatkozó szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (4) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1) Az 1060/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése előírja a hitelminősítő intézetek számára, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: EÉPH) által létrehozott központi adatbázisban tegyenek elérhetővé egyes, a korábbi teljesítményadataikkal kapcsolatos információkat. Ezeket az információkat az irányelv követelményei szerint az EÉPH által előírt és rendelkezésre bocsátott formátumban kell biztosítani; az EÉPH nyilvánosságra hozza ezeket az információkat, illetve a fontosabb észlelt fejleményekről összefoglaló tájékoztatót is kibocsát. Ezeket a követelményeket ki kell egészíteni, a nyújtott információk bemutatása - többek között a felépítés, a formátum, a módszer és a jelentés tárgyát képező időszak - tekintetében.

(2) A hitelminősítő intézetek csoportjának az Unióban található tagjai külön-külön is jelentést tehetnek a központi adatbázisnak. Mindazonáltal a hitelminősítő intézetek uniós szinten nagymértékben integrált, funkcionális szervezete miatt és a statisztikák értelmezésének megkönnyítéséhez a hitelminősítő intézeteket ösztönözni kell arra, hogy a jelentést az egész csoportra vonatkozóan, globális szempontból tegyék meg.

(3) A központi adatbázis rendszere gyűjti és központilag tárolja a hitelminősítésekre vonatkozó adatokat. Annak érdekében, hogy a piac résztvevői jobban felmérhessék a hitelminősítések megbízhatóságát és ezáltal segítséget kapjanak befektetési döntéseik meghozatala során, indokolt, hogy a központi adatbázis önkéntes alapon hitelminősítő intézetek azonos csoportjához tartozó, harmadik országbeli hitelminősítők által kiadott, de az Unióban nem befogadott hitelminősítéseket is elfogadjon.

(4) A statisztikák értelmezésének további megkönnyítése érdekében a hitelminősítésekre vonatkozó adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell legalább az 1060/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző utolsó tíz év adatait. Nem indokolt előírni a hitelminősítő intézet számára az említett adatokra vonatkozó jelentéstételt, ha bizonyítani tudja, hogy az nem lenne arányos az adatok volumenével és összetettségével.

(5) E rendelet alapját az a szabályozási technikaistandard-tervezet képezi, amelyet az EÉPH az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően nyújtott be a Bizottsághoz jóváhagyásra.

(6) Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikai standard tervezetéről és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott értékpapír-piaci érdek-képviseleti csoport véleményét. Az EÉPH azonban nem végzett költség-haszon elemzést, mivel úgy ítélte meg, hogy nincs arányban a szabályozási technikaistandard-tervezetek hatásával, tekintve, hogy az Európai Értékpapírpiaci Szabályozók Bizottsága (CESR) 2010-ben hozta létre a központi adatbázist, és a technikai standardok tervezetei inkább a meglévő rendszer működését tükrözik és nem alkalmaznak lényegesen új követelményeket, ezért feltételezték, hogy az EÉPH és a hitelminősítő intézetek szempontjából nem jelentenek nagymértékű többletköltséget,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

A rendelet meghatározza a hitelminősítő intézetek által a központi adatbázis számára az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően rendelkezésre bocsátandó információk bemutatására - többek között a felépítésre, formátumra, módszerre és a jelentéstétel időtartamára - vonatkozó szabályokat:

a) az 1060/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése;

b) az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete E. szakasza II. részének 1. pontja.

II. FEJEZET

JELENTÉSTÉTELI STRUKTÚRA

2. cikk

Jelentéstételi elvek

(1) A hitelminősítő intézetek a következő típusú jelentéseket nyújtják be az EÉPH által létrehozott központi adatbázisba:

a) kvalitatív adatokat tartalmazó jelentések a 7. és a 9. cikknek megfelelően; továbbá

b) minősítési adatokat tartalmazó jelentések a 8. és a 10. cikknek megfelelően.

(2) A hitelminősítő intézet felelős a jelentésben megadott adatok pontosságáért, teljességéért és rendelkezésre állásáért. A hitelminősítő intézet biztosítja a jelentések megfelelő időben, a 11. cikkben előírt jelentéstételi csatornákon keresztül és a 13. cikkben meghatározott jelentéstételi eljárás szerint történő benyújtását.

(3) Amennyiben a hitelminősítő intézetek csoportot alkotnak, a csoport tagjai megbízhatják az egyik tagot az előírt információnak a csoport nevében történő bejelentésével. Ha a csoport megbízott tagja a csoport nevében tesz jelentést, azonosítania kell mind magát, mind a csoport azon tagjait, amelyeknek a nevében információt nyújt.

3. cikk

A jelentendő minősítések köre

(1) A hitelminősítő intézet mindaddig jelentést tesz az egyes jelentéstételi időszakok hitelminősítéseiről, amíg a hitelminősítés visszavonásra nem kerül.

(2) A hitelminősítő intézet mind a megbízáson alapuló, mind a megbízás nélküli minősítésekről jelentést tesz. A jelentésben megjelöli, hogy a minősítés megbízáson alapul-e.

(3) A hitelminősítő intézetek csoportja nevében jelentést tevő hitelminősítő intézet a jelentésbe belefoglalhatja az ugyanazon kapcsolt csoporthoz tartozó harmadik országbeli hitelminősítő intézetek adatait is, amelyek minősítéseit az uniós felhasználás céljaira nem fogadták be. Amennyiben a hitelminősítő intézet nem tesz jelentést ilyen adatokról, ezt meg kell indokolnia a kvalitatív adatokat tartalmazó jelentésében.

(4) A hitelminősítő intézet jelentést tesz legalább az 1060/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző utolsó tíz év hitelminősítéseiről. Az a hitelminősítő intézet, amely 1999. december 7. előtt nem adott ki hitelminősítést, az első hitelminősítés kiadásának időpontját követő jelentéstételi időszakok vonatkozásában tesz jelentést. A hitelminősítő intézetnek nem kell az 1060/2009/EK rendelet szerinti nyilvántartásba vételét vagy hitelesítését megelőző minősítési időszakokra jelentést tennie, ha igazolni tudja, hogy az ilyen adatok jelentése nagyságrendjükre és összetettségükre tekintettel aránytalan.

(5) A hitelminősítő intézet a következő típusú minősítésekről tesz jelentést:

a) vállalati minősítések;

b) strukturált pénzügyi eszközök minősítése;

c) államadósság és az államháztartás minősítése.

4. cikk

Vállalati minősítések

(1) A hitelminősítő intézet a vállalati minősítésekre vonatkozó adatokról kibocsátók szerinti bontásban tesz jelentést.

(2) A hitelminősítő intézet eldöntheti, hogy a vállalkozás leányvállalatára vonatkozó minősítéseket egyedi minősítésként kezeli vagy sem. A hitelminősítő intézet megindokolja a választott megoldást.

(3) A hitelminősítő intézet a vállalati minősítésekről tett jelentésekben a minősítést a II. melléklet 1. táblázatának 18. mezőjében meghatározott iparági szegmensbe sorolja be.

(4) A rendelkezésre álló rövid és a hosszú távú vállalati minősítések adatait egyaránt jelenteni kell. A hosszú távú minősítések esetében is a kibocsátói minősítést kell jelenteni. Amennyiben a kibocsátó minősítése nem áll rendelkezésre, a fedezetlen adósságpapírokra vonatkozó hosszú távú minősítésről kell jelentést tenni. Ha hazai és külföldi fizetőeszközben denominált adósságok minősítése egyaránt rendelkezésre áll, csak a külföldi fizetőeszközben denominált adósság minősítéséről kell jelentést tenni.

5. cikk

Strukturált pénzügyi eszközök minősítése

(1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott sajátos jellemzők alapján a hitelminősítő intézet a strukturált pénzügyi eszközök esetében a hosszú távú minősítésekről a kibocsátás szerinti bontásban tesz jelentést.

(2) A hitelminősítő intézet a strukturált befektetési eszközök és hasonló struktúrák esetében is a hosszú távú minősítésekről tesz jelentést kibocsátó szerinti bontásban.

(3) A hitelminősítő intézet az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok esetében a rövid távú minősítésekről tesz jelentést a kibocsátás szerinti bontásban.

(4) Strukturált pénzügyi eszközök minősítésére vonatkozó jelentés esetében a hitelminősítő intézet a minősítést a következő eszközosztályok egyikébe sorolja:

a) eszközfedezetű értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: gépjárműhitel, hajókölcsön, légijármű-hitel, hallgatói hitel, fogyasztói hitel, egészségügyi ellátásra felvett hitel, előre gyártott házra felvett hitel, filmgyártási hitel, közműfejlesztési hitel, gép- és berendezéslízing, hitelkártya-követelés, adótartozás biztosítékául szolgáló zálogjog, nemteljesítő hitelek, hitelkockázathoz kapcsolt értékpapír, lakóautó-hitel és vevőkövetelések;

b) lakóingatlannal fedezett értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: lakóingatlannal fedezett elsőrendű értékpapírok és lakóingatlannal fedezett másodrendű értékpapírok, valamint szabad felhasználású jelzáloghitelek;

c) üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: kiskereskedelmi vagy irodacélú kölcsön, kórház-finanszírozási hitel, ápoló-gondozó otthonokra, raktározási létesítményekre felvett hitel, szállodafinanszírozási hitel, gyermekgondozási létesítményekre felvett hitel, ipari hitel és társasházakra felvett hitel;

d) fedezett adósságkötelezvények. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: hitellel fedezett kötelezvény, kötvénnyel fedezett kötelezvény, szintetikus fedezett adósságkötelezvény, egy ügyletrészsorozatos fedezett adósságkötelezvény, alappal fedezett kötelezvény, eszközalapú értékpapírokat tartalmazó fedezett adósságkötelezvény és fedezett adósságkötelezvényeket tartalmazó fedezett adósságkötelezvény;

e) eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok;

f) egyéb, az előbb felsorolt eszközosztályokhoz nem tartozó strukturált pénzügyi eszközök, többek között strukturált fedezett kötvények, strukturált befektetési társaságok, biztosításhoz kapcsolt értékpapírok és származtatott termékeket kínáló egységek.

(5) A hitelminősítő intézet meghatározza, hogy az egyes minősített eszközök melyik eszközosztályba és adott esetben melyik eszközalosztályba tartoznak.

(6) A II. melléklet 1. táblázatának 17. mezője alkalmazásában az eszközhöz használt országkód annak az országnak a kódja, amely a mögöttes eszközök többségének származási országa. Amennyiben a mögöttes eszközök többségének származási országa nem állapítható meg, a minősített eszközt "nemzetközi"-ként kell besorolni.

6. cikk

Államadósság és az államháztartás minősítése

(1) A hitelminősítő intézet az államadósságra és az államháztartásra vonatkozó minősítések adatairól kibocsátók alapján tesz jelentést. A hitelminősítő intézet a minősítéseket az alábbi szektorok valamelyikébe sorolja be:

a) hazai fizetőeszközben denominált államadósságok minősítése;

b) külföldi fizetőeszközben denominált államadósságok minősítése;

c) alsóbb államszervezeti szintek és önkormányzatok, például tartományok és helyi önkormányzatok adósságainak minősítése;

d) szupranacionális szervezetekre vonatkozó minősítések, például egynél több állami kormányzati tulajdonos által létrehozott, birtokolt és ellenőrzött intézmények minősítései, többek között az U kód (területen kívüli szervezetek) alá tartozó szervezetek a Közösségen belüli gazdasági tevékenységek általános osztályozása (a továbbiakban: NACE) (3) szerint;

e) állami szervezetekre, például a NACE szerinti O kód (közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás), P kód (oktatás) és Q kód (humán-egészségügyi, szociális ellátás) alá tartozóakra vonatkozó minősítés.

(2) Az egyes szektorokon belül jelentést kell tenni a rövid és hosszú távú minősítésekről egyaránt. Amennyiben kibocsátói minősítés nem áll rendelkezésre, az adósságra vonatkozó hosszú távú minősítésről kell jelentést tenni.

(3) A II. melléklet 1. táblázatának 17. mezője alkalmazásában, amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szupranacionális szervezet esetében nem állapítható meg a kibocsátás szerinti ország, a minősített kibocsátót a "nemzetközi" kategóriába kell besorolni.

III. FEJEZET

A JELENTÉSTÉTEL FORMÁTUMA

7. cikk

Kvalitatív adatok

(1) A hitelminősítő intézet az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott formátumban nyújtja be a kvalitatív adatokat tartalmazó jelentéseket. A hitelminősítő intézet kvalitatív adatokat szolgáltat mindenekelőtt minősítési skálájáról, ismertetve az egyes minősítések egyedi jellemzőit és jelentését. A hitelminősítő intézet legfeljebb hat minősítési skáláról tehet jelentést. Az időintervallumok és minősítési típusok egy adott kombinációjára vonatkozóan legfeljebb egy minősítési skála szerepelhet a jelentésben.

(2) Ha a hitelminősítő intézet egynél több minősítési skála alkalmazásával ad ki minősítéseket egy adott időintervallum és minősítési típus vonatkozásában, kvalitatív adatokat tartalmazó jelentésében csak az ilyen minősítések számszerű többségénél alkalmazott minősítési skálát szerepelteti. Az olyan minősítésekről nem tesz jelentést, amelyek nem az e bekezdésnek megfelelően bejelentett minősítési skála alkalmazásával készültek.

(3) A minősítési skála tetszőleges számú átfogó minősítési kategóriát tartalmaz, amelyek alkategóriaként tetszőleges számú fokozatot foglalhatnak magukban. A hitelminősítő intézet adott esetben mind a minősítési kategóriákról, mind a fokozatokról jelentést tesz.

8. cikk

Minősítési adatok

(1) A hitelminősítő intézet a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott formátumban nyújtja be a 3. cikkben említett minősítésekre vonatkozó, minősítési adatokat tartalmazó jelentéseket.

(2) A II. melléklet 1. táblázatának 12. mezője alkalmazásában a hitelminősítő intézet jelentést tesz egy adott minősítéshez kapcsolódó nemteljesítésről, amennyiben az alábbi események valamelyike bekövetkezik:

a) a minősítés jelzi, hogy a hitelminősítő intézet nemteljesítésre vonatkozó fogalommeghatározása szerint nemteljesítésre került sor;

b) a minősítés visszavonásra került a minősített szervezet fizetésképtelensége vagy adósságátütemezés miatt;

c) bármely egyéb körülmény, amelyben a hitelminősítő intézet a minősített szervezetet vagy eszközt nemteljesítőnek, lényegesen értékvesztettnek vagy ezekkel egyenértékűnek tekinti.

(3) Az adott jelentéstételi időszakban visszavonásra került, jelentés tárgyát képező minősítésekre vonatkozóan meg kell adni a visszavonás indokát a II. melléklet 1. táblázatának 11. mezőjében. A 2010. szeptember 7. előtt visszavont minősítések az "egyéb indok miatt lezárt minősítés" mezőbe kerülhetnek.

9. cikk

Kvalitatív adatok változásai és törlése

(1) A hitelminősítő intézet jelentést tesz a jelentésben szereplő kvalitatív adatok változásáról vagy törléséről, amennyiben az az alábbiak miatt szükséges:

a) kvalitatív adatban bekövetkezett változás jelzése;

b) a minősítési skálára vonatkozó jelentésben levő ténybeli hiba helyesbítése.

(2) A minősítési skálára vonatkozó adatokon kívüli kvalitatív adatok változásai esetén a hitelminősítő intézet az aktualizált adatokat tartalmazó új jelentést küld. A hitelminősítő intézet csak akkor küld kvalitatív adatokat tartalmazó új jelentést, ha az adatok bármelyike megváltozott, és csak a megváltozott adatokat jelenti be. Módszertani változás esetén a hitelminősítő intézet jelentést tesz az aktualizált kvalitatív adatokról és utalhat a weboldalán található korábbi módszertani változásokra vonatkozó kiegészítő információkra.

(3) Amennyiben csak a minősítési skála kategóriáinak vagy fokozatainak megnevezése változik, a hitelminősítő intézet a kvalitatív adatok tekintetében olyan jelentést nyújt be, amely a korábbi (egyedi minősítési azonosítójával megkülönböztetett) minősítési skála aktualizált változatát tartalmazza, adott esetben a megnevezések vagy leírások módosításával. A minősítési skálához kapcsolódó egyéb mezőket változtatás nélkül kell a jelentésbe foglalni. A hitelminősítő intézet az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott mezőket használja.

(4) Amennyiben a minősítési skálában lényegi változás következik be, a hitelminősítő intézet nyilatkozatot tesz az új minősítési skáláról és végrehajtja a következő lépéseket:

a) elküldi a korábbi minősítési skála aktualizált adatait tartalmazó kvalitatívadat-fájlt, módosítva az érvényesség záró napját a korábbi jelentéstételi időszak végének napjára; a hitelminősítő intézet az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott mezőket használja;

b) jelentést tesz az új egyedi azonosítóval ellátott új minősítési skáláról, és azon első jelentéstételi időszak érvényességének kezdő napjáról, amelyre vonatkozóan a skála érvényes;

c) miután a hitelminősítő intézet visszajelzést kap a központi adatbázistól, amely megerősíti az új minősítési skála elfogadását, elküldi az új minősítési skála alá tartozó első jelentéstételi időszakot érintő, az új minősítési skála használatával készült minősítés adatait tartalmazó fájlt.

(5) Minősítési skála törlése esetén a hitelminősítő intézet végrehajtja az alábbi lépéseket:

a) a törlésre azt megelőzően kerül sor, mielőtt a szóban forgó minősítési skálához kapcsolódó bármely minősítési adatot elküldene a központi adatbázisnak. Amennyiben már sor került minősítési adat bejelentésére, törölnie kell a korábbi minősítési skála használatával készült összes minősítési adatot;

b) elküldi a kvalitatív adatokat tartalmazó fájlt, amely magában foglalja a minősítési skála törlését. A hitelminősítő intézet az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott mezőket használja.

10. cikk

Minősítési adatok törlése és korábbi minősítési adatok bejelentése

(1) Amennyiben a jelentett minősítési adatok kapcsán ténybeli hibák megállapítására kerül sor, a hitelminősítő intézet jelentést tesz a szóban forgó minősítési adat törléséről és felváltja a törölt minősítési adatot.

(2) Minősítési adatok törlésekor a hitelminősítő intézet megteszi az alábbi intézkedések valamelyikét:

a) az aktuális jelentéstételi időszak minősítési adatai esetében a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott mezőket használja. Az eredeti adatállomány törlését követően elküldi az adatállomány új változatát;

b) korábbi jelentéstételi időszakok minősítési adatai esetében az összes jelentéstételi időszakra vonatkozó eredeti minősítési adatokat törölheti a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott mezők használatával, kitöltve a törlés indokára vonatkozó mezőt is, és a 3. cikk (4) bekezdésében leírt eljárással valamennyi időszakra vonatkozóan felváltja az eredeti adatokkal.

(3) Minősítési adatok visszamenőleges bejelentésekor a hitelminősítő intézet a II. melléklet 1. táblázatának 24. és 25. mezőjében meghatározottaknak megfelelően hozzáadja a minősítésre vonatkozó mezőkhöz a minősítés korábbi jelentéstételi időszakait és a korábbi minősítési adatok jelentésének indokát.

IV. FEJEZET

A JELENTÉSTÉTEL MÓDJA

11. cikk

Jelentéstételi csatornák és adattovábbítás

(1) A hitelminősítő intézet az adatoknak a központi adatbázisba történő bejelentésekor a központi adatbázis rendszerének jelentéstételi eszközeit használja.

(2) A központi adatbázisba küldött és onnan kapott valamennyi fájlnak az EÉPH által kiadott XSD-sémának megfelelő XML-formátumúnak kell lennie.

(3) A hitelminősítő intézet az EÉPH által meghatározott névformátumnak megfelelően nevezi el az adatfájlokat.

(4) A hitelminősítő intézet a központi adatbázisba küldött és onnan kapott elektronikus fájlokat legalább öt évig tárolja. Ezeket - kérésre - az EÉPH rendelkezésére kell bocsátani.

12. cikk

Fájlok cseréjére vonatkozó elvek és jelentéstételi időszakok

(1) A hitelminősítő intézet a meghatározott jelentéstételi időszakot érintő valamennyi fájlt a következő közzétételt megelőző időszakban küldi el a központi adatbázisnak. Ez a követelmény a kvalitatív adatok fájljaira és a minősítési adatok fájljaira egyaránt vonatkozik.

(2) A jelentéstételi időszak a január 1-jétől június 30-ig vagy a július 1-jétől december 31-ig tartó hat hónapos időszak. A közzétételt megelőző időszak az adott jelentéstételi időszak végét követő három hónapos időszak, amely január 1-jétől március 31-ig vagy július 1-jétől szeptember 30-ig tart. A közzétételt megelőző időszak és a jelentéstételi időszak kezdetét és végét közép-európai idő szerint kell meghatározni.

(3) A hitelminősítő intézet először a kvalitatív adatokat továbbítja. A minősítési adatokat tartalmazó fájlokat csak azután küldi el, miután megkapta a központi adatbázistól a kvalitatív adatokat igazoló visszajelzést.

(4) A közzétételt megelőző egyes időszakokban a hitelminősítő intézet elküldi a központi adatbázisnak a minősítési adatokat tartalmazó fájlokat a II. melléklet 1., 2. és 3. táblázatában meghatározott összes információval. Minősítési adatok törlését a 10. cikknek megfelelően kell jelenteni.

(5) A hitelminősítő intézet a központi adatbázisnak tett első jelentéstételkor továbbítja az I. melléklet 1., 2. és 3. táblázatában meghatározott összes kvalitatív adatot tartalmazó fájlt. Ezt követően a hitelminősítő intézetnek csak az új minősítési skálákról, és a kvalitatív adatok 9. cikk szerinti aktualizált változatairól és törléseiről kell jelentést tennie.

(6) A központi adatbázisnak tett első jelentése mellett a hitelminősítő intézet jelentést tesz a 3. cikk (4) bekezdése szerinti korábbi adatokról is. Ezt a jelentést a jelentéstételi időszakok időrendi sorrendjének megfelelően kell megtenni, a legkorábbi időszaktól kezdve.

13. cikk

Jelentéstételi eljárás

(1) A hitelminősítő intézet biztosítja, hogy a központi adatbázisba küldött információ megfeleljen saját belső nyilvántartásainak. A közzétételt megelőző egyes időszakokon belül az összes szóban forgó fájlt időrendi sorrendben kell elküldeni és a hibákat a közzétételt megelőző időszakban kell helyesbíteni.

(2) A központi adatbázis visszaigazolást küld a hitelminősítő intézetnek a jelentésben levő adatfájlokról, amelyben vagy megerősíti a fájlok beérkezését és megfelelő feltöltését, vagy tájékoztatja a hitelminősítő intézetet a feltárt hibákról. Amennyiben a központi adatbázis hibát tárt fel, a hitelminősítő intézet megfelelő időben helyesbítést küld az alábbiaknak megfelelően:

a) fájlhiba esetén a hitelminősítő intézet a visszaigazolásban megjelölt módon helyesbíti a hibát és az egész fájlt újra elküldi;

b) tartalmi hiba esetén a hitelminősítő intézet a visszaigazolásban megjelölt módon helyesbíti a hibát és csak a helyesbített adatállományt küldi el újra.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 302., 2009.11.17., 1. o.

(2) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A kvalitatív adatokat tartalmazó fájl mezőinek jegyzéke

1. táblázat A kvalitatív adatokat tartalmazó fájl első bejelentésekor és aktualizálásakor kitöltendő üzleti adatmezők jegyzéke

2. táblázat Minősítési skálák törlésére szolgáló mező

3. táblázat A kvalitatív adatokat tartalmazó fájl technikai adatmezőinek jegyzéke

II. MELLÉKLET

A minősítési adatokat tartalmazó fájl mezőinek jegyzéke

1. táblázat: A minősítési adatokat tartalmazó fájl üzleti adatmezőinek jegyzéke

2. táblázat: Minősítési adatok törlésére szolgáló mezők jegyzéke

3. táblázat: A minősítési adatokat tartalmazó fájl technikai adatmezőinek jegyzéke