BH 2020.10.295 A már kitöltött szabadságvesztésre vonatkozó alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránti igény elbírálására főszabályként a szabadítást végző büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti bv. bíró az illetékes; ugyanakkor ezen rendelkezés mellett, a büntetés-végrehajtási bíróra vonatkozó kötelező, különös szabály, hogy az elítélt vagy a védő ilyen irányú külön kérelmére az elítélt lakcíme, vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. bíró jár el [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 50. § (2) és (6) bek., 70/A. § (6) bek.; Be. 24. § (1) és (3) bek.].

[1] A terhelt védője útján a 2018. június 6. napján kelt beadványában panaszt és kártalanítás iránti kérelmet terjesztett elő a különböző büntetés-végrehajtási (bv.) intézetekben 2017. április 28. napjától töltött fogvatartása során az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt, a fogvatartását aktuálisan foganatosító V.-i Fegyház és Börtön parancsnokához, aki a panaszt elutasította, míg a kérelmet megküldte a B. K.-i Törvényszék Bv. Csoportja részére.

[2] A B. K.-i Törvényszék Bv. Csoportjának bv. titkára a 2019. augusztus 27. napján iratok alapján meghozott és 2019. október 17. napján véglegessé vált végzésével a 2017. április 28. és 2018. június 6. napjai közötti tartam kapcsán illetékességének hiányát állapította meg, és az ügyet áttette az Sz.-i Törvényszék Bv. Csoportjához.

[3] A végzés indokai szerint a terheltet 2019. július 15-én végleg átszállították a P.-i Országos Bv. Intézetbe, ahonnan 2019. augusztus 12-én szabadult, márpedig a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) 70/A. § (6) bekezdése szerint, ha az elítélt szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes bv. bíró folytatja le.

[4] Az Sz.-i Törvényszék Bv. Csoportjának bv. titkára a 2019. október 4. napján iratok alapján meghozott és 2019. október 21-én véglegessé vált végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet felterjesztette a Kúriához az eljáró bíróság kijelölése végett.

[5] A végzés indokai szerint a terhelt d.-i lakos, és védőjének külön kérelme alapján a B. K.-i Törvényszék Bv. Csoportja az illetékes a Bv.tv. 70/A. § (6) bekezdésének megfelelően.

[6] Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény elbírálására a B. K.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja illetékes.

[7] A bv. bíró eljárásának általános szabálya, hogy a bv. eljárásokat - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes bv. bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják [Bv.tv. 50. § (2) bek.].

[8] A kártalanítás iránti igényt a fogvatartás helye szerinti bv. intézetnél, ha pedig az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott már szabadult, annál a büntetés-végrehajtási intézetnél kell benyújtani, ahonnan a szabadítás történt [Bv.tv. 10/A. § (5) bek. 2. mondat].

[9] Annak, hogy az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránti előterjesztést melyik bv. intézetnek nyújtotta be a terhelt, az eljáró bíró illetékessége szempontjából nincs jelentősége; a bv. bíró illetékességét az alapozza meg, hogy a kártalanítási igény elbírálásakor melyik bv. intézet hajtja végre a büntetést (BH 2017.399.).

[10] A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 10/C. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslása miatt indított kártalanítási eljárás során a Bv.tv. 70/A. § (2) bekezdése szerinti bv. intézet által adott vélemény minden esetben a kérelemben megjelölt teljes fogvatartási időszakra kell, hogy vonatkozzon. Ha ez alapján több bv. intézet érintett, akkor a fogvatartó, illetve az utolsó szabadítást végző bv. intézet gyűjti össze és terjeszti elő a szükséges adatokat.

[11] A fentiek alapján a Bv.tv. 70/A. § (2) bekezdés 1. mondatából és a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 10/C. § (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a kártalanítás iránti igénnyel érintett teljes fogvatartási időszak vonatkozásában egy bv. bírói eljárás keretében kell döntést hozni (BH 2019.264.). Ennek az első bv. bírói végzés nem felel meg.

[12] A már kitöltött szabadságvesztésre vonatkozó alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránti igény elbírálására a szabadító bv. intézet székhelye szerinti bv. bíró az illetékes (BH 2019.104.). Ez a Bv.tv. 70/A. § (6) bekezdésének főszabálya. Ugyanakkor az elítélt vagy a védő ilyen irányú külön kérelmére az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. bíró jár el. Ez a Bv.tv. 70/A. § (6) bekezdésének főszabályát háttérbe szorító speciális szabály, amelyhez a bv. bíró kötve van.

[13] A terhelt védője 2019. szeptember 2. napján - amikor a B. K.-i Törvényszék Bv. Csoportjának végzése még véglegessé sem vált, s e bíróság előtt ismeretes sem lehetett - az Sz.-i Törvényszék Bv. Csoportjához érkezett beadványában kérte, hogy a terhelt lakóhelye szerint illetékes B. K.-i Törvényszékhez továbbítsák az iratokat. Mivel a terhelt lakóhelye D., mely helység a B. K.-i Törvényszék illetékességi területéhez tartozik [a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. számú melléklet 14/5. pont, a védő kérelme alapján a Bv.tv. 70/A. § (6) bekezdésének nem a főszabálya, hanem speciális szabálya érvényesül.

[14] A jelen ügyben tehát helytálló a második bv. bírói, míg téves az első bv. bírói döntés az illetékesség kérdésében.

[15] A két törvényszék között negatív illetékességi összeütközés alakult ki.

[16] A Bv.tv. 50. § (6) bekezdése alapján, ha e törvény vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a bv. bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni.

[17] Eltérő rendelkezés hiányában a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 24. § (1) bekezdés 2. fordulata alapján az eljáró bíróságot ki kell jelölni, a bíróságok között felmerült illetékességi összeütközés esetén. A kijelölésről a (2) bekezdésen kívüli esetben a Kúria határoz [Be. 24. § (3) bek.]. A kijelölésről a Kúria határozott, mivel az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek között merült fel.

[18] A Kúria tanácsülésen határozott, s a negatív illetékességi összeütközés feloldására a B. K.-i Törvényszék Bv. Csoportját jelölte ki.

(Kúria Bkk. I. 384/2020.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Bkk.I.384/2020/2.

A határozat szintje: bíróság kijelölése

A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa előadó bíró Dr. Sebe Mária bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. április 6.

Az ügy tárgya: bíróság kijelölése

Terhelt(ek):