9/2018. (VI. 29.) LÜ utasítás

az előkészítő eljárással, a nyomozás felügyeletével és irányításával, valamint a befejező intézkedésekkel kapcsolatos ügyészi feladatokról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az utasítás hatálya a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) meghatározott, az előkészítő eljárással, a felderítéssel és a vizsgálattal kapcsolatos ügyészségi feladatok teljesítésére terjed ki.

2. § (1) Az ügyészség évente legalább egy alkalommal megvizsgálja a nyomozó hatóságok ügykönyveit és ezzel összefüggő ügyiratait annak megállapítása érdekében, hogy bűncselekményre utaló magatartás esetében a Be. szabályai szerinti eljárás megtörtént-e.

(2) Ahol az utasítás valamely intézkedés írásban történő megtételét írja elő, azon a papíralapú, hiteles kiadmánnyal ellátott, valamint az elektronikusan hitelesített elektronikus iratként keletkezett intézkedést egyaránt érteni kell.

(3)[1] Ahol az utasítás vármegyei főügyészségről szól, azon a Fővárosi Főügyészséget is érteni kell.

1. Hatáskör és illetékesség

3. § (1)[2] Az előkészítő eljárás felügyelete során az ügyészség hatásköre az ügy tárgyát képező bűncselekményhez, illetékessége pedig - ha az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló legfőbb ügyészi utasítás vagy az ügyészségi nyomozásról szóló legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik - az előkészítő eljárást folytató hatóság, illetve annak területi kirendeltsége székhelyéhez igazodik.

(2) Amennyiben a hatáskört megalapozó körülmények nem állapíthatóak meg, az előkészítő eljárás felügyeletével kapcsolatos feladatokra az előkészítő eljárást folytató hatóság, illetve területi kirendeltségének székhelye szerinti járási és járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) ügyészség jogosult.

(3)[3] A felderítés törvényességi felügyelete és a vizsgálat irányítása során, első fokon - a 3/A. §-ban meghatározott kivételekkel - az ügy érdemi elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyészség jár el.

(4)[4] Az ügyeletet ellátó ügyész hatásköre és illetékessége - ha a főügyész eltérően nem rendelkezik - az ügyelet idején a vármegye és a főváros valamennyi bűnügyére kiterjed.

(5) Ha az ügyészség - hatáskörébe, vagy illetékessége alá nem tartozó ügyben - késedelmet nem tűrő esetekben eljárási cselekményeket [Be. 375. § (4) bekezdés] végzett vagy végeztetett el, a keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnek megküldi.

(6) Hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró ügyészség kijelölését az az ügyészség kezdeményezi, amely hatáskörének vagy illetékességének a hiányát határozattal utóbb állapította meg.

(7) Az eljárásra a Be. 21. § (1) bekezdése szerint illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője írásban megegyezhet a terhelt vagy a sértett lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti járási ügyészség vezetőjével arról, hogy a vádemelésre célszerűségből a Be. 21. § (3) bekezdése alapján kerüljön sor. Egyetértés esetén az előbbi ügyészség felterjeszti az ügyiratokat a kijelölésre jogosult felettes ügyészségre, amely egyetértő döntéséről határozatot hoz. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövetés helye és a terhelt, valamint a sértett lakóhelye is Budapest területén található.

3/A. §[5] (1) Azokban a költségvetést károsító bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXXIX. Fejezet] vagy pénzmosás (Btk. XL. Fejezet) miatt indult bűnügyekben, amelyekben a nyomozás felügyeletével és irányításával kapcsolatos tevékenységre a 3. § (3) bekezdése alapján a Fővárosi Főügyészség vagy fővárosi kerületi ügyészség lenne illetékes, ettől eltérően:

a) a költségvetést károsító bűncselekmény miatt indult és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főváros területén kívül működő területi szerve által végzett nyomozás során a bűnügyi igazgatóság székhelye vagy az igazgatóság eljáró szervezeti egységének működési helye szerinti,

b) a költségvetést károsító bűncselekmény miatt indult és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága vagy a főváros területén működő területi szerve által végzett nyomozás során a főváros területén kívül lakó vagy tartózkodó terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti,

c) a költségvetésből származó pénzeszközökre elkövetett költségvetési csalás [Btk. 396. § (1) bekezdés c) pont] miatt folytatott nyomozás során - ha fővároson kívüli ügyészség illetékessége az a) vagy b) pont alapján nem állapítható meg - a pénzeszköz igénylésének alapjául szolgáló beruházás vagy tevékenység tervezett megvalósításának helye szerinti,

d) a pénzmosás miatt indult bűnügyekben a felderítés során az elkövetéshez használt vagy arra szánt bankszámla felett rendelkezni jogosult lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti,

e) a pénzmosás miatt indult bűnügyekben a vizsgálat során a főváros területén kívül lakó vagy tartózkodó terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti

főügyészség vagy járási ügyészség jár el.

(2) Több, a főváros területén kívüli lakcím vagy tényleges tartózkodási hely esetén az a főügyészség vagy járási ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).

(3) A felderítés felügyeletére az (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján illetékes ügyészség a vizsgálat során is eljár.

(4) A nyomozás felügyeletére és irányítására az (1)-(3) bekezdés alapján illetékes ügyészség a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint - járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Be. 21. § (5) bekezdés 10. pontjára is figyelemmel - illetékes bíróságon emel vádat.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alapján illetékes ügyészség a vádemeléssel egyidejűleg, a Be. 29. § (3) bekezdése alapján indokolt előterjesztést tehet más ügyészségnek a vádképviseleti tevékenységre történő kijelölésére, ha ezt a vádemelés helye szerint illetékes bíróságtól való távolság vagy egyéb ok indokolttá teszi.

(6) A Fővárosi Főügyészség vagy fővárosi kerületi ügyészség a Be. 29. § (3) bekezdése alapján indokolt előterjesztést tehet a további eljárásra történő kijelölésére, ha a nyomozás felügyeletére és irányítására az (1) bekezdés alapján más főügyészség vagy járási ügyészség illetékes, de bármely okból célszerű, hogy az ügyészség feladatait a Fővárosi Főügyészség vagy fővárosi kerületi ügyészség lássa el.

2. Kizárás az eljárásból

4. § Amennyiben a kizárási okot nem az ügyész jelentette be, a döntést megelőzően, az érintett ügyész, kizárási okra vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni.

3. Tájékoztatás az ügyészi eljárásról

5. § Ha a legfőbb ügyész utasítása vagy körlevele másként nem rendelkezik, a büntető ügyben eljáró ügyészség haladéktalanul tájékoztatja az illetékességi területén közérdekvédelmi szakterületi tevékenységet ellátó ügyészt a tudomására jutott olyan adatról, körülményről, amelyre tekintettel az ügyész a büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiben felléphet [Ütv. 26. § (1) bekezdés], továbbá - kérésére - másolatban továbbítja részére a fellépés szempontjából jelentőséggel bíró iratokat, egyéb adatokat.

4. A gyanúsított

6. § (1) A gyanúsított indítványára, a Be. 46. § (6) bekezdésében írt okból védőt akkor kell kirendelni, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyezett a számára.

(2) Ha a gyanúsítottal ismertetett megalapozott gyanú az eljárás későbbi szakaszában beszerzett bizonyítékokra figyelemmel akár tény-, akár minősítésbelileg megváltozik, azt - jogainak gyakorlása érdekében - a folytatólagos kihallgatásakor vele közölni kell. Amennyiben erre nem kerül sor, a változást a vádiratban kell közölni.

II. FEJEZET

AZ ÜGYÉSZSÉG ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEINEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

7. § (1) Az ügyészség - a határozat hozatalát nem igénylő - minden intézkedését írásba (jegyzőkönyvbe vagy feljegyzésbe) foglalja, és arról szükség szerint folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt készít, ha az az eljárás résztvevői számára jog gyakorlását teszi lehetővé, vagy kötelezettség teljesítését írja elő.

(2) A felettes ügyész az eljárási cselekmény elvégzését írásban tiltja meg [Be. 26. § (6) bekezdés] és azt röviden indokolni köteles.

(3) Amennyiben a nyomozó hatóságok egy ügyben vagy az ügyek meghatározott csoportjában közösen kívánják végezni a nyomozást, annak jóváhagyására az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vagy a felettes ügyészség által kijelölt ügyészség jogosult.

8. § (1) A nyomozó hatóság eljárása során felmerülő, ügyészségi határozatot, illetve intézkedést igénylő kérdésekben az ügyészség a nyomozó hatóságnak a nyomozást ténylegesen teljesítő szervezeti egysége vezetőjének indokolt írásbeli előterjesztése alapján, az ügy iratainak ismeretében foglal állást.

(2) Az ügyészség a beadványt nem megnevezése, hanem annak tartalma szerint bírálja el. Az ügyészség azt a beadványt, amelynek elintézése nem tartozik hatáskörébe vagy arra nem illetékes, közvetlenül, késedelem nélkül a döntésre jogosult ügyészséghez továbbítja.

(3) Az ügyészség a szolgálati út betartásával fordul a felettes ügyészséghez, és az ügyiratokat csatolja, ha az ügyben az intézkedés vagy a döntés a felettes ügyészség hatáskörébe tartozik.

(4) Az ügyészség, érdemi döntését megelőzően, köteles ellenőrizni, hogy a bizonyítási eszközök beszerzése törvényes volt-e, és a belőlük származó tény értékelhető-e bizonyítékként.

9. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ást.) meghatározott feladatok teljesítése érdekében az ügyészség a sértettnek átadja a fővárosi, illetve vármegyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat) által az ügyészségre eljuttatott, ennek hiányában az igazságügyi szolgálattól beszerzett tájékoztatót,[6]

a) ha a sértett a feljelentést személyesen az ügyészségen teszi, annak jegyzőkönyvbe foglalásával egyidejűleg,

b) ha a sértett részvételével először folytatott eljárási cselekményt az ügyészség végzi, feltéve, hogy a tájékoztatás átadására korábban nem került sor.

(2) Az ügyészség a tájékoztató átadásakor felhívja a sértett figyelmét az áldozatsegítés lehetőségére és arra, hogy kérelmére az Ást. szerinti áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állít ki. A tájékoztató átadásáról és a szóbeli figyelemfelhívásról feljegyzést kell készíteni. Az ügyészség a feljegyzést és az általa kiállított igazolás másolati példányát egyidejűleg az ügyirathoz csatolja.

(3) Az ügyészség a büntetőügyben hozott érdemi döntéséről - a vádemelésről, az eljárás ügyészi megszüntetéséről, a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy a közvetítői eljárás eredményéről - tájékoztatja az igazságügyi szolgálatot, ha az ügyben korábban áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítottak ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti igazolás, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmára, valamint az igazolás kiállításának és a tájékoztatás megadásának határidejére az Ást. 11. §-a az irányadó.

10. § Az ügyészség az eljárása során biztosítja az adatvédelemre és a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok megtartását.

11. § (1) Az ügyészségnek a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit, a nyomozás felügyelete és irányítása során tett papíralapú intézkedéseit, továbbá a papíralapú belső levelezés iratait keletkezésük sorrendjében, sorszámozva, összefűzötten, a nyomozati iratoktól elkülönítetten kell kezelni (házi irat).

(2) Az elektronikus kapcsolattartás körében továbbított házi irat a nyomozás irataitól elkülönítve kezelendő.

12. § (1) A minősített adatot tartalmazó irat kézbesítése előtt az ügyészség a címzettet írásban nyilatkoztatja arról, hogy a minősített adat védelméről szóló törvényben írt feltételek megtartását miként tudja biztosítani.

(2) Azt, hogy a nyilatkozat a valóságnak megfelel-e, az ügyészség rendszerint a biztonsági vezető, illetve a nyomozó hatóság megkeresése útján ellenőrizteti.

(3) Ha a címzett a nyilatkozata vagy a (2) bekezdésben írt ellenőrzés szerint a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem tudja biztosítani, a címzett részére az iratról minősített adatot nem tartalmazó kivonatot kell készíteni.

(4) A Be. 106. §-ában foglalt feladatokat a főügyész által kijelölt ügyészek teljesítik.

12/A. §[7] (1) A felettes ügyészség a felügyeleti jogkörét [Be. 25. § (4) bekezdés, 26. § (7) bekezdés] általában akkor gyakorolja, ha a nyomozás iratait hozzá bármely okból felterjesztették, abban a körben, amelyre a felterjesztés irányul. A felügyeleti tevékenység kiterjed az ügyészség eljárása törvényességének, valamint a határozat vagy intézkedés megalapozottságának és törvényességének vizsgálatára.

(2) A felettes ügyészség az eljárás résztvevőjétől hozzá érkező beadványt megvizsgálja, hogy felügyeleti jogának gyakorlására nincs-e ok. Indokolt esetben a szükséges intézkedést megteszi.

(3) Az eljárás résztvevőjének az ügyészség felügyeleti és irányítási tevékenységét, határozatát vagy intézkedését kifogásoló beadványát a vonatkozó nyomozati és házi iratokkal kell felterjeszteni a felettes ügyészséghez.

III. FEJEZET

A BIZONYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZSÉGI FELADATOK

13. § Az ügyészségnek szorgalmaznia kell a nyomozás során a bizonyítási eszközök teljes körű beszerzését.

14. § (1) Az ügyészség akkor engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, ha a tanú személyes körülményei - így különösen a tanú idős életkora, egészségi állapota, mozgáskorlátozottsága, lakó- vagy munkahelyének távoli volta és más hasonló élethelyzetek vagy az ügy sajátosságai - ezt indokolják, és az írásban tett vallomás is elegendő lehet a bizonyításhoz szükséges adatok megismeréséhez.

(2) Az ügyészség az írásbeli vallomás megtételére határidőt jelöl meg.

(3) Ha a tanú a megjelölt határidőre vallomást nem tesz, és ennek akadályát nem közli, az ügyészség a tanút megidézi, vagy a tanú kihallgatásáról más módon gondoskodik.

15. § A sértett, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a segítők személyi adatai zárt kezelésének elrendelése esetén a vallomásukat és a zártan kezelendő személyi adataikat tartalmazó, aláírt jegyzőkönyvet zártan kell kezelni.

IV. FEJEZET

LEPLEZETT ESZKÖZÖK ÉS ADATSZERZÉS

16. § (1) Amennyiben az eljárás során leplezett eszközök alkalmazásának szükségessége merül fel, azok alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a tőlük várt információk, bizonyítékok más módon, így elsősorban a Be. Hetedik Részében szabályozott adatszerző tevékenység eredményeként nem szerezhetők be.

(2) Az ügyészség az engedélyhez nem kötött leplezett eszközök (Be. 215. §) kapcsán ellenőrzi alkalmazásuk szükségességét, arányosságát és célszerűségét, beleértve azt is, hogy a Be. Hetedik Részében írt eszközök alkalmazásával azonos eredmény elérhető-e. Amennyiben az ügyészség ezt állapítja meg, felhívja a nyomozó hatóságot azok előzetes alkalmazására.

(3) Amennyiben az ügyészség a leplezett eszköz eredményét fel kívánja használni a bizonyítás során, erről a nyomozó hatóságot tájékoztatja. A Be. 215. § (7) bekezdésében írt megtévesztő információ közlése kapcsán fokozottan vizsgálni kell az alkalmazás törvényességét és hatását a bizonyítási eszközökre.

17. § (1) A leplezett eszközök megválasztása során a Be. 214. § (4) bekezdésében meghatározott sorrendben indokolt eljárni.

(2) Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök (Be. 216-230. §) engedélyezése körében az ügyészség fokozottan ellenőrzi azok alkalmazásának szükségességét, arányosságát és célszerűségét, szükség esetén felhívja a nyomozó hatóságot az alkalmazás indokainak kiegészítésére.

18. § (1) A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése (Be. 219. §) során kötött megállapodásban a Be. 219. § (3) bekezdésében foglaltakon túl fel kell tüntetni a megállapodásban részt vevők által vállalt kötelezettség teljesítésének végső határidejét, vagy ha a határidő egyértelműen nem határozható meg, a teljesítés végső feltételét. Az eljárás megszüntetésének csak a megállapodásban vállalt kötelezettség teljesítése és a sértettet ért kár megtérítésének biztosítása mellett lehet helye.

(2) Ha a megállapodással érintett bűncselekménnyel kapcsolatban az elkövető a polgári jog szabályai szerint kár, illetve sérelemdíj megtérítésére köteles, a megállapodásban feltételként kell szabni a kár, illetve sérelemdíj megtérítését. Csak kivételes nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből vállalható át a kár, illetve a sérelemdíj részben vagy egészben történő megtérítése. Ilyen esetben a megállapodás megkötése előtt igazolni kell, hogy a kár, illetve a sérelemdíj megtérítésére a fedezet rendelkezésre áll, és be kell szerezni a kötelezettségvállalásra jogosult személy jóváhagyását is.

19. § A Be. 226. §-ában foglalt leplezett eszköz engedélyezése során különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizalmi személy, együttműködő személy alkalmazása álvásárlásra csak kivételes esetben kerülhet sor, továbbá figyelemmel kell lenni ezen eszköznek a bizonyítási eszközökre vonatkozó lehetséges hatásaira is.

5. Megállapodás

20. § (1) Az ügyészség az általa felügyelt, irányított eljárás megszüntetéséről, illetve olyan feljelentés elutasításáról állapodhat meg a terhelttel, amelynek tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) Ha a terhelt vagy a védő kezdeményezése olyan eljárás megszüntetésére, feljelentés elutasítására irányul, amellyel kapcsolatos döntésre az ügyészség nem jogosult, úgy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség támogató nyilatkozatát be kell szerezni.

(3) Az ügyészség a megállapodásban foglaltak teljesítéséről tájékoztatja a feljelentés elutasítására, eljárás megszüntetésére jogosult ügyészséget.

V. FEJEZET

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS EGYES ÜGYÉSZSÉGI FELADATOK

6. Az őrizet

21. § Az ügyészség a nyomozó hatóság által elrendelt őrizetről rendelkező határozatot az ügyiratokkal együtt megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy az őrizetről a Be. 274. § (2) bekezdése szerinti feltételei fennállnak-e. Az ügyészség késedelem nélkül intézkedik az őrizet megszüntetéséről, ha az őrizet feltételei nem álltak fenn, vagy azok időközben megszűntek.

7. A távoltartás

22. § (1) A távoltartás elrendelésére irányuló indítványában az ügyészség megjelöli azokat a tényeket, amelyek a távoltartás elrendelését indokolják, és annak dátumszerű kezdő időpontját.

(2) A sértett vagy más személy távoltartás elrendelésére irányuló kérelmét az ügyészség az ügyiratokkal és - feltéve, hogy a rendelkezésre álló adatok azt lehetővé teszik - észrevételeivel továbbítja a nyomozási bíróhoz.

8. A bűnügyi felügyelet

23. § (1) A bűnügyi felügyelet elrendelésére irányuló indítványban az ügyészség megjelöli azt a területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet, amelynek elhagyását, továbbá azon nyilvános helyeket, rendezvényeket vagy közterületeket, amelyek látogatását megtiltatni kívánja.

(2) Amennyiben az ügyészség a rendőrségen való időközönkénti jelentkezés vagy a bűnügyi felügyelet célját biztosító más korlátozás, a magatartási szabályok megtartását biztosító intézkedés előírását tartja szükségesnek, azok megjelölésével erre is indítványt tesz.

(3) Ha a nyomozó hatóság arról tájékoztatja az ügyészséget, hogy a gyanúsított a bűnügyi felügyeletet vagy a Be. 281. § (3) bekezdése alapján elrendelt külön korlátozásokat megszegi, a szabályszegés súlyától, jellegétől, ismétlődésétől függően foglal állást a rendbírság kiszabása és hátrányosabb vagy más magatartási szabályok, illetve letartóztatás elrendelésének indítványozása tárgyában.

(4) Ha a gyanúsított a bűnügyi felügyelet részleges feloldását kéri, az ügyészség azt a Be. 292. § (1) bekezdésének a) pontjában írt esetben akkor teljesíti, ha az a kényszerintézkedés céljával nem ellentétes.

9. A letartóztatás

24. § (1) Ha a letartóztatás megalapozott indítványozásához további és azonnal elvégezhető nyomozási cselekmény teljesítése szükséges, az ügyészség azt maga elvégzi, vagy annak haladéktalan teljesítésére a nyomozó hatóságot utasítja.

(2) Amennyiben az ügyészség megítélése szerint a letartóztatás elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a kényszerintézkedést kezdeményező nyomozó hatóságot az őrizet megszüntetése mellett tájékoztatja.

(3) Az őrizetben lévő gyanúsított ügyében a letartóztatás elrendelését célzó indítványt olyan időpontban kell benyújtani, hogy a bíróság a döntését az őrizet lejártáig meghozhassa.

(4) A letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány a bűncselekmény tényállását, minősítését, a letartóztatás törvényi okait, az egyes törvényi okok fennállását alátámasztó, a konkrét ügyben megállapítható tényeket, körülményeket, a gyanúsítottnak a Be. 184. § (2) bekezdésében megjelölt személyes adatait - a letartóztatás meghosszabbítására irányuló indítvány ezen túlmenően az időtartamot is - tartalmazza. A letartóztatás elrendelésére és meghosszabbítására irányuló indítványban utalni kell arra is, hogy az ügyészség a Be. 469. § (2) bekezdésében, valamint 470. § (1) és (2) bekezdésében írt kötelezettségeinek miként tett eleget, a gyanúsított megjelenéséről és a védő értesítéséről hogyan gondoskodott. Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyészség a védő részére közvetlenül kézbesíti vagy a nyomozó hatóság útján kézbesítteti az intézkedését alátámasztó, elektronikusan rendelkezésre álló okiratokat, a papíralapú okiratok hiteles elektronikus másolatát, valamint - amennyiben ez az elektronikus kapcsolattartás keretében értelmezhető - a tárgyi bizonyítási eszközök másolatát.

(5) Az ügyészség figyelemmel kíséri a letartóztatás határidejét. Ha annak meghosszabbítása szükséges, arra hivatalból vagy a nyomozó hatóság előterjesztésére a Be. 465. § (2) bekezdése szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz indítványt tesz. A letartóztatás határidejének meghosszabbítása előtt az ügyészség megvizsgálja, hogy a kényszerintézkedés célja távoltartás vagy bűnügyi felügyelet elrendelésével elérhető-e. Ha igen, az ügyészség arra tesz indítványt, hogy a bíróság távoltartást vagy bűnügyi felügyeletet rendeljen el.

(6) Amennyiben az ügyészség a letartóztatás megszüntetésére irányuló, nála előterjesztett indítványnak nem ad helyt, azt elutasításra irányuló indítvánnyal a döntésre illetékes nyomozási bíróhoz küldi meg.

(7) A letartóztatott ügyében az ügyészség minden törvényes intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a fogva tartás az elengedhetetlenül szükséges időre korlátozódjék, illetve, hogy a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában, illetve a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tények megállapításához szükséges eljárási cselekményeket késedelem nélkül, folyamatosan végezzék. Az ügyészség irányítási jogával biztosítja, hogy a letartóztatás rendőrségi fogdán történő végrehajtására kivételesen, az eljárási cselekmény elvégzéséhez elkerülhetetlenül szükséges ideig, és csak akkor kerüljön sor, ha a letartóztatottal kapcsolatos eljárási cselekmény a büntetés-végrehajtási intézetben vagy a terhelt intézetből - fogdai elhelyezést nem igénylő - kiadásával nem végezhető el.

(8) Az eljárás megszüntetése vagy feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség határozatában a letartóztatás megszűnését is megállapítja, és intézkedik a fogvatartott haladéktalan szabadítása iránt.

(9) Ha az ügyészség a letartóztatás megszűnését állapítja meg, vagy azt megszünteti, arról a bíróságot, a bűnügyi nyilvántartó szervet és - kérelmére - a sértettet értesíti.

(10) Ha a gyanúsított letartóztatásban van, a szakértőt kirendelő határozaton ezt jól látható módon fel kell tüntetni.

10. Az előzetes kényszergyógykezelés

25. § Az előzetes kényszergyógykezeléssel kapcsolatos eljárásra a 24. § rendelkezéseit a Be. 301. §-ában írt eltérésekkel kell alkalmazni.

11. Az ügyészség feladata a külföldre utazást korlátozó rendelkezések végrehajtásában

26. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kényszerintézkedések elrendelésére irányuló indítvány megtétele előtt az ügyészség a gyanúsított úti okmányát - ha az a nyomozó hatóságnál a gyanúsított letétjében található - a személyazonosító igazolvány kivételével a nyomozó hatóságtól magához kéri.

(2)[8] Ha az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság elrendeli, az ügyészség az elvett úti okmányt a visszatartás végrehajtása érdekében, magyar úti okmány esetén az Utv. 16. § (5) bekezdés a) pontjában megjelölt szervhez, külföldi úti okmány esetén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes regionális igazgatóságához [Utv. 16. § (5) bekezdés d) pont, 16/C. § (2) bekezdés, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 68. §, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 145. §] továbbítja.

(3) Ha az úti okmány az (1) bekezdésben írt módon nem áll az ügyészség rendelkezésére, és azt a kényszerintézkedés tárgyában tartott ülésen sem lehetett elvenni, a nyomozás során az ügyész a nyomozó hatóság útján gondoskodik annak későbbi elvételéről [Utv. 16. § (3) bekezdés].

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság nem rendeli el, az elvett úti okmányt az érintettnek haladéktalanul vissza kell adni.

(5)[9] Ha az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedést az ügyészség a vádemelésig megszünteti, a külön törvényben megjelölt adatok közlésével értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet, illetve a (2) bekezdésben írt idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazási korlátozásnak a törlése érdekében [a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 30/D. § (3) bekezdés, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 64. § (4) bekezdés, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 66. § (4) bekezdés].

12. A terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz és az óvadék

27. § (1) Ha a bűnügyi felügyeletet a letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt kell elrendelni, vagy az ügyészség úgy ítéli meg, hogy a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartása ezen a módon hatékonyan biztosítható - feltéve, hogy a gyanúsított lakóhelyén, tényleges tartózkodási helyén a telepítés feltételei biztosítottak - indítványozni kell a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelését is.

(2) A távoltartás vagy bűnügyi felügyelet alatt álló gyanúsított letartóztatására irányuló indítványban meg kell jelölni azokat a tényeket is, amelyek a Be. 288. § (1) és (2) bekezdése szerinti döntést megalapozzák. A személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetésekor, illetve megszűnésekor határozni kell az óvadék visszaadásáról.

13. A kutatás, a lefoglalás, zár alá vétel és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

28. § (1) A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, bíróság által elrendelt kutatás és lefoglalás során az ügyész a jelenlétével azt biztosítja, hogy a kényszerintézkedést a nyomozó hatóság a bírósági határozat keretei között, törvényesen teljesítse.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt helyiségben tartott kutatáson az ügyész a bíróság végzését közvetlenül az eljárási cselekmény megkezdése előtt kézbesíti [Be. 479. § (4) bekezdés b) pont].

(3) A Be. 303. § (3) bekezdése szerinti kutatást követően az ügyészség haladéktalanul indítványt tesz a bíróság határozatának utólagos beszerzésére.

(4) Az indítvány elutasítása esetén az ügyészség megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek abból következnek, hogy a kutatás eredménye, illetve a lefoglalt dolog bizonyítékként nem használható fel.

29. § Ha a nyomozó hatóság a címzettnek még nem kézbesített postai vagy egyéb zárt küldeményt, nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlést vagy küldeményt, a médiatartalom szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszközt lefoglalja, elküldésüket megtiltja, az ügyészség a lefoglalás elrendelésének megtagadása esetén egyidejűleg intézkedik a kényszerintézkedés, a tilalom megszüntetése iránt.

30. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére az ügyészség tesz indítványt a nyomozási bíróhoz [Be. 335. § (3) bekezdés]. Az indítványban a kényszerintézkedéssel érintett elektronikus adatot a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 69. § (1) bekezdésében, a kötelezett szolgáltatót a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével kell meghatározni. Ha a nyomozó hatóság előterjesztése az említett adatokat hiányosan vagy pontatlanul tartalmazza, az indítvány megtétele előtt azokat tisztázni kell.

(2) Amennyiben az ügyészség a kényszerintézkedés elrendelését követően észleli, hogy a kényszerintézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adat változatlanul hozzáférhető, a rendbírság kiszabására irányuló indítvány megtétele előtt meggyőződik arról, hogy az elérés azért lehetséges-e, mert a bíróság által kötelezett tárhelyszolgáltató vagy közvetítő szolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette [Be. 336. § (7) bekezdés]. Ha az elérést más tárhelyszolgáltató vagy közvetítő szolgáltató biztosítja, új kényszerintézkedés elrendelése iránt indokolt intézkedni.

31. § (1) Ha a nyomozó hatóság a vagyonelkobzást biztosító zár alá vételt törvénysértően rendelte el, az ügyész a zár alá vételi határozatot [Be. 327. § (5) bekezdés] hatályon kívül helyezi, és ennek végrehajtására a nyomozó hatóságot utasítja.

(2) Amennyiben a vagyonelkobzást biztosító nyomozó hatósági határozat megalapozatlan, az ügyészség a vizsgálat során hatályon kívül helyezi a döntést, a felderítés szakaszában pedig arra tesz indítványt, hogy a bíróság oldja fel a zár alá vételt.

(3) A polgári jogi igényt biztosító zár alá vételi határozatot az ügyiratokkal és a sértetti indítvánnyal kell a bírósághoz továbbítani.

VI. FEJEZET

A NYOMOZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) Az ügyészség a nyomozás során azokat a tényeket is tisztáztatja, amelyek megalapozzák arra vonatkozó indítványát, hogy a bíróság a vádat milyen eljárási rendben bírálja el.

(2) Az ügyészség a törvény eltérő rendelkezésének hiányában az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít, illetve készíttet.

(3) A határozatot, ha azt több személlyel kell közölni, lehetőleg valamennyiük számára egy időben - és amennyiben az átvételhez joghatás fűződik - tértivevénnyel kell kézbesíteni.

(4) Az ügyészség elektronikus kapcsolattartás esetén is egyidejűleg intézkedik a határozatnak az érintettek részére történő elektronikus kézbesítése iránt.

(5) Az ügyészség a nyomozó hatóságnak megküldi az érdemi határozatának kiadmányát.

(6) A Be. 351. § (3) bekezdésében írt határidőt a vizsgálatot irányító ügyészség határozattal hosszabbítja meg.

14. A feljelentés elbírálása és kiegészítése

33. § (1)[10] A nyomozó hatóságnál tett feljelentést az ügyészség akkor bírálja el, ha a döntésre a nyomozó hatóság nem jogosult [Be. 382. §; Btk. 3. § (3) bekezdés].

(2) Az ügyészség a feljelentés kiegészítéséről és a nyomozás elrendeléséről feljegyzésben rendelkezik.

(3) A feljelentés kiegészítéséről készült feljegyzés a Be. 361. § (2) bekezdésében írtak mellett a feljelentés kiegészítéséről történt rendelkezést, a teljesítéssel megbízott megjelölését és a teljesítés határidejét tartalmazza.

(4) A nyomozás elrendeléséről készült feljegyzésben meg kell jelölni azt a bűncselekményt, melynek a gyanúja megállapítható.

(5) A feljelentés kiegészítése során a Be. 380. § (2) bekezdése szerint elvégzendő feladatok célját, tartalmát és az ahhoz igénybe vehető eszközöket a nyomozó hatóság számára külön átiratban meg kell jelölni.

34. § Az ügyészség az általa megválasztott módon ellenőrzi azt, hogy a nyomozó hatóság a nyomozásról, illetve a feljelentés elutasításáról törvényesen rendelkezett-e. Ha a döntés jogszabályt sért, az ügyészség a törvénynek megfelelően intézkedik.

15. Az előkészítő eljárás

35. § (1) Ha a nyomozó hatóság előkészítő eljárás elrendeléséről tájékoztatja az ügyészséget, tisztázni kell, hogy azt megelőzte-e feljelentés elutasítása, és be kell szerezni a feljelentés iratait.

(2) Amennyiben a feljelentés elutasításának törvényes jogcíme nem a Be. 381. § (1) bekezdés b) pontja volt, úgy az adatkérésre, illetve a leplezett eszköz alkalmazására irányuló engedélyt, indítványtételt meg kell tagadni, és intézkedni kell az előkészítő eljárás megszüntetése iránt.

(3) Ha az előkészítő eljárást az ügyészség szünteti meg, a döntéséről határozatot hoz.

16. A felderítés felügyelete

36. § Ha az ügyészség nyomozást rendel el, az ügyiratokat a nyomozó hatóságra irányadó hatásköri és illetékességi szabályok figyelembevételével, a nyomozó hatósághoz azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a nyomozás iratait az elkövető felderítése és a megalapozott gyanú közlése után, ennek hiányában az általa megjelölt határidő, de legkésőbb hat hónap elteltével mutassák be számára.

37. § (1) Amikor az ügyészség azt állapítja meg, hogy a nyomozó hatóság a nyomozást törvénysértően rendelte el, s az utóbb beszerzett adatok sem teszik lehetővé a nyomozás folytatását, az eljárás megszüntetésére a nyomozó hatóságot felhívja [Be. 26. § (2) bekezdés e) pont], ennek eredménytelensége esetén az eljárást megszünteti [Be. 398. § (1) bekezdés].

(2) Az ügyészség a felderítés, ezen belül a teljesített eljárási cselekmények törvényességét általában akkor és abban a körben ellenőrzi, amikor és amire nézve a nyomozó szerv vezetője vagy a büntetőeljárás más résztvevője az ügyészség intézkedését kezdeményezte.

(3) A Be. 351. § (2) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat az ügyészség abból a szempontból vizsgálja felül, hogy a nyomozó hatóság határozatai, intézkedései megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.

17. Gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatti ügyek felderítésének felügyelete

38. § Az ügyészség a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatti ügyek ügyiratait teljes terjedelmükben megvizsgálja, és haladéktalanul megtesz minden, a felügyelet céljának elérése érdekében szükséges intézkedést, amelynek során

a) határidő megjelölésével utasítást ad a megállapított törvénysértés orvoslására,

b) megjelöli azokat az eljárási cselekményeket, amelyeken jelen kíván lenni, vagy maga kíván elvégezni,

c) megjelöli azt a nyomozási cselekményt, amelynek elvégzése, vagy azt a határidőt, amelynek eltelte után az iratokat számára meg kell küldeni.

39. § A gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatti ügyekben az ügyészség minden eljárásáról feljegyzést készít, intézkedéseit írásba foglalja, azokat - a házi iratok részeként - a felettes ügyészséghez történő felterjesztéseihez csatolja.

18. A vizsgálat irányítása

40. § (1) A vizsgálat során az ügyészség - a 38. §-ban foglaltak mellett -

a) meghatározza a nyomozás kereteit, amennyiben az eddig végzett nyomozás azt szükségessé teszi,

b) szükség szerint megjelöli azokat a bizonyítási eszközöket és bizonyítási cselekményeket, amelyeket a további nyomozás során be kell szerezni, illetve le kell folytatni,

c) utasítást ad az ügyiratok teljes terjedelmű megismerhetővé tételére [Be. 352. § (1) bekezdés] és megküldésére, amennyiben a tényeket az ügy érdemi eldöntésére alkalmas módon már felderítették.

(2) A vizsgálat során az iratbemutatási határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ügyészség az ügyet két havonta megvizsgálhassa.

(3) Az ügyészség az érdemi döntésének meghozatala érdekében a nyomozó hatóság számára olyan határidőt szab az ügyiratok megküldésére, hogy azoknak a gyanúsított és védője számára való megismerhetővé tétele és a Be. 391. § (1) bekezdésében írt döntések meghozatala a Be. 351. § (3) és (4) bekezdésében írt határidőn belül biztosítható legyen.

(4)[11] Ha az ügyészség helyt ad a gyanúsítás elleni panasznak, vagy hivatalból megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem állnak fenn, a továbbiakban a felderítés felügyeletével kapcsolatos jogosultságait gyakorolja.

19. Adatgyűjtés

41. § Személy vagy tárgy, kép-, illetve hangfelvétel bemutatásával történő kiválasztásáról és azonosításáról, valamint a helyszín megvizsgálásáról készült feljegyzést az ügyészség bizonyításra akkor használja fel, ha arra a bizonyítandó tényre a Be. 165. §-a szerinti bizonyítási eszköz nem volt beszerezhető.

20. Az eljárás felfüggesztése

42. § (1) Az ügyészség a nyomozó hatóság által a Be. 397. § (3) bekezdése alapján megküldött eljárást felfüggesztő határozat törvényességét - szükség esetén az ügyiratok alapján - megvizsgálja. A törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezi, illetve megváltoztatja, és ha az indokolt, az eljárás folytatása iránt intézkedik.

(2)[12] A vizsgálat során az ügyészség a Be. 394. § (1) bekezdés b), valamint a (3) bekezdés a) pontjának I. fordulata és d) pontja alapján felfüggesztett eljárás esetén észszerűen meghatározott időközönként ellenőrzi, illetve ellenőrizteti azt, hogy a felfüggesztés oka változatlanul fennáll-e.

21. Az eljárás megszüntetése

43. § (1) Az ügyészség - a (2) bekezdés esetét kivéve - a nyomozó hatóság által a Be. 401. § (3) bekezdése alapján megküldött eljárást megszüntető határozat törvényességét - szükség esetén az ügyiratok alapján - megvizsgálja. A törvénysértő határozatot megváltoztatja, illetve hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az indokolt, az eljárás folytatásáról rendelkezik.

(2) Ha a nyomozás során a bíróság elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, az ügyészség felhívja a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy a nyomozás az ügyészség előzetes, iratvizsgálaton alapuló egyetértésével szüntethető meg. Amennyiben az ügyészség a nyomozás megszüntetésével egyetért, és a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének nincs helye, a megszüntető határozat megérkezését követően haladéktalanul indítványt tesz a bírósághoz a kényszerintézkedés megszüntetése iránt.

22. Rendelkezés a bűnügyi költség viseléséről

44. §[13] Az ügyészség a Be. 402. § (2) és (2a) bekezdése alapján, a Be. 574. § (2)-(5) bekezdésének, továbbá az 576. § (1) bekezdés a) és b) pontjának figyelembevételével határozati rendelkezésben kötelezheti a gyanúsítottat, illetve a gyanúsítottakat a bűnügyi költség megfizetésére.

23. Az ügyészség feladatai a jogsérelem orvoslása során

45. § (1) Az ügyészség a jogsérelmet állító beadványt megvizsgálja, hogy az panasznak, kifogásnak vagy felülbírálati indítványnak tekinthető-e, és a továbbiakban ettől függően intézkedik.

(2) A felderítés elhúzódása miatt bejelentett kifogás elbírálása során az ügyészség az ügyiratokat abból a szempontból vizsgálja felül, hogy a sérelmezett helyzetet a nyomozó hatóság törvénysértő mulasztása eredményezte-e.

(3) A vizsgálat során bejelentett kifogás elbírálása során az ügyészség a nyomozás anyagát abból a szempontból is felülvizsgálja, hogy szükséges-e bármilyen, az időszerűséget biztosító eljárási cselekmény elvégeztetése, illetve az ügy indokolatlan elhúzódásához vezető, tervbe vett nyomozati cselekmény megtiltása.

(4) A Be. 143. § (1) bekezdésében írt mulasztás megállapítása esetén az annak orvoslását szolgáló intézkedésről kell a jogorvoslati kérelmet előterjesztő jogosultat tájékoztatni, ennek hiányában a kifogást el kell utasítani, és irányítási jogkörben kell gondoskodni az esetleg szükséges felhívás vagy tiltás iránt.

24. A panasz

46. § (1) Ha több személy ugyanazt a határozatot panaszolja, a panaszokat egy határozattal kell elbírálni.

(2) Egy személynek azonos ügyben hozott több határozatra vonatkozó panasza egy határozatban is elbírálható.

(3) Ha az ügyészség a határozata ellen irányuló panaszt alaptalannak tartja, azt - a panaszban írt új tényekre, illetve jogi okfejtésre vonatkozó véleményével - felterjeszti a felettes ügyészséghez.

(4) Az elbíráló határozat indokolása a panasz szempontjából jelentős tényekre, a rendelkezés magyarázatára és az annak alapjául szolgáló jogszabályok ismertetésére korlátozódhat. A Be. 370. § (5) bekezdése alapján hozott határozat indokolásának a Be. 80. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt - a rendelkezés alapjául vett - ok megnevezését, az annak megfeleltethető tényadatokat, valamint a jogszabályi hivatkozásokat kell csak tartalmaznia.

(5)[14] Amennyiben a Be. 370. § (7) bekezdése szerint a panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye, az ügyészség a panaszost erről a határozatban tájékoztatja. A megismételt panaszt a korábbi panaszt elbíráló ügyészség felettes ügyészsége bírálja el, amely - amennyiben hivatalból történő intézkedésre nem lát okot - elutasító határozatában arról értesíti a jogorvoslati kérelem előterjesztőjét, hogy a további, azonos tárgyú beadványait válaszadás nélkül fogja hagyni. A kifogásolt döntés hivatalbóli felülvizsgálatát nem igénylő, újabb kezdeményezéseket az ügyészség intézkedés nélkül irattárba helyezi.

(6) Ha a törvény az ügyben felülbírálati indítvány benyújtására, pótmagánvád emelésére vagy magánvádlókénti fellépésre ad lehetőséget, a jogosultat erről tájékoztatni kell.

25. A felülbírálati indítvány

47. §[15] (1) Ha a beadvány a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt és felülbírálati indítványt is tartalmaz, az ügyészség - amennyiben a felülbírálati indítványt nem tartja megalapozottnak - az ügyiratok egy példányát a bírósághoz továbbítja. Az ügyészség ezzel egyidejűleg a panasz elbírálásáról intézkedik.

(2) Az ügyészség a bírósághoz megküldött átiratában nyilatkozik arról, hogy a felülbírálati indítványt miért nem tartja megalapozottnak. Az ügyészség átirata másolatát a felülbírálati indítvány előterjesztőjének is megküldi.

26. Gyanúsítás elleni panasz, és a nyomozó hatóság intézkedésének, mulasztásának hivatalbóli észlelése esetén követendő eljárás

48. § (1) Ha több terhelt, illetve védő egyidejűleg terjeszt elő panaszt a gyanúsítás ellen, azt terheltenként, külön-külön határozatban kell elbírálni.

(2) A nyomozó hatóság egyéb intézkedését vagy intézkedésének elmulasztását kifogásoló beadvány alapján az ügyészség akkor vizsgálja meg a nyomozás ügyiratait, ha az abban foglaltak alapján törvénysértés orvoslása vagy eljárási cselekmény elvégeztetése, megtiltása látszik indokoltnak. A beadvány alapján foganatosított érdemi intézkedésről az előterjesztőt röviden tájékoztatni kell. Intézkedés szükségtelensége esetén az ügyészség a beadványt a nyomozó hatósághoz továbbítja, és erről az előterjesztőt értesíti.

27. A nyomozás ügyiratainak megvizsgálása

49. § A vizsgálat során az ügyészség folyamatosan ellenőrzi, hogy az ügy az érdemi befejezésre vagy felfüggesztésre alkalmas-e, melynek keretében azt vizsgálja, hogy

a) a bűncselekmény tényállásának felderítése és bizonyítása megtörtént-e,

b) felderítették-e a büntetés kiszabása vagy a büntetőjogi intézkedés alkalmazása szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket,

c) a bizonyítási eszközök beszerzésekor megtartották-e az azokra vonatkozó törvényes rendelkezéseket,

d) nem korlátozták-e törvénysértően a gyanúsított és a védő jogait,

e) helye van-e ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésének.

28. Egyezség

50. § (1)[16] Az ügyészség a létrejött egyezséget folyamatos kép- és hangfelvétel készítésére alkalmas helyiségben a Be. 409. § (2) bekezdése szerint felvett jegyzőkönyvbe foglalja. Az ügyészség az egyeztetés korábbi szakairól is elrendelheti folyamatos kép- és hangfelvétel készítését.

(2) Az ügyészség nem köthet egyezséget, ha a terhelti beismerés önkéntességére vagy hitelt érdemlőségére nézve kétségek merülnek fel, vagy a beismerés hiányában rendelkezésre álló bizonyítékok nem lennének elégségesek a vádemeléshez.

(3) Ha a nyomozó hatóság minősített adatot tartalmazó iratban kezdeményezi, hogy a terheltnek az adott, vagy más büntetőügy felderítésében, bizonyításában való együttműködéséhez és a polgári jogi igény kielégítéséhez kössék az egyezség létrejöttét, az ügyészség a terhelt nyilatkozatának ismeretében, minősített iratban adja meg a hozzájárulását.

29. Közvetítői eljárás

51. § (1) Ha közvetítői eljárásnak lehet helye, az ügyészség azt is ellenőrzi, hogy a gyanúsított képes-e jóvátétel teljesítésére.

(2) Ha a közvetítői eljáráshoz hozzájáruló nyilatkozat önkéntességére nézve kétségek merülnek fel, az érintetteket erre ki kell hallgatni.

(3) Ha a nyomozó hatóság minősített adatot tartalmazó iratban kezdeményezi, hogy az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését a terheltnek az adott vagy más büntetőügy felderítésében, bizonyításában való együttműködéséhez kössék, az ügyészség a terhelt nyilatkozatának ismeretében, minősített iratban adja meg a hozzájárulását.

30. A feltételes ügyészi felfüggesztés

52. § (1) A határozatában az ügyészség megjelöli

a) a felfüggesztés időtartamát,

b) a pártfogó felügyelet elrendelését,

c) az általa előírt magatartási szabályokat és más kötelezettségeket,

d) a Be. 419. § (5) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén az eljárás során meg nem térült kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés, elkövetési érték megtérítésére vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezést,

e) ha a feltételes ügyészi felfüggesztés a Be. 416. §-án alapul, akkor a Be. 420. § (2) bekezdésében foglalt, illetve ha az a Be. 417. §-án alapul, akkor a Be. 420. § (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre való figyelmeztetést.

(2) Ha az ügyészség az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztésekor a pártfogó felügyeletről is rendelkezett, végrehajtható határozatát a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelővel haladéktalanul közli. Ha az ügyészség a Be. 420. § (2) bekezdés b)-c) pontja vagy (4) bekezdése alapján az eljárást folytatni rendeli, erről a pártfogó felügyelőt tájékoztatja.

(3) Ha a nyomozó hatóság minősített adatot tartalmazó iratban kezdeményezi, hogy az eljárás feltételes felfüggesztését a terheltnek az adott vagy más büntetőügy felderítésében, bizonyításában való együttműködéséhez kössék, az ügyészség a terhelt nyilatkozatának ismeretében, minősített iratban adja meg a hozzájárulását.

31. A vádemelés módja

53. § Az ügyészség a vádemeléskor az általános szabályok szerinti bírósági eljárást csak akkor kezdeményezi, ha bíróság elé állításnak (Be. XCVIII. Fejezet), büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásnak (Be. C. Fejezet), egyezség alapján folytatott bírósági eljárásnak (Be. XCIX. Fejezet) törvényi feltételek hiányában nincs helye.

32. Bíróság elé állítás

54. § (1) Az ügyészség a vizsgálat megindulásakor, illetve a gyanúsított beismerését követően megvizsgálja a bíróság elé állítás lehetőségét. Ha a gyanúsított bíróság elé állítható, az ügyészség határidő megállapításával rendelkezik az elvégzendő eljárási cselekményekről.

(2)[17]

(3) Ha a nyomozó hatóság minősített adatot tartalmazó iratban számol be arról, hogy fennállnak annak feltételei, hogy a terhelt adott vagy más büntetőügy felderítésében, bizonyításában való együttműködéséhez és a polgári jogi igény kielégítéséhez kössék a bíróság elé állítást, az ügyészség a terhelt nyilatkozatának ismeretében, minősített iratban adja meg a hozzájárulását.

33. Büntetővégzés

55. § Ha a nyomozó hatóság minősített adatot tartalmazó iratban számol be arról, hogy fennállnak annak feltételei, hogy a terhelt adott vagy más büntetőügy felderítésében, bizonyításában való együttműködéséhez és a polgári jogi igény kielégítéséhez kössék a büntetővégzés meghozatalára irányuló indítványt, az ügyészség a terhelt nyilatkozatának ismeretében, minősített iratban adja meg a hozzájárulását.

34. Eljárás a távollévő terhelttel szemben

56. § A távollévő terheltté nyilvánítással az ügy vizsgálati szakba kerül át. Az ügyészség a távollévő terhelttel szemben vádat emel, ha a bizonyítékok rendelkezésre állnak, egyúttal a vádiratban indítványozza, hogy a bíróság a tárgyalást a terhelt távollétében tartsa meg.

35. A vádirat

57. § (1)[18] A vádiratnak a Be. 422. §-ában megjelölt részeit a (2)-(6) bekezdés szerint kell tagolni.

(2)[19] A vádirat első része megjelöli

a) a terhelttel szemben alkalmazott személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedéseket és az azokra vonatkozó időpontokat,

b) a vádlottnak a Be. 184. § (2) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt személyi adatait azzal, hogy szükség esetén a 184. § (2) bekezdés g) pontja szerinti személyes adatok is megjelölhetők, továbbá

c) azokat a személyes adatokat és körülményeket, amelyek az ügy megítélése szempontjából jelentősek, így azokat a korábbi büntetéseket, amelyek a bűncselekmény minősítésére, a büntetésekre vagy intézkedésekre kihatással lehetnek.

(3) A vádirat második részében a vád tárgyává tett cselekményt kell - több cselekmény miatti vádemelés esetén egymástól elkülönítetten - röviden leírni, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A tényállásból kétségtelenül ki kell tűnnie, hogy mely tények képezik a vád tárgyát. A vádirat tényállást leíró része tüntesse fel a bűncselekmény elkövetésének idejét és helyét, indítékát, az elkövetés eszközét, módját és annak következményeit. A tényállás tagolását meghatározhatja a vád tárgyává tett bűncselekmények súlya, összefüggése, illetve logikai vagy időbeli sorrendje. A bizonyítási eszközöket úgy kell megjelölni, hogy azok a bíróság számára egyértelműen azonosíthatóak legyenek.

(4) A vádirat harmadik része az ügyészségnek a vádolást tartalmazó közléséből és a vád tárgyává tett cselekmények minősítéséből áll. Amennyiben ez szükséges, meg kell jelölni, hogy a minősítés a tényállás mely részére vonatkozik.

(5)[20] A vádirat negyedik része tartalmazza a Be. 422. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a 422. § (2) bekezdés b)-e) pontjában megjelölt közlendőket és indítványokat, továbbá ezek jogszabályi alapjait. Az idézendők és az értesítendők között jelezni kell azokat a személyeket és szervezeteket, akik elektronikusan tartanak kapcsolatot. Konkrétan meg kell jelölni, hogy ez Hivatali Kapun, Cégkapun vagy Ügyfélkapun történik. A szülő által a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén, ha a szülői felügyelet megszüntetésének - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:191. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - feltétele fennáll, a vádiratban indítványozni kell, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát a Be. 572. § (1) bekezdése alapján szüntesse meg.

(6)[21] A terhelt előkészítő ülésen teendő beismerése esetére az ügyészség a további - az (5) bekezdésben foglaltaktól elkülönülő - indítványában feltünteti a büntetés vagy intézkedés mértékét, illetve tartamát is. Ebben az indítványban a joghátrány mértékét, illetve tartamát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a törvényes büntetéskiszabási elveknek, és alkalmas legyen a büntetési célok elérésére. Kizárt a feltételes indítványtétel, ha a vád tárgyává tett bűncselekmény a bizonyítás eredményétől függően a vádban írtnál súlyosabban is minősülhet.

58. § (1) A tárgyalásra csak azoknak a tanúknak az idézését kell indítványozni, akiknek a kihallgatása az ügy ténybeli és jogi megítélése szempontjából szükséges, és jelenlétük a tárgyaláson indokolt és lehetséges. A tárgyalásra idézendők névjegyzékét a tervezett bizonyítás sorrendjében kell összeállítani. Ezt követően kell indítványozni a tárgyalásra értesítendőket, illetve azt, hogy a bíróság mely tanúk vallomását és milyen okból olvassa fel.

(2) A tanú nevének zárt kezelése esetén a vádiratban az idézendő tanú neve nem szerepelhet, ilyen esetben azt a vádirat külön, bírósági példányában kell feltüntetni.

(3) A különösen védetté nyilvánított tanú kihallgatására az ügyészség kiküldött vagy megkeresett bíró útján, illetve telekommunikációs eszköz alkalmazásával tehet indítványt.

(4) A védelmi programban részt vevő személy idézési címeként a védelmet ellátó szerv címét kell megjelölni.

(5) Amennyiben a terhelt személyi szabadságát érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés alatt áll, és a Be. 422. § (4) bekezdése szerinti határidő csak a személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés határidejének meghosszabbításával biztosítható, erre az ügyészség az iratok hozzáérkezése után indítványt tesz.

(6) A vádirat egy példányát meg kell küldeni a nyomozó hatóságnak, és a vádemelésről a vádlottat fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetet értesíteni kell.

(7) A vádiratot szerkesztő ügyész a vádat kiadmányozó ügyész jóváhagyásával és rendelkezése szerint, a vádképviselet megkönnyítése érdekében feljegyzésben rögzíti azt, hogy

a) a terhelt előkészítő ülésen tett beismerése esetén milyen - a vádiratban nem szereplő - mértékű, illetve tartamú büntetésre vagy intézkedésre tehető indítvány,

b) a vád tárgyává tett egyes bűncselekményekre kiterjedő, részleges beismerő nyilatkozat esetén tehető-e elkülönítésre irányuló indítvány,

c) az előkészítő ülésen milyen kérdések intézendőek a vádlotthoz,

d) a bizonyítás mely tények, illetve bűncselekmények tekintetében mellőzhető,

e) milyen bizonyítékok kirekesztésére teendő indítvány,

f) az ügy elbírálása szempontjából milyen egyéb körülményeket tart fontosnak.

g)[22] milyen büntetés kiszabására - intézkedés alkalmazására - irányuló indítvány teendő az ügy tárgyaláson történő befejezése esetén.

36. A magánvádas eljárás

59. § (1)[23] Az ügyészség a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt nála tett, a nyomozó hatóság által továbbított, illetve a Be. 766. § (1) bekezdés b) pontja vagy a Be. 775/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozzá küldött iratokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy közérdekből vagy más fontos okból indokolt-e a vád képviseletének átvétele.

(2) Az ügyészség nyomozást rendel el, ha a vádképviselet átvételét indokoltnak tartja, és a feljelentett személye, elérhetősége nem ismert, illetve a bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. Az ügyészség a nyomozás teljesítésére legfeljebb két hónapos határidőt állapíthat meg, amelyet két alkalommal, legfeljebb két-két hónappal feljegyzésben meghosszabbíthat.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben írt határidőn belül a feljelentett kilétét, személyes adatait, elérhetőségét felderíteni, illetve az érdemi döntés megalapozásához szükséges bizonyítékokat beszerezni nem lehetett, úgy az ügyészség eláll a vád képviseletétől, és erről - az ügyiratok bírósághoz továbbításával egyidejűleg - értesíti a sértettet. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás eredményeként rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás megszüntetése vagy felfüggesztése látszik indokoltnak.

(4) Ha az ügyészség az általa elrendelt nyomozás eredményeként a vád képviseletét továbbra is indokoltnak tartja, úgy a vádiratban azt bejelenti, és értesíti a sértettet a vádemelésről. Ha az ügyészség nem emel vádat, az ügyiratokat azzal küldi meg a bíróságnak, hogy eláll a vád képviseletétől. Erről a sértettet azzal értesíti, hogy a vádat a továbbiakban magánvádlóként ő képviselheti.

(5) A Be. 766. § (1) bekezdés a) pontja alapján megküldött feljelentést az ügyészség - indokolást nem tartalmazó átirattal, a tények közlésével - visszaküldi a bíróságnak, ha a feljelentés, illetve a feljelentés kiegészítés alapján a magánvádas eljárásra tartozó ügyben a Be. 381. § (1) bekezdés a)-f), illetve h) pontjában írt valamely okot megalapozó körülmények állapíthatóak meg. Az ügyészség ugyanígy jár el akkor is, ha a nyomozás eredményeként a magánvádas eljárásra tartozó ügy felfüggesztése vagy a Be. 398. § (1) bekezdés a)-h), j) pontja, illetve a (2) bekezdése alapján történő megszüntetése látszik indokoltnak.

(6) Az ügyészség elkülöníti a valóságos anyagi halmazatban álló köz- és magánvádas bűncselekmények miatti eljárást.

37. A biztosíték

60. § (1) A biztosíték letétbe helyezése iránti indítványt az ügyészség soron kívül, határozattal bírálja el.

(2) Az ügyészség az indítvány elbírálása során a már rendelkezésre álló és a még várhatóan beszerezhető bizonyítékokat, a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyát és a büntetés kiszabását befolyásoló egyéb körülményeket veszi figyelembe.

(3)[24] A biztosíték letétbe helyezésének igazolása után az ügyészség a gyanúsítottal szemben elrendelt, személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedést megszünteti. A biztosíték letétbe helyezését engedélyező határozaton a befizetés tényét feljegyzi és egyidejűleg annak egy példányát az úti okmány tárgyában teendő intézkedés végett az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes regionális igazgatóságának, a nyomozás ügyirataihoz csatolandó példányt pedig a nyomozó hatóságnak megküldi, illetve ha az eljárás az ügyészség előtt van folyamatban, az ügyiratok közé helyezi.

(4) Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyészség a befizetés tényét külön elektronikus iratként készített feljegyzésben rögzíti, és azt a határozattal együtt küldi meg a (3) bekezdésben írt szerveknek, illetve az ügyészség előtt folyamatban lévő eljárás esetén a feljegyzést az ügyiratok között elhelyezi.

38. A közlekedési bűncselekmények

61. § (1)[25] A közlekedési bűncselekmények [Btk. XXII. Fejezet, illetve 1978. évi IV. törvény XIII. fejezet] - kivéve az ittas állapotban, illetve bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 236. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 188. § (1) bekezdés], a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 238. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 189. § (1) bekezdés] és az eltiltás hatálya alatt elkövetett járművezetést [Btk. 239/B. §] -, továbbá a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XXII. Fejezetében, illetve az 1978. évi IV. törvény XIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény esetén a nyomozás felügyeletével és irányításával kapcsolatos tevékenységet a Be. 29. § (1) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelyén lévő járási ügyészség (Pest vármegyében a Budakörnyéki Járási Ügyészség), a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség látja el.

(2) Amennyiben az ügyben vádemelés indokolt, az (1) bekezdés szerinti ügyészség a vádiratot, a vádképviseletet megkönnyítő feljegyzést és az ügyiratokat a vádképviselet ellátására megküldi az általános illetékességgel rendelkező járási ügyészséghez. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség az általa az (1) bekezdés alapján felügyelt közlekedési ügyekben a vádemelési és a vádképviseleti tevékenységet is ellátja.

(3) A főügyész az (1) bekezdésben meghatározott ügyészséget eseti jelleggel, a jelentős tárgyi súlyú vagy rendkívül bonyolult ügyben a vádképviselet ellátására is kijelölheti.

(4) Az utasítás alkalmazásában a közlekedés körében elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni: a gondatlanságból elkövetett emberölést [Btk. 160. § (4) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (4) bekezdés], a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést [Btk. 164. § (9) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 170. § (7) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést [Btk. 165. §, illetve 1978. évi IV. törvény 171. §], a segítségnyújtás elmulasztását [Btk. 166. §, illetve 1978. évi IV. törvény 172. §], a közérdekű üzem működésének megzavarását [Btk. 323. §, illetve 1978. évi IV. törvény 260. §], ha e bűncselekményeket a közlekedés rendjét, biztonságát sértő, illetve veszélyeztető magatartással követték el.

(5) Amennyiben az eljárás nem kizárólag közlekedési bűncselekmény miatt folyik, és az ügy nem különíthető el, az (1) bekezdés szerinti ügyészség látja el az ügyészi teendőket.

(6) A kettőnél több ember halálát okozó vagy halálos tömegszerencsétlenséget előidéző közlekedési bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a szemlén és a bizonyítási kísérleten az ügyész részvétele kötelező.

62. § (1) A közlekedési büntető ügyekben a vádiratban vagy más érdemi határozatban meg kell jelölni azt a közlekedési vagy foglalkozási szabályt (KRESZ, forgalmi vagy más utasítás stb.), amelynek megszegése a bűncselekményhez vezetett. Külföldön történt elkövetés esetében az elkövetés helyén érvényes külföldi szabályt kell a vádiratban vagy a más érdemi határozatban feltüntetni.

(2) Büntetőeljárás átadásának kezdeményezésekor az ügyiratokhoz csatolni kell az irányadó közlekedési jogszabályok, utasítások és szabályzatok szó szerinti szövegét tartalmazó mellékletet is.

39. Az emberkereskedelem és kényszermunka miatt indult eljárások[26]

62/A. §[27] Az emberkereskedelem és kényszermunka bűncselekménye miatt indult eljárások során az ügyészségi tevékenység szakmai irányítását a főügyész által erre kijelölt ügyész látja el.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

63. § Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

64. § Az utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

65. § Amennyiben a büntetőeljárás 2018. január 1. napját megelőzően indult és az ügyben még nincs gyanúsított, az új Be. 351. § (2) bekezdésében előírt iratbemutatásra vonatkozó időpontot az eljáró ügyész úgy határozza meg, hogy arra a nyomozás iratainak legutóbbi bemutatásától számított hatodik hónapban kerüljön sor.

66. §[28]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész