32019R1892[1]

A Bizottság (EU) 2019/1892 Rendelete (2019. október 31.) az 1230/2012/EU rendeletnek az egyes hosszított vezetőfülkével rendelkező gépjárművekre, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik áramvonalasító berendezéseire és felszereléseire vonatkozó típusjóváhagyási előírások tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1892 RENDELETE

(2019. október 31.)

az 1230/2012/EU rendeletnek az egyes hosszított vezetőfülkével rendelkező gépjárművekre, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik áramvonalasító berendezéseire és felszereléseire vonatkozó típusjóváhagyási előírások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típusjóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1) Az 1230/2012/EU bizottsági rendelet (2) a gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méreteivel kapcsolatos EK-típusjóváhagyási előírások meghatározása révén végrehajtja a 661/2009/EK rendeletet.

(2) A járművek légellenállásának csökkentésére alkalmas, jelenleg rendelkezésre álló technológiák között az áramvonalasító berendezések és felszerelések, például a teherautók és pótkocsijaik hátsó részére szerelhető behúzható vagy behajtható terelőlapok, valamint a vezetőfülkék áramvonalasítását szolgáló berendezések és felszerelések szerepelnek. Kialakításuk következtében azonban ezek a berendezések és felszerelések elöl, hátul vagy oldalirányban túlnyúlhatnak azon járművek szélső pontjain, amelyekre felszerelik őket. Ennélfogva az ilyen berendezésekkel vagy felszerelésekkel ellátott járműveket mentesíteni kell a standard méretekre vonatkozó előírások alól.

(3) Az (EU) 2015/719 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) módosította a 96/53/EK tanácsi irányelvet (5) annak érdekében, hogy el lehessen térni a megengedett hosszra és tömegre vonatkozó korlátozásoktól, és ezáltal lehetővé váljon a jobb aerodinamikai jellemzőkkel rendelkező, illetve az alternatív üzemanyagot használó és a nulla kibocsátású gépjárművek használata a határokon átmenő forgalomban.

(4) Az EK-típusjóváhagyási szabályok és az Unió területén közlekedő közúti járművekre vonatkozó harmonizált előírások közötti összhang megteremtése érdekében a hosszított vezetőfülkével rendelkező gépjárművekre, valamint az áramvonalasító berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó típusjóváhagyási előírások meghatározására van szükség annak érdekében, hogy biztosítható legyen a szóban forgó járművek, illetőleg berendezések és felszerelések nyújtotta előnyök kiaknázása a hatékonyabb energiafelhasználás, a vezető általi jobb kilátás, a többi úthasználó nagyobb biztonsága, valamint a vezetők biztonsága és kényelme területén.

(5) A jóváhagyó hatóságnak nem áll módjában a járműtől függetlenül tanúsítani, hogy egy áramvonalasító berendezés vagy felszerelés megfelel-e a vonatkozó műszaki követelményeknek. Ezért az áramvonalasító berendezéseket és felszereléseket egy vagy több meghatározott járműtípus vagy olyan általános járművek viszonylatában indokolt jóváhagyni, amelyek esetében pontos méret- és anyagelőírások vannak meghatározva a jármű azon részére vonatkozóan, amelyekre a felszerelés történik. A szóban forgó berendezéseket és felszereléseket tehát önálló műszaki egységként indokolt jóváhagyni, és helyénvaló meghatározni a forgalomba hozataluk előtti jóváhagyásra vonatkozó egyedi követelményeket. A hosszított vezetőfülkének szintén a járművekre előírt típusjóváhagyáson kell átesnie a 96/53/EK irányelvben előírtaknak megfelelően.

(6) A nehézgépjárművekre vonatkozó jövőbeni CO2-kibocsátási előírások betartása az energiahatékonyság javítását szolgáló különféle technológiák alkalmazását követeli meg. Az energiahatékonyság javítására az egyik leghatásosabb megoldás a gépjárművek légellenállásának csökkentése.

(7) A teherautók és pótkocsijaik hátsó részére szerelhető behúzható vagy behajtható áramvonalasító berendezéseket, valamint a vezetőfülke áramvonalasítására szolgáló berendezéseket és felszereléseket úgy kell kialakítani, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezért a 2,60 m-es legnagyobb szélességet indokolt alkalmazni minden járműre, beleértve a hőszigetelt járműveket is. Ezenkívül célszerű, hogy az áramvonalasító berendezések képesek legyenek ellenállni az intermodális fuvarozás üzemi körülményei között fellépő légnyomásnak.

(8) Az alternatív üzemanyagot használó és a nulla kibocsátású gépjárművek számára helyénvaló a megengedett össztömegre vonatkozó engedményeket adni. Az alternatív üzemanyagot használó és a nulla kibocsátású technológia alkalmazása miatti tömegnövekményt egyértelműen fel kell tüntetni a gyártó által a járművön elhelyezett, jogszabályban előírt táblán.

(9) Az 1230/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a "Műszaki Bizottság - Gépjárművek" elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1230/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) E rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méreteivel, valamint az ezen járművekre szerelhető egyes önálló műszaki egységekkel kapcsolatos EK-típusjóváhagyási előírásokat határozza meg."

2. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) a 25. és 26. pont helyébe a következő szöveg lép:

"25. »tengelytáv«:

a) gépjárművek és vonórudas pótkocsik esetén az első és a hátsó tengely középvonala közötti vízszintes távolság;

b) középtengelyes pótkocsik, félpótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében a csatlakozóberendezés függőleges tengelye és a hátsó tengely középvonala közötti távolság;

26. »tengelytávolság«: két egymás utáni tengely közötti távolság; középtengelyes pótkocsik, félpótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében az első tengelytávolság az első csatlakozóberendezés függőleges tengelye és az első tengely középvonala közötti vízszintes távolság;"

b) a 33. pont helyébe a következő szöveg lép:

"33. »hátsó kilendülés«: a jármű hátsó végének kezdeti pozíciója és tényleges szélső pontja közötti távolság az I. melléklet B. részének 8. szakaszában vagy C. részének 7. szakaszában meghatározott feltételek között végzett mozgás során;"

c) a szöveg a következő 41. ponttal egészül ki:

"41. »áramvonalasító berendezés vagy felszerelés«: olyan berendezés vagy felszerelés, amelyet közúti járművek légellenállásának csökkentésére terveztek, kivéve a hosszított vezetőfülkét."

3. A szöveg a következő 4a. és 4b. cikkel egészül ki:

"4a. cikk

Áramvonalasító berendezések és felszerelések önálló műszaki egységekre vonatkozó EK-típusjóváhagyása

(1) A gyártó vagy képviselője a típusjóváhagyó hatósághoz nyújtja be az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet.

A kérelmet az V. melléklet C. részében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(2) Az e rendeletben szereplő vonatkozó előírások teljesülése esetén a típusjóváhagyó hatóság megadja az önálló műszaki egységre érvényes EK-típusjóváhagyást, és a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében meghatározott számozási rendszer szerint kiad egy típusjóváhagyási számot.

Ugyanazon tagállam nem adhatja ugyanazt a számot többféle önálló műszaki egységnek.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a típusjóváhagyó hatóság az V. melléklet D. részében megállapított mintának megfelelően kiállított EK-típusbizonyítványt ad ki.

4b. cikk

Önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának jelölése

Minden olyan, adott típusnak megfelelő önálló műszaki egységen, amelyre e rendelet szerint megadták az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást, fel kell tüntetni az V. melléklet E. részében megállapított, önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyási jelet."

4. Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

5. Az V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 200., 2009.7.31., 1. o.

(2) A Bizottság 1230/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típusjóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 353., 2012.12.21., 31. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/719 irányelve (2015. április 29.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 115., 2015.5.6., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.)

(5) A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).

I. MELLÉKLET

Az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az A. rész 1.3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"1.3. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni."

2. A B. rész a következőképpen módosul:

a) az 1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1.3. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni.";

b) a szöveg a következő 1.3.1-1.3.1.3. ponttal egészül ki:

"1.3.1. Az 1. függelékben említett áramvonalasító berendezésekre vonatkozó további követelmények

1.3.1.1. Az 500 mm-nél nem hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik az általános használható rakteret. Úgy kell őket kialakítani, hogy rögzíteni lehessen őket behúzott vagy behajtott helyzetben és üzemi helyzetben is. Az ilyen berendezéseket és felszereléseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű 1.1.2. pontban említett megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű 1.1.1. pontban említett megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.3.1.1.1 és 1.3.1.1.3. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.1.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.1.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.3.1.1.3. Nem követelmény, hogy a berendezések és a felszerelések behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, ha a legnagyobb méretre vonatkozó követelmények minden körülmények között maradéktalanul teljesülnek.

1.3.1.2. Az 500 mm-nél hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik az általános használható rakteret. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű 1.1.2. pontban említett megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű 1.1.1. pontban említett megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.3.1.2.1-1.3.1.2.4. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.2.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.2.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.3.1.2.3. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak a járműre építve, üzemi helyzetben, maximum 2,0 MPa nyomáson ellen kell állnia a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára egymás után felfelé, lefelé, balra és jobbra irányban statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú függőleges és vízszintes vonó- és tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés az ellenőrzés során és után a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén.

1.3.1.2.4. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak behúzott vagy behajtott helyzetben is ellen kell állnia maximum 2,0 MPa nyomáson a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára hosszirányban hátrafelé statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú vízszintes tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán.

1.3.1.3. A műszaki szolgálatnak a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítően igazolnia kell, hogy az áramvonalasító berendezések és felszerelések sem üzemi, sem behúzott vagy behajtott helyzetben nem rontják jelentősen az erőátviteli rendszer, a kipufogórendszer és a vezetőfülke hűtését és szellőzését. A járműrendszerekre vonatkozó összes többi követelménynek is kötelezően meg kell felelni, akár üzemi, akár behúzott vagy behajtott helyzetben vannak a berendezések és felszerelések.

Ami a hátsó aláfutásgátlásra vonatkozó követelményektől való eltérést illeti, a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető a berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és az elemeknek a jármű terheletlen állapotában mérve a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő alapvető részei olyan anyagból készültek, amelynek a Shore A keménységértéke kevesebb, mint 60. Az elemek alapszerkezetét képező keretet vagy tartót alkotó vékony bordákat, csöveket és fémhuzalokat a keménység meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Az ütközés esetén más járművekbe való behatolás és a sérülések kockázatának kiküszöbölése érdekében azonban egyetlen ilyen borda, cső és fémhuzal vége sem irányulhat hátrafelé, sem a berendezés és a felszerelés behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetében.

Az előző bekezdésben említett eltérés alternatívájaként a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető az áramvonalasító berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és a szóban forgó berendezések és felszerelések teljesítik a 4. függelékben előírt ellenőrzési feltételeket.

A hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és a jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolságot azonban az áramvonalasító berendezések és felszerelések behúzott vagy behajtott helyzetében kell mérni, vagy a 4. függelék 1.6.1. pontja szerint kapott kinyúlási hosszt kell figyelembe venni, ha e hossz meghaladja a behúzott vagy behajtott helyzetben mért hosszt.";

c) a szöveg a következő 2.1.3., 2.1.3.1. és 2.1.3.2. ponttal egészül ki:

"2.1.3. Alternatív üzemanyagot használó vagy nulla kibocsátású gépjárművek esetében:

2.1.3.1. Az alternatív üzemanyagot használó és a nulla kibocsátású technológiához szükséges, a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 2.3. és 2.4. pontja szerinti tömegnövekményt a gyártó által adott dokumentáció alapján kell meghatározni. A megadott adatok helyességét a műszaki szolgálatnak kell igazolnia a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítő módon.

2.1.3.2. A gyártónak fel kell tüntetnie az alábbi jelölést, valamint tömegnövekmény értékét a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán kötelezően szereplő értékek alatt vagy azok valamelyik oldalán, a kizárólag a kötelező adatokat keretbe foglaló, jól látható téglalapon kívül.

»MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 10B. CIKKÉNEK - XXXX KG«

A jelölés és a megadott értékek karaktereinek magassága legalább 4 mm.

Ezenkívül a megfelelőségi tanúsítványban kifejezetten erre szolgáló rovat bevezetéséig a tömegnövekmény értékét a megfelelőségi tanúsítvány »Megjegyzések« rovatában kell feltüntetni, hogy fel lehessen venni ezt az adatot a járműben tartandó nyilvántartásba vételi dokumentumokba.";

d) a szöveg a következő 2.2.5.1. ponttal egészül ki:

"2.2.5.1. Az I. osztályba sorolt, legalább 4 tengelyű, két kormányzott tengellyel rendelkező nyerges vagy csuklós járművek vagy járműszerelvények esetében az első kormányzott tengely(ek)re eső terhelésnek megfelelő tömeg semmiképp sem lehet kevesebb, mint a műszakilag megengedhető legnagyobb »M« össztömeg 15 %-a.";

e) a 6.1. pont a következő mondattal egészül ki:

"Az e pontban foglalt követelmények nem vonatkoznak a hibrid elektromos járművek kizárólag elektromos menetüzemmódjára.";

f) a 6.2. pont helyébe a következő szöveg lép: (*1) HL L 326., 2006.11.24., 55. o.";"

"6.2. A motor teljesítményét a 85. sz. ENSZ EGB-előírás (*1) alapján kell mérni.

g) a 7.1.1. pont a következő mondattal egészül ki:

"Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1. és 1.3.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.";

h) a szöveg a következő 7.4. ponttal egészül ki:

"7.4. A kormányozhatósági követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását.";

i) a 8.1.1. pont a következő mondattal egészül ki:

"Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1. és 1.3.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.";

j) a szöveg a következő 8.3. ponttal egészül ki:

"8.3. A legnagyobb hátsó kilendülésre vonatkozó követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását."

3. A C. rész a következőképpen módosul:

a) az 1.1.2. pontban a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) 2,60 m a legalább 45 mm szigetelt falvastagságú felépítménnyel rendelkező, a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének 2. függelékében szereplő 04 vagy 05 felépítménykódnak megfelelő járművek esetében.";

b) az 1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1.3. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni.";

c) a szöveg a következő 1.3.1-1.4.2. ponttal egészül ki:

"1.3.1. Az 1. függelékben említett áramvonalasító berendezésekre vonatkozó további követelmények

1.3.1.1. Az 500 mm-nél nem hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket és felszereléseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.3.1.1.1 és 1.3.1.1.3. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.1.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.1.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.3.1.1.3. Nem követelmény, hogy a berendezések és a felszerelések behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, ha a legnagyobb méretre vonatkozó követelmények minden körülmények között maradéktalanul teljesülnek.

1.3.1.2. Az 500 mm-nél hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az alábbi 1.3.1.2.1-1.3.1.2.4. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.2.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.2.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.3.1.2.3. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak a járműre építve, üzemi helyzetben, maximum 2,0 MPa nyomáson ellen kell állnia a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára egymás után felfelé, lefelé, balra és jobbra irányban statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú függőleges és vízszintes vonó- és tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés az ellenőrzés során és után a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén.

1.3.1.2.4. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak behúzott vagy behajtott helyzetben is ellen kell állnia maximum 2,0 MPa nyomáson a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára hosszirányban hátrafelé statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú vízszintes tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán.

1.3.1.3. A vezetőfülkét áramvonalasító berendezéseket és felszereléseket - ha csak lehetséges - úgy kell kialakítani, hogy sem behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetben a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az alábbi 1.3.1.3.1-1.3.1.3.4. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.3.1. A vezetőfülkét áramvonalasító berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.3.2. Ha járműre szerelik, akkor gondoskodni kell arról, hogy - amennyiben releváns - sem behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetben ne nyúljon a berendezés vagy felszerelés egy része sem a szélvédő alsó széle fölé, kivéve, ha azt a vezető a műszerfal vagy más szokványos belső felszerelés miatt nem láthatja közvetlenül.

1.3.1.3.3. A berendezést vagy felszerelést energiaelnyelő anyaggal kell bevonni. A másik lehetőség, hogy a berendezés vagy felszerelés olyan anyagból készül, amelynek a Shore A keménységértéke az 1.3.1.4. ponttal összhangban kevesebb, mint 60.

1.3.1.3.4. A berendezés vagy felszerelés nem lehet olyan anyagból, amely hajlamos éles szilánkokra vagy egyenetlen élűre törni.

1.3.1.4. A műszaki szolgálatnak a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítően igazolnia kell, hogy az 1.3.1.1., 1.3.1.2. és 1.3.1.3. pontban említett áramvonalasító berendezések és felszerelések sem üzemi, sem behúzott vagy behajtott helyzetben nem csökkentik a vezető előre irányuló látómezejét, valamint az ablakmosó és az ablaktörlő működési hatékonyságát, és nem rontják jelentősen erőátviteli rendszer, a kipufogórendszer, a fékrendszer, a vezetőfülke és a raktér hűtését és szellőzését. A járműrendszerekre vonatkozó összes többi követelménynek is kötelezően meg kell felelni, akár üzemi, akár behúzott vagy behajtott helyzetben vannak a berendezések és felszerelések.

Ami az első aláfutásgátlásra vonatkozó követelményektől való eltérést illeti, az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű legelső pontja és első aláfutásgátló berendezése, valamint a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető a berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk hátul meghaladja a 200 mm-t, és üzemi állapotban vannak, továbbá amennyiben az elemeknek a jármű terheletlen állapotában mérve a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő alapvető részei mind elöl, mind hátul olyan anyagból készültek, amelynek a Shore A keménységértéke kevesebb, mint 60. Az elemek alapszerkezetét képező keretet vagy tartót alkotó vékony bordákat, csöveket és fémhuzalokat a keménység meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Az ütközés esetén más járművekbe való behatolás és a sérülések kockázatának kiküszöbölése érdekében azonban egyetlen ilyen borda, cső és fémhuzal vége sem irányulhat a jármű elején előre, a jármű hátulján hátrafelé, sem a berendezés és a felszerelés behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetében.

A hátsó aláfutásgátló berendezésre vonatkozó, előző bekezdésben említett eltérés alternatívájaként a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető az áramvonalasító berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és a szóban forgó berendezések és felszerelések teljesítik a 4. függelékben előírt ellenőrzési feltételeket.

A hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és a jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolságot azonban az áramvonalasító berendezések és felszerelések behúzott vagy behajtott helyzetében kell mérni, vagy a 4. függelék 1.6.1. pontja szerint kapott kinyúlási hosszt kell figyelembe venni, ha e hossz meghaladja a behúzott vagy behajtott helyzetben mért hosszt.

1.4. Hosszított vezetőfülkék

1.4.1. Ha a gépjármű homlokrésze a vezetőfülke pozíciójában például az alváz, a lökhárító, a kerékdobok és a kerekek valamennyi kiálló részével együtt az 5. függelékével összhangban teljes mértékben megfelel a háromdimenziós burkológörbére vonatkozó paramétereknek, és a raktér hossza nem haladja meg a 10,5 m-t, a jármű hossza meghaladhatja az 1.1.1. pontban előírt megengedett legnagyobb hosszt.

1.4.2. Az 1.4.1. pontban említett esetben a gyártónak fel kell tüntetnie az alábbi jelölést a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán kötelezően szereplő értékek alatt vagy azok valamelyik oldalán, a kizárólag a kötelező adatokat keretbe foglaló, jól látható téglalapon kívül.

»MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 9A. CIKKÉNEK«

A karakterek magassága legalább 4 mm. A »MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 9A. CIKKÉNEK« szöveget a megfelelőségi tanúsítvány »Megjegyzések« rovatában is fel kell tüntetni, hogy fel lehessen venni ezt az adatot a járműben tartandó nyilvántartásba vételi dokumentumokba.";

d) a szöveg a következő 2.1.4., 2.1.4.1. és 2.1.4.2. ponttal egészül ki:

"2.1.4. Alternatív üzemanyagot használó vagy nulla kibocsátású gépjárművek esetében:

2.1.4.1. Az alternatív üzemanyagot használó és a nulla kibocsátású technológiához szükséges, a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 2.3. pontja szerinti tömegnövekményt a gyártó által adott dokumentáció alapján kell meghatározni. A megadott adatok helyességét a műszaki szolgálatnak kell igazolnia a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítő módon.

2.1.4.2. A gyártónak fel kell tüntetnie az alábbi jelölést, valamint tömegnövekmény értékét a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán kötelezően szereplő értékek alatt vagy azok valamelyik oldalán, a kizárólag a kötelező adatokat keretbe foglaló, jól látható téglalapon kívül.

»MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 10B. CIKKÉNEK - XXXX KG«

A jelölés és a megadott értékek karaktereinek magassága legalább 4 mm.

Ezenkívül a megfelelőségi tanúsítványban kifejezetten erre szolgáló rovat bevezetéséig a tömegnövekmény értékét a megfelelőségi tanúsítvány »Megjegyzések« rovatában kell feltüntetni, hogy fel lehessen venni ezt az adatot a járműben tartandó nyilvántartásba vételi dokumentumokba.";

e) a szöveg a következő 5.1.2. ponttal egészül ki:

"5.1.2. Az 5.1 és 5.1.1. pontban foglalt követelmények nem vonatkoznak a hibrid elektromos járművek kizárólag elektromos menetüzemmódjára.";

f) az 5.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.2. A motor teljesítményét a 85. sz. ENSZ EGB-előírás* alapján kell mérni.";

g) a 6.1.1. pont a következő mondattal egészül ki:

"Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1., 1.3.1.2. és 1.3.1.3. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, az 1.3.1.3. pont által érintett berendezéseknek vagy felszereléseknek felszerelt és üzemi helyzetben vagy rögzített üzemi helyzetben kell lenniük, ahol ez megoldható.";

h) a szöveg a következő 6.4. ponttal egészül ki:

"6.4. A kormányozhatósági követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását.";

i) a 7.1. pont a következő mondattal egészül ki:

"Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1., 1.3.1.2. és 1.3.1.3. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.";

j) a szöveg a következő 7.3. ponttal egészül ki:

"7.3. A legnagyobb hátsó kilendülésre vonatkozó követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását."

4. A D. rész a következőképpen módosul:

a) az 1.1.2. pontban a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) 2,60 m a legalább 45 mm szigetelt falvastagságú felépítménnyel rendelkező, a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének 2. függelékében szereplő 04 vagy 05 felépítménykódú járművek esetében.";

b) az 1.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1.4. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni.";

c) a szöveg a következő 1.4.1-1.4.1.3. ponttal egészül ki:

"1.4.1. Az 1. függelékben említett áramvonalasító berendezésekre vonatkozó további követelmények

1.4.1.1. Az 500 mm-nél nem hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket és felszereléseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.4.1.1.1-1.4.1.1.3. pontban leírt követelményeket.

1.4.1.1.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.4.1.1.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza és behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.4.1.1.3. Nem követelmény, hogy a berendezések és a felszerelések behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, ha a legnagyobb méretre vonatkozó követelmények minden körülmények között maradéktalanul teljesülnek.

1.4.1.2. Az 500 mm-nél hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.4.1.2.1-1.4.1.2.4. pontban leírt követelményeket.

1.4.1.2.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.4.1.2.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.4.1.2.3. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak a járműre építve, üzemi helyzetben, maximum 2,0 MPa nyomáson ellen kell állnia a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára egymás után felfelé, lefelé, balra és jobbra irányban statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú függőleges és vízszintes vonó- és tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés az ellenőrzés során és után a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén.

1.4.1.2.4. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak behúzott vagy behajtott helyzetben is ellen kell állnia maximum 2,0 MPa nyomáson a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára hosszirányban hátrafelé statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú vízszintes tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán.

1.4.1.3. A műszaki szolgálatnak a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítően igazolnia kell, hogy az áramvonalasító berendezések és felszerelések sem üzemi, sem behúzott vagy behajtott helyzetben nem zárják el teljesen a raktér szellőzését. A járműrendszerekre vonatkozó összes többi követelménynek is kötelezően meg kell felelni, akár üzemi, akár behúzott vagy behajtott helyzetben vannak a berendezések és felszerelések.

Ami a hátsó aláfutásgátlásra vonatkozó követelményektől való eltérést illeti, a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető a berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és az elemeknek a jármű terheletlen állapotában mérve a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő alapvető részei olyan anyagból készültek, amelynek a Shore A keménységértéke kevesebb, mint 60. Az elemek alapszerkezetét képező keretet vagy tartót alkotó vékony bordákat, csöveket és fémhuzalokat a keménység meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Az ütközés esetén más járművekbe való behatolás és a sérülések kockázatának kiküszöbölése érdekében azonban egyetlen ilyen borda, cső és fémhuzal vége sem irányulhat a jármű hátulján hátrafelé, sem a berendezés és a felszerelés behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetében.

Az előző bekezdésben említett eltérés alternatívájaként a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető az áramvonalasító berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és a szóban forgó berendezések és felszerelések teljesítik a 4. függelékben előírt ellenőrzési feltételeket.

A hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és a jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolságot azonban az áramvonalasító berendezések és felszerelések behúzott vagy behajtott helyzetében kell mérni, vagy a 4. függelék 1.6.1. pontja szerint kapott kinyúlási hosszt kell figyelembe venni, ha e hossz meghaladja a behúzott vagy behajtott helyzetben mért hosszt.";

d) a 2.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.2.1. Az első csatlakozópontra ható, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg, az önálló tengelyeket és/vagy a tengelycsoportokat terhelő, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg és a hátsó csatlakozópontra ható, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg összege nem lehet kevesebb, mint a jármű megengedhető legnagyobb össztömege.

M ≤ Σ [m0 + mi + mc] vagy M ≤ Σ [m0 + μj + mc]";

e) a 3.1. pont a következő mondattal egészül ki:

"Ha a pótkocsi vagy félpótkocsi fel van szerelve az 1.4.1.1. vagy 1.4.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.";

f) a 3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.2. Az 1.4.1.1. vagy 1.4.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel fel nem szerelt félpótkocsit a 3.1. pontban leírt követelményeknek megfelelőnek kell tekinteni, ha annak »RWB« vonatkoztatási tengelytávja megfelel az alábbi követelménynek: RWB ≤ [(12,50 - 2,04)2 - (5,30 + ½ W)2]1/2 ahol

RWB: a függőcsapszeg tengelye és a nem kormányzott tengelyek középvonala közötti távolság.

W: a félpótkocsi szélessége".

5. Az 1. függelék a következőképpen módosul:

a) az 1. és 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. Az alábbi táblázatokban megadott további korlátozások függvényében az I., II. és III. táblázatban felsorolt berendezéseket és felszereléseket nem kell figyelembe venni a legkülső méretek meghatározása és számítása során, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) amennyiben a berendezések a jármű elejére vannak felszerelve, a vezetőfülke áramvonalasító berendezéseit és felszereléseit kivéve a teljes kinyúlásuk nem haladja meg a 250 mm-t;

b) a jármű hosszát megnövelő berendezések és felszerelések teljes kinyúlása az áramvonalasító berendezéseket és felszereléseket kivéve nem haladja meg a 750 mm-t;

c) a jármű szélességét megnövelő berendezések és felszerelések teljes kinyúlása nem haladja meg a 100 mm-t.

2. Az 1. a), b) és c) pontban meghatározott követelmények a közvetett látást biztosító eszközökre nem vonatkoznak.";

b) az I. táblázat a következőképpen módosul:

i) a 6. számú sor helyébe a következő szöveg lép:

ii) a 18. számú sor helyébe a következő szöveg lép:

iii) a táblázat a következő, 19. számú sorral egészül ki:

c) a II. táblázat a következőképpen módosul:

i) a 11. számú sor helyébe a következő szöveg lép:

ii) a táblázat a következő, 18. számú sorral egészül ki:

iii) a táblázat a következő, 19. számú sorral egészül ki:

d) a III. táblázat helyébe a következő táblázat lép: "III. TÁBLÁZAT A jármű magassága

6. A szöveg az alábbi 4. és 5. függelékkel egészül ki: "4. függelék Áramvonalasító berendezések és felszerelések töréstesztje 1. Az áramvonalasító berendezések és felszerelések tesztfeltételei 1.1. A gyártó kérésére a tesztet az alábbiak egyikén kell végrehajtani: 1.1.1. olyan járműtípuson, amelyre az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést szánták; 1.1.2. a járműtípus kocsiszekrényének olyan részén, amelyre az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést szánták; ennek az alkatrésznek a szóban forgó járműtípusra jellemzőnek kell lennie; 1.1.3. rugalmatlan falon. 1.2. Ha a tesztet az 1.1.2. és 1.1.3. pont alapján végzik, az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést a jármű kocsiszekrényéhez vagy a merev falhoz rögzítő alkatrészeknek az ezen áramvonalasító berendezést vagy felszerelést a járműhöz rögzítő alkatrészekkel azonosaknak kell lenniük. Minden berendezéshez vagy felszereléshez felszerelési és üzemeltetési utasítást kell mellékelni, amely hozzáértő szakember számára elegendő tájékoztatást ad a berendezés vagy felszerelés helyes felszereléséhez. 1.3. A gyártó kérésére az 1.5. pontban leírt tesztelési eljárást számítógépes szimulációval is el lehet végezni a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. A matematikai modellt csak akkor szabad jóváhagyni, ha összehasonlítható a fizikai vizsgálati körülményekkel. Ennek értelmében egy fizikai vizsgálatot kell lefolytatni abból a célból, hogy a matematikai modell alkalmazásával kapott eredményeket össze lehessen hasonlítani a fizikai vizsgálat eredményeivel. Bizonyítani kell a vizsgálatok eredményeinek összehasonlíthatóságát. A gyártónak egy ellenőrzési jelentést kell összeállítania. A matematikai modellen vagy a szoftveren végzett minden olyan módosítás, amely nagy valószínűség szerint érvényteleníti az ellenőrzési jelentést, az előző bekezdés szerinti új ellenőrzést igényel. 1.4. A vizsgálatok vagy szimulációk végrehajtási feltételei. 1.4.1. A járműnek vízszintes, sík, merev és sima felületen kell állnia. 1.4.2. Az első kerekeknek egyenes helyzetben kell állniuk. 1.4.3. A gumiabroncsokat fel kell fújni a járműgyártó által ajánlott nyomásra. 1.4.4. A járműnek terheletlennek kell lennie. 1.4.5. A járművet, ha az 1.5.1.2. pontban megkövetelt vizsgálati erőhatás eléréséhez szükséges, bármilyen módszerrel lehet fékezni. Ezt a módszert a jármű gyártójának kell megadnia. 1.4.6. Hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus felfüggesztéssel vagy a magasságot a terhelés függvényében automatikusan szabályozó szerkezettel ellátott járműveknél a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a felfüggesztés vagy a szabályozó szerkezet a gyártó által megadott szokásos üzemi állásban legyen. 1.5. Vizsgálati eljárás 1.5.1. A vizsgálatokat annak megállapítására kell elvégezni, hogy az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés a megadott mértékben deformálódik-e az 1.6.1. pontban leírt módon a jármű hossztengelyével párhuzamosan rá kifejtett erőhatások következtében. A másik lehetőség, hogy a berendezés behúzott vagy behajtott állapotba is kerülhet a rá kifejtett erő hatására. Az 1.6.2. pontban leírt követelmények teljesítését a törésteszt céljára kialakított megfelelő tesztberendezéssel kell ellenőrizni. A vizsgálati erőnek az említett sík felületen való elosztására használt berendezést egy forgócsuklóval kell a terhelő szerkezethez csatlakoztatni. Alakbeli összeegyeztethetetlenség esetén a sík felületű berendezés helyett lehet megfelelő adaptert használni. 1.5.1.1. Az erőt a jármű hossztengelyével párhuzamosan kell kifejteni egy legfeljebb 250 mm magas és 200 mm széles, függőleges széleinél 5 ± 1 mm sugarú görbületű felületen vagy adapteren keresztül. A felületet tilos mereven az áramvonalasító berendezéshez vagy felszereléshez rögzíteni, és minden irányban elcsukló szerkezettel kell ellátni. A vizsgálatnak a járművön az 1.1.1. pontban említett módon történő végrehajtásakor a felület vagy adapter alsó szélének magasságát a gyártónak kell megadnia, és ennek olyan területre kell esnie, amely az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés legalsó széle és a felület vagy adapter felső szélének egy pontja között található, és a járműre felszerelve legfeljebb 2,0 m magasan van a talajtól (lásd: 1. ábra). Ezt a pontot a jármű műszakilag megengedhető legnagyobb össztömegével leterhelt járművet figyelembe véve kell megadni. Ha a vizsgálatot a járműtípus kocsiszekrényének valamelyik részén végzik az 1.1.2. pontban leírtak szerint, vagy merev falon az 1.1.3. pontban leírtak szerint, a felület vagy adapter középpontjának magasságát a gyártónak kell megadnia, és ennek olyan területre kell esnie, amely az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés legalsó széle és egy járműre szerelt állapotban a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő pont között található, a jármű műszakilag megengedhető legnagyobb össztömegével leterhelt járművet figyelembe véve (lásd: 2. ábra). A felület vagy adapter középpontjának pontos helyét az erőkifejtés területén a gyártónak kell megadnia. Ha az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés merevségi foka az erőkifejtés területén eltérő (például merevítés, más anyagok használata vagy más anyagvastagság stb. következtében), a felület vagy adapter középpontjának pontos helyét a külső erőkkel szemben a jármű hosszirányában legnagyobb ellenállású területen kell kijelölni. 1. ábra Az ellenőrző pont magassága 2. ábra Példa a vizsgálati összeállításra 1.5.1.2. A jármű középvonalához, illetve a berendezés vagy felszerelés középvonalához képest szimmetrikusan elhelyezkedő két pontra egymás után legfeljebb 4 000 N ± 400 N erőt kell kifejteni vízszintes irányban az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés leghátsó külső szélén, annak teljesen kinyitott vagy üzemi helyzetében (lásd: 3. ábra). Az erőhatások kifejtésének sorrendjét a gyártó határozhatja meg. 3. ábra Erőhatás kifejtése 1.6. Követelmények 1.6.1. Az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést úgy kell felszerelni, hogy a vizsgálati erőhatások 1.5.1.2. pontban meghatározott kifejtésének hatására a berendezés vagy felszerelés a kinyúlási hosszából az erőkifejtés támadáspontjain mérve hosszirányban vízszintesen legfeljebb 200 mm-nyit deformálódjon, húzódjon vagy hajtódjon be. Az így kapott kinyúlási hosszt fel kell jegyezni. 1.6.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés nem veszélyeztetheti más járművek utasait hátulról történő ütközés (ráfutás) esetén, és nem befolyásolhatja a hátsó aláfutásgátló berendezés működését. 5. függelék A vezetőfülke háromdimenziós burkológörbéje 1. Általános eljárás annak ellenőrzésére, hogy a gépjárművek megfelelnek-e a vezetőfülke háromdimenziós burkológörbéjére vonatkozó paramétereknek 1.1. A vezetőfülke értékelési zónájának függőleges határai 1.1.1. A járműnek a vezetőfülke pozíciójában mért legnagyobb Wc szélességét a gépjármű első tengelyének függőleges keresztirányú síkja előtti részen kell mérni. Az 1. függelékben felsorolt elemeket e mérés céljaira tilos figyelembe venni. 1.1.2. A gépjármű vezetőfülke-pozíciójának értékelési zónáját úgy kell figyelembe venni, hogy az megegyezik a Wc legnagyobb szélességgel. A zónát a gépjármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos, egymástól Wc távolságban lévő hosszirányú függőleges síkokkal kell határolni. 1.1.3. Az Lt hosszirányú vízszintes távolságot a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának a jármű terheletlen állapotában a talajtól legfeljebb 2 000 mm magasan lévő legelső pontjától kell mérni. Az Lt távolságot jelen értékelés céljából 200 mm-re kell beállítani (lásd: 1. ábra). Az értékelési zóna hátoldalát egy függőleges keresztirányú síkkal kell határolni, amely merőleges a gépjármű hosszirányú középsíkjára, és a fent említett legelső ponttól Lt távolságra hátrafelé található. 1. ábra 3D burkológörbe 1.1.4. Az 1.3.3.2. pontban leírtakhoz az értékelési zóna oldalát alkotó hátsó síknak a szögben elhelyezkedő két külső síkkal való metszésvonalait, a bal oldali Tleft és a jobb oldali Tright vonalat kell használni. (lásd: 2. ábra). 2. ábra 3D burkológörbe 1.2. A vezetőfülke értékelési zónájának vízszintes határai 1.2.1. Az értékelési zónában a homlokrész alsó határvonalát a jármű terheletlen állapotában a talaj szintjére, a homlokrész felső határvonalát pedig a talajtól 2 000 mm magasra kell állítani. 1.3. A vezetőfülke értékelési zónájára vonatkozó különleges rendelkezések 1.3.1. E függelék alkalmazásában az anyagtípustól függetlenül figyelembe kell venni a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának homlokrészét. Az 1. függelékben felsorolt elemeket azonban nem kell figyelembe venni. 1.3.2. A vezetőfülke elejének dőlésszöge 1.3.2.1. E függelék alkalmazásában figyelembe kell venni a »dőlésszöget«, amely a gépjármű homlokrészének a függőlegestől hátrafelé való eltérése a vezetőfülke pozíciójában, ahol minden fentebb lévő pont hátrébb helyezkedik el az alatta lévő ponttól. 1.3.2.2. A dőlésszög értékelési zónájában a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának az 1.1.3. pontban említett legelső pontját kell figyelembe venni. Azt kell megállapítani, hogy a vezetőfülkének a jármű terheletlen állapotában legfeljebb 2 000 mm magasságban felvett egyetlen legelső pontján áthaladó keresztirányú függőleges sík hol metszi az 1 000 mm magasságban elhelyezkedő vízszintes síkot. A vezetőfülke dőlésszögének az adott értékelési zónában való megállapításához ezt a metszésvonalat kell a burkológörbe alapvonalának tekinteni. 1.3.2.3. Az 1.3.2.2. pont második bekezdésében említett burkológörbe alapvonala körül a függőlegestől 3°-kal hátrafelé döntött síkot kell figyelembe venni (lásd: 3. ábra). 3. ábra Dőlésszög 1.3.2.4. A homlokrész tényleges felületének a dőlésszög értékelési zónájában lévő egyetlen pontja sem eshet az 1.3.2.3. pontban említett, hátrafelé döntött sík elé, amikor a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának legelső pontja érinti a függőleges keresztirányú síkot. 1.3.3. A vezetőfülke oldalainak keskenyedése. 1.3.3.1. A gépjármű vezetőfülke-pozíciójának értékelési zónájában a homlokrésznek úgy kell keskenyednie, hogy a megfelelő függőleges felületek mind egy közös terület felé tartsanak, amely a vezetőfülke előtt, a gépjármű hosszirányú középsíkjában helyezkedik el. 1.3.3.2. A bal és a jobb oldalon egy-egy szimmetrikus síkot kell felvenni, amelyek mindegyike vízszintes irányban kevesebb mint 20°-kal tér el a gépjármű hosszirányú középsíkjától, ami együtt 40°-ot ad ki. Ezek a síkok úgy helyezkednek el, hogy metszik az 1.1.3. pontban említett bal oldali Tleft és a jobb oldali Tright vonalat is (értelemszerűen). 1.3.3.3. A homlokrész tényleges felületének a bal és jobb oldali külső zónában lévő egyetlen pontja sem eshet az 1.3.3.2. pontban említett megfelelő függőleges síkon kívülre, amikor a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának legelső pontja érinti az 1.3.2.4. pontban említett függőleges keresztirányú síkot. 2. Ha az e függelékben leírt bármely feltétel nem teljesül, úgy kell tekinteni, hogy a gépjármű vezetőfülkéje nem felel meg a jelen melléklet C részének 1.4.1. pontjában említett háromdimenziós burkológörbére vonatkozó paramétereknek.

(*1) HL L 326., 2006.11.24., 55. o.";"

II. MELLÉKLET

Az 1230/2012/EU rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az A. rész a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"A. RÉSZ

A gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méreteivel kapcsolatos EK-típusjóváhagyás

Adatközlő lap

MINTA".

b) a szöveg a következő 2.4.2.1.3. ponttal egészül ki:

2.4.2.1.3. A 96/53/EK irányelv 9a. cikkének megfelelő hosszított fülke: igen/nem(1)

c) a szöveg a következő 2.6.4. ponttal egészül ki:

2.6.4. Az alternatív meghajtásból adódó tömegnövekmény: ... kg

d) a szöveg a következő 3.9. ponttal egészül ki:

3.9. Az alternatív meghajtás céljára szolgáló berendezések felsorolása (az alkatrészek tömegének feltüntetésével): ...

e) a szöveg a következő 9.25-9.27.3. ponttal egészül ki:

9.25. A 96/53/EK irányelv 9a. cikkének megfelelő hosszított fülkék:

9.25.1. Az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete C. részének 1.4. pontja szempontjából lényeges járműrészek részletes műszaki leírása (fényképekkel és rajzokkal, valamint az anyagok ismertetésével együtt): ...

9.26. A jármű elejére szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.26.1. Az elejére szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem(1)

9.26.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.26.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt):

9.26.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.26.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.26.3.3. A járműre való felszerelés: ...

9.27. A jármű hátuljára szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.27.1. A hátuljára szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem(1)

9.27.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.27.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt)

9.27.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.27.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.27.3.3. A járműre való felszerelés: ...

2. A B. rész a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"B. RÉSZ

A gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méreteivel kapcsolatos EK-típusbizonyítvány

MINTA

Méret: A4 (210 mm × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY";

b) az "a(z) (EU) .../... rendelet alapján" szövegrész helyébe az "a legutóbb a(z) (EU) 2019/1892 rendelettel módosított 1230/2012/EU rendelet alapján" szövegrész lép;

c) a Kiegészítés helyébe a következő szöveg lép:

"Kiegészítés

a(z) ... számú EK-típusbizonyítványhoz..

1.

Eltérések

1.1.

A járműre e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően adtak ki típusjóváhagyást (vagyis a jármű legkülső méretei meghaladják az I. melléklet A., B., C. vagy D. pontjában említett legnagyobb méreteket): igen/nem (1)

1.2.

A járműre a 96/53/EK irányelv 8b. cikkének alkalmazásában adtak ki típusjóváhagyást (azaz áramvonalasító berendezés vagy felszerelés van felszerelve a jármű hátuljára): igen/nem (1)

1.3.

A járműre a 96/53/EK irányelv 9a. cikkének alkalmazásában adtak ki típusjóváhagyást (azaz hosszított vezetőfülkével vagy a vezetőfülkét áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel van felszerelve): igen/nem (1)

1.4.

A járműre a 96/53/EK irányelv 10b. cikkének alkalmazásában adtak ki típusjóváhagyást:

1.4.1.

Az alternatív üzemanyagot használó járművek tömegnövekménye: igen/nem (1)

1.4.2.

A nulla kibocsátású járművek tömegnövekménye: igen/nem (1)

2.

A jármű légrugós felfüggesztéssel van ellátva: igen/nem (1)

3.

A jármű a légrugós felfüggesztéssel egyenértékűnek minősített felfüggesztéssel van ellátva: igen/nem (1)

4.

A jármű megfelel a terepjárókra vonatkozó követelményeknek: igen/nem (1)

5.

Megjegyzések: ... ;

(1) A nem kívánt rész törlendő."

(1) A nem kívánt rész törlendő."

(1) A nem kívánt rész törlendő."

(1) A nem kívánt rész törlendő."

(1) A nem kívánt rész törlendő."

(1) A nem kívánt rész törlendő."

(1) A nem kívánt rész törlendő."

3. A szöveg a következő C., D. és E. résszel egészül ki: "C. RÉSZ Áramvonalasító berendezés vagy felszerelés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyása Adatközlő lap MINTA ... sz. adatközlő lap áramvonalasító berendezés vagy felszerelés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyásához. Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben fényképeket is csatolnak, azoknak megfelelően részleteseknek kell lenniük. Ha az ezen az adatközlő lapon említett önálló műszaki egység elektronikus vezérlőeszközökkel rendelkezik, azok teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni. Magyarázó megjegyzések D. RÉSZ Áramvonalasító berendezésre vagy felszerelésre mint önálló műszaki egységre kiadott EK-típusbizonyítvány MINTA Méret: A4 (210 mm × 297 mm) EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY Az értesítés tárgya: tekintettel a legutóbb az (EU) 2019/1892 rendelettel módosított 1230/2012/EU rendeletre. (2) EK-típusjóváhagyás száma: ... A kiterjesztés indoklása: ... I. SZAKASZ II. SZAKASZ Mellékletek: Információs csomag Vizsgálati jegyzőkönyv Kiegészítés a(z) ... számú EK-típusbizonyítványhoz.. 1. Az önálló műszaki egység típusának rövid leírása: ... 2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása: 2.1. Önálló elemek száma: ... 2.2. A kialakítás és az anyagok ismertetése: ... 2.3. A rögzítő és beállító rendszer ismertetése: ... 2.4. A járműre való felszerelés ismertetése: ... 2.5. Önálló műszaki egység: félig egyetemes/járműspecifikus (1) 3. Azon konkrét járműtípusok felsorolása, amelyekhez az önálló műszaki egységet jóváhagyták (ha vannak ilyenek): ... 4. A félig egyetemes áramvonalasító berendezés vagy felszerelés felszerelési területére vonatkozó egyedi előírások részletes ismertetése (ha vannak ilyenek): ... 5. Megjegyzések: ... 6. Típusjóváhagyási jel és helye: ... E. RÉSZ Önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának jelölése 1. ábra Példa önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyási jelére Magyarázó megjegyzés Ezt az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyási jelet Románia adta ki jármű hátuljára felszerelendő áramvonalasító berendezésre vagy felszerelésre (a 96/53/EK irányelv 8b. cikkének való megfelelés céljából), 0046-os sorszámmal. Az első két számjegy (00) azt jelzi, hogy az önálló műszaki egységet e rendeletnek megfelelően hagyták jóvá."

0. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2. Típus: ...

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az önálló műszaki egységen (b): ...

0.3.1. A jelölés helye: ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.7. Az EK-típusjóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

9.26. A jármű elejére szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.26.1. Az elejére szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem (1)

9.26.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.26.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt):

9.26.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.26.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.26.3.3. A járműre való felszerelés: ...

9.27. A jármű hátuljára szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.27.1. A hátuljára szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem (1)

9.27.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.27.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt):

9.27.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.27.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.27.3.3. A járműre való felszerelés: ...

b) Ha a típusazonosító olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt önálló műszaki egység típusának leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl.: ABC??123??).

(1) A nem kívánt rész törlendő.

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2. Típus: ...

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az önálló műszaki egységen (3): ...

0.3.1. A jelölés helye: ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.7. Az EK-típusjóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

1. További információk: lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ...

3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: ...

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: ...

5. Megjegyzések (ha vannak): lásd a Kiegészítést.

6. Hely: ...

7. Dátum: ...

8. Aláírás: ...

1. Az önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyási jele az alábbiakból áll:

1.1. Egy téglalap és benne egy kis »e« betű, amelyet az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma követ:

1.2. A téglalap közelében a típusjóváhagyási szám 4. szakaszában foglalt »alap jóváhagyási szám«, amely előtt az e rendelethez vagy e rendeletet lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosításhoz rendelt sorszámot jelölő két számjegy áll. A sorszám jelenleg a »00«.

1.3. Vezetőfülkét áramvonalasító berendezés vagy felszerelés esetében a sorszám előtt a »MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 9A. CIKKÉNEK« jelölésnek kell állnia.

1.4. Ha az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést a jármű hátuljára kell felszerelni, a sorszám előtt a »MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 8B. CIKKÉNEK« jelölésnek kell állnia.

2. Az önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyási jelét eltávolíthatatlanul kell elhelyezni az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés valamely fő elemén úgy, hogy az akkor is tisztán és jól olvasható legyen, amikor a berendezés vagy felszerelés fel van szerelve a járműre.

3. Az 1. ábra az önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyási jelét szemlélteti.

(1) A nem kívánt rész törlendő."

(2) A nem kívánt rész törlendő.

(3) Ha a típusazonosító olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt önálló műszaki egység típusának leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl.: ABC??123??).