BH 2014.8.246 Jogszabályi előírás és szerződéses kikötés hiányában a konkrét körzetben háziorvosi tevékenységet ellátó orvos nem érvényesíthet kártérítési igényt amiatt, hogy az önkormányzat a háziorvosi tevékenység további folytatására olyan orvossal köt szerződést, aki a működtetési jogát nem a körzetet korábban ellátó orvostól vásárolta [2000. évi II. tv. 2. §; 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 3. §].

[1] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 1994-től Cs. község orvosaként dolgozott, 2004. január 20. napjától előrehozott nyugdíjassá vált, közalkalmazotti jogviszonya az alperes önkormányzattal 2007. november 28-án kötött "előszerződés" szerint közös megegyezéssel 2007. december 31. napjával megszűnt.

[2] 2008. január 1-jétől a felperes vállalta helyettesítő orvosként a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást azzal, hogy működtetési jogát annak értékesíti, aki Cs.-n a háziorvosi tevékenységet el kívánja látni. Az alperes vállalta az állás meghirdetését, 2011. június 30-ig azonban pályázó nem volt.

[3] Az alperes 2009. július 1-jén dr. V. Gy.-t közalkalmazottként kinevezte háziorvosként, aki a felperes működtetési jogát nem vette meg. Dr. V. Gy. 2010. január 1-jétől más községben kapott kinevezést, ezért 2011. december 31-ig körzetek összevonása mellett a háziorvosi tevékenységet egy másik körzet háziorvosa látta el, majd az alperes dr. P. A.-val kötött szerződést, aki egészségügyi vállalkozás formájában teljesítette a háziorvosi alapellátást.

[4] A felperes a 2007. július 3-án kibocsátott hatósági bizonyítvány szerint a Cs., K. utca 83. telephelyen területi ellátási kötelezettséggel, vegyes háziorvos praxisban végzett orvosi tevékenységre kapott működtetési jogot alanyi jogon. A felperes részére az alperes 1 200 000 forintot ajánlott fel, ezt azonban a felperes azért nem fogadta el, mert az M.-i Betegszállító Zrt.-től nagyobb ajánlatot kapott a működtetési jogáért.

[5] A felperes a keresetében 7 953 360 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Keresetét arra alapította, hogy praxisjogának figyelmen kívül hagyásával kötött az alperes szerződést dr. V. Gy.-vel, majd dr. P. A.-val, jogszerűtlenül összevonva a körzeteket, emiatt a praxis elértéktelenedett, értékesíthetetlenné vált.

[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

[7] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítélete indokolásában azt állapította meg, hogy az alperes körültekintő és jogszerű eljárással oldotta meg a háziorvosi körzet ellátását, jogellenes magatartása nem bizonyított, ezért a kereset alaptalan.

[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[9] Az egyes szerződések semmisségének megállapítása iránt a másodfokú tárgyaláson előterjesztett kereset elbírálására a Pp. 247. § (1) bekezdése alapján nem volt jogi lehetőség.

[10] A kártérítés iránti kereset tekintetében a másodfokú bíróság nem tartotta bizonyítottnak, hogy az alperes jogellenes magatartást követett el és hogy ezzel okozati összefüggésben érte kár. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes tévesen azonosnak tekintette a működtetési jogot és az ennek birtokában megköthető egészségügyi ellátási szerződést.

[11] A 29/2006. (VI. 21.) AB határozat alapján megállapítható, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) nem kapcsolja össze a működtetési jogot a háziorvosi tevékenységgel, a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlanvagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) pedig meghatározza, hogy milyen esetekben tartósan betöltetlen egy körzet.

[12] A másodfokú bíróság szerint ez az adott esetben fennállott, ezért köthetett szerződést az alperes az ideiglenes működési joggal rendelkező dr. V. Gy.-vel. Sem a jogszabály, sem a felperessel kötött szerződés alapján nem volt az alperesnek olyan kötelezettsége, hogy csak olyan személlyel köthet újabb szerződést, aki működtetési jogát a felperestől szerezte. Nem bizonyított, hogy az alperes nem a hatályos jogszabályok alapján döntött a körzetek összevonásáról és az sem, hogy a dr. P. A.-val kötött szerződés jogellenes. A praxisjog elértéktelenedésének kockázatát a másodfokú bíróság szerint a Ptk. 99. §-a alapján a tulajdonosnak kell viselnie.

[13] A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetének helytadó döntés meghozatalára irányult.

[14] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak.

[15] A jogerős ítélet indokolásában a bíróság helyesen állapította meg, hogy a működtetési jog előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson.

[16] Nem vitatott, hogy az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról. Az Öotv. 1. § (2) bekezdésének c) pontján alapuló működtetési jog és az önkormányzat ellátási kötelezettsége akként kapcsolódik össze, hogy az alperes csak olyan orvossal köthet ellátási szerződést, akinek van működtetési joga. Az R.-nek az ezt tartalmazó 3. § (1) bekezdése az utolsó mondatot hatályon kívül helyező 71/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet hatálybalépése után is fennmaradt.

[17] Az Öotv. szabályai szerint a működtetési jog önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely bár személyhez kapcsolódó jog, meghatározott feltételek esetén átruházható, vagyoni értéke van.

[18] A vagyoni érték csökkenéséből eredő kár megtérítésére csak az kötelezhető, akinek jogellenes magatartásával a károsodás bekövetkezése okozati összefüggésben áll. A kereset elbírálása szempontjából ezért döntő jelentőségű, hogy az alperes jogellenesen járt-e el akkor, amikor ellátási szerződést nem azzal a személlyel kötött, aki a működtetési jogot megvásárolta a felperestől. E tekintetben azt kellett vizsgálni, hogy erre jogszabályi rendelkezés vagy a felperessel kötött szerződés alapján az alperes köteles volt-e.

[19] A felperes nem vitásan működtetési joga és az alperessel kötött szerződés alapján az alperes által meghatározott területhez kötötten végezte a háziorvosi tevékenységet. Az Öotv. azonban nem kapcsolja össze a működtetési jogot a konkrét háziorvosi körzettel. A felperes működtetési joga nem az adott körzetre vonatkozó jog volt csupán, hanem ennél általánosabb feltételt jelentett arra, hogy bárhol végezhessen ilyen jellegű orvosi tevékenységet. Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy aki a meglévő működtetési joga alapján kötött ellátási szerződést, amelyet értelemszerűen egy adott körzetben (földrajzi területen) végez, az működtetési joga alapján az "adott helyre" vonatkozó praxist szerzi meg és azt értékesítheti.

[20] Olyan jogszabály sincs, amely szerint az ellátásra kötelezett csak azzal az orvossal köthet ellátási szerződést, akinek az "adott körzetre" lenne praxisa annak folytán, hogy azt megszerezte, adott esetben a felperestől.

[21] Ebből következően jogszabályi előírás hiányában az alperes nem sért jogszabályt azáltal, ha olyan személlyel köt ellátási szerződést, aki nem rendelkezik a felperestől megvásárolt működtetési joggal.