ÍH 2010.30 JOGELLENESSÉGET KIZÁRÓ OK MIATTI KÁRIGÉNY ALAPTALANSÁGA - KÖZÖSSÉGI JOG ÉS NEMZETI JOGREND VISZONYA

A közösségi jog rendelkezései a nemzeti jogrend szerves részét képezik, amelyet a nemzeti bíróságoknak is kötelezettségük figyelembe venni. A tagállamok számára az irányadó EK határozat kötelezően írta elő, hogy meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket az ún. madárinfluenzának vadonélő madarakról a baromfira történő átvitele veszélyének csökkentése érdekében. A magyar hatóságok által a bizottsági határozat végrehajtásaként hozott megfelelő, szükséges és arányos intézkedések anyagi következményeit az érintett termelők - jogellenességet kizáró ok miatt - kártérítésként a közigazgatási hatóságtól nem követelhetik [Ptk. 349. § (1) bekezdés].

Az Európai Bizottság 2005. október 19. napján kelt, majd utóbb többször módosított 2005/734/EK számú határozatával az A típusú influenzavírus H5N1 altípusa által okozott erősen patogén madárinfluenza vadon élő madarak által a baromfiállomá­nyokra, illetve az egyéb fogságban tartott madarakra történő terjesztése kockázatának csökkentése érdekében a tagállamokra nézve kötelező intézkedési kötelezettséget írt elő. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya a Baromfi Termék Tanáccsal, valamint a baromfitartók képviselőivel és a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomások igazgatóival történt egyeztetés során megállapodott azon tartástechnológiai minimumkövetelményekről, melyek betartása a jövőben fokozza a teljesen, vagy részben szabad tartású vízi szárnyas telepek járványügyi biztonságát. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya 2006. július 24. napján kibocsátotta az 53/153/2005. számú közleményt a madárinfluenza járvánnyal kapcsolatos indokolt intézkedések szükségességéről és módjáról. A közlemény 4. pontjában előírta, hogy a járvány kitörése kockázatának csökkentése érdekében a Magyarország területén található vízi baromfit tartó telepekre állományok betelepítése kizárólag az 5. pontban rögzített feltételek maradéktalan teljesítése mellett engedélyezhető. Ennek b) pontjában többek között rögzítésre került, hogy a gazdaságot legalább 50 cm magas folytonos kerítéssel körbe kell venni. Az f) pont szerint a kifutó teljes területét megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. Etetést, itatást csak teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell biztosítani.

Az évek óta libatartással-neveléssel foglalkozó felperesi gazdasági társaság az interneten, lakossági fórumokon, illetőleg hatósági állatorvoson keresztül szerzett tudomást a közlemény tartalmáról.

Az FVM Főosztályának közleménye alapján az alperes a 12.1./524-0/BÁCSK/2007. számú körlevelében előírta, hogy a hatósági főállatorvosok esetenként, a hatósági állatorvosok és a jogosult állatorvosok folyamatosan ellenőrizzék, hogy a felügyeletük alá tartozó területen az állattartók az állományok zárt tartására vonatkozó előírásokat betartják-e. Szabálytalanságok esetén a hatósági főállatorvosok az észlelt hiányosságok súlyosságától függő mértékű állat-egészségügyi bírságot szabjanak ki az állattartóval, vagy az állat tulajdonosával szemben. A felperes telepén is folyamatos ellenőrzések történtek, 2007. január 24-én az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv rögzítette a madárháló kiépítésének hiányát. Erre tekintettel az alperes hatósági főállatorvosának 2007. február 5. napján kelt, felperes felé intézett levelében felhívta a felperes figyelmét az alperesi körlevélre és az FVM Főosztályának közleményére, miszerint házi vízi szárnyas állományok betelepítése és tartása csak a hivatkozott közleményben előírt tartási feltételek esetén engedélyezhető. A kedvezőtlen baromfi egészségügyi helyzet miatt figyelmeztette a felperest az érvényben lévő állat-egészségügyi szabályok szigorú betartására.

A felperes e felhívás alapján 2007 márciusában hozzákezdett a madárháló kiépítéséhez. A négy ólhoz tartozó kifutóját körbekerítette, illetőleg lefedte madárhálóval. A madárháló meglétét a 2007 augusztusában felvett ellenőrzési jegyzőkönyv már rögzíti.

A felperes a 2008. január 21. napján kelt, alperesi főigazgatónak címzett levelében kérte a 12.1./524-0/BÁCSK/2007. számú körlevél, valamint az alperes kiskunfélegyházi hatósági főorvos 2007. február 5. napján kelt, felperes felé intézett, rendelkezést tartalmazó levele visszavonását. Álláspontja az volt, hogy a körlevél kiadásának alapjául szolgáló FVM közlemény jogszabálynak nem minősült, ezért az kötelezettséget nem tartalmazhatott, jogkövetkezményeket nem vonhat maga után. A felperes - az alperes főigazgatójának válaszlevelében foglaltak ellenére - álláspontját fenntartva 2008. április 21. napján a hatóság "jogszabálysértő eljárásán" alapuló beruházásai - 585 306 Ft anyagköltség és 691 762 Ft munkabérkiadás - megfizetésére szólította fel az alperest, majd a felszólítást 2008. június 10. napján megismételte. Az alperes a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központtól beszerzett állásfoglalásra is hivatkozással a felperesi kárigényt elutasította azzal, hogy a sérelmezett intézkedésre az Európai Közösség Bizottságának határozata alapján került sor, így az alperes a védekezés elrendelése során jogszerűen járt el.

A felperes kereseti kérelmében a Ptk. 349. §-a alapján kérte kötelezni az alperest 1 277 068 Ft és járulékai megfizetésére arra hivatkozással, hogy a felperes a madárhálót 2007 márciusában az alperes hatósági intézkedésével összefüggésben kifejtett szervező-intézkedő tevékenység eredményeként valósította meg. Az alperes, mint hatóság járt el, és alakszerű határozat hiányában a felperesnek lehetősége sem volt jogorvoslat igénybevételére. Amennyiben a madárhálót nem valósította volna meg, vele szemben az alperes bírságot szabott volna ki. Álláspontja az volt, hogy az FVM Főosztály közleménye, illetőleg az alperes körlevele jogszabálynak nem minősül, a jogalkotásról szóló törvény és az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) határozata szerint. Az Európai Bizottság 2005/734/EK. számú határozata a magyar jogrendszer részét nem képezi, a bizottsági határozat alapján a magyar törvényhozásnak az uniós határozattal összhangban kellett volna jogalkotást tennie. Erre azonban nem került sor, így a hatóság jogalap nélkül, jogszerűtlenül járt el és okozott kárt a felperesnek. Hivatkozott arra is, hogy a határozat címzettjei a tagállamok voltak, így az a magánszemélyekre, gazdasági társaságokra kötelezettségeket nem állapíthat meg, egyebekben pedig a hivatkozott határozat konkrét előírást nem tartalmaz a madárháló létesítéséről.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja az volt, hogy a felperes felé 2007. február 5-én kelt felhívás alapjául szolgáló EK határozat a magyar jog részét képezi. A közösségi jog hazai feltételeinek teljesítése érdekében került kibocsátásra az FVM Főosztályának közleménye. Ebben történt meg a hazai körülményekre vonatkozóan a védekezés feltételeinek pontosítása. Az EK Bizottság határozata Magyarországra intézkedést állapított meg, az közvetlenül hatályos és végrehajtandó. A járvány rendkívüli helyzet volt, ami azonnali intézkedéseket igényelt, ez pedig nem tette volna lehetővé a törvényi vagy rendeleti úton való magyar jogalkotást. Az FVM közlemény végrehajtása pedig a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés alapján az alperes számára kötelező. Hivatkozott arra is, hogy az alperesi intézkedés jogellenességének hiányán túl a kirívóan súlyos, téves jogértelmezésen alapuló vétkes alperesi magatartás is hiányzik, és vitatta azt is, hogy az alperesnek kára származott volna. A madárháló kiépítése ugyanis védelmet jelenthet a felperes számára, egy későbbi madárinfluenza járvány veszélye esetén. Abban az esetben pedig, ha a beruházás jelenleg is megvan, az anyagköltség kártérítési igényként történő érvényesítése mindenképpen alaptalan.